A TERÚLETI MGBILITÁS
VOLUMENENEK VALTOZASAI*
ILLÉS SÁNDOR
Az emberek térbeli mozgásának tanulmányozása során a mozgás volumene, mérlege, összetétele, intenzitása, iránya, távolsága és az indokok (okok, célok) vizsgálata a leg—
gyakoribb. ([1]—[7]) A felsorolt területek közül e tanulmány elsősorban a volumenváltozásokkal, ezek vélhető makro— és mikroszintű okaival, a különféle mozgások nemek szerinti összetételével foglalkozik.
A volumen meghatározása
A sokféle térbeli népességmozgás közül az állandó vándorlást, az ideiglenes vándor- lást és visszavándorlást, valamint a településen belüli költözést és a napi ingázást vizsgá—
lom. A településen belüli költözések és az ingázások a magyar statisztikai definíció sze- rint nem vándorlások, de — véleményem szerint — a kisebb fogalmi eltérések ellenére tartalmuk hasonló, és ezért együttes vizsgálatuk nem indokolatlan. A volumen vizsgála—
tánál torzított képet kapnánk a népesség térbeli mobilitásáról, ha csak a vándorlások áramának változását jellemeznénk, és eltekintenénk a településeken belüli költözések, valamint az ingázások hatásától. ([2], [5], [8], [9]) A településsűrűség és a települések közlekedés—földrajzi helyzete ugyanis befolyásolják a vándorlások és napi ingázások számát. [47]
A háromféle vándorlás (állandó, ideiglenes, ideiglenes vissza) fogalma annyiban kü—
lönbözik a településen belüli költözésektől, hogy a vándorlók közigazgatási határt lépnek át és hosszabb távolságokat tesznek meg, mint a településen belül költözők. Az 1950—es évektől az 1990-es évekig igen gyakori volt a települések összevonása. Ez már önmagá—
ban csökkentette a települések közötti vándorlások, valamint az ingázások volumenét, és gyengítette a vándorlások és a költözések között fennálló különbségeket. ([lO]—[l3]) Az 1990—es évekig tehát a jelenségek között húzódó tartalmi differenciák nem erősödtek, hanem inkább elmosődtak.
A napi ingázás településhatár átlépésével jár együtt, de lakóhely—változtatással nem.
Elsődleges okként a munkahelyre járás szerepel. Az ingázás jelensége — az ingavándor—
A Magyar Statisztikai Társaság l994. szeptember 29-30-án Balatonkenesén rendezett ,Gazdaság—társadatlom—területiség"
e, konterenciáján elhangzott előadás kissé módosított változata.
lás szóhasználata mellett —— a következő érvek miatt rokon a vándorlásokéval. ([l], [10],
[ll],[14i.[181,l481,l50])
1. Az ingázás a vándorlások egyik megelőző lépcsőfoka (sokszor kozvetlen előkészítője) lehet, és egyfajta kompromisszumkém is felfogható a menni vagy maradni kérdésének felmerülésekor.
2. Nagy valószinüséggel állítható, hogy az ingázás egyenek szintjén jelentkező másod—,harmad— és többedrangú okai hasonlók a vándorlásokéhoz.
3. A nem napi gyakorisággal ingázók (távolsági ingázók) jelentős részének a munkahelyeközelében ideig- lenes lakhatási lehetőséget kell fenntartania, ezért a bejelentkezés évében ideiglenes vándorlónak is minősül—
nek.
A vándorlás, a településen belül költözés és a napi ingázás mennyiségeinek együttes vizsgálata — véleményem szerint — árnyaltabban tükrözi a területi mobilitást és annak változásait, mintha csak a vándorlásokat vennénk figyelembe.
A volumenváltozások tendenciái, makro- és mikroszintű okai és célja
A vándorlások 1. ábrán bemutatott volumene az 1950—es évek végétől, az 1960-as évek elejétől kezdve, kisebb megszakításoktól eltekintve fokozatosan süllyedő tendenciát
mutat ([3L [4], [6], [19], [51])
I . ábra. A belföldi vándorlások és a településeken belüli költözések, 1960—1993 (ezer fő)
800 700 600 500 400
O O A v
l960 l962 l964 1966 1968 1970 l972 1974 1976 1978 l980 1982 1984 l986 l988 1990 l992 --- Állandó vándorlások
— '— —' Ideiglenes vándorlások és visszavándorlások Településen belüli költözések
[forrás: itt és a továbbiakban a Központi Statisztikai Hivatal megfelelö demográfiai e'vkőnyveiv
Az l960—as évtized közepén—végén az ideiglenes vándorlásokból eredő emelkedés, majd az l980—as e'vek közepén-végén az állandó és ideiglenes vándorlások emelkedésé—
ből származó volumennövekedés törte meg az egyenletes csökkenést. 1989—től azonban egy erősebb változás nyomai kezdenek mutatkozni. A belső vándorlások volumenében w a korábbi hasonló hosszúságú időszakokhoz viszonyítva — a csökkenő tendencia tovább erősödik.
A TERÚLETl MOBlLlTÁS
545
Érdemes megvizsgálni, hogy a vándorlások konkurens tényezőjeként jelentkező tele—
pülésen belüli költözések volumene milyen nagyságban és milyen irányokban változott.
A változások tendenciája követi—e a vándorlásoknál tapasztaltakat, vagy esetleg másként alakul?
A településeken belüli kóltözések összmennyisége az l960—as évek közepéig megkö—
zelítően a fele volt a vándorlásoke'nak, az l980-as évek első felében nagyjából ugyanany—
nyi, majd az évtized második felében már meghaladja azt. Tehát éppen ellentétes irányú, enyhén emelkedő tendenciát láthatunk a településen belül költözöknél [12], ha a vándor—
lókkal vetjük egybe őket. 1988-1989-ben szintén változások tapasztalhatók. Az eddigi enyhe emelkedés megtörik, és gyors csökkenéssé változik.
Népszámlálási adatok alapján nézzük meg, hogyan alakul a napi ingázások nagysága a vizsgált időszak folyamán.
A napi ingázók száma és aránya nemek szerint 1960 és [990 között
Év Szám (fő) Az aktív keresők százalékában
összesen férfi nő összesen férfi nő
1960 636 000 518 000 l 18 000 13,4 169 7,0
l970 977 000 708 000 269 000 l9,6 24,l [3.1
1980 1 218 000 829 000 389 000 24,0 289 17,7
l990 ! 145 641 744 341 401 300 25,3 29,6 [9.9
l'hrráx: [le 8, old, e's Foglalkozási adatok, l990. e'vi Ne'pszámlálás 25, két Központi Statisztikai Hivatal Budapest.
l993. 296—297. old.
Az 1950—es évek feszített ütemű iparosítása következtében ugrásszerűen nőtt az in- gázók száma. 1960—ban a 636 ezer ingázó az aktív keresők közel l3,4 százalékát tette ki.
Az 1960—as években az ingázók száma elsősorban a szövetkezetesítések, másodsorban a viszonylag számottevő nőimunkaerő-tartalék aktivizálása re've'n jelentősen emelkedett.
Az 1970-es években az ingázók száma tovább növekedett, bár dinamikája mérséklődött.
Az ingázók 1970—es évekbeli növekedését a női munkavállalás folytatódása, a település- és területfejlesztési politika módosulása és az eddigi településenkénti mezőgazdasági szövetkezetek egyesítésével járó változások okozták. ([l 1], [20], [21]) Megállapíthatjuk, hogy az l960-as évektől az l980—as évekig — a településen belül költözőkhöz hasonlóan
—— a napi ingázások volumenében ís növekedés következett be.
Az 1990. évi népszámlálás adatai alapvetően új helyzetet tükröznek. A napi ingázók számának korábbi jelentős mértékű gyarapodását csökkenés váltotta fel. [22] A trend- módosulás időszaka az adatokjellege'ből következően nem határozható meg pontosan, de talán nem járunk messze az igazságtól, ha az l980—as évek második felére tesszük azt.
Meg kell jegyezni, hogy az ingázók számának csökkenése az aktív keresők teljes állomá—
nyának csökkenésével párhuzamosan ment végbe. A naponta ingázók aránya tehát az ak—
tív keresők körén belül ebben az időszakban országosan nem csökkent, sőt némileg emelkedett.
Magyarországon a térbeli mozgások túlnyomórészt egyéni elhatározások eredményei.
A vándorlások általában a külső körülmények által befolyásolt szabad, egyéni és gyakran csoportos akarat eredményei, melyekre nemcsak a tartósan érvényesülő makroszintű
folyamatok hatnak. hanem a legkülönfélébb napi események is. ([l], [2], [8], [12], [23]) Tehát a vándorlások okait vizsgálva egyaránt jogosultsága van a makro— és a mikroszintű megfigyelésnek és elemzésnek. ([4], [5], [9], [25]) Röviden felvázolom a vándorlásokra ható legjellemzőbb okokat.
Az 1950—es évek vége, az l960—as évek eleje nagyarányú vándormozgalmának mak—
roszintű okai között találjuk a centralizált iparosítást, a tömeges munkaalkalmakat terem—
tő beruházásokat, a mezőgazdaság kollektivizálását, melyek erőteljes városba áramlást idéztek elő. E mozgásokat erősítette a városokat a falvak hátrányára előtérbe helyező politika is. Ezt követően a vándorlások volumenének folyamatos csökkenésében szerepe volt a decentralizált ipartelepítésnek, az életkörülmények lassú területi nivellálódásának, a településegyesítéseknek és a vándorlásokkal konkuráló jelenségek (a településen belüli költözések és a napi ingázások) volumenének a vándorlások csökkenésével párhuzamos növekedésének is. (B]-[6], [8], [12], [16], [19])
A volumencsökkene's makroszintű okait vizsgálva még egy tényezőre szeretném fel—
hívni a figyelmet. Egy l989—l992—re vonatkozó helyi felvétel (és ezért országos szintre nem általánosítható) egyik fő következtetése volt, hogy a vándorlókra sem az elván—
dorlás, sem az odavándorlás helyén nem jellemző a második gazdaságban való részvé—
tel, Valószínűsíthető, hogy jövedelmi helyzetüket elsősorban a térbeli mobilitásuk kö- vetkezményeiből eredő többlethaszonnal javítják. [23] Ismert, hogy a főmunkaidőn túli munkavégzésnek hagyományai vannak Magyarországon és az l970—es évek végén kez—
dődő reáljövedelem-csökkenés és életszínvonal—romlás miatt (egyben elkerülésére is) a túlmunka valamilyen formája szinte általánossá vált az aktív lakosság körében. A túl—
munkának a második gazdaság és a háztartásgazdaság adott megfelelő keretet. A máso- dik gazdaság jövedelemkiegészítő, jövedelempótló szektorrá vált. Ugyanakkor sem az első, sem a második gazdaság önmagában (a másik nélkül) nem válhatott a lakosság széles körének megélhetési forrásává. ([24], [26]) Az 1990—es években a rejtett gazdaság súlya igen jelentős Magyarországon, hiszen 1992—ben az ott keletkező jövedelem a GDP 30 százalékát tette ki. [27]
Elképzelhető-e, hogy a fő- és a túlmunka egybeolvadása csökkentheti a mobilitást. Az 1980—as évekre is jellemző a vándorlások volumenének lassú csökkenése. Ez 1988 után felgyorsul, elsősorban az ideiglenes vándorlások és visszavándorlások nagy—
ságának erőteljes esése miatt. Ez a csökkenés valószínűleg összefügg azzal, hogy a beru—
házások és az építőipar látványos visszaesése miatt feleslegessé váltak a távolsági ingá—
zók, akiknek ideiglenes lakóhelye a munkahelyük közelében volt. [30]
A makroszintű okok után vizsgáljuk meg a bevalláson alapuló mikroszintű célok szerkezetét.
A belső vándorlások céljairól a demográfiai évkönyvek l956-tól közölnek adatokat.
A megfigyelt célstruktúrában folyamatosan szerepelnek a munkával (tanulással), lakás—
sal, családi eseményekkel, látogatással kapcsolatos célok. Az átjelentkező egy alkalom—
mal csak egy célt jelölhetett meg a lakásváltoztatás során. Mivel a vándorlóknak mindig több indokuk van, és a felsorolt célok nem zárják ki egymást, sőt igen gyakran össze—
függnek, ezért a megjelölt célt a migrációt kiváltó legfőbb motívumnak tekintettem. A lakásbejelentési rendszer módosulásai és az ezzel járó fogalmi változások, valamint a régi típusú célok eltűnése, új célok megjelenése is megnehezítik az időbeli összehasonlí—
tást. Az összehasonlíthatóság érdekében összevontam a rokon típusú célokat.
A TERÚLETI MOBlLlTÁS
2. ábra; Az állandó vándorlások a beköltözés célja szerint, 1956— 1992
547
(százalék) 70
l/X A
1 ', Xv/x
60 — *
IX 3
x ; /
SOI, x-Nv/,__—N ; X/
40—— l xx
! /
X ;
l /* , N§_ ,-'
-- 3 ' */ N...
30'N _____ / N_____N_ ; ,"*1
.,; X
20 *
'*'—_ 's ;,
, _ ; ____.
10 .
x__
1
_ ___—_
., _ . _ _
--_ ,
O
1 !- l l
"- ' ' — Munka Lakás — "- — Családi --- Egyéb és ismeretlen
1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1984 1986 1988 1990 1992
Az állandó jellegű vándorlások 2. ábrán bemutatott szerkezetében döntő szerepe volt a családdal kapcsolatos céloknak (házasságkötés, válás, az eltartóval, a családfővel együtt költözés). A családdal kapcsolatos célokat a munkával összefüggő célok követték.
A lakással kapcsolatos célok arányai 8 százalék és 30 százalék között mozognak. E két arány közül az utóbbi tűnik hitelesebbnek (a vándorlás kritériuma a lakásváltoztatás).
3. ábra Az ideiglenes vándor/ások a beköltözés célja szerint, 1956 — 1992
90
(százalék)
80
70 ——
60—
50 _,
40 ——
30
()
í /
_' ? xx/X/
_ s
____—"__u
1956 1958 19601962 1964 1966 1968 19701971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1984 1986 19881990 1992
'— ' ' —Munka Lakás '— — — Családi """" Egyéb és ismeretlen
4, ábra Az ideiglenes vísszavándorlások cél szerint. 1984 ———1 992
(százalék)
lOtl
(? (]
RO
"FOV
()(l
50 40
i08—3 l98'3 l986 l987 l988 MSN—) 1990 HMM l992
.Munka DLakás .Csaladi ok DEgye'b, ismeretlen
Az ideiglenes vándorlások 3. ábrán és a visszavándorlások 4. ábrán szemléltetett cél- jai között elsősorban a munkavégzés szerepel, a családdal, valamint a lakással kapcsola—
tos indokok másodrendűek. Érdekes, hogy a munka és a tanulás az ideiglenes vándorlá—
soknál az 1970—es évek első felében, az állandó vándorlásoknál az l970—es évek végén, az l980—as évek elején jutottak a legnagyobb szerephez.
Az állandó és az ideiglenes jellegű vándorlások célstruktúrájában némi stabilitás is tapasztalható. A munkával (tanulással) kapcsolatos célok aránya az ideiglenes vándorlá- soknál folyamatosan több mint kétszerese volt az állandó vándorlásoknál tapasztaltak—
nak. A lakással és a családi eseményekkel összefüggő céloknak az állandó vándorlások—
nál tapasztalható aránya mindig többszöröse (2—6-szorosa) volt az ideiglenes vándorlá—
sokénak. Tehát az ideiglenes vándorlásokban a munkával, az állandó vándorlásokban pedig a családdal és a lakással kapcsolatos célok dominálnak.
A makroszintű okokra visszatérve a lakáshelyzetben és a munkaerőpiacon tapasztal- ható változások egyes elemeit emelem ki.
A lakáshelyzet alakulása közrejátszott a népesség térbeli mobilitásának csökke—
nésében. A vizsgált időszakban a településhálózat elemeiben az eltérő mértékű lakásin—
ség állandó jelenség volt. ([28], [31], [36], [37]) Az l980—as évek közepe óta csökkenő lakásépítés a meglevő hiányt tovább növelte. Ez nyilvánvalóan mérsékelte a térbeli mo—
bilitás lehetöségét. Általános az egyetértés abban, hogy a lakásmobilitás hagyományosan alacsony szinvonala, a bérlakások kis aránya és egyenetlen területi eloszlása, az eddigi lakáshiány miatti keresleti lakáspiac mind fékezői voltak a térbeli mobilitásnak. Csak kínálati jellegű lakáspiac kialakulása könnyíthetne' meg a térbeli mobilitást.
A lakásépítés és a lakástulajdon szerzése a tőkebefektetés es a túlmunkavégzés legá—
lis formája, ezért, elsősorban vidéken, hatalmas értékü, nehezen eladható házak épültek, ami csökkentette az egyébként is alacsony lakásmobilitást. ([31], [33], [37], ]44])
A rendszerváltás a lakásügy területén gyorsan éreztette hatását. A változás főként a tulajdonviszonyokat érintette. Az új politikai hatalom gyorsan ,,megszabadult" a hazai
lakásállomány neuralgikus pontjától, az értéküket vesztett állami bérlakásoktól. [35]
A TERÚLETI MOBlLlTAS 549
Az 1989 óta igen nagy mértékben csökkenő térbeli mobilitás lakáshelyzettel kapcso—
latos magyarázatai a következők.
! . Az új lakások építése jelentős mértékben visszaesett. (Az l990-es évek nem tekinthetők éles válasz- tóvonalnak, hiszen az l980-as évek közepe óta csökkent az épített lakások száma,)
2. Az 1990—es Önkormányzati törvény után az állami tulajdonú lakásállomány döntő része az önkormány- zatok tulajdonába került. E lakásokat az önkormányzatok eddig —— és valószínüleg ezután is — többségükben a bennlakó bérlőknek adták, illetve adják el. [36]
Elemzésünk szempontjából a legfontosabb, hogy mindezek az egyébként jelentős változások olyan jellegűek voltak, hogy nem indítottak el térbeli elmozdulást.
A munkaerőpiaci változások, melyek közül legfontosabb a munkanélküliség felszínre kerülése és tömegessé válása [46], nem hatott közvetlenül az állandó vándorlások volumenére. Az ideiglenes vándorlásokra és ingázásokra azonban igen. A távolsági ingá—
zók számának csökkenése — mint korában említettem — az ideiglenes vándorlások volu- menének csökkenésében jelentkezett. a munkanélkülivé vált volt napi ingázók miatt pe—
dig az ingázások száma mérséklődött.
A munkanélküliség jelentős területi különbségei folyamatosan felszínen tartják azt a kérdést, hogy miért nem mérsékelhető a válságzónák munkanélkülisége a munkanélkü—
livé váltak elköltözésével. Másképpen fogalmazva, a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának térbeli aránytalanságai miért nem mérséklődnek az állandó jellegű vándor—
lások közvetítésével.
Megfigyelhető, hogy a vándorlásoknak mindig több indoka van ([12], [23], [45]), és az egyén szintjén érvényesülő okok között —— mint az előzőkben láttuk — a munkával kap- csolatos okok mellett ott találhatók a családdal és a lakással kapcsolatos okok is. Ma- gyarországon az állandó jelleggel költözők elsődleges vándorlási céljai igen erős család- orientációt jeleztek. A munkavállalással kapcsolatos motívumok ehhez képest gyengéb—
bek. A motívumok hierarchiája utal az egyén értékrendjére és az értékrendváltozáshoz erős hatások, valamint nem kevés idő szükséges, ezért úgy tűnik, rövid időn belül nem várható a munkanélkülivé váltak nagyobb elköltözési hajlandósága.
A vándorlások és a napi ingázások nemek szerinti különbségei
Az 5. ábrán bemutatott állandó vándorlásokat kismértékű nötöbbletjellemzi. ([l]—[4], [l9]) Az ideiglenes vándorlások jelentös férfitöbblete viszont eltűnt az l980—as évek vé—
ge're, sőt 1990—től az ideiglenes vándorlásoknál is nőtöbblet tapasztalható. A 6. és a 7.
ábra a vándorlások nyers arányszámaiban megfigyelhető különbségeket szemlélteti.
A korösszetétel változásának hatását kiküszöbölő rektanguláris standardizálás (esetünkben ez az ötévenkénti korspecifikus arányszámok összege) eredményeit a 8. és a 9. ábra mutatja. [38]
A vizsgált időszak folyamán a népesség korösszetételének változása alapvetően nem befolyásolta a vándorlások nemek szerinti nyers arányszámainak alakulását. Az állandó jellegű vándorlások továbbra is a nőkre jellemzőbbek. Az 1990—es évektől már az ideig—
lenes vándorlásokra és visszavándorlásokra ugyanez a megállapítás érvényes.
Az l980-as évtized második felében a napi ingázók száma csökkenni kezdett, és az eddig azonos irányú nemenkénti változások eltérően alakulnak. Az ingázó férfiak száma
1990-ben 1980-hoz képest csökkent, az ingázó nőké pedig emelkedett. A csökkenés a gazdasági válság elmélyülésével és a munkanélküliség megjelenésével függ össze.
5 . ábra, A belföldi vándorlásuk számának alakulása nemek szerint, 1960 _] 993
(ezer fő)
150 - 100
50 *—
O % l ! , . l 1 1
1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992
— — — Állandó vándorlások, férfiak --- Állandó vándorlásuk, nök
Ideiglenes vándorlásuk és visszavándorlások, férünk _ ' ' _ Ideiglenes vándorlások és visszavándorlások, nők
6. ábra. Az állandó vándorlások nyers arányszámai nemek szerint, 1960 —I 993 ( ezrelék)
15 l l , l * _ T 1 ! . i A
1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992
--- Férfi Nő
Az abszolút számoknál tapasztalható nemenkénti eltérö irányú változásra vonatkozó- an feltehető az a kérdés, hogy vajon itt átmeneti íngadozásról vagy esetleg tendenciamó—
A TERÚLETI MOBILITÁS 551
dosulásról van—e szó? Egyértelmű választ e kérdésre az adatok és megfelelő időtávlat hiányában nem lehet adni, viszont elgondolkodhatunk mindkét feltételezést alátámasztó lehetséges és logikus magyarázatokon.
7. ábra. Az ideiglenes és visszavána'orlások nyers arányszámai, 1960—1993
(ezrelék)
754 '
60 "f §
45
304
15 , 1 , ! , , 1
1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992
''''' Férfi ___-Nó
8. ábra Az állandó vándorlásuk standardizált intenzitása, 1960-1993 (ezrelék)
500
450
400
350
300
250
200 l ', , ,, ,
1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992
—————— Férfi —-———Nő
Az első feltételezés az ingázó nők számának növekedését átmeneti jelenségnek te—
kinti, és e vélekedés szerint a csökkenés megindulása csak idő kérdése, hiszen a növek—
vő közlekedési költségek a munkavállalókat arra késztetik, hogy lakóhelyükön vagy ah—
hoz közel keressenek munkalehetőséget. A közlekedési költségek növekedése a munkál- tatókat szintén az ilyen típusú kiadásaik lefaragására serkentik, aminek következtében az
ingázók egyébként is gyengébbnek látszó munkaerő-piaci pozíciója tovább romlik a helyben lakókkal szemben, hiszen munkáltatójukat az utazási és esetleg a lakhatási többletköltségeken túl még bizonytalan megérkezéssel is terhelik.
9. ábra, Az ideiglenes és visszavándorlások standardizált intenzitása, 1960—1993
(ezrelék)
1400
1200 ,. _
1000 x . .
800 — . ' *,
600
400
200
1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 l986 1988 1990 1992
--- rem -—-——Nő
A második feltételezés az ingázó nők számának növekedését az elhúzódó gazdasági válsággal is együtt járó tartós jelenségnek tartja. Ez utóbbi feltételezés - véleményem szerint — közelebb áll a valósághoz. Ezt több tényező is alátámasztja.
1. Az 1990-es népszámlálás óta tapasztalható Magyarországon az a sajátos jelenség, hogy a munkanélkü- liség a nők körében mérsékeltebb. [46] Ez abból következett, hogy a foglalkoztatott férfiak nagyobb arányban vesztették el (vesztik el) munkahelyciket. Valószínű, hogy a különféle családtípusokban élö anyáknak, felesé—
geknek, leányoknak, valamint különösen az egyedül élő nőknek egyre nagyobb szerepet kell vállalniuk a csa—
lád jövedelemtermelése'ben Lehetséges, hogy ezt a — külső körülmények kényszerítő ereje miatti — relatíve megnövekedett kenyérkereső szerepkört akár az ingázást is vállalva, de elfogadták.
2. Az ingázó férfiak számának csökkenésében közrejátszott az is, hogy a_ielentős részben ferfiakat foglal- koztató gazdasági ágakban (építőipar, bányászat stb.) voltak nagymértékű leépítések.
3. Az ingázó nők számának és arányának 1960 után tapasztalható dinamikusabb növekedése nem szakadt félbe. A számszerű változások eredményeképpen az aktív kereső férfiak körében igen kis mértékben nőtt az ingázók aránya (28-ról 296 százalékra), ugyanakkor nagyobb mértékben nőtt ez az arány az aktív kereső nők körében (17,7—ről 199 százalékra). Ha ez a helyzet és változási irány állandósulna 1990 után is, akkor meg- kérdőjelezné a napi ingázók helybeliekkel szembeni gyengébb munkaerő-piaci pozícióját.
Vándorlásí távolságok és a külső vándorlások vélhető hatásai
Közvetett bizonyítékokkal már alátámasztották, hogy a volumencsökkenéssel párhu—
zamosan a térbeli mozgások távolsága is rövidült. A távolságcsökkene's okai között első—
sorban a területi nivellálódási folyamat szerepelt. ([6], [8], [12]—[14], [19], [21]) A ván—
dorlások távolságának csökkenése és a csökkenés mértéke csak különféle aggregáltsági fokú vándorlási súlypontok kiszámításával bizonyítható. Úgy tűnik, hogy — ha az eddigi
A TERÚLETI MOBlLlTÁS 553
szabályszerűségek a jövőben is érvényesülni fognak, akkor — az eltérő fejlődési ütem miatt egyre erőteljesebbé váló területi különbségek [28]—[30], növelni fogják az átlagos mozgási távolságokat. Az említett helyi felvétel főbb következtetései között szerepelt, hogy a költözés indítékai két részre, az elvándorlás helyén taszító okokra és az odaván- dorlás helyén vonzó célokra oszthatók. A taszító okok és a vonzó célok közül a Pásztóra költözők vándorlási döntései elsősorban a vonzó erők miatt következtek be. [23] Ha e megfigyelés nem helyi sajátosság,l akkor a területi különbségek erősödése egyre több vonzó célpontot eredményez, és ez valószínűleg egyre több térbeli mozgással jár. Úgy tűnik, minél intenzívebb a fejlődés, annál nagyobb volument mozgat meg, és minél kon—
centráltabb a fejlődés, annál hosszabb távolságokat tesznek meg a vándorlók. [12] Tehát a regionális átrendeződés ütemétől, mélységétől e's egyébjellemzöitől is függeni fognak a jövőbeni vándorlási folyamatok.
Az l980—as évek végén, elsősorban a kelet—európai változások hatására, a Magyaror—
szágot érintő nemzetközi vándorlások terén is változás következett be. A jelentős volu—
mennövekedés mellett az eddig kibocsátó Magyarország befogadó és tranzitországgá is vált. [39]—[42] Valószínűleg a növekedő nemzetközi vándorlások hatottak a magyaror—
szági belső vándorlások nagyságára is. A túlnyomórészt előkészítetlenül érkező, jelentős arányban magyar anyanyelvű letelepülni szándékozók többször költöztek, amíg megta- lálták az igényeiknek és a lehetőségeiknek megfelelő megoldást. [43] Mivel a lakcímbe- jelentési kötelezettség többszörös költözés esetén rájuk is vonatkozott, ezért ők is meg—
jelentek a belső vándorlási statisztikában, valószinűleg az állandó jellegű belső vándor—
lások volumenét növelve. Elképzelhető, hogy az állandó jellegű vándorlások volumené- ben ezért nem tapasztalható jelentősebb csökkenés. Bár 1988 óta a tényleges ki— és be- vándorlók nagysága azonos [41], mégis az előbb említett tényező hathatott a belső ván—
dorlások volumenére.
Összefoglalásként megállapítható, hogy a területi mobilitás volumenének csökkenése mint fő tendencia folytatódott az l980—as években, Az évtized végén viszont törés fi—
gyelhető meg. A területi mobilitás volumenének csökkenése ettől kezdve felerősödik, és az eddig eltérő irányban változó vándorlások, költözések és ingázás az l980—as évek vé—
gétől egyöntetűen csökkenni kezdtek.
A területi mobilitás egyes típusaiban korábban tapasztalható nemek szerinti különb—
ségek tovább mérséklődtek, sőt a vándorlások viszonylatában eltűntek.
A rendszerváltást megelőzte a volumencsökkenés felgyorsulása, és az azóta zajló politikai, társadalmi és gazdasági változások egyelőre nem állították meg a térbeli mobilitás volumenének csökkenését.
lRODALOM
[i] ÁCA'líl/l György: A népesség belső vándorlása. Slatz.v:tiku1S:em/e. l956. évi 5, sz. 451—462. old.
[2] Acxu'di György Varga István: Vándorlás. Megjelent: Bevezetés a demográtiába. (Szerk.: Smbady Egon.) Közgazda- sági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. l964. 393—460. old.
] Valószínűleg nem helyi sajátosság, mert hasonló megállapításokat tesz PA. Compton is. A mezőgazdaságból az iparba történt átrétegződés! közvetítő vándorlások során szintén a vonzó erők dominanciáját figyelték meg. ([52], [53])
[3] Bene [,a/m: A belső vándorlások három évtizede, Demográfia. 1975 évi 2—3. sz. 253 269. old
[4] .S'muler lit/ii: A belföldi vándonnozgalom alakulásának néhany jellegzetessége a felszabadulás után. Tera/eli Siaiixm—
ka. 1974.év13v sz. 295 310. old
[5] Langerne Re'dei Mária A vándorlások volumenének területek közötti eloszlásáról [)emagn'i/ia. 1985, e'vt 2 3. sz 308 321 old
[ó] Kuvúex Tibor: A népesség ten'ileti mozgásának fóbbjellemzői az elmult 30 évbeli és valószínű jövőbeni vonásai. Meg—
jelent A népesség teruleti elhelyezkedése és mozgása (Szerk.: Kápvxjáx Ferenc] KSH Ne'pesse'gtudományi Kutató Intézet Kutatást lelente'sei 25. Budapest. 1985. 19 — 304 old
[7] Alexiímt RULS'Ó" A falusi telepules térbelisége a lakosság te'rpályái alapján. 'I'er el 'l'úmada/um. 1988] évi 1. sz. 43—57 old.
[8] Langeme Redei Mária: Szabályszen'iségek és specialitások a magyar kohorszspecilikus vándorlási arányszámok alakit—
lásában. Demográfia. 1989. évi 1—2. 52. 49—771 old.
[9] I'Úll alános: Az ingázás prognosztizálásának feladatai és lehetőségei. Megielentt A népesség területi elhelyezkedése és mozgása. KSH Népességtudományi Kutató Intézet Kutatási Jelentései 25. Budapest. 1985. 207- 217, old]
[10] Ba'/im Aiiial [*a'l I/ÚX'IÓ Bejáró munkasok, MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete. Budapest, 1979, 325 old.
[1 1] Bi'iliin Antal Pal last/d: Társadalmunk ingázoi — az ingázók társadalma. MSZMP KB Társadalomtudományi Intéze—
te, Kossuth Könyvkiadó. Budapesti 1985, 169 old.
[12] Dania: [fia: A belföldi vándorlás intenzitásának és térbeli szerkezetének változásai Magyarországon 1960—1978 kö—
zötti Demográfia 1981V évi 1 sz. 37—72. old.
[13] Lange/vie Réz/ei Mária A kis térségi népességmozgások. Stalimikai kem/e. 1986. évi 1 1 sz 1093-1 107. old]
[14] Eft/titi l'erenc': Az ingázás temletl—vonzáskörzeti szerkezete Magyarországon. Demográfia, 1985] 4. sz. 489—498. old, [15] Zala György: lpari dolgozóink ingavándorlása Demográfia, 1958, évi 11 sz 108 1 17. old.
[16] Danyi Dezső: A beruházások hatása a belső vándorlás—ra, Demográfia. 1962, évi 4. sz. 554—558, old.
[17] I'úgw'ilgiii Állt/Hit" Faluszociológia és a __nem városi" társadalom kutatása a Német Szövetségi Köztársaságban. N:o—
L'lUIÓg/(I, 1976. évi 2. sz. 304 313. Old,
[18] ["a/kun [m:/ó A társadalmi—területi mobilitás vetületei Székelyudvarhely térségében. [folt/rain Kit/eményck. 1994 évi 3—4 sz' 211 221, old
[19] Sumter Edii, Ú] tendenciák a belső vándorlásban. Területi Staiixmka. 1975. évt 5. sz, 486499. old.
[20] Az aktiv keresok munkahelye és lakóhelye. A napi ingázok adatait 1970. évi Népszámlálás 30. kötet. Kozponti Sta- tisztikai Hivatali Budapest 1977 231 old,
[21] Az aktiv keresők munkahelye és lakóhelye. A naponta ingázók adatai. 1980 évi Népszámlálás 33] kötet Központi Statisztikai Hivatal Budapesti 1983 903 old.
[22] Részletes adatok a 2%—os képviseleti minta alapján 1990. évi Ne'pszámlálás 2 kötet Központi Statisztikai Hivatal Budapest 19914 334 old.
[23] Illúv Sándor: Mién költöztek az emberek Pásztóra 1989—91—ben'7 KSH Népessegtudományi Kutató Intézet Kutatást ,lelente'sei 50. Budapest, 1994/1. 120 old.
[24] Harom István: Családok Önvédelmi helyzetben. Kö:ga:daxúgi Sum/('. 1991. évt 3. sz. 307319. old,
[25] Dar/ien Ela. Népességvándorlás az európai országokban Megjelent: A népesség területi elhelyezkedése és mozgása (Szerk.: KÚ/)0.VZIÚX lv'ei'ene.) KSH Ne'pességtudományi Kutató Intézet Kutatási Jelentései 25] Budapest 1985. 65—80. old]
[26] ( ízihiir It. [.s/win Második gazdaság—modemitás—dualitási Tegnapi )Övóképeink mai szemmel] Kö:ga:daxúgi S:emle.
1991, évi ll. sz. 1041—1057. old]
[27] Árvay .llíHfM' l'űries Andi-ax: A magánszektor és a rejtett gazdaság sulya Magyarországon Simun/kai t':emle. 1994 évi 7. sz. 517—529. old.
[28] ('xé/alvy Zoltán, Félhannadolt országi Valóság. l993. évi 7. sz. 1—17 old]
[29] Enyedi György Társadalmi—területi egyenlőtlenségek és területi politika Magyarországon. Megjelent: Társadalmi-teru—
leti egyenlőtlenségek Magyarorszagon. (Szerk; Enyedi Györgyi) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1993. 9 21. old.
[30] Enyedi György: Területfejlesztés, regionális átalakulás. Társadalmi S:emle. 1994. évi 8—9 sz. 133439 old.
[31] Hip/linann [.t/winner lakáskómlmények. Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1981, 276. old.
[32] L'uknwe/i ( [xiii-gif Az öregedés társadalmi vonatkozásai Magyarországon Demogrú/iii 1986 évi 2 3. sz. 145—168 old.
[33] Hegedfixjóne/ 'I'imet leváii; lakáspolitika a 90-es evekben. Túrmilalmi Sam/e 1994. évi 8—9. sz. 140—153. old]
[34] ['a/lla Ágnex Zelenuy Anna: A korral változó lakásmód. Megjelent: az lljuság életkört'ilményei. ifjúságstatisztikai Közlemények. Központi Statisztikai Hivatala Budapest. 1984. 286—306, old.
[35] Ear/(ax ET .Iúnox N:o/ii) Mária: Az önkormányzati bérlakásban e'lók lakásviszonyai Siuiixmkai kemia 1994 évi Én 52. 197—213Vold;4—5. sz. 285—297. old]
[36] [li/da Ágnex [fa/"km [i./ának: Lakáshelyzet. Megiclent: Társadalmi riport, 1990, (Szerk.: Andorka [tudol/Kolosi i'uma'x Vukowch György ) TÁRKIV Budapest. 131—164. old.
[37] Lakásminöség, lakáshoz jutás. (Szerk; Earkax E.,/(inas Smhó Márfai ) Tarsadalomstatisztikai Füzetek 2. sz. Központi Statisztikai Hivatal Budapest. 1994. 55 olda
[38] ["a/kiiviex Emil. A demográfiai elemzés elvei és módszerei. (Kézirati)
[39] [rangu-ne kft/UI Mária: A nemzetkozi ne'pességmozgások és hatása a munkeró-piaera Munkaügyi Szem/e 1992. evt (3. sz. 2530. old.
[40] Tom Pál [Wien Nemzetközi vándorlás Magyarország. KSH Népességtudomanyi Kutató Intézet Kutatási Jelentései 49 Budapest. 1993/3. 89 old.
[41].luhát-zjudii: A Magyarországot érintő nemzetközi vándorlás Demográfia. 1994. évi 1, sz 32—59. old, [42] Langeme' Rút/ei Mária Munkanélküliség és migráció, Munkaügyi Hmm/e, 1994] évi 34 sz. 2630. old.
§)! Ui 'Jx
A TERÚLETI MOBlLlTÁS
[43] Tóth Olga: Erdélyi menekült nök Magyarországon 1989-ben. Megjelent: Menekülök, vándorlók, szerencsét próbálok (Szerk.: S/k Endre.) Budapest. 1992. 65—74; old.
[44] Lengyel Imre: A lakossági megtakarítások ten'tleti egyenlőtlenségei a közgazdasági elmeletek tükrében Megjelent:
Társadalmi-területi egyenlőtlenségek Magyarországon. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. l993. 333358. old.
[45] Lévai Imre: Nemzetközi migrációs modellek: föbb típusok es trendek. Megjelent: Új exodus A nemzetközi munkaerő- a'ramlás uj irányai, (Szerk.: Tamás Pál Inom: András-.) MTA Társadalmi Konfliktusok Kutató Központja — MTA Világgazda—
sági Kutató Intézet. Budapest. l993t 19—39, old.
[46] [fán János Illés Sándor: A munkanélküliség demográfiai vonatkozásai. KSH Népességtudományi Kutató Intézet Ku- tatási Jelentései, 43. Budapest. l992/2. 89. old.
[47] K "(U/(Ó Gyula Dr'ihrr'imu Zoltánné Mé.v:áros Rea—ő: A települések közlekedesföldrajzi helyzete és a népesség mobili- tása közötti Összefílgge's a Dél-Alföldön. [fö/draw Értesítő. l978. évi 3—4. sz. 415413]. old.
[48] Hunya (Já/mr: Napi ingázás Magyarországon. Fri/draw Közlemények. l981. évi 2. sz. l28wl39. old.
[49] SáIffZI/Vi Béla: A társadalmi átrétegződésnek és a népesség ten'ileti átrendezödesének különféle mechanizmusai.
["Oldra/J Értesítő. 1964. évi 44 52. 487—502. Old.
[50] Simon Imre Táncmx N:o/ró Lá ló: Az ingavándorforgalom és a migráció néhany területi jellegzetessége Bekes me—
gyében. lül/dm]: [frutti/ő: l976. évi 2—4. sz. 289—299. old.
[S !] Tár/1 .Ió:.ve/' Táncms Srubó Lá.v:lo': A migráció területi stnikturális analízise (Békéscsaba példáján). [földre/3 K(f:/c'- mények, l975, évi 3—4, sz. 325—335. old.
[52] Simon hír:/o': A belterjes mezőgazdasági termelési ágak hatása a vándorlási mozgalomra Szabolcs—Szatmár-Bereg megyeben. Földi-(y:! Értesítő 1962. évi I. sz. 149—154. old.
[53] .S'rír/irlv/ Béla: A mezőgazdasági népesség csökkenése Magyarországon. Akadémiai Kiadó. Budapest. l9654 l22 old
TÁRGYSZÓ: Vándorlás.
SUMMARY
The study analyses changes in regional mobility in a period of time covering approxr three decades.
Different forms of population movement are taken not as separate phenomena but as presentation of their interrelations and correlations has been attemptedl
The author puts emphasize, in addition to describíng the processes also on exploring the causes and drawing conclusions.
The study is supplemented with an accurate bibliography of literature on the topic.
