Eszközkatalógus

A lehetséges eszközök és intézkedések a kívánt funkciók teljesítése érdekében.

Logisztikai hálózatok 3. Rendszeranalízis

Jövőorientált vizsgálat

Jövőorientált vizsgálat során a vizsgálat tárgya:

Rövid-, közép- és hosszútávú fejlesztés a jelenlegi állapot megtartása mellett

A környezetben várható fejlesztések és az azokból adódó befolyásoló tényezők a megoldási és beavatkozási terület vonatkozásában

Logisztikai hálózatok

vonatkozásában

Egy megoldás megtalálásának sürgőssége

Beavatkozások lehetséges hatásai a jelenlegi állapotokra

Logisztikai hálózatok 3. Rendszeranalízis

Helyzetelemzés alkalmazása

Helyzetelemzési technikák:

információgyűjtés

Múltbeli, jelenlegi és jövőbeli állapotokról

Logisztikai hálózatok

információelőkészítés információ ábrázolása

Logisztikai hálózatok 3. Rendszeranalízis

Helyzetelemzés alkalmazása - információgyűjtés

Logisztikai hálózatok Logisztikai hálózatok 3. Rendszeranalízis

Információgyűjtés aspektusai

Részletezettségi fok

Jobb olyan mélységben részletezni amennyire szükséges, mint amennyire lehetséges.

Elsődleges források

Az elsődleges források kikérdezése ráfordításigényes, azonban pontos, hiteles eredményt szolgáltathat.

Logisztikai hálózatok

Másodlagos források

A kívánt válaszok a rendelkezésre álló anyagokból levezethetőek, ezáltal az információszerzés ráfordításigénye csökkenthető.

Logisztikai hálózatok 3. Rendszeranalízis

Helyzetelemzés alkalmazása – információ előkészítés és -ábrázolás

Rendszerben gondolkodás módszerei Fekete doboz

Rendszerábrázolás (elemek, kapcsolatok, határok, …)

Rendszerhierarchiai ábrázolás (fő- és alrendszerek, …)

Kiegészítő módszerek ABC analízis

Folyamatdiagram

Hozzárendelési mátrix Táblázatok

Jellemzők

Logisztikai hálózatok

alrendszerek, …)

Rendszeraspektusok figyelembevétele

Jellemzők

…

Logisztikai hálózatok 3. Rendszeranalízis

Analízis folyamata – hipotézis felállítása

grafikus ábrázolással

lehetséges a saját vélemény Az analízis kezdetekor

gyakran olyan hipotézisek állnak rendelkezésre, melyek előzetes tudáson alapulnak, de nem

igazolhatóak.

Két elv a hipotézisek effektív alkalmazásához

Előzetes ismeret és tudás Hipotézisek meghatározása

(A probléma-, beavatkozás- és megoldási területek aspektusai, környezeti kapcsolatok

Információ-szerzés a probléma-,

beavatkozási-és megoldási területről

Információ-szerzés a környezetből

Feldolgozás

Logisztikai hálózatok

lehetséges a saját vélemény más számára érthetővé tétele (bázis a megbeszélésekhez) a hipotéziseket nem kell igazolni, hanem mint egy lehetséges megoldást

figyelembe véve megalapozni és megvizsgálni

Feldolgozás

A hipotézis megvitatása és megalapozása

A helyzet kielégítően ismert és leírt?

további problémamegoldás igen

nem nem

Logisztikai hálózatok 3. Rendszeranalízis

Helyzetanalízis iteratív folyamata

Kezdeményezés

A problématerület és a környezet vizsgálata A problématerület és a környezet struktúrálása

A problématerület lehatárolása Mélyanalízis

A probléma és megoldásterületről A probléma megértésének elmélyítése

Logisztikai hálózatok

A probléma- és megoldásterületről, valamint a környezetből származó tények és adatok gyűjtése,

előkészítése, interpretálása

A probléma megértésének elmélyítése a struktúra felépítése révén tekintettel a rendszer-, ok-, megoldás-, idő- és fejlesztésorientált szempontokra

Megoldások keresése, beavatkozási terület lehatárolása Eredmények elmélyítése, dokumentáció

Logisztikai hálózatok 3. Rendszeranalízis

A folyamat dokumentálása

A dokumentáció a teljes projektet végigkíséri

A problémamegoldási ciklus folyamán vissza kell tudni nyúlni az analízis kijelentéseihez és eredményeihez

A hipotéziseknek és számításoknak a tervezők, megbízók és más résztvevők számára átláthatónak kell lenni

A projekt előrehaladott fázisában jelentkező problémák esetében vissza kell tudni nyúlni korábbi eseményekhez

Logisztikai hálózatok

A megalapozott döntéseket kell előnyben részesíteni A kidolgozók rugalmas cseréjét biztosítani kell

A használt szakmai fogalmak egységesítését segíti elő a projekt írásos dokumentálása

Logisztikai hálózatok 3. Rendszeranalízis

Vizsgált terület és tudás mértéke a rendszerfejlesztésben

nagy

ett terület, tudás mértéke

Problémamegoldás lehetőségei

Problémafelismerés

Beavatkozási lehetőségek

Logisztikai hálózatok

Előtanulmány Főtanulmány Részletes

tanulmány Rendszerépítés Bevezetés, javítás idő kicsi

Figyelembe ve

Vizsgált terület

Logisztikai hálózatok 3. Rendszeranalízis

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése Forrás: D. Ziems: Technische Logistik című előadásanyaga

Logisztikai hálózatok

Otto-von-Guericke Universität, 2009.

Logisztikai hálózatok

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

Anyagáramlás típusai

Logisztikai hálózatok Logisztikai hálózatok

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

Mérőszámok

Áramlási szabályok

homogén áramlás esetén

Áramlási szabályok

diszkrét áramlás esetén

t S M

= ∆

∆t ∆t →dt

ahol egy igen kicsiny időintervallum és Áramlás erőssége

Anyagáramlási intenzitás Q = M ^{vagy Q = 1}

∫

^{T Sdt}

Mi mennyiség [darab] vagy mennyiségtartalom (térfogat, tömeg)

Érkezési esemény

ti időpont Átáramlás

1 ,i+

ti megérkezési időpontok közötti időtartam

Logisztikai hálózatok

T

Q = M ⁼

∫

^Sdt

Q T

0

vagy 1 Beérkezési ráta (intenzitás)

Ütemráta (intenzitás)

1

Intenzitási ráta (intenzitás) λ

Logisztikai hálózatok

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

Anyagáramlási mérőszámok

közepes kapacitástartalékközepes kapacitás- kihasználás

Logisztikai hálózatok

határérték

-Átlagos kapacitáskihasználtság

Közepes csúcsfaktor

Közepes kapacitástartalék

Logisztikai hálózatok

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

Szállítóberendezések jellemzése az áramlási intenzitással

Logisztikai hálózatok Logisztikai hálózatok

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

Folyamatos áramlás típusai

egyenletes áramlás S=állandó nem egyenletes áramlás S=változó

szabályosan változó szabálytalanul változó

Logisztikai hálózatok

szabálytalanul változó

stacionárius áramlás az átlagos S állandó

instacionárius áramlás az átlagos S időtől függő

Logisztikai hálózatok

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

Diszkrét áramlás típusai

ütemezett

tok közötti g

Logisztikai hálózatok

üváltozó

Beérkezési időpont különbség

Logisztikai hálózatok

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

Rendszer vizsgálata

gyelt objektum

Logisztikai hálózatok

Megfig

Logisztikai hálózatok

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

Raktári mérőszámok

Logisztikai hálózatok Logisztikai hálózatok

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

A logisztika modellvilága

Logisztikai hálózatok Logisztikai hálózatok

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

Tárolóelem modellje

∫

S

0

dt ) t ( S

= ) t ( M

Logisztikai hálózatok Logisztikai hálózatok

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

Rendszeraspektusok rendszerorientált figyelembevétele

Kínálat: áruk rendelkezésre állásának egy olyan állapota, mely egy adott igényt kielégíthet.

Igény: áruk hiányának egy olyan állapota, mely az áruk kínálatából kielégíthető.

A kínálat és az igény általában természetes adottságokkal vagy műszaki létesítményekkel kapcsolható össze és lokalizálható.

Logisztikai hálózatok

Forrás: hely, ahol a kínálat keletkezik Nyelő: hely, ahol az igény jelentkezik

Mind a forrás, mind a nyelő jellemezhető típussal, hellyel és időponttal.

Logisztikai hálózatok

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

Az anyagáramlás potenciálmodellje

1. Layout

Logisztikai hálózatok

i j

-2. Folyamat

Logisztikai hálózatok

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

Topológiák, potenciálok és áramlások ábrázolási formái

Logisztikai hálózatok Logisztikai hálózatok

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

A logisztika modellvilága

Logisztikai hálózatok Logisztikai hálózatok

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

A szállítási mátrix általános ábrázolása

Forrás ^{Az eij} adatmező információt

hordoz az Fi-NYjrelációra vonatkozóan

Szállítási mátrix alkalmazása

Logisztikai hálózatok

Hálózati mátrix

Anyagáram mátrix

Értékelő mátrix

Kapcsolati mátrix Relációmátrix Mennyiségi mátrix Kapacitás mátrix Távolság mátrix Időtartam mátrix

Szállítási munka mátrix Költségmátrix

Leírás Tartalom Egység

Logisztikai hálózatok

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

A szállítási mátrix számozása

Logisztikai hálózatok Logisztikai hálózatok

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

Adatok tárolása a szállítási mátrixban

Egy szállítási probléma különböző szempontok szerinti leírásához különböző mátrixok azonos formátumú leírása szükséges.

Kapcsolati mátrix

e_ij=h_ij, ahol ha h_ij=1 akkor közvetlen kapcsolat van az i és j pont között ha h_ij=0 akkor nincs közvetlen kapcsolat az i és j pont között Relációs mátrix

e_ij=r_ij, ahol ha r_ij=1 akkor cserekapcsolat van az i és j pont között ha r_ij=0 akkor nincs cserekapcsolat az i és j pont között

Logisztikai hálózatok

Távolságmátrix e_ij=s_ij [km, m]

Lehetséges távolságmegadási módok:

• Légvonal

• Ortogonális kapcsolat

• Tényleges távolság

2 Mátrix tartalma Problémaábrázolás

a s_ij=s_ji egyszerűsített b s_ij=s_ji nagyvonalú c s_ij=s_ji vagy s_ij≠s_ji részletes

Logisztikai hálózatok

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

Folyammátrix

Pi Teljes kínálat

Pj igénye, ami a beáramlásokból fedezhető

Összegképzés a teljes be- és kiáramlásokból, ellenőrzési érték

eij=Mij[t, m³, darab]

A megadott értékek egy nagyobb időintervallumra vonatkoznak!

Logisztikai hálózatok

P1

Kiegyenlítettség vizsgálata

Logisztikai hálózatok

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

Kapcsolati egyensúly Paletta áramlási mátrix

35 szükséges üres paletták PB PX

P_A

P_X M_x⁺

Mx- Igény és kínálat összehasonlítása:

felesleg: kínálat

Logisztikai hálózatok

szükséges üres paletták számát

felesleg: kínálat hiány: kereslet

PA

PB

PC

10 paletta 20 paletta 10 paletta

PX

35 paletta PD

5 üres paletta beáramlás kiáramlás

Logisztikai hálózatok

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

Alkalmazási példa szállítási mátrixra

Layout ábrázolása

Pi, (xi,yi) rij koincidens

távolság-számítás

típus megadása Mij

Logisztikai hálózatok

s_ij

Sankey diagramm

Logisztikai hálózatok

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

Állapot-átmeneti modell I.

Egy objektum állapota azáltal definiált, hogy annak tulajdonságai nem változnak. Egy állapot leírható:

nevével,

tulajdonságaival,

kezdetével és végével (vagy tartamával).

Egy állapot egy másik állapotba történő átmenettel ér véget, amint az állapot egy tulajdonsága megváltozik. Az átmenet egy pillanat alatt

végbemegy és mint esemény írható le, mely egy időponttal köthető össze.

Egy objektum összes lehetséges állapotának halmaza az állapottér, ahol az objektumok mindig csak egyetlen lehetséges állapotban találhatóak

Logisztikai hálózatok

az objektumok mindig csak egyetlen lehetséges állapotban találhatóak meg.

Alkalmazás

Az állapot-átmenet modellek klasszikus alkalmazási példája az absztrakt automata mint objektum, ahol (1) egy belső állapottér van és az automata mindig egy jól definiálható Z állapotban található, (2) ezen események egy külső esemény (input X) megváltoznak és (3) a hatások (output Y) kívülről érzékelhetőek.

Logisztikai hálózatok

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

Állapot-átmeneti modell II.

Egy determinisztikus automata esetében egyértelműen leírható, hogy egy meghatározott X input a rendszer Z állapotában milyen Y kimenetet eredményez. Amennyiben ez nem igaz, akkor az egy véletlenautomata.

Egy determinisztikus automata segítségével jól leképezhető például egy darabáru raktár.

Logisztikai hálózatok

Állapot-átmenet-diagram

Az állapot-átmenet modellek kis állapottérben történő ábrázolásának hatékony eszköze az állapot-átmenet-diagram, mely egy gráf, ahol az állapotok a csúcsok és az állapotok közötti átmenetek irányított élek.

Logisztikai hálózatok

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

Információk, állapotok, akciók és hatások kapcsolata

Logisztikai hálózatok Logisztikai hálózatok

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

Szállítási folyamat leírása állapot-átmeneti diagrammal

Logisztikai hálózatok Logisztikai hálózatok

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

Anyagáramlási rendszer elemeinek viselkedési modellje Fekete doboz modell alternatív állapotokkal

Bemenet:

felvevőképes V

nem felvevőképes V Kimenet:

leadóképes D

nem leadóképes D

Alternatív állapotok Forrás:

Logisztikai hálózatok

leadóképes A

nem leadóképes A Nyelő

felvevőképes B

nem felvevőképes B

Kapcsolódási feltételek két elem részére:

megelőző elem – E1 követő elem – E2

Logisztikai hálózatok

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

Anyagáramlási rendszer elemeinek viselkedési modellje

HA

állapotváltozat

AKKOR

a kapcsolat állapota D1 és V2 K1,2 lehetséges kapcsolat:

átmenet, átadás, átvétel, folyam D1 és V2 K1,2 nem lehetséges kapcsolat:

várakozik igényre vagy levételre, illetve leadási lehetőség blokkolt

D1 és V2 K1,2 nem lehetséges kapcsolat:

Logisztikai hálózatok

D1 és V2 K1,2 nem lehetséges kapcsolat:

várakozik szállításra

D1 és V2 K1,2 kapcsolat hatástalan:

nincs konfliktus

Logisztikai hálózatok

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

Állapotok és viszonyok a kiszolgálási modellben

Palettázó Gravitációs palettaszállító Szállítótargonca

A

Esemény Állapot

SE

Kapcsolat SE-FE

Állapot FE

Logisztikai hálózatok

t₀ M=0 V szabad

t₁ megérkezés M=0 V foglalt

t₀ M=0 V foglalt

t₁ megérkezés M 1 V foglalt

t₀ M=k>0 V foglalt

t₁ feltétel vége M=k-1 V szabad

t_i M=k-1 V foglalt

Logisztikai hálózatok

4. Anyagáramlási rendszerek modellezése

In document BeszállítóAnyag bemenetSzerszámtárolóNyersanyag tárolóFélkész termék tárolóHulladékMűhelyMinőségellenőrzésSzerelési késztermékKészáru raktárVevő (Pldal 58-96)