T M T 2 9 . évi. 1 9 3 2 / 8 - 9 .
Irodalom
1. CRANE, D-: Invisible colleges: diffusion of knowledge in scientific communities. Chicago, University of Chicago Press, 1972. p. 20.
2. PORTER, A. L.: Citation analysis: qucries and caveats = Social Studies o f Science, 7. köt. 1977. p. 2 5 7 - 2 6 7 . . 3. W H I T L E Y , R. D.: Communication nets in science: status
and citation patterns i n animál physiology = Sociological Review, 17. köt. 2. sz. 1969. p. 2 1 9 - 2 3 3 .
4. GILBERT, G. N.: Referencing as persuasion = Social Studies o f Science, 7. köt. 1977. p. 1 1 3 - 1 2 2 .
5. R A V E T Z , J . R-: Scientific knowledge and its social problems. Oxford, Clarendon Piess, 1971. p. 2 4 1 - 2 5 9 . 6. K A P L A N , N.: The norms o f citation behavior: prolego-
mena t o the footnote = American Docu mentát ion, 16. köt. 3. sz. 1965. p. 1 7 0 - 1 8 3 .
7. WEINSTOCK, M.: Citation indexes = Encyclopaedia o f Líbrary and Information Science, 5- köt. 1971. p. 1 6 - 4 0 . 8. CRONIN, B.: Agreement and divergence on referencing
practice = Journal of Information Science, 3.köt. l . s z . 1981. p. 2 7 - 3 3 .
9. G A R F I E L D , E.: Citation indexing. New York, Wiley, 1979.
10. CHUBIN, D.: On the use o f the Science Citation Index ín socioiogy = The American Sociologist, 8. köt. 1973, p. 1 8 7 - 1 9 1 .
11. G A R F I E L D , E.: Can citation indexing be automated?
Statistical association methods for mechanized documen- tation. Washington, National Bureau o f Standards, Miscellaneous Publication no. 269,1965. p. 1 8 9 - 1 9 2 . 12. MORAVCSIK. M. J.-MURUGESAN, P.: Citation pat
terns in scientific revolutions = Scientometric, l.köt, 2.sz. 1979. p. 1 6 1 - 1 6 9 .
13. MURUGESAN. P.-MORAVCSIK, M. J.: Variations of the natúre of citation measures with joumals and scientific specialities = Journal o f the American Society for Information Science, 29. köt. 3. sz. 1978. p. 8 6 - 9 2 . 14. MORAVCSIK, M.J.-MURUGESAN, P.: Somé results o n
the function and quality of citation = Social Studies of Science, 5. köt. 1975. p. 8 6 - 9 2 .
15. LIPETZ, B. A.: Improvement of the selectivity o f citation indexes to science literature through the inclusion of citation relationship indicators = American Documenta- tion, 16. köt. 2. sz. 1965. p. 8 1 - 9 0 .
16. K A P L A N , N.: The norms o f citation behavior; prolego- mena to the footnote. L d . a 6. sz. hivatkozást.
17. SCOTT, W. A.; Interreferee agreement on somé charac- teristic manuscript submitted to the Journal of Personality and Social Psychology = American Psycholo- gist, 1974. szeptember, p. 6 9 8 - 7 0 2 .
18. BAVELAS, J.B.: The social psychology o f citation - Canadian Psychological Review, 19. köt. 2. sz. 1978, p. 1 5 8 - 1 6 3 .
/CRONIN, B,: The need for a theory of ciíing ~ Journal of Documentation. 36. köt. l.sz. 1981.
A közös hivatkozások vizsgálata és az ebből adódó összefüggések szerkezete
A s z a k i r o d a l m i információkereső rendszerek célja a kutatók, tudósok kiszolgálása a számukra f o n t o s publikációk bibliográfiai leírásaival. E célt, azaz a f e l t e t t kérdésekre a d o t t információs választ a t e c h n i k a i fejlettség különböző f o k a i n igen sok rendszer használatá
val lehet elérni, de m i n d e h h e z a szóban forgó szakterületek többé-kevésbé megbízható ismerete szüksé
ges.
Lehetőség kínálkozik a z o n b a n a továbblépésre i s , a m e l y n e k lényege az, h o g y az információs szakember a keresőkérdés szakterületének alapos ismerete nélkül, de mégis a n n a k belső összefüggéseire támaszkodva szolgál
tasson s z a k i r o d a l m a t a kutatók munkájához.
Könnyen belátható, h o g y egy-egy szakterületen a fizikailag egymástól sokszor igen távol d o l g o z ó kutató
kat a közös téma hasonló tudományos gondolkodás
módú csoportokká tagolja. A „hasonló gondolkodás
m ó d " p o n t o s a b b megfogalmazása: az a d o t t jelenségekről közös vélemény, közös gondolkodási séma megléte.
A szóban lévő módszer az említett gondolkodási sémákon keresztül m u t a t k i tárgybeli összefüggéseket, miközben e sémák meghatározását és rögzítését a hivatkozáselemzés módszerével végzi,
1. Gondol kozási sémák meghatározása
H a a gondolkozási séma ( p a r a d i g m a ) fogalmát p o n t o s a b b a n a k a r j u k definiálni, a következőt k e l l m o n d a n u n k : egy-egy szakterület f o g a l m a i n a k egyezmé
nyes, tehát többek által azonos módon értelmezett kapcsolata. A cél éppen e szerkezet meghatározása.
A vizsgálat az azonos témakörű s z a k i r o d a l m i publikációk egy csoportját fogja át. A publikációk átnézése után elkülöníthetők a z o k , a m e l y e k b e n egy meghatározott állítást, alapelvet vagy vizsgálati módszert említenek vagy használnak.
Példaként: az /1-val jelölt állítást a vizsgált d o k u m e n t u m o k egy részében m e g l e h e t találni. A továbbiakban azok a d o k u m e n t u m o k emelhetők k i , a m e l y e k b e n A és egy B együtt szerepel. (Természetesen e d o k u m e n t u m o k mindegyikében az A és a B kapcsolata n e m lesz feltétlenül azonos, de e kapcsolat feltárása már meghaladja az i n f o r m a t i k u s i s m e r e t e i t , s így a vizsgálat n e m f o g l a l k o z i k vele.)
Ha A, B,... N számú állítással d o l g o z u n k , a köztük fennállható k a p c s o l a t o k szerkezete m a t e m a t i k a i l a g k o m binációik összességével írható l e , de ez a g y a k o r l a t i megközelítéshez túlságosan munkaigényes l e n n e .
Egyidejűleg két állítást véve figyelembe, a szerkezetet grafikusan ábrázolhatjuk, o l y a n gráffal, a m e l y n e k csúcsai az állítások, az élek pedig a köztük feltételezett k a p c s o l a t o k .
3 6 1
B e s z á m o l ó k , s z e m l é k , k ö z l e m é n y e k
Akármely területen kezdődik is a vizsgálat, az első feladat mindenképpen a f o n t o s n a k vélt cs a vizsgálatba b e v o n n i kívánt elvek, állítások kiválasztása, m a j d egymással való k a p c s o l a t u k elemzése. A kiválasztás módja többféle l e h e t , de a szövegben mindenképpen szükségünk v a n b i z o n y o s kapaszkodókra, a m e l y e k egyértelműen r a g a d h a t o k m e g . Tudományos jellegű publikációk esetében a legkényelmesebb és a legkevesebb melléfogást ígérő kapaszkodóként a bibliográfiai hivatko
zások kínálkoznak.
Megfogalmazva az állítások n y o m o n követésének módszerét: elsőként o l y a n hivatkozási i n d e x e t k e l l készíteni, a h o l forrásként n e m a szerző publikációi, h a n e m a szöveg elemzésével feltárt állítások szolgálnak.
N e m állítható természetesen, h o g y e kiemelések p o n t o s a n leírják a c i k k mondanivalójának m i n d e n elvi álláspontját, de az elemzés ennél n a g y o b b mélysége már n e m i n f o r m a t i k u s i , h a n e m szakmai képzettséget kívánna, a m i e módszer g y a k o r l a t i alkalmazását igencsak kérdéses
sé tenné.
A szövegen belüli hivatkozásoknak ez a kijelölése visz el az N h e l y e n idézett állítások összegezéséhez, rögzítéséhez. E b b e n az eljárásban az az újszerű, h o g y — ellentétben a hagyományos hivatkozáselemzéssel - k i m u t a t j a : az egyes szerzők p o n t o s a n m i b e n értenek egyet és m i b e n eltérő az álláspontjuk.
Érdekes végiggondolni, hogy m i l y e n eredményre j u t h a t u n k egy szerző több művének i l y e n elemzéséve!.
Megállapítható p l . az, h o g y ugyanazt az elvet idézve, u g y a n a z o k r a a szerzőkre h i v a t k o z i k - e ? Ezáltal n e m kevesebb mutatható k i , m i n t az, h o g y egy-egy szerzőnek miként változott az a d o t t témában való gondolkodás-
módja, szellemi életrajza. H a a szerző korábbi önmagával való egyetértését összevetjük valamely szerzöcsoport hasonló elvi együttállásával, a k k o r k i lehet m u t a t n i az a d o t t szerzőnek egy a d o t t c s o p o r t h o z való viszonyát, kívülállásának vagy egyetértésének mértékét.
A z elemzésnek még f i n o m a b b eredménye l e h e t n e , h a két együtt idézett alapelv h e l y e t t hármat, vagy többet venne egyidejűleg figyelembe a vizsgálat, de ezáltal részben a feldolgozás növekednék aránytalanul naggyá, részben b i z o n y o s szám fölött a közös hivatkozások o l y a n ritkán állhatnának e l ő , hogy kevés d o k u m e n t u m ból i l y e n következtetések n e m lennének levonhatók.
2. A hivatkozott dokumentumok mint elvi álláspont-jelzők
A szerző által bibliográfiaként m e g a d o t t d o k u m e n t u m o k sokszor n e m az elvi állitások bizonyítására, h a n e m a presztízs és a minőség alátámasztására szolgálnak. Ettől a ténytől igyekszik e l t e k i n t e n i az analízis, de még h a csak a jószándékú hivatkozásokat veszi is figyelembe, a k k o r is igen o t t h o n o s a n k e l l m o z o g n i a a szakterületen, hogy a r e j t e t t azonosságokat kiszűrhesse.
A közös hivatkozások előbbiekben említett gráfját {}. ábra) o l y módon is f e l lehet r a j z o l n i , h o g y a pusztán bibliometríai alapon k i a l a k u l t struktúrát n y e l v i struktúra helyettesíti, azaz a d o k u m e n t u m szövegéből a kapcsolat
képzésre leggyakrabban használt szavak vagy kifejezések struktúrája. H a az 1. ábra B-vel jelölt sűrűsödési területére végezzük e l ezt a behelyettesítést, a 2. ábrához j u t u n k .
1. ábra A közös hivatkozások hálója
u r a M
3 6 2
T M T 2 9 . é v f . 1 9 B Z / 8 - 9 .
*
I
p S C I O l . 7 0
1.0
2. áöra Az 1. ábra egy részének transzformációja az alapelvek kapcsolódásának feltüntetésével
A vizsgálat során kételyek is felmerültek a módszer alkalmassága iránt. Kérdéses például, h o g y a h i v a t k o z o t t d o k u m e n t u m o k k a l s e m m i l y e n módon n e m asszociál
ható, de f o n t o s állítások h o g y a n vizsgálhatók? N e m kívánható m e g ugyanis, h o g y m i n d i g , ha egy g o n d o l a t felmerül, egy b i z o n y o s d o k u m e n t u m r a hivatkozás történjék, csak az állítható, h o g y elég sok szerző b i z o n y o s időn át általában azonosít egy g o n d o l a t o t egy-egy alapvető s z a k m a i d o k u m e n t u m m a l , és a g o n d o l a t említésekor mindjárt h i v a t k o z i k is rá.
3. A közös hivatkozási ábrák összefüggései
A közös hivatkozások hálószerű ábrázolása ( L á b r a ) és e n n e k „lefordítása" a felhasznált g o n d o l a t o k k a p csolódási ábrájává ( 2 . ábra) további vizsgálatokra is lehetőséget kínál.
Pl. az 1. ábra t ö b b , j ó l látható mezőben sűrűsödik, a kapcsoló élek egy-egy i l y e n mezőn belüli p o n t o k a t kapcsolnak össze, de áthidaló k a p c s o l a t o k is v a n n a k a mezők között. E z e k a h i d a k o l y a n összefüggésekre
3 6 3
B e s z á m o l ó k , s z e m l é k , k ö z l e m é n y e k
u t a l n a k s o k esetben, a m e l y e k a szövegekből n e m derülhetnének k i , és csak az i l y e n fajta elemzéssel lehet hozzájuk j u t n i . K é t , v a l a m i l y e n okból g y a k r a n együtt h i v a t k o z o t t biokémikus c i k k e i b e n felfedezhető két, egymással k a p c s o l a t b a e d d i g n e m h o z o t t jelenség, a m e l y r e az i t t leírt vizsgálat hívta f e l a f i g y e l m e t . Ez p e d i g azt j e l e n t i , hogy pusztán i n f o r m a t i k a i eszközökkel, biokémikus szakember segítsége nélkül is f o n t o s Összefüggéseket lehet f e l i s m e r n i .
4. Következtetések
A f e n t i elemzések eredményeképpen a tudományos alapelvek s z a k i r o d a l o m b a n tükröződő kapcsolatait az alábbi f ő b b típusokba lehet s o r o l n i :
történeti vagy folyamatszerű kapcsolat (előbb A, azután B ) ;
A b e n n f o g l a l t a t i k / 3 - b e n ;
A és B különböző módon kapcsolódik C-hez;
A alárendeltje vagy tárgya B - n e k ; A szükséges B kialakításához.
Remélhető, h o g y a további vizsgálatok o l y a n típusú kapcsolódásokat is k i m u t a t n a k , m i n t p l :
A o k a B-nek;
A következik B-ből;
A alátámasztja B - t .
A z így m e g f o g a l m a z o t t k a p c s o l a t o k a tudomány füozófiai megalapozásában játszhatnak igen nagy szere
pet. Például a laza szerkezetű háló n y i t o t t , s o k eldöntetlen problémát rejtő szakterületet, míg a szorosan zárt hálódiagram zárt, befejezett alapelveken nyugvó tudományágat képvisel.
A felvázolt f o l y a m a t végterméke egy hálódiagram, a m e l y n e k csúcsai, élei és sűrűsödési p o n t j a i az egyes d o k u m e n t u m o k értelmezésének egyöntetűsége szerint álltak össze. Érdekes további vizsgálódásra adna a l k a l m a t , ha ugyané dokumentumokból intellektuális munkával szemle készülne. A kérdés: a két eredmény m e n n y i r e egyezne m e g . A leírt módszer jelentősége mindenesetre abban r e j l i k , h o g y az eredményeket szakéitő bevonása nélkül, pusztán a b i b l i o m e t r i a módszereivel és i n f o r m a t i k u s munkatársak közreműkö
désével érte e l .
/SMALL, H.: Co-atation context analysis and the structure of paradigma 3 Journal of Documen- tation, 36. köt. 3. sz. 1980. p. 183-196/
( D o m o k o s Miklósné)
Hivatkozási kapcsolatok hálójának alkalmazása az informatikában
A hivatkozáselemzés igen népszerű l e t t m i n d az informatikában, m i n d a tudományelméletben. A hivat
kozások figyelése hasznos segítség lehet a s z a k i r o d a l m i keresőrendszerekben, de mértékül szolgálhat egy-egy szerző termékenységének vagy egy-egy tudományos folyóirat rangjának megítélésében is. Segédeszközként használja az a u t o m a t i k u s indexelés, továbbá a tudomá
n y o s i r o d a l o m egyes témák körüli csoportosulása, a részterületek elkülönülése ugyancsak f i g y e l e m m e l kísér
hető segítségével.
A z említett alkalmazások közül a továbbiakban a scíentometriei és tudományterület-elhatárolási a l k a l m a zásáról lesz szó. Kísérleti adatbázisként aNauíno-Tehni- Zeskaja Információ (a továbbiakban: N T I ) és a Cumulative Subject and Author Index első 13 kötete szolgált.
A publikációk számának időbeli eloszlását az /. táblázat m u t a t j a , a szerzői produktivitás elemzését pedig a 2. táblázatban látjuk. A z ax jelöli az egy szerző által a vizsgált folyóiratban publikált c i k k e k számát.
1. táblázat A publikációk időbeli eloszlása
N T I
É v ö s s z e s e n 1. sorozat 1. sorozat
1961 2 7
1962 1 0 4
1 9 6 3 145
1964 1 7 4
1 9 6 5 179
1 9 6 6 1 7 4
1967 112 8 5 197
1968 1 1 6 72 188
1969 1 2 8 8 2 2 1 0
1970 119 9 1 2 1 0
1 9 7 1 105 7 9 1 8 4
1972 111 91 2 0 2
1 9 7 3 1 1 1 9 0 2 0 1
1 9 7 4 9 5 8 0 175
1 9 7 5 1 0 0 72 1 7 2
1 9 7 6 9 8 72 1 7 0
3 6 4
