A SZOCIALISTA STATISZTIKA ÚTJAI
AZ INTEGRALT lNFORMACIO—RENDSZERHET
IAN KAZIMOUR
A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa nagy jelentőséget tulajdonított a számítástechnika fejlesztésének és alkalmazásának az irányítási rendszerben, főként az állami szervek tevékenységének területén. A határozatokhoz a technikai haladás, továbbá az új számitás- és híradástechnirkában rejlő lehető—
ségek adhattak alapot A fejlődést a társadalmi és a gazdasági haladás hozza magával. Felveti és előmozdítja az irányítás színvonalának javítására irá- nyuló törekvéseket a társadalmi és gazdasági fejlődés mélyebb megismerése útján.
Igy valósul meg a teljes dialektikus egység. Ha a fejlődés tendenciáit meg akarjuk érteni, akkor a fejlődést ebből kiindulva kell megítélni.
A számítástechnika —- már a jelenlegi vállalati gyakorlatban is — az információk formáit összekapcsolja a bennük felölelt tartalommal. A formák közötti különbsége- ket elmossa. és fokozatosan új kapcsolatokat alakít ki a rész információ-rendszerek között. Ez a körülmény felveti a kérdést, hogy miként kellene alakulníuk az egyes lnformációval foglalkozó tudományágak, így a számvitel, a vállalati és állami statisz—
tika, illetve általában azon információformák fejlődésének. melyek az egyes orszá—
gokban kialakultak.
AZ INFORMÁCIÓ FOGALMA
Mindenekelőtt az információ fogalmát kell tisztáznunk. A fogalom körülhatá- rolása tová-bbi fejtegetéseink szempontjából alapvető fontosságú. Az irányítás te- rén, ahol az információkat döntő mértékben hasznosítjuk, új nézetekkel találko—
zunk, amelyeket a kibernetika vezetett be akár az irányítás, akár az információ értelmezése terén. A Kommuniszt ezt a kérdést tárgyalva idézi! R. Wienernek, a ki—
bernetika meg—alapítójának meghatározását. aki ,,Kibernetika és társadalom" című 1958—ban kiadott művének 31. oldalán a következő definíciót adja: ,.Az információ a külső világból szerzett tapasztalás kifejezése a környezethez való igazodásunk és érzé'kelésünlk illeszkedési folyamatában". Az említett folyóiratban a szerzők (Berg, Birjukov és Novík) utalnak arra. hogy az ,.információ" fogalmát a korabeli irodalom egyidejűleg több különböző nézőpontból kiindulva határozta meg. Az idé- zett cikk szerzőivel összhangban ICIZOanln levonhatjuk azt a következtetést. hogy az információ fogalmának ez a sokoldalúságo, sokfélesége ... . . nem kaotikus, hanem
* A cikk eredeti címe: Cesty Socialistické statistiky k integrované soustave informaci (na zóklade ceskoslovenskych zkusenosti).
11971. évi 18. sz. 87. old.
382 JAN KAZiMOUR
magában foglalja az információelméleti nézetek fejlődésének meghatározott logi-
káját. amely az egyedi. a különös és az általános dialektiikája alapján magyaráz- ható. Az egyedi egymás mellett létezik a különössel ..., és elvezet az általá—noshoz . . ."
Az információ különböző definícióiban meg kell találnunk azt, ami közös. Ez lényegében a különböző fokozatokban és formákban, azaz a különböző információ- rendszerekben a kvantifikálás iközös ismérve. Azoknak a jellemzőknek a kifejezését jelenti. melyeket más rendszerekben korábban csak leírással. a minőség megköze—
lítő megfogalmazásával adhattunk meg. Az integrált hierarchikus rendszer ennél annyival teljesebb, hogy a minőséget kvantitatív úton fejezi ki. ami fokozza a marte—
ma'tikai közelítések pontosságát. és egyben tájékoztat az információ használható—
ságáról is.
Ezek előrebocsátása után most már foglalkozhatunk az információ—rendszerek
meghatározott körével, mindenekelőtt a vállalati és az állami statisztikával, a szám—vitellel. a kalkulációs rendszerrel, egyes országok esetében a költségvetési rend—
szerrel. Ide tartoznak az elemzések magasabb formái is. melyeket a statisztika és a matematikai statisztika alkalmaz. Ezeknek az eljárásoknak néha különleges meg—
'különböztető elnevezéseket adunk, ilyenek: az operációkutatás. a közgazdasági kibernetika stb.
Számos országban már az elmúlt évtizedben erőfeszítéseket tettek arra. hogy egységesi'tsék, egymáshoz közelítsék az önálló vagy viszonylag önálló információ- rendszere'ket mind állami. mind vállalati szinten. Ott került erre sor, ahol nemcsak a számítástechnika, hanem már az információk közvetlen hasznosítása is indokolta
az egységes irányítást. .
A Német Demokratikus Köztársaságban. de részben Csehszlovákiában is már
bevezettük azt a rendszert. hogy az állami statisztikai szervek egységesen szabá- lyozzák, illetve irányítják nemcsak a statisztikai rendszert. hanem a számvitelt. vala- mint a nyilvántartást is. Ennek nemcsak módszertani és tartalmi vonatkozásokban van jelentősége, hanem az információ formái. a kezelés technikája és a feldolgozás módja szempontjából is. Lényegében hasonló rendszerek állnak fenn a többi szo—cialista országban is. és ha lassan is, de fejlődnek. Néhány kapitalista országban hasonló tendenciákat észlelünk. jóllehet ezekben az országokban a helyzet teljes megoldásához nincsenek adva a kellő jogi és szervezeti előfeltételek.
A TÁRSADALMI—GAZDASÁGI INFORMÁCIÓK RENDSZERE
A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban 1971. április 1-én törvényt adtak ki.
mely új jogi fogalmat teremtett: a társadalmi—gazdasági információ-rendszert. Ez a fogalom felöleli a gazdaság és a társadalom helyzetének és fejlődésének terü-
letére vonatkozó valamennyi információt. A rendszert — a továbbiakban miég ismer—
tetni fogom — jelenleg a gyakorlatban a központi statisztikai szolgálat és a Pénz- ügyminisztérium irányítják. Egyes kérdések megoldásánál természetesen szorosan együttműködnek a megfelelő szakterületek képviselőivel.
A rendszert a számvitel, a kalkuláció. a költségvetési előirányzat. az operatív ' nyilvántartás, az elsődleges nyilvántartás, a dokumentáció, a statisztika. a statisz—
tikai elemzés. valamint a matematikai statisztika módszerei és formái határolják be mind a vállalati, mind az állami irányítási szin—ten. Nemcsak az irányító szervek.
hanem az egész társadalom :komplex informáltságát biztositjáik. A tudomány, a különféle kutató—munkák, valamint az ismeretek általános elmélyítésének szolgála- tában állanak.
A SZOCIALISTA STATISZTIKA
,???
A törvény szerint a társadalmi—gazdasági információk összessége. feldolgozása és elemzése a gazdaság és a társadalom helyzetében és fejlődésében megnyil- vánuló tendenciák és törvényszerűségek megismerésére szolgál. Az információk a szocialista és a nem szocialista szektorban keletkeznek, azok belső információ- rendszerét képezik. A vállalatoktól vagy a természetes személyektől az információt statisztikai megfigyelés és adatgyűjtés útján szerezzük be. Ide tartoznak a társa- dalmi—gazdasági jelenségekkel kapcsolatos adatszolgáltatásoikból származó. külön e célra szervezett statisztikai vizsgálatokból. összeirásokból és számlálások—ból (pél- dául a népszámlálásból, a ház— és lakásfelvételek, a mezőgazdasági összeírások).
továbbá a felülvizsgálatokból, valamint a monogratikus vizsgálatokból származó információk is.
Az egyes ágazatok (szervezetek) a helyzetüknek és tevékenységüknek figyelem- mel kísérésére és értékelésére szolgáló belső információ—rendszerüket az egységes metodikával összhangban kötelesek kialakítani. lgy tudják biztosítani a saját szük- ségletükre és a felettes szervek részére, valamint az állami statisztikai szolgálat. a Szövetségi Pénzügyminisztérium és a köztársaság pénzügyi szervei számára a kü—
lönböző. munkájukhoz nélkülözhetetlen információkat. A törvény végrehajtási uta—
sítását részletesen a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának 1971. évi 153. számú rendelete tartalmazza.
A társadalmi—gazdasági információk terén a szaktevékenységet az állami sta- tisztikai szolgálat (a Szövetségi Statisztikai Hivatal, a Cseh Statisztikai Hivatal, a Szlovák Statisztikai Hivatal, az állami statisztika kerületi és járási szervei) látják el.
Csak a számvitel. a kalkuláció és a költségvetési előirányzat, továbbá a számviteli kimutatások metodikájának megállapításával kapcsolatos módszertani irányítás tar- tozik a Szövetségi Pénzügyminisztérium hatáskörébe. Ez utóbbi munkáját a Szövet—
ségi Statisztikai Hivatallal egyetértésben végzi.
A törvény magától értetődően figyelembe vette a számítástechnika fejlődé—
sét. Állami szinten érvényesítette azt a fontos elvet, hogy az állami statisztikai szol- gálat feladata a társadalmi—gazdasági információk területén a feldolgozás mene—
tének módszertani irányítása a számítástechnika segítségével. Ez nemcsak egységes módszertani utasítások és szabványok kidolgozását jelenti, hanem az információk elemzését, továbbá programjavaslatok készítését, összekapcsolását, azok többszöri hasznosítását, adatbank kialakítását, sőt számítástechnikai programkönyvtár létre—
hozását is.
A törvény azonban önmagában nem oldhatja meg a további fejlődés egész problematikáját; határozat—ai a várható fejlődést nem előzhetik meg. Az információ feldolgozásánál. új információ-rendszerek létrejötte esetén. a számítástechnika ro- hamos fejlődése kapcsán felmerül a kérdés: mi lesz a jövőben a statisztika, főleg az állami statisztika feladata? A jövőt illetően tehát mérleget, rövid összefoglalást kell készíteni és perspektívát kell adni.
Abból indulunk ki, hogy a szocialista országok számára az állami statisztika funkcióját és feladatát 1918 júliusában maga Lenin határozta meg, aki számokkal és statisztikai adatokkal, valamint módszerekkel végzett sokéves tapasztalatai alap- ján felismerte egy egyetemes információ-rendszer felmérhetetlen jelenőségét. Már akkor messze előre lerakta egy tárgyi értelemben független rendszer. szolgálat alapjait, amely az állami és a pártirányítás, a tudomány és a kutatás javát szol—
gálná, a társadalmi és gazdasági folyamatokat objektiven elemezné, és alkalmaz—
kodna a különféle irányítási rendszerekhez. A szovjet statisztika már több mint fél évszázada ezen az alapon fejlődik. A szocialista országokban is ez adott gyakorlati
alapot az információ—rendszer felépítéséhez.
384 JAN KVAZiMOUR
Hála a szovjet statisztika tapasztalatainak és érettségének. már az ötvenes években gazdag vitaanyag állt rendelkezésre a társadalmi—gazdasági statisztika feladatainak kijelöléséhez. A statisztika mint önálló társadalomtudomány a maga
sajátos módszereit alkalmazza. A gazdasági és társadalmi folyamatokat a marxi——
lenini elmélet és világnézet, a történelmi materializmus és a politikai gazda—
ságtan elmélete alapján értékeli. Oly—an statisztikai információ—rendszert hivott életre, mely érvényesíti a társadalmi folyamatok megítélésénél az osztályszempon—
tokat és a különféle speciális elképzeléseket. Alkalmas arra, hogy a gazdasági folyamatokban a marxista elmélet talaján állva a fejlődőképes, egészséges erőket
kiemelje, felhivja a figyelmet a negatív jelenségekre és küzdjön azok kiküszöbölé-
séért. A statisztikai és matematikai módszerek összekapcsolása a marxi—lenini elmé—let talaján a tudományok valamennyi területén a kutatási eljárásaik szintézisét hozza létre, igazolva ennek az összekapcsolásnavk a helyességét.
A szocialista országok statisztikája az orosz. illetve a szovjet statisztika legjobb hagyományaihoz kapcsolódik mind az absztrakt matemaatirkai—statiszt—ikai módszereik vonatkozásában, mind a tapasztalatok hasznositása terén. összhangban a történelmi materializmus és a marxi politikai gazdaságtan elméletével. A szocialista orszá—
gok'ban már több évtizede ezeknek az elveknek a szem előtt tartásával fejlesztik tovább az adatgyűjtési, -feldol—gozási munkát és az elemzési módszereket. Kialakí- tották a népgazdasági mérlegrendszert. Az egyes országok ezeket az elszámolá- sokat állandóan tovább gazdagítják, megteremtve ily módon a gazdasági folyama- tok elmélyült megismerésének kedvező előfeltételeit. Végső soron a mind jobban kidolgozott mérlegrendszer képezi a társadalmi—gazdasági mutatószám-rendszer alapjait.
A STATISZTIKA AKTíV SZEREPE
A szocialista országok gyakorlata azt mutatja, hogy a társadalmi haladásban és a gazdaság fejlődésében az állami statisztikának, de a többi mellette létező információ-rendszereknek is aktív szerepük van, illetve aktív szerepet kell játszaniok.
Az információ-rendszer és mindenekelőtt az állami statisztika aktiv szerepéért folytatott küzdelem jellemző a jelenlegi fejlődésre. A szocialista országokban az ál—
lami statisztika ma már nem csupán egyszerű elsődleges adatforrás. Fokozatosan halad az adatok mélyebb elemzése. az eredmények szintézise felé. Az állami sta—
tisztikai rendszer csakis így tud eleget tenni a társadalom és a gazdaság tényleges, a korszerű irányítás szükségletei által támasztott információs igényeknek. Ezt a tényt tudatosítani kell magunkban. Szervezetten harcolnunk kell a begyűjtött, fel—
dolgozott és publikált információk elemzésének fokozatos, de állandó tökéletesí- tésée'rt.
Ennek kapcsán választ kapunk arra a kérdésre, hogy hol húzódnak az állami statisztika és a vele kapcsolatos információ—rendszerek határai. Kinek kell azokat a szocialista állam keretében módszertanilag irányítani. Nem kétséges, hogy a sta—
tisztikai szolgálat, amely eddig elsősorban az elsődleges információ táblázatos feldolgozására és közlésére szorítkozott, teret engedett más állami szervek szá—
mára az adatok párhuzamos, sokszor szakszerűtlen feldolgozásához. A szocialista
országok körén belül és kívül a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kü- lönböző szervezési megoldásoktól függetlenül ésszerű. célszerű. sőt a szóban forgó statisztikai módszerek fejlődése szempontjából elengedhetetlenül szükséges az al- kalmazott módszerek gazdagítása a rendelkezésre álló adatbázis egyre mélyre- hatóbb feldolgozása útján.A SZOCIALISTA STATISZTIKA 385
A gazdaságstatisztika önmagát emeli az információ-rendszer magas—abb szin—
vonalára ott, ahol az absztrakt statisztikai módszert a marxista politikai gazdaságtan összekapcsolja valamely tudományág kritériumaira támaszkodó csoportosítással a marxi—lenini értelmezés alapján. Ez az eljárás gazdagabbá teszi a statisztikai in—
formációs rendszert, továbbá fejlettebb módszerek alkalmazására, kialakítására és ka—lmazni kezdi.
A folyamat jelenlegi szakaszában természetesen nem véletlenszerű, azt szer—
vezetten, módszeresen és céltudatosan irányitani kell. ideológiai szempontból kell eldönteni, hogy milyen módszereik lehetnek sajátjai a szocialista gyakorlatnak, és milyen kísérleteket kell mint teljesen tudománytalanokat, hely'teleneiket elvetnünk.
Ez utóbbiakat különböző okokból főként egyes polgári körök terjesztik. A szelekció elvégzése után tud-atosan alkalmazni kell a fejlettebb módszereket. A gazdasági fo- lyamatok modellezése ismereteinket gazdagítja. a döntéshez jobb alapot ad, mint a gazdaságstatisztika eddigi szokásos módszerei.
A Csehszlovákiában eddig alig alkalmazott reprezentativ eljárás kedvező fel—
tételeket teremthet az ismeretek elmélyítéséhez. De a számítástechnika gyors fejlő- dése is arra kényszerít bennünket, hogy a fejlettebb elemzési eljárások fokozatos és rendszeres kifejlesztéséhez az előfeltételeket adratbankok létrehozásával teremt—
sük meg.
A politikai gazdaságtani ismeretek birtokában lépésről lépésre felfedhetjük, kvantifikálhatjuk a gazdasági folyamat okoz—ati összefüggéseit, és meghatároz- hatjuk az összefüggések egyes összetevőit. Betekintést nyerhetünk a gazdasági szerkezetbe. ily módon lehetségessé válik olyan témák kutatása, mint az egyes tényezők hatásának és a hatások irányának, a tényezők helyettesíthetőségének vizs- gálata stb. Módunkban áll bővíteni a döntési alternatívák körét és tudományos alapokra helyezhetjük a távlati tervezést és irányítást.
A mondottakból következik. hogy a gazdaságstatisztika és a társadalomstatisz- tika mindinkább a gazdagabb formák és a tökéletesebb módszerek alkalmazása felé halad. Saját maga alakítja ki annak előfeltételeit, hogy fokozatosan felölelje a gazdasági és társadalmi jelenségek valamennyi területét. lgy tud választ adni valamennyi kérdésre a kvalifikált megismerés egész területén.
A csehszlovákiai tapasztalatok már 1967-ben olyan következtetés levonását eredményezték, melyet az állami statisztika akkori fő fejlesztési irányainak kijelölé- sénél kifejezésre is juttattunk. hogy a rendszer csak akkor fejlődhet, ha mindenki használhatja, aki a társadalmi és a gazdasági fejlődés irányításával. illetve sza—
bályozásával foglalkozik. Alapelv, hogy a szocialista statisztika a fejlődés jelenlegi szakaszában segítse elő a tervszerű irányítás megszilárdítását és tökéletesítését, amint azt a Csehszlovák Kommunista Párt XlV. kongresszusa célul tűzte ki.
SEGlTSÉG A TERVSZERÚ lRÁNYlTÁS FEJLESZTÉSÉHEZ
Csehszlovákiában jelenleg újból felvetődött a tervszerű irányítás néhány elvi kérdése. A csehszlovák statisztika 1971 őszén kidolgozta saját továbbfejlesztésének irányelveit és annak alapján négyéves munkaprogramot készített. A program ki—
emeli azokat a szakterületeket, melyeken a tervteljesítés statisztikai ellenőrzésének tökéletesítése fokozott hangsúlyt kap. Különös figyelmet szentel továbbá a vezető
állami szervek előtt álló feladatok szakszerű megoldására is.
A Csehszlovák Kommunista Párt kongresszusa mindenekelőtt a gazdasági fo- lyamatok hatékonyságának fokozását tűzte ki célul. Ezért a járási statisztikai szer-
4 Statisztikai Szemle
386 JAN KAZIMOUR vektől kezdve egészen a központi statisztikai szervekig folyamatosan kialakítjuk azoknak a mutatóknak a rendszerét, melyen át figyelemmel kísérhetjük ezt a folya- matot. beleértve az állóeszköz-felhasználást, az önköltség'csökkentést, a gazdasági folyamatok általános hatékonyságát. A statisztika eszközeivel aktívan elő kívánjuk mozdítani a Csehszlovák Szocialista Köztársaság néhány sarkalatos közgazdasági kérdésének megoldását. llyen kérdés például az ár- és a bérarányok átalakítása.
Az emlitett témában már készült néhány előterjesztés. Speciális statisztikai vizsgá- latok is folynak. Számitásokat és összeállításokat készítettünk. amelyek lehetővé teszik a szóban forgó probléma szakszerű megoldását.
A csehszlovák statisztika azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy rövid 3—4 év leforgása alatt —— igényes elemzési módszerek alkalmazásával -— annyira töké- letesíti a statisztikai adatok feldolgozását, hogy azok a tudományos alapokon kialakitott ötéves terv előkészítéséhez közvetlenül alapul szolgálhasson—ak. A cseh—
szlovák statisztikának az a célja, hogy az 1976—1980—as időszakra vonatkozó terv op- timálási eljárással készüljön. Az optimáláshoz a statisztikai szervek kellő mennyi- ségű adatot akarnak szolgáltatni úgy, hogy a tervezés a Tervhivatal számítógépem közvetlenül kapcsolódjék az adatszolgáltatóshoz. Ennek előmozdításához azonban az egész állami statisztikai rendszernek módszertani, szervezési és az elemzési szín—
vonal szempontjából egyaránt egy lépéssel előbbre kell lépnie. A fejlesztési prog- ram keretében folytatni kívánjuk a gazdasági és társadalmi jelenségek megfigye- lésének rendszerezését. az ágazati osztályozási rendszert kialakítjuk. végleges for- mába öntjüxk, és egyes jelentősebb feladatok megoldására gépi programokat dol—
gozunk ki.
Már rámutattunk arra, hogy a statisztikai rendszer állandóan fejlődik és az adatokat egyre növekvő mértékben hasznosítják. A gyakorlat igazolta, hogy a sta- tisztikai információ növekvő felhasználásával arányosan tövkéletesed'i—k az irányítási rendszer. Ezt a fejlődést kívánja előmozdítani az a célkitűzés, melyet a Szovjet- unió Kommunista Pártja XXlV. kongresszusa fogalmazott meg: a számítógépek al-
kalmazása rövid 5—10 év leforgása alatt általánossá válik a technológiai folya-
matokat szabályozó és az üzemek műszaki irányításában hasznosított számító- gépek mellett. Ahhoz kapcsolódóan meg kell jelennie mind az üzemi. mind az üzemi szintet meghaladó területeken a társadalmi—gazdasági információt feldolgozó szá—mitóstechnikai rendszernek. Ez az irányítási feladatok ellátásához a társadalmi——
gazdasági információk rendkívül nagy terjedelmű és mélységű tökéletesítését kö- veteli meg, és egyben meghatározza az állami statisztika továbbfejlesztésének irányát is.
lNTEGRÁClÓS KEZDEMÉNYEZÉSEK
A gazdasági folyamatok és a termelés technológiai kapcsolatának összetett—
sége növekszik. Végső soron ugyanez áll a legfontosabb társadalmi folyamatokra és összefüggésekre is. Mind az anyagi—tárgyi. mind a pénzügyi folyamatoik egyre nagyobb mértékben és egyre gyorsabban változnak. Kiszélesedik a munkamegosz- tás, változik a struktúra. Mindezeknek az információs rendszerek fejlődésében tük—
röződniök kell, kifejezésre lkell jutniok.
A fejlődés elengedhetetlenül megköveteli az automatizált számítástechnika al- kalmazását éppen úgy, ahogyan a technika is megköveteli a neki megfelelő infor- máció—rendszer kialakítását. Olyan korszakba lépünk, amikor a számítástechnika a mutatók tartalmának, a feldolgozás módszereinek és a felhasználások módjának egységesítését követeli meg. Ezért nem túlzás. ha arról beszélünk, hogy ráléptünk
a társadalmi—gazdasági információk integrált rendszere kialakításának, később pe-
A SZOClALlSTA STATISZTIKA 387
dig a szocialista ország keretében az átfogó integrált információ—rendszer kidol-
gozásának útjára.Az irányítás információszükséglete megköveteli annak a folyamatnak követ- kezetes végigvezetését, mely a begyűjtött adatok elsődleges feldolgozásától az adatok végső elemzéséig terjed. Az irányító szerveknek valamennyi szinten tíz év leforgása alatt egyre tökéletesebb és kellő mélységben elemzett informáciáössze- állításokat kell 'kapniok, melyek lényegretörő elemzések útján rövid. tömör, egysze—
rű és [kifejező formáiban választ adnak a felvetődött vagy még fel sem vetődött kérdésekre. Nem kétséges. hogy ennek a folyamatnak végigvezetése csak akkor lehetséges, ha hatékonyan alkalmazzuk a szómítástechnikát és mindazokat a mód- szereket, amelyeket a számítástechnika mind napjainkban, mind pedig a jövőben nyújtani tud.
Csehszlovákiában az utóbbi években kezdtük meg az ENSZ segítségével Bra—
tislavában felállított Szómítástechnikai Központban az integrált információ—rend—
szer kiala'kitásához az előfeltételek kidolgozását. Mivel az automatizált feldolgozás jelenlegi helyzete nem megfelelő. a formák és a tartalom vonatkozásában egyaránt további töke—létesítést igényel; az egész témát mind technikai, mind szervezési prog- ramozási szempontból megvizsgáljuk, technikai vonatkozásban megteremtjük az előfeltételeket az integrált rendszer kialakításához. Mindenekelőtt azonban ki—
alakítottuk a szervezési elképzelést arról, hogy az integráció kérdését a technikai feldolgozásnál miként oldjuk meg.
A jelenlegi feltételek között a rendszer modulációs felépítése látszik célsze—
rűnek. Az eljárás előnye, hogy a rendszert homogén logikai részekre bontja, így lehetővé teszi a szerkezet definíálását. Alapot teremt a rendszer kiépítéséhez az ,,építőszekrény" elviszerint. Ily módon fokozatosan újabb és újabb funkciókat épít—
hetünk bele, és csökkenthetjük a fölöslegeseket.
A modulációs felépítés célja az üzemeltetők széles körénél rendelkezésre álló számítógép-kapacitás hasznosítása a társadalmi—gazdasági információk feldolgo—
zásánál. a népgazdasági terv összeállításánál, a tudományos—technikai informá- ciók feldolgoz—ásánál, valamint a többi számításba jövő területeken.
A Az információ-rendszer kialakítása szükségessé teszi számos ismérv, illetve pa—
raméter definiálósát. Ilyenek többek között a következők: az adatok mennyisége, begyűjtésének és felhasználásának gyakorisága, a megoldásra váró feladattípu- sok. az adatokkal végzendő fő műveletfajt—ák, az adatgyűjtés és adatátvitel módja, a feldolgozás központosításának mértéke, a felhasználók köre, az információ- rendszer szervezeti. illetve intézményi felépítése stb.
A közelítéséne'k ez a módja hozzájárul az információ—rendszer fejlesztésére irányuló munka javításához.
Az információ—rendszer modulációs felépítését tételezik fel: az automatizált feldolgozás technológiája, valamint a rendelkezésre álló programozási eszközök.
A rendszeren belül 5 főmodult különböztethetünwk meg:l
1. Belépő modul. amely az adatok definícióját. ellenőrzését, hitelesítését és fizikai értelemben a rendszerbe történő bevezetését biztosítja. A rendszer a szóban forgó modul vonatkozásában a külső információs források irányában orientált.
2. Adatbázist irányító modul. mely az adatok betáplálására. kivételére és aktualizálá—
sára szolgál. Különböző felhasználási lehetőségekre kell számítani. Ezért az adatbázis több—
szintű lesz. A szintek között kapcsolot fennállását követeljük meg. Azt is feltételezzük, hogy a bózisból az adatkivétel nemcsak előre ismert időközökben történik, hanem egyedi kérésre nem periodikus információs igények is felmerülhetnek.
iModulon itt a rendszeren belül viszonylag önálló funkcionális részt értünk, melyet meghatározott ismérvek alapján. elemzés céljára különítettünk el.
4—
388 JAN KAZIMOUR
3. Feldolgozási modul, amely az adatbankból származó adatok automatizált feldolgo—
zására szolgáló módszereket, rendszereket, programokat tartalmazza a felhasználók szük—
séglete által megkövetelt végleges formában. Fő funkciója, hogy az adott információ—rend—
szerre tipikus feladatok automatizált megoldását biztositsa. Ehhez megfelelő feldolgozási programgarniturát biztosit. Tartalma a szóban forgó információ-rendszer tartalmának függ- vénye. Ezért azt a megfelelő területre vonatkozó konkrét információ-rendszer felépítésével összhangban kell kidolgozni.
4. A kilépő modul kifelé, a felhasználók felé közli az információt. Az adatok kilépését biztosítja a kívánt formában. A felhasználók túlnyomó többsége az információ-rendszerrel éppen itt kerül kapcsolatba. A kilépő információkkal szemben támasztott követelmények foly—
tonosan változni fognak. Ez így lesz akkor is. ha a formát az esetek többségében az adatok hartalmabfogja meghatározni az aktualizálás módjával, gyakoriságával és aggregálási fo-
ával st .
5. irányitó modul. Ez határozza meg az adott utasítások. illetve kérdések feldolgozásá- nak módját, biztosítja és koordinálja az információ-rendszer egyes moduljai között az in- formációk áramlását és irányítását. Az automatizált információ-rendszer irányítására szol—
gáló programok összességét tartalmazza, tekintetbe véve a felhasználók részéről jelent—
kező igényeket és a műszaki lehetőségeket. Minden olyan tevékenységet lehetővé kell tennie (leirás, alapadatképzés, aktualizálás. csoportosítás. analitikus feldolgozás, eredményközlés stb.), melyek az induló adatokat felhasználható információkká alakítják át.
A táblázatokat szerkesztő berendezések alkalmazását műszakilag megoldot-
tuk. Soron következő feladat a gépi programban (: jelentésösszeállitó egységekkialakítása.
Ezzel egyidejűleg megoldjuk az adatbázis létrehozásának feladatát, és elő- készítjük az utat az adatbózistól az adatbankig. Ez utóbbi már aggregáltian, rész- ben csoportosítva gyűjti az adatokat. Azokat állandóan kiegészítve alapot ad rkom—
binált összeállítások készítésére. A műszaki megoldások egyben lehetővé teszik a távkapcsolat kialakítását, amelyet Csehszlovákiában ebben az évben fognak kipróbálni.
ily módon nem csupán az információ-rendszerek elemeinek egységbe fogla—
lása és az eredmények számítógépbe vagy annak memóríaegységébe történő összpontosítósa valósul meg, hanem más kérdések is megoldódnak. Mindenek- előtt a leolvasó berendezés az adatgyűjtések idő- és költs—égráfordításánark kb.
70 százalékát megtalkarítjra. A jelenlegi adatgyűjtési rendszernél az adatok fel—
jegyzése, lyukkártyára vitele, ellenőrzése. majd átvitele mágneses szalagdkra vagy tárcsákra a gyors és ésszerű adatfeldolgozási rendszer legnagyobb műszaki aka- dályát képezik. A leolvasó berendezések jelenleg meghatározott betűtípus—haszná—
lata esetén biztosítják az adatok érzékelését. Ez jelenti az első lépést. Néhány éven belül feltehetően már olyan megbizható berendezéseket is alkalmazni fo—
gunk. melyek az adatokat bármilyen irástípusról felveszik.
Felmerül az a lehetőség is, hogy a technológiai folyamat megvalósulása kap—
csán a gazdasági adatokat, a termelést irányító számítógépekről egyenesen át- visszük olyan számítógépekre, melyek az adatokat feldolgozzák és bizonyos idő—
közönként az állami statisztika számára továbbítják.
Csehszlovákiában az információ-rendszer technikai előfeltételeinek megterem- tése kapcsán egyidejűleg több információ—rendszer állami integrációjára is sor kerül. Esetünkben a társadalmi—gazdasági információ-rendszerről van szó. amellyel
módszertani szempontból a Szövetségi Statisztikai Hivatal és a Szövetségi Pénz-
ügyminisztérium foglalkozik. Ide sorolható továbbá az Állami Tervhivatal hatás—körébe tartozó tervinformáció—rendszer. Ebbe tartoznak a társadalmi—gazdasági in—
formációk területéről átvett tervváltozatotk kiszámítására, kidolgozására, illetve el—
készítésére szolgáló információik egészen a terv törvénnyé válásáig. Végül ilyen jellegű a tudományos és műszaki, valamint a dokumentációs információ-rendszer
A SZOCIALISTA STATISZTIKA
389
is, melyet a műszaki és tudományfejlesztési tárcák kezelnek. Ezeknek speciális ren—
deltetésük van. Fontos követelmény, hogy 5—10 éven belül mind vállalati. Imind állami keretek között megtaláljuk a szóban forgó rendszerek összekapcsolásának módját, és ily módon integrált csúcsinformáció-rendszert alakítsunk 'ki.
Az információ-rendszerek integrációja lehetővé teszi az információ állandó és sokrétű hasznosítását az irányítási folyamatban. igy az az irányítási folyamat va- lóságos, aktív alkotóelemévé válik. Az információ-rendszereket állandóan fejlesz—
teni kell műszaki és szervezési vonatkozásban egyaránt. hogy kedvezően befolyá- solják az irányítás időszükségietét. Az irányító részlegek tevékenységének és fele- lősségének elhatárolásával összhangban meg kell állapítani és realizálni kell a vezető szervek számára átadásra kerülő információk terjedelmét. feldolgozási és elemzési módját. Ez mindenekelőtt a következőket feltételezi:
1. Lehetővé kell tenni a mélyebb betekintést a társadalmi—gazdasági fejlődés jelen- ségeinek és folyamatainak lényegébe. Fel kell tárni szerkezetük és dinamikájuk törvénysze—
rűségeit. Kvantifikálni kell azokat. hogy ilyen alapon lehetővé váljon a további fejlődés előrejelzésének és modelljének kidolgozása, valamint a tervfeladatok kijelölése. Biztosítani kell a mérlegek kapcsolódását horizontális és vertikális értelemben egyaránt. A népgazda- sági mérlegrendszert az egész információ—rendszer tengelyévé kell tenni.
2. Nagyobb figyelmet kell fordítani a termelés feltételeire; a munka- és létfeltételekre, az emberek felkészítésére a munkafolyamat elvégzéséhez. a munkafolyamat előkészítésére,
az objektív termelési feltételekre és az azokat befolyásoló tényezőkre stb.
3. A központi irányítás helyzetének és feladatának hangsúlyozása mellett állandóan szem előtt kell tartani az irányító folyamatok horizontális és vertikális integrációját. Az in- formációk áramlásának ritmusát össze kell hangolni az irányítás ritmusával. Archiv infor—
máció—központok (adatbankok) közvetítésével biztosítani kell az információ- és irányító—rend- szerek legelőnyösebb kölcsönös kapcsolódását. Az adatbankoknak ki kell elégíteniök a pil—
lanatnyi, egyszeri információszükségletet és matematikai módszerek felhasználásával elvé- gezhetővé kell tenniök a részszámításokat. Az irányítás szükségleteinek megfelelően bizto- sitani kell továbbá az információk aggregálhatóságát.
4. Biztosítani kell az információk tartalmi stabilitását és összehasonlíthatóságát, vala—
mint azt, hogy az irányítás változásaira rugalmasan reagáljanak; a rendszert nyitott jelle- gűnek kell tekinteni.
5. A felhasználó részére szánt információk előkészítésére (az információk végső formába öntésére) fokozott figyelmet kell forditani. Gépi feldolgozás esetén az áttekinthető tábla- alakot (..szövegmentes" elemzések) kell előnyben részesíteni, kiszámítva a viszonyszámokat.
a szerkezeti és a dinamikai jellemzőket. Az elemzés elmélyítése és gazdagabbá tétele érde- kében fel kell használni az információk tökéletesedő feldolgozásában rejlő lehetőségeket.
6. Figyelemmel kell kísérni és mérlegelni kell az információk irányítás céljára való felhasználásának módját. Az információk feldolgozásának és közlésének terjedelmét, gyor- saságát és módját ennek megfelelően kell végrehajtani. A felhasználóval egyetértésben a szükséges mértékre kell korlátozni az információk terjedelmét. Az információ hasznosítását szembe kell állítani az előállítására fordított költségekkel. Minden hozzáférhető műszaki és szervezési eszközt fel kell használni az információáramlás ésszerűsítésére a feldolgozás ma- ximális összpontosítása és a célszerűtlen kettős feldolgozás elkerülése, valamint az infor—
mációk tárolása érdekében.
Az információ-rendszerek integrációs folyamata összhangban áll az irányítás komplex ésszerűsí'tésével. annak hatékony eszköze. Az integrált információ-rend—
szerek sajátos adottságainak megfelelően maguk oldják meg tökéletesítésük prob—
lémáit. Ezt a folyamatot intézményesen úgy mozdítjuvk elő. hogy az intézkedések realizálására felelős szervet hívunk létre, amely az egyes rendszereket irányítja.
igazgatja. Szükség lesz továbbá arra is, hogy közös eljárást és eszközöket hatá- rozzunk meg az integrációs program fokozatos realizálására.
Az integrált rendszer kifejlesztése hosszú időre szóló program. Ezért néhány
közvetlen feladat, amelyet már megoldottunik. olyan feladatokkal egészül ki, Ime- lyek hosszú lejáratra szólnaik.390 JAN KAZIMOUR
A társadalmi—gazdasági információ-rendszer hosszú lejáratú programjában minden tényezőt tekintetbe kell venni. Meg kell teremteni annak előfeltételeit. hogy az egész rendszer fejlődésének minden szakaszában megfeleljen a korabeli követel- ményeknek és képes legyen rendeltetése ésszerű teljesítésére. Ehhez a következők szükségesek:
a) az irányítás minőségének javítása érdekében az információ-rendszerben biztosí—
tani kell a gazdaságmatematikai módszerek alkalmazásához szükséges adatok megfelelő előkészítését;
b) tökéletesíteni kell az irányításhoz szükséges adatok gyűjtésének. továbbításának.
tárolásának, aktualizálásának és közlésének módját. Ez megköveteli az adatbankrendszer kiépítésével kapcsolatos feladatok fokozatos megoldását; beleértve a bankrendszerrel való gazdálkodást. valamint a kibernetika módszereinek alkalmazását: a társadalmi—gazdasági jelenségek leíró jellegű statikus modelljeiről rugalmasabban át kell térni a dinamikus op- timálási modellekre;
c) meg kell teremteni az előfeltételeket a korszerű számítástechnika bevezetésére az irányító munkában; olyan irányító rendszert kell kiépíteni, mely az automatizálást széles körűen alkalmazza. ideértve a szükséges programozó és matematikai berendezéseket is;
d) a KGST keretében a szocialista országok információ-rendszereit fokozatosan egy- ségesíteni kell és azokat kompatibilis számító és összehasonlító rendszerek segítségével össze kell kapcsolni:
e) társadalmi—gazdasági információ—rendszert olyan nyitott rendszerként kell kiépíteni, mely kiegészíthető és fejleszthető;
f) az információhordozók hagyományos formáit (a statisztikai kimutatásokat is ideértve) olyan új eszközökkel kell helyettesíteni, melyek lehetővé teszik az információkkal végzett tökéletesebb, takarékosabb és hatékonyabb munkát:
g) a felhasználók szükségletei szerint differenciált kész közlési rendszert kell kialakítani.
A társadalmi—gazdasági információ-rendszer továbbfejlesztésének széles körű problematikáját komplexen kell megoldani, a mikro- és makroökonómiai területre.
valaminta sajátos problémákra azo-nban tekintettel kell lenni.
Ami a szervezési információ—rendszer mikroszféra problematikáját illeti, alap—
vető feladat a továbbfejlesztés és a különböző szintekről származó információk jó minőségének biztosítása. Az adatgyűjtés és -feldolgozás rohamos mechanizál'ása, a korszerű számítástechnika, a közlési és sokszorosítási technika korszerű eszközei- nek alkalmazása fokozatosan új helyzetet teremt. Az adatok az adatszolgáltatóktól túlnyomórészt úgy jutnak a feldolgozó központokba, hogy nincs lehetőség helyes—
ségüik ellenőrzésére. Ily módon az adatszolgáltatók felelőssége a szolgáltatott adatok megbízhatóságáért növekszik.
A problémával szorosan összefügg a jól vezetett elsődleges nyilvántartás kér- dése. Az állami statisztika és a pénzügyi szervek felelőssége növekszik az elsőd—
leges feljegyzések minősége vonatkozásában. A nyilvántartást az említett szervek az illetékes irányító szervekkel együttműködve módszertani szempontból irányítják.
továbbfejlesztik, egyszerűsítik és egységesítilk.
Tekintettel arra a mérhetetlen adattömegre, melyet a szervezetek kénytelenek figyelemmel (kísérni. az állami statisztika, illetve a pénzügyi szervek képtelenek lesznek minden adatot a helyszínen ellenőrizni. Ezért az információk pontossá- gának és hitelességének biztosítására már előre kellő feltételeket (kell teremteni.
Az adatok helyességét beérkezéskor automatikusan a belső konzisztencia haszno- sításával széles körűen ellenőrizni kell.
Nagy súlyt kell helyezni a hiba megelőzésére az adatszolg'óitotóknál (szo- kásos együttműködés, módszertani segédeszközök. oktatás, gyakorlati útmutatás stb.). Ez megköveteli az állami statisztikai, a pénzügyi szervek és az adatszolgálta- tók szoros együttműködését. Az információk minőségének javításában segítségükre kell lenniök.
A SZOCIALISTA STATISZTIKA 391
Az egész népgazdaságban időben meg kell szervezni az információ—rendsze- rek ellenőrzésével kapcsolatos tevékenység tervszerű és rendszeres végrehajtását.
A szervezetek információ—rendszerét komplex módon kell kialakítani. Tartal- maznia kell mind a szervezet szükségleteire, a vállalat egésze és (] vállalaton be- lül jelentkező igények kielégítésére szolgáló információkat, mind pedig a vállala- ton kívüli szükségleteknek, nevezetesen a központi irányítás szükségleteinek meg- felelő információkat. El kell érnünk:
a) a szervezetek információ—rendszerének stabilitását, sokoldalúságát, valamint egységes felépítését, lehetővé téve a népgazdasági ágak szerinti differenciálást, valamint a kisebb
szervezetek által megkívánt"egyszerűsítéseket;
b) a számvitel tökéletesítését. különösen a ráfordítások és a hozamok. valamint a gaz- dasági eredmények és a pénzügyi összefüggések területén;
c) a kalkulációs tevékenység javítását. annak tökéletesebb kapcsolatát a számvitellel és a költségvetési előirányzatokkal. ily módon előmozdítva megfelelő módszerek alkalma- zását a gazdaságosság vizsgálatánál;
d) az adatok célszerűbb osztályozását adminisztratív és gazdasági nézőpontból szer—
vezetek és tevékenységek szerint. valamint a két szempont összekapcsolását;
e) a vállalati statisztika szerepének fokozását az irányításban és a döntések előkészí—
tésénél, nevezetesen igényesebb matematikai statisztikai módszerek széles körű hasznosítását.
AZ lNTEGRÁClÓ TARTALMI ELÖFELTÉTELEI
A technikai és a szervezési előfeltételek megteremtése önmagában nem ele- gendő és — megítélésünk szerint —— nem döntő. Mindinikább rájövünk arra. hogy az integrációs folyamatban a tartalmi rész egységesítése, az összehasonlithatóság
biztosítása és a rendszerezés alapvető jelentőségű. Ez adja meg a rendszer fel-
építésének értelmét. lgy jutnak érvényre a szocialista tervgazdaságban rejlő elő- nyök. A tervezés és az irányítás tudományos alapokra helyezésénél így kívánjuk realizálni segítségünket. A tartalmi előfeltételek megteremtése azt jelenti, hogy— a politikai gazdaságtan elm—életéből kiindulva -— biztosítjuk a közgazdasági fo- galmak kategórizálásánxaak egységét a marxi—lenini közgazdaságtan alapján. Eze—
ken a fogalmakon alakítjuk ki az elsődleges dokumentációt. és ebből fejlesztjük tovább a társadalmi—gazdasági, a terv- és egyéb információk egységes rendszerét.
Csehszlovákiában már történtek lépések ebben az irányban. Mindenekelőtt az osztályozási rendszer kialakítása terén már csaknem tízéves tapasztalattal ren—
delkezünk. Ide tartozik: a munkások és alkalmazottak egységesített elsődleges nyilvántartása, a vállalaton belül a tevékenységek különböző célokra hasznosít—
ható elhatárolása és az állandó statisztikai körzetek területének kijelölése stb.
Az integráció szempontjából igen lényeges, hogy az egyes országok keretein belül. de nemzetközi méretekben is, megtörténjék azoknak a mutatóknak. fogal- maknak és eszközöknek a következetes rendszerezése, melyeket a társadalmi—gaz- dasági információk gyűjtésénél, feldolgozásánál és elemzésénél alkalmazunk.
A társadalmi—gazdasági osztályozási rendszer központi szerepet tölt be az in—
tegrációs folyamatban. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy az osztályozást állandónak tekintjük. Szerkezete a társadalomban és a gazdaságban valóban létező struk—
turát legjobban közelíti. A társadalmi és a gazdasági jelenségeket csoportokba ' foglalja annak érdekében, hogy azok lényeges összefüggéseit felismerjük, a dön- tésnél és az irányításnál számításba tudjuk venni.
Ehhez kapcsolódik a nyilvántartások egységesítésének kérdése, az egységes
elsődleges dokumentáció kialakítása a gazdasági és a társadalmi szervezeteknél.
Nemcsak a számítástechnika műszaki adottságai. valamint a feldolgozás célsze- rűsége és ésszerűsége miatt van szükség erre. A jelenségek mélyebb összehason-
392 JAN KAZIMOUR líthatóságának és tanulmányozásánaik biztosítása is megköveteli a statisztikai adat- és nyilvántartási rendszer egységesítését, a vállalatok belső alapdoikumentációjá- tól kezdve egészen a központi nyilvántartásig. Az információ-rendszerekből *ki kell küszöbölni azokat az eltéréseket, amelyek egyfelől a szervezeti nézőpont. más- felől a társadalmi—gazdasági struktúra között fennállnak. A csehszlovákiai tapasz—
talataik azt mutatják. hogy a központtól fokozatosan eljuthatunik és el kell jutnunk azokig a legkisebb egységekig, melyek egy vagy több ismérv vonatkozásában ho- mogének. A különböző szinteken három nézőpont ütközik: a szervezeti (a szervezet egységes vezetése, irányítása), a gazdasági (az adott célt figyelembe véve a tel—
jes vagy elégséges gazdasági homogeneitás), valamint a nyilvántartási (ha meg- figyelési egységre egyáltalán létezik nyilvántartás). Az iparban, az építőiparban és a többi népgazdasági ágakban ezért fontos a vállalaton belül az azonos tevé—
kenységet folytató egységek elhatárolása.
Célszerűnek látszik az információ-rendszer szerkezetének kialakításánál a szer—
vezési és az adminisztratív meggondolások mellett a térrel kapcsolatos megfon- tolásokat is érvényesíteni. Területi szempontból olyan állandó egys—égeket ésszerű képezni. melyek érzéketlenek a szervezeti változásokkal szemben. és amelyek lehe—
tőleg biztosítják az összehasonlíthatóságot adminisztratív jellegű területi átrende- zések esetén is.
Csehszlovákiában állandó jellegű statisztikai körzeteket képezünik. Emellett hasznosítjuk a nép-, a ház— és lakásszámlálási körzetek rendszerét is. Adott ese—
tekben a nagyvárosoknál még alacsonyabb szintig, a kerületekig is lemegyünk.
Amennyiben helyesen választjuk meg az állandó jellegű statisztikai körzetek hatá- rait és azok belső tagolását, adminisztratív változások esetén át tudjuk csoportosí- tani adatainikat. illetve a különböző mutatókat a területi átalakítással összhangban aggregálhatjuk vagy dezaggregálhatjuk.
A szervezetek számának rögzítését tervezzük úgy, hogy az ne függjön tel—
jesen egyoldalúan a szervezeti struktúrától. Ez azonban már bizonyos mértékig tech- nikai szempont. A szervezetek állandósult számát a területi egységekhez rendel—
nén'k hozzá. melyek meglehetősen változatlanok, valamint gazdasági tényezők—
höz, nevezetesen: a termelési programhoz és a társadalmi rendeltetéshez. Remél—
jük, hogy ily módon stabilizált rendszert sikerül létrehoznunk. Ez járulékos módon tartalmazhatja, sőt, végső fokon tartalmazni kénytelen a szervezeti kötöttségeket, a közbenső irányító részlegekkel szembeni alárendeltségi viszonyt is.
A hosszú idősorok automatizált újraszámítását tervezzük megadott programok és szempontok szerint, szervezeti, módszerbeli és területi változások stb. esetén.
A vállalaton belüli. tehát szervezeti és területi szempontból olyan nyilvántartási elemeket kell képezni, melyek az építőszekrény elv szem előtt tartásával keletkez- tek. Azokból szükség szerint bármilyen összeállítás összerakható.
Ez csak néhány, de igen lényeges szempont, tekintet nélkül a számítástech—
nikára. Indokolja az informácó—rendszer belső tagolásának elmélyítését az, hogy ezen a téren egy lépéssel előbbre kell haladnunk.
A csehszlovák népgazdasági osztályozási rendszerrel 1962 óta foglalkozunk.
A termékek és a szolgáltatások egységes osztályozásának bevezetése terén gya—
korlati tapasztalatokat is szereztünk. Az osztályozási rendszer 1966. január 1 óta
van érvényben. A termelés osztályozása termékek és szolgáltatások, valamint tevé—
kenységek szerint jelenleg folyik. Kidolgoztuk a szakmák, illetve foglalkozások sze- rinti osztályozást, az állóeszközök osztályozását. Fáradozunk a szükségletek sze- rinti osztályozás kialakításán és magától értetődően a szervezetek osztályozásán is. Programba vettük a végső felhasználás osztályozásának, valamint néhány to-
A SZOCIALISTA STATISZTIKA 393
vábbi osztályozásnak a kidolgozását. Ilyenek: a technológiák és a beruházási egységek stb. szerinti osztályozás, melyek deduktív úton előmozdítják a rendsze—
rezést a gazdaság valamennyi területén.
Ami a szakmák szerinti osztályozást illeti, abból indulunk ki, hogy annak az emberre vonatkozó információ-rendszer alkotó részévé kell válnia. Az embert a szo- cialista államban és társadalomban sokoldalúan kell vizsgálni, egyfelől mint érték—
alkotót. dolgozót (munkaerőt) másfelől, mint fogyasztót és mint politikai tényezőt is. a társadalom osztályszerkezete alapján meghatározott helyzetekben. adott poli- tik—ai aktivitással.
A társadalom osztályozását fokozatosan zárttá kell tenni. A társadalom egy része gazdaságilag aktív. Foglalkozás vagy szakma szerint — kombinálva (: munka—
hellyel —- tovább tagolható akár szervezeti. akár tevékenységi struktúra, akár a munkahely. a lakás területi megoszlása stb. szempontjából. A kombináció'kai számos szempont figyelembevételével iképezhetjük. El kell jutnunk az adatbankok olyan rendszeréhez, amelyben az ember például úgy szerepel, mint a család vagy a háztartás tagja. Fogyasztási egységet alkot. A termékek fogyasztásának, a kul- turális és társadalmi intézmények igénybevételének egyaránt alanyává válik. De tanulmányoznunk kell a családot is mint demográfiai egységet. A családnak ugyanis a népesség újratermelésében, így végső soron a munkaerő újratermelé- sében döntő szerepe van.
lgy látjuk minimális nagyságú nyilvántartások kialakításának lehetőségét a lakosság, illetve a dolgozók körében, melyek igen sokrétű kombinációs feldolgozást engednének meg. Még nem oldottuk meg azt a kérdést, hogy a tervezett, de még be nem vezetett nyilvántartások hogyan hasznosíthatók a jövedelemelszámolások céljaira. Ez a kérdés jelentősége miatt alapos megfontolást igényel.
Az állóeszközöknél érthető módon más ismérveket alkalmazunk. mint a termé—
keknél. Ilyen ismérv mindenekelőtt az állóeszköz aktív részvétele a termelési folya- matban. Az állóeszközöket aszerint. hogy a társadalmi termelésben milyen mér- tékben vesznek részt, aktívakra és passzívakra bontjuk.
Osztályozásaink, kezdve a termelés osztályozásától a foglalkozások, valamint az állóeszközök osztályozásáig bezárólag. egyidejűleg több ismérvet is figyelembe vesznek. Ez azt jelenti, hogy a rendszerezést, csoportosítást nem rendeljük aló egyetlen szempontnak. Arra törekszünk, hogy objektív társadalmi vagy közgazdasági folyamatokat lehetőleg minél teljesebben ragadjunk meg. A jelenségeket több ol- dallró'l megvilágítva akarjuk bemutatni. hogy az ilyen módon csoportosított és fel- dolgozott adatokat több célra is hasznosítani tudjuk.
A tényleges állapotokat kívánjuk a lehető leghűbben tükrözni. Például a ter- melési folyamatn'ál a termékek előállításától egészen a fogyasztásig valamennyi termékmozgást figyelemmel kísérünk. A csoportosításokat nem kívánjuk például a tízes rendszer szempontjainak vagy más osztályozási technikának minden további meggondolás nélkül alárendelni. A szocialista bővített újratermelés keretei között kialakult természetes tagozódást messzemenően szem előtt tartjuk, mint például az elosztás és a felhasználás irányait stb. Magától értetődő, hogy az első kísérletre nem sikerülhet olyan osztályozási rendszert kidolgozni. amely hosszú időre vagy örökre helyesen megoldhatná a problémákat. Ha nem merülne fel az a követel—
mény, hogy osztályozási rendszerünk a nemzetközi szabványokhoz igazodjék, akkor IS az ismeretek felhalmozódása 10 éven belül indokolttá tenné átalakítását. tökélete- sítését.
Az osztályozási rendszert következetesen az építőszekrény elv szem előtt tar- tásával építjük ki. ligy elvégezhetjük az irányítás különböző szintjei számára. vala-
394 JAN KAZIMOUR
mint az elemz—ésekhez a szükséges aggregálást, illetve dezaggregálást. A későb—
biekben pedig így teremthetjük meg már automatizáltan a folyamatos átmenetet az objektíven létező gazdasági. illetve társadalmi struktúra és az adott szakasz—
ban érvényesülő bármilyen szervezeti elrendezés között. Ennek a követelménynek a kielégítése rendkívül fontos az állami tervgazdál—kodási rendszer számára. amely a közvetlen és konkrét feladatokat címzett jelleggel határozza meg. Elemzéseink szigorúan szervezeti szemléletben készülnek. Másrészt viszont az építőszekrény elv alkalmazásával akár a vállalaton belül, akár a területi egységeknél bármilyen tevé- kenységi, illetve szervezeti struktúraváltozat kialakítható. Úgy tűnik, ennek az elvnek az érvényesítése biztosítani tudja az objektív betekintést a népgazdaság gazdasági struktúrájáfba.
A tervezés és az irányítás tudományos alapokra fektetésére irányuló minden erőfeszítés ellenére a gyakorlat azt mutatja, hogy az elemzéseknél nehézségekkel találjuk magunkat szemben a szervezeti nézőpont kizárólagos érvényesítése esetén.
A közgazdasági folyamatok gazdagsága és változékonysága mellett ez a nézőpont nem képes képet adni, még hozzávetőlegesen sem, a szerkezeti változások ten- denciáiról. A fejlődés pozitív vagy negatív jellege csupán szervezeti szempontból tárr—
gyilagosan nem ítélhető meg, ugyanakkor a fejlődést nagyrészt a szervezetben végbemenő belső változások determinálják. A közgazdasági tevékenységi és a szer- vezeti struktúra közötti kapcsolat állandósítása segítségével értékelhetjük megnyug—
tató módon az egyes irányító egységek érdemeit. illetve felelősségét.
A szervezeti információ—rendszer ebben a vonatkozásban fokozott jelentőségű.
A szervezeti információ-rendszer egységesítése, módszertani helyességének meg- teremtése. célszerűségének biztosítása állami feladat. Csak jó minőségű szervezeti információ—rendszer alapján biztosítható a szervezeti egységek irányításának magas színvonala és a központ részére adott információk megfelelő minősége. A központ—
ban a gazdasági fejlődés csak akkor elemezhető kielégítően. ha az egyes szer- vezetek szervezeti és gazdasági fejlődésének egységesen értelmezett jellemzéséhez megbízható, összehasonlítható és minden más vonatkozásban jó adatok állnak ren—
del'kezésre. Ezért a szocialista országaikban fokozni kell az összehason—líthatá. kom—
patibilis számitástechnikára támaszkodó terv- és információ—rendszer egységes mód-
szertani irányításával kapcsolatos erőfeszítéseket.A marxista politikai gazdaságtannalk meghatározó jelentősége van az infor- máció-rendszer kialakításában. Az információ-rendszert ugyanis a marxi újrater- melési séma alapján kidolgozott népgazdasági mérlegrendszer foglalja egységbe, A népgazdasági mérlegrendszer tökéletesítéséhez vezető előttünk álló út még na- gyon hosszú. Ebben a tekintetben sok szocialista ország, nevezetesen Magyarország jelentős szerepet tölt be. A nemzetivagyon- és a nemzetijövedelem-mérlegekről további összehasonlításokat és kiegészítő elszámolásokat kell készíteni. Ezek az összeállítások új ismereteket követelnek. Az állami statisztikának és az integrált információ-rendszernek ugyanakkor következetesen olyan elvekből és osztályozá- sokból kell kiindulnia, illetve olyan elvekre kell támaszkodnia, melyek a marxi—lenini értelmezés szerint készített népgazdasági mérlegrendszer támasztotta követelmé- nyeket szem előtt tartják. A bővített szocialista újratermelés teljes folyamatát így
tudjuk valamennyi összefüggésében megragadni a számítástechnika és az integrált
információ-rendszer segítségével szervezeti síkon és egészen a vállalaton belüli egységekig értelmezni. így válik lehetségessé az egyes tényezők hatásának meg- ítélése és alakítása népgazdasági szinten.Osszefoglalásként ismételten hangsúlyozni szeretném, hogy az információ—
A SZOCIALISTA STATISZTIKA 395
tetlen jelentőségű tartalmi feladatok adódnak. Ezek megoldása előfeltételt képez a magasabb színvonalú irányítás kialakításához és az információ-rendszer nyúj- totta lehetőségek jobb kiaknázásához.
ERÖFESZlTÉSEK A NEMZETKÖZ! lNTEGRÁClÓÉRT
Előljáróban röviden foglalkozni kívánok azzal a fejlődéssel, amely várható.
Arról van szó. hogy a KGST keretében a szocialista országok a gazdasági integráció továbbfejlesztésére törekszenek. Ez a folyamat bizonyos szakaszában megköveteli az egységes információ—rendszer kialakítását. Az integráció kiterjed az állami sta—
tisztika egész rendszerére. nemcsak az országok közös vállalatai és közös beren- dezései vonatkozásában, hanem kölcsönös megállapodás alapján a gazdasági te—
vékenységek elhatárolására mind a tervkoordináció, mind a szakosítás, mind az együttműködés terén.
A KGST keretében nagy súllyal jelentkezik az osztályozások és a nómenklatúrák egységesítésének feladata. Ezt a munkát a KGST Statisztikai Állandó Bizottsága már megkezdte és a munkának a legközelebbi jövőben be kell fejeződnie. A munka a termékek és a szolgáltatások nómen'klatúrájának elkészítésével kezdődik. A bonyo- lultabb feladatok a további ötéves időszakokban következnek. Ekkor már_nem csu—
pán az osztályozási rendszer indokolásáról lesz szó, hanem valamennyi mutató;
azaz az egész információ—rendszer átértékeléséről, tökéletesítéséről és egységesí- téséről. Az információ-rendszerek integrációja nemcsak egy ország belső ügye.
Számos feladatot 10—20 év alatt, nemzetközi síkon kell megoldani.
*
Az állami statisztikának tudomásul kell vennie azt a tényt, hogy megkezdődik az információ—rendszerek integrációjának folyamata. A lenini idők óta az állami statisztikára e téren jelentős koordinációs feladatok hárulnak. A szocialista országok állami statisztikai szerveinek — összhangban azokkal a feltételekkel, melyek között aktivitásukat kifejthetik és a társadalmi. valamint a közgazdasági fejlődést ábrá—
zolhatják -— foglalkozniok kell az ismeretek szervezésére irányuló információ—rend—
szer egiész problematikájával.
Néhány szocialista országban a folyamat két síkon indult meg: 1. a belső in—
tegráció, melyet társadalmi—gazdasági információ—rendszernek nevezünk, és fel—
öleli a gazdasá'gstat'isztikát, a könyvelést, a kalkulációt és a velük kapcsolatos többi tudományágat; 2. az 1. pont alatti rendszerek kapcsolódása a többi infor- máció-rendszerrel. a tervezés, a műszaki tudományok és néhány más területhez.
Jelenleg legfontosabb az állami statisztikai szervek felkészítése a két sza- kaszra, mind elméletileg, mind a gyakorlat és a szervezés előkészítése terén.
A számítástechnika fejlődése, de elsősorban az állandóan fejlődő irányítási módszerek. a gazdaság egyre összetettebbé váló és egyre bonyolultabb szerkezete.
szélesebb körű áttekintést követelnek, mint korábban. Ezt az információs rendszer- ben elkülönült egyes tudományágak a jövőben nem biztosíthatják. Ugyanakkor növekszenek az alapinformációval szemben támasztott követelmények is. A köve- telmények a gazdasági döntés jobb előkészítését szolgálják, akár az összefüggések
modellezéséről. akár a terv optimálásáről van szó.
A folyamatot tudomásul kell venni és kizárólag az állami statisztikai szerve- ken múlik. hogy vele kapcsolatos saját tevékenységüket milyen mértékben fejlesztik tovább, illetve milyen mértékben engedik azt át — nézetem szerint ésszerűtlenül —- más szerveknek. Az integráció nem elhanyagolható további indoka a számítás—
396 JAN KAZIMOUR
technika rohamos fejlődése. Ez különösen az egyes vállalatoknál logikusan és ésszerűen azt követeli meg, hogy a vállalat irányítása szempontjából elengedhetet- lenül szükséges és célszerű adatokat egyetlen számítógép dolgozza fel. Valamennyi irányításhoz nélkülözhetetlen információhoz hozzá kell jutni úgy feldolgoz-va. hogy azok a magasabb irányító szerveknél is lehetővé tegyék a vállalat irányítását. vagy közvetlenül vagy az állami statisztikai információ-rendszer közvetítésével. Azaz a folyamat technikai oldala is minden szinten olyan formák keresését követeli meg, melyek az elsődleges információk terjedelem, mélység és szint szempontjából ész- szerű feldolgozását teszik lehetővé több célúain biztosítva a különböző szintű irányító szervek szükségleteit, valamint a további hasznosítás változó irányait. Ez dokumen- tációs. de egyben tudományos és kutatási szempont is. A kutatásokhoz sak infor- mációt kell felhalmozni. A rövid távú és a távlati tervezés, valamint a mélyebb elem- zés szempontjai egyaránt szükségessé teszik ezt. melyek során eddig kevéssé vizsgált és ismert összefüggések, tényezők és arányok feltárására törekszenek. lgy teremtik meg a tervezés és az irányítás tényleges tudományos alapokra helyezé—
sének feltételeit.
A fejlődés abban az irányban halad, hogy a korszerű technika alkalmazásával minden szükségletet terjedelemben, mélységben és differenciáltan ki tudjunk elé- gíteni. A vezető és irányító szervek számára meg tudjuk könnyíteni a tájékozódást és a döntést.
Az állami statisztikai szervek előtt az a feladat áll, hogy az egyes országok már integrált vagy integrálás felé haladó információ—rendszerének egységes irányítását módszertanilag megoldják. Úgy vélem, hogy most, az 1970—es években is, miként 1918-ban, időszerű Leninnek azaz elgondolása, hogy egy független állami szervnek
— melyet ma is és úgy vélem a jövőben is joggal neveznek az állami statisztika szervének — a feladata. hogy ebben a folyamatban döntő szerepet játsszon még akkor is, ha a szóban forgó integrálódó rendszer módszertani irányítása terén az együttműködést és a koordinációt sokkal komolyabban kell felfognunk, mint ahogy azt a múltban tettük. Végső soron a jövő szocialista államának bonyolult mecha- nizmusában elszigetelten és az egész fejlődést figyelmen kívül hagyva egyetlen szerv sem dönthet. nem tájékozódhat és nem oldhat meg feladatokat. Ez kétség- kívül áll az olyan szervre is. mint az állami statisztika, amely nem hatalmi szerv.
de amelynek a régi elvek szerint az irányítási rendszer működéséhez jó szolg—ála- tokat kell teljesítenie.
A szocialista országok statisztikusainak a közeljövőben meg kell vitatnio/k, mi—
ként oldható meg ésszerűen és célszerűen ez a feladat. Az állami statisztika a fel—
merülő feladatok ismeretében valósítja meg a saját és a társadalmi—gazdasági információ—rendszer céljait, segíti elő a szocialista társadalom és a szocialista gaz- daság fejlődését.
PEBIOME
Hamomguií auepK narmcau antopom no npocnőe npeaceuarem LIeHTpa/mom maTncn—r—
'ieckom ynpannemm zum loőuAteí—iuoro Homepa mypnana Cv'arucz'uueckozo Oőoapcnux no no- Boay ero HHTHACCTHTHACTHCÉ FOAOBLgHHbI.
Ocuoauan MbICAb owepxa saKArouae'i-cu B TOM, lna pacnpocrpanmme Bbmncnnrenbnaíí 'rcxumm ;! CBHBaHHbIX c nem cospemenumx meroaos OÖpaÖOTKH ztarmbix npusoam- K cylgecT- BCHHOMy HsMCHeHmo B CTaTncTnneCKoü paöm'e. OanaHue u ogenxy Hameneüuü aBTop HA'IM- Ham c BbXRCHEHMH nomnwm nmpopmaguu, Pl aa'rem, CCblAaHCb Hapsmy c npo'mM " Ha uexocAlo- BagKym npaK'me, yKaabmae-r Ha *2'0, Ln-o yme Ha nepBom e'rane paBBHTHH CTaTHCTHKy Ha ypomrc npeanpunruü 14 FOCyAapCTBHHle cTaTuch—my, a Tamrce yLreT n nepsmmyro aaxymcn—
Tagmo cneayeT BOCHpHHHMlaTb B Kauec'rse ezmnoü CHCTeMbI.
