Fó­r um­Tár ­sA­dA­l om­Tu­do­má­nyI­szem­l e neGyedévenkénT­meGJel enő­Tu­do­má­nyos­Fo­l yó­Ir A­T XvI.­év­fo­lyam

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/2, Somorja

neGyedévenkénT­meGJel enő­Tu­do­má­nyos­Fo­l yó­Ir A­T XvI.­év­fo­lyam

Főszerkesztő csAndA­Gábor

Főmunkatárs FAzekAs­JózseF A­szerkesztőbizottság­elnöke

Öl l Ös­l ászl ó szer­kesz­tő­bi­zott­ság

biró­A.­zoltán,­csanda­Gábor,­Fazekas­József,­Fedinec­csilla,­Gyurgyík­l ászló,­

hunčík­Péter,­l ampl­zsuzsanna,­l anstyák­István,­l iszka­József,­

mészáros­András,­simon­Attila,­szarka­l ászló,­Tóth­károly,­végh­l ászló

Tar­ta­lom

Tanulmányok

Öl l Ös­l ászl ó

A­szabadság­és­a­nyelvszabadság ... 3­

Gyur Gyík­l ászl ó

A­vegyes­házasságok­(házasságkötések)­alakulása­szlovákiában,­

különös­tekintettel­a­magyar­lakosságra­ ... 21­

PoPél y­ár Pád

Az­első­szlovák­országgyűlés­megválasztása­1938­decemberében­ ... 39­

l .­Juhász­Il onA

A­károly­király­gyermeknyaraltatási­akció­1918­nyarán­–­1.­osztrák­

gyerekek­a­mai­szlovákia­magyarlakta­területein­(A­korabeli­

sajtóhírek­alapján)­... 71­

Gecse­AnnAbel l A

„salus­animarum­suprema­lex­esto”­ ... 103­

ker ényI­évA

Gömöri­fürdőélet­a­19.­században­II.­ ... 131­

Fó­r um­Tár ­sA­dA­l om­Tu­do­má­nyI­szem­l e

A­ szer­kesz­tő­ség­ cí­me:­ Fó­rum­ kisebbségkutató­ In­té­zet,­ Park­ u.­ 4.,­ 931­ 01­ somorja.­ e-mail:­ csanda@­- foruminst.sk­•­ki­ad­ja:­Fó­rum­kisebbségkutató­In­té­zet,­somorja.­IČo:­34­028­587.­Fe­le­lős­ki­adó:­Tóth­ká­roly igaz­ga­tó­•­nyom­dai­elő­ké­szí­tés:­kalligram­Typography­s.r.o.,­érsekújvár­•­nyom­ta:­kanovits­média­s.r.o., dunaszerdahely­•­meg­je­lent­a­szlo­­vák­köz­tár­sa­ság­kormányhivatala­tá­mo­ga­tá­sá­val­•­Pél­dány­szám:­600­•

ára:­3­€­•­2014.­június­•­nyilvántartási­szám:­ev­904/08­•­Issn­1335-4361­•­Inter­net:­http:\\www.fo­- ru­m­inst.sk­•­kéz­ira­to­kat­nem­őr­zünk­meg­és­nem­kül­dünk­vis­­sza.

Fó­r um­sPol oČen­skoved­ná­r evue

Adresa­redak­cie:­Fó­rum­inštitút­pre­výskum­menšín,­Parková­4,­931­01­Šamorín.­e-mail:­csanda@­foruminst.sk • vyda­vateľ:­Fó­rum­inštitút­pre­výskum­menšín,­Šamorín.­IČo:­34­028­587.­zod­povedný:­kár­oly­Tóth­ria­diteľ­•

Tlačiaren­ská­prí­prava:­kalligram­Typography­s.r.o.,­nové­zámky­•­Tlač:­kanovits­média­s.r.o.,­dunajská­streda

•­s­finanč­ným­príspev­kom­Úv­sr ­•­nák­lad:­600­•­cena:­3­€­•­jún­2014­•­evidenčné­číslo:­ev­904/08­•

Issn­1335-4361•­Inter­net:­http:\\www.fo­ru­minst.sk

Acta­ethnologica­danubiana­15.

(Bárth Dániel) ...155 zimányi­árpád:­szókészleti­és­morfológiai­változások­

a­mai­magyar­nyelvben

(Angyal László) ...157 márku­Anita:­„Po­zákárpátszki”.­kétnyelvűség,­kétnyelvűségi­

hatások­és­kétnyelvű­kommunikációs­stratégiák­a­kárpátaljai­

magyar­közösségben

(Gazdag Vilmos) ...159 l őrincz­Gábor:­A­nyelvi­variativitás­a­szlovákiai­magyar­

anyanyelvtankönyvekben

(Kondor Perhács Johanna) ...162 kontra­miklós–németh­miklós–sinkovics­balázs­(szerk.):­

elmélet­és­empíria­a­szociolingvisztikában

(Sebők Szilárd) ...165 l adislav­macháček:­Úvod­do­sociológie­mládeže

(Lampl Zsuzsanna) ...168 duba­Gyula:­valami­elmúlt­II.­erni­diákkora

(Csanda Gábor) ...170

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/2, Somorja

r ealizované­s­finančnou­podporou­Úradu­vlády­slovenskej­republiky­

–­program­kultúra­národnostných­menšín­2014

Tanul mányok Tanul mányok

Ö ^{l l Ös} l ^{ászl ó} A­szabadság­és­a­nyelvszabadság

lászl óÖl l Ös 342.7

Freedom­and­language­freedom 342.724

342.725 316.022.4 keywords:­human­rights,­language­freedom,­national­rights,­national­freedom,­national­mutualism.

Az­emberi­jogok­világa­nem­zárt­világ.­Az­felvilágosodás­idején­megfogalmazott­néhány jog­ mára­ számossá­ gyarapodott.­ Az­ emberi­ jogokat­ immár­ generációkba­ osztjuk,­ és körük­tovább­nő.­olyan­mű­jelent­meg­a­közelmúltban,­amelyik­az­emberi­élet­újabb területéről­igyekszik­bizonyítani,­hogy­ebbe­a­körbe­tartozik.­A­szerző,­Andrássy­György azzal­az­állítással­indítja­útjukra­érveit,­(Andrássy­2013)­hogy­a­„szabadságok­vagy­sza- badságjogok­ elméleteiből,­ filozófiájából,­ nemkülönben­ a­ szabadságok­ nemzeti­ és nemzetközi­jogából­hiányzik­egy­fontos,­egy­»alapvető«­szabadság,­a­nyelvszabadság, pontosabban­e­szabadság­megfelelő­formában­történő­elismerése”.­(Andrássy­2013, 11.­ p.)­ l eszögezi,­ hogy­ miután­ az­ elmúlt­ húsz­ évben­ többször­ is­ kifejezésre­ juttatta ebbéli­véleményét,­ebben­a­munkájában­a­korábbiaknál­pontosabban­szeretné­defini- álni­a­nyelvszabadságot,­az­ugyanis­kimaradt­a­bevett­emberi­jogok­közül.­bemutatja, hogy­„a­nyelvszabadság­is­felkerülhet­–­s­mint­jeleztük,­néhány­alkalommal­már­fel­is került­ –­ a­ szabadságjogok,­ a­ természetes­ jogok,­ illetőleg­ az­ emberi­ jogok­ listájára, ennek­elvi­akadálya­legalábbis­nincs”.­(Andrássy­2013,­19.­p.)­ugyanakkor­ezekről­a listákról­egyelőre­hiányzik­a­nyelvszabadság,­ám­ezt­nem­tekinti­perdöntőnek.­Úgy­teszi fel­az­„igazi­kérdést”,­„hogy­hiányosak­a­szabadságok­és­szabadságjogok­ma­leginkább ismert­és­elfogadott­listái,­vagy­sem,­illetőleg­hogy­igazolható-e­a­szóban­forgó­listák kibővítése­a­nyelvszabadsággal”.­(Andrássy­2013,­19.­p.)

minden­ túlzás­ nélkül­ állítható,­ hogy­ rendkívüli­ vállalkozásról­ van­ szó:­ Andrássy György­ a­ bevett­ emberi­ jogok­ körét­ szeretné­ kibővíteni­ az­ általa­ nyelvszabadságnak

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/2, Somorja

1 Az­alábbi­írás­recenziónak­indult.­Andrássy­György­Nyelvszabadságcímű­művét­kívánta­érté- kelve­bemutatni,­majd­jó­szívvel­ajánlani­az­olvasónak.­ám­a­könyv­nem­hagyta,­hogy­e­sorok írója­beérje­ennyivel.­A­szerző­érveinek­súlya­olyan­kényszerítő­erővel­bírt,­hogy­át-­és­tovább- gondolásuk­szétfeszítette­a­recenzió­korlátait.

nevezett­joggal.­A­kötet­elsősorban­szándékargumentumainak­a­rendje.­de­a­nyelvsza- badság­emberi­jogként­történő­elfogadásának­érvein­túl,­példákat­keresve­a­jogtörté- netbe­is­visszatekint­a­szerző.­Több­olyan­fontos­jogi­dokumentum­keletkezését­mutat- ja­be,­amelyek­érintik­a­nyelvszabadságot,­illetve­születésük­során­a­tárgyaló­felek­egy- más­közti­vitájukban­felvetették­a­nyelvhasználat­problémakörét.­Andrássy­leszögezi, hogy­például­az­első­világháborút­követően­elfogadott­l engyel­kisebbségi­szerződés tartalmazza­ a­ nyelvszabadságot,­ még­ ha­ ezt­ a­ kifejezést­ nem­ használja­ is.­ szerinte több­hasonló­dokumentumhoz­szolgált­mintául­ez­a­szerződés­egy­olyan­korszakban, amikor­a­kisebbségvédelem­a­fontos­ügyek­közé­került,­és­a­nemzetközi­kisebbségvé- delmi­rendszert­egy­új­szervezet,­a­nemzetek­szövetsége­garantálta.­„következés­kép­- pen­ki­kell­mondanunk,­hogy­a­nemzetközi­jog­egyszer­már­elismerte­a­nyelvszabad- ságot­–­akkor­is,­ha­ezt­egy­kisebbségvédelmi­rendszer­kereti­közt­tette,­hogy­a­jog meghatározása­ során­ nem­ használta­ a­ »nyelvszabadság«­ szót,­ illetőleg­ kifejezést.”

(Andrássy­2013,­35.­p.)­Andrássy­ezzel­meglelte­azt­az­elemet,­ami­a­jogfejlődés­egyik legfontosabb­argumentuma:­precedenst­talált.

A­ precedens­ általánosítása­ azonban­ következtetésen­ alapszik,­ amelyik­ logikus ugyan,­ám­a­probléma­megoldásához­az­államok­egyetértésére­volna­szükség.­Az­álla- mok­akaratának­pedig­abbéli­szándékokból­kellene­erednie,­hogy­feloldják­az­emberi jogok­jelenlegi­értelmezésében­megbúvó­ellentmondást.­emiatt­meg­kellene­vizsgál- nunk,­ miért­ kívánták­ és­ kívánják­ fenntartani­ a­ jelenlegi­ állapotot,­ minek­ okán­ nem tekintik­feszítőnek­az­említett­ellentmondást,­pontosabban,­egyes­államok­miért­nem tartják­ezt­ellentmondásnak.

A­ szerző­ további­ példákat­ hoz­ fel­ az­ egyes­ államok­ belső­ jogából.­ A­ legegyértel- műbbnek­a­svájci­alkotmányt­tartja,­amelyik­kimondja:­„A­nyelvszabadság­garantált.”

ám­egy­új­emberi­jog­elfogadtatásához­nem­elegendő­a­precedensek­sora.­Ahhoz, hogy­egy­jog­az­emberi­jogok­közé­kerüljön,­olyan­megalapozása­szükséges,­amelyik­az emberi­jogok­elvrendszerére­támaszkodik.­ennek­ugyancsak­gondolatébresztő­kísérle- te­adja­a­kötet­legizgalmasabb­részét.

A­kérdés­elméleti­megalapozásának­két­irányát­különbözteti­meg­a­szerző.­Az­egyik a­nyelvszabadság­levezetése­az­emberi­jogok­nemzetközi­jogából,­oly­módon,­hogy­ez a­szabadság­a­nyelvszabadságot­is­magába­foglalja.­Azaz­„…mi­is­olyan­tartalmakat vezetünk­le,­bontunk­ki­az­emberi­jogok­nemzetközi­jogából,­amelyek­nem­kimondott, nem­ kifejezett,­ hanem­ rejtett,­ hallgatólagos­ tartalmai­ ennek­ a­ jognak,­ s­ a­ felszínre hozott­tartalmak,­esetünkben­is­a­nyelvszabadság­fogalmi­elemei­lesznek.”­(Andrássy 2013,­ 42.­ p.)­ hozzátehetjük,­ a­ megoldás­ bevett­ módszernek­ számít,­ minthogy­ az emberi­jogot­történetében­többször­alkalmazták.

A­nyelvszabadsághoz­vezető­másik­út­az­emberi­jogok­nemzetközi­jogának­hibáin, ellentmondásain­keresztül­vezet.­ezen­belül­az­egyik­argumentum­a­kisebbségi­több- letjogok­érvében­rejlik,­nevezetesen,­hogy­nyelvük­használatának­jogával­a­kisebbség- hez­tartozó­személyek­többletjogot­kapnak.­ám­a­szerző­szerint­semmi­akadálya,­hogy a­többséghez­tartozók­ebbéli­jogát­is­elismerjék.­„A­megoldás­tehát­annyira­kézenfek- vő,­hogy­szinte­felfoghatatlan,­hogy­miként­vergődhet­a­kisebbségi­jogokkal­kapcsola- tos­vita­évtizedek­óta­két­rossz­megoldás­között:­ha­nem­ismerik­el­a­nyelvi­kisebbsé- gekhez­tartozó­személyek­jogát­saját­nyelvük­használatához,­igazságtalanok­lesznek az­ilyen­kisebbségekkel­szemben,­mert­megfosztják­őket­egy­fontos­jogtól;­ha­elisme-

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/2, Somorja

rik­ezt­a­jogot­számukra,­szintén­igazságtalanok­lesznek,­mert­megsértik­a­nyelvi­meg- különböztetés­tilalmának­elvét.”­(Andrássy­2013,­43.­p.)­ezt­az­ellentmondást­az­egye- temesség­elvével­lehet­feloldani.­ennek­az­elvnek­azonban­messzire­nyúlik­a­történe- te.­Az­egyetemesség­elvét­persze­le­kell­szögezni,­s­ezt­a­szerző­meg­is­teszi.­ám­az­elv- vel­szemben­több­érvet­is­felvetettek­az­idők­során.­érvényesülése­előtt­éppen­ezen érvek­jelentették­és­jelentik­ma­is­a­legfőbb­akadályt.²

A­szerző­Will­kymlickát­idézi,­aki­szerint­a­kisebbségi­jogok­tekintetében­a­filozófiai vitának­ vége,­ a­ kisebbségi­ jogok­ védelmezői­ győzelmet­ arattak.­ Andrássy­ azonban leszögezi,­hogy­a­„filozófia­mintegy­behozta­azt­a­lemaradását,­amely­a­nemzetközi­jog- hoz,­ valamint­ a­ legtöbb­ állam­ belső­ jogához­ képest­ hosszú­ időn­ át­ jellemezte”.

(Andrássy­2013,­47.­p.)­ám­ez­nem­jelenti­azt,­hogy­a­nyelvszabadságot­a­nemzetközi jog­ és­ a­ legtöbb­ állam­ belső­ joga­ elismerné.­ szerinte­ a­ filozófia­ nemcsak­ utolérte, hanem­ egyenesen­ megelőzte­ a­ nemzetközi­ jogot­ és­ az­ államok­ többségének­ belő jogát.­ez­azonban­szerintünk­összetettebb­kérdés.­számos­olyan­eleme­van­a­modern államiság­filozófiai­alapelveinek,­amelyek­akadályozzák­a­nyelvszabadság­elfogadását emberi­jogként.­nem­állítható,­hogy­mindegyikre­megoldást­talált­korunk­államelméle- te.­márpedig­a­megoldásuk­a­feltétele,­hogy­a­magukat­a­többségtől­eltérő­nemzethez sorolókat­az­állam­nemzetileg­is­egyenlőnek­tekintse.

Andrássy­valóban­jól­látja,­hogy­amennyiben­nem­teszi,­akkor­polgárai­nyelvi­jogai- nak­vonatkozásában­több­bevett­emberi­jog­tekintetében­–­például­a­gondolat,­a­lelki- ismeret,­a­vallás,­a­vélemény­és­a­kifejezés­szabadsága­tekintetében­–­önellentmon- dásba­sodródik.­sőt,­a­szerző­szerint­elvileg­még­az­is­elképzelhető,­hogy­a­preferált nyelvet­nem­is­a­többség,­hanem­csak­a­kormányzat­tagjai­és­híveik­beszélik,­és­a­jelen állapotában­még­ez­sem­sértené­az­emberi­Jogok­egyetemes­nyilatkozatát.

ugyanakkor­ az­ emberi­ Jogok­ egyetemes­ nyilatkozatából,­ annak­ elismert­ jogaiból vezeti­le­a­nyelvszabadságot,­éppen­oly­módon,­hogy­a­gondolat,­a­lelkiismeret,­a­val- lás,­ a­ vélemény­ és­ a­ kifejezés­ szabadságának­ részjogosítványaiként­ tekint­ rá.­ A nyilatkozat­ugyan­hallgat­e­nyelvi­részjogosítványokról,­ám­a­szerző­szerint­ennek­poli- tikai­magyarázata­van.­(Andrássy­2013,­118–119.­p.)­A­politikai­magyarázat­„lényege, hogy­a­nemzetközi­jog­végső­soron­az­államok­alkotása,­s­ezért­politikai­kompromisz- szumot­kell­látni­benne,­mivel­azonban­a­politikai­kompromisszumtól­nem­várható­el­a teljes­logikai­következetesség,­nem­várható­el­ez­a­nemzetközi­jogtól­sem”.³

szerintünk­azonban­nem­zárható­ki,­sőt­okkal­feltételezhető,­hogy­az­úgynevezett politikai­kompromisszum­mögött­megbúvó­logikai­következetlenség­–­persze­egy­másik logika­szerint­–­nem­is­tekinthető­következetlenségnek.­ugyanis­más­normatív­alapok- ra­támaszkodik.­ennek­természetével­is­számot­kell­vetnünk,­amihez­meg­kell­vizsgál- nunk­azt­az­államfelfogást,­amelyik­éppen­a­nyelvi­jogok­biztosításában­látja­az­ellent- mondást­saját­belső­rendjére­nézve.­nemcsak­az­emberi­jogok­alapjául­szolgáló­racio- nális­képesség­alapjaként­tekinthetünk­a­nyelvre,­hanem­az­irracionalitás­egyik­kifeje-

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/2, Somorja

2 Az­egyetemesség­érvének­problémaköréhez­a­tanulmány­második­felében­térünk­vissza.

3 A­szerző­itt­bruhács­János­érvére­hivatkozik.

4 l ord­ Acton­ svájc­ példájával­ érvelve­ mutatja,­ hogy­ hibás­ az­ a­ feltételezés,­ hogy­ az­ állam határainak­egybe­kell­esnie­a­nemzet­határaival.­(Acton­1991,­147.p.)

zési­eszközeként­is.­Az­embert­hagyományok­és­szenvedélyek­által­vezérelt­lényként­is jellemezik­a­felvilágosodás­óta,­így­lényegének­nyelvi­kifejeződése­is­ilyen.­A­többféle szenvedély­ és­ meghatározó­ hagyomány­ pedig­ veszélyes­ az­ állam­ egységére.⁴ következésképpen­a­hatalom­és­annak­részeként­a­nyelvi­hatalom­központosítása­a logikusnak­nevezhető­stratégia.

A­szerző­a­többi­emberi­jogban­megbúvó,­külsőnek­nevezett­nyelvszabadságon­kívül az­anyanyelvre,­a­saját­nyelvre­épülő­belső­nyelvszabadságot­is­érvei­közé­sorolja.­ez ugyanis­ megváltoztathatatlan,­ és­ a­ gyermek­ nyelvi­ környezetének­ megváltoztatása bizonyított­hátrányokkal­jár­számára.­(Andrássy­2013,­132.­p.)­külön­említi­azt­a­hely- zetet,­ amikor­ mások­ minősítenek­ egy­ nyelvet­ az­ illető­ saját­ nyelvének,­ nem­ pedig­ ő maga.­ezt­véleménynek­nevezi,­míg­az­adott­személy­saját­álláspontját­tényállításnak.

Az­adott­személynek­joga­van­saját­nyelve­megváltoztatásához,­ezt­a­jogot­a­nyilatkozat is­ tartalmazza.­ ebből­ a­ szerző­ azt­ a­ következtetést­ vonja­ le,­ hogy­ „a­ nyilatkozatban benn­rejlő­és­belőle­levezetett­nyelvszabadság­a­külső­nyelvszabadságon­túl­magában foglalja­a­belső­nyelvszabadságot­is:­éppen­úgy,­mint­ahogyan­a­gondolat,­a­lelkiisme- ret­és­a­vallás­szabadságának­a­nyilatkozatban­olvasható­is­magában­foglalja­a­meg- győződés­és­a­vallás­külső­szabadságán­túl­a­meggyőződés­és­a­vallás­belső­szabad- ságát­is”.­(Andrássy­2013,­136–137.­p.)­ugyanis­amennyiben­mindenkinek­joga­van saját­nyelve­magváltoztatásához,­„akkor­nyilvánvaló,­hogy­joga­van­nyelvének­megtar- tásához­is;­ha­viszont­mindenkinek­joga­van­saját­nyelvének­megtartásához,­és­meg- változtatásához­egyaránt,­akkor­nyilvánvaló,­hogy­mindenkinek­joga­van­saját­nyelvé- nek­megválasztásához.­ezzel­el­is­jutottunk­a­belső­nyelvszabadság­helyes­definíciójá- hoz”.­(Andrássy­2013,­138.­p.)­A­választás­szabadságát­ennél­a­kérdésnél­is­hasonló- an­értelmezi,­mint­a­meggyőződési­szabadságnál­és­a­vallásszabadságnál.­A­különb- ség­abban­áll,­hogy­a­létezőkön­kívül­alapíthatunk­új­vallást,­és­kialakíthatunk­új­meg- győződést,­ám­új­első­nyelvet­nem­teremthetünk,­mivel­azt­nem­választjuk.­A­szerző ezért­a­belső­nyelv­megtartásának­és­megválasztásának­szabadságával­definiálja­a belső­nyelvszabadságot.

hozzátehetjük,­hogy­amennyiben­a­külső­nyelvszabadság­az­ember­saját­nyelvén valósul­meg,­akkor­belső­nyelvszabadsággá­válik.­és­az­egyetemesség­elvét­ezzel­az érvvel­is­alátámaszthatjuk.

A­nyelvszabadság­emberi­jogi­jellege­azonban­–­szerintünk­–­még­egy­érvet­igényel.

Igazolni­kell,­hogy­a­nyelv,­azon­belül­is­az­anyanyelv­az­emberi­mivolt­lényegi­eleme.

Tehát­az­emberi­természet­elengedhetetlen­része,­következésképpen­az­emberi­minő- ség­egyik­előfeltétele.­ebben­az­esetben­a­nyelvi­jogok­kapcsolata­az­emberi­jogokkal az­emberi­természet­minőségi­vizsgálata­alapján­válik­nyilvánvalóvá.­ha­igazolható­az anyanyelv­lényegi­jelentősége­az­emberi­mivolton­belül,­akkor­nem­csak­a­többi,­immár bevett­ emberi­ jogból­ következtethetünk­ arra,­ hogy­ a­ nyelvi­ jogok­ is­ emberi­ jogok.

hanem­ magából­ az­ emberből.­ ebben­ az­ esetben­ a­ nyelvi­ jogok­ kapcsolata­ a­ többi

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/2, Somorja

5 Jürgen­habermas­szerint­a­testmozgás­ugyan­része­a­cselekvésnek,­ám­nem­maga­a­cse- lekvés,­ahhoz­a­cselekvés­elgondolt­terve­is­szükséges.­A­kollektív­cselekvésnek­pedig­az érintettek­együttműködése­okán­kommunikatív­cselekvésnek­kell­lennie.­(habermas­1988, 146–147.­p.)

6 John­l ocke­szerint­az­ember­racionális­képességére­építve­tudja­elhagyni­a­természeti­álla- potot,­megalkotni­a­polgári­társadalmat­és­létrehozni­az­államot.­(l ocke­1999,­110–113.­p.) 7 Andrássy­leszögezi,­hogy­a­vallás­szabadságához,­valamint­a­kifejezés­szabadságához­való jogát­javarészt­nyelvhasználat­útján­gyakorolja­az­ember.­„ez­azonban,­mint­láttuk,­csak­és kizárólag­az­emberiség­által­beszélt­valamely­konkrét­nyelv­használatával­történhet­meg.”

(Andrássy­2013,­107.­p.)­ám­szerintünk­a­kapcsolat­szorosabb,­és­mindegyik­emberi­jogra vonatkozik.­Az­ember­racionális­mivoltának­előfeltétele­a­nyelv,­következésképpen­az­embe- ri­jogok­eszméjének­is.

emberi­joggal­fordított­is­lehet:­nemcsak­a­nyelvi­jogok­emberi­jogi­jellege­következhet- nek­belőlük,­hanem­azoké­is­a­nyelvi­jogokéból.

Az­a­legfontosabb­érvünk,­hogy­nyelv­nélkül­nem­volna­ember­az­ember.­A­nyelv­egy- szerre­ legfontosabb­ eszköze­ az­ ember­ egyéni­ önazonosságának­ és­ a­ társadalmi együttműködésnek.⁵A­nyelv­tehát­egyszerre­előfeltétele­az­egyéni­és­a­közösségi­iden- titásnak.­nélküle­az­ember­nem­válhatott­volna­társadalmi­lénnyé­az­emberiség­törzs- fejlődése­során,­és­egyéniséggé­sem­válhatna­saját­élete­során.

következésképpen­ nyelv­ nélkül­ más­ közösség­ mellett­ politikai­ közösséget­ sem alkothatna­az­ember.­nem­hozhatna­racionális­döntéseket­a­köz­ügyeiben,­hiszen­meg sem­vitathatná­azokat­embertársaival.­de­fogalmak­hiányában­maga­sem­volna­képes átgondolásukra.­ e­ képesség­ hiányában­ pedig­ nem­ válhatna­ polgárrá,­ hiszen­ köz- ügyekben­nem­tudná­kialakítani­a­saját­álláspontját.⁶nyelv­nélkül­nem­válhatna­racio- nális­lénnyé,­következésképpen­a­társadalmi­racionalitásnak­is­híján­volna.­sőt,­mint- hogy­az­emberek­közti­kapcsolatoknak­morális­vetületei­is­vannak,­nyelv­hiányában­az egyén­ a­ helyeset­ sem­ tudná­ fogalmilag­ elválasztani­ a­ helytelentől.­ Tehát­ az­ ember morális­lényként­sem­létezhetne.

Az­előbbiekből­következően­pedig­az­emberi­jogok­eszméje­sem­születhetett­volna meg­nyelv­híján,­és­az­egyes­jogokat­sem­fogalmazhatta­volna­meg­senki­ember­fia, mivel­nem­tudná­elgondolni­azokat.⁷de­esetleges­transzcendentális­létezésük­esetén –­amennyiben­e­jogokat­valamiféle­emberfeletti­erő­teremtené­meg­–­procedurálisan sem­volnának­realizálhatók,­hiszen­az­érvényesítésük­feladata­az­elgondolásukra­kép- telen­ lényekre­ hárulna.­ emiatt­ nélkülük­ nemcsak­ a­ nyelvi­ jogokhoz­ legközelebb­ álló emberi­ jogokkal,­ a­ szólás­ és­ a­ sajtó­ szabadságával­ nem­ élhetne­ az­ ember,­ hanem egyik­joggal­sem.­hiszen­meg­sem­tudná­fogalmazni­és­érteni­őket.

de­ érdemes­ egy­ pillantást­ vetnünk­ az­ előbbi­ érv­ negatív­ változatára.­ Az­ ugyanis nehézzé­teszi,­hogy­a­nyelvi­jogokat­ne­minősítsük­emberi­jognak.­A­negatív­érv­úgy hangzik,­hogy­álláspontjuk­megfogalmazásához­még­azoknak­is­nyelvre­van­szüksé- gük,­ akik­ ellenzik­ a­ nyelvi­ jogok­ besorolását­ az­ emberi­ jogok­ közé.­ Az­ emberi­ nyelv lényege­és­társadalmi­szerepe­persze­oly­módon­is­jellemezhető,­hogy­az­ne­kerülhes-

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/2, Somorja

8 l udassy­mária­jellemzése­szerint:­„Az­univerzalitás­és­univerzalizálhatóság­záloga­a­nyelv:­az én­egyes­szám­első­személyű­helyeslésem­vagy­helytelenítésem­azáltal­válik­összemberi­nor- mativitás­kifejezőjévé,­hogy­el­tudok­szakadni­saját­személyes­érintettségemtől,­és­az­erkölcsi érzelmeimet­kifejező­ítéleteket­az­emberi­nemre­tudom­vonatkoztatni.”­csakhogy­hume­okfej- tésében­„a­nyelv­nem­alapja­az­egoisztikus­és­egyetemes­érvényű­érzületek­megkülönbözte- tésének,­hanem­a­nyelvhasználat­alakul­ki­e­distinkció­általános­érvényessége­folyománya- ként”.­(l udassy­2004a,­45–46.­p.)­A­szerző­szerint­még­világosabb­a­distinkció­r ousseau­ese- tében:­„Az­önellátó,­önmagában­teljes­természeti­ember,­akit­csak­megront­a­gondolkodás­–

és­ennek­kifejezéseképpen­a­tagolt­beszéd;­az­önszeretet­igen,­de­az­önzést­(a­másokkal­való összevetést)­nem­ismerő­premorális­lény,­akiben­a­társiatlanságnak­sohasem­jellemzője­a­tár- siasság­–­e­lény­nemigen­találta­fel­a­beszédet,­hiszen­nem­volt­rá­szüksége,­nem­volt­mon- danivalója­embertársai­számára,­mivel­szükségleteit­nélküle­is­ki­tudta­elégíteni.”­(l udassy 2004b,­50.­p.)­valamint:­„mivel­az­első­nyelvek­érzetszavakból­(r ousseau­terminológiájában:

trópusokból)­álltak,­kifejezéseik­(és­nem­kijelentéseik)­nem­lehetnek­igazak­vagy­hamisak­–

legalábbis­nem­a­tárgyi­világnak­való­megfelelés­értelmében.”­(l udassy­2004b,­52.­p.) 9 „A­népnek­az­írás,­a­közbeszéd­képességével­való­felruházása­de­bonald­szerint­a­forrada-

lom­legádázabb­tette,­a­másik­a­válás­engedélyezése,­mely­a­feleségnek­éppúgy­megen- gedte­az­impotens­vagy­kegyetlen­férj­eltávolítását,­mint­a­fenséges­népnek­a­tehetetlen vagy­kegyetlen­uralkodó­elűzését.”­(l udassy­2004c,­82.­p.)­Továbbá:­„Az­ember­semmit­sem képes­ teremteni­ –­ fogalmi­ gondolkodása,­ az­ artikulált­ beszéd­ képessége,­ mindenekelőtt magának­a­nyelvnek­a­léte­az­ember­teremtett­voltának­és­az­Istenség­mindent­eleve­elren- delő­hatalmának­közvetlen­bizonyítéka.”­(l udassy­2004c,­84.­p.)

10 Andrássy­György­úgy­fogalmaz,­hogy­„…egyetlen­ember­sem­képes­nyelvhasználatra­általá- ban,­egyetlen­ember­sem­képes­a­nyelvet,­az­emberi­nyelvet,­a­nyelvet­mint­olyant­használ- ni:­ ha­ nyelvet­ használunk,­ mindig­ egy­ bizonyos­ nyelvet­ használunk,­ egy­ bizonyos­ nyelven beszélünk­vagy­írunk.”­(Andrássy­2013,­106.­p.)

11 A­kor­tudományos­életében­ógörög­jelentőségét­is­meg­kell­említenünk.

sen­be­az­emberi­jogok­világába.⁸sőt,­akár­az­emberi­jogokat­megfogalmazni­képes ember­elleni­fellépés­eszközeként­is­tekinthetünk­rá.⁹

ám­a­nyelv­kétségkívül­az­emberi­öntudat­lényegi­eszköze.­Alapvető­eleme­az­ember személyiségének,­racionális­és­morális­mivoltának.­általa­alkotta­és­fejleszti­az­embe- ri­ jogok­ eszméjét,­ majd­ alkalmazza­ e­ jogokat.­ A­ nyelv­ tehát­ igazolhatóan­ az­ emberi mivolt­egyik­kétségbevonhatatlan­előfeltétele.

korunkban­az­is­nyilvánvalóvá­vált,­hogy­ezt­a­szerepet­nem­töltheti­be­bármelyik nyelv­mindegyik­személynél.¹⁰Az­ember­nem­képes­korlátlan­számú­nyelv­elsajátításá- ra,­és­a­megtanultakat­sem­bírja­ugyanolyan­szinten.­közismert­tény­az­is,­hogy­létezik egy,­a­legmagasabb­szinten­elsajátított­nyelve,­az­első­nyelve,­az­anyanyelve.­e­nyelv révén­születik­meg­öntudata.­A­nyelvi­jogok­azért­védik­éppen­ezt­a­nyelvet,­mert­az ember­ személyiségét­ anyanyelve­ révén­ fejleszti­ a­ leghatékonyabban.­ minden­ más nyelv­ rosszabb­ feltételeket­ teremt­ számára.­ (skutnabb-kangas­ 2000,­ 285–288.­ p.) Persze­megjegyezhetjük,­hogy­az­emberi­jogok­modern­eszméjének­megjelenésekor­ez az­összefüggés­a­latin­jelentősége­okán­távolról­sem­látszódhatott­olyan­egyértelmű- nek,­mint­azt­követően,­hogy­élő­nyelvek­váltották­fel­a­latint.­más­okok­mellett­a­magas kultúrát­hordozó­egyetlen­és­nem­élő­nyelv­súlya­is­az­egyik­oka­lelhetett,­hogy­az­anya- nyelv­védelme­ekkor­nem­kap­helyet­az­emberi­jogok­között.¹¹

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/2, Somorja

Tove­skutnabb-kangas­megjegyzése,­hogy­képzeljük­el,­milyen­lenne,­ha­senki­se beszélne­ egy­ nyelvet­ sem,­ (skutnabb-kangas­ 2000,­ 9.­ p.)­ megvilágítja­ a­ probléma egyik­lényeges­oldalát.­nevezetesen,­hogy­a­nyelv­az­emberek­közti­kapcsolatteremtés eszköze,­nélküle­az­emberi­társadalom­sem­létezne.­ugyanakkor­a­nyelvek­egyike,­az anyanyelv­további­funkcióval­is­bír,­az­emberi­egyéniség­kialakulásának­az­egyik­meg- határozó­ eleme.­ A­ szerző­ szerint­ már­ a­ gyermek­ megszületése­ előtt­ megkezdődik­ a folyamat,­a­beszéd­ritmusát,­hangjait­már­az­anyaméhben­érzékeli,­és­tanulni­kezdi.­A tanulás­a­születés­utáni­első­hónapokban­folytatódik.­A­gyermek­tovább­tanulja­a­ver- bális­jelek­értelmezését,­például­a­mimika­jelentéseit.­már­ezek­a­jelek­is­kulturális sajátosságokkal­bírnak.­Tehát­nem­értelmezhetők­pusztán­általánosan.­általuk,­kultu- rális­ sajátosságaikat­ is­ beleértve­ kezdi­ a­ kis­ ember­ megalkotni­ önmaga­ identitását, saját­én-tudatát.

A­nemzetállam­azonban­csak­a­nemzeti­többséghez­tartozóknál­veszi­figyelembe ezt­ az­ adottságot,­ és­ ennek­ értelmében­ szabályozza­ a­ hivatalos­ nyelvhasználatot.­ A korábbi­rendi­államtól­eltérően­általában­egy­élő­nyelvet­tesz­az­állam­nyelvévé.­A­dön- tés­egyben­az­állam­területén­beszélt­többi­nyelvet­kirekeszti­ebből­a­státusból.

Az­ adott­ nyelv­ hivatalos­ nyelvvé­ tételéhez­ a­ nyelvet­ alkalmassá­ kellett­ tenni­ a modern­állam­és­társadalom­működtetésére.­Tehát­olyan­regionális­nyelvet­kellett­kivá- lasztani­erre­a­célra,­amelyet­az­ország­minél­több­lakosa­ért,­tehát­más­regionális,­a továbbiakban­nyelvjárásoknak­nevezett­nyelveket­beszélők­számára­is­aránylag­közeli.

majd­modernizálni­kellett­a­kiválasztott­nyelvet.­ezt­igényelte­a­modern­közigazgatás,­a törvénykezés,­a­tudományos­élet,­a­sajtó,­a­gazdasági­élet,­a­modern­oktatás­és­több más­ terület.­ (Anderson­ 1991,­ 67–82.­ p.)­ eredeti­ formájában­ ugyanis­ nem­ válhatott volna­ e­ területek­ hatékony­ kommunikációs­ eszközévé,­ és­ nem­ válthatta­ volna­ fel­ a latint.¹²

A­többi­beszélt­nyelv­kirekesztése­a­hivatalos­nyelv­státusából­megfosztotta­őket ezektől­a­lehetőségektől.­ezek­a­nyelvek­nem­válhattak­a­törvénykezés,­a­közigazgatás, a­tudomány,­a­sajtó,­a­gazdasági­élet,­a­modern­oktatás­nyelvévé.­esetenként­azért, mert­erre­nem­is­voltak­alkalmasak.­ám­gyakran­másért.­ennek­oka­nem­az­volt,­hogy használóik­ne­tudták­volna­alkalmassá­tenni­anyanyelvüket­minderre.­vagy­mivel­nem is­volt­ilyen­szándékuk.­hanem­azért,­mert­az­állam,­amelyikben­éltek­és­amelyiknek maguk­is­a­polgárai­voltak,­egyszerűen­nem­engedte.­hatalmi­eszközeivel­akadályozta, sőt­ tiltotta­ anyanyelvük­ ilyen­ irányú­ fejlesztését.­ Azaz­ a­ tudatosan­ hátrányba­ hozott nyelvet­a­nemzetté­válás­előtti­szinten­próbálta­tartani.­vele­együtt­beszélőiket­is.­így kívánta­ elérni,­ hogy­ a­ modern­ nemzetbe­ csak­ az­ állam­ által­ előírt­ nyelven­ tudjanak betagozódni,­esetenként­csak­az­állam­által­megszabott­nyelven­válhassanak­nemzet- té.­saját­anyanyelvükön­a­nemzet­előtti,­sokkal­fejletlenebb,­tehát­előnytelenebb­álla- potba­kényszerüljenek.­ha­pedig­olyanok­kerültek­az­állam­fennhatósága­alá,­akik­nyel- ve­már­korábban­eljutott­a­nemzetté­válás­szintjére,­azok­nyelvét­az­állam­megkísérel-

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/2, Somorja

12 ezt­a­folyamatot­magyarázza­ernest­Gellner­ismert­elmélete,­mely­az­ipari­társadalom­magas kultúra­iránti­egyetemes­igényével­magyarázza­az­új,­mindenkire­kiterjeszthető­képzési­rend- szer­megszületését.­(Gellner,­1983,­34–38.­p.)

13 ez­történik­azon­kisebbségek­esetében,­akiknek­nemzete­velük­együtt­korábban­már­elju- tott­ a­ modern­ nemzetté­ válás­ szintjére,­ és­ csak­ később­ váltak­ kisebbséggé.­ A­ magyar kisebbségek­ebbe­a­csoportba­tartoznak.

te­visszafejleszteni­a­nemzeti­szint­előttire,­vagy­legalábbis­visszaszorítani­a­hivatalos- sá­tett­nyelv­szintje­alattira.¹³A­megoldás­egyszerűnek­tűnik:­az­állam­felszámolja­e nyelv­használatának­a­modern­nemzet­nyelvi­funkcióihoz­kötődő­területeit,­rendszere- sen­jelzi­e­nyelv­alárendeltségét­a­hivatalossal­szemben,­majd­az­alárendelt­helyzetbe kényszerített­nyelv­sorvadni­kezd.

eközben­persze­nem­veszi­figyelembe­azon­polgárai­nyelvi­igényeit,­akiknek­nem­az állam­által­kijelölt­nyelv­az­anyanyelvük.­csakhogy­ha­az­egyén­anyanyelve­rovására tanulja­a­második­nyelvet,­akkor,­ha­látszólag­folyékonyan­beszéli­is,­nagyobb­erőfeszí- tést­igényel­tőle­a­második­nyelv­használata.­személyiségfejlődése­problematikusabbá válik,­mint­az­anyanyelve­segítségével.

A­második­nyelv­persze­megtanulható,­sőt­elsajátíthatók­további­nyelvek­is,­ám­az anyanyelvre­építve,­nem­pedig­annak­rovására.­Az­egyén­tudja,­melyik­az­anyanyelve, és­melyik­az­újabb,­amellyel­nem­váltja­fel­anyanyelvét,­hanem­bővíti­nyelvi­ismereteit.

Adott­esetben­akár­két­anyanyelve­is­lehet.­de­csak­abban­az­esetben,­ha­már­családi környezetében­használatos­mindkét­nyelv,­azaz­így­mindkettő­minden­eleme­a­kezde- tektől­részévé­válik­személyiségfejlődésének.­(Anderson­1991,­67–82.­p.)

következésképpen­ha­a­nemzeti­kisebbségek­nyelvi­jogainak­mértékét­vizsgáljuk, aligha­ lehet­ nemzeti­ értelemben­ nyelvi­ jogoknak­ nevezni­ a­ jogot­ az­ adott,­ hivatalos nyelvnek­nem­minősített­nyelv­használatára­a­magánéletben,­illetve­nyilvánosan.­erre ugyanis­a­nemzetté­válás­előtti­állapotban­is­joguk­van­az­egyéneknek.

Az­anyanyelv­nyilvános­használatának­joga­a­nemzetállamok­korában­csak­a­leg- durvább­diszkriminációt­tiltja.­mindössze­azt­nem­tartja­büntethetőnek,­hogy­az­egyén az­ általa­ választott­ nyelven­ beszélhessen­ embertársaival­ személyes­ kapcsolatuk során.­ez­azonban­nem­jelenti­anyanyelvük­olyan­szintű­használatának­jogát,­amilyen- re­a­nemzetállamban­emelik­a­hivatalosnak­minősített­nyelveket.

A­magánélet­nyelvhasználati­joga­nyilvánvalóan­mindenki,­így­a­nemzeti­kisebbsé- gek­ jogai­ közé­ tartozik.­ hiszen­ e­ jog­ nélkül­ szólni­ sem­ szabadna­ az­ embernek.

csakhogy­ha­az­adott­nyelv­nemzeti­funkcióit­nem­biztosítja­az­állam,­a­magánéletre korlátozott­ nyelvhasználati­ jogok­ révén­ a­ külföld­ számára­ mégis­ felmutathatja­ a kisebbségi­ nyelv­ valamiféle­ jogvédelmét:­ védelmét­ az­ emberek­ magánéletben.­ sőt, hozzáteheti­a­jogot­a­nyelv­használatára­nyilvános­helyen.­A­valóságban­ez­azonban nem­védelem,­hanem­korlátozás.

Az­ ilyen­ korlátozáshoz­ az­ államnak­ az­ általa­ dominánssá­ tett­ nyelvet­ valamiféle semleges­eszköznek­kell­minősítenie,­amelyik­lehetővé­teszi­minden­polgára­számára az­érintkezést.­csak­ebben­az­esetben­érvelhet­úgy,­hogy­a­kisebbségiek­anyanyelvé- nek­használatához­fűződő­fenti­jogai­kielégítik­a­szólásszabadság­követelményeit.­ezen az­alapon­az­állam­akár­még­tovább­is­bővítheti­a­nyelvhasználat­engedélyezett­körét.

engedheti,­ hogy­ sajtótermékek­ jelenjenek­ meg,­ rádió-­ és­ tévéadók­ sugározzanak­ a hivatalostól­eltérő­nyelveken.­Az­állam­ilyenkor­állítja,­hogy­íme,­a­sajtószabadság­is­biz-

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/2, Somorja

tosított.­ám­ebben­az­esetben­is­csak­akkor,­ha­a­hivatalossá­tett­nyelvet­valamiféle semleges­emberközi­kapcsolati­eszköznek­minősíti­az­állam,­azaz­figyelmen­kívül­hagy- ja,­ hogy­ az­ anyanyelv­ az­ emberi­ személyiség­ lényegi­ eleme.­ Jól­ mutatja­ azok­ esete, akiknek­az­állam­által­privilegizált­nyelv­az­anyanyelvük,­hiszen­megmagyarázhatatlan- ná­válik,­miért­is­váltották­fel­vele­a­latint.­vagy­hogy­miért­nem­teszik­valamelyik­világ- nyelvet­az­állami­hivatalok­nyelvévé.­de­azt­is,­hogy­mi­okból­küzdöttek­eleik­saját­nyel- vük­egyenjogúsításért.

Az­ember­nemzeti­nyelvi­jogainak­azt­kell­biztosítaniuk,­hogy­az­ember­anyanyelvét a­ nyelv­ nemzeti­ funkcióinak­ megfelelően­ használhassa­ –­ s­ nem­ kevesebbet.

konkrétan­azt,­hogy­az­állam­intézményeinek­nyelvévé,­a­tudomány,­az­oktatás,­egyes kulturális­ intézmények,­ a­ szépirodalom,­ a­ sajtó,­ a­ gazdasági­ élet­ nyelvévé­ tehesse anyanyelvét.­és­persze­a­jogot­nyelve­szabad­fejlesztésére.­Tehát­ha­az­állam­engedi anyanyelvének­használatát­a­magánéletben,­valamint­korlátozottan­nyilvánosan­is,­az nem­jelenti­a­nyelvhasználat­nemzeti­jogait.­Az­ilyen­állapot­államhatalom­általi­fenn- tartását,­ a­ nemzetté­ válás­ előtti­ nyelvhasználati­ állapotok­ konzerválását,­ illetve­ a hozzá­való­visszatérés­kényszerét­jelenti.­kivételt­csak­az­olyan­nyelvi­helyzet­jelent, amelyben­az­adott­nyelv­még­nem­jutott­el­a­modern­nemzeti­nyelv­állapotába,­ám­az állam­minden­lehetőséget­biztosít­használói­számára,­hogy­anyanyelvüket­erre­a­szint- re­emeljék.

Amint­azt­már­kifejtettük,­a­mögötte­álló­legfontosabb­érv­tehát­az­emberi­termé- szetből­ ered.­ A­ többi­ emberi­ joggal­ való­ kapcsolata­ pedig­ éppen­ ebből­ következik.

Amennyiben­az­anyanyelv­szabad­használatának­joga­az­emberi­személyiség­lényegi eleme,­akkor­ez­a­jog­az­emberi­jogok­közé­sorolandó.­Az­embernek­racionális­lényként támadnak­új­gondolatai,­és­ezek­természetesen­nyelvi­jellegűek,­és­éppen­anyanyelvén gondolkodva­és­beszélve­a­legpontosabb­és­a­legkreatívabb.­valamint­érzelmi­lényként is­szüksége­van­nyelvre.­érzelemvilágának­nem­kis­része­is­a­nyelv,­elsősorban­anya- nyelve­révén­jelenik­meg­az­ember­öntudatában,­ami­persze­a­kreativitásával­is­össze- függ.

nos,­ebben­az­esetben­nyilvánvalóvá­válik­több­más­emberi­jog­kapcsolatának­szo- rossága­ az­ egyén­ anyanyelvével.­ mivel­ az­ anyanyelv­ az­ emberi­ személyiség­ lényegi eleme,­ezért­erős­hatást­kell­gyakorolnia­a­nyelvi­jogok­és­a­többi­emberi­jog­kapcsola- tára.­Az­emberi­személyiségben­betöltött­szerepe­okán­a­vélemény­és­a­kifejezés­sza- badságával­az­anyanyelvén­képes­a­legszínvonalasabban­élni­az­ember.­minden­más nyelven­pontatlanabbul,­nehézkesebben­tudja­közölni­másokkal,­ami­számára­fontos, de­azt­is,­ami­másoknak.­írott­gondolatait­az­anyanyelvén­fogalmazza­meg,­és­olvas- mányait­is­ezen­a­nyelven­érti­meg­a­legjobban,­legszebben­és­a­legpontosabban.

l e­kell­persze­szögeznünk,­hogy­az­anyanyelv­nem­az­egyetlen­eszköze­a­vélemény és­kifejezés­szabadságának,­hiszen­más­nyelvet­is­elsajátíthat­az­ember.­ám­mégis­ez az­a­nyelv,­amelyiken­leggyakrabban­és­a­legpontosabban­gondolja­át­és­fogalmazza meg­álláspontját­az­ember.­még­akkor­is,­ha­másokkal­másik­nyelven­közli­azt.

minthogy­az­emberi­személyiség­egyik­alapvető­eleme­a­nyelv,­ezért­a­személyiség fejlesztésének­is­elengedhetetlen­feltétele.­így­a­nyelvi­jogegyenlőség­további­feltétele az­anyanyelvi­oktatáshoz­való­jog.­Az­olyan­állapot,­amelyikben­az­állam­egyes­polgá- rainak­anyanyelvét­az­iskolák­oktatási­nyelvévé­teszi,­másokét­pedig­nem,­vagy­csak korlátozottan­engedi­az­oktatás­nyelvévé­válni,­nem­nevezhető­egyenlőnek.­Az­állam

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/2, Somorja

ugyanis­ polgárai­ egyik­ csoportjának­ intézményesen­ lehetővé­ teszi­ a­ számukra­ leg- könnyebb­ tanulási­ módot,­ miközben­ másokat­ ugyanezzel­ a­ döntésével­ akadályoz abban,­hogy­ők­is­a­lehető­leghatékonyabban­tanulhassanak.­Az­oktatási­folyamat­két- ségkívül­nagy­hatással­van­a­modern­ember­személyiségfejlődésére.­Az­állam­az­okta- tás­nyelvének­megszabásával­előnybe­juttathat­egyeseket­és­akadályozhat­másokat.

ennél­a­kérdésnél­érkeztünk­el­a­nyelvi­jogok­határához.­Az­állam­által­ellenőrzött iskolákban­nemcsak­az­oktatás­nyelvével,­hanem­módszerének­és­a­tananyagnak­az előírásával­is­előnybe­hozhatja­az­egyik­és­hátrányba­a­másik­nemzeti­kultúrához­tar- tozókat.­Az­anyanyelv­szabad­használatának­joga­ugyanis­önmagában­nem­biztosítja azokhoz­a­tartalmakhoz­fűződő­szabadságot,­amelyeket­az­ember­anyanyelve­révén kifejezni­ kíván.­ kisebbségi­ közegben­ jól­ ismert­ példája­ ennek­ a­ problémának­ az­ az eset,­amikor­a­nemzetállam­engedi­ugyan,­hogy­az­adott­kisebbség­nyelvén­oktató­isko- lákban­az­oktatás­nyelvén­megjelentetett­tankönyvekből­tanuljanak­a­diákok,­ám­azok- nak­a­többség­nyelvén­kiadott­tankönyvek­fordításainak­kell­lenniük.­Az­oktatás­mód- szerei,­valamint­a­tananyag­nem­kultúrasemlegesek­és­nem­is­lehetnek­azok.­modern világunkban­valamelyik­kultúrához­kötődnek.­Az­iskolába­bekerülő­tanuló­sem­kultúra­- semleges­társadalmi­környezetből­érkezik­–­olyan­ugyanis­nem­létezik­–,­hanem­vala- melyik­ konkrét­ kultúrából.­ Jól­ ismert­ az­ a­ helyzet,­ amelyikben­ a­ kisebbségi­ köteles tanulni­a­többség­kultúráját,­míg­a­többség­nyelvén­tanító­iskolák­tananyagából­kima- rad­a­kisebbség­kultúrája.

ám­ a­ probléma­ nem­ ér­ véget­ az­ oktatási­ intézményeknél.­ Amennyiben­ az­ állam egyik­nemzeti­csoporthoz­tartozók­anyanyelvét­teszi­az­általa­ellenőrzött­tudományos intézményei­nyelvévé,­másokét­pedig­kizárja,­illetve­korlátozza,­úgy­az­egyik­csoport kárára­befolyásolja­a­tudományos­kutatások­eredményességét­számos­tudományágon belül.­ugyanez­érvényes­a­kultúra­legtöbb,­az­államtól­vagy­tőle­is­függő­intézményére.

Az­alkotáshoz­olyannyira­szükséges­képzelőerő,­ihlet­és­logikai­készségek­nyelvi­ténye- zői­csak­az­egyik­csoport­tagjai­számára­azonosak­anyanyelvükkel.­de­nemcsak­a­nyel- vet­választja­meg­az­állam,­hanem­a­kutatások,­műalkotások,­kulturális­rendezvények és­események­nemzeti­tartalmára­is­befolyással­lehet.­A­nyelven­kívül­egyes­témákat is­előnybe,­másokat­pedig­hátrányba­juttathat,­méghozzá­polgárai­valamelyik­nemzeti csoportjának­előnyére­és­a­másik­kárára.­Azaz­ebben­az­esetben­sem­csupán­az­anya- nyelvet,­hanem­az­általa­hordozott­nemzeti­tartalmat­juttatja­előnybe­vagy­hátrányba az­állam.

A­közigazgatás­nyelve­hasonló­problémát­vet­fel.­ha­a­polgár­ügyeit­nem­intézheti anyanyelvén,­akkor­minden­elképzelhető­közigazgatási­kérdésben­más­nyelven­kény- szerül­érvényesíteni­igényeit.­eközben­nemcsak­az­állam­hivatalnokaival­szemben­kell képesnek­ lennie­ arra,­ hogy­ a­ más­ nyelvű­ szakterminológiát­ használva­ pontosan­ és hatékonyan­eljárjon­a­saját­vagy­más­ügyében,­hanem­olyan­magánszemélyekkel­és jogi­személyekkel­szemben­is,­akiknek,­illetve­akik­képviselőinek­a­hivatalos­az­anya- nyelve.­Azaz­ebben­az­esetben­sem­pusztán­a­nyelv­használata,­hanem­a­nyelv­segít- ségével­kifejezett­közlendő­tartalma­tekintetében­hozza­hátrányba­az­állam­egyes­pol- gárait.­Azzal­ugyanis,­hogy­anyanyelvüket­teljesen­vagy­részlegesen­kiszorítja­a­hivata- los­használatból,­konkrét­ügyeik­intézését­teszi­nehezebbé.

A­hátrányos­megkülönböztetés­akkor­is­megmutatkozik,­amikor­az­adott­állampol- gár­ állami­ hivatalban­ szeretne­ álláshoz­ jutni.­ Úgy­ versenyez­ a­ többi­ jelentkezőkkel,

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/2, Somorja

14 kontra­mikós­Tove­skutnabb-kangasra­hivatkozva­nyelvi­genocídiumnak­nevezi­azt­a­törek- vést,­hogy­egy­nyelvet­elpusztítsanak.­különbözik­a­fizikai­genocídiumtól,­mivel­„a­nyelvek eltűnése,­vagy­elpusztulása­ugyanis­nem­feltétlenül­jár­együtt­beszélőik­elpusztításával,­kiir- tásával”.­(kontra­2010,­30.­p.)

15 Finnország,­svájc,­kanada,­spanyolország,­India­stb.­A­sor­hosszú,­és­a­konkrét­megoldások is­sokfélék.

hogy­az­ő­anyanyelvükön­kommunikálva­kell­náluknál­jobbnak­lennie.­Az­anyanyelvén bírt­tudás­gyakran­semmiféle­előnyt­sem­jelent­az­állás­betöltésénél­az­olyan­települé- seken­és­régiókban­sem,­ahol­olyan­polgárok­élnek,­akiknek­ugyanaz­az­anyanyelvük, mint­az­övé.

hasonló­kérdés­vethető­fel­a­hivatalossá­tett­nyelv­egyéb­megjelenési­formáival­kap- csolatban­ is.­ Ilyen­ például­ a­ bíróságok­ előtti­ nyelvhasználat­ kérdése.­ ezért­ állítható, hogy­mind­a­hivatalok­nyelvhasználata,­mind­pedig­a­bíróságok­előtti­nyelvhasználat felveti­a­szólásszabadság­kérdését.­(varennes­1996,­42–43.­p.)­Abban­az­értelemben mindenképpen,­ hogy­ az­ állam­ polgára­ használhatja-e­ anyanyelvét,­ pontosabban­ az anyanyelvén­ megfogalmazott­ álláspontját­ az­ állami­ hivatalokkal­ szemben,­ avagy­ az állam­által­megszabott­nyelven­köteles-e.

l e­kell­tehát­szögeznünk,­hogy­az­állam­által­preferált­nyelv­hatással­van­a­társa- dalmi­ élet­ számos­ területére,­ előnyösebb­ helyzetbe­ hozva­ az­ állam­ által­ támogatott nyelvet­és­hátrányosba­a­többit.­Akkora­hatással,­hogy­a­hátrány­halmozásával­az­adott nyelvet­akár­el­is­lehet­pusztítani.¹⁴

A­modern­államnak­nyilvánvalóan­szüksége­van­hivatalos­nyelvre.­A­több­hivatalos nyelvvel­szemben­felvethető­első­ellenérv­úgy­hangzik,­hogy­egy­államnak­nem­lehet korlátlan­számú­hivatalos­nyelve.­A­polgárok­anyanyelveinek­száma­magas­lehet,­főleg ha­a­bevándorlókkal­is­számolunk.­A­leggyakoribb­ellenérv­szerint­egy­államnak­csak egy­hivatalos­nyelve­lehet.­ez­a­kiválasztott­nyelv­fejezi­ki­az­állam­szellemi­egységét.

Több­hivatalos­nyelv­veszélyezteti­az­állam­egységét,­hiszen­megosztja­a­benne­élőket.

(kymlicka­1995,­184–185.­p.)­Az­egyik­érdekes­álláspont­szerint­egy­államnak­legfel- jebb­két­hivatalos­nyelve­lehet.­(Walker­1997,­228.­p.)

Az­ álláspontot­ alátámasztani­ hivatott­ érvek­ technikai­ jellegűek.­ ugyanakkor­ az összes­érv­hallgat­azokról­a­konkrét­esetekről,­ahol­több­mint­egy,­sőt­néhol­kettőnél­is több­hivatalos­nyelv­létezik,­és­az­állam­működik.¹⁵

A­különbségeket­látszólag­az­állam­képessége­magyarázza­az­adott­jog­biztosításá- ra.­ám­ez­a­valóságban­javarészt­a­kérdés­emberi­jogi­jellege­miatt­a­társadalom­képes- ségére­épül.­l ássuk,­miként!­A­bevándorlók­esetében­az­állam­általában­képtelen­e­jog biztosítására.­ám­az­ő­esetükben­érvként­felvethető,­hogy­saját­maguk­cserélték­fel­az egyik­ államot­ a­ másikra.­ más­ az­ őshonos­ kisebbségek­ esete.­ Amint­ jeleztük,­ náluk nem­elég­nyelvi­jogaik­teljesítésénél­az­állam­ebbéli­kötelességét­mértékül­szabni.­ha ugyanis­az­állam­morális­lényegét­a­polgárai­akaratából­eredeztetjük,­akkor­megkapjuk e­kötelesség­mértékét.­Ami­pedig­polgárainak­abbéli­képességében­áll,­hogy­az­állam alkotmányos­intézményrendszerét­használva­éljenek­az­állam­által­biztosítható­lehető- ségeikkel.­Tehát­a­nyelvi­jogok­határai­az­érintett­polgárok­és­az­általuk­alkotott­cso- portok­képességei­és­adottságai­mentén­vonhatók­meg.

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/2, Somorja

Az­államnak­nyelvszabadságuk­intézményes­feltételeit­kell­biztosítania.­Azaz­lehe- tővé­kell­tenni­polgárainak­anyanyelvük­használatát­intézményeiben.­A­polgárok­élhet- nek­vele­azon­a­színvonalon,­amelyen­közösségük­biztosítani­képes­az­anyanyelv­hasz- nálatát­ az­ intézmények­ révén.­ Tehát­ nemcsak­ az­ a­ lehetőség­ létezik,­ hogy­ az­ állam egész­területén­bírjon­hivatalos­státussal­több,­például­két­nyelv,­hanem­ha­valamelyi- ket­nem­beszélik­mindenütt,­akkor­kisebb­egységekben,­például­egyes­területi­egysé- gekben­vagy­valamiképpen­megszabott­földrajzi­egységben,­sőt­akár­egyes­települése- ken­lehet­ilyen­státusa.¹⁶

Az­ elképzeléssel­ szemben­ felvethető,­ hogy­ a­ többek­ által­ beszélt­ nyelv­ nagyobb súllyal­lesz­jelen­az­adott­állam­hivatalos­nyelvhasználatában,­mint­a­kisebb­nyelvek.

Tehát­ez­az­elv­nem­eredményez­nyelvi­egyenlőséget,­következésképpen­jogegyenlősé- get­sem.­Annyi­nyilvánvaló,­hogy­lesz­különbség­a­nagyobb­és­a­kisebb­nyelvek­hasz- nálata­között.­csakhogy­ebben­az­esetben­nem­az­állam­önkényes­hatalmi­döntése okán.­nem­az­államhatalom,­hanem­polgárai­döntik­el,­hogy­hányan­kívánják­használ- ni­ az­ adott­ nyelvet,­ és­ miként­ szeretnék­ fejleszteni.­ saját­ döntésük­ következménye, hogy­milyen­szinten­képesek­az­állami­intézmények­nyelvévé­tenni­anyanyelvüket.­más emberi­ jogoknál­ is­ megjelennek­ hasonló­ különbségek.­ Például­ a­ szólás­ szabadsága sem­jelenti­automatikusan­minden­nézet­azonos­társadalmi­súlyát.­A­jog­azonban­meg- adja­azt­a­lehetőséget,­hogy­az­egyének­éljenek­vele­azon­a­szinten,­amelyen­képesek.

A­nyelv­hivatalos­használatánál­az­államnak­az­érintettek­igénye­mentén­lehetősé- get­kell­biztosítania­az­intézményi­változásokra,­valamint­az­általa­kialakított­pozíciók elfoglalására.­nemkülönben­a­szükséges­ismeretek­elsajátítására,­szakértelem­meg- szerzésére.­Az­adott­nyelv­hivatalos­intézményesülésének­mértéke­ebben­az­esetben függ­attól,­s­nem­mástól,­hogy­mennyire­képesek­élni­vele­az­adott­nyelvet­használók.

nyilvánvalóan­más­szinten­intézményesül­az­a­nyelv,­amelyet­néhány­ezren,­és­más szinten­az,­amelyet­több­százezer­ember­beszél.­másként,­amelynek­használói­közös településeken,­régiókban­élnek,­mint­a­szórványban­élőké.­ezek­a­különbségek­azon- ban­nem­az­államhatalom­korlátozó­intézkedéseiből­fakadnak.

említést­kell­tennünk­azokról­a­kivételes­helyzetekről,­amelyekben­indokolt­egyesek támogatása­ azon­ a­ szinten­ túl­ is,­ melynek­ elérésére­ saját­ maguk­ képesek.­ Tehát­ a pozitív­diszkrimináció­iránti­igény­mögé­is­felsorakoztathatóak­argumentumok.­ebben az­esetben­azonban­újabb­feltételeknek­kell­teljesülniük.

A­nyelvi­jogok­tekintetében­tehát­a­rendezőelv­az­állam­alkotása.­Az­államot­pedig nemcsak­egyesek­alkotják,­hanem­polgárai.­következésképpen­a­kisebbséghez­tarto- zók­is­tagjai­a­„népnek”,­nemcsak­a­többség.

esetünkben­ például­ valamelyik­ közép-európai­ állam­ meghirdethetne­ ugyan­ egy állást­egy­az­adott­régióban­egyáltalán­nem­ismert­nyelvet­beszélő­hivatalnokok­szá- mára,­ csakhogy­ nem­ jelentkeznének­ felkészült­ személyek.­ egy­ demokratikus­ állam

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/2, Somorja

16 ezzel­a­kérdésével­foglalkozik­a­r egionális­vagy­kisebbségi­nyelvek­európai­kartája­kap- csán­kovács­Péter­A nemzetközi jog és kisebbségvédelemcímű­művében.­(kovács­1996, 63–67.­p.)

17 Például­Finnországnak­lehet­két­hivatalos­nyelve,­méghozzá­az­ország­egész­területén,­noha az­egyiket­csak­az­ország­egyes­régióiban­beszélik­anyanyelvként.

pedig­senkit­sem­kényszeríthet­az­ilyen­állás­betöltésére.­hasonló­lehet­a­helyzet­az állam­ nemzetileg­ homogén­ területein­ is,­ hacsak­ többen­ hosszú­ kulturális­ folyamat eredményeképpen­nem­váltak­alkalmassá­az­ilyen­feladatok­betöltésére.¹⁷ám­más­a helyzet­ott,­ahol­az­adott­nemzeti­kisebbség­tagjai­nagyobb­számban­élnek.

hasonló­a­probléma­az­államilag­szabályozható­feliratok­nyelvének­kérdésében.­ha a­ feliratok­ nyelve­ nem­ az­ adott­ helyen­ élők­ anyanyelve,­ akkor­ ők­ nyilvánvalóan­ hát- rányba­kerülnek.­vannak­persze­a­hátrányos­helyzetbe­kényszerítésnek­finomabb­meg- oldásai­is.­Például­nem­mindegyik­felirat­jelenik­meg­csak­a­hivatalosnak­minősített nyelven,­néhány­megjelenhet­kétnyelvűen.­vagy­a­hivatalosnak­nem­minősített­nyelven megjelenő­feliratokat­kisebb­táblára­írják,­esetleg­kisebb­betűket­használnak.­Az­állam így­jelzi,­hogy­itt­a­hivataloshoz­képest­másodrendű,­alacsonyabb­értékű­nyelvről­van szó.ám­ a­ fentiek­ alapján­ az­ ember­ egyéni­ nemzeti­ jogaiból­ következik­ a­ kisebbségi nyelv­ elismeréséhez­ való­ jog,­ ebből­ pedig­ a­ településnevek,­ az­ utcanevek,­ valamint egyéb­jelzések­felállításához­való­jog,­illetve­egyéb­jelzések­kisebbségi­nyelven­történő feltüntetéséhez­való­jog.­Az­egyén­ugyanis­elvárhatja­nyelvi­jogai­érvényesítését.

emellett­azt­is,­hogy­az­egész­társadalom­előtt­szabadon­ki­is­nyilváníthassa­elvá- rásait.­ Az­ információszabadság­ szintén­ eredeztethető­ az­ egyén­ jogából,­ de­ vannak közösségi­dimenziói­is.­Például­belőle­következik­a­közszolgálati­médiákban­való­része- sedés,­illetve­saját­média­kialakításának­a­joga.­ehhez­pedig­az­állam­intézményeire­is szüksége­van.

Az­oktatás­nyelvét­illetően­a­nyelvek­egyenlőségének­elvéből­kiindulva­rendezhető az­ anyanyelvi­ oktatás­ egyik­ kérdése.­ Az­ anyanyelvi­ oktatás­ iránti­ igény­ megjelenése esetén­az­államnak­lehetőséget­kell­biztosítania­polgárai­számára,­hogy­anyanyelvükön tanulhassanak­minden­szinten,­amelyen­az­általánosan­elfogadott­színvonal­biztosít- ható.­A­következő­szempont­azonban­társadalmi:­nevezetesen­az­anyanyelvi­oktatás- hoz­ való­ jogot­ a­ lehető­ legszélesebb­ mértékben­ érvényesíthetővé­ tenni,­ annyira, amennyire­képesek­erre­azok,­akik­élni­kívánnak­e­jogukkal.­Tehát­az­adott­csoportnak kell­az­állam­segítségével­képesnek­lennie­oktatási­intézményeinek­létrehozására­és fenntartására.­Az­állam­nem­akadályozhatja­sem­megalakulásukat,­sem­pedig­műkö- désüket­az­oktatás­nyelvére,­illetve­egyéb­nemzeti­vonatkozásaira­való­hivatkozással.

köteles­támogatni­azokat,­méghozzá­nem­kevésbé,­mint­a­nemzeti­többség­iskoláit, hanem­sajátosságaikkal­együtt.

Az­intézmény­szakmai­kritériumait­az­állam­szabja­meg,­s­ezek­általános­mutatói- nak­nyilvánvalóan­meg­kell­egyezniük­a­többi­hasonló­intézményéivel.­ámde­az­anya- nyelvi­oktatáshoz­való­jog­nem­azonos­az­anyanyelven­folyó­oktatással.­A­jog,­hogy­a tanuló­ilyen­oktatási­intézménybe­járjon,­azt­is­magában­foglalja,­hogy­az­oktatás­sajá- tos­nemzeti­vonásokkal­is­bírjon.­méghozzá­mind­tartalmilag,­mind­pedagógiailag.

Azaz­az­anyanyelven­folyó­oktatás­jogának­ki­kell­egészülnie­az­adott­kultúra­egyes elemeinek­oktatásával.­ez­a­jog­pedig­már­nem­vezethető­le­pusztán­a­polgár­nyelvi

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/2, Somorja

jogaiból.­ebben­az­esetben­a­polgár­nemzeti­jogaira­kell­hivatkoznunk,­és­érvényesít- hetőségére­az­oktatás­területén.­Az­állam­nem­akadályozhatja,­hogy­e­célból­a­többsé- gétől­eltérő­nemzeti­kultúra­értékes­elemei­jelenjenek­meg­az­oktatásban,­sőt­ezt­egye- nesen­segíteni­köteles.­ha­nem­teszi,­akkor­a­probléma­lényege­nem­pusztán­a­több- ségi­nemzethez­tartozók­előnyben­részesítése,­hanem­sokkal­inkább­a­többiek­hátrá- nyos­helyzetbe­juttatása.

nemcsak­arról­van­szó,­hogy­az­állam­a­lakosai­által­használt­nyelvek­közül­vala- melyiket­inkább­használja,­mint­másokat,­hanem­arról­is,­hogy­egyes­nyelveket­kizár­a hivatalos­nyelvi­státusból,­rosszabb­esetben­egyáltalán­nem­teszi­lehetővé­hivatalos használatukat,­jobb­esetben­pedig­csak­korlátozottan,­tehát­az­államnyelv­használati kereteihez­képest­szűkebb­keretek­közt.­és­mindezt­annak­ellenére­teszi­az­állam,­hogy számos­polgára­igényelné,­hogy­anyanyelve­hivatalos­nyelvvé­váljon.­ez­az­igény­azon- ban­nem­jelenhet­meg­effektív­módon,­azaz­nem­ölthet­olyan­döntéshozatali­kereteket, amelyek­ alkalmasak­ volnának­ az­ igény­ érvényesítéséhez.­ de­ nem­ kaphat­ olyan­ jogi státust­sem,­amely­az­állami­intézményeknek­kötelességévé­tenné­az­ilyen­igény­kielé- gítését,­függetlenül­az­igény­hordozóinak­hatalmi­helyzetétől­–­azaz­nem­ismerhető­el emberi­jogként.¹⁸

Az­oktatáshoz­kapcsolódó­jogokat­két­csoportba­sorolhatjuk.­Az­egyik­az­oktatás nyelvére­vonatkozik,­a­másik­pedig­a­tananyag­tartalmára­és­az­oktatás­módszereire.

Az­oktatás­nyelvének­kérdése­a­nyelvi­jogok­közé­sorolható,­ugyanakkor­lehetnek­olyan vonatkozásai,­amelyek­a­tananyaghoz­is­kapcsolják.­A­tananyaggal­kapcsolatos­jogokat azzal­a­kérdéssel­világíthatjuk­meg,­hogy­joga­van-e­a­szülőnek­elvárnia­az­iskolától, hogy­a­gyermek­nemzetével­kapcsolatos­ismeretanyagot­is­oktassa,­valamint­hogy­a nemzeti­sajátosságokat­is­figyelembe­vevő­pedagógiai­és­didaktikai­módszereket­alkal- mazzon­az­egyes­tantárgyak­oktatásánál.­Továbbá­az­a­kérdés­is­felvethető,­hogy­joga van-e­a­pedagógusnak­ilyen­tárgyak­oktatására,­illetve­az­egyes­tárgyak­ily­módon­való oktatására.­ha­ugyanis­nincsen­joga,­akkor­a­nemzetállam­oktatásügyi­döntései­nem jelentenek­valamiféle­semlegességet,­hanem­a­tanulók­egy­részénél­a­nemzetiségük- től­eltérő­nemzeti­elvek­preferálását­a­tananyagnak­kijelölésében­és­az­oktatás­mód- szereinek­ megválasztásánál.­ ezeket­ a­ tanulókat­ tehát­ az­ állam­ hátrányos­ helyzetbe hozza­azokkal­szemben,­akik­nemzeti­sajátosságainak­megfelel­a­tananyag­és­az­okta- tás­módszere.­Azaz­egyes­tanulókat­olyan­helyzetbe­hoz­az­állam,­amelyben­saját­lehe- tőségeikhez­ és­ képességeikhez­ mérve­ gyengébb­ teljesítményre­ képesek,­ valamint nem­teszi­lehetővé,­hogy­a­pedagógusok­legjobb­tudásuknak­megfelelően­alakíthassák és­modernizálhassák­a­tananyagot­és­az­oktatás­módszereit.­ez­az­állapot­pedig­csak akkor­indokolható,­ha­erkölcsi­alapja­nem­a­tanuló­azon­joga,­hogy­lehetőségeihez­és

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/2, Somorja

18 Andrássy­ György­ a­ nyelvszabadság­ emberi­ jogként­ történő­ elismerése­ mellett­ érvelve­ az alábbi­megoldást­szorgalmazza:­„A­nyelvszabadság­egyenlőtlenségének­ésszerű­mérséklé- se­mindenek­előtt­azzal­valósítható­meg,­ha­az­államok,­amennyire­ésszerűen­lehetséges,­a lehető­legtöbb­nyelv­számára­megadják­a­hivatalos­nyelv­jogállását.”­hozzáteszi,­hogy­ezt­ne csak­országos,­illetve­szövetségi­és­tagállami­szinten­tegyék,­„hanem­regionális­és­helyi­szin- ten­is­alkalmazzák”.­(Andrássy­2010,­120.­p.)

képességeihez­mérten­a­legjobb­oktatásban­részesüljön,­valamint­a­pedagógus­azon joga,­hogy­a­legszínvonalasabb­munkát­végezze,­hanem­az­állam­joga,­hogy­a­tanulót saját­ akaratának­ megfelelő­ oktatásban­ részesítse­ akár­ a­ tanuló­ képességeinek­ és lehetőségeinek­rovására­is.¹⁹ez­az­állapot­azonban­morálisan­aligha­indokolható.

A­ liberális­ nemzetállam­ is­ védekezhet­ úgy,­ hogy­ nem­ akadályozza­ magániskolák alapítását­ vagy­ kutatási­ programok­ kivitelezését,­ azaz­ nem­ sérti­ az­ adott­ nemzeti kisebbség­jogát­a­kisebbségi­oktatáshoz,­s­nem­korlátozza­esetükben­a­kutatás­sza- badságát.­ám­éppen­ebben­az­érvelésben­rejlik­a­különbségtevés­lényege.­Az­állam­az egyik­csoport­számára­legfeljebb­szabadságjogként­kezeli­az­oktatás­és­a­kutatás­sza- badságát,­azaz­olyan­jogként,­amelynek­érvényesítését­nem­akadályozza­az­állam.­Az egyén­ kutathat,­ ha­ akar,­ s­ aki­ igényel­ valamilyen­ kutatást,­ az­ finanszírozhatja­ azt.

Alapíthat­magániskolákat,­ha­van,­aki­finanszírozza.­ugyanakkor­az­államalkotó­nem- zet­ szempontjából­ a­ tudományos­ életet­ államilag­ támogatandó­ területnek­ tekinti, amelynek­eredményeire­igényt­támaszthat­a­nemzet­minden­tagja,­s­amelynek­kivite- lezését­ bizonyos­ feltételek­ teljesítése­ esetén­ igényelhetik­ a­ kutatók.­ Azaz­ a­ többség esetében­az­állam­e­jogokat­vagy­kollektív­jogként,­vagy­individuális­igényjogként­keze- li.­A­kisebbség­esetében­pusztán­nem­akadályozza­érvényesítésüket,­a­többség­eseté- ben­viszont­államilag­támogatja.­ezért­a­kisebbségben­élő­polgárai­előtt­két­lehetőség áll.­ Az­ első,­ hogy­ még­ egyszer­ adózva­ saját­ maguk­ finanszírozzák­ intézményeiket, miközben­rendes­adójukból­a­többségét­finanszírozza­az­állam,­azaz­kettős­terhet­vál- lalnak.­ A­ másik­ pedig,­ hogy­ feladják­ igényüket­ a­ kisebbségi­ intézmények­ iránt,­ és­ a többség­intézményeinek­elvárásaihoz­igazodnak.­A­második­lehetőség­az­asszimiláció.

egyenrangú­megoldásra­nem­ad­módot­a­liberális­nemzetállam­jogi­érvelése.­ez­az­érv a­valóságban­nem­jelenti­a­polgárok­jogegyenlőségét.­Az­azonban,­hogy­az­adott­ország polgáraiként­ a­ polgárok­ egyenlőségének­ nevében­ igényelhetik,­ hogy­ intézményeik helyet­kapjanak­az­állam­intézmény-­és­támogatási­rendszerében,­egyenrangúságuk alapja,­hiszen­feltétele­esélyegyenlőségüknek.

Összefoglalva:­az­anyanyelv­szabad­használatának­joga­önmagában­nem­biztosítja az­azokhoz­a­tartalmakhoz­fűződő­szabadságot,­amelyeket­az­ember­anyanyelve­révén kifejezni­ kíván.­ kisebbségi­ közegben­ jól­ ismert­ példája­ ennek­ a­ problémának­ az­ az eset,­amikor­a­nemzetállam­engedi­ugyan,­hogy­az­adott­kisebbség­nyelvén­oktató­isko- lákban­az­oktatás­nyelvén­megjelentetett­tankönyvekből­tanuljanak­a­diákok,­ám­azok- nak­a­többség­nyelvén­kiadott­tankönyvek­fordításainak­kell­lenniük.

Az­anyanyelv­használatának­szabadsága­ezért­akkor­teljes,­ha­arra­is­jogot­kap­az ember,­hogy­ezen­a­nyelven­kifejezhesse­mindazt,­amit­kíván,­méghozzá­a­többségé- hez­ hasonló­ szabadsággal­ és­ esélyekkel.­ és­ minderre­ mind­ az­ állam,­ mind­ pedig­ a közélet­keretei­közt­törvényes­lehetőséget­kap.­mivel­eltérő­kultúrákról­van­szó,­nyil- vánvalóan­nem­lesz­azonos­az­emberi­szándékok­köre.­ám­nemzeti­egyenlőségüket morális­egyenlőségnek­tekintve­megtemethető­esélyeik­egyenlőségének­köre,­éppen sajátosságaik­kifejezésre­juttatása­céljából.

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/2, Somorja

19 A­nevelés­nemzeti­céljául­azt­jelölheti­meg,­hogy­művelt,­képzett­katonákat­kapjon,­akik­jól dolgoznak,­és­jól­harcolnak.­(l ásd­Fichte­1995,­137–138.­p.)

Az­ember­nyelvi­jogainak­éppen­ezért­az­ember­nemzeti­jogaiban­kell­gyökerezniük.

A­szélesebb­értelemben­vett­kulturális­alapzat­nélkül­ugyanis­a­nyelv­megválasztásá- nak­szabadságát­megadva­is­előírhat­az­állam­más­nemzeti­tartalmakat,­mint­amit­az adott­ személy­ és­ a­ személyek­ által­ alkotott­ csoportok­ kívánnának.­ nyelvi­ tartalmak tekintetében­is­kerülhet­domináns­helyzetbe­valamelyik­nemzeti­csoport­és­alárendelt- be­a­másik.­de­persze­a­nemzeti­identitás­nem­nyelvi­elmeinek­tekintetében­is.

A­ nyelv­ eszköz.­ ám­ nem­ önmagában,­ hanem­ tartalmával­ együtt­ él.­ (l ásd Farkas–kelemen­2002,­11–14.­p.)­emiatt­az­ember­szabadságának­ki­kell­terjednie mindarra,­amit­a­nyelv­segítségével­kifejez.­Az­állam­kötelessége,­hogy­megteremtse annak­feltételeit,­hogy­polgárai­élhessenek­e­szabadságukkal.­méghozzá­szabadságuk mind­negatív,­mind­pozitív­elemeivel.

Isaiah­berlin­mindkét­szabadságfelfogásban­meglátta­a­belső­ellentmondást.­ezek okán­az­egyik­szabadságfelfogás­a­másik­nélkül­önmaga­ellen­fordulhat.­A­nemzeti­sza- badságra­vonatkoztatva­a­berlini­tételt­egyesek­nemzeti­szabadsága­mások­nemzeti rabságát,­elnyomását­eredményezheti.­berlin­szerint­akkor­nyílik­esély­a­két­szabad- ságfelfogás­belső­ellentmondásainak­megelőzésére,­ha­a­pozitív­és­negatív­szabadsá- got­kombinálják­egymással­az­érintettek.­(l ásd­berlin­1990,­440–443.­p.)­esetünkben a­nyelvszabadság,­illetve­szélesebb­értelemben­a­nemzeti­szabadság­pozitív­és­nega- tív­elemeinek­kombinálására­volna­szükség.

Továbbá,­a­nyelvszabadság­természetesen­egészíti­ki­az­emberi­jogok­körét.­Aligha érvényesíthetők­nélkülük.­ám­le­kell­szögeznünk,­a­többi­emberi­jog­is­a­nyelvi­jogokra épül.­r észben­azért,­mert­a­nyelv­nem­létezhet­nyelvi­tartalom­nélkül.­A­nyelvi­kifejezés tartalmának­ szabadsága­ nélkül­ a­ nyelv­ sem­ lehet­ szabad.­ méghozzá­ a­ szabadság negatív­és­pozitív­értelemében­egyaránt.­ám­elsősorban­azért,­mert­a­nyelv­előfeltéte- le­az­emberi­jogok­megszületésének,­létezésének­és­további­fejlődésének.

Az­ember­nemzeti­szabadságának­és­egyenlőségének­kérdése­egyazon­államban felveti­a­többkultúrájú­polgárok­nemzeti­egyenlőségének­kérdését.­Többféle­nemzeti identitású­ember­azonban­csak­úgy­kerülheti­el,­hogy­az­egyik­csoport­nemzetileg­alá- vesse­a­másikat,­ha­képesek­egy­politikai­közösséget­alkotni.­ennek­pedig­az­elsőszá- mú­előfeltétele­annak­az­elvnek­a­közös­elfogadása,­hogy­mindegyik­fél­nemzeti­sajá- tosságai­ értékesek.­ következésképpen­ az­ államnak­ mindegyikükre­ szüksége­ van, hiszen­közösen­alkotják.­Az­állam­nemcsak­egyik,­hanem­mindegyik­fél­állama,­ezért segíti­nemzeti­fejlődésüket,­valamennyiük­nemzeti­fejlődését.­Tehát­politikai­közösség- ként­egymásra­támaszkodva,­egymást­megsegítve,­támogatva,­nemcsak­saját­nemze- tük,­hanem­a­másik­fejlődését­is­óhajtva­és­ösztönözve­alkotják­közös­államukat.

Az­ilyen­változás­előnyeit­negatívakra­és­pozitívokra­oszthatjuk.­ám­ez­a­distinkció nem­pusztán­a­korábbi­berlini­be­nem­avatkozás­és­segítés­párosának­alkalmazásán alapul.­hanem­azon,­hogy­az­előnyök­nem­merülnek­ki­az­egymástól­való­félelem­meg- szűnésében,­többek­annál.­Persze­fontosak­a­negatív­előnyök­is.­Amennyiben­a­nem- zeti­kölcsönösség­a­két­közösség²⁰kultúrájának­legfontosabb­értékei­közé­sorolódik, akkor­ a­ továbbiakban­ nem­ fenyegetik­ egymást.­ Az­ alapja­ szűnik­ meg­ a­ félelemnek,

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/2, Somorja

20 Természetesen­kettőnél­több­közösség­is­felépíthet­ilyen­viszonyt.