46 T I S Z A T Á J együtt a népek testvériségét. Lehetővé vált végre a sovinizmustól mesterségesen egymás ellen uszított testvérnépek őszinte békéje és h a r m ó n i á j a . E n n e k a h a r m ó n i á n a k követ- kezményeként megindu.t az egyre m é l y e b b k u l t u r á l i s közlekedés is. Most m á r n e m is- meretien előttünk a népi d e m o k r a t i k u s or- szágok irodalma, művelődése: egyre több k ö n y v ü k e t olvashatjuk, egyre több értékük- kel ismerkedheiünk meg.
. így került sor h á r o m cseh k o m m u n i s t a ú j s á g í r ó : Szvoboda, Tucsková és Szvobo- d o v á — egy férfi, két asszony — f i g y e l e m .
reméUó könyvének magyar kiadására. Harci d o k u m e n t u m ez a könyv, d o k u m e n t u m a a csehszlovák dolgozók osztályöntudatának, f o r r a d a l m i éberségének, cselekvőkészségének.
1948 f e b r u á r j á n a k prágai eseményeiről szá- m o l be a h á r o m szerző, az adatok napló- szerű hitelével, az élmény friss lendületével.
Lényegében kilenc n a p története s ű r ű s ö d i k eggyé ezeken a lapokon: a február 17. és
"25. közti napok.
T u d j u k , hogy ezekben a n a p o k b a n Cseh- s z l o v á k i a népe történelmi válaszút előtt állt.
A k o r m á n y b a n , parlamentben, az á l l a m i élet pozícióiban még fontos helyeket töltöt- tek be a reakció képviselői. Az elnöki ha- t a l o m a rosszem'ékű Benes E d u á r d kezében voltj a burzsoázia p á r t j a i pedig á l l a m - csínyre készültek. Számítottak ebben az imperialista h a t a l m a k támogatására is. A k o r m á n y m u n k a szabotáiásával, Goffwald k o r m á n y á b ó l való tömeges k i v á l á s u k k a l meg a k a r t á k bénítani az államgépezetet.
Azt remélték, hogy a k o r m á n y v á l s á g fel- idézésével teljesen á t j á t s z h a t j á k a reakció kezére a. hatalmat. A könyv elmeséli., m i n t h i ú s u l t a k meg ezek a mesterkedések, m i n t zúzta össze Zenkl, D r t i n a , K r a j i n a és a többi b u r z s o á ' politikus cselvetéseit a cseh- sz'ovák munkásosztály osztá'yharcos szel- lemű. kemény kiálláa. a Csehszlovák Kom- munista Párt harci ébersége. 'A' reakció megbukott, s 1948 február 25, u t á n Cseh- szlovákia népe megindulhatott a szocializ- mus ú t j á n .
A N G Y A L E N D R E J Ó K A I M Ó R : SÁRGA R Ó Z S A .
A Szépirodalmi K i s k ö n y v t á r állal1 most kiadásra került J ó k a i kis regény, a Sárga Rózsa az í r ó n a k nem a legismertebb regé- nyei közé tartozik. S v á j j o n miért cz az írá- sa került kiadásra? J ó k a i a Sárga Rózsa c.
regényét p á l y á j á n a k utolsó éveiben írta, amikor in ár ő is belátta, hogy a képzelet váraira épített, a valóság takargatására vagy a n n a k megszépítésére szolgá'ó írásai- nak ne ni. sok az értelme. Ü j léniakört kere- sett a va'óság talajából, amit úgy ahogy va.ii. meemásíthatatlanul örökíthet meg mű- vészetével.
A Sársa Rózsa valóban ilven í r á s m ű . A történet röviden: egy csikósnak és egy
g u l y á s n a k versengése a k o r c s m á r o s l e á n y ke- zéért. J ó k a i a l a k j a i t n e m díszíti fel az a k - k o r i i d ő k divatja szerint m i n d e n f é j e népies cicomákkal, h a n e m őket a m a g a v a l ó j u k b a n , t á r s a d a l m i h a r c a i k b a n á l l í t j a elénk. Décsi Sándorban, főhősében, m e g r a j z o l j a a m a - gyar pusztai élet eszményi a l a k j á t , az egye- neslelkű, erös, bátor, becsületes magyart.
A Sárga Rózsa megőrizte egy század után is s z á m u n k r a a H o r t o b á g y igazi arcát.
A k i olvassa, az szinte az A l f ö l d levegőjével szívja tele tüdejéi, s megismerheti belőle a pusztai élet m i n d e n m o z z a n a t á t , ellátva az í r ó színes nyelvezetével, de a m a g a teljes, megmásíthatatlan, h ű v a l ó s á g á b a n .
L Á Z Á R G Y Ö R G Y V Ö R Ö S M A R T Y M I H Á L Y : V Á L O G A T O T T K Ö L T E M É N Y E I . (Szépirodalmi K ö n y v k i - adó.)
Százötven éve született: m o n d t á k m á r konzervatív nemesnek és m ú l t j a dicsőségén kesergő b ú s m a g y a r n a k , pesszimista filozó- fus.nak és őrületbe b u k ó zseninek, r o m a n t i - kusnak. és klasszikusnak, Habsburg-pártinak és dekadensnek —• a m a g a emberét l á t t a benne a terebélyesedő b u d z s o á z i a felé ka- csintgató gentry, a Mitlencum, a ferencjó- zsefi „boldog b é k e i d ő k " h a m i s fényében t ü n d ö k l ő hivatalos Magyarország csakúgy, m i n t a Horthy-rezsim f a j m a g y a r k o d ó . ál- patrióta k u l t ú r b ü r o k r a t á i . S a sok csillogó frázis, ünnepélyes k ö r m o n d a t , a n y u g a t r ó l importált i z m u s o k zavaros tömkelegében el- sikkadt a lényeg: V ö r ö s m a r t y a nép köl- tője, — ha a szónak nem is o l y a n . közvet- len értelmében, m i n t P e t ő f i és A r a n y , — költészete h a l a d ó költészet, S ez a költészet igazán csak m a , a felszabadult Magyaror- szágon i n d u l h a t el h ó d í t ó ú t j á r a , hogy el- jusson a nép, a ' n e m z e t nagy f i a i t megillető „ m é l t ó helyre: a n é p szívébe.
V ö r ö s m a r t y k ö l t ő i p á l y á j á n a k kezdete egybeesik a r e f o r m k o r r a l . A r e f o r m k o r Ma- gyarországon a f e u d a l i z m u s m é l y r e h a t ó vál- sága: az osztrák gyarmatosítás, ellentétbe á l l í t j a egymással a termelőerőket és a ter- melési viszonyokat. A nemesség r á d ö b b e n arra, hogy i r d o ' g o k menetén egyedül csak a polgári á t a l a k u l á s segíthet, de azt m á r nem látja tisztán, h o g y a n .lehelne ezt a polgári á t a l a k u l á s t úgy megvalósítani, h o g y kiváltságai. vezetőszerepe továbbra is megmaradjon. Szeretné felszámolni a gyarmati függést, de tudja, hogy ehhez fel ke''ene s z á m o l n i a j o b b á g y n a k föl- desúrtól v a l ó függését is. m e r t a független- séget csak nemzeti egységfrontfal lehet ki- harcolni. Egvszóval a nemesség k o m p r o - misszumot a k a r : olyan polgári á t a l a k u ' á s t , melyben n é h á n y , a m a g a s z á m á r a jelentős változtatással t o v á b b é'.nek. u r a l k o d n a k a feudális viszonvok. V ö r ö s m a r t y költészeté- ben a r e f o r m k o r nemesi i d e o l ó g i á j á n a k ez az ellentmondásos jellege legjobban a ,,Za-
K Ö N Y V E K .47
i á n futásá"-ban és a „Csongor és Tündé '- .bon tükröződik. Ha párhuzamot vonunk a
kér m u között, azonnal tárjuk, hogy nug a
„ Z a i á n futásá"-ban (182ÖJ Vörösmarty a nemzet ébresztőjeként lép fei, addig a
„Csongor és Tünde'" (1851) letérést jelent erről a progresszív útról, menekülést a re- formkor problémáinak ellentmondásai elől, A „Zalán futása" harci riadó a nemesség tú_
boraban: a múlt, az ősök dicsőségének fel- idézésével fe,rázni az elfajult magyart (ne:
mest) a passzivitásból, az eltompult álom- ból, hogy erős, felkészült legyen az elkö- veikezo idők nagy küzdelmeiben (legyen ereje kivívni a nemzet függetlenségét, vég- hezvinni a polgári áta.aku.ást). Ezzel szemben a „Csongor és Tünde" elfordulás a valóságtól, elfordulás a reformkor nagy problémáitól, a tündérvilág csodabirodal- mába való bujdosás e problémák rnarcan- go.ó ellentmondásai elől. Természetesen ez n e m jelenti, hogy Vörösmarty végleg elfor- dult a- reformkor nagy kérdéseitől, csupán időleges elfordulásról lehet szó, hisz a költő éppen osztálykorlátainál fogva nem látta, nem láthatta meg, hogy az egyedül lehetsé- ges helyes út a jobbágyság felszabadításán á t vezet a nemzet függetlenségének kivívása, a polgári átalakulás megvalósulása felé.
Ezért. menekül éppen a „Csongor és Tünde"
álomvilágába. De — amint Horváth elvtárs mondotta —u „a lömegáramlat lerántja Vö- rösmartyt a filozofáló passzivitás, a pesszi- mizmus egéből" s bár erősen él még benne a parasztforradalmaktól való nemesi , osz- tályfélelem, az 1846-as galíciai parasztfelke- lés az elnyomott nép problémái felé tereli figye'mét, A lengyel nemesek függellenségl harcát megbuktatja a bécsi k o r m á n y által felbujtatott galíciai jobbágyok lázadása s b á r Vörösmarty látja, hogy a felkelés igazi oka a nemesek embertelen j o b b á g y k i z s á k . anányolása:
. . . Sóvár szemmel néz ég felé, mert hajh", a. föld! az nem övé.
neki a föld még sírnak is kemény:
nincsen remény (Emberek.) mégis a költemény végén a felkelést „test-
"vérgyűlölési á.tok"-nak nevezi. A vers nyil-, vánvaló ellentmondása is . egyedül Vörös- marty nemesi osztálykorlátaival -magyaráz- h a t ó .
Az események sodrában költészete egyre i n k á b b politikai tartalmat kap: megírja az
„Országház"-át. a „Jós'at"-ot. me'ynek lel- kesítő optimizmusa harcos előremutatás 48 felé, S most fordul igazán Vörösmarty az elnyomott nép problémái felé, verseiben fel- veti a jogoknak a népre való kiterjesztésé- nek kérdését, ezzel a gondolattal fog'a'ko- zik prózai írásaiban s ez a prob'émafelve- tés a szabadságharc kitörése u t á n követe- léssé erősödik. Vörösmarty nagy politikai
fejlődésének verssé érlelődése a „Szabad sajtó" s a „Csatadai", mely kifejezésének erejével, képeinek lüktető, magávalragadó lendületével Petőfi nagy ilyentémájú versei mellé magasodik.
Aztán jön Világos, az összeomlás. Meg- írja „Görgei"-t, melyben elátkozza a végső harcot eláruló fővezért, aki odadobta a gyűlölt osztrákoknak a népet, nemzetet, füg- getlenséget.
Ami ezután következik, az m á r szinte nem is élet a költő számára: bujdosás Vi- lágos' után, m a j d harc a halálthozó betegség ellen — és két nagy vers. Vörösmarty köl-
lészete ebben a két versben ér csúcspont- jára. Az a kétségbeesés, az őrületbebukó re_
ménytelenség, amit érzett a szabadságharc bukása után, mely az. ő emberi és költői pályáját is derékbatörte, az a fájdalom, eszeveszett düh és elkeseredés, mely elfogta, látva a nagyszerű tervek semmibefoszlását, érezve a Bach-korszak hullaszagtól fojtoga- tó levegőjét, a szenvedély szinte emberfe- letti erővel tör elő ebben a két versben.
. . . A vész kitört. Vérfagylaló keze emberfejekkel labdázott az égre, emberszívekben dúltak lábai.
Lélekzetétől megdermedt az é l e t . . . (Előszó.) És mégis: hiába az elkeseredés, a kilá- tástalanság és reménytelenség, a célludatlan.
ságba hanyatló pesszimizmus, a Vén cigány- ban lenyűgöző képben villan fel a remény:
„Lesz még egyszer ünnep a világon". S ez Vörösmarty költészetének végső értelme.
K ü l ö n elismerés illeti a kötet összeállí- tóját, Lukácsy Sándort, aki a könyv elé írt világos, egyszerű előszavával, s a jegy- zetekben minden verssel. külön-külön fog- lalkozó magyarázataival hozzásegíti haladó hagyományaink felé szeretettel, érdeklődés- sel forduló dolgozó népünket a nagy költő megértéséhez, költészetének helyes értékelé- séhez, ahhoz, hogy Vörösmarty költészeté- nek legjavát felhasználhassuk a békéért, a szocia'izmus megvalósításáért vívott nagy harcunkban,
P A P P ZOLTÁN A L E X A N D R GONCSÁR: ARANY PRÁ- GA. (ŰJ. Magyar Könyvkiadó.)
„Erdélyben utaztunk át. Szerelvényünk dübörgött az alagutakban és éppen azok azok mellett a szakadékok mellett repült to- vább, ahol tavaly a m i tüzelőállásaink vol- tak. Két napig rohant velünk a vonat a Ma- ros mentén, a vad Maros mentén-, amelyen, emlékszel, egy szeles októberi éjtszakán kel- tünk át . . . Ügy érzem, hogy a földek, ame- lyeken harcolva jártunk, örökre szívünkhöz, közel maradnak. Én pé'dául m á r nem tu- dom közömbösen hallgatni a román vagy a magyar beszédet, nem tudom hidegvérűen
