Fó­r um­Tár ­sA­dA­l om­Tu­do­má­nyI­szEm­l E nEGyEdévEnkénT­mEGj El Enő­Tu­do­má­nyos­Fo­l yó­Ir A­T XIv.­év­fo­lyam

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XIV. évfolyam 2012/4, Somorja

nEGyEdévEnkénT­mEGj El Enő­Tu­do­má­nyos­Fo­l yó­Ir A­T XIv.­év­fo­lyam

Felelős­szerkesztő csAndA­Gábor

Főmunkatárs FAzEkAs­j ózsEF A­szerkesztőbizottság­elnöke

öl l ös­l ászl ó szer­kesz­tő­bi­zott­ság

biró­A.­zoltán,­csanda­Gábor,­Fazekas­j ózsef,­Fedinec­csilla,­Gyurgyík­l ászló,­

Hunčík­Péter,­kiss­j ózsef,­l ampl­zsuzsanna,­l anstyák­István,­l iszka­j ózsef,­

mészáros­András,­simon­Attila,­szarka­l ászló,­Tóth­károly,­végh­l ászló

Tar­ta­lom

Tanulmányok

Andr ássy­Györ Gy

Emberi­jogok­és­elismert­emberi­jogok­ ... 3 GAucsík­IsTván

A­csehszlovákiai­magyar­szövetkezetek­és­pénzintézetek­

átalakítása­(1945–1950)­... 23 PoPél y­ár Pád

A­magyar­diplomácia­és­a­csehszlovákiai­magyarság­(1948–1956)­ ... 55

dokumentum

válogatás­a­prágai­és­a­pozsonyi­magyar­külképviselet­

jelentéseiből­(1948–1956)­ ... 83

Agora

TAmás­Pál

A­szlovákiai­„ki­a­magyar?”­vita­ ... 131 csáky­Pál

A­szlovákiai­magyar­társadalom­kedvezőtlen­fejlődési­tendenciái­ ... 145

Fó­r um­Tár ­sA­dA­l om­Tu­do­má­nyI­szEm­l E

A szer­kesz­tő­ség­cí­me:­Fó­rum­kisebbségkutató­In­té­zet,­Park­u.­4.,­931­01­somorja.­E-mail: csanda@­foruminst.sk

•­k i­ad­ja:­Fó­rum­k isebbségkutató­In­té­zet,­somorja. Fe­le­lős ki­adó:­Tóth­ká­roly­igaz­ga­tó­•­nyom­dai­elő­ké­szí­tés:

kalligram­Typography­k ft.,­érsekújvár­•­nyom­ta:­Print­Invest­magyarország-H,­zrt.,­Győr­•­meg­je­lent­a­szlo­- vák­ k öz­tár­sa­ság­ k ormányhivatala­ tá­mo­ga­tá­sá­val­ •­ Pél­dány­szám:­ 600­ •­ ára:­ 3­ €­ •­ n yilvántartási szám: Ev­904/08­•­Issn­1335-4361­•­Inter­net:­http:\\www.fo­ru­minst.sk­•­k éz­ira­to­kat­nem­őr­zünk­meg és­nem kül­dünk­­vis­­sza.

Fó­r um­sPol oČEn­skovEd­ná­r EvuE

Adresa­redak­cie:­Fó­rum­inštitút­pre­výskum­menšín,­Parková­4,­931­01­Šamorín.­E-mail:­csanda@­foruminst.sk

• vyda­vateľ:­Fó­rum­inštitút­pre­výskum­menšín,­Šamorín.­zod­povedný:­kár­oly­Tóth­ria­diteľ­•­Tlačiaren­ská príprava:­kalligram­Typography­s.­r.­o.,­nové­zámky­• Tlač:­Print­Invest­magyarország-H,­zrt.,­Győr •­s­finanč­- ným­príspev­kom­Úv­sr ­•­nák­lad:­600­•­cena:­3­€­•­Evidenčné­číslo:­Ev­904/08­•­Issn­1335-4361•­Inter­- net: http:\\www.­fo­ru­minst.sk

bol EmAnT­l Il l A

A­TnT@F­című­magyar­és­a­Gender/esélyegyenlőség/kutatás­című­

cseh­nyelvű­feminista­folyóirat­ ... 155

könyvek

Tóth,­Andrej–novotný,­l ukáš–stehlík,­michal:­národnostní­menšiny­

v­Československu­1918-1938.­od­státu­národního­ke­státu­

národnostnímu?

(Simon Attila) ... 163 skultéty­csaba:­mi­is­volt­a­szabad­Európa­r ádió?­Egy­szerkesztő­

visszaemlékezései

(Vajda Barnabás) ... 165 szabómihály­Gizella–l anstyák­István­(szerk.):­magyarok­szlovákiában.­

vII.­kötet,­nyelv

(Kralina Hoboth Katalin–Tóth Katalin) ... 166 Török­Tamás:­Ipoly­mente­helynevei.­Adattár.­1.­kötet.­Alsó-Ipoly­mente

(Bauko János) ... 172 nova­Posoniensia.­A­pozsonyi­magyar­Tanszék­évkönyve

(Paszmár Lívia) ... 173

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XIV. évfolyam 2012/4, Somorja

Tanul mányok Tanul mányok

A ^{ndr ássy} G ^{yör Gy} Emberi­jogok­és­elismert­emberi­jogok

miért­fontos­e­megkülönböztetés­a­kisebbségi­

jogok­szempontjából?

Györ GyAndr ássy 323.1(439)

Human­r ights­and­r ecognised­Human­r ights.­Why­is­this­distinction 328.1(439)

Important­for­minority­r ights? 323.113­(=511.141)

324(439) keywords:­ Human­ r ights.­ r ecognised­ Human­ r ights.­ Human­ r ights­ l aw.­ l ist­ of­ Human­ r ights.­ Human r ights­and­minority­r ights.

bevezetés

Az­emberi­jogok­tana­filozófiai­és­jogtudományi­tanítás,­de­olyan­filozófiai­és­jogtudo- mányi­tanítás,­amelyet­egy­ideje­magukévá­tettek­a­törvényhozók,­a­jogalkotók­is,­akik aztán­beillesztették­ezeket­az­így­vagy­úgy­felismert­és­definiált­jogokat­az­általuk­alko- tott­jogba,­s­ennek­eredményeként­létrejött­az­emberi­jogok­nemzeti­és­nemzetközi­joga.

Ezzel­ azonban­ a­ tanítás­ úgyszólván­ megkettőződött:­ már­ nem­ csupán­ elméletként, hanem­intézményesült­formában,­a­pozitív­jog­részeként,­az­emberi­jogok­jogaként­is létezik.­Az­ugyanis­aligha­lehet­kétséges,­hogy­a­tanítás­ebben­az­intézményesültebb­for- mában,­a­pozitív­jog­részeként­is­az­emberi­jogok­tana­maradt,­s­hogy­az­maradt­annak ellenére­is,­ha­e­joganyag­értelmezésében­és­alkalmazásában­már­nem­a­filozófusoké és­a­jogtudósoké,­hanem­a­gyakorló­jogászoké­a­főszerep.­Fogal­mazhatunk­azonban úgy­is,­hogy­az­emberi­jogok­doktrínájának­ezzel­a­megkettőződésével­valójában­csak­az történt,­amit­maga­a­tan­egyébként­is­előirányzott:­megkezdődött­az­ember­alkotta­jog hozzáigazítása­az­emberi­jogokhoz.­bárhonnan­nézzük­is­tehát­a­dolgot,­úgy­tűnik,­az emberi­jogok­tana­nem­csupán­az­emberi­jogok­filozófiai­és­jogtudományi­hagyományá- ból­áll;­részét­képezi­e­tannak­egy­mára­már­meglehetősen­kiterjedt­joganyag,­az­embe- ri­jogok­nemzeti­és­nemzetközi­joga,­s­e­jog­története­is.

Az­emberi­jogok­tanának­mind­filozófiai-jogtudományi,­mind­pedig­pozitív­jogi­for- májában­kiküszöbölhetetlen­eleme­az­emberi­jogok­és­az­elismert­emberi­jogok­meg-

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XIV. évfolyam 2012/4, Somorja

* Ez­a­tanulmány­a­szerzőnek­a­nyelvszabadságról­szóló,­még­kiadatlan­könyvének­egy­részlete, bizonyos­fokban­átdolgozott­és­kibővített­formában.­A­tanulmány­egy­rövidebb­változatát­l.­JURA, 18.­évf.­2012/2.

1. A­tan­filozófiai-jogtudományi­hagyományában­–­amennyiben­ez­a­hagyomány­nem­az­embe- ri­jogok­pozitív­jogát­elemzi­–­a­megkülönböztetést­helyesebb­lenne­az­emberi­jogok­és­az elfogadott­emberi­jogok­megkülönböztetéseként­megnevezni;­miután­azonban­ez­meglehe- tősen­ nehézkessé­ tenné­ a­ későbbiekben­ mondandónk­ kifejtését,­ sok­ esetben­ megelég- szünk­majd­az­emberi­jogok­–­elismert­emberi­jogok­kettősségével.­

különböztetése.¹Ez­a­distinkció­mindazonáltal­az­utóbbi­időkben­már­csak­ritkán­képe- zi­behatóbb­elemzések­tárgyát:­az­emberi­jogokkal­kapcsolatos­kutatások­súlypontja­–

különösen­az­emberi­jogokkal­kapcsolatos­jogtudományi­kutatások­súlypontja­–­áthe- lyeződött­az­elismert­emberi­jogok­különféle­dokumentumainak­értelmezésére,­illető- leg­ a­ vonatkozó­ és­ egyre­ terebélyesedő­ emberi­ jogi­ esetjog,­ nemzetközi­ és­ nemzeti emberi­ jogi­ esetjog­ feldolgozására.­ A­ súlypont-áthelyeződés­ nagyrészt­ érthető­ is, hiszen­az­emberi­jogok­nemzetközi­és­nemzeti­joga­ma­már­meglehetősen­kiterjedt,­és e­joganyag­értelmezésével,­alkalmazásával­tekintélyes­testületek­foglalkoznak­külön- féle­összefüggésekben,­s­mindez­természetesen­méltán­kelti­fel­a­kutatók­érdeklődé- sét.­Úgy­tűnik­azonban,­hogy­az­emberi­jogok­nemzeti­és­nemzetközi­jogának­értelme- zése­ és­ alkalmazása­ során­ fölmerülnek­ olyan­ problémák­ is,­ amelyek­ megnyugtató megoldását­nehéz­elképzelni­a­doktrína­alapjaihoz­és­a­velük­kapcsolatos­problémák- hoz­való­visszatérés­nélkül.­más­szóval­maga­az­emberi­jogi­joggyakorlat­is­visszavezet bizonyos­pontokon­a­doktrína­régi­nagy­elméleti-filozófiai­pilléreihez,­s­ez­önmagában is­jelzi,­hogy­ezek­az­elméleti­pillérek­és­a­velük­kapcsolatos­problémák­korántsem­csu- pán­teoretikus­jelentőségűek:­komoly­hatásuk­lehet­mind­a­további­emberi­jogi­jogal- kotásra,­mind­pedig­bizonyos­emberi­jogi­jogviták­–­különösen­egyes­nehéz­jogi­esetek –­eldöntésére.

Fontos­lehet­az­emberi­jogok­és­az­elismert­emberi­jogok­közötti­megkülönböztetés a­szigorúan­vett­jogalkalmazás­körén­túl­is,­főként­az­olyan­vitákban,­eszmecserékben, amelyekben­valamilyen­módon­fölmerül,­hogy­megillet-e­bennünket­valamilyen­emberi jog­vagy­sem.­A­tapasztalat­ugyanis­azt­mutatja,­hogy­az­ilyen­viták,­elméleti­és­politi- kai­eszmecserék­során­hajlamosak­vagyunk­megfeledkezni­az­emberi­jogok­és­elismert emberi­jogok­különbségéről,­és­hajlamosak­vagyunk­tényként­kezelni,­hogy­mihez­van és­mihez­nincs­emberi­jogunk,­holott­valójában­csak­azt­kezelhetnénk­tényként­–­oly- kor­persze­vitatható­tényként­–,­hogy­mihez­van­és­mihez­nincs­elismert­emberi­jogunk.

mindennek­–­mint­látni­fogjuk­–­különös­jelentősége­van­a­kisebbségi­jogokról­folyta- tott­vitákban,­eszmecserékben.

A­megkülönböztetés­lényege

Az­emberi­jogok­doktrínája­–­és­ennek­megfelelően­az­emberi­jogok­nemzeti­és­nem- zetközi­ joga­ –­ különbséget­ tesz­ emberi­ jogok­ és­ elismert­ emberi­ jogok­ között.­ Ez­ a különbségtétel­nem­mindig­kifejezett,­de­elvi­jelentőségű­és­mindig­kibontható­a­dokt- rína­különféle­elméleti­és­jogalkotói­megfogalmazásaiból.­Az­Emberi­j ogok­Egyetemes nyilatkozatában­például­azt­olvassuk,­hogy­„az­emberiség­családja­minden­egyes­tagja veleszületett­méltóságának,­valamint­egyenlő­és­elidegeníthetetlen­jogainakelismeré-

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XIV. évfolyam 2012/4, Somorja

2. Ezt­ a­ Polgári­ és­ Politikai­ j ogok­ nemzetközi­ Egyezségokmánya,­ valamint­ a­ Gazdasági, szociális­és­kulturális­j ogok­nemzetközi­Egyezségokmánya­szó­szerint­megismétli­pream- bulumában.

3. r ex­martin­a­következőket­írta­erről:­„kezdjük­egy­olyan­ponttal,­amely­úgy­tűnik,­nem­tár- gya­komoly­vitáknak,­mivel­általános­egyetértést­találunk­a­filozófusok­között­abban,­hogy az­emberi­jogok­erkölcsi­jogok.­mindazonáltal­ennek­a­jellemzésnek­a­vonzatai,­implikációi nem­teljesen­világosak.”­(martin­1993,­74.­p.)­vö.­még­pl.­Takács­1998,­216.­p.

se(kiem.­–­A.­Gy.)­alkotja­a­szabadság,­az­igazság­és­a­béke­alapját­a­világon”,²s­hogy

„az­emberi­jogok­semmibevevése és megvetése(kiem.­–­A.­Gy.)­az­emberiség­lelkiis- meretét­fellázító­barbár­cselekményekhez­vezetett”.­Ebben­benne­van,­hogy­lehetséges az­emberi­jogok­elismerése,­de­lehetséges­e­jogok­semmibevétele­és­megvetése­is,­s hogy­e­jogok­„elidegeníthetetlen”­jogai­minden­embernek­függetlenül­ettől­a­bizonyos elismeréstől:­e­jogok­akkor­is­megilletnek­minden­embert,­ha­az­emberi­törvényhozó­–

valamely­nemzeti­vagy­nemzetközi­jogalkotó­szerv­–­elismeri­őket,­de­akkor­is,­ha­nem ismeri­el­őket.­A­mondottak­értelmében­az­emberi­jogok­függetlenek­az­ember­alkotta jogtól,­vagyis­e­jogokra­az­emberi­jogalkotó­hatalma­nem­terjed­ki:­emberi­jogot­embe- ri­jogalkotó­nem­képes­teremteni,­létrehozni,­s­nem­képes­módosítani­és­megszüntet- ni­sem.­Ilyenformán­a­doktrína­szerint­valóban­elvi­különbség­van­az­emberi­jogok­és az­elismert­emberi­jogok­között.

Az­emberi­jogoknak­ezt­a­kettősségét­persze­nem­csak­ebben­a­formában­szokták kifejezni.­Az­Ember­és­Polgár­j ogainak­nyilatkozatában­például­azt­olvashatjuk,­hogy­az

„emberi­jogokat­nem­ismerik,­elfeledték­vagy­megvetéssel­illetik”,­s­hogy­ezért­a­szó- ban­forgó­nyilatkozat­szerzői­elhatározták­„az­ember­természetes,­elidegeníthetetlen és­megszentelt­jogainak­ünnepélyes­kinyilatkoztatását”;­az­Ensz­Alapokmánya­pedig az­emberi­jogok­„tiszteletben­tartásának”­vagy­„az­emberi­jogok­tiszteletének­és­betar- tásának”­ fontosságát­ hangsúlyozza.­ bármely­ szóhasználatot­ vegyük­ is­ azonban,­ az adott­összefüggésben­a­lényeg­egy­és­ugyanaz:­az­emberi­jogokat­az­emberi­jogalkotó nem­teremti,­nem­alkotja,­hanem­csak­felismeri­és­elismeri,­tiszteletben­tartja,­betart- ja,­védelemben­részesíti.­így­látják­ezt­egyébiránt­a­természetjogi­doktrína­kritikusai­is;

annak­ a­ természetjogi­ doktrínának­ a­ kritikusai,­ amely­ természetjogi­ doktrínából­ az emberi­ jogok­ doktrínája­ kinőtt,­ és­ amely­ természetjogi­ doktrínának­ az­ emberi­ jogok doktrínája­ma­is­egy­sajátos­kiágazását­képezi.­Hans­kelsen­például­a­következőket írta­erről:­„A­természetjogi­doktrína­szerint­az­igazságosság­normája­a­természetben­–

az­emberek­vagy­a­dolgok­természetében­–­immanens,­és­az­ember­e­normát­felfog- hatja­csak,­de­nem­alkothatja­vagy­befolyásolhatja.”­(vö.­kelsen­1998,­185.­p.)

Az­emberi­jogok­és­az­elismert­emberi­jogok­kettőssége­az­újabb­politikai­filozófiá- ban­rendszerint­az­erkölcsiemberi­jogok­és­a­törvényesemberi­jogok­kettősségének formáját­ölti;­az­újabb­filozófiában­ugyanis­általánosan­elfogadott­nézetté­vált,­hogy­az emberi­jogok­erkölcsi­(morális)­jogok,­s­hozzájuk­képest­az­emberi­jogalkotó­által­elis- mert­–­és­ilyenformán­„pozitiválódott”­–­emberi­jogok­törvényes­(legális)­emberi­jogok.³ A­szóban­forgó­jogi­„dualizmus”­természetjogi­előképe­vagy­megfelelője­a­természetjog és­a­pozitív­jog­dualizmusa,­illetőleg­a­természeti­törvény­és­a­polgári­törvény,­valamint a­ természetes­ jogok­ és­ a­ polgári­ stb.­ jogok­ dualizmusa.­ (vö.­ kelsen­ 1998,­ 220.­ p.) kelsen­ezzel­kapcsolatban­úgy­fogalmazott,­hogy­„a­jogi­pozitivizmus­csak­egy­jogot

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XIV. évfolyam 2012/4, Somorja

4. Ekkor­persze­az­elfogadott,­illetőleg­elismert­emberi­jogok­nem­lehetnének­leképezései­a nem-létező­ emberi­ jogoknak,­ s­ immár­ az­ is­ magyarázatra­ szorulna,­ hogy­ ha­ nincsenek emberi­jogok,­miért­olyan­erős­a­késztetés­egy­ideje­az­emberiség­jelentős­részében,­hogy úgy­gondolja:­vannak­ilyen­jogok.

ismer­ el:­ a­ pozitív­ jogot;­ a­ természetjog­ doktrínájának­ dualista­ jellegével­ szemben monista­jellegű”.­meg­kell­azonban­jegyeznünk,­hogy­a­szóban­forgó­dualizmust­a­ter- mészetjogászok­közül­nem­ismeri­el­mindenki;­Hervada­például­leszögezi:­„A­termé- szetes­és­a­pozitív­jog­nemkét egymás között parallel jogrendszer,­hanem­csak­egyet- len­jogrendszernek­a­dimenziói,­amely­részben­természetes,­részben­pozitív…­A­pozitív jog­a­természetes­jogszerűség­lényegének­a­fejlődése”.­(vö.­Hervada­2004,­123.­p.)

nos,­Hervadának­nyilván­igaza­van,­amikor­azt­állítja,­hogy­a­pozitív­jogban­megfigyel- hetjük­a­természetes­jogszerűség­fejlődését,­s­hogy­ennek­megfelelően­e­jog­egyszerre természetes­jog­és­pozitív­jog­is.­Ez­azonban­nézetünk­szerint­nem­változtat­azon,­hogy fogalmilag­mégiscsak­kétféle­jogról­van­szó,­a­természetes­és­a­pozitív­jogról:­ha­nem­így lenne,­nem­kellene­két­név­e­két­jog­megkülönböztetésére.­mindezt­a­következőképpen is­beláthatjuk:­ha­a­természetjogra­mint­a­pozitív­jog­helyességének­mércéjére­tekintünk –­s­a­természetjogi­doktrínának­ez­egy­aligha­kiiktatható­eleme­–,­akkor­eleve­megkü- lönböztetjük­a­természetjogot­a­pozitív­jogtól,­ahogy­minden­mérésnél­megkülönböztetjük a­mérőeszközt­és­a­megmérendő­dolgot.­másfelől­viszont,­ha­a­pozitív­jogot­e­mérce­segít- ségével­vizsgáljuk,­arra­a­megállapításra­fogunk­jutni,­hogy­a­pozitív­jog­több­tekintetben eleget­tesz­a­mérce­követelményeinek,­azaz­megvalósítja,­magában­hordja,­magában­fog- lalja­a­természetjog­bizonyos­normáit,­vagy­legalábbis­igen­közel­áll­hozzájuk.

Föl­lehet­vetni­természetesen­emberi­jogi­terminológiában­is,­hogy­nem­választjuk-e el­túlságosan­is­egymástól­az­emberi­jogokat­és­az­elismert­emberi­jogokat.­nos,­az elválasztást­nem­mi­tesszük­meg,­hanem­–­mint­láttuk­–­az­emberi­jogok­elmélete, illetve­ennek­intézményesült­változata,­az­emberi­jogok­nemzetközi­és­nemzeti­joga, éspedig­azzal,­hogy­az­emberi­jogok­létét­függetlennek­tekinti­az­emberi­jogok­bármi- féle,­akár­elméleti-filozófiai,­akár­jogalkotói­felismerésétől­és­elfogadásától,­illetve­elis- merésétől.­Egyébiránt­úgy­véljük,­az­elválasztottság­még­az­eddigieknél­is­élesebb.­A magunk­részéről­ugyanis­úgy­látjuk,­nem­csak­az­emberi­jogok­függetlenek­felismeré- süktől­és­elismerésüktől,­vagyis­attól,­hogy­felismeri-e­és­elfogadja,­illetve­elismeri-e őket­az­elmélet­és­az­emberi­jogalkotás,­hanem­bizonyos­értelemben­az­elismert­embe- ri­jogok­is­függetlenek­az­emberi­jogoktól,­más­szóval­az­elismert­emberi­jogok­léte­sem okvetlenül­ az­ emberi­ jogok­ lététől­ függ:­ attól,­ hogy­ vannak-e­ egyáltalán­ ilyen­ jogok.

(Halmai–Tóth­2003,­25.­p.)­Az­elfogadott,­illetve­elismert­emberi­jogok­létét,­listáját­és mibenlétét­a­legcsekélyebb­mértékben­sem­érintené­–­legalábbis­eleinte­–,­ha­netán bebizonyosodna,­ hogy­ emberi­ jogok­ nincsenek,­ hogy­ ilyen­ jogok­ nem­ léteznek.­ más megfogalmazásban­ugyan,­de­levonja­ezt­a­következtetést­Halmai­Gábor­és­Tóth­Gábor Attila­is:­„Emberi­jogok­tehát­vannak,­legalábbis­olyan­értelemben,­hogy­léteznek­álla- mi­és­nemzetközi­jogi­szabályok,­amelyek­elismerik­létüket,­és­igyekeznek­biztosítani érvényesülésüket.­ ugyanakkor­ az­ emberi­ jogok­ léte,­ illetve­ mibenléte­ bizonytalan, hiszen­nincs­olyan,­széleskörűen­elfogadott­teória,­amely­kétséget­kizáróan­igazolná­az emberi­jogok­létének­szükségszerűségét,­vagyis­azt,­hogy­ezek­a­jogosultságok­kifeje- zett­állami­elismeréstől­függetlenül­is­léteznének.”⁴

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XIV. évfolyam 2012/4, Somorja

5. Az­emberi­jogoknak­ez­az­elsőbbsége­az­ember­alkotta­joghoz­képest­természetesen­szin- tén­részét­képezte­már­a­természetjogi­hagyománynak­is:­annak­a­hagyománynak,­amelyből maga­az­emberi­jogi­doktrína­kifejlődött.­(vö.­pl.­shaw­2001,­182.­p.)­kelsen­az­„elsődleges funkciójának”­nevezi,­hogy­a­természetjogi­tanítás­szerint­a­természetjog­abszolút­mércéül szolgál­ „a­ pozitív­ törvények­ igazságosságának­ vagy­ igazságtalanságának­ meghatározásá- ra”.­(vö.­kelsen­1998,­221.­p.)

6. vö.­l ocke­1986,­47.­p.­megjegyezzük,­a­tézist­már­Hobbes­is­megfogalmazta­a­Leviatánban:

„…ami­nem­ellenkezik­a­természet­törvényével,­azt­a­szuverén­hatalom­birtokosa­nevében törvényerőre­lehet­emelni…”­(vö.­Hobbes­1970,­244.­p.)

Az­ember­alkotta­jog­hozzáigazítása­az­emberi­jogokhoz

Az­emberi­jogok­doktrínája­szerint­az­emberi­jogok­nem­csak­függetlenek­az­ember alkotta­jogtól,­hanem­fölötte­is­állnak­az­ember­alkotta­jognak;⁵fölötte­állnak­az­ember alkotta­jognak,­mert­a­doktrína­értelmében­az­emberi­jogalkotónak­el­kellismernie, tiszteletben­kell tartania,­védelemben­kellrészesítenie­e­jogokat.­mi­több,­a­doktrína egyes­megfogalmazásai­szerint­a­kormányzatnak­voltaképpen­az­emberi­jogok­biztosí- tása­és­védelme­az­igazi­célja­és­feladata.­Az­Amerikai­Függetlenségi­nyilatkozat­ezt­a következőképpen­fejezi­ki:­„minden­ember­egyenlőnek­születik.­A­Teremtő­elidegenít- hetetlen­jogokkal­ruházta­fel­őket;­ezek­között­elsősorban­szerepel­az­élet,­a­szabad- ság­és­a­boldogság­keresésének­joga;­e­jogok­biztosítására(kiem.­–­A.­Gy.)­az­embe­- rek­ kormányokat­ állítottak­ fel.”­ még­ határozottabban­ fogalmaz­ az­ Ember­ és­ Polgár j ogainak­deklarációja,­amennyiben­kimondja,­hogy­„minden­politikai­egyesülés­célja:

az­ ember­ természetes­ és­ elévülhetetlen­ jogainak megóvása” (kiem.­ –­ A.­ Gy.).­ Az Emberi­j ogok­Egyetemes­nyilatkozata­visszafogottabb­e­tekintetben:­nem­tartalmazza azt­a­kitételt,­hogy­a­kormányzat­vagy­a­jogalkotó­egyetlen­vagy­igazi­célja­az­emberi jogok­ elismerése,­ tisztelete­ és­ védelme.­ Az­ viszont­ természetesen­ az­ Emberi­ j ogok Egyetemes­ nyilatkozatából­ is­ kitűnik,­ hogy­ az­ emberi­ jogok­ fölötte­ állnak­ az­ ember alkotta­jognak:­az­Ensz­közgyűlése­egyebek­közt­abból­a­célból­nyilatkoztatta­ki­az emberi­ jogokat,­ hogy­ „előmozdítsa e­ jogok­ és­ szabadságok­tiszteletben tartásának kifejlesztését,­ valamint­ fokozatosan­ megvalósuló­hazai és nemzetközi jogszabályok útján történő általános­ és­ tényleges alkalmazását és elismerését” (kiem.­ –­ A.­ Gy.).

Ilyenformán­tehát­a­doktrína­szerint­az­emberi­törvényhozónak,­az­emberi­jogalkotónak valóban­el­kellismernie,­tiszteletben­kelltartania­és­védelemben­kellrészesítenie­az emberi­ jogokat,­ ez­ pedig­ azt­ jelenti,­ hogy­ az­ emberi­ jogok­ valóban­ fölötte­ állnak­ az ember­alkotta­jognak.

Ha­az­ember­alkotta­jog­meg­kell­feleljen­az­emberi­jogoknak,­akkor­az­emberi­jogok mintegy­mércéi­az­ember­alkotta­jognak:­az­ember­alkotta­jog­azokon­a­pontokon­és annyiban­helyes,­igazságos,­illetőleg­jó,­ahol­és­amennyiben­megfelel­az­emberi­jogok- nak,­s­azokon­a­pontokon­és­annyiban­helytelen,­igazságtalan,­illetőleg­rossz,­ahol­és amennyiben­nem­felel­meg­e­jogoknak.­A­doktrínának­ezt­a­tézisét­természetjogi­ter- minológiában­l ocke­így­fejezte­ki:­az­országok­saját,­pozitív­törvényei­„…csak­annyiban helyesek,­amennyiben­a­természeti­törvényen­alapulnak,­minthogy­ehhez­kell­szabni­és ennek­alapján­kell­értelmezni­ezeket”.⁶

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XIV. évfolyam 2012/4, Somorja

Az­emberi­jogok­uralkodó­doktrínája­ezen­a­ponton­erősen­emlékeztet­arra­a­régi, már­Platón­Államában­központi­szerepet­játszó­gondolatra,­mely­szerint­jó­kormányzat, jól­berendezett­állam­és­helyes­jog­csak­ott­és­annyiban­lehetséges,­ahol­és­amennyi- ben­a­kormányzat,­az­állam­és­a­jog­az­emberhez,­pontosabban­a­jó­emberhez­igazo- dik.­E­gondolat­szerint­tehát­az­ember­és­az­emberi­intézmények­között­összhangnak kell­lennie,­s­adottnak­nem­az­intézményeket,­hanem­az­embert­–­a­jó­embert­–­kell tekinteni.­Ha­tehát­nincs­összhang­az­ember­és­a­szóban­forgó­intézmények­között, meg­kell­azt­teremteni,­s­ennek­során­nem­az­embert­kell­hozzáigazítani­a­fennálló intézményekhez,­ hanem­ a­ fennálló­ intézményeket­ kell­ hozzáigazítani­ az­ emberhez.

kérdés­persze,­hogy­voltaképpen­mi­is­az­ember,­illetőleg­a­jó­ember,­ha­a­jó­kormány- zat,­a­jó­állam­és­a­jó­törvények­mércéjeként­tekintünk­rá.­Platón­úgy­vélte,­az­embert ebben­az­összefüggésben­a­lélek­felől­kell­megközelíteni,­és­a­lélek­részeinek­helyes működésével,­azaz­erényeivel­lehet­meghatározni;­ezért­aztán­arra­a­következtetésre jutott,­hogy­a­jó­intézményeket,­mindenekelőtt­a­jó­államot­az­emberi­lélekhez,­ponto- sabban­a­lélek­részeihez­kapcsolódó,­illetőleg­azokból­levezethető­erényekhez­kell­hoz- záigazítani.

Az­újkori­természetjog­különféle­elméletei,­s­később­az­emberi­jogok­elméletei­az embert­nem­annyira­lelkének­erényeivel,­mint­inkább­az­ember­„lényegét”,­„természe- tét”,­„méltóságát”,­„tulajdonságait”,­„képességeit”,­„szükségleteit”­stb.­kifejező­termé- szeti­törvényekkel­és/vagy­természetes­jogokkal,­illetőleg­emberi­jogokkal­határozták meg.­Hugo­Grotius­például­úgy­gondolta,­hogy­a­természetjog­„az­ember­belső­lénye- géből­folyik”,­s­még­akkor­is­érvényes­lenne,­„ha­feltennők­–­márpedig­ezt­a­legnagyobb bűn­elkövetése­nélkül­még­feltételezni­sem­lehet­–,­hogy­Isten­nem­létezik,­vagy­nem törődik­ az­ emberek­ dolgaival”.­ A­ természetjogot­ ezért­ végső­ soron­ mégiscsak

„Istennek­lehet­tulajdonítani,­mert­ő­maga­akarta,­hogy­ilyen­legyen­a­mi­lényegünk”.

(vö.­Grotius­1999,­11–12.­p.)­Ilyenformán­tehát­az­újkortól­kezdődően­a­természetjogi és­az­emberi­jogi­elméletek­arra­az­álláspontra­helyezkedtek,­hogy­az­intézményeket, mindenekelőtt­ az­ ember­ alkotta­ jogot­ a­ természetjoggal­ (a­ természeti­ törvénnyel és/vagy­ a­ természetes­ jogokkal),­ illetőleg­ az­ emberi­ jogokkal,­ végső­ soron­ pedig­ e jogok­ forrásával,­ az­ emberi­ lényeggel,­ az­ emberi­ természettel­ stb.­ kell­ összhangba hozni­(már­amennyiben­ez­az­összhang­nem­áll­fenn).­magát­az­alapgondolatot­a­felvi- lágosodás­korában­–­amikor­épp­ennek­az­összhangnak­a­kérdése­körül­forgolódtak­a szellemi­és­politikai­viták­–­talán­r ousseau­fejezte­ki­a­legtömörebben:­„azt­szándéko- zom­megvizsgálni,­hogy­a­társadalmak­szervezetében­létezhet-e­valamilyen­törvényes és­szilárd­kormányzati­elv,­ha­az­embereket­olyanoknak­vesszük,­amilyenek,­a­törvé- nyeket­pedig­olyanoknak,­amilyenek­lehetnének”.­(r ousseau­1955,­81–82.­p.)

Természetesen­ahhoz,­hogy­az­ember­alkotta­jog­megfelelhessen­az­embernek,­ille- tőleg­az­emberi­jogoknak,­az­embernek­mindenekelőtt­meg­kell­ismernie­önmaga­ter- mészetét,­lényegét,­illetőleg­az­ebből­fakadó­és­ettől­elidegeníthetetlen­emberi­jogokat, e­jogok­listáját,­meg­kell­továbbá­ismernie­és­magáévá­kell­tennie­e­jogok­közelebbi­tar- talmát,­majd­pedig­az­így­felismert,­megismert­és­elfogadott­jogokhoz­hozzá­kell­igazí- tania­az­ember­alkotta­jogot.­Úgy­tűnik,­e­folyamatban­eleinte­nem­a­jogalkotók,­hanem az­ elmélet,­ a­ filozófia­ képviselői­ játszották­ a­ nagyobb­ szerepet,­ s­ a­ jogalkotók­ csak követték­őket.­de­miben­is­állt,­illetőleg­miben­is­áll­az­így­felfogott­emberi­jogi­elmé- letalkotás­és­emberi­jogi­jogalkotás?­nos,­természetesen­maguknak­az­emberi­jogok-

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XIV. évfolyam 2012/4, Somorja

nak­ az­ elméleti-filozófiai­ megjelenítésében,­ illetőleg­ az­ ember­ alkotta­ jogba­ való beemelésében.­nyilvánvaló­ugyanis,­hogy­az­emberi­jogoknak­ez­az­elméleti-filozófiai előhívása­vagy­megjelenítése,­illetőleg­az­ember­alkotta­jogba­történő­beemelése­alkot- hatja­azt­az­alapot,­amely­aztán­az­elméletalkotás­és­a­jogalkotás­további­lépéseinek eredményeként­ elvezethet­ az­ ember­ alkotta­ jog­ egészének­ az­ emberi­ jogokhoz­ való hozzáigazításához.

Az­emberi­jogi­elméletalkotás­és­az­emberi­jogi­jogalkotás­sajátos­ter- mészete

vegyük­szemügyre­most­egy­kicsit­közelebbről­az­emberi­jogi­elméletalkotásnak,­vala- mint­az­emberi­jogi­jogalkotásnak­ezt­az­első­nagy­lépését,­tehát­maguknak­az­emberi jogoknak­az­elméleti-filozófiai­felismerését­és­elfogadását,­illetőleg­jogalkotói­felisme- rését­és­elismerését.­mindenekelőtt­azt­kell­megállapítanunk,­hogy­sem­az­emberi­jogi elméletalkotás,­sem­pedig­az­emberi­jogi­jogalkotás­nem­alkotás, nem­elméletalkotás, illetőleg­nem­jogalkotás a­szó­szigorú­értelmében.­Ez­esetben­ugyanis­a­filozófus,­a gondolkodó,­illetőleg­a­jogalkotó­nem­teremt,­nem­alkotúj­elméletet,­illetőleg­új­jogot, hanem­csupán­felismeri­és­az­ember­alkotta­elméletbe,­illetőleg­az­ember­alkotta­jogba emeli­a­már­valamilyen­módon­meglévő­jogot.

Az­elméletalkotó­filozófus­és­a­jogalkotó­törvényhozó­persze­nem­magukat­az­embe- ri­jogokat­emeli­át­az­elméletbe,­mert­ezek­magának­az­embernek­a­meghatározottsá- gai,­s­ezeket­ezért­ember­el­nem­választhatja,­el­nem­szakíthatja­maguktól­az­embe­- rektől:­erre­még­az­elméletalkotó­és­a­jogalkotó­ember­sem­képes.­Az­emberi­jogoknak az­ember­alkotta­elméletbe,­illetőleg­az­ember­alkotta­jogba­történő­beemelése­így­vol- taképpen­az­emberi­jogok­sajátos­felismerése­és­leképezése,­illetve­levezetése,­előhí- vása,­megjelenítése.­Ez­már­a­doktrína­kiinduló­tanításából­is­meglehetős­egyértelmű- séggel­következik:­ha­ugyanis­az­emberi­jogok­minden­embert­megilletnek,­függetlenül attól,­hogy­e­jogokat­elismeri-e­vagy­sem­valamely­emberi­jogalkotó,­akkor­e­jogoknak az­emberi­jogalkotó­által­történő­elismerése­nyilvánvalóan­nem­idéz­elő­semmiféle­vál- tozást­ezeken­az­emberi­jogokon.­Az­emberi­jogok­nem­szűnnek­meg,­nem­változnak meg,­nem­is­alakulnak­át­a­jogalkotói­elismerés­eredményeként:­a­jogalkotói­elismerés után­éppúgy­léteznek­és­megilletnek­minden­embert,­mint­e­jogalkotói­elismerés­előtt.

A­mondottak­természetesen­magukban­foglalják­azt­is,­hogy­az­emberi­jogok­jogal- kotói­elismerése­egyáltalán­nem­szünteti­meg­az­emberi­jogok­és­az­elismert­emberi jogok­kettősségét.­Ezzel­kapcsolatban­külön­ki­kell­emelnünk,­hogy­a­jogalkotói­elis- merés­az­eredeti­emberi­jogok­létét,­számát­és­az­egyes­jogok­mibenlétét­a­legcseké- lyebb­módon­sem­érinti.­Ez­ugyanis­olykor­még­kiváló­kommentátorok­írásaiban­is­elho- mályosul,­ illetve­ félreérthető­ magyarázatot­ kap.­ Hangsúlyoznunk­ kell­ tehát,­ hogy­ az emberi­jogok­jogalkotói­elismerésével­vagy­„pozitiválódásával”­az­„emberi­jogok­–­elis- mert­ emberi­ jogok”­ kettőssége­ nem­ azért,­ vagy­ elsősorban­ nem­ azért­ „nem­ szűnik meg,­mert­az­emberi­jogok­pozitiválódásával­párhuzamosan­állandóan­új­igények­szü- letnek­és­nyernek­emberi­jogi­státuszt”.­(vö.­Takács­1998,­216.­p.)­Ez­a­magyarázat­azt sugallja,­hogy­azok­az­emberi­jogok,­amelyek­már­pozitiválódtak,­azaz­elismert­emberi jogokká­ vagy­ törvényes­ emberi­ jogokká­ váltak,­ elismerésük­ folytán­ meg­ is­ szűntek

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XIV. évfolyam 2012/4, Somorja

7. vö.­pl.­donnelly­2003,­10.­és­13.­p.,­valamint­Halmai–Tóth­2003,­28.­p.

létezni­eredeti,­jelző­nélküli­emberi­jogokként,­s­az­„emberi­jogok­–­elismert­emberi jogok”­kettőssége­csupán­azért­marad­fönn,­mert­állandóan­új­igények­születnek­és nyerik­el­az­emberi­jogok­–­az­egyelőre­még­nem­elismert­emberi­jogok­–­státuszát.­Ha azonban­ így­ lenne,­ ez­ azt­ jelentené,­ hogy­ az­ emberi­ jogok­ mégsem­ függetlenek­ az emberi­ jogalkotástól,­ ami­ viszont­ összeegyeztethetetlen­ a­ doktrína­ alaptézisével.­ Az emberi­ jogok­ jogalkotói­ elismerésével­ vagy­ pozitiválásával­ kétségkívül­ bekövetkezik egy­változás:­ez­a­változás­azonban­nem­az­emberi­jogokat­érinti,­hanem­az­ember alkotta­ jogot;­ a­ változás­ nem­ az­ emberi­ jogokban,­ hanem­ az­ ember­ alkotta­ jogban következik­be.­A­változás­lényege­pedig­az,­hogy­az­ember­alkotta­jog­mintegy­hozzá- igazodik­ az­ emberi­ jogokhoz:­ leképezi­ az­ emberi­ jogokat,­ s­ e­ leképezett­ jogoknak különleges­helyet­biztosít­magán­az­ember­alkotta­jog­egészén­belül.

mindezek­után­most­már­kimondhatjuk,­hogy­azok­az­emberi­jogok,­amelyeket­az emberi­jogok­nemzetközi­joga­és­az­emberi­jogok­belső­állami­joga­foglal­magában, sohasem­maguk­az­eredeti­értelemben­felfogott­emberi­jogok,­hanem­csupán­elismert emberi­jogok:­a­voltaképpeni,­az­eredeti­értelemben­felfogott­emberi­jogoknak­csak mintegy­a­képei,­másolatai,­jogalkotói­megjelenítései;­az­adott­jogalkotók­által­felismert és­elismert­emberi­jogok.­mutatis­mutandis­ugyanez­áll­azokra­az­emberi­jogokra­is, amelyek­mellett­az­emberi­jogok­filozófiája­vagy­elmélete­tör­lándzsát.­Azok­az­emberi jogok­tehát,­amelyeket­az­emberi­jogok­filozófiája,­elmélete­foglal­magában,­szintén nem­maguk­az­eredeti­emberi­jogok,­hanem­e­jogoknak­csak­a­sajátos­képei,­másola- tai,­megjelenítései:­nem­maguk­az­emberi­jogok,­hanem­csak­az­adott­elméletalkotók által­felismert,­illetve­levezetett­és­ennek­megfelelően­az­adott­elméletalkotók­által­el is­ fogadott­ emberi­ jogok.­ Ezeket­ az­ egyes­ teoretikusok­ által­ felismert­ és­ elfogadott emberi­jogokat­ezért­a­magunk­részéről­röviden­elfogadott emberi jogoknak nevezzük.

Az­emberi­jogok­felismerésének­két­útja:­a­közvetlen­és­a­közvetett­felis- merés

mindezek­után­talán­már­külön­bizonyítás­nélkül­is­elfogadhatjuk­az­emberi­jogoknak azt­az­ismert­meghatározását,­mely­szerint­emberi­jogoknak­azokat­a­jogokat­nevez- zük,­amelyek­pusztán­ember­mivoltuknál­fogva­illetik­meg­az­embereket.⁷Ez­a­megha- tározás­egyfelől­rávilágít­arra,­hogy­e­jogok­mindenféle­emberi­jogalkotás­nélkül­is­meg- illetik­az­embereket,­de­megmutatja­azt­is,­hogy­e­jogok­szoros­összefüggésben­állnak az­ember­fogalmával.­A­fentiekben­azt­már­viszonylag­jól­körüljártuk,­hogy­mit­is­jelent az,­hogy­az­emberi­jogok­bármiféle­emberi­jogalkotás­nélkül­is­megilletik­az­embereket, arról­azonban­még­kevesebbet­szóltunk,­hogy­miként­függnek­össze­az­emberi­jogok az­ember­fogalmával.­nos,­úgy­tűnik,­az­összefüggés­fennáll­mind­a­fogalom­terjedel- me­(extenziója),­mind­pedig­tartalma­(intenziója)­tekintetében.

A­fogalom­terjedelme­felől­nézve­az­összefüggés­azt­jelenti,­hogy­az­emberi­jogok szükségképpen­egyetemes,­minden­embert­megillető­jogok:­mivel­az­emberi­jogok­az embereket­ ember­ mivoltuknál­ fogva­ illetik­ meg,­ ha­ egy­ lényről­ megállapítható,­ hogy

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XIV. évfolyam 2012/4, Somorja

8. Egyáltalán­nem­zárható­ki­ugyanis,­hogy­ez­a­lényeg­mint­tartalommal­kitölthető,­megtölt- hető­sajátos­mozgástér­genetikailag,­biológiailag­egyszer­megfoghatóvá,­láthatóvá,­érzékel- hetővé­válik,­s­egybevethető­lesz­egyfelől­azzal,­ahogyan­ezt­a­mozgásteret­az­ember­eddig leképezte,­másfelől­pedig­mindazzal,­amit­e­mozgástérből­az­idők­során­már­kitöltött.

ember,­a­definíció­értelmében­megilletik,­meg­kell­illessék­az­emberi­jogok.­A­fogalom tartalma­felől­nézve­az­összefüggés­azt­jelenti,­hogy­az­emberi­jogok­valamiképp­az ember­lényegét,­természetét,­alapvető­fogalmi­vonásait­jelenítik­meg:­mivel­az­emberi jogok­ember­mivoltuknál­fogva­illetik­meg­az­embereket,­e­jogok­valamiképp­kifejezé- sei­is­az­emberi­mivoltnak.­Ez­az­összefüggés­persze­távolról­sem­látszik­szükségsze- rűnek:­az­emberi­jogok­attól­még­emberi­jogok­maradhatnának,­hogy­nem­az­emberi mivoltot,­ az­ emberi­ lényeget,­ az­ emberi­ természetet­ stb.­ fejeznék­ ki.­ csakhogy­ az emberi­jogi­doktrína­uralkodó­felfogása­szerint­az­emberi­jogok­szorosan­kötődnek­az emberi­mivolthoz,­az­emberi­lényeghez,­az­emberi­természethez,­vagy­az­ember­vala- mely­ alapvető­ fogalmi­ jegyéhez,­ például­ az­ emberi­ méltósághoz,­ éspedig­ abban­ az értelemben,­hogy­épp­az­emberi­mivolt,­az­emberi­lényeg,­az­emberi­természet­vagy­az emberi­méltóság­stb.­képezi­e­jogok­forrását,­és­ennek­megfelelően­sokan­úgy­vélik,­az emberi­jogok­(eredetileg)­épp­e­forrásokból­ismerhetők­is­fel.­Ily­módon­tehát­az­embe- ri­ jogok­ valamiképp­ mégis­ az­ emberi­ mivolt,­ az­ emberi­ lényeg,­ az­ emberi­ természet vagy­az­emberi­méltóság­kifejezései.

következésképpen,­az­emberi­jogok­felismerése­és­leképezése,­illetőleg­levezetése, előhívása,­legyen­szó­akár­elméleti,­akár­jogalkotás­útján­történő­felismerésről­és­leké- pezésről,­illetve­levezetésről­és­megjelenítésről,­voltaképpen­emberi­önmegismerés,­s ezért­a­megismerés­eredménye­valójában­egy­sajátos­antropológia:­jogi­embertan.­Ez a­leképezés­vagy­megjelenítés,­ha­elméleti-filozófiai­leképezésről,­illetőleg­megjelení- tésről­van­szó,­csaknem­mindig­magában­foglal­bizonyos,­az­emberi­jogok­forrására, magára­ az­ emberre,­ az­ ember­ „lényegére”,­ „természetére”,­ „méltóságára”,­ „lényegi tulajdonságaira”,­ „képességeire”,­ „szükségleteire”­ stb.­ vonatkozó­ hosszabb-rövidebb fejtegetéseket­is.­Az­emberi­jogok­jogalkotói­leképezéseiből,­illetőleg­megjelenítéseiből ezek­az­okfejtések­általában­hiányoznak,­ami­az­ember­alkotta­jog­szokásos­kifejezési formáit­alapul­véve­érthető­is,­de­még­rendszerint­e­jogalkotói­leképezések­vagy­meg- jelenítések­is­tartalmaznak­utalásokat­az­emberi­jogok­forrására,­az­emberre,­az­embe- ri­természetre,­az­emberi­méltóságra­stb.

Az­emberi­jogok­íratlan,­láthatatlan,­érzékszervekkel­felfoghatatlan­jogok.­Ezért­az emberi­jogok­elméleti­és­jogalkotói­leképezése­vagy­megjelenítése­voltaképpen­az­írat- lan,­láthatatlan,­érzékelhetetlen­emberi­jogok­írásba­foglalását,­láthatóvá,­érzékelhető- vé­tételét­jelenti.­Ilyenformán­viszont­a­leképezett,­illetőleg­megjelenített­tartalom­ter- mészetesen­nem­igazán­képszerű,­és­semmiképpen­sem­fényképszerű.­A­leképezés, illetőleg­megjelenítés,­vagyis­az­emberi­jogi­elméletalkotás­és­az­emberi­jogi­jogalkotás sokkal­inkább­kibontás,­előhívás,­felszínre­hozás:­egy­érzékszervileg­megközelíthetet- len­–­vagy­egyelőre­megközelíthetetlen⁸–­tartalom,­lényeg­kibontása,­felszínre­hozása, megjelenítése,­érzékszervileg­is­felfogható­jelenséggé­alakítása,­tipikus­esetben­írásba foglalása.­Ez­meglehetősen­misztikusan­hangzik,­a­gyakorlatban­azonban­nem­annyira az:­a­leképezés­és­megjelenítés­ugyanis­rendszerint­valamilyen­természetes,­magától

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XIV. évfolyam 2012/4, Somorja

értetődő­igazságok­felismerését,­illetőleg­a­természetből­vagy­az­emberi­természetből, az­ember­lényegéből,­tulajdonságaiból,­méltóságából,­képességeiből,­szükségleteiből való­levezetését,­kibontását­és­az­ember­alkotta­jogba­való­beültetését­jelenti.

Az­emberi­jogoknak­ez­a­felismerése­és­leképezése,­illetőleg­levezetése­és­megje- lenítése,­írásba­foglalása­–­mint­minden­felismerés,­leképezés,­levezetés­stb.­–­lehet helyes­és­lehet­helytelen.­Ha­a­leképezés,­a­jelenséggé­alakítás­vagy­írásba­foglalás helyes,­akkor­a­tartalom­az­immár­érzékelhető­jelenségben­is­megőrződik:­akkor­is,­ha a­leképezés­rövid,­tömör,­s­akkor­is,­ha­hosszabb,­részletezőbb.­Az­emberi­jogok­leké- pezése,­jelenséggé­alakítása,­írásba­foglalása­során­azonban­–­mint­minden­leképezés stb.­során­–­előfordulhatnak­hibák­is:­ilyenkor­az­eredeti­tartalom­és­a­megjelenített tartalom­valamilyen­tekintetben­eltér­egymástól,­nem­fedi­egymást.­A­hiba­nem­csak­a tartalom­ torz,­ hamis,­ nem­ megfelelő­ megjelenítésében­ állhat;­ hiba­ lehet­ az­ is,­ ha­ a leképezés­ vagy­ megjelenítés­ hiányos:­ nem­ képez­ le,­ nem­ jelenít­ meg­ minden­ olyan jogot,­amelyet­le­kellene­képeznie,­illetőleg­meg­kellene­jelenítenie.­Ha­például­a­leké- pezés­vagy­megjelenítés­részletezőbb,­azaz­a­jogok­száma­viszonylag­nagy,­de­a­leké- pezés­az­adott­mélységben­hiányos,­azaz­nem­jelenít­meg­minden­jogot,­vagy­nem­jele- nít­meg­minden­jogot­az­adott­szintű­leképezésnek­megfelelő­részletezésben,­az­olyan hiányosság,­amely­egyszersmind­hiba­is:­a­leképezést­vagy­megjelenítést­helytelenné, hamissá­teszi.

Ha­ az­ emberi­ jogoknak­ már­ vannak­ bizonyos­ elméleti­ és­ jogalkotói­ leképezései, megjelenítései,­akkor­természetesen­ezek­a­képek,­másolatok,­megjelenítések­is­tár- gyaivá­válhatnak­–­és­tárgyaivá­is­válnak­–­az­emberi­megismerésnek.­Azok­az­embe­- rek­tehát,­akik­maguk­(még)­nem­jutottak­el­az­emberi­jogok­létének,­listájának­és­tar- talmának­közvetlen­felismeréséhez,­illetve­az­ember­fogalmából,­az­emberi­lényegből, az­emberi­természetből,­az­emberi­méltóságból­stb.­való­levezetéséhez,­természetesen tudomást­szerezhetnek­e­jogokról­az­emberi­jogok­elméleti­és­jogalkotói­leképezései- ből,­megjelenítéseiből­is.­és­természetesen­tudomást­szerezhetnek­e­leképezésekből, megjelenítésekből­nem­csak­az­emberi­jogok­létéről,­listájáról­és­tartalmáról,­hanem­e jogok­forrásáról,­magáról­az­emberről,­az­emberi­lényegről,­természetről,­méltóságról stb.,­illetőleg­az­ezekkel­kapcsolatos­okfejtésekről­is.­E­leképezések­vagy­megjeleníté- sek­ tanulmányozása­ ily­ módon­ megkönnyítheti­ az­ eredeti,­ az­ íratlan,­ a­ láthatatlan, érzékelhetetlen­emberi­jogok­létének,­listájának,­tartalmának­és­forrásának­felismeré- sét,­illetve­levezetését,­s­ezzel­természetesen­megkönnyítheti­ezek­elfogadását­és­elis- merését­is.­Ebben­az­esetben­tehát­az­emberi­jogok­közvetett,­a­másolatokból,­a­már felismert,­illetve­elismert­emberi­jogokból­kiinduló­megismerése­vezeti­el­az­igazságot kereső­embert­vagy­jogalkotót­az­emberi­jogok­felismeréséhez,­s­éppígy­elfogadásához vagy­elismeréséhez­is.­s­az­emberi­jogoknak­épp­az­ily­módon­történő­felismerését vagy­inkább­felismertetését­és­elfogadtatását­szolgálják­például­az­emberi­jogok­nagy nyilatkozatai,­köztük­az­Ember­és­Polgár­j ogainak­deklarációja,­vagy­az­Emberi­j ogok Egyetemes­nyilatkozata.

különbséget­kell­tehát­tennünk­az­emberi­jogok­közvetlen­és­közvetett­felismerése között.­közvetlen­felismerésről­akkor­beszélünk,­ha­valaki­közvetlenül,­a­már­felismert emberi­jogokkal­kapcsolatos­bármiféle­ismeretek­nélkül,­vagy­ilyen­ismereteinek­bár- miféle­közrehatása­nélkül­ismeri­fel­az­emberi­jogokat,­illetve­ismer­fel­egy­vagy­néhány ilyen­ jogot.­ Ezzel­ szemben­ közvetett­ a­ felismerés,­ ha­ valaki­ a­ már­ felismert­ emberi

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XIV. évfolyam 2012/4, Somorja

jogok,­ illetve­ az­ ilyen­ jogokra­ vonatkozó­ ismeretei­ segítségével­ ismeri­ fel­ az­ emberi jogokat,­vagy­ismer­fel­legalább­egy­ilyen­jogot.­A­közvetett­felismerés­eredménye­meg- egyezhet­azokkal­az­ismeretekkel,­amelyek­elősegítették­a­felismerést,­de­el­is­térhet azoktól.­Az­eltérések­sokfélék­lehetnek:­különbség­lehet­például­a­jogok­számában,­az egyes­jogok­mibenlétében­vagy­tartalmi­elemeiben.­Abban­az­esetben,­ha­a­közvetett felismerés­valamilyen­többletet­tartalmaz­a­felismerést­elősegítő­ismeretekhez­képest, hozzáadó­felismerésről­beszélhetünk.

A­ hozzáadó­ felismerésnek­ óriási­ a­ jelentősége­ az­ emberi­ jogok­ felismerésében, hiszen­attól­kezdve,­hogy­az­emberi­jogok­felismerése­megkezdődött,­minden­jel­szerint épp­a­már­felismert­emberi­jogok,­és­a­velük­kapcsolatos­érvek­ösztönzik­leginkább­a még­fel­nem­ismert­emberi­jogok­felismerését.­Ebben­bizonyára­szerepet­játszik­az­is, hogy­az­emberi­tudás­mindig­több­annál,­mint­ami­közvetlenül­tudatosul­belőle:­a­tudás- nak­a­tudott­és­kifejezett­tartalmak­mellett­mindig­vannak­rejtett,­kifejtetlen­tartalmai­is, melyek­ugyanakkor­kibonthatók,­felszínre­hozhatók.­s­az­ilyen­felszínre­hozás­során­–

úgy­tűnik­–­alig­történik­valami:­a­tudás­rejtett,­implicit­tartalmainak­kifejezetté­tétele, kibontása­és­tudatosítása­ugyanis­voltaképpen­nem­is­tudásbővítés,­hiszen­a­kibontás- sal,­a­kifejezetté­tétellel­nem­új­tudás­keletkezik,­hanem­csak­a­meglevő­tudáson­belül történik­változás;­csupán­a­meglevő­tudás­rejtett­és­kifejezett­tartalmai­között­történik elmozdulás­a­kifejezett,­a­tudva­tudott­elemek­javára.­más­kérdés,­hogy­a­tudás­ilyen­rej- tett­elemeinek,­tartalmainak­felszínre­segítése­mégis­óriási­jelentőségű:­a­tudás­rejtett elemei­ugyanis­mindaddig­nem­igazán­hasznosulnak,­amíg­valamilyen­módon­kifejezet- té­nem­válnak.­Ezzel­együtt­nyilvánvaló,­hogy­ha­a­tudás­rejtetten,­kibontatlanul­már­tar- talmaz­valamit,­ami­felismerésre­vár,­ennek­a­valaminek­a­felismerésére­jóval­nagyobb az­esély,­mint­ha­a­tudásban­ez­a­felismerésre­váró­tartalom­nincs­is­jelen.­A­hozzáadó felismerésnek­azt­a­változatát,­amely­a­tudás­rejtett,­kibontatlan­tartalmait­teszi­kifeje- zetté­és­tudatossá,­felszínre­hozó­felismerésnek­nevezhetjük.

Az,­amit­mi­felszínre­hozó­felismerésnek­nevezünk,­egyáltalán­nem­ismeretlen­a­jog- tudomány­és­a­jogászi­hivatások­számára.­A­jog­ugyanis,­bárhogy­definiáljuk­is,­mindig több­annál,­mint­ami­közvetlenül­látszik­belőle:­mindig­magában­rejt­olyan­tartalmakat, amelyeket­csak­a­jog­értelmezése­és­alkalmazása­hoz­felszínre.­Elég­csupán­arra­utal- nunk,­hogy­bizonyos­nemzetközi­szerződésekből­számos­olyan­tételt­vezettek­már­le­az adott­ szerződések­ hiteles­ értelmezésére­ jogosult­ szervek,­ amelyek­ kifejezett­ módon nincsenek­benne­ezekben­a­szerződésekben,­s­hogy­az­ilyen­levezetett,­derivált­tételek között­vannak­olyanok­is,­amelyeket­az­arra­jogosult­szervek­az­emberi­jogok­nemzet- közi­jogából,­az­emberi­jogokra­vonatkozó­valamely­szerződésből­vezettek­le.­Ez­pedig azt­jelenti,­hogy­az­emberi­jogok­felszínre­hozó­felismerése­nem­korlátozódik­az­embe- ri­jogok­elméletére:­folyik­ez­a­felszínre­hozó­felismerés­az­emberi­jogok­nemzetközi­és nemzeti­jogából­kiindulva,­e­joganyag­értelmezése­és­alkalmazása­során­is.

Az,­hogy­a­felszínre­hozó­felismerés­során­a­tudás,­illetőleg­a­jog­olyan­tartalmai­vál- nak­kifejezetté,­amelyek­voltaképpen­benne­rejlettek­a­tudásban,­természetesen­azt­is jelenti,­hogy­a­rejtett­tartalmak­logikailag­meglehetősen­jól­levezethetők­a­tudásból.­Ez természetesen­nagy­meggyőző­erőt­kölcsönöz­az­emberi­jogok­ilyen­felismerésének, hiszen­azok,­akik­elfogadják,­elismerik­azokat­az­emberi­jogokat,­amelyek­segítségével valaki­más­felszínre­hoz­újabb­emberi­jogi­tartalmakat,­aligha­tagadhatják­meg­ezek- nek­az­új­tartalmaknak­az­elfogadását,­elismerését.­Ez­azonban­egyáltalán­nem­jelen-

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XIV. évfolyam 2012/4, Somorja

9. valahogy­úgy,­ahogy­egykor­a­bécsi­kör­filozófusai­tettek­különbséget­a­„felfedezés”­és­az

„igazolás”­„kontextusa”­között.­(vö.­Altrichter­1972,­22.­p.)

10. Ehhez­az­optimizmushoz­persze­azért­társult­némi­emelkedett­naivitás­is;­Hobbes­ugyanis természetjogi­fejtegetéseinek­végén­a­következőket­írja:­„Ennyit­a­természetes­ész­alapel- veiből­levezetve­a­szuverén­hatalom­institúciójáról,­jellegéről­és­jogairól,­valamint­az­alatt- valók­ kötelességeiről.­ és­ ha­ most­ meggondolom,­ hogy­ milyen­ nagy­ különbség­ van­ ezen elmélet­és­a­világ­legnagyobb­részének­gyakorlata­között,­különösen,­ami­a­nyugati­részeket illeti,­amelyek­erkölcsi­tanításaikat­r ómától­és­Athéntől­vették­át,­s­hogy­a­szuverén­hata- lom­ milyen­ mély­ ismereteket­ követel­ gyakorlóitól­ az­ erkölcsfilozófia­ terén,­ akkor­ már-már arra­ a­ meggyőződésre­ jutok,­ hogy­ e­ munkám­ ugyanolyan­ hasztalan,­ mint­ Platón­ állama.

mert­Platón­is­azon­a­nézeten­van,­hogy­az­állam­zűrzavaros­állapotát­és­a­polgárháborúk okozta­ kormányváltozásokat­ mindaddig­ lehetetlen­ megszüntetni,­ amíg­ az­ uralkodók­ nem lesznek­filozófusok.­de­ha­azt­is­meggondolom,­hogy­az­uralkodónak­és­legfőbb­hivatalno- kainak­ az­ összes­ tudományok­ közt­ csakis­ a­ természetes­ igazságosság­ tudományára­ van szükségük,­s­hogy­–­Platón­nézetével­ellentétben­–­a­matematikai­tudományok­terén­csak az­a­teher­hárul­rájuk,­hogy­az­alattvalókat­a­jó­törvények­segítségével­azok­tanulmányozá- ti­azt,­hogy­az­emberi­jogok­felszínre­hozó­felismerése­tisztán­logikai­jellegű­felismerés lenne:­különbséget­kell­tennünk­ugyanis­a­felismerés­pszichés­folyamatai,­képzettársí- tásai­stb.,­és­a­már­felismert­tartalmak­logikai­jellegű­igazolása­között.⁹

Az­emberi­jogok­közvetlen­és­közvetett­felismerésének­természetjogi­megfelelőjét, s­ egyben­ természetjogi­ előképét­ Hobbes­ a­ következőképpen­ fogalmazta­ meg­ a Leviatán bevezetésében:­ „Aki­ egy­ egész­ nemzetet­ kormányoz,­ annak­ saját­ szívében kell­ olvasnia,­ s­ nem­ egyik­ vagy­ másik­ egyén,­ hanem­ az­ emberiség­ szívében.­ és­ ez ugyan­nehéz­dolog,­nehezebb,­mint­egy­nyelvet­vagy­tudományt­megtanulni,­mégis,­ha én­majd­a­magamlélekolvasását (kiem.­–­A.­Gy.)­rendszerezve­és­áttekinthető­formá- banírásba foglalom (kiem.­–­A.­Gy.),­másoknak­már­csupán­azt­a­fáradságot­kell­ven- niük,­hogy­megvizsgálják,­vajon­nem ugyanezeket találják-e meg önmagukban (kiem.

–­A.­Gy.).­mert­egy­ilyenfajta­elmélet­bizonyítására­ez­az­egyetlen­lehetőség.”­(Hobbes 1970,­9.­p.)

Hobbesnak­ez­az­igen­figyelemre­méltó­eszmefuttatása­nem­csak­a­közvetlen­és­a közvetett­felismerésről­szól,­azaz­nem­csak­arról,­hogy­hogyan­születik­meg­egy­erede- ti­természetjogi­elmélet,­s­hogy­ez­az­elmélet­hogyan­segíthet­hozzá­másokat­is­a­ter- mészetes­jogok­és­a­természeti­törvények­felismeréséhez,­végső­soron­pedig­a­helyes, az­igazságos­és­jó­kormányzat­elveinek­megismeréséhez.­Hobbes­rávilágít­arra­is,­hogy az­ilyen­jogokról­és­törvényekről­szóló­elméletek­bizonyítása­éppenséggel­nem­egysze- rű;­szerinte­egy­ilyen­elmélet­igazolásának­tulajdonképpen­csak­egyetlen­módja­van:

az,­hogy­mások­is­felismerik­önmagukban­azt,­amit­a­leképezésben,­a­megjelenítésben olvastak,­s­hogy­ezért­maguk­is­helyesnek­ítélik­majd­az­így­megismert­antropológiát, nemkülönben­a­belőle­következő­jogokat­és­törvényeket,­végső­soron­pedig­magát­a levezetett­kormányzati­formát­is.

Hobbes­szavai­mindezeken­túl­optimizmust­sugallnak:­az­a­bizakodás­sugárzik­belő- lük,­ hogy­ a­Leviatánt­ olvasva­ mások­ is­ megtalálják­ majd­ magukban­ ugyanazokat­ a jogokat­és­törvényeket­és­ezek­folyományait,­amelyeket­a­Leviatán„rendszerezve­és áttekinthető­ formában”­ eléjük­ tár.¹⁰ és­ Hobbesnak­ ez­ az­ optimizmusa­ logikai­ szem-

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XIV. évfolyam 2012/4, Somorja

sára­serkentsék,­s­hogy­az­erkölcstan­tételeit­se­Platón,­se­más­filozófia­még­nem­rendsze- rezte,­ s­ nem­ is­ bizonyította­ vagy­ valószínűsítette­ olyan­ elégséges­ módon,­ hogy­ ebből­ az emberek­megtanulhassák,­miként­kell­uralkodni,­és­miként­engedelmeskedni,­akkor­mégis kissé­reménykedni­kezdek,­hogy­ez­az­írásom­előbb-utóbb­valamelyik­uralkodó­kezébe­kerül, aki­majd­egyedül,­tehát­érdekelt­és­rosszindulatú­értelmező­közreműködése­nélkül­átgon- dolja­azt­(hiszen­rövid,­s­úgy­vélem,­világos),­s­aki­teljhatalmának­gyakorlásával­ezeket­az elméleti­igazságokat­művem­nyilvános­tanításának­védelmet­nyújtva,­hasznos­gyakorlatba ülteti­át.”­(Hobbes­1970,­310–311.­p.)

pontból­egyáltalán­nem­volt­alaptalan:­aligha­kétséges,­hogy­a­Leviatánegyike­a­logi- kailag­legjobban­felépített­filozófiai­értekezéseknek.­mindazonáltal­a­mű­számos­olva- sója­mégsem­találta­meg­önmagában­azt,­vagy­pontosan­ugyanazt,­amit­Hobbes­remé- nyei­szerint­meg­kellett­volna­találnia;­más­szóval­a­műnek­nem­csak­követői­akadtak, hanem­bírálói,­kritikusai­is:­belső­és­külső­kritikusai­egyaránt.­mindez­persze­hasonló- an­alakult­a­természetes­jogok­és­a­természeti­törvények­más­leképezéseivel,­előhívá- saival,­megjelenítéseivel,­s­így­alakult­az­emberi­jogok­leképezéseivel,­levezetéseivel­is.

A­mondottak­értelmében­az­emberi­jogok­leképezései,­elméleti­és­jogalkotói­meg- jelenítései­sem­vezettek­el­mindenkit­az­emberi­jogok­létének­és­mibenlétének­felis- meréséhez:­voltak­és­vannak,­akikben­kétségek­támadtak­vagy­támadnak­az­emberi jogok­létével,­listájával­és/vagy­tartalmával­kapcsolatban.­Ennek­megfelelően­komoly viták­bontakoztak­ki­mind­az­emberi­jogok­létéről,­mind­pedig­e­jogok­listájáról­és­tar- talmáról.­A­jogok­létével­kapcsolatos­viták­jórészt­külső­viták:­főként­az­emberi­jogok doktrínájának­ hívei­ és­ ellenfelei­ között­ folytak­ és­ folynak.­ Ezzel­ szemben­ az­ emberi jogok­listájáról­és­az­emberi­jogok­tartalmáról­folyó­viták­jórészt­belső­viták:­nagyobb- részt­az­emberi­jogok­doktrínájának­hívei­között­zajlanak.

Az­emberi­jogok­létével­és­listájával­kapcsolatos­problémák

Az­emberi­jogok­létével­kapcsolatos­kételyek­főként­abból­fakadtak­és­fakadnak­ma­is, hogy­az­emberi­jogok­íratlan,­láthatatlan,­érzékszervekkel­megragadhatatlan­jogok,­s ennélfogva­felismerésük­csak­értelmi­belátással,­intuícióval,­vagy­valamilyen­erkölcsi érzék­útján,­racionális­levezetésük­pedig­csak­valamely­nehezen­megfogható­forrásból, az­ emberi­ természetből,­ az­ emberi­ méltóságból­ stb.­ lehetséges.­ így­ azonban­ sokan nem­érezték,­s­ma­sem­érzik­kellően­meggyőzőnek­az­ilyen­jogok­létével­vagy­meglé- tével­kapcsolatos­állításokat.­Az­ilyen,­főként­ismeretelméleti­kételyeket­az­utóbbi­idő- ben­talán­A.­macIntyre­fogalmazta­meg­a­legélesebben:

„A­legjobb­indok­arra,­hogy­nyersen­kimondjuk:­ilyen­jogok­(ti.­emberi­jogok­–­A.­Gy.) márpedig­nincsenek,­pontosan­olyan­típusú,­mint­a­legjobb­indokunk­annak­kijelen- tésére,­hogy­boszorkányok­vagy­unikornisok­nincsenek.­nevezetesen:­valamennyi­arra irányuló­próbálkozásunk­kudarcba­fulladt,­hogy­jó­érvekkel­szolgáljunk­a­létezésükben való­hithez.­A­természetes­jogok­tizennyolcadik­századi­védelmezői­gyakran­azt­sugall- ják,­hogy­az­ember­ilyen­jogokkal­való­rendelkezését­deklaráló­állítások­maguktól­érte- tődő­igazságok.­de­mi­tudjuk,­hogy­maguktól­értetődő­igazságok­nincsenek.­A­husza- dik­századi­morálfilozófusok­néha­a­saját­és­a­mi­intuícióinkra­hivatkoznak;­de­az­egyik

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XIV. évfolyam 2012/4, Somorja

11. macIntyre­nyilván­az­Ensz­1948-ban­elfogadott­emberi­jogi­deklarációjára­gondolt;­minden­- esetre­a­téves­évszám­szerepel­a­mű­eredeti­angol­nyelvű­szövegének­a­magyar­fordítás alapjául­szolgáló­második,­javított­kiadásában­is.­(vö.­macIntyre­1985,­69–70.­p.)

12. E­tekintetben­van­bizonyos­hasonlóság­az­emberi­jogok­létének­és­isten­létének­problémá- ja­között:­mindkét­esetben­fontos­a­hit,­de­mindkét­esetben­fontos­a­bizonyítás­is,­s­a­bizo- nyítás­mindkét­esetben­különleges­nehézségekbe­ütközik.­Ezzel­együtt­vannak­híres­–­és méltán­híres­–­istenbizonyítások,­istenérvek,­s­éppígy­vannak­híres,­és­méltán­híres­argu- mentumok­az­emberi­jogok­léte­mellett­is.

dolog,­amit­meg­kellett­tanulnunk­az­erkölcsfilozófia­történetéből,­hogy­az­’intuíció’­szó bevezetése­a­morálfilozófiában­mindig­annak­a­jele,­hogy­valami­nagyon­nagy­hiba­csú- szott­az­érvelésbe.­Az­emberi­jogok­1949-es¹¹Ensz-deklarációja­óta­az­Ensz­szokásos és­szigorúan­követett­gyakorlatává­vált,­hogy­az­erre­a­deklarációra­való­hivatkozással egyetlenállításuk­mellett­se­hozzanak­fel­jó­érveket.­E­jogok­legutóbbi­védelmezője, r onald­dworkin­(Taking Rights Seriously,­1976)­elismeri,­hogy­az­ilyen­jogok­létezése nem­bizonyítható,­ám­csak­azt­a­megjegyzést­fűzi­ehhez,­hogy­egy­kijelentés­bizonyít- hatatlanságának­tényéből­még­nem­következik­az,­hogy­a­kijelentés­nem­igaz­(81.­o.).

Ez­valóban­így­van,­ám­ugyanilyen­jól­felhasználható­lenne­az­unikornisok­és­a­boszor- kányok­létezésével­kapcsolatos­kijelentések­mellett­is.”­(macIntyre­1999,­102.­p.)

macIntyre­fejtegetéséből­kitűnik,­hogy­ezek­a­régi­és­nagy­vitapontok­nem­csak­a természetes­jogok­és­az­emberi­jogok­filozófiai­elméleteivel,­hanem­az­emberi­jogok jogalkotói­ leképezéseivel­ vagy­ megjelenítéseivel,­ így­ az­ Emberi­ j ogok­ Egyetemes nyilatkozatával­kapcsolatban­is­fölmerülnek.­Az­persze­más­kérdés,­hogy­macIntyre- nek­igaza­van-e­vagy­sem,­legyen­szó­akár­elméleti,­akár­jogalkotói­leképezésekről­vagy megjelenítésekről.­Annyi­mindenesetre­bizonyos,­hogy­ez­a­vita­egyáltalán­nem­tekint- hető­lezártnak.­Figyelemre­méltó­például,­hogy­az­Egyesült­nemzetek­is­mindenekelőtt azzal­kötelezte­el­magát­az­emberi­jogok­elismerése­és­tiszteletben­tartása­mellett, hogy­az­Ensz­Alapokmányában­kinyilvánította:­„ismét­megerősítik­az­alapvető­emberi jogokba­vetett­hitüket”­(kiem.­–­A.­Gy.),­s­ezzel­mintegy­maguk­is­kifejezésre­juttatták, hogy­e­jogok­elismeréséhez­és­tiszteletben­tartásához­szükség­van­egy­bizonyos­fajta hitre,­meggyőződésre­is.­nyilván­nem­azért,­mert­e­jogok­létével­kapcsolatban­eleve lehetetlen­lenne­a­bizonyítás,­hanem­azért,­mert­az­emberi­jogok­létének­bizonyítása­a szokásosnál­jóval­nagyobb­nehézségekbe­ütközik.¹²

r égtől­fogva­problematikus­a­jogok­listája­és­bizonyos­fokban­a­jogok­tartalma­is.

szinte­azt­mondhatnánk,­hogy­ahány­emberi­jogi­elmélet,­annyi­különböző­lista­többé- kevésbé­eltérő­tartalommal,­s­a­helyzet­nem­sokkal­jobb­az­emberi­jogok­nemzeti­és nemzetközi­jogában­sem:­valószínűleg­nincs­két­olyan­emberi­jogi­dokumentum,­amely pontosan­ugyanazokat­a­jogokat­ismerné­el­pontosan­ugyanazzal­a­tartalommal­embe- ri­jogoknak.­mindez­természetesen­összefügg­az­emberi­jogok­létének­problémájával, illetve­az­emberi­jogok­felismerésének­és­igazolásának­nehézségeivel.­kelsen­meg­is fogalmazta,­hogy­a­természetjogi­elméletekben­megjelenített­természetjogi­normák­vál- tozatossága­ és­ változékonysága­ annak­ bizonyítéka,­ hogy­ természetjog­ nem­ létezik.

szavai­szerint­„hogy­a­természet­ennek­az­úgynevezett­természetjognak­valóságos­for- rása­nem­lehet,­az­a­tény­is­bizonyítja,­hogy­e­doktrína­különféle­képviselői­ugyanabból

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XIV. évfolyam 2012/4, Somorja

a­természetből­erősen­eltérő­és­ellentmondó­természeti­normákat­dedukáltak”.­(vö.

kelsen­1998,­221.­p.)­Az­érv­természetesen­alkalmazható­az­emberi­jogok­doktrínájá- ra,­s­az­emberi­jogok­nemzeti­és­nemzetközi­jogára­is.

mindazonáltal­ az,­ hogy­ az­ emberi­ jogok­ listája­ különbözik­ az­ egyes­ emberi­ jogi elméletekben­ és­ az­ emberi­ jogi­ dokumentumokban,­ bizonyos­ mértékben­ érthető­ és védhető.­Az­emberi­jogok­megjelenítése­ugyanis­történhet­részletezőbben­vagy­tömö- rebben,­s­ennek­eredményeként­a­rövid­és­tömör­listák­egybefogva­jeleníthetnek­meg egy-egy­olyan­jogot,­amelyet­a­részletezőbb­listák­szétbontanak­több­jogra.­Hasonló­a helyzet­ az­ egyes­ jogok­ tartalmával­ is:­ ezek­ megfogalmazhatók­ röviden,­ tömören,­ de megfogalmazhatók­részletesebben­is,­és­ezek­az­eltérések­még­egyáltalán­nem­jelen- tenek­problémát­az­adott­emberi­jogok­megjelenítésében.­éppígy­nem­problematikus az­sem,­ha­az­egyik­elmélet­vagy­dokumentum­pozitív,­a­másik­inkább­negatív­megfo- galmazásban­definiálja­ugyanazt­a­jogot.

A­problémák­ott­kezdődnek,­ha­vannak­olyan­jogok­és­jogtartalmak,­amelyek­egyes elméletekben,­illetve­dokumentumokban­megjelennek,­más­elméletekből,­illetve­doku- mentumokból­viszont­teljességgel­hiányoznak.­Ilyenkor­fölmerül­a­kérdés,­hogy­vajon melyik­a­helyes­leképezés­vagy­megjelenítés,­és­melyik­a­téves.­Az­ugyanis­nehezen képzelhető­ el,­ hogy­ mindkét­ leképezés,­ megjelenítés­ helyes­ legyen.­ A­ kérdés­ innen nézve­egyfelől­úgy­merül­fel,­hogy­vajon­minden­olyan­jog­emberi­jog-e,­amely­megjele- nik­valamely­emberi­jogi­listán,­amelyet­tehát­elismer­valamely­nemzeti­vagy­nemzet- közi­jogalkotó.­Ilyen­kételyek­fogalmazódtak­meg­különösen­az­ún.­második­generáci- ós­emberi­jogokkal,­a­gazdasági,­szociális­és­kulturális­jogokkal­kapcsolatban,­s­a­néze- teltérések­máig­sem­szűntek­meg­teljesen.­A­probléma­másfelől­megjelenik­abban­a formában­is,­hogy­azok­a­listák,­amelyek­más­listák­fényében­hiányosnak­látszanak, miért­nem­ismerik­el­azokat­az­emberi­jogokat,­amelyeket­más­listák­már­elismertek.

Az­emberi­jogok­listájával­összefüggő­bizonytalanság­természetesen­fölmerül­úgy­is, hogy­ vajon­ nem­ hiányos-e­ az­ emberi­ jogok­ valamennyi­ fontosabb­ listája,­ más­ szóval hogy­vajon­nem­kellene-e­elismerni­az­eddigieken­túl­más­emberi­jogokat­is?­Ebben­az összefüggésben­ főként­ az­ ún.­ harmadik­ és­ negyedik­ generációs­ jogok­ elismeréséről folyik­vita,­nézetünk­szerint­azonban­lehetséges,­hogy­éppenséggel­az­első­generációs emberi­jogok­listáját/listáit­kell­majd­kiegészíteni.­megjegyezzük,­az­emberi­jogok­listá- jának­e­nyitottsága­végső­soron­abból­fakad,­hogy­az­emberi­jogok­doktrínája­melletti elköteleződés­magában­foglalja,­hogy­a­doktrínát­elfogadó­teoretikusok,­valamint­nem- zeti­ és­ nemzetközi­ jogalkotók­ a­ dolog­ természetéből­ adódóan­ nem­ csupán­néhány emberi­ jog­ elismerése­ és­ tiszteletben­ tartása­ mellett­ kötelezték­ el­ magukat,­ hanem valamennyiemberi­jog­elismerése­és­tiszteletben­tartása­mellett.­Akkor­is,­ha­például­az Egyesült­nemzetek­az­Ensz­Alapokmányában­úgy­kötelezte­el­magát­az­emberi­jogok tiszteletben­tartása­mellett,­hogy­az­Alapokmányban­egyetlen­emberi­jogot­sem­nevezett meg;­a­későbbiekben­ettől­még­állást­kellett­foglalnia­e­jogok­számáról­és­mibenlétéről.

Ezt­meg­is­tette,­nem­is­egyszer,­a­jogok­listája­között­mindazonáltal­vannak­eltérések.

Emberi­jogok­és­kisebbségi­jogok

Az­ emberi­ jogok­ listájával­ kapcsolatos­ problémáknak­ egy­ sajátos,­ speciális­ területét képezik­a­kisebbségi­jogokkal­összefüggő­kérdések.­Fölvethető­például,­hogy­szükség

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XIV. évfolyam 2012/4, Somorja

13. sieghart­a­következőképpen­érvelt:­„minden­emberi­jog­olyan­egyének­kedvéért­létezik,­akik gyengék,­és­akiknek­szükségük­van­az­erősek­általi­elnyomás,­üldözés,­kizsákmányolás­és elmozdítás­elleni­védelemhez.­Ha­gyengeségük­bizonyos­különbségükből­fakad,­mely­meg- különbözteti­őket­az­uralkodó­csoporttól­(és­általában­ez­a­helyzet),­akkor­úgy­fognak­maguk- ra­tekinteni,­és­elnyomóik­is­úgy­fognak­rájuk­tekinteni,­mint­egy­kisebbségre,­függetlenül attól,­ hogy­ hányan­ vannak.­ Ebben­ az­ értelemben­ ezért­ minden­ emberi­ jog­ a­ kisebbségek védelméért­létezik.”­(vö.­sieghart­1985,­168.­p.­Talán­nem­felesleges­itt­megemlíteni,­hogy sieghart­felfogásában­lát­némi­igazságot­Thornberry­is.­vö.­Thornberry­1991,­385.­p.) van-e­egyáltalán­kisebbségi­jogok­elismerésére,­hiszen­a­kisebbségekhez­tartozó­sze- mélyeket­is­megilletik­az­emberi­jogok,­s­így­kellő­védelemben­részesülnek­ezek­a­sze- mélyek­is.­mi­több,­mivel­a­többséghez­tartozó­személyek­jogai­általában­nincsenek nagyobb­veszélyeknek­kitéve,­sieghart­egyenesen­arra­a­következtetésre­jut,­hogy­bizo- nyos­ értelemben­ „minden­ emberi­ jog­ a­ kisebbségek­ védelméért­ létezik.”¹³ mindez pedig­ óhatatlanul­ eszünkbe­ juttatja­ r oosevelt­ asszonynak­ az­ Ensz­ Emberi­ j ogi bizottságában­ az­ Emberi­ j ogok­ Egyetemes­ nyilatkozatának­ szövegezési­ munkálatai során­tett­kijelentését,­miszerint­„a­kisebbségek­problémájának­legjobb­megoldása­az emberi­jogok­tiszteletének­előmozdítása”.­(vö.­united­nations,­E/800,­726.­p.)­kérdés azonban,­hogy­vajon­elismert­emberi­jog-e­már­minden­olyan­emberi­jog,­amely­létfon- tosságú­a­kisebbségekhez­tartozó­személyek­számára:­elismert­emberi­jogok-e­példá- ul­a­nyelvi­jogok?

nos,­annyi­bizonyos,­hogy­eleddig­csupán­a­nyelvi­nem­megkülönböztetéshez­való jogot­ismerte­el­az­emberi­jogok­nemzetközi­joga­egyetemes,­minden­embert­megille- tő­nyelvi­emberi­jogként­–­a­Polgári­és­Politikai­j ogok­nemzetközi­Egyezségokmánynak 26.­cikkében­–,­s­ezért­a­kérdés­meglehetősen­aktuális.­mert­vajon­miért­is­ne­volna minden­embernek­joga,­emberi­joga­például­a­saját­nyelve­használatához?­s­ha­joga van,­emberi­joga­van­minden­embernek­a­saját­nyelve­használatához,­vajon­nem­kel- lene-e­elismernie­ezt­az­emberi­jogot­is­az­emberi­jogok­nemzeti­és­nemzeti­jogának?

Ez­a­kérdés­mindazonáltal­nem­ebben­a­formában­vetődik­fel­általában,­s­ennek­oka az,­hogy­az­Ensz­közgyűlése­hosszú­és­nehéz­viták­után­1966-ban­beiktatott­egy­olyan cikket­is­az­emberi­jogok­védelmének­egyik­legfontosabb­dokumentumába,­a­Polgári­és Politikai­ j ogok­ nemzetközi­ Egyezségokmányába,­ amely­ kisebbségi­ jogokat­ ismer­ el.

vessünk­egy­pillantást­e­cikkre­és­a­vele­kapcsolatos­problémákra.­l ássuk­először­is­a cikk­szövegét:

Olyan államokban, ahol etnikai, vallási vagy nyelvi kisebbségek léteznek, az ilyen kisebbségekhez tartozó személyektől nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy csoport- juk más tagjaival együttesen saját kultúrájukat élvezzék, hogy saját vallásukat meg- vallják és gyakorolják, vagy hogy saját nyelvüket használják.

mint­ említettük,­ az­ Egyezségokmány­ e­ cikkét­ csak­ hosszú­ és­ nehéz­ viták­ után fogadták­el;­ehhez­most­hozzá­kell­tennünk,­hogy­a­viták­a­cikk­elfogadása­után­is­foly- tatódtak­–­immár­sokkal­szélesebb­körben­–,­s­máig­sem­zárultak­le­megnyugtatóan, annak­ellenére­sem,­hogy­időközben­folytatódott­a­nemzetközi­kisebbségi­jogi­jogalko- tás,­részint­az­emberi­jogok­nemzetközi­védelmének­rendszerén­belül,­részint­ehhez szorosan­ kapcsolódva.­ A­ fő­ probléma­ mindezzel­ kapcsolatban,­ ahogy­ mi­ látjuk,­ az,

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XIV. évfolyam 2012/4, Somorja