44 T I S Z A T Á J tője, Sztálin elvtárs felé tekint. K ü l ö n ö s e n m e g k a p ó ezek között' Némeih Ferenc verse:
„Levéi Sziálin elvtárshoz", mely m i n d tar- ta.milag, m i n d pedig f o r m a i l a g az antológia legjobb versei közé tartozik. Érzik, hogy í r ó j a tudja, m i t jelent n e k ü n k m a g y a r o k n a k s a világ népeinek Sztálin, akinek minden- nél többet k ö s z ö n h e t ü n k . Ez a h á l a és sze- retet cseng ki a költemény m i n d e n sorából:
Így t u d l a m meg, m i t jelentesz s most egyszerre érezem mindezt, most, a születésnapodon,
m i k o r széles váltaidon hetvenegy év súlya k ö n n y ű napsugárból font kösöntyű, s érzem, két karod a földet átöleli, m i n t a völgyet nagy hegyeknek fehér orma.
Szépülő életünk szinte kimeríthetetlen kincsesbánya a művészet számára. Az író, k ö l t ő , aki benne él ebben a világban, az él- mények. tömegéi hordozza m a g á b a n , s bi- zony nehéz ebből a tömegből azokat az eseményeket, élményeket kiválogatni, me- lyek a legjellemzőbbek, legtipikusabbak. Eb- b ő l adódik azután, hogy a fiatalok a válo- gatás, osztályozás nehéz m u n k á j a helyett sokszor megelégednek a kitaposott úttal, megszokott formával és szavakkal s így a versek a köllészet sablonossá, egyhangúvá, sematikussá válik: költészet helyett meg- szokott frázisokat, nagy szavakat k a p u n k csak, melyek nem tükrözik, de még csak meg sem közelítik a lényeget. ,.Ez a főépü- let fröcskölt-fehér. néhol terméskőfallal, a kerílésre épül a k a p u , egy nagy. üres busz épp most nyargal be rajta. M a k u l á t l a n k é k az ég, a légirendészet egy embere — bizo- nyosan nem burzsu j-származék — sétál le-föl. v i d á m tere-fere közben, a kőműves- l á n v o k között; ezüst r e p ü l ő i é n fut a beton- p á ' v á r a vigan. harsogva p ö r ö g két légcsa- v a r j a " — íria K o m o n d i Antal. Ez a min- dent aprólékosan leíró naturalista h a n g hú- zódik végig az esész versen, mely nem is vers. hanem i n k á b b rímes próza. „A légi- rendészet egy embere — bizonyosan nem burzsui s z á r m a z é k " — fav nem lehet egy embert jellemezni, ez felületes brosúra ízű je'lemzé0. fe'színen m o z g ó emberábrázo'ás.
Békés Virág két verse érdekes ellentmondást reit m á s á b a n : József-szanatórium c í m ű ver- sében így ír: ..Az élet végtelen és szén na- gyon. — itt t u d t a m ezt meg én. — Ö r ü l t e m m i n d e n percnek és órának. — az életbe így hozott a remény." A m á s i k versében ..A ko- réi asszonvokhoz" viszont így ír: ,.Én be- teg vagyok, sorsom m o s t o h a " . H o g y a n le-"-
bet. m i k o r megtudja a s z a n a t ó r i u m b a n , hogy7
az élet szép és végtelen s az ő sorsa ebben az életben mostoha mégis, s ő ezt a mostoha szabadságát akarja odaadni a koreai asz- szonyoknak? Mi letf volna — hogy egy
konkrét példát h o z z a k fel — , ha H o l d i J á - nos novellájának hőse, Szabó I s t v á n ezt mondta volna, m i k o r levág.ák a i é l l á b á t , lehetne-e most b e , ö l e a m u n k a hőse, él- m u n k á s , aki — f é l l á b b a l — 203 százalékot teijest t-V
'Az antológia elbeszélései k ö z ü l kiemel-, kedtk Radics József „Sovány J ó s k a " c í m ű novellája. Stílusa friss, képekben,, hasonla- tokban gazdag, élettel te,i stílus A problé- m a , melyet feldolgoz, szintén n a g y o n érde- kes, figyelemreméltó. í r ó i n k edci.g általá- b a n , néhány kivétellel, csak azl a f o l y a m a - tot ábrázolták, h o g y a n j u t el parasztságunk a közös gazdálkodásig, a paraszt termelő- csoportban való életéről, olt jelentkező problémáiról a z o n b a n alig í r t a k . Radics ezt választotta t é m á u l : - h o g y a n ö n t u d a t o s o d i k , válik k o m m u n i s t á v á egy tszcs-be belépeli szegényparaszt. S ezt a p r o b . é m á t j ó l meg
is oldotta. K i t ű n ő e n megrajzolt f i g u r a S o . vány Jóska, szinte m a g u n k előtt l á t j u k , a n n y i r a él a novellában. De ugyanilyen jó- sikerült szereplő a gyerek, meg a k o m m u - nista orvos is. Radics, ha ezen az ú t o n h a l a d tovább, rövidesen k o m o l y , a szocialista realizmus igényeinek megfelelő, értékes m ű - veket fog a l k o t n i .
Az ellenséget á l l í t j a elénk M o l n á r Géza . és Szilvási L a j o s elbeszélései, m í g K e m é n y György a klerikális reakció aljas mesterke- déseiről rántja le a leplet „Fekete v i l á g "
c í m ű novellájában. M o l n á r nagyon helyesen m u t a t j a be az oldalról t á m a d ó ellenségei, aki m á r nem m e r i n y í l t a n ócsárolni a de- mokráciát, h a n e m a t í p u s r u h á n kérésziül piszkolja az öléves tervet, dicséri az impe- rialistákat. Szi'vási nehezebben tud meg- b i r k ó z n i a kérdéssel: a csaló, feketéző ke- . reskedőt a k a r j a á b r á z o l n i , de ez az á b r á z o - lás nem eléggé • meggyőző. ugyanígy nem eléggé meggyőző a novellában / a segédek lázadásának á b r á z o l á s a sem.
A kölet összeállításáról csak annyit, h o g y he'yes ez a beosztás, egy p r ó z a í r ó , egy költő, mert az antalógia témabeli változa- tossága így, ebben a beosztásban j u t legjob- ban kifejezésre.
Dicséret illeti a Magyar í r ó k Szövetsé- gében létesített lektorátust, k o m o l y , felelős- ségteües m u n k á j á é r t , mel'yel ennek az an- tológiának kiadását elősegítette.
Maga az antológia, ha t a r t a l m á n á l , pro- blémáinál n e m is m i n d e n vers. nove'la hi- b á ' l a n alkotás, a m a g a egészében harcos, előremutató k ö n v v , me'.y n é p ü n k n e k , i f i ú - ságunknak k ü l ö n ö s e n k o m o l y segítségei n y ú j t a szocializmus építésének elkövetke- zendő kemény h a r c a i b a n .
P A P P Z O L T Á N P A N F J O R O V : ARATÁS. (Szikra.) A szovjet szocialista-realista regényiro- dalomnak egyik legszebb alkotása P a n f j o r o v regér.ysorozata. Négy k ö n y v b e n á b r á z o l j a
K Ö N Y V E K .45
az orosz falu fejlődését s ebben az utolsó műben m á r a megva.ósuit szocializmus ko- rát tarja elénk s la.án azért tűnik szebb- nek, inegragadóbbnak az előbbi köteleknél.
Panfjorov írói tehetsége is ebben a műben éri cl eddig legmagasabb kilejlését.
A mii középpontjában Kirill Zsdárkin- nak és Sztesa leieségének élete van s az események egy hatalmas építkezés köré cso.
portosainak. A téma hatalmas vo.ta nem remegteti meg Panfjorov to.lát, biztos kéz- zel vezet bennünket a szovjetélet sajátos problémáinak meglátásában. Mik ezek a problémák?
Többek között a férfi és a nő ú j vi- szonya. Zsdárkin fokozatosan elhidegszik fiatal felesége, Sztesa iránt, aki ha- marabb sofíőrnőként dolgozott -mehetle. Az elhidegülés okát nem tudja magának meg- magyarázni, Hiába vannak a sorsukat ösz- szeíűző gyermekek, az elhidegülés egyre fo_
kozódik, pedig minden erejükkei Éüzdenek ellene. Sztesa sem akármilyen asszony, izzig- vérig kommunista, mint a férje. 'A' szakítás mégis bekövetkezik. Kirill beleszeret Fenyába, a ragyogó képességű komszomo- lista lányba, aki jeles harcosa az építkezés- nek és durván megsérti feleségét.
Sztesa ekkor visszamenekül falura bána- tában és ú j életet akar kezdeni. Beáll trak- torosnak a gépállomáshoz. Az újra megkez_
dett m u n k a , saját újításai, eredményei nem- csak kibékítik sorsával, de meg is magya- rázzák neki házassága bomlásának okát.
Kirill," a harcos bolseviki, nem szerethet egy otthon ülő asszonyt?! „Néha úgy tetszett
— bár ez csak átvillant agyán — az a bűne, hogy otthon ül. Nemcsoda, ha mint házi- asszony m á r egyáltaláú nem tudja lekötni Kirillt: Kirill fejlődik, sokat olvas, sokat foglalkozik közügyekkel, ő, Sztesa meg m á r rég elmaradt a társadalmi m u n k á b a n . " .
Maga Kirill is ráébred erre a szüntelen lelkiismeretfurdalások közepette. Sztesa iránti vágyódása — miután látja sikereit •—
még emésztőbb lesz. Számunkra szinte furcsa érzelemvilágba, a szovjetember mi- nőségileg magasabbrendű érzelemvilágába látunk bele.
Sztesát kiváló traktorszántási eredmé- nyeiért maga Sztálin elvtárs tünteti ki. Mi- kor újra találkoznak, szerelmük feszültsége eddig soha meg nem élt magasságot ér el, benne lángol a szovjetember jóságának, ne- mességének. a nagyszerű szovjetvalóságnak minden fennsége,
A másik probléma politikai természetű és áz éberséggel fiigg össze. A cselekmény a Bu'nárin-féie összeesküvés idejében ját- szódik s ezeknek ravasz és kegyetlen kár- tevéseit leplezi le. A hatalmas tőzegtűz, ahol százszámra égnek össze a munkáslá- nyok, mutatja a hatalomból kiszoruló el'en.
ség utolsó eszeveszett, tehetetlen próbálko- zását. Az ellenség állandó jelenléte és Zsdár-
kinék ellenük való harca izgalmassá teszi a könyvet.
Az erlenség m á r nem győzhet ideiglene- sen sem, eszKoznek m á r a parasztok se kap- hatók. Nikita Gurjánov, aki megszökött a kolhozból, ú j r a visszatér oda s namarosan az első brigádvezetövé küzdi föl magát.
Kuvájev, a részeges kemencerakó, eltanulja az ú j kemencerakási módszert s becsületes emberré válik; feljelenti a hazaáru.ókat.
Pável J a k u n y i n pályafutása a legjellemzőbb az ú j szovjetéleire. Legényke még, amikor ú j falazómódszert talál fel. Később világ- hírű repülő lesz a S Z Í V Ó S komszomolistából, maga Sztálin öleli meg a veszéiyes távol- sági repülés után.
Sztálin! . . . A' regény hőseinek éLete ösz- szefonódik az Ö életével. Az Ö jelenléte mindenütt ott érezhető a hősök cselekede-' tciben, az ö akarata mint a Bolsevik Párt harcának legmagasabb kifejeződése, adja meg m ű szükségszerűségét. A bolsevikok, által elvetett mag gazdag gyümölcsöt ter- mett. „Hogy örül Sztálin! Rágyújt pipájára, j á r k á l szobájában és azt ismételgeti: •— Mi- lyen nagyszerű lett ez az ország, milyen nagyszerű lett ez a nép." Számtalan Sztálin elvtársat, Kalinin elvtársat ábrázoló, jel- lemző leírás van a könyvben.
Panfjorov könyve remek példa a mind- jobban eposzivá váló szocialista-realista re- gényre, mely azonban mégsem egyenlő a görögös formával, mert változó jellemeken, drámai mozgalmasságon épül. A nagyvona- lúan szerkesztett müvet Panfjorov ízes orosz nyelve szépíti, amit a fordítás hűen ad vissza
NAGY S Á N D O R A L I O Z S Z V O B O D A — A N N A TUCSKOVÁ
— V J E R A SZVOBODOVÁ: EZ T Ö R T É N T F E B R U Á R B A N . (Athenaeum.)
1919 és. 1944 közt alig t u d t u n k valamit a velünk szomszédos d u n a t á j i és kelet- európai népek irodalmáról, kultúrájáról, történelméről. Az „úri Magyarország" irá- nyított kultúrpolilikája mesterséges válasz- falat vont közénk és szláv szomszédaink közé: nemcsak a nagy Szovjetuniótól vol- tunk elszigetelve, h a n e m Csehszlovákiától, Romániától, Bulgáriától is. Elképzelhetetlen lett volna, hogy a magyar könyvpiacon csehszlovák irodalmi alkotás jelenjék még.
Alig egy-két bátortalan kísérlet történt csak ezen a téren, jórészt csehszlovák és magyar baloldali értelmiségiek kezdeményezéséből:
az uszító jobboldali propaganda azonban ezeket a kísérleteket is igyekezett letor- kolni, meddőségre kárhoztatni,
A Szovjetunió felszabadító seregei nyo- m á n azonban megjött a keleteurópai népek közeledésének lehetősége: a szocializmust építő népi demokrácia, amikor befe'é be- töltötte a proletárdiktatúra funkcióját, ki- felé kialakította a békefronlot, s ezzel
