SZEMLE
763
lett a növekedési indexek realitása is kérdé- ses.
Több hozzászóló foglalkozott azzal a kér- déssel, hogy van-e szakadék egyrészt a köz- gazdasági és a statisztikai indexelmélet, másrészt egyáltalán az indexelmélet és az indexgyakorlat között. Az egyes vélemények eltérő módon ítélték meg e szakadékok nagy- ságát, és különböző véleménnyel voltak ezek jelentőségéről, illetve jellegéről. Kifejezésre jutott például az a felfogás, hogy a közgaz- dasági és a statisztikai indexek között csu- pán azért nincs szakadék, mert előbbieket nem lehet kiszámítani, igy nem kerülhet sor számszerű konfrontációra. Akik elismerték az elmélet és a gyakorlat elszakadását, azok jórészt az elméletek túlzott elvontságában keresték ennek okát, és úgy vélték, hogy a gyakorlatnak e téren nincs adóssága.
Különböző módon ítélték meg a résztve- vők a szorosabban vett gyakorlati kérdé- sek súlyosságát. Néhányan vitatták a beve- zető előadásban kifejezett aggodalmat, mely szerint az indexszámok egyre kevésbé tudnak mit kezdeni a gazdaságban fellépő új vagy a felerősödő olyan jelenségekkel, amelyek nem értelmezhetők egyértelműen ár— vagy volumenváltozásként, és emiatt az indexek
egyre kevesebbet ragadnak meg a gazda- ságban végbemenő változásokból. Volt aki e felismerésben olyan előnyt lát, hogy jobban tudatosodnak az indexek értelmezhetőségi korlátai. E kérdéskörhöz szorosan kapcsoló- dik az a vita, hogy kell—e, illetve lehet-e az indexeket kiegészíteni egy újabb, a szoro—
san vett a és p elemeken túlmenő ténye—
zővel. Egyes vélemények szerint ilyen ténye—
ző Iétezik a gyakorlatban, és ezért helye len- ne az indexekben, mások a tényező létjo—
gosultságát is tagadták.
Több hozzászólás is foglalkozott a szolgál—
tatások ár- és volumenindexeivel kapcsola—
tos speciális nehézségekkel. E nehézségek fennállásában teljes volt az egyetértés, ha- tárainak megitélésében azonban megoszlot- tak a vélemények. Volt aki csupán olyan té- nyezőt látott bennük, amelyek kisebb-na- gyobb mértékben tovább mérséklik az in- dexek megbízhatóságát, de nem vezetnek az értelmezés általános korlátaihoz, és volt, aki ez utóbbi veszélyt is reálisnak tartotta.
A vitában néhány olyan megjegyzés is el—
hangzott, amely az indexszámításban eddig figyelmen kívül hagyott vagy nem kellő fl- gyelemre méltatott jelenség fontosságát hangsúlyozta, mint például a kamatláb (kü—
lönösen a beruházási indexeknél), (: terme- lési költségek változása, a jelenkori inflá- ciós jelenségek stb.
Dr. Kiss Albert, a Bizottság elnöke zársza- vában utalt az indexelmélet és a gyakorlat közötti — a vitában több oldalról érintett — szakadékra, és ezt olyannak ítélte, mint amilyen más területeken is húzódik az el—
mélet és a gyakorlat között. Orvendetesnek tartotta az indexkérdéseknek a referátumban és a korreferátumokban történt újszerű ex-
ponálást, mert ily módon sikerült ezt a so-
kat vitatott témát a szokványostól eltérő meg- világításba helyezni.
Nem várható, hogy az indexek ma is ugyanolyan jó mércének bizonyuljanak, mint például három évtizeddel ezelőtt. Ezért is van szükség új és új impulzusokra. Ezek egyi- ke lehet a közgazdasági indexelmélettől vár- ható hatás, még akkor is, ha ezek nem köz- vetlenül kvantifikálható alternativákként je- lennek meg. A gyakorlat számára le kell vonni az effajta szembeállításból adódó kö- vetkeztetéseket.
MAGYAR SZAKIRODALOM
DR. SIPOS BÉLA:
KONJUlNKTÚRAELEMZÉS ES PROGINOSZTIZÁLÁS
Időszerű gazdasági irányítási kérdések. 1983. 2.
sz. PRODIXNFORM Műszaki Tanácsadó Vállalat. Bu- dapest. 1983. 142 old.
Országunk gazdasági helyzete megköve—
teli. hogy minél hatékonyabban alkalmaz- kodjunk a velünk kapcsolatban levő gazda—
ságok mozgásához. Ezért a vállalati gazdál- kodás kiemelkedően fontos feladata az árak elemzése, megfelelő árprognózisok készíté- se. Tény. hogy ... . .dollármilliókban mérhetők . . egy szakma veszteségei. illetve meg- takarításai, ha beszerzéseit a várható ármoz- gások figyelmen kívül hagyásával, illetve figyelembevételével alakítja"; (5. old.) Az ilyen értelemben vett hatékony gazdálkodás
természetes előfeltétele, hogy gazdasági szakembereink ezen a területen is kellő szintű módszertani ismeretekkel legyenek fel- vértezve. lgy érthető, hogy az utóbbi évek- ben észrevehetően megnőtt az érdeklődés ezek iránt a kérdések iránt.
Hazánkban — talán csak a legutóbbi év- tizedet kivéve — szinte alig ismerték el a konjunktúrakutatás és az erre támaszkodó árprognosztika létjogosultságát. Ennek egyik következménye az lett, hogy a közgazdasá- gi szakirodalomban még említés sem igen történt ezekről az ismeretekről, Az utóbbi években azonban jelentős változás követke-
zett be. A tőkés export— és importárak prog- nosztizálását ma már rendeletek írják elő, sőt ezzel kapcsolatban módszertani alapel- vek is megjelentek. Maga az érdekeltségi
764 SZEMLE
rendszer is arra ösztönzi a vállalatokat. hogy nagy figyelmet fordítsanak az ármozgások vizsgálatára. Ez az oka annak, hogy újab—
ban mind több szakcikk foglalkozik ezzel a témakörrel. A megjelenő tanulmányok azon—
ban többnyire megmaradnak a téma fon- tosságának hangsúlyozásánál, módszertani
segítséget valójában nem adnak.
Pedig kezünk ügyében lett volna a segít- ség, ha jobban gazdálkodtunk volna szel—
lemi értékeinkkel. A két világháború között a Heller Farkas vezette iskola számottevő eredményeket ért el a konjunktúrakutatás- ban, Külföldön is egyre többen figyeltek fel erre a tevékenységre. A negyvenes évek ve'- gén az akkori politikai vezetés mégis szám—
űzte ezt a témakört a közgazdasági életből,
ideológiailag elmarasztalva a Heller—isko—
lát, Nagy kára ez mind a magyar tudomány- nak, mind pedig a magyar gazdasági élet- nek.
Sipos Béla könyve — melyet Kádas Kálmán Állami dijas ny. egyetemi tanár lektorált, és amely alcímében is utal arra, hogy az elem- zést ..a Heller Farkas iskola eredményeinek felhasználásával" tárgyalja — két szempont- ból is megkülönböztetett figyelemre tarthat igényt. Egyrészt azért, mert pótolja az ár- prognózíssal foglalkozó módszertani szak- könyvek egyre inkább érezhető hiányát, másrészt, mert megmutatja, hogy a Heller—
iskola által tört út még ma is járható. Ami az utóbbi megállapítást illeti, természetesen figyelembe kell venni, hogy közben nagyot fordult a világ kereke. Ezalatt szélesedett a módszerek skálája is, de még nagyobb volt a fejlődés a számitástechnikában. A számí—
tások gépesítésének lehetőségei ugrásszerű- en megnövekedtek.
A bemutatott módszerek olyan matemati- kai statisztikai eszközökre támaszkodnak.
amelyeket azok a gazdasági szakemberek is különösebb nehézség nélkül birtokba tudnak venni. akik nem rendelkeznek magasabb ma—
tematikai ismeretekkel. A matematikai fegy- vertárat itt lényegében a statisztikai elosz- lásokkal kapcsolatos egyszerűbb mérőszámok képezik, mint például az átlagok, a szóró- dást jellemző paraméterek és a különböző indexek. továbbá a regressziós analízis ele- mi eszközei. Megjegyezzük, hogy a regresz- sziós elmélet ismertetése a könyvben elég- gé szűkre szabott. Ezt az indokolja. hogy a szerző ezt egy nem régen megjelent másik művében (lparvállalati árprognózisok. Idő—
szerű gazdaságirányítási kérdések. 1982. 4.
sz. PRODINFORM Műszaki Tanácsadó Válla- lat. Budapest. 1982. 122 old.) kellő részle- tességgel fejti ki. Mélyebb valószínűségszá- mitási felkészültséget igénylő eszközöket (például a stabilitás, illetve a megbízhatósá- gi tartományok sztochasztikus vizsgálatát) a szerző nem vesz igénybe. Erre két érv is
felhozható. Az egyik szerint ilyen vizsgálatra a viszonylag szűk jelenlegi adatbázison alig nyílnék lehetőség, avagy nem számíthatnánk arra, hogy ilyen körülmények között több in- formációhoz jutnánk, mint elemi úton. A másik ok a könyv azon célkitűzésében rej- lik, hogy a gyakorlati szakemberek kezébe kiván egyszerűen kezelhető eszközt adni mindennapi problémáik megoldására. Végső soron természetesen nem szabad lemondani a magasabb igényekről. A finomabb mate- matikai módszerek ugyanis elvben finomabb közgazdasági elemzést tesznek lehetővé.
A matematikát a szerző — természetesen
—- csupán eszköznek tekinti, ha nélkülözhe—
tetlen eszköznek is. Az alapvető a gazdasá- gi háttér, amely nem vizsgálható kizárólag
matematikai gondolatmenet alapján.
Amikor a konjunktúrakutatás megindult, a
közgazdászok a matematikai eszközöket a fizikából, nevezetesen a rezgőmozgások el- méletéből kölcsönözték. Ez a magyarázata annak, hogy a szerző a módszerek leírását ezeknek a fizikából átvett kategóriáknak és törvényszerűségeknek ismertetésével kezdi.S noha ez a fejezet kissé szűkre szabottnak tűnik, jó segítséget nyújt az olvasónak a to—
vábbi tárgyalások megértésében. A beveze- tést szolgálja a különböző konjunktúra-ba- rométerek ismertetése is. Ez az eljárás lé—
nyegében statikus szemléleten alapult, s így csak a felszíni jelenségek magyarázatára volt alkalmas. Ennek ellenére a maga idejé—
ben igen jó szolgálatot tett, s bizonyos te- rületeken még ma is használják. A konjunk- túra—barométerek alapvető hiányossága a mi szempontunkból az, hogy prognózis készíté- sére nem alkalmasak. Ezért fejlesztettek ki a huszas évekkel kezdődően új módszereket.
Ezeket ismerteti —- a már említett megszorí—
tások mellett — a könyv három legfontosabb fejezete, a 4—6. fejezetek.
Először a szezonális ingadozások vizsgála—
tára kerül sor. éspedig hagyományos átla—
golásí eljárások segítségével. Ez finomítha- tó a Persons-féle láncindex-módszerrel, amelynek előnye egyszerűségében és viszony- lagosan kis számítási igényében rejlik. Ha- sonlóan értékelhető a Kemmerer-fe'le mód—
szer is, amely először a véletlen hatásokat küszöböli ki, majd -— ha szükséges — a trend—
hatásokat is. Ugyanezeket a célokat szolgál- ja a mozgó átlagolásra támaszkodó számí- tási eljárás is, amelynek alkalmazása a szer- ző által kidolgozott módon relatíve könnyen gépesíthető. Ennek az az alapja. hogy a probléma megfogalmazható a matrixalgeb- ra segítségével is. Az eddigieknél pontosabb eredményt érhetünk el, ha a szezonális el- téréseket. illetve ingadozásokat az analiti- kus trendtől számitjuk. itt természetesen fi- gyelembe kell venni, hogy az illesztendő függvény típusának megválasztása egy alkal—
SZEMLE
765
mas közgazdasági hipotézis megalkotását igényli. A nyert eredmények annál megbíz- hatóbbak, minél közelebb jár a valósághoz ez az elméleti előfeltevés. A számításokat minden esetre megkönnyítheti az a körül- mény, hogy az általánosan alkalmazott trendtípusok paraméterei ma már a szemé- lyi számítóge'peken is meghatározhatók.
Csak a szezonális ingadozások kiszűrése után kerülhet sor a konjunkturális ciklusok vizsgálatára. Itt két alaptípust lehet megkü- lönböztetni, a rövid és a hosszú hullámot.
Az előbbivel a szerző igen keveset foglal—
kozik, de annál több időt szentel a hosszú hullámok kérdésére, az ún. Kondratyev-cik—
lus vizsgálatára. Ezt nyilvánvalóan azért te—
szi, mert módszertanilag nincs alapvető kü—
lönbség a kétféle vizsgálat között. Közgaz- dasági szempontból természetesen más a helyzet. Kondratyev még a huszas években publikálta a hosszú hullámokra vonatkozó el- méletét. A tudományos világ elég hamar fel- figyelt rá, így többek között Heller Farkas és társai is. A kutatás azonban sehol sem folyt kellő intenzitással. Annál is inkább, mert Kondratyevet hazájában súlyos támadások érték, melynek során a tudományos életből is eltávolították. Ezen előzmények ismeretében
—— úgy véljük — a szerzőnek a 6. fejezetben körvonalazott kutatómunkája mindenképpen elismerést érdemel, noha az elmélet verifi- kációja még távolról sem tekinthető elinté- zett kérdésnek. Ennek az az alapvető oka, hogy a Kondratyev—hullámok becsült időtar—
tama jóval meghaladja az 50 esztendőt, s
ilyen hosszú időszakra egyelőre nem rendel- kezünk megfelelő adatbázissal. A szerző ed- dig a magyar szénbányászat, nyersvas- és acélgyártás, valamint a bauxittermelés terén végzett vizsgálatokat, de csak az utolsó 50—
60 évre vonatkozóan. Az azonban már ezek- ból a vizsgálatokból is kitűnik, hogy a mun- kát érdemes folytatni, és további területekre is kiterjeszteni. Nevezetes körülmény, hogya számítási apparátus itt sem megy túl az ele—
mi eszközökön.
A könyv didaktikai felépítése gyakorlott oktatóra, illetve szokkönyvíróra vall. Az ok- fejtés világos, következetes. S noha a szer- zőnek sokat kell törődnie a numerikus kér- désekkel, mégsem vész el a számítási rész- letekben, a figyelmet állandóan a prognosz- tikai kérdésekre irányítja. A megértést szá- mos jól szerkesztett ábra is elősegíti. Külön is megemlítendő, hogy a' példaanyag túl—
nyomó részben a Pécsi Bőrgyárban végzett vizsgálatokra, melyek révén a Bőrgyár je- lentős devizamegtakarítást ért el, támaszko—
dik.
Befejezésképpen a szerző ismertetést nyújt a Heller-iskola tevékenységéről is, a legfon- tosabb életrajzi és bibliográfiai adatok fel—
sorolásával.
Úgy véljük, hogy Sipos Béla jól használ- ható könyvet adott a gyakorlati szakembe- rek kezébe, s egyben törlesztett is valamit a neves magyar közgazdásszal szemben fennálló adósságunkból.
Dr. Krekó Béla
Közöljük kedves olvasóinkkal, hogy a Statisztikai Szemle augusztusi és szeptemberi száma — az előző évek gyakorlatának megfelelően —
összevontan, előreláthatólag szeptember hó végén jelenik meg.
