Dr. Pozsonyi Norbert Római jog
Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült az Európai Unió támogatásával.
Projekt azonosító: EFOP-3.4.3-16-2016-00014
Tárgyfelelős tanszék SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Római Jogi Tanszék
Oktatók Dr. Pozsonyi Norbert
egyetemi adjunktus
Elérhetőség 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. 2. emelet 59. szoba Tel/Fax: +36 (62) 544-293
E-mail: romaijog@juris.u-szeged.hu
Követelmények az adott tantárgy követelményei a tantárgy CooSpace színterén
A TANANYAG ELSAJÁTÍTÁSÁHOZ JAVASOLT MÓDSZERTAN
1. Olvassa el a tantárgy alapadatait.
2. Ismerje meg a tantárgy követelményrendszerét.
3. Figyelmesen olvassa el az olvasóleckét.
Az olvasólecke feldolgozásához szükséges idő: kb. 35-40 perc 4. Az olvasólecke elsajátítását segíti a hozzátartozó videólecke.
5. Tanulmányozza a kötelező tananyag vonatkozó részeit. A tananyag elsajátításához segítséget nyújt az ajánlott irodalom.
6. Válaszoljon az önellenőrző kérdésekre.
7. Amennyiben további segítségre van szüksége a tananyag megértéséhez, akkor jelezze a tantárgy oktatójának.
Harmadik olvasólecke
A telki szolgalmakra vonatkozó közös szabályok („alapelvek”)
Tekintettel arra, hogy a szolgalmak a tulajdonos jogát terhelték, azt korlátozták, ezért a római joggyakorlat kialakított bizonyos elveket, illetőleg garanciális szabályokat azért, hogy a jogviszonyban érintett felek viszonyát – hosszú távon is – fenntarthatóvá tegyék. Ezek a szabályok valamennyi telki szolgalom esetén irányadóak voltak:
1) A telki szolgalom olyan idegen dologbeli jog, amely egy meghatározott (szolgáló) ingatlanon való használati jogot, vagy a szolgáló ingatlan valamely használatát kizáró jogot biztosít az uralkodó telek mindenkori tulajdonosának.
2) A telki szolgalom alapítása történhet visszterhesen, azonban a szolgalmi jog gyakorlása minden esetben csak ingyenes lehet.
Például: „A” telek és „B” telek tulajdonosa ügyleti úton – mancipatióval – átjárási szolgalmat alapítanak „B” telek javára. „A” telek tulajdonosa arra tekintettel enged szolgalmat a telkén, mert „B” telek tulajdonosa fizet ezért neki 1000 sestertius összeget (tehát az alapítás egy visszterhes ügylettel történik). A jövőben azonban „A” telek tulajdonosa (vagy annak jogutódja) a szolgalmi jog gyakorlását nem teheti függővé további pénzfizetés teljesítésétől.
Ha ezt tenné – például lezárná azt a kaput, amelyen eddig a szolgalmi jog jogosultja a szolgalmi úton közlekedett, és annak ismételt megnyitását újabb összeg fizetésétől tenné függővé –, úgy a szolgalmi jogosult – többek között – a vindicatio servitutis (vagy a jusztiniánuszi jog szerint: az actio confessoria) elnevezésű petitórius keresetet indíthatta a szolgáló telek tulajdonosa ellen.
3) A hasznosság (utilitas) elve. Azaz a szolgalom gyakorlásának az uralkodó telek gazdasági szükségleteire tekintettel (objektíve) hasznosnak kell lennie, ill. e szükségleteken túl a szolgalmi jog gyakorlása nem terjedhet. Az objektív hasznosság körében azt kell értékelni, hogy az adott használat ne kizárólag az adott személynek (a jelenlegi tulajdonosnak), hanem az uralkodó telek mindenkori tulajdonosának szemszögéből is hasznos legyen.
Forráspélda szerint (D. 8,1,8 pr.) nem alapítható szolgalom arra, hogy valaki egy másik személy ingatlanát sétálásra vagy piknikezésre használja. Valamint nagyon fontos, hogy ez a hasznosság egyben korlátja is a szolgalmi jog gyakorlásán. Például, ha itatási jog illet meg a szomszéd telkén, akkor kizárólag az én tulajdonomban álló állatállományt vezethetem rá a szolgáló ingatlanra a vízhasználat céljából, de szívességből a harmadik szomszéd állatállományát már nem, mivel ez a fajta használat már nem esik az én ingatlanom gazdasági szükségleteinek kielégítési körébe, az már nem nekem – mint jogosultnak hasznos –, hanem egy harmadik – szolgalmi joggal nem rendelkező – személynek.
4) A szolgalom tevésben nem állhat (servitus in faciendo consistere nequit). Ez azt jelenti, hogy a szolgáló telek mindenkori tulajdonosától aktív (tevőleges) magatartás a szolgalomra alapítva nem követelhető, őt – e dologi jog alapján – tűrésre vagy nem tevésre lehet kötelezni.
Kivételszabály
Olvassa el és gondolja át a Digestából származó alábbi jogforrást!
D. 8.5.6.2 Ulpianus 17 ad ed.
Etiam de servitute, quae oneris ferendi causa imposita erit, actio nobis competit, ut et onera ferat et aedificia reficiat ad eum modum, qui servitute imposita comprehensus est. Et Gallus putat non posse ita servitutem imponi, ut quis facere aliquid cogeretur, sed ne me facere prohiberet: nam in omnibus servitutibus refectio ad eum pertinet, qui sibi servitutem adserit, non ad eum, cuius res servit. Sed evaluit Servi sententia, in proposita specie ut possit quis defendere ius sibi esse cogere adversarium reficere parietem ad onera sua sustinenda.
Azon szolgalom esetén is, amelyet (a szomszédos ház) terhének viselése céljából alapítottak, megillet minket a kereset az iránt, hogy (a szolgáló telek tulajdonosa tűrje azt, hogy házának fala a házunk) terhét viselje és az épületet (amely ezt a terhet viseli) olyan állapotban tartsa, mint amilyenben a szolgalom alapításának időpontjában volt.
Gallus véleménye szerint nem lehet olyan szolgalmat alapítani, amelynek alapján valakit valaminek a tevésére lehessen rászorítani, hanem csak olyat, hogy (a kötelezett) nem akadályozhat meg engem, hogy valamit tegyek. Minden szolgalomnál ugyanis a karbantartási kötelezettség azt terheli, aki azt állítja, hogy a szolgalom őt illeti, nem pedig a szolgáló telek tulajdonosát. Mégis Servius álláspontja vált elfogadottá, hogy ebben az esetben az uralkodó telek tulajdonosát megilleti a jog, hogy az ellenérdekű felet (ti. a
Ebből az elvből következik az: ha például a szolgáló telek tulajdonosa öröklés útján megszerzi az uralkodó telek tulajdonjogát, úgy a szolgalom megszűnik (a jogtudomány ezt a megszűnési módot nevezi confusiónak).
6) A szomszédság (vicinaitas) elve. Fő szabály szerint az uralkodó és a szolgáló teleknek szomszédosnak kellett lennie. A D. 8,3,7,1 alapján mezei telkek esetén a szolgalomalapítás akadályát képezte az, ha az uralkodó és a szolgáló telek között volt egy olyan ingatlan, amely szolgalommal nem volt megterhelve (in rusticis autem praediis impedit servitutem medium praedium, quod non servit). Ehhez képest tehát nem volt annak akadálya, hogy például egy átjárási szolgalom több telket is terheljen abban az esetben, ha a szolgalmi jog valamennyi telken fennállt (lásd például az ábrán):
uralkodó telek szolgáló telek 1. szolgáló telek 2. szolgáló telek 3.
7) A szolgáló telek vonatkozásában a használat előfeltételének – mint a szolgalomalapítás okának – tartósan fenn kell állnia (D. 8,2,28: omnes autem servitutes praediorum perpetuas causas habere debent).
Ebből az elvből következik például, hogy vízvezetési szolgalmat nem lehet alapítani olyan tóra, amely minden nyáron kiszárad, mivel a vízvezetés előfeltételének – tehát annak, hogy az adott tóban van víz – tartósan fennállónak kell lennie.
8) A telki szolgalmak oszthatatlanok. Ez azt jelenti, hogy a telki szolgalmakat sem az uralkodó, sem pedig a szolgáló telek felosztása nem érinti, azok a kialakított önálló ingatlanokon továbbra is fennmaradnak, illetőleg az uralkodó telek felosztásával létrejött önálló ingatlanok tulajdonosait továbbra is megilletik. Továbbá közös tulajdonban álló ingatlan esetén egyik tulajdonostárs sem alapíthat önállóan telki szolgalmat a saját (eszmei) tulajdoni hányadára, az ingatlan ilyen képpen való megterheléséről kizárólag csak valamennyi tulajdonostárs egyhangú határozatával lehet csak rendelkezni.
9) A szolgalmon további szolgalommal nem terhelhető (servitus servitutis esse non potest).
A D. 33,2,1 alapján például az útszolgalom ezért nem lehet hagyomány tárgya. Azaz érvénytelen az a hagyományrendelés, amely szerint az uralkodó telek tulajdonosa akként rendelkezik, hogy örököse – mint az uralkodó telek új tulajdonosa – tűrni köteles azt, hogy a telekhez tartozó szolgalmi jogot egy 3. személy (pl. egy harmadik telekszomszéd) szolgalomszerűen gyakorolja.
10) A szolgalmi jogosultság kíméletes gyakorlásának az elve (servitutibus civiliter utendum est).
Ennek lényege, hogy a szolgalmi jog a szolgáló telek lehető legnagyobb kíméletével
amely nem mellesleg a szolgáló telek tulajdonosának háza mellett vezet el – a társaival éjjel és nagy hangzavart keltve közlekedik. V.ö. Ptk. 5:162. § (1) bekezdése alapján: „[a]
szolgalom gyakorlása nem vezethet mások, különösen a szolgalommal terhelt dolog használója jogainak szükségtelen sérelméhez”.
ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
Határozza meg a telki szolgalmak lényegét!
Sorolja fel a telki szolgalomra vonatkozó alapvető szabályokat, elveket!
Lehet-e telki szolgalmat alapítani visszterhes jogcím alapján?
A szolgalmi jog gyakorlása függővé tehető-e ellenszolgáltatás teljesítésétől? Válaszát indokolja.
Elképzelhető-e olyan helyzet, hogy a telki szolgalom nem csak közvetlenül szomszédos ingatlanok vonatkozásában álljon fenn? Válaszát indokolja.
Mit jelent a servitus in faciendo consistere nequit elve?
Milyen kivételt ismer a fenti elv alól?
KÖTELEZŐ TANANYAG
Előadásjegyzet.
MOLNÁR IMRE – JAKAB ÉVA: Római jog, Szeged, 2019, 224-230.
AJÁNLOTT IRODALOM
BRÓSZ RÓBERT: A klasszikus szolgalom fogalma különös tekintettel a szolgalom és a haszonjogok viszonyára, Budapest, 1949.
Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült az Európai Unió támogatásával. Projekt azonosító: EFOP-3.4.3-16-2016-00014
