BeszállítóAnyag bemenetSzerszámtárolóNyersanyag tárolóFélkész termék tárolóHulladékMűhelyMinőségellenőrzésSzerelési késztermékKészáru raktárVevő

(1)

Logisztikai hálózatok

Szerzők: Prof. Dr. Illés Béla, tanszékvezető egyetemi tanár Dr. Bányainé dr. Tóth Ágota, egyetemi docens Dr. Bányai Tamás, egyetemi docens

Lektor: Dr. Sárközi György, vezérigazgató, az év logisztikai menedzsere 2010-ben

Logisztikai hálózatok

(2)

Fejezetek

1. Rendszerszemlélet a logisztikában

Forrás: M. Schenk: System Engineering című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, 2009.

2. System Engineering

3. Rendszeranalízis

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

Forrás: D. Ziems: Technische Logistik című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, 2009.

Otto-von-Guericke Universität, 2009.

5. Termékazonosítás logisztikai rendszerekben

Forrás: L. Wisweh, N. C. Machado, E. Glistau: Qualität und Logistik című előadásanyaga Otto-von-Guericke Universität, 2009.

6. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás

7. Minőségbiztosítás és logisztika

(3)

1. Rendszerszemlélet a logisztikában

Forrás: M. Schenk: System Engineering című előadásanyaga

(4)

A rendszerben történő gondolkozás alapfogalmai

Logisztikai hálózatok Logisztikai hálózatok

(5)

Példa: iparvállalat

Kapcsolatok Anyagáramlás Információ Energia

Szociális kapcsolatok Alárendeltségi sorrend Műveleti sorrend … Környezet

Vevők Piac

Piac

Konkurencia Beszállítók Műszaki szint Szervezetek

Kooperációs partnerek Jogi szabályozás …

(6)

Rendszerhierarchia

Konszern

Iparvállalat

Osztály 2 Osztály 3

Osztály 1

Legfelső rendszer

Vizsgált rendszer

Alrendszer 1. rendezés

Munkahely 2.1 Munkahely 2.2

Gépek Szerszámok

Személyek

Alrendszer 2. rendezés

Elemi szint

(7)

Egy rendszer felbontása

Vállalat

Főosztályok

Osztály Üzem Vállalat

Iparág Nemzetgazdaság

Osztályok

Fokozatos ábrázolás Szintenkénti ábrázolás

(8)

Logisztikai rendszer modellje a folyamatláncban

Szinkronizálás Információáramlás

Beszállító Vevő

Szinkronizálás Anyagáramlás

(9)

Logisztika fogalmi meghatározása

Logisztika feladatai:

A logisztikai célok megalkotása és ellenőrzése Logisztikai rendszer létrehozása

Vásárlói megrendelések irányítása, például a befolyásoló A logisztika minden anyag- és információáramlási folyamat kialakítása, tervezése, irányítása a vásárlói megrendelések kielégítése érdekében.

Vásárlói megrendelések irányítása, például a befolyásoló tényezők tervezése és kézbentartása

Rendelési és szállítási folyamatok kidolgozása és megvalósítása az anyagok és áruk mozgatása és raktározása vonatkozásában

(10)

Egy rendszer logisztikai aspektusai

(11)

Példák logisztikai rendszeraspektusokra

Vállalat

Elemek: működési területek (értékesítés, gyártás, fejlesztés, stb.)

Aspektusok: információfolyam, rendelési igény, költségtényezők, stb.

Európa

Elemek: államok, politikai egységek

Aspektusok: kereskedelem, közlekedés, valutaviszonyok, stb.

Ember

Elemek: fej, kéz, kar, láb

Aspektusok: idegrendszer, vérkeringés

(12)

Gyártási folyamat struktúrájának ábrázolása mátrix-szal

100

5 10 70 20

10 5

Beszállító

Anyag bemenet Szerszámtároló

Beszállító Anyag bemenet Szerszámtároló Nyersanyag tároló Félkész termék tároló Hulladék Műhely Minőségellenőrzés Szerelési késztermék Készáru raktár Vevő

Bemenet

Kimenet

10 5

70

100 65 10

5 10

155 5

070 10

65

65 Szerszámtároló

Nyersanyag tároló Félkész termék tároló Hulladék

Műhely

Minőségellenőrzés Szerelési késztermék Készáru raktár

(13)

Elem- és viszonylatkategóriák

Fizikai/helyiségbeli egységek

Területek, helységek, munkaterületek Gépek

Aggregátok, modulok Szervezeti egységek

Felelősségi területek, költséghelyek Funkciók/feladatok

X X X

X X X X

(X) X X X

X X

X X X

X X

X (X)

(X) (X)

X X X

X X

Áramlások Fizikai kapcsolatok Szerv.

kapcs.

Elemkategóriák

Viszonylatkategóriák

Funkciók/feladatok

Tervezés, döntés, összerendelés, irányítás

Folyamatelemek

Anyag és információ bemenet vonatkozásában gyűjtés, ellenőrzés, feldolgozás

Problémakomponensek

Vezetés, minősítés, motiváció, minőség Személyi csoportok

Minősítési szintek, belföldiek, külföldiek, alsó-, közép- és felső vezetés

X X

X

X X

X

X X X X

X X

X

X X

(14)

Rendszer figyelembevételének módjai

Rendszermodell, mint a rendszerben gondolkozás alapja A modellek a valóság absztrakciói

A rendszer figyelembevételének módjai:

Környezetorientált

Hatásorientált Struktúraorientált

(15)

Rendszer figyelembevételének módjai

(16)

Rendszer figyelembevétele hatásorientált módon

Rendszer

Bemenet (B) Kimenet (K)

Átviteli függvény: K = f (B)

(17)

Rendszer figyelembevétele struktúraorientált módon

Beszállító

Bemeneti anyag- ellenőrzés

Nyers- és segédanyag

raktár Szerszám-

tároló Elvezetési

módok

Mechanikus gyártás Hulladéktároló

Ellenőrzés Használt anyag kereskedés

Visszáru

Beszál- lítás

Szerszámok

Nyers- és segédanyag

Nyers- és

segédanyag Feldolgozott

anyag

Selejt Értékesíthető

hulladék Nem

értékesíthető hulladék

Használ- hatatlan szerszámok

Hulladék Szerszámok

Rendszerhatár KÖRNYEZET

Félkész áru tároló

Spedíció Vevők

Késztermék szerelése

Késztermék tároló

Vásárolt félkész termékek

Pótalkatrészek

Visszáru

Kész- termék

Késztermék Félkész

áru

Kész részek Félkész termékek

(18)

Rendszerben gondolkozás a system engineeringben

Rendszer

„Problématerület“ Megoldási rendszer

Hatás iránya

Gondolkodási irány

Megoldáskeresés tárgya

Probléma figyelembevételének tárgya

(19)

2. System Engineering

Logisztikai hálózatok 2. System Engineering

(20)

A top-down építkezés elve

Rendszerek tervezése során célszerű mindig a nagy, átfogó dolgoktól kiindulva a részletek felé haladva tervezni és nem fordítva.

Változatképzés – nem az első legjobbnak ígérkező változatot kell kiválasztani, hanem alternatívákat kell képezni.

Tervezési fázisokra bontás – a rendszer tervezésének és

megvalósításának folyamatát az időhorizonton tervezni szükséges.

Problémamegoldás ciklusa – a problémák megoldása során egy művelei logika alkalmazása szükséges módszertani és időbeli ütemezés

szempontjából (fázisok).

(21)

System engineering komponensei

Logisztikai hálózatok Logisztikai hálózatok 2. System Engineering

(22)

Fokozatos változatképzés elve

Megoldási elvek változatai

Probléma

Koncepcióváltozatok

Részletes koncepció változatai

(23)

Változatképzés aspektusai

A változatképzés elmaradása esetén várható kihatások:

A legjobb megoldás megtalálásának elmaradása.

Komoly problémák fellépése a projekt egy már előrehaladott állapotában (újrakezdés, határidő tartása)

Választási alternatívák kidolgozása esetében várható kihatások:

A megoldások csak részleteikben különböznek egymástól.

Egy „kedvenc” megoldás megerőltetés nélkül kiválasztható és egy sejthetően rosszabb megoldással összevethető

(24)

Fázisképzés

Fejlesztés alatt lévő rendszer (kiegészítő részletezés)

Rendszer megvalósítás

alatt

Át-/újraépítés Megszüntetés Üzemeltetés

Kezdet

Probléma Megoldási

elv Koncepció

Részletes tervek

Bevezetésre kész rendszer

Bevezetett rendszer

Elavult nem kielégítő rendszer

A rendszer és a megoldás életciklusa

Állapotok és eredmények

Kezdet Elő-

tanulmány

Fő tanulmány

Részletes tanulmány

Rendszer- építés

Rendszer bevezetése

Projekt- zárás

Kezdet Rendszer

bevezetése

Projekt- zárás

Projektfázisok

(25)

A fázismodell módozatai

Fázisok összekapcsolása

Kis méretű áttekinthető projekteknél, például elő- és főtanulmány összekapcsolása

Fázisok kiterjesztése

Előtanulmányok, elő-megvalósíthatósági tanulmányok készítése

Fázisok átlapolása

Részmegoldások korai bevezetése

(26)

A fázismodell aspektusai I.

Koncepciószintű döntés – ráfordítás és haszonelemzés

Ráfordítás

A fejlesztési és ráfordítási költség egyszer jelentkezik Az üzemeltetési ráfordítás visszatérő elem

Haszon

Tervezési haszon: a know-how növekedése a projekt megszakadása esetén is Üzemeltetési haszon: a részmegoldások vagy a teljes megoldás bevezetésétől

Előta-

nulmány Főtanulmány Részletes

tanulmány Rendszerépítés Bevezetés Intenzifikálás 50 %

100 %

Ráfordítás

Idő

a

b Ráfordítás részei

a – a rendszerépítés

fázisában nagy a beruházási ráfordítás (gépek és

létesítmények)

b – a rendszerépítés fázisában alacsony beruházási ráfordítások (programozás)

(27)

A fázismodell aspektusai II.

Részmegoldások integrációja

Részmegoldások (részletes koncepciók) a teljes rendszer hibás

működését is okozhatják, ezért a tervezés korai fázisában össze kell vetni a teljes rendszerrel.

Minél később kerül a hiba felismerésre, annál nagyobb a következménye!

DE!

Minél tovább fut a projekt, annál több ismeret gyűlik össze a rendszerről!

Előtanulmány Főtanulmány Részletes

tanulmány Rendszerépítés Bevezetés

Intenzifikálás Használat Idő

Alapismeretek

Ismeretek a rendszerről

A tudás mértéke

nagy

alacsony

(28)

A fázismodell aspektusai III.

Az innováció lehetőségei

A rendelkezésre álló megoldási módszerek integrálása egy új megoldási módszerrel

A megoldási módszerek teljesen újak

A magasfokú innováció részletkérdéseknél kritikus lehet

A megoldási módszerek teljesen újak

Az új megoldási módszereknél két esetben van jelentőségük

Amennyiben a teljes megoldás eredménye csak nehezen becsülhető előre Minél nagyobbak a koordinációs feladatok.

(29)

A fázismodell aspektusai IV. – a teljes koncepció dinamikája

1 2 3 4 5 6

1

PERIÓDUSOK

P R O J E K T F Á

Elő- tanulmány

Fő- tanulmány

Megoldási elv

Teljes koncepció

Részletes Részletes Részletes TK

egyeztetés

TK egyeztetés

Logisztikai hálózatok Á Z I S O k

Részletes tanulmány

Rendszer- építés

Részletes koncepció

1

3

4 Részletes

koncepció 2

Különböző megvalósítási állapotok Lehetséges külső behatások

(30)

A fázismodell aspektusai V.

Azonnali intézkedések

Az azonnali intézkedés többek között lehet egy megoldás definiálása vagy egy részmegoldás cseréje.

Esélyek

Átlapolt megoldási módszer

Egyes részmegoldások már akkor bevezetésre kerülhetnek, amikor mások még csak a részletes tanulmány fázisában vannak.

Utólagos módosítások csak nehezen, vagy egyáltalán nem végezhetőek el.

Esélyek

A problémás helyzetek gyorsan megszüntethetőek

Pszichológiailag fontos, tulajdonképpen növekvő hatékonyságot biztosít Kockázatok

Elkapkodott döntések, kedvezőtlen projektegyüttállások A további opciók száma csökken

Jobb megoldások megtalálásának a lehetősége korlátozott

(31)

Problémamegoldás ciklusa

Helyzetelemzés

Cél meghatározása

Megoldások szintézise

Megoldások analízise Kiindulás

Célkeresés

Megoldáskeresés

kumentáció

tált Problémaorientált

mációszerzés

Megoldások analízise

Értékelés

Döntés

Eredmény Kiválasztás

Dok

Megoldásorient Inform

(32)

Problémamegoldás gondolkodási szintjei

(33)

Információáramlás a problémamegoldási ciklusban

Kiindulás

Helyzetelemzés

Szintézis - Analízis

Szükséges és kívánt célok A helyzet ismerete

(elsődleges, cél- és hatásorientált figyelembevétel)

A helyzet ismerete (elsődleges, megoldás- és struktúraorientált figyelembevétel)

Célkeresés

Szintézis Analízis

Értékelés

Döntés

Javaslattétel

Megoldási változatok, kiegészítő értékelési kritériumok

Szükséges és kívánt célok mint értékelési szempontok Megoldáskeresés

Kiválasztás

(34)

Ismétlődő ciklusok és visszalépési lehetőségek

Nagyciklusok

1: Megoldáskereséstől a célkeresésig: a megoldás megtalálása nem lehetséges; a célok megváltoztatása és illesztése.

2: Kiválasztástól a megoldáskeresésig: az értékelési kritériumok és a megoldási változatok nem teljességükben kezeltek; a megbízó részéről új kialakítási változatok iránti igény megjelenése.

3: Kiválasztástól a célkeresésig: a megbízó részéről új kérések megjelenése.

részéről új kérések megjelenése.

Finomciklusok

4: A célkeresésen belül: a probléma elmélyült megismerése fontos.

5: A megoldáskeresésen belül: iteratív megoldáskeresés.

6: A kiválasztáson belül: kritériumok kiegyenlítése és összehangolása.

(35)

Komponensek és módszertani modell közötti összefüggések

Helyzetelemzés

Megoldások szintézise

Megoldások analízise

Értékelés

Döntés Célkeresés

Megoldáskeresés

Kiválasztás

Probléma

Előtanulmány

Fő tanulmány

Részletes tanulmány

Rendszerépítés

Rendszer bevezetése

Problémamegoldási ciklus Projektfázisok

Változatképzés A nagyvonalútól a

finomtervezésig

Megoldási elvek változatai

Koncepció- változatok

Részletes koncepció változatai

Projekt lezárása

(36)

Projektfázisok problémamegoldási ciklusának elemei

Helyzet- elemzés Cél megha- tározása Megoldások szintézise Megoldások analízise Értékelés Döntés

(37)

Alternatívák System Engineering módszertanra

REFA-6 módszer

Értékelemzés – munkaterv VDI-Richtlinie 2221

Prototípus alkalmazás

Változatképzési koncepció Simultaneous Engineering

(38)

REFA modell

REFA-6 módszer Összehasonlítás a SE-vel

1. Célalkotás Célalakotás

2. Feladatlehatárolás Projektfeladat és helyzetelemzés 3. Ideális megoldás keresése Megoldások szintézise

4. Adatgyűjtés és gyakorlati megoldás kiválasztása

Helyzetelemzés

Megoldások szintézise Megoldások analízise 5. Optimális megoldás

kiválasztása

Megoldások analízise, értékelés

kiválasztása

6. Megoldások bevezetése célteljesülés ellenőrzése

Fázisok: rendszerépítés, bevezetés lezárás, inkl. projektmenedzsment

Különbség a SE-hez képest

Az egyes módszertani komponensek között nincs különbség

Nem különböznek a fejlesztési szintek a részletezettségi fok ellenére sem Csak kevés számú komplex probléma megoldására alkalmas

(39)

Értékanalízis - munkaterv

Értékanalízis-munkaterv a DIN 69 910 szerint

Összehasonlítás a SE-vel

1. Projekt előkészítés Projekttervezés 2. Objektum helyzetének

analízise

Helyzetelemzés

3. Elvárt állapot leírása Célok meghatározása 4. Megoldási elv kifejlesztése Koncepció szintézise

5. Megoldások előállítása Koncepcióanalízis, értékelés, döntés

5. Megoldások előállítása Koncepcióanalízis, értékelés, döntés 6. Megoldások megvalósítása Fázisok: rendszerépítés, bevezetés

lezárás, inkl. projektmenedzsment

Különbség a SE-hez képest

Az egyes módszertani komponensek között nincs különbség

Nem különböznek a fejlesztési szintek a részletezettségi fok ellenére sem Csak kevés számú komplex probléma megoldására alkalmas

(40)

VDI 2221 irányvonal

Feladat

A feladatleírás pontosítása

Funkciók és azok struktúrájának előállítása

Megoldási elvek és azok struktúrájának keresése

Megoldási elvek és azok

Követelménykatalógus

Funkcióstruktúra

Elvi megoldások

Moduláris struktúra

Analízis

Előtanulmány

Célkeresés

Megoldáskeresés,

Megoldási elvek kiválasztása

Fő tanulmány

dszerfejlesztés

Munkalépések Eredmények Összehasonlítás SE-vel

irányvonala szerint

Megoldási elvek és azok struktúrájának keresése

Mértékadó modulok előállítása

A teljes termék előállítása

Kivitelezési és használati terv kidolgozása

További megvalósítás

Moduláris struktúra

Előfejlesztés

Teljes fejlesztés

Termék-dokumentáció

Megoldáskeresés,

Változatok kiválasztása a különböző konkretizáltsági szinteken

Részletes tanulmány

Rendszer megvalósítása

Rend

Folyamat VDI 2221 i

(41)

Prototípus alkalmazás

pus

étesítmény/gép-prototípus

Prototíp

Virtuális lé

(42)

Változatképzési koncepció

A megoldások az első szinten nincsenek tökéletesítve Egy első változat kerül kidolgozásra, megépítésre és tesztelésre

Az első változat módosításai beépülnek a második változatba

A teljesítőképesség változatról változatra növekszik, tökéletesedik

tökéletesedik Példa

Repülőgép fejlesztés

Személygépkocsi fejlesztés

(43)

Simultaneous Engineering

Előtanulmány

Fő tanulmány

Előtanulmány

Fő tanulmány

Előtanulmány

Fő tanulmány

Részletes tanulmány Lineáris

fáziskoncepció Átlapolt fáziskoncepció

TermékfejlesztésGyártóeszköz- fejlesztés

Cél: rövid fejlesztési idő!

Beszerzés

Installálás

Prototípus

Nullszéria

Beszerzés

Installálás

Prototípus

Nullszéria Gyártóeszköz- beszerzés

(44)

3. Rendszeranalízis

Logisztikai hálózatok 3. Rendszeranalízis

(45)

Problémalehatárolás definíciója

Hatáskör

Hol lehet beavatkozni, ahol befolyásolási lehetőség van?

Hol vannak műszaki és szervezeti megoldási lehetőségek?

Milyen gyorsan kell egy megoldást megvalósítani?

Hol várható kedvező ráfordítás/haszon arány?

Megoldási terület

Az előállítandó megoldás területe.

Hatásterület

Magába foglalja a problématerület azon részeit, melyekben a megoldás implementálása után a a várható hatások fellépnek.

(46)

A rendszerben történő gondolkozás alapfogalmai

Megoldási terület Beavatkozási terület Problématerület

Problématerület módosítása a megoldás kihatásai alapján Problématerület határa

Beavatkozási terület határa Megoldási terület határa Hatásterület határa

A problématerület módosított határa

(47)

Peremfeltételek és korlátozások

Törvények, szabályok, szerződéses megállapodások

Előzetes döntések a típus, idő és pénzeszközök vonatkozásában Tervezési eredmények a releváns részek vonatkozásában

Épületek megbontása Elektromos csatlakozások Világítás

Peremfeltételek alatt olyan befolyásoló tényezőket értünk, amelyek a tervezés révén nem befolyásolhatóak.

Világítás Korlátozások

Intézményi szabályok

Rendelkezésre álló kapacitások, képességek Beszállítók és szolgáltatók …

(48)

Problémamegoldási ciklus részlépései

Kiindulás

Helyzetelemzés

Szintézis - Analízis

Szükséges és kívánt célok A helyzet ismerete

(elsődleges, cél- és hatásorientált figyelembevétel)

A helyzet ismerete (elsődleges, megoldás- és struktúraorientált figyelembevétel)

Célkeresés

Szintézis Analízis

Értékelés

Döntés

Javaslattétel

Megoldási változatok, kiegészítő értékelési kritériumok

Szükséges és kívánt célok mint értékelési szempontok Megoldáskeresés

Kiválasztás

(49)

Rendszeranalízis definíciója

Rendszeranalízis elemei

viselkedés elemekre bontása

összefüggések kidolgozása és tagolása okok megkeresése

Céljuk a szükséges információk kinyerése a tervezési folyamat számára.

Rendszeranalízissel szembeni követelmények:

a probléma megértésének növelése igények megvilágítása

célok megtalálásának és megfogalmazásának szolgálata a megoldás kidolgozási folyamatának előkészítése

(50)

Rendszer vizsgálata

Rendszeranalízis tartalma

új és javított megoldásokkal szembeni elvárások

új és javított megoldások kezelése

a releváns rendszer működési elve

releváns rendszert befolyásoló tényezők rendszerkörnyezet releváns részei

rendszerkörnyezet releváns részei a rendszer gyengeségei és erősségei erősségek és gyengeségek okai

a rendszer jövőbeli veszélyei és lehetőségei

(51)

Helyzetelemzés négy módja rendszerorientált

okorientált

megoldásorientált

megoldásorientált jövőorientált

(52)

Rendszerorientált hatásanalízis

Személyek

Tőke Befolyásoló

tényezők

Bemenet Kimenet

Vállalat

Anyag és energia

Információ

Áruk és

szolgáltatások

(53)

Rendszerorientált struktúraanalízis

A struktúraanalízissel a rendszer belső felépítése és folyamatai meghatározhatóak és behatárolhatóak.

Logisztikai hálózatok Logisztikai hálózatok 3. Rendszeranalízis

(54)

Befolyásoló tényezők vizsgálatának rendszerorientált figyelembevétele

Befolyásoló tényezők

csak a tűnetekből ismerhető fel változtatja kihatását

változtatja relevanciáját aktív vagy passzív

Tudomány Új technikák

Vevő

Igények növekedése

Vállalat

jó vagy rossz

egyedül vagy közösen lépnek fel Kisebb kör- nyezetterhelés Társadalom

Bérnövekedés

Rövidebb munkaidő Szakszervezetek

(55)

Rendszeraspektusok rendszerorientált figyelembevétele

Különböző rendszeraspektusok figyelembevételével ugyanazon rendszer különböző szempontok szerint vizsgálható.

anyagáramlás

információáramlás

információáramlás személyforgalom szerszámáramlás

…

(56)

Okorientált vizsgálat

Okorientált vizsgálat funkciói:

Egy nem kielégítő helyzet, veszély vagy esély nyilvánvaló szimptómáinak azonosítása és leírása

Szimptómák gyűjtése, tagolása és a teljesség és ellentmondások vizsgálata

vizsgálata

Szimptómák és okok összerendelése és ezáltal a releváns elemek feltárása

(57)

Különböző ok-hatás összefüggési modellek

1. Egyfokozatú, lineáris 2. Egyfokozatú, hálózatos 3. Többfokozatú, hálózatos

4. Komplex hálózatos 5. Halszálka ábrázolás (Ishikawa)

ok hatás

okok hatások

ok hatások

ok hatás okok

hatás

(58)

Megoldásorientált mód jellemzői

A megoldásorientált mód esetében az analízis alapvetően a jövőben lehetséges kialakítási lehetőségekre és azok lehatárolására irányul.

1. Funkcionális analízis

Analizálja a „Mi, hogyan és mivel?” kérdésekre adható válaszokat.

válaszokat.

2. Eszközkatalógus

A lehetséges eszközök és intézkedések a kívánt funkciók teljesítése érdekében.

(59)

Jövőorientált vizsgálat

Jövőorientált vizsgálat során a vizsgálat tárgya:

Rövid-, közép- és hosszútávú fejlesztés a jelenlegi állapot megtartása mellett

A környezetben várható fejlesztések és az azokból adódó befolyásoló tényezők a megoldási és beavatkozási terület vonatkozásában

vonatkozásában

Egy megoldás megtalálásának sürgőssége

Beavatkozások lehetséges hatásai a jelenlegi állapotokra

(60)

Helyzetelemzés alkalmazása

Helyzetelemzési technikák:

információgyűjtés

Múltbeli, jelenlegi és jövőbeli állapotokról

információelőkészítés információ ábrázolása

(61)

Helyzetelemzés alkalmazása - információgyűjtés

Logisztikai hálózatok Logisztikai hálózatok 3. Rendszeranalízis

(62)

Információgyűjtés aspektusai

Részletezettségi fok

Jobb olyan mélységben részletezni amennyire szükséges, mint amennyire lehetséges.

Elsődleges források

Az elsődleges források kikérdezése ráfordításigényes, azonban pontos, hiteles eredményt szolgáltathat.

Másodlagos források

A kívánt válaszok a rendelkezésre álló anyagokból levezethetőek, ezáltal az információszerzés ráfordításigénye csökkenthető.

(63)

Helyzetelemzés alkalmazása – információ előkészítés és -ábrázolás

Rendszerben gondolkodás módszerei Fekete doboz

Rendszerábrázolás (elemek, kapcsolatok, határok, …)

Rendszerhierarchiai ábrázolás (fő- és alrendszerek, …)

Kiegészítő módszerek ABC analízis

Folyamatdiagram

Hozzárendelési mátrix Táblázatok

Jellemzők

alrendszerek, …)

Rendszeraspektusok figyelembevétele

Jellemzők

…

(64)

Analízis folyamata – hipotézis felállítása

grafikus ábrázolással

lehetséges a saját vélemény Az analízis kezdetekor

gyakran olyan hipotézisek állnak rendelkezésre, melyek előzetes tudáson alapulnak, de nem

igazolhatóak.

Két elv a hipotézisek effektív alkalmazásához

Előzetes ismeret és tudás Hipotézisek meghatározása

(A probléma-, beavatkozás- és megoldási területek aspektusai, környezeti kapcsolatok

Információ- szerzés a probléma-, beavatkozási-

és megoldási területről

Információ- szerzés a környezetből

Feldolgozás

lehetséges a saját vélemény más számára érthetővé tétele (bázis a megbeszélésekhez) a hipotéziseket nem kell igazolni, hanem mint egy lehetséges megoldást

figyelembe véve megalapozni és megvizsgálni

Feldolgozás

A hipotézis megvitatása és megalapozása

A helyzet kielégítően ismert és leírt?

további problémamegoldás igen

nem nem

(65)

Helyzetanalízis iteratív folyamata

Kezdeményezés

A problématerület és a környezet vizsgálata A problématerület és a környezet struktúrálása

A problématerület lehatárolása Mélyanalízis

A probléma és megoldásterületről A probléma megértésének elmélyítése

A probléma- és megoldásterületről, valamint a környezetből származó tények és adatok gyűjtése,

előkészítése, interpretálása

A probléma megértésének elmélyítése a struktúra felépítése révén tekintettel a rendszer-, ok-, megoldás-, idő- és fejlesztésorientált szempontokra

Megoldások keresése, beavatkozási terület lehatárolása Eredmények elmélyítése, dokumentáció

(66)

A folyamat dokumentálása

A dokumentáció a teljes projektet végigkíséri

A problémamegoldási ciklus folyamán vissza kell tudni nyúlni az analízis kijelentéseihez és eredményeihez

A hipotéziseknek és számításoknak a tervezők, megbízók és más résztvevők számára átláthatónak kell lenni

A projekt előrehaladott fázisában jelentkező problémák esetében vissza kell tudni nyúlni korábbi eseményekhez

A megalapozott döntéseket kell előnyben részesíteni A kidolgozók rugalmas cseréjét biztosítani kell

A használt szakmai fogalmak egységesítését segíti elő a projekt írásos dokumentálása

(67)

Vizsgált terület és tudás mértéke a rendszerfejlesztésben

nagy

ett terület, tudás mértéke

Problémamegoldás lehetőségei

Problémafelismerés

Beavatkozási lehetőségek

Előtanulmány Főtanulmány Részletes

tanulmány Rendszerépítés Bevezetés, javítás idő kicsi

Figyelembe ve

Vizsgált terület

(68)

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése Forrás: D. Ziems: Technische Logistik című előadásanyaga

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

(69)

Anyagáramlás típusai

(70)

Mérőszámok

Áramlási szabályok

homogén áramlás esetén

Áramlási szabályok

diszkrét áramlás esetén

t S M

= ∆

∆t ∆t →dt

ahol egy igen kicsiny időintervallum és Áramlás erőssége

Anyagáramlási intenzitás Q = M ^vagy ^Q ⁼ ¹

∫

^T ^Sdt

Mi mennyiség [darab] vagy mennyiségtartalom (térfogat, tömeg)

Érkezési esemény

ti időpont Átáramlás

1 ,i+

ti megérkezési időpontok közötti időtartam

T

Q = M ⁼

∫

^Sdt

Q T

0

vagy 1 Beérkezési ráta (intenzitás)

Ütemráta (intenzitás)

1 + ,

= 1

i

ti

λ

Intenzitási ráta (intenzitás) λ

t M λ M

i i

=

1 + , m

(71)

Anyagáramlási mérőszámok

közepes kapacitástartalékközepes kapacitás- kihasználás

határérték határérték =Q

S műszaki határérték QT= Sdt=M(t)

t

t0

∫

határérték

S

= Q η

Q

=S Ψ ^max

η 1

=

ξ -

Átlagos kapacitáskihasználtság

Közepes csúcsfaktor

Közepes kapacitástartalék

(72)

Szállítóberendezések jellemzése az áramlási intenzitással

(73)

Folyamatos áramlás típusai

egyenletes áramlás S=állandó nem egyenletes áramlás S=változó

szabályosan változó szabálytalanul változó

szabálytalanul változó

stacionárius áramlás az átlagos S állandó

instacionárius áramlás az átlagos S időtől függő

(74)

Diszkrét áramlás típusai

ütemezett

tok közötti g

üváltozó

Beérkezési időpont különbség

(75)

gyelt objektum

Megfig

(76)

Raktári mérőszámok

(77)

A logisztika modellvilága

(78)

Tárolóelem modellje

∫

S

0

dt ) t ( S

= ) t ( M

(79)

Rendszeraspektusok rendszerorientált figyelembevétele

Kínálat: áruk rendelkezésre állásának egy olyan állapota, mely egy adott igényt kielégíthet.

Igény: áruk hiányának egy olyan állapota, mely az áruk kínálatából kielégíthető.

A kínálat és az igény általában természetes adottságokkal vagy műszaki létesítményekkel kapcsolható össze és lokalizálható.

Forrás: hely, ahol a kínálat keletkezik Nyelő: hely, ahol az igény jelentkezik

Mind a forrás, mind a nyelő jellemezhető típussal, hellyel és időponttal.