Fó­r um­Tár ­SA­dA­l om­Tu­do­má­nyi­Szem­l e neGyedévenKénT­meGj el enő­Tu­do­má­nyoS­Fo­l yó­ir A­T Xvi.­év­fo­lyam

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/4, Somorja

neGyedévenKénT­meGj el enő­Tu­do­má­nyoS­Fo­l yó­ir A­T Xvi.­év­fo­lyam

Főszerkesztő cSAndA­Gábor

Főmunkatárs FAzeKAS­j ózSeF A­szerkesztőbizottság­elnöke

Öl l ÖS­l áSzl ó Szer­kesz­tő­bi­zott­ság

biró­A.­zoltán,­csanda­Gábor,­Fazekas­j ózsef,­Fedinec­csilla,­Gyurgyík­l ászló,­

Hunčík­péter,­l ampl­zsuzsanna,­l anstyák­istván,­l iszka­j ózsef,­

mészáros­András,­Simon­Attila,­Szarka­l ászló,­Tóth­Károly,­végh­l ászló

Tar­ta­lom

Tanulmányok

Simon­ATTil A

Kettős­szorításban.­A­dél-szlovákiai­zsidóság­Trianon­és­Auschwitz­között­ ... 3 SziTA­SzAbol cS

A­vidéki­zsidóság­deportálása,­különös­tekintettel­a­visszacsatolt­

területekre­ ... 17 KomzSíK­ATTil A–l áSzl ó­bél A

A­szlovákiai­magyar­nemzeti­közösség­formális­művelődésének­

két­évtizede­ ... 25 Gyur GyíK­l áSzl ó

A­magyar­nemzetiségűek­településszerkezeti­változásai­

az­ezredfordulót­követő­évtizedben­az­ismeretlen­nemzetiségűek­

adatainak­a­hátterében­ ... 57 l Ampl ­zSuzSAnnA

A­szlovákiai­felsőoktatási­szféra­és­a­dél-szlovákiai­magyar/szlovák­

fiatalok­egyetempercepciói­... 73 l AnSTyáK­iSTván

Kusza­problémák­... 87

Fó­r um­Tár ­SA­dA­l om­Tu­do­má­nyi­Szem­l e

A­ szer­kesz­tő­ség­ cí­me:­ Fó­rum­ Kisebbségkutató­ in­té­zet,­ park­ u.­ 4.,­ 931­ 01­ Somorja.­ e-mail:­ csanda@­- foruminst.sk­•­Ki­ad­ja:­Fó­rum­Kisebbségkutató­in­té­zet,­Somorja.­iČo:­34­028­587.­Fe­le­lős­ki­adó:­Tóth­Ká­roly igaz­ga­tó­•­nyom­dai­elő­ké­szí­tés:­Kalligram­Typography­s.r.o.,­érsekújvár­•­nyom­ta:­Kanovits­média­s.r.o., dunaszerdahely­•­meg­je­lent­a­Szlo­­vák­Köz­tár­sa­ság­Kormányhivatala­tá­mo­ga­tá­sá­val­•­pél­dány­szám:­600

•­ ára:­ 3­ €­ •­ 2014.­ november­ •­ nyilvántartási­ szám:­ ev­ 904/08­ •­ iSSn­ 1335-4361­ •­ inter­net:­ http:\\

www.fo­ru­m­inst.sk­•­Kéz­ira­to­kat­nem­őr­zünk­meg­és­nem­kül­dünk­vis­­sza.

Fó­r um­Spol oČen­SKoved­ná­r evue

Adresa­redak­cie:­Fó­rum­inštitút­pre­výskum­menšín,­parková­4,­931­01­Šamorín.­e-mail:­csanda@­foruminst.sk • vyda­vateľ:­Fó­rum­inštitút­pre­výskum­menšín,­Šamorín.­iČo:­34­028­587.­zod­povedný:­Kár­oly­Tóth­ria­diteľ­•

Tlačiaren­ská­prí­prava:­Kalligram­Typography­s.r.o.,­nové­zámky­•­Tlač:­Kanovits­média­s.r.o.,­dunajská­Streda

•­S­finanč­ným­príspev­kom­Úv­Sr ­•­nák­lad:­600­•­cena:­3­€­•­november­2014­•­evidenčné­číslo:­ev­904/08

•­iSSn­1335-4361•­inter­net:­http:\\www.fo­ru­minst.sk

buktatók­a­határon­átnyúló­kereskedelem­esetében­ ... 107 p.­már KuS­KATAl in–m.­pinTér ­Tibor

Szótárak­és­használóik.­Az­angol–magyar,­magyar–angol­lexikográfia­

módszertani­alapjai­ ... 125

Közlemények

voiGT­vil moS

Törvények­a­kisebbségekért­vagy­kisebbségek­a­törvényekért?­ ... 161

Könyvek

Kántor­zoltán:­A­nemzet­intézményesülése­a­rendszerváltás­

utáni­magyarországon

(Öllös László) ...167 l ampl­zsuzsanna:­A­szlovákiai­magyarok­szociológiája­1.­

Szlovákiai­és­magyar

(Gaucsík István) ...168 Gaucsík­istván:­l emorzsolódó­kisebbség.­A­csehszlovákiai­

magyarság­jogfosztásának­gazdasági­háttere­1945–1948

(Korpás Árpád) ...170 maruzsa­zoltán:­A­német­újrafegyverkezés­és­a­hidegháború­

1945–1969.­Összegzés­és­dokumentumok

(Vajda Barnabás) ...172 Kalmár­melinda:­Történelmi­galaxisok­vonzásában.­magyarország­

és­a­szovjetrendszer­1945–1990

(Vajda Barnabás) ...173­

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/4, Somorja

r ealizované­s­finančnou­podporou­Úradu­vlády­Slovenskej­republiky­

–­program­Kultúra­národnostných­menšín­2014

Tanul mányok Tanul mányok

S ^imon A ^{TTil A} Kettős­szorításban

A­dél-szlovákiai­zsidóság­Trianon­és­Auschwitz­között

ATTil ASimon 94(=411.16)(437.6)

The­double­constrained.­The­j ews­of­Southern­Slovakia­between 323.12”1939/1945”­

Trianon­and­Auschwitz 323.28(=411.16)

314.156 Keywords:­ j ews,­ Southern­ Slovakia,­ identity,­ censuses,­ Kassa,­ Košice,­ dunaszerdahely,­ dunajská­ Streda, anti-Semitism,­Holocaust.

Ha­az­1921-es­népszámlálást­vesszük­alapul,­akkor­az­1918.­október­28-án­kikiáltott csehszlovák­ Köztársasághoz­ mintegy­ 355­ ezer­ izraelita­ vallású­ személy­ került,­ akik közül­126­ezer­a­cseh­országrészekben,­136­ezer­Szlovákiában,­93­ezer­Kárpátalján élt.­(Čermáková­2003,­15.­p.)­ez­a­355­ezer­fő­azonban­korántsem­tekinthető­egysé- ges­közösségnek,­hiszen­szociálisan,­vallásilag­és­anyanyelvében­is­jelentősen­réteg- zett­csoportot­alkotott.­Ha­pedig­asszimiláltságuk­előrehaladottságát­nézzük,­azt­látjuk, hogy­az­nyugatról­kelet­felé­haladva­csökkent.­A­legerősebb­a­cseh­országrészekben,­a leggyengébb­ Kárpátalján­ volt.­ de­ hasonló­ regionális­ eltéréseket­ lehet­ kimutatni­ az ortodoxia­és­a­neológia­közötti­megoszlásban,­vagy­akár­a­cionizmushoz­fűződő­viszo- nyukban­is.

Ha­csak­Szlovákia­területére­szűkítjük­le­vizsgálatunkat,­elmondható,­hogy­az­ott élő­136­ezer­fő­döntő­többsége­a­magyarsághoz­asszimilálódott,­mózes-hitű­magyar volt.­ezt­igazolja,­hogy­az­1910-es­népszámlálás­során­78%-uk­vallotta­magyarnak­az anyanyelvét,­(popély­1991,­61.­p.)­miközben­a­magyar–szlovák­etnikai­határ­alatt­ez­az arány­a­100%-hoz­közelített.­ennek­a­fejlődésnek­máig­legkidolgozottabb­magyaráza- tát­a­Karády­viktor­neve­által­fémjelzett­asszimilációs­társadalmi­szerződés­elmélete jelenti,¹amely­egy­a­dualizmus­kori­magyar­elit­és­a­magyarországi­zsidóság­közötti­írat- lan­ szerződés­ meglétét­ feltételezi.­ Az­ egyezség­ lényege­ pedig­ az­ volt,­ hogy­ a­ zsidók magyarrá­válásukért­cserében­(amely­része­volt­az­ország­elmagyarosítására­irányuló folyamatnak)­aktív­részesei­lehettek­az­gazdasági­fejlődésnek,­s­megkapták­az­integ- ráció­lehetőségét.­Az­asszimilációs­szerződés­1918-ig­kiválóan­működött,­hiszen­a­leg- gyorsabban­ asszimilálódó­ népcsoport­ épp­ a­ zsidók­ voltak,­ viszont­ korábbról­ hozott

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/4, Somorja

1­ A­magyarországi­zsidók­polgárosodása,­az­ország­modernizációjában­betöltött­szerepük­és az­asszimilációs­társadalmi­szerződés­témájához­l.­Karády­1997.

2­ Komlós­ Aladár­Zsidók válaszúton című,­ 1921-ben­ eperjesen­ megjelent­ könyvéből­ idézi Kovács­2004,­13.­p.

3­ ennek­a­változásnak­a­következményeiről­l.­ungváry­2013,­13–19.­p.

4­ A­Trianon­előtti­szlovák­politika­és­az­antiszemitizmus­témájában­l.­Szabó­2014.

5­ A­zsidóellenes­megmozdulásoknak­a­dokumentálását­illetően­fontos­forrás­medvecký­1930.

mobilitásuknak­köszönhetően­ők­váltak­a­legnagyobb­nyerteseivé­annak­gazdasági­fej- lődésnek,­amely­a­kiegyezés­utáni­magyar­Királyságot­jellemezte.­Sőt,­túl­is­teljesítet- tek,­ hiszen­ a­ nemzetiségi­ vidékeken­ nemcsak­ hogy­ elmagyarosodtak,­ a­ szlovákok, románok­egyenesen­magyarosító­tényezőként­is­tekintettek­rájuk.­ennek­a­magyarrá vált,­ de­ zsidóságát­ is­ megtartó­ közösségnek­ az­ érzéseit­ fejezik­ ki­ hitelesen­ Komlós Aladár­sorai:­„…dupla­bőrünk­van:­üsd­előttünk­a­magyart­és­fáj…­Üsd­a­zsidót­és­még jobban­fáj.­mi­duplán­tudunk­fájni.”²

A­történelmi­magyar­Királyság­1918–20-ban­lezajlott­szétbomlásának­és­a­térség politikai­újraszervezésének­következtében­a­Kárpát-medence­különböző­régióiban­élő zsidóság­egymáshoz­képest­meglehetősen­eltérő­körülmények­közé­került.­A­trianoni országterületen­ az­ „asszimilációs­ társadalmi­ szerződés”­ működésének­ a­ feltételei megszűntek,³ a­ közbeszéd­ és­ a­ politika­ a­ befogadás­ helyett­ a­ kirekesztés­ irányába mozdult­el.­eközben­a­felvidéki­zsidóság­a­térség­legdemokratikusabb­államának,­a csehszlovák­Köztársaságnak­lett­a­polgára.

mára­közhelyként­kezeljük­a­korabeli­csehszlovákia­és­a­zsidóság­kiegyensúlyozott és­konfliktusmentes­viszonyát.­Hiba­lenne­azonban,­ha­a­masaryk­nevével­összeforrott első­„republikát”­idealizálnánk,­hiszen­a­törvények­előtti­teljes­egyenlőség,­a­kedvező politikai­légkör­és­a­nyílt­antiszemitizmustól­mentes­közbeszéd­még­nem­jelentette­az antiszemitizmus­s­zsidó–keresztény­konfliktusok­hiányát.­Különösen­érvényes­volt­ez Szlovákia­területén,­ahol­a­zsidósággal­szembeni­érzések­a­falusias,­elmaradott­és­erő- sen­katolikus­szlovák­társadalom­hagyományos­antijudaizmusa­mellett­egy­másik­fon- tos­forrásból,­a­nacionalizmusból­is­táplálkoztak.⁴

A­Felföldön­–­elsősorban­a­magyar–szlovák­nyelvhatár­fölötti­szlovák­etnikai­terüle- teken­–­már­az­1918/19-ben­lezajlott­impériumváltást­is­sok­helyen­erőszakos­zsidó- ellenes­megmozdulások­kísérték,­amelyek­ugyan­leginkább­fosztogatásokban­merül- tek­ki,­de­nemegyszer­emberéletet­is­követeltek.⁵Kezdetben­ugyan­olyan­ösztönös­cse- lekedetekről­volt­szó,­amelyeket­a­közrend­meggyengülése­és­a­rossz­élelmiszer-ellátás váltott­ki,­ám­a­zsidóellenes­megmozdulások­második­szakaszára­már­a­szlovák­értel- miség­és­a­frissen­kiépülő­államhatalom­biztatása­mellett­került­sor,­(j elínek,­2009, 124.­p.)­s­ekkor­már­elsősorban­a­nemzeti­kérdés­játszotta­a­motiváló­erőt.­ennek­a központilag­élesztett­antiszemitizmusnak­volt­a­kulcsfigurája­a­csehszlovák­államala- pítás­legfontosabb­szlovák­résztvevője,­vavro­Šrobár,­aki­már­a­századfordulón­is­a­zsi- dókat­jelölte­meg­a­szlovák­nép­fő­ellenségeként.­Az­államfordulatot­követően­pedig Szlovákia­teljhatalmú­minisztereként­tudatosan­igyekezett­összekapcsolni­az­új­állam- hatalom­kiépítésének­kérdését­a­zsidókérdés­megoldásával,­ami­nála­elsősorban­a­zsi- dók­gazdasági­befolyásának­letörését­jelentette.

A­korabeli­szlovák­közvélemény­zsidóellenes­magatartásának­legfontosabb­mozga- tórugója­ az­ volt,­ hogy­ a­ jórészt­ magyar­ nyelvű­ felvidéki­ zsidóságra­ a­ dualizmus­ kori magyar­ állam­ magyarosító­ törekvéseinek­ hordozójaként­ tekintettek.­ vavro­ Šrobár

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/4, Somorja

6­ Štefáneknek­Základy sociografie Slovenska című,­ 1945-en­ megjelent­ könyvéből­ idézi mlynárik­2005,­71.­p.

7­ Az­1930-as­népszámlálás­során­a­magát­izraelitának­vallók­53%-a­zsidó­nemzetiségűnek, 32%-uk­pedig­csehszlováknak­mondta­magát.­Sčítání lidu v republice Československé ze dne 1. prosince 1930.­díl­i.­praha,­SÚS,­1934,­106.­p.

8­ Az­1921-es­népszámlálás­alkalmával­Kassán­számos­magyar­anyanyelvű­izraelitát­jegyeztek be­akarata­ellenére­zsidó­nemzetiségűként.­vö.­Kovács­2004,­41.­p.

maga­is­többször­nyilatkozott­abban­a­szellemben,­hogy­a­zsidók­ugyanúgy­nem­lojáli- sak­csehszlovákiához­mint­a­magyarok,­s­hogy­az­államfordulat­idején­velük­szemben megnyilvánuló­erőszakos­fellépésért­saját­maguk­tehetnek,­mert­kiszolgálói­voltak­a magyarosításnak.­(Hradská­2001,­52–53.­p.)­de­nemcsak­a­politika,­hanem­a­közélet és­a­tudományosság­szintjén­is­általánosnak­volt­mondható­ez­a­hozzáállás.­ezt­doku- mentálják­a­szlovák­szociológia­megalapozójának­tartott­Anton­Štefánek­sorai:­„A­zsi- dók­mindig­is­idegen­test­voltak­az­általunk­lakott­régióban.­idegenként­éltek­közöt- tünk,­más­volt­a­nyelvük,­más­a­vallásuk,­másként­gazdálkodtak,­viselkedtek.­Teljes mértéken­kihasználták­azokat­az­előnyöket,­amelyek­az­uralkodó­magyar­faj­politikai protekciójából,­a­szlovákság­gazdasági­fejletlenségéből,­természetes­toleranciájából­s az­együgyű­nép,­de­az­értelmiség­könnyelműségéből­származtak­(…)­Történelmi­tény, hogy­városaink­azért­magyarosodtak­el­oly­gyorsan,­mert­a­zsidókban­olyan­társadalmi segítőre­találtak,­akik­nyelvi,­gazdasági­és­kulturális­téren­is­szívós­és­csendes­elnem- zetlenítő­tevékenységet­fejtettek­ki­a­szlovákok­körében.”⁶ mint­azonban­Kovács­éva helyesen­állapítja­meg,­annak­ellenére,­hogy­a­vezető­cseh­és­szlovák­politikusoktól nem­volt­idegen­az­antiszemitizmus,­az­sem­az­ő­egyéni,­sem­pártjaik­politikai­prog- ramjában­nem­jelent­meg.­(Kovács­2004,­18.­p.)­ez­pedig­kedvező­feltételeket­terem- tett­ahhoz,­hogy­bár­a­felvidéki­zsidóság­kezdetben­ellenszenvvel­fogadta­az­államfor- dulatot,­a­csehszlovák­állam­demokratikus­politikai­légköre­és­a­vezető­államférfiak (leginkább­masaryk)­részéről­feléjük­irányuló­gesztusok­hatására­gyorsan­elfogadta­az új­államjogi­helyzetet.

ebben­a­folyamatban­nem­kevés­szerepe­volt­annak,­hogy­a­hivatalos­csehszlovák politika­ kezdettől­ fogva­ támogatta,­ majd­ törvényesítette­ a­ zsidóság­ nemzetiségként való­elismerését.­S­bár­ezt­a­lépést­gyakran­masaryk­elnök­azon­meggyőződésének tulajdonítják,­miszerint­ő­a­zsidókat­saját­és­másokkal­össze­nem­téveszthető­jellem- vonásokkal­ellátott­közösségként­látta,­ám­a­zsidó­nemzetiség­kategóriájának­beveze- tését­leginkább­az­a­nem­is­nagyon­titkolt­szándék­motiválta,­hogy­ezáltal­csökkentsék a­németek­és­magyarok­statisztikai­számát.

A­csehszlovák­politika­számítása­bevált­ugyan,­a­zsidó­közösség­mégsem­fogadta egyöntetűen­ezt­a­lehetőséget,­hiszen­a­szlovákiai­zsidóság­mintegy­70%-át­kitevő­orto- dox­közösségek­teológiai­okokból­elutasították­a­zsidóságot­modern­értelemben­vett nemzetként­felfogni.­így­a­szlovákiai­zsidóságnak­mintegy­a­fele­élt­a­felkínált­lehető- séggel,­s­vallotta­magát­a­korszak­népszámlálásai­során­zsidó­nemzetiségűnek,­míg­a maradék­ csehszlovákként,­ magyarként,­ németként­ stb.­ kerül­ be­ a­ statisztikákba.⁷ A kormányzati­elvárások­a­szlovákiai­zsidóságnak­a­magyaroktól­való­disszimilációjára irányultak,­amelynek­érdekében­az­eszközök­széles­skáláját­vonultatták­fel,­a­mézes- madzagtól­ a­ korbácsig.⁸ ez­ a­ politika­ alapvetően­ sikeres­ volt,­ hiszen­ 1930-ban­ a

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/4, Somorja

9­ A­választási­eredmények­forrása:­Československá statistika. Sv. 31. řada I. Volby do posla- necké sněmovny v listopadu roku 1925.­praha,­Státní­úřad­statistický,­1926,­66–67.­p.

10­ dunaszerdahely­ két­ háború­ közötti­ politikai­ és­ társadalmi­ életével­ kapcsolatban­ l.

nagy–nagy–novák–Simon–vajda­2012,­89–111.­p.

11­ A­ neológia­ és­ ortodoxia­ által­ amúgy­ is­ megosztott­ közösséget,­ amelyre­ nyilvánvaló­ hatást gyakorolt­Kárpátalja­viszonylagos­közelsége­is,­tovább­színesítette­a­csehszlovák­időkben­a cseh­országrészből­ide­érkező­izraelita­bevándorlás­is.

Szlovákiában­élő­izraelitáknak­már­csak­16%-a­mondta­magát­magyar­nemzetiségű- nek,­miközben­minden­második­izraelita­zsidónak,­minden­harmadik­pedig­csehszlo- vák­nemzetiségűnek­vallott­magát.­A­szlovák­nacionalizmus­ennél­is­többre­vágyva­a zsidóknak­a­szlováksághoz­való­tényleges­asszimilációját­szorgalmazta,­ami­azonban nehezen­induló­és­nehézkes­folyamat­volt.­Hiányzott­ugyanis­hozzá­–­különösen­a­köz- társaság­első­éveiben­–­a­megfelelő­motiváció,­hiszen­a­zsidóság­nem­érzékelte­a­szlo- vákká­válást­társadalmi­előrelépésként.­ennek­hiányában­pedig­a­zsidóság­–­függetle- nül­bevallott­nemzetiségétől­–­továbbra­is­magyarul­beszélt­és­a­magyar­kulturális­tér szereplője­volt.

ezt­is­figyelembe­véve,­Kovács­éva­megállapításaival­egyetértve,­úgy­vélem,­hogy­a fenti­ népszámlálási­ adatok­ nem­ jelentik­ a­ felvidéki­ zsidóság­ identitásának­ alapvető változását,­hiszen­ilyen­mértékű­változás­néhány­év­alatt­nem­következhetett­volna­be.

(Kovács­2004,­43–44.­p.)­Úgy­vélem,­hogy­az­idézett­népszámlálási­adatokat­inkább egyfajta­politikai­aktusként,­ az­ állammal­ szembeni­ lojalitás­ kifejezéseként­ kell­ értel- meznünk.­S­ez­nem­csupán­1930,­de­jórészt­1910­és­1938­tekintetében­is­érvényes.

A­dél-szlovákiai­zsidók­azonban­nem­csupán­identitásuk­tekintetében­kerültek­válaszút elé,­hanem­politikai­hovatartozásuk­kapcsán­is.­A­hivatalos­kormányzati­politika­koránt- sem­ egyformán­ kezelte­ a­ szlovákiai­ zsidóságon­ belüli­ csoportokat,­ s­ elsősorban­ az ortodox­közösségeket­támogatta.­ennek­eredménye­pedig­az­volt,­hogy­ezek­a­közös- ségek­nagy­arányban­épp­a­kormánypártokra­adták­szavazatukat,­miközben­a­zsidó pártnak­ kevés­ támogatója­ akadt.­ j ó­ példázza­ ezt­ a­ Kis-palesztinának­ is­ nevezett dunaszerdahely­esete­is,­ahol­a­lakosság­közel­felét­kitevő­mózes-hitű­magyarok­döntő többsége­a­csehszlovák­centralista­pártokra­(főleg­az­iparospártra­és­az­Agrárpártra) adta­le­voksát.­ennek­is­volt­köszönhető,­hogy­ebben­a­teljesen­magyar­nyelvű­város- ban­a­csehszlovák­pártok­1925-ben­a­voksok­46%-át­szerezték­meg,­többet,­mint­a magyar­pártok.­eközben­a­zsidó­párt­támogatottsága­meglehetősen­gyenge­volt,­becs- lésem­szerint­a­helyi­izraelita­szavazatok­csupán­7-8%-át­vihette­el.⁹ennek­a­magatar- tásnak­az­értékelése­még­nem­lezárt­téma,­ám­úgy­vélem,­hogy­ismét­az­állampolgári lojalitás­megnyilvánulásáról­lehet­szó.­erősíti­ezt­a­vélekedést­az­is,­hogy­a­községi­poli- tikában­viszont­nem­tudtak­érvényesülni­a­csehszlovák­pártok,­mivel­ott­az­izraeliták saját­ községi­ pártjaikat­ támogatták,­ amelyek­ elsősorban­ a­ helyi­ magyar­ pártokkal működtek­együtt.¹⁰

eltérő­politikai­magatartást­követett­viszont­a­kassai­zsidóság,­amely­a­viszonylag homogén­dunaszerdahelyi­közösségtől­eltérően­mind­származását,­mind­nyelvét,­mind kultúráját­tekintve­meglehetősen­színes­képet­mutatott.¹¹dunaszerdahellyel­ellentét- ben­ itt­ a­ zsidó­ párt­ az­ izraelita­ felekezetűek­ szavazatainak­ mintegy­ 42%-át­ vitte­ el,

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/4, Somorja

12­Igazságot a felvidéki zsidóságnak! budapest,­ pester­ l loyd­ Kiadó,­ 1939,­ 15.­ p.­ Az­ adatot innen­átvéve­közli­Filep­2011,­64.­p.

13­Slovenský denník,­1938.­május­7.,­4.­p.

(Kovács­ 2004,­ 111.­ p.)­ a­ maradékon­ pedig­ elsősorban­ a­ baloldali­ pártok (csehszlovákiai­ Kommunista­ pártja­ és­ a­ szociáldemokraták­ csehszlovák­ és­ magyar csoportjai),­valamint­a­magyar­nemzeti­párt­(mnp)­osztozott­meg.­A­magyar­nemzeti párt­ két­ alelnöke,­ Herz­ ignác­ és­ Halmi­ béla­ is­ a­ kassai­ hitközség­ tagja­ volt.

befolyásukat­az­mnp-ben­jól­mutatja­–­különösen­annak­fényében,­hogy­a­nemzetiek- kel­közös­listát­állító­országos­Keresztényszocialista­párt­nem­szívesen­támogatta­a zsidó­jelölteket­–,­hogy­az­1932-es­községi­választások­során­a­magyar­ellenzék­77 kassai­jelöltjéből­22­zsidó­volt.¹²Azt­számszerűen­pontosan­lehetetlen­kimutatni,­hogy a­ kassai­ izraeliták­ hány­ százaléka­ szavazott­ a­ magyar­ pártokra,­ ám­ abból,­ hogy­ az 1935-ös­parlamenti­választások­során­a­magyar­pártok­közös­listájára­leadott­szava- zatok­ száma­ 108%-kal­ felülmúlta­ a­ város­ magyar­ nemzetiségűként­ nyilvántartott választópolgárainak­a­számát,­(Kovács­2004,­115.­p.)­arra­következtethetünk,­hogy­a magyar­listára­nagy­számban­szavazhattak­csehszlovák­és­zsidó­nemzetiségűként­szá- mon­tartott­izraeliták­is.

A­dunaszerdahely­és­Kassa­közötti­markáns­különbséget­ugyan­magyarázhatja­a két­közösség­eltérő­szociális,­származási­és­kulturális­különbsége,­ám­feltehetően­azt is­figyelembe­kell­venni,­hogy­a­vegyes­lakosságú­Kassán­sokkal­élesebben­jelentke- zett­a­nemzetiségi­probléma,­mint­az­egynyelvű­dunaszerdahelyen,­ami­az­ottani­(kas- sai)­zsidókat­feltehetően­jobban­mobilizálta­a­magyar­politikai­törekvések­mellett.

bár­ez­a­legkevésbé­sem­volt­céljuk,­a­fentebb­vázolt­folyamatok­a­zsidóságot­aka- rata­ ellenére­ a­ szlovák–magyar­ nemzetiségi­ konfliktusok­ kereszttüzébe­ sodorták,­ s mindkét­fél­részéről­heves­támadások­célpontjává­tették.­A­szlovákiai­magyar­politika elsősorban­azt­nehezményezte,­hogy­az­egyébként­magyar­nyelvű­izraeliták­zsidó­vagy ne­adj’­isten­csehszlovák­nemzetiségűnek­vallják­magukat.­ez­pedig­a­magyarság­szá- mának­csökkenéséhez,­s­ezzel­a­nemzetiségi­arányokhoz­kötött­nyelvi­jogainak­meg- vonásához­vezet.­mint­például­Kassán,­ahol­1930-ban­a­hivatalos­adatok­szerint­úgy csökkent­20%­alá­a­magyarság­aránya,­s­vesztek­el­ezzel­annak­közösségi­nyelvi­jogai, hogy­az­utcán­még­többségben­voltak­a­magyar­anyanyelvűek.­valójában­azonban­ez nem­csak­az­izraelitákon­múlott,­hiszen­a­magyar­anyanyelvű­keresztény­lakosság­köré- ben­is­nagy­számban­akadtak­olyanok,­akik­ilyen­vagy­olyan­okokból­csehszlováknak vallották­magukat.

Azzal­párhuzamosan,­hogy­magyar­részről­a­magyar­ügytől­való­elpártolással­vádol- ták­őket,­a­szlovák­nacionalizmus­részéről­is­folyamatos­támadások­érték­a­szlovákiai zsidókat.­elsősorban­azt­a­szemükre­vetve,­hogy­továbbra­is­magyarul­„mondokolnak”, magyar­nyelvű­sajtót­olvasnak,­s­viselkedésükkel­magyar­jelleget­kölcsönöznek­a­szlo- vákiai­városoknak.­mindezt­hálátlanságnak,­s­mint­azt­a­kormányhoz­közeli­Slovenský denníkc.­lap­egyik­1938-as­írása­is­jelzi,­„a­szlovákok­és­a­szlovák­nyelv­elleni­provo- kációnak”­tekintették.¹³

A­felföldi­zsidóság­két­tűz­közé­került:­a­(cseh)szlovák­közvélemény­a­(cseh)szlovák népességhez­való­nyelvi­asszimilációt­várta­el­tőlük,­a­szlovákiai­magyar­politika­pedig

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/4, Somorja

14­ 1938­őszének­dél-szlovákiai­eseményeihez,­s­ennek­kapcsán­a­zsidókkal­szemben­megfo- galmazott­vádjaihoz­l.­bővebben­Simon­2010.

15­ A­Horthy-korszak­zsidókkal­kapcsolatos­politikájáról­és­a­korszak­antiszemita­közbeszédéről többek­között­l.­Kovács­m.­2012;­ungváry­2013.

16­ SnA,­f.­mv,­k.­3.­523/1938;­Új Hírek,­1938.­november­4.

azt,­hogy­szövetségese­legyen­a­csehszlovák­hatalom­elleni­kisebbségi­harcban.­ebből a­csapdahelyzetből­a­mindkét­oldalnak­egyszerre­megfelelni­nem­tudó,­s­nem­is­akaró zsidóság­számára­kétféle­menekülési­útvonal­is­kínálkozott.­Az­egyiket­a­zsidó­nacio- nalizmus,­ a­ másikat­ pedig­ a­ kommunista­ mozgalom­ internacionalizmusa­ jelentette.

nem­véletlen­tehát,­hogy­a­magyar­nyelvű­dél-Szlovákiában­egyszerre­voltak­népsze- rűek­a­cionista­szervezetek­és­csehszlovákia­Kommunista­pártja.­bármelyikhez­csat- lakoztak­ is­ azonban­ a­ zsidók,­ a­ szlovák­ és­ a­ magyar­ nacionalizmus­ egyidőjű­ ellen- szenvét­kellett­elkönyvelniük.

Az­első­bécsi­döntés­után

Az­első­bécsi­döntés­igazi­törést­jelentett­a­dél-szlovákiai­zsidók­életében.­Arról,­hogy mennyire­álltak­a­határrevízió­mellé­vagy­voltak­ellene,­máig­(értelmetlen)­viták­folynak.

1938­nyarán­ugyanis­még­budapest­vádolta­őket­azzal,­hogy­minden­erejükkel­támo- gatják­ csehszlovákiát­ és­ jelentős­ anyagi­ eszközökkel­ járulnak­ hozzá­ a­ csehszlovák állam­védelmi­lépéseihez.­néhány­héttel­később­viszont­már­a­szlovák­lapok­verték félre­ a­ harangokat,­ hogy­ egy­ esetleges­ népszavazás­ során­ a­ zsidók­ majd magyarországhoz­akarnak­csatlakozni,­ezért­nem­szabad­hagyni­szavazni­őket.¹⁴Az­biz- tos,­hogy­a­felföldi­zsidóság­a­Trianon­utáni­években­nem­kis­(és­tegyük­hozzá,­hogy jogos)­ ellenérzéssel­ nézte­ mindazt,­ ami­ magyarországon­ történik:­ az­ egyetemeken bevezetett­numerus­clausust,­az­antiszemita­közbeszédet,­a­közigazgatás­zsidóellenes lépéseit.¹⁵ ezért­ többségük­ nem­ is­ várta­ a­ határváltozást.­ 1938-ban­ azonban­ már Szlovákiában­ is­ egyre­ gyakrabban­ találkoztak­ nyílt­ zsidóellenességgel,­ s­ az­ egypárti diktatúra­ felé­ haladó­ Tiso-rezsim­ egyáltalán­ nem­ volt­ szimpatikus­ számukra.­ nem csoda,­ hogy­ a­ bécsi­ döntés­ előestéjén­ a­ pozsonyi­ zsidók­ egy­ csoportja­ már magyarország­mellett­tüntetett.¹⁶

A­Horthy-rendszerrel­való­találkozást­mindazonáltal­nem­kis­szorongással­várták,­s hogy­nem­alaptalanul,­arról­már­a­visszacsatolás­első­napjai­meggyőzték­őket.­A­hon- védség­ bevonulását­ ugyanis­ sok­ helyen­ kisebb-nagyobb­ incidensek­ kísérték.­ ezek közül­a­legáltalánosabb­az­volt,­hogy­a­bevonulók­fogadására­felsorakozott­frontharco- sok­közül­az­utolsó­pillanatban­félreállították­a­zsidókat,­vagy­a­szónoknak­kijelölt­izra- elita­vallású­személy­(mint­ez­Tornalján­történt­–­vö.­Gaál­2001,­245–246.­p.)­nem mondhatta­el­üdvözlő­beszédét.­volt,­ahol­a­zsinagóga­ablakát­verték­be,­Komáromban a­magyarországon­első­ízben­agydaganatot­operáló­orvos,­l ipscher­mór­mellszobrát törték­össze,­(michela­2014)­dunaszerdahelyen­zsidó­üzletek­kirakatait­törték­be.­Az antiszemita­közbeszéd­pedig­szép­lassan­begyűrűzött­a­felvidéki­településekre­is,­elter- jedésében­pedig­egyes­politikai­pártok­és­politikusok­mellett­az­olyan­szervezetek­is komoly­szerepet­kaptak,­mint­a­baross­Szövetség­vagy­a­magyar­Tűzharcos­Szövetség.

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/4, Somorja

17­ l .­ többek­ között­ j aross­ Andor­ vallomását­ az­ ellene­ lefolytatott­ népbírósági­ perben:

Karsai–molnár­1994,­154.­p.

18­Felvidéki Újság,­1942.­június­6.,­3.­p.

19­ A­zsidóság­szava.­Csallóközi Hírlap,­1939.­február­5.,­2.­p.

A­nyílt­antiszemitizmust­azonban,­noha­az­az­előző­húsz­év­szlovákiai­magyar­köz- életéből­és­sajtójából­teljesen­hiányzott,­mégsem­tarthatjuk­csupán­az­anyaországból érkező­ „importcikknek”.­ S­ egyébként­ is,­ a­ felvidéki­ magyarok­ –­ legalábbis­ ebben­ a tekintetben­–­gyorsan­tanultak.­A­korábban­az­antiszemitizmustól­magát­mindig­távol tartó­egyesült­magyar­párt­is­azonnal­elsajátította­a­szélsőjobb­beszédmódját,­s­veze- tőinek­nyilvános­megszólalásaiban­már­1938­végén­megjelent­a­zsidókérdés­mielőbbi megoldásának­követelése.­ebben­a­tekintetben­lényegében­ugyan­a­már­létező­mintá- kat­ követték,­ ám­ az­ elsősorban­ j aross­ Andor­ által­ diktált­ diskurzusban­ a magyarországon­megszokott­gazdasági­és­szociális­mozzanatok­helyett­elsősorban­a felvidéki­zsidók­nemzethűségének­a­kérdése­került­a­középpontba.­Azok­a­már­koráb- ban­is­élő­vádak,­miszerint­a­felföldi­zsidóság­Trianon­után­nem­tartott­ki­a­magyarság mellett,­hanem­„elmenekült­a­süllyedő­hajóról”,­s­idegen­(értsd:­csehszlovák)­érdekek szolgálatába­szegődött,­igazából­most­kaptak­súlyt­és­jelentőséget.¹⁷A­Kassán­megje- lenő­Felvidéki Újság(igaz,­időben­kicsit­később)­az­alábbi­pontokba­szedte­a­felvidéki zsidósággal­szembeni­vádakat:­a­zsidóság­túlnyomó­része­hűtlen­volt­a­magyarsághoz;

dél-Szlovákiában­ők­szervezték­meg­a­cseh­pártokat;­a­zsidó­vezették­a­magyar­föld- műveseket­prágába,­s­írták­tábláikra,­hogy­nyelvben­magyarok,­lélekben­csehszlovákok vagyunk;­ők­voltak­a­csehszlovák­szociáldemokrácia­magyar­szekciójának­a­vezetői;­ők vezették­a­kommunista­pártot;­a­prága-barát­magyar­lapokban­ők­gyalázták­a­legin- kább­magyarországot;­s­tömegesen­szavaztak­csehszlovák­pártokra.¹⁸

A­ féligazságokból­ tákolt­ demagóg­ vádakkal­ szemben­ az­ érintettek­ megpróbáltak ugyan­védekezni,­de­eszközeik­már­behatároltak­voltak.­1939­elején­a­visszacsatolt területek­sajtója­itt-ott­még­helyet­adott­hangjuknak.­A­Csallóközi Hírlapban1939­feb- ruárjában­megjelent­írásában­pick­béla­próbálta­meg­a­keresztény­lakosság­szolidari- tását­feléleszteni,­s­a­dunaszerdahelyi­zsidók­magyarsághoz­való­hűségét­igazolni.­pick felemlegette­a­dunaszerdahelyi­zsidóság­első­világháborús­részvételét,­s­kiemelten­fog- lalkozott­azzal­is,­hogy­milyen­szerepet­vállaltak­a­helyi­zsidók­a­magyar­nyelvű­és­szel- lemiségű­kultúra­fenntartásában­a­csehszlovák­uralom­idején.¹⁹ám­kevés­eredmény- nyel.­országos­szinten­a­pester­l loyd­kiadásában­megjelent­Igazságot a felvidéki zsi- dóságnak című­ kiadvány­ próbálkozott­ meg­ ugyanezzel,­ amelyben­ statisztikákkal­ és egyéni­példákkal­cáfolta­j arossék­vádjait,­de­erre­már­senki­nem­figyelt­oda,­hiszen­a zsidóság­kirekesztése­már­eldöntött­tény­volt.

persze­a­magyar­nemzeti­párt­volt­vezérei,­sem­j aross,­sem­Szent-ivány­j ózsef­nem tagadhatták­le,­hogy­egykori­pártjukban­jelentős­pozíciót­töltöttek­be­a­zsidók,­ezért érvelésükben­megjelent­a­differenciált­elbírálás­igénye.­j aross­ezzel­kapcsolatban­úgy érvelt,­hogy­a­„jó­zsidók”,­akiket­–­mint­mondotta­–­a­„két­kezén­meg­tud­számolni”, méltányos­ elbírálást­ érdemelnek,­ a­ többség­ azonban­ árulóként­ viselkedett,­ s­ ehhez mérten­is­kell­őket­kezelni.­ennek­a­különbségtételnek­a­jegyében,­amely­korántsem csak­retorikai­eszköz­volt,­az­emp­és­j aross­igyekezett­védelmezni­az­„érdemeket­szer-

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/4, Somorja

20­ Karsai­l ászló–molnár­j udit­(szerk.):­Az Endre-Baky-Jaross per.­budapest,­cserépfalvy­Kiadó, 1994,­160.­p.

21­ A­kassai­eseményekkel­kapcsolatban­l.­Görög­1991.

22­ A­porubszkyval­készült­interjút­l.­Érsekújvár és Vidéke,­1938.­december­18.

23­ esterházy­ és­ pártja­ persze­ nem­ volt­ teljesen­ mentes­ bizonyos­ fokú­ antiszemitizmustól.

esterházy­valószínűleg­az­antiszemiták­azon­csoportjába­tartozott,­aki­egyet­tudott­érteni­a­zsi- dók­gazdasági­súlyának­korlátozásával­és­közéleti­szerepük­visszaszorításával,­ám­szabadság- jogaik­korlátozását,­elkülönítésüket,­deportálásukat­nem­tudta­támogatni.­ezt­igazolja,­hogy­a szlovákiai­vészkorszak­idején­aktív­segítséget­is­hajlandó­volt­nyújtani­az­ismeretségi­körébe tartozó­személyeknek.­Az­persze­máig­megválaszolatlan­kérdés,­hogy­a­szlovákiai­magyar­poli- tikus­miért­nem­emelte­fel­szavát­a­magyarországi­gettósítás­és­deportálások­idején.

zett”­ személyeket.­ Kassán­ még­ a­ város­ municipiális­ bizottságába­ is­ beültettek­ két zsidó­származású­személyt,­akik­csak­1942-ben­voltak­kénytelenek­feladni­helyüket.­A népbíróság­előtt­tett­vallomásában­j aross­151­olyan­felvidéki­zsidó­családot­említett,²⁰ amelynek­ő­maga­adott­mentességet,­s­ezt­a­„kivételezett­bánásmódot”­más­források is­megerősítik.­persze­1944­vésznapjaiban­mindenféle­mentesség­hiábavalónak­bizo- nyult.­ezt­jelzi­a­már­említett­Herz­ignác­sorsa­is.­mentességének­köszönhetően­ő­még a­gettósítás­során­is­otthonában­maradhatott,­s­maga­is­elhitte,­hogy­érdemei­miatt vele­semmi­nem­történhet.­A­deportálást­azonban­ő­sem­úszhatta­meg,­s­családjával együtt­Auschwitzban­végezte.²¹

mindenesetre­ a­ felvidéki­ képviselőcsoport,­ mint­ azt­ felszólalásában­ Szent-ivány j ózsef­bejelentette,­támogatta­a­második­zsidótörvény­elfogadását,­ha­pedig­például­az udvardi­ pintér­ béla­ felszólalását­ is­ elolvassuk,­ azt­ kell­ megállapítanunk,­ hogy­ a­ volt szlovákiai­magyar­politikusok­ekkorra­már­az­antiszemita­retorikát­is­átvették­az­anya- országiaktól.­Azért­az­összes­felvidéki­politikus­nem­állt­be­hiénák­táborába,­sőt­voltak, akik­ellenvéleményüket­nyíltan­ki­is­mondták.­A­kéméndi­plébános,­porubszky­Géza­azt ugyan­helyeselte,­hogy­a­gazdasági­élet­bizonyos­területein­történjen­meg­a­zsidó­tőke visszaszorítása,­de­az­imrédy­által­előkészített­második­zsidótörvényt­több­szempont- ból­is­elhibázottnak­tartotta.²²Szüllő­Géza­pedig­a­javaslat­felsőházi­vitájában­jelentet- te­ ki,­ hogy­ törvényjavaslat­ jogfosztást­ jelent,­ rést­ üt­ az­ alkotmányos­ szabadság­ és egyenlőség­elvén,­s­ő­amúgy­is­veszedelmesnek­tartja­a­faji­alapokra­helyezkedést.

Feltehető­a­kérdés,­mennyire­volt­törvényszerű­az,­hogy­a­felvidéki­magyar­politika –­tisztelet­a­kevés­kivételnek­–­a­türelmetlen­antiszemitizmus­és­kirekesztés­táborához csatlakozott.­Ha­a­szlovákiai­magyar­politika­előző­húsz­évét­nézzük,­akkor­akár­előz- mények­ nélkülinek­ is­ nevezhetjük­ ezt­ az­ irányt.­ még­ akkor­ is,­ ha­ az­ országos Keresztényszocialista­pártba­sohasem­engedtek­be­zsidókat.­igaz,­protestánsokat­vagy akár­liberálisan­gondolkodókat­sem­nagyon,­vagyis­az­oKp­esetében­nem­faji­alapú kirekesztésről­volt­szó.­r áadásul­azok,­akik­az­első­bécsi­döntés­után­élen­jártak­az antiszemita­retorikában,­szinte­kivétel­nélkül­abból­a­magyar­nemzeti­pártból­jöttek, amelyben­viszont­1938­előtt­komoly­pozíciókban­voltak­a­zsidók.­Azt­sem­szabad­figyel- men­kívül­hagyni,­hogy­a­párt­másik,­Szlovákiában­maradt­része,­amelyet­az­oKp-ból jövő­esterházy­j ános­irányított,­nem­indult­el­ezen­az­úton.­bár­a­tisói­Szlovákia­közbe- széde­telítve­volt­a­zsidóellenességgel,­a­magyar­párt­és­vezetői,­beleértve­esterházyt, távol­tartották­magukat­az­ilyen­kommunikációtól.²³Sőt­még­a­párt­németbarát­szár-

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/4, Somorja

24­ ŠA­bA,­okresný­ľudový­súd­v­bratislave,­250/1946.

25­ mnl ­ol ,­K149,­1939-2-5501

nyának­képviselői­sem­hódoltak­be­ennek­a­divatnak.­Sem­csáky­mihály,­sem­pedig duka­zólyomi­norbert,­akiről­például­tudjuk­azt,­hogy­noha­a­háború­után­a­pozsonyi népbíróság­fasizmus­vádjával­ítélte­el,­otthonába­1943­februárjától­a­háború­végéig befogadott­egy­zsidó­nőt,­aki­álnéven­mint­a­gyerekei­nevelője­élt­a­család­mellett.²⁴

A­különbséget­talán­az­adta,­hogy­míg­a­Szlovákiában­élő­esterházy­és­társai­a­rend- szer­ellenzékének­számítottak,­s­kisebbségiként­„akár”­a­zsidókra­is­természetes­szö- vetségesükként­tekintettek,­addig­j arossék­a­hatalmon­belülre­kerültek,­s­valamiféle erős­megfelelési­kényszer­az­imrédy-vonallal­való­azonosulás­felé­sodorta­őket.­ez­per- sze­nem­menti­fel­őket­a­felelősségük­alól,­csupán­esetleges­magyarázatként­szolgál- hat­magatartásukra.

A­visszacsatolt­területeken­élő­zsidókat­azonban­nem­csupán­a­verbalitás­szintjén érték­támadások,­csaknem­azonnal­megkezdődött­a­közéletből­és­a­gazdasági­életből való­kizárásuk­és­ezzel­egzisztenciális­ellehetetlenítésük.­mint­dunaszerdahely­példá- ja­mutatja,­az­állami­alkalmazásból­már­a­katonai­közigazgatás­idején­kizárták­őket, majd­kikerültek­a­város­képviselő-testületéből,­s­teljesen­kiszorultak­a­közéletből­is.­Az első­„szabad”­március­15-e­megünneplése­és­az­országzászló­felavatása­már­hivata- los­jelenlétük­nélkül­zajlott.­A­visszacsatolt­területeken­élő­zsidóság­kirekesztésének folyamatában­kiemelt­szerepet­az­a­gazdasági­„őrségváltás”­kapott,­amelynek­a­leg- fontosabb­eszközét­az­iparengedélyek­1939­elején­meghirdetett­revíziója­jelentette.­Az intézkedés­nyíltan­megfogalmazott­célja­a­felvidéki­zsidó­iparosok­és­kereskedők­befo- lyásának­csökkentése­volt.­ennek­érdekében­a­visszacsatolt­területeken­1939.­július 1-jei­hatállyal­minden­ipar-­és­kereskedelmi­engedély­érvényét­veszítette,­s­csak­azok folytathatták­tovább­tevékenységüket,­akiknek­a­benyújtott­kérelmük­alapján­az­illeté- kes­miniszter­új­engedélyt­adott­ki.­Az­eljárás­lényege­az­volt,­hogy­a­február­15-ével kezdődő­egy­hónap­alatt­beadott­kérelmeket­egy­helyi­véleményező­bizottság­vizsgálta meg,­s­adott­javaslatot­a­miniszternek­az­engedély­kiadására­vagy­annak­elutasításá- ra.­Az­eljárás­zsidóellenes­mivoltát­nem­lehetett­takargatni,­s­lényegében­nem­is­töre- kedtek­arra,­így­az­meglehetős­pánikot­okozott­az­érintettek­körében.­Az­első­döntések még­sem­születtek,­amikor­Kassán­már­olyan­kézről­kézre­adott­felhívás­terjedt,­amely- ben­nyílt­fellépésre­biztatták­a­helyi­zsidó­kereskedőket­és­kézműveseket.²⁵A­körlevél a­szerzett­jogok­elvételét­panaszolta,­s­olyan­akciók­indítását­javasolta,­amellyel­fel- hívnák­a­keresztény­közvélemény­figyelmét­a­zsidó­családok­egzisztenciáját­tönkretevő

„embertelenségre”:­leveleket­kívántak­küldeni­a­fontosabb­újságok­szerkesztőségébe, a­kormányzóhoz,­vagy­épp­bizonyos­szolgáltatások­bojkottjával­akarták­felhívni­a­figyel- met­az­őket­fenyegető­veszélyre.­Az­ilyen­közös­és­nyílt­fellépésnek­azonban­kevés­rea- litása­volt,­s­a­megtorlástól­félők­inkább­különféle­kiskapuk­igénybevétele­által­próbál- tak­meg­kibújni­a­rendelet­hatálya­alól.­l egtöbbször­azonban­sikertelenül.

Az­iparengedélyek­revíziója­azonban­nem­csak­az­elsődleges­célpontként­kezelt­zsi- dóság­számára­volt­káros,­hanem­a­felvidéki­gazdaság­és­társadalom­egészére­nézve is.­egyrészt­azért­is,­mert­a­zsidó­vállalkozások­ellehetetlenítése­keresztény­családok egész­sorát­is­nehéz­helyzetbe­juttatta.­másrészt­mert­a­véleményező­bizottságok­sok-

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/4, Somorja

26­Rozsnyói Hírlap,­1942.­május­10.,­2.­p.

27­Érsekújvár és Magyar Vidék,­1942.­június­20.,­3.­p.

28­Rozsnyói Hírlap,­1944.­július­23.,­1.­p.

szor­ nem­ a­ valós­ gazdasági­ érdekek­ mentén­ döntöttek,­ s­ a­ bizottsági­ tagok­ célja nemegyszer­ az­ volt,­ hogy­ „kilőjék”­ konkurenseiket.­ mindezek­ következtében­ néhány régióban­jelentős­mértékben­visszaesett­a­kereskedelem,­s­bizonyos­termékekből­áru- hiány­lépett­fel.­eközben,­mint­azt­imrédyről­írt­munkájában­Sipos­péter­is­jelzi,­(Sipos 1970,­145.­p.)­j arossnak­és­barátainak­zsíros­üzletet­jelentett­az­iparengedélyek­reví- ziója.­A­szociáldemokrácia­köreiből­származó­információ­szerint­ugyanis­új­engedélyt ötszáztól­ezer­pengőig­terjedő­összegért­lehetett­náluk­intézni.

Az­iparengedélyek­revíziójának­részletes­statisztikája­máig­nem­készült­el.­A­kora- beli­sajtóból­az­mindenesetre­kiderült,­hogy­a­zsidó­kézben­levő­felvidéki­engedélyek száma­10­760-ról­4­500-ra­csökkent,­ami­azt­jelenti,­hogy­a­volt­iparosok­közel­60%-a elveszítette­megélhetését.

Az­igazolóbizottságok­működésének,­az­ipar-­és­kereskedelmi­engedélyek­revíziójá- nak,­valamint­a­második­zsidótörvény­alkalmazásának­következtében­alig­két­évvel­a visszacsatolás­után­a­felvidéki­zsidóság­lényegében­ugyanolyan­helyzetbe­került,­mint anyaországi­társaik.­eközben­pedig­a­keresztény­lakosság­szolidaritása­is­teljesen­elfo- gyott­körülöttük.­A­hivatalos­felvidéki­közélet­jórészt­beállt­a­fajvédők­sorába.­Komárom elöljárói­már­1940-ben­azt­kérték­a­polgármestertől­levelükben,­hogy­gyorsítsa­fel­a­zsi- dókérdés­megoldását.­(Hruboň–r ystveyová­2014,­105.­p.)­1942-ben­pedig­a­felvidéki törvényhatóságok­–­így­Abaúj-Torna­és­Gömör­vármegye­vezetése­–­reagáltak­pozitívan ung­és­bihar­vármegyének­a­zsidókérdés­megoldására­tett­javaslatára.²⁶Sőt­a­felvidé- ki­kultúra­legfontosabb­szervezete,­a­SzmKe­is­olyan­nyilatkozatot­adott­ki,­amely­sze- rint­a­magyar­életnek­a­zsidóságtól­való­teljes­megtisztítására­törekszik.²⁷

eközben­a­regionális­sajtó­jó­része­is­beállt­az­antiszemita­hangulatkeltők­közé,­e téren­ különösen­ a­ l éván­ megjelenő­Bars meg­ az­ érsekújvári­Érsekújvár és Magyar Vidékc.­lapok­szerkesztőgárdája­járt­élen.­S­bár­egyedi,­de­mégis­jellemező­mozzanat- ként­kell­kezelnünk­a­református­egyház­rozsnyói­presbitériumának­a­vésznapok­ide- jén­ született­ javaslatát­ (a­ javaslatot­ egyébként­ a­ város­ polgármestere,­ michailovits árpád­nyújtotta­be),­amelyben­a­megkeresztelkedtet­zsidók­összes­kivételének­a­meg- szüntetését,­s­egy­külön­„zsidó­református­egyház”­létrehozását­követelték.²⁸

Hiába­a­csehszlovák­évek­húsz­esztendőjének­eltérő­szocializációja,­a­visszacsatolt területek­ társadalma­ ugyanolyan­ apatikusan­ vette­ tudomásul­ a­ történteket,­ mint­ az ország­más­része.­mint­a­komáromi­vészkorszakról­tudósító­r aab­Ferenc­később­leje- gyezte:­„megmásíthatatlan­tény,­hogy­szinte­jelentéktelen­azok­száma,­akik­egyáltalán segíteni­akartak,­vagy­tudtak.­A­fajgyűlölettől­megfertőzött­emberek­apatikusan,­tétle- nül­nézték­embertársaik­tragédiáját,­sőt­voltak,­akik­csak­arra­vártak,­hogy­az­elhur- colt,­megalázott­emberek­hátrahagyott­javaira,­mint­dögkeselyűk­rácsapjanak.”­(idézi Számadó­2008,­67.­p.)­dögkeselyűkből­pedig­volt­elegendő,­hogy­csak­a­márai­Sándor Naplójában­ megjelenő­ losonci­ orvosokra­ utaljak.­ (márai­ 2004,­ 151.­ p.)­ persze­ rönt- gengép­mindenkinek­nem­jutott,­ám­egy­kis­ágyneműhöz,­meleg­téli­holmihoz,­fehér- neműhöz­vagy­lábbelihez­könnyen­hozzá­lehetet­jutni.­miután­dunaszerdahelyről­elhur-

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/4, Somorja

29­ SnA,­fond­608,­k.­17,­608-17-1

30­ Alapy­tevékenységét­illetően­l.­Szarka­2009,­62–87.­p.

colták­a­város­közel­felét­kitevő­zsidókat,­ingatlanjaik­egy­részére­a­katolikus­plébánia csapott­le,­az­összesen­280­ládányi­ruhaneműt­pedig­a­nyilaskeresztes­párt­helyi­szer- vezete­osztotta­szét­a­jelentkezőknek.²⁹

mint­máshol,­azért­a­mai­dél-Szlovákiában­is­voltak,­akik­az­aktív­segítségnyújtást sem­tagadták­meg­az­üldözöttektől.­Az­állam­szolgálatában­állók­részéről­már­az­elhatá- rolódás­is­ellenállásnak­számított.­Komárom­polgármestere,­Alapy­Gáspár­a­tisztségében maradva­próbált­enyhíteni­a­zsidók­sorsán,­s­csak­a­deportálások­befejezését­követően mondott­le.³⁰őt­a­nyilasuralom­idején­dachauba­hurcolták.­Görög­Artúrnak­a­kassai­zsi- dóságról­írt­könyvéből­(Görög­1991)­pedig­tudjuk,­hogy­a­város­alpolgármestere,­bartsch j ános­és­gazdasági­főtisztje,­dobosffy­Aurél­voltak­azok,­akik­mindenkor­segítségére­siet- tek­a­zsidó­közösségnek.­mint­ahogy­a­kassai­keresztény­egyházak­vezetők­is­kiálltak mózes-hitű­embertársaik­mellett.­A­gettósítás­napjaiban­pfeiffer­miklós­nagyprépost­veze- tésével­(a­csoportba­rajta­kívül­még­Tost­barna­kanonok,­báró­vécsey­j ános­kanonok, Wick­béla­kanonok,­r akoniczky­miklós­görög­katolikus­lelkész­és­mohr­Gedeon­evangéli- kus­lelkész­tartoztak)­felkeresték­a­helyi­rendőrtábornokot,­és­a­gettóban­sínylődők­hely- zetének­javítását:­jobb­élelmezését,­ivóvízellátását,­a­szennyvízelvezetés­megoldását­kér- ték.­Kérésük­azonban­eredmény­nélkül­maradt.­(Szabó­1948,­62.­p.)

A­felvidéki­zsidóság­deportálására­a­magyarországi­holokauszt­első­fázisában­került sor.­A­kassai­csendőrkerületből­(Kassa­mellett­a­bodrogközi­és­ung-vidéki­régió­is­ide tartozott)­május­15.­és­június­7.­között,­a­miskolci­(Gömör,­nógrád,­Hont­és­bars)­és székesfehérvári­(a­duna­mente,­a­mátyusföld­és­a­csallóköz)­csendőrkerületbe­tartozó területekről­június­11.­és­16.­között­hurcolták­el­az­ott­élő­zsidóságot.­Az­elhurcoltak száma­(s­ebben­a­munkaszolgálatosok­nincsenek­benne)­körülbelül­30­ezer­fő­lehe- tett.­Többségük­sohasem­tért­haza.­Az­1938-ban­a­visszacsatolt­területeken­élő­mint- egy­42–45­ezer­izraelitából­mintegy­10­ezren­élhették­túl­a­holokausztot.

A­soa­azonban­csupán­elkezdte­a­régió­zsidó­közösségeinek­a­felszámolását,­ami aztán­a­háború­utáni­negyedszázadban­fejeződött­be.­A­holokauszt­túlélőinek­ugyanis az­újjáalakított­csehszlovákiában­nagyon­hamar­ismét­az­antiszemitizmus­rémével­kel- lett­ szembenézniük.­ 1946­ folyamán­ számos­ településen,­ köztük­ Komáromban­ vagy dunaszerdahelyen­is­voltak­zsidóellenes­megmozdulások,­amelyekben­a­főszerepet­az északi­régiókból­ide­költözött­„partizánok”­játszották.­Az­életben­maradt­zsidókra­az­is fenyegető­súlyként­nehezedett,­hogy­ezekben­az­években­magyarságuk­miatt­is­meg- hurcolták­ őket.­ mindez­ a­ kivándorlás­ felerősödéséhez­ vezetett,­ amelyhez­ a­ lökést izrael­ állam­ megalakulása­ és­ a­ csehszlovák­ egypárti­ diktatúra­ kialakulása­ adta.­ Az alija,­az­egypárti­diktatúra­és­a­holokauszt­örökségeként­erősen­érvényesülő­zsidó­„rej- tőzködés”­követeztében­a­szocializmus­évtizedeiben­az­egykor­jól­működő­dél-szlová- kiai­zsidó­hitközségek­nagy­része­megszűnt­létezni.

Attól­függetlenül­azonban,­hogy­maradtak-e,­vagy­mentek,­a­holokauszt­dél-szlovákiai túlélőinek­örökre­megváltozott­a­viszonya­a­magyarsághoz.­Számukra­ugyanis­az­1944- ben­lezajlott­tragédia­egyik­legfájdalmasabb­fejezete­–­mint­arról­Tomáš­r adil­könyve­is tudósít­(r adil­2014)­–­épp­az­volt,­hogy­magyarok­kísértek­magyarokat­a­halálba.

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/4, Somorja

irodalom

Čermáková,­ r adka­ 2003.­ Československá­ republika­ –­ nový­ štát­ ve­ středný­ evropě­ a­ židé.­ in Soukupová,­blanka­–­zahradníková,­marie­(ed.):­Židovská menšina v Československu ve dvacátych letech.­praha,­Židovské­múzeum­v­prahe.

Filep­ Tamás­ Gusztáv­ 2011.­ zsidó­ magyarok­ a­ két­ világháború­ közötti­ csehszlovákiai­ magyar közéletben.­Széljegyzetek­egy­elhanyagolt­témakörhöz.­Irodalmi Szemle,­54.­évf.­7.

sz.­58–65.­p.

Gaál­imre­2001.­Száz év Tornalja történetéből, 1848–1948.­Somorja,­méry­r atio.

Görög­Artúr­1991.­A kassai zsidóság története és galériája.­bnei­brak.

Hradská,­Katarína­2001.­Židovská­komunita­počas­prvej­ČSr .­vzťah­slovenskej­majoritnej­spo- ločnosti­voči­židovskej­menšine.­in­Gonec,­vladimír­(ed.):­Česko-Slovenská Historická Ročenka.­brno,­masarykova­univerzita,­49–58.­p.

Hruboň,­Anton–r ystveyová,­Katarína­2014.­Komárom „visszatért”. Társadalmi-politikai helyzet- kép a város életéről 1938–1945 között, különös tekintettel a kisebbségi kérdésre.

Krakov–Kežmarok,­Spolok­Slovákov­v­poľsku–Historia­nostra.

Igazságot a felvidéki zsidóságnak!1939.­budapest,­pester­l loyd­Kiadó.

j elínek,­j ešajahu­Andrej­2009.­Dávidova hviezda pod Tatrami. Židia na Slovensku v 20.storočí.

praha.

Karády­viktor­1997.­Zsidóság, modernizáció, asszimiláció. Tanulmányok.­budapest,­cserépfalvi.

Karsai­l ászló–molnár­j udit­(szerk.)­1994.­Az Endre-Baky-Jaross per.­budapest,­cserépfalvi.

Kovács­ éva­ 2004.­Felemás asszimiláció.­A kassai zsidóság a két világháború között (1918- 1938).Somorja,­Fórum­Kisebbségkutató­intézet.

Kovács­ m.­ mária­ 2012.­Törvénytől sújtva. A numerus clausus Magyarországon, 1920–1945.

budapest,­napvilág­Kiadó.

márai­Sándor­2004.­Napló 1943–1944.­budapest,­Helikon­Kiadó.

medvecký,­Karol­Anton­1930.­Slovenský prevrat I-IV.­bratislava.

michela,­miroslav­2014.­K dejinám holokaustu v Komárne.­Kézirat.

mlynárik,­j án­2005.­Dejiny židu na Slovensku.­praha,­Academia.

nagy­ Attila–nagy­ iván–novák­ veronika­–Simon­ Attila–vajda­ barnabás­ 2012.­Dunaszerdahely.

dunaszerdahely,­dunaszerdahely­város­önkormányzata.

popély­Gyula­1991.­Népfogyatkozás. A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918–1945.budapest,­r egio.

r adil,­Tomáš­2014.­Az auschwitzi fiúk.­pozsony,­Kalligram.

Simon­ Attila­ 2010.­Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban.­ Somorja, Fórum­Kisebbségkutató­intézet.

Sipos­péter­1970.­Imrédy Béla és a Magyar Megújulás Pártja.­budapest,­Akadémiai­Kiadó.

Szabó­l ajos­1948.­Utolsó esztendőm a kassai bástyán (44-45 április).Sárospataki­r eformátus Kollégium­Tudományos­Gyűjteményei.­Fsz.­Kt.

Szabó,­ miloslav­ 2014.­Od slov k činom. Slovenské národné hnutie a antisemitizmus (1875–1922).­bratislava,­Kalligram.

Számadó­ emese­ (szerk.)­ 2008.­Komárom, 1938-1945. A Felvidék visszacsatolása és komáromi következményei a korabeli sajtó és dokumentumok tükrében.­Komárom,­Önkormányzat.

Szarka­l ászló­2009.­Starosta­Komárna­Gáspár­Alapy­(1880–1945)­–­obeť­maďarského­naciz- mu.­ The­ mayor­ of­ Komárno­ Gáspár­ Alapy­ (1880–1945)­ –­ victim­ of­ Hungarian nazism.­in­Park ušlachtilých duší 3. Park of Generous Souls 3.bratislava.

ungváry­Krisztián­2013.­A Horthy-rendszer mérlege. Diszkrimináció, szociálpolitika és antisze- mitizmus Magyarországon.pécs–budapest,­j elenkor.

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/4, Somorja

ATTil ASimon

THedoubl econSTr Ained.­THejeWS oFSouTHer nSl ovAKiA beTWeenTr iAnon AndAuScHWiTz

The­study­is­dealing­with­the­identity­and­political­behaviour­of­the­j ews­living­in Southern­Slovakia­between­the­two­World­Wars,­and­also­with­the­accusations they­faced­in­the­period­of­the­Holocaust­because­of­their­behaviour­and­identity.

The­author­points­out­that­although­the­censuses­held­in­czechoslovakia­between the­two­World­Wars­show­dissimilation­of­j ews­from­Hungarians,­the­data­of­the censuses­ regarding­ the­ j ewish­ community­ and­ their­ political­ preferences­ can much­rather­be­regarded­as­expression­of­their­loyalty­toward­the­czechoslovak state­than­a­change­of­identity.­The­second­part­of­the­study­is­devoted­to­the changes­in­the­situation­of­j ews­after­the­First­vienna­Award,­pointing­at­the­fast accommodation­of­the­Hungarian­politics­in­Slovakia­to­the­anti-Semitic­common talk.­in­the­end­of­the­study,­the­author­summarizes­the­main­number­data­of­the Holocaust­in­Southern­Slovakia.

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/4, Somorja

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/4,

S ^ziTA S ^{zAbol cS} A­vidéki­zsidóság­deportálása,­különös­

tekintettel­a­visszacsatolt­területekre

SzAbol cSSziTA 323.12”1939/1945”

deportations­of­j ews­living­in­rural­regions,­with­special­regard 323.28(=411.16)­

to­the­reclaimed­territories 341.43(=411.16)

343.819.5 Keywords:­internment­camps,­ghettos,­houses­for­the­deported.­deportations,­transports,­„selection”.

1­­ A­zsidó­tömegek­ellenében­európában­több­fogást­is­bevetett.­Ausztria­bekebelezése­után bécsben­ felállította­ a­ zsidó­ Kivándorlás­ Központi­ Hivatalát­ (zentralstelle­ für­ jüdische Auswanderung).­néhány­hónap­alatt­több­tízezer­német-osztrák­zsidót­fosztott­ki­és­üldözött el­az­országból.­A­folyamatot­gyorsította,­hogy­a­gazdag­zsidóknak­a­vízum­megszerzéséhez, az­elutazáshoz­szükséges­valutát­drágábban­adta­el.­A­haszon­egy­részét­a­hivatal­a­szegény zsidók­utazási­költségeire­fordította.­ezt­a­„békés”­módszert­eichmann­később­berlinben­és prágában­is­sikerrel­alkalmazta.

Adolf­ eichmann­ SS-obersturmbannführer­ kommandója­ 1944.­ március­ 19-én­ a Wehrmacht­megszálló­csapataival­együtt­érkezett­magyar­földre.­begyakorlottan­kezd- te­meg­az­Ungarnaktion kivitelezését,­a­népirtást­fedő­endlösung­magyarországi­feje- zetét.­eichmann­eltökélt­volt,­hogy­a­magyar­zsidóság­„áttelepítését”­a­birodalomba­a leggyorsabban­és­legradikálisabban­teljesíti.¹Az­általa­vezetett­Sonderkommando­tiszt- jei­ a­ háború­ után,­ a­ bíróságon­ azzal­ védekeztek,­ csupán­ „tanácsadásra”­ érkeztek.

valójában­a­még­nagyrészt­érintetlen­zsidó­tömegek,­a­825­000-nyi­magyar­zsidó­mi- előbbi­elhurcolása­végett.

Horthy­miklós­kormányzó­Klessheimben­Hitlernek­tett­előzetes­engedményei­a­tra- gédia­részei­voltak.­ezekből­következett,­hogy­a­magyar­kormányhatóságok­a­„zsidónak tekintendő”­ állampolgárokat­ kiszolgáltatták­ a­ német­ biztonsági­ szolgálatnak­ és­ a Gestapo­ ügynökhadának.­ A­ gyors­ ütemű­ deportálás­ összehangolt­ magyar–német együttműködéssel,­készséges­magyar­hatósági­segítséggel­volt­kivitelezhető.

eichmann­a­terror­–­korábbi­európai­akciói­során­alkalmazott­–­teljes­eszköztárát bevetette.­A­kétszínű­német­játék­része­volt­a­zsidóság­vezetőivel­szembeni­fenyegető- zés­ és­ ígérgetés.­ máskor­ a­ megfélemlítés­ és­ a­ megnyugtatás.­ április­ 13-án­ Sztójay döme­ miniszterelnök­ és­ a­ mielőbbi­ deportálást­ támogató,­ regisztráló­ edmund veesenmayer,­Hitler­budapesti­helytartója­megegyeztek,­hogy­magyarország­a­hónap végéig­legalább­50­000­zsidó­munkást­ad­át­a­birodalomnak.­megállapodtak­a­36­és

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/4, Somorja

2­­ A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról 1933-1944.

budapest,­Kossuth­Kiadó,­1968,­823.­p.­berlinben­dr.­Stein­SS-Hauptsturmführer­(r SHA­Amt vii)­arról­cikkezett,­hogy­magyarország­„a­zsidók­számára­egy­harci­terület,­és­nem­véletlen, hogy­egyes­intézkedések­a­legutóbbi­időben­még­nem­érték­el­a­kívánatos­eredményt”.­die deutsche­polizei­Sicherheitspolizei­und­Sd­berlin,­12­j ahrgang­15­April­1944,­156.­Az­SS belső­közlönye­(der­chef­der­Sicherheitspolizei­und­des­Sd­Geheim!­vii­b­2-b.­nr­29/43­g)­a 25/26­dupla­számban,­14­lap­terjedelemben­foglalkozott­a­magyarországi­„zsidóproblémá- val”.­Aszobij­Arhiv­moszkva­(AAm) 500­f.­op.­1.­800.

3­­ dokumentationsarchiv­ des­ österreichischen­ Widerstandes­ (dÖW)­ e­ 20­ 952/3.­ A­ stáb­ lét- száma­máig­bizonytalan.­A­150–200­fő­jelenlétét­a­magyarországi­működés­elemzése­sem igazolja.­Safrian­szerint­a­kommandóban­Alfred­Slawik­is­magyarországon­volt.­Hans­Safrian:

Die Eichmann-Männer.­ Wien-zürich,­ europa­ verlag,­ 1993,­ 295.­ p.­ Tevékenységére­ adatot egyelőre­nem­találtunk.

4­­ Stern­Samu:­Emlékirataim.­budapest,­bábel­Kiadó,­2004,­304–305.­p.

48­év­közötti­zsidó­férfiak­fokozottabb­behívásáról,­a­zsidó­munkaszolgálatos­zászlóal- jak­létszámának­100­000–150­000­főre­való­emeléséről­is.²

A­deportáló­törzs­határozottan,­rutinosan­intézkedett.­Hatvanöt­fős­törzsállományá- ban­(r SHA,­r eferat­iv­b­4)­szolgált­Hermann­Krumey­SS-obersturmbannführer­és­r olf Günther­ SS-Sturmbannführer­ (őrnagy).­ SS-Hauptsturmführer­ (százados)­ rendfokozat- ban­Franz­Abromeit,­bethke,­Anton­burger,­Theodor­dannecker,­Franz­novak,­dr.­otto Hunsche,­Wilhelm­Schmidtsiefen,­dr.­Siegfried­Seidl,­dieter­Wisliceny,­valamint­ernst Girczik­ SS-obersturmführer­ (főhadnagy),­ r ichard­ Hartenberger­ SS-untersturmführer (hadnagy),­ Werner­ l emke­ SS-Hauptscharführer­ (főtörzsőrmester),­ eduard­ neumann, l eopold­ r ichter,­ Wilhelm­ vrtoch­ SS-oberscharführer­ (törzsőrmester),­ továbbá­ ötven alacsonyabb­rendfokozatú­SS­és­segéderő.³

eichmann­parancsára­budapesten­zsidó­Tanács­alakult.­A­tanácsnak­kiadott­német intézkedések­megbénították­az­információs­kapcsolatokat,­az­önvédelemhez­szüksé- ges­érintkezést­a­főváros,­valamint­a­városok­és­községek­zsidó­lakossága­között.­A háromnegyed­milliót­meghaladó­zsidóság­–­különösen­a­peremvidékek­lakói­–­magára maradt.­vezetői­képtelenek­voltak­az­új­helyzet­elemzésére,­a­kellő­reagálásra.

Sajátos­lélektani­helyzetre­utal,­hogy­a­megszállás­hozta­változásokkal­a­legtöbben nem­kívántak­szembenézni.­ezután­sem­akarták­elhinni,­hogy­amit­a­környező­orszá- gok­zsidóságával­a­németek­megtettek,­magyarországon­bekövetkezhet.­Stern­Samu, a­magyar­zsidóság­széles­tekintélyt­élvezett­vezetője­feljegyzésében­megvallotta,­hogy ismerete,­bizonysága­volt­arról,­mi­következik.­„Tudtam­viselt­dolgaikat­Közép-európa valamennyi­megszállt­államában­és­tudtam,­hogy­működésük­gyilkosságok­és­rablások hosszú-hosszú­sorozata­(…)­ismertem­szokásaikat,­tetteiket,­rettenetes­hírüket.”⁴

ezzel­ együtt­ az­ engedelmesség,­ az­ alaptalan­ bizakodás­ nyert­ teret.­ A­ zsidónak sorolt­magyarok­elleni­hadjárat­–­egyre­bizonyosabb­tényeit­az­SS-tisztek­a­budapesti zsidó­vezetőség­előtt­következetesen­tagadták­–­gyorsan­kiteljesedett.­internálótábori rendszerben­nagyobb­számban­őriztek­letartóztatott­zsidókat­a­délvidéki­bácstopolyán, valamint­Kistarcsán,­csepelen,­nagykanizsán­és­Sárváron.­negyven-ötven­zsidó­polgár letartóztatására­került­sor­számos­városban­és­nagyobb­községekben­is.

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/4, Somorja

5­­ A­visszacsatolt­területeken­a­zsidótörvényeket­a­2220/1941.­m.­e.­rendelet­alapján­–­1941.

március­27-én­lépett­életbe­–­érvényesítették.­A­magyarságuk­miatt­korábban­üldözött,­ezzel kimagasló­ érdemeket­ szerzett,­ zsidónak­ minősülő­ személyeket­ kivonták­ a­ végrehajtásból.

ezzel­együtt­a­többire­nézve­hátrányos­megkülönböztető­intézkedések­1942.­december­31- ig­bevezetésre­kerültek.

A­visszacsatolt­területekre­külön­figyelmet­fordítottak.⁵A­németek­szolgálatában­a csendőrségi­személyi­nyilvántartások­alapján­gyanúsnak,­veszélyesnek­tartott­zsidókat azonnal­lefogták,­elkülönítetten­őrizték,­a­legtöbb­helyen­brutálisan­vallatták.

A­zsidóság­teljes­tömegeit­átfogó,­nagyléptékű­elkülönítési­intézkedéseket­a­magyar közigazgatás­német­„tanácsokra”­Kárpátalján­hozott.­április­8-án­munkácson­a­„maga- sabb­parancs­folytán”­létrejött­zsidótanács­irodája­közzétette,­hogy­a­jövőben­„az­ille- tékes­hely­összes­utasításait­a­zsidótanácson­keresztül­fogja­kiadni”.­Felelőssége­tel- jes­ tudatában­ biztosított­ mindenkit,­ hogy­ „nyugtalanságra­ nincsen­ semmi­ ok”.

pontosan­közvetítette­a­németek­álnok­ígéreteit,­mert­„ha­minden­hittestvérünk­utasí- tásainkat­követni­fogja,­senkinek­sem­lesz­bántódása”,­és­senki­se­felejtse­el,­hogy

„csak­a­rendeleteink­legpontosabb­betartásával­kíméli­meg­magát­és­az­egész­hitköz- séget­a­kellemetlenségektől”.

A­nagy­gyakorlatú­megszállóktól­megtévesztett­zsidótanács­az­osztrák,­lengyel­és szlovák­menekült­zsidóktól­évek­óta­hallott­deportálások,­tömeggyilkosságok­tényeitől éppúgy­ eltekintett,­ ahogy­ a­ kárpátaljai­ zsidóság­ fölötti­ újabb­ sötét­ felhőktől.

Közleményeinek­„legszigorúbb­követésére”­buzdított.­pedig­egy­hét­múlva,­április­16- án­munkács­környékén­a­sárga­csillag­viselésére­kötelezett­zsidók­ellen­újabb­meg- szorító­intézkedés,­a­gettóba­kényszerítés­történt.­Az­eltervezett,­ám­jól­álcázott­lépés megvalósításakor­az­SS­kiszolgálása,­a­legteljesebb­engedelmesség­a­deportálás­elő- készítőinek­kezére­játszott.

1. táblázat.Az­egyénileg­letartóztatott­és­az­április­16-ától­indult­gettózás­alá­esett­zsi- dók­összesített­adatai

Forrás:A­német­követség­budapestről­berlinbe­küldött­jelentései

A­deportálási­menetrend­előkészítésével­április­20-ától­eichmann­kommandója­foglal- kozott.­ezt­a­munkát­sürgette,­hogy­a­birodalmi­külügyminisztérium­tényként­kezelte:

Nap Egyénileg letartóztatott zsidók száma A gettókból jelentett létszám

1. 3441 –

15. 6461 –

18. 7289 ismeretlen

20. 7493 38 000

21. 7580 100 038

24. 7802 135 000

26. 8046 140 000

27. 8142 194 000

28. 8225 194 000

Övezet CsendĘrkerület Gettók, táborok Vonatok száma Deportáltak

I. VIII. 16 92 289 357

II. IV., X. 11

III. II., VII. 11 23 50 805

IV. V., VI. 7 14 41 499

V. III., IV. 8 10 55 741

VI. I. 2 8

Összesen 55 147 437 402

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/4, Somorja