UTASÍTÁS A NÉPKÖNYVTÁRAK SZERVEZÉSÉRE.

UTASÍTÁS

A NÉPKÖNYVTÁRAK SZERVEZÉSÉRE.

A NÉPKÖNYVTÁRAK SZÁMÁRA AJÁNLHATÓ MÜVEK JEGYZÉKÉVEL.

KIADJA

A MUZEUMOK ÉS KÖNYVTÁRAK ORSZÁGOS TANÁCSA.

BUDAPEST.

AZ A T H E N A E U M IROD. ÉS NYOMDAI R.-T. KÖNYVNYOMDÁJA.

1902.

UTASÍTÁS

A NÉPKÖNYVTÁRAK SZERVEZÉSÉRE.

A NÉPKÖNYVTÁRAK SZÁMÁRA AJÁNLHATÓ MŰVEK JEGYZÉKÉVEL.

KIADJA

A MUZEUMOK ÉS KÖNYVTÁRAK ORSZÁGOS TANÁCSA.

B U D A P E S T .

A Z A T H E N A E U M Í R O D . ÉS N Y O M D A I E . - T . K Ö N Y V N Y O M D Á J A .

1902.

A Muzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa Ő csá­

szári és apostoli királyi felségének 1897 évi deczember hó 10-én kelt legfelső elhatározásával megerősített szabályzata értelmében első sorban az egyesületi, törvényhatósági és községi muzeumok, valamint, a nép- és vándorkönyvtárai szervezését és gyarapítását tűzte ki feladatának.

Működése közben szükségesnek látván a szabályzat­

ban is előirt utasítás és mintakönyvjegyzékek elkészítését, a népkönyvtárak részére 1901 november 21-én tartott tanács­

ülésen elhatározta a jelen füzet kiadását, melyet a nagy­

méltóságú m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1902 évi január hó 10-én kelt 89938/1901 szám alatt meg­

erősített.

Közel egy év mult el a jelen dolgozat elkészítésének megindítása és megjelenése között. De ezt a hosszú időt nem késedelmezés, hanem sokoldalú munkásság jellemzi.

A Tanács számos szomorú tapasztalat alapján meg­

győződött, hogy ily alapvető munkát a legszigorúbb kritika segítségével lehet csak sikerrel létesíteni. Ezért a Tanács népkönyvtári albizottságának tagjain kivül (elnök: Berzeviczy Albert, titkár: Porzsolt Kálmán, előadó: György Aladár;

tagok: Ballagi Aladár, Bartóky József, Beöthy Zsolt.

Fejérpataky László, Ferenczy Zoltán, Radicsics Jenő, Rá­

kosi Jenő) a Tanács összes tagjait s mintegy husz kiváló szak­

értőt kértünk fel a kefelevonatban megküldött utasítás és

1*

könyvjegyzékek átvizsgálására s maga a bizottság a bekül­

dött észrevételeket több, csaknem kizárólag ezzel foglalkozó ülésen alaposan tárgyalta, ugy hogy az eredeti tervezetnek minden egyes pontja megvitatás alá került.

Mindamellett készséggel elismeri a Muzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa, hogy ily alapvető munkánál a tapasztalat számos hibát és hiányt fog felfedezni s ezt tekintve, főkönyvjegyzékünket1 első sorozatként jeleztük s kérjük az ügybarátokat s különösen a népkönyvtárak keze­

lőit, hogy tapasztalataik alapján küldjék be alkalmilag né­

zetüket annak kijavitása, esetleg a folytatólagos jegyzékek szá­

mára. Megjegyezzük azonban, hogy e birálatban a szigo­

rúságot kérjük, klasszikusnak ismert müveket is mellőzni kell, ha azok nyelvezete és előadási modora nehézkes s különösen mellőzni kell, amennyire lehet, a fordításokat abból az elvből indulva ki, hogy a magyar népkönyvtár feladatai között a legelsők egyike a nemzeti szellem ápo­

lása ós fejlesztése.

A Muzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa elha­

tározta, hogy ezentúl a nagyméltóságú m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak csak oly népkönyvtárakat fog államsegélyre ajánlani, melyekben a Tanács által ja­

vasolt müvek és lehetőleg csak ezek vannak meg s liogy az uj könyvek beszerzésénél csak ez a jegyzék lehet irányadó.

Ugyanezen Jegyzékek igénybe vételével szándékszik a Muzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa az állami költségvetésnek é- czélra szolgáló összegéből évente az or­

szágnak különböző részeiben a szükséglethez képest külön­

böző nagyságú könyvtárakat felállítani, leginkább oly módon, hogy nem a megfelelő összeget, hanem a kész könyvtárt küldi le külön szekrényben, bekötött könyvekkel, kész könyv­

jegyzékkel s más a kön) vkezelésre szolgáló nyomtatványokkal.

Különös tekintettel arra, hogy apró községekben és ta­

nyákban is ily könyvtárak még ezer számra volnának szük-

ségesek, az állandó könyvtárakon kivül a Tanács évente sok úgynevezett vándorkönyvtárt fog szétküldeni, melyek egy pár hónapig lesznek egy-egy kisebb helyen s onnan a járás más községébe vagy tanyájára küldetnek, helyükbe a vándorkönyvtárnak más az előbbitől eltérő tartalmú, de azt kiegészitő s szintén népies irányú uj sorozata jő.

Gondoskodtunk arról is, hogy a kisebb községekben a kellő irodalmi tájékozottsággal esetleg nem rendelkező könyvtárkezelők kényelmére a jegyzékekben a gyermekek és műveltebb felnőttek számára alkalmas müveket külön­

böztetünk meg jel által, a többiben pedig azokat a müve­

ket, melyeket kellő beszerzési alap hiányában esetleg a többieket megelőzőleg kell beszerezni.

Ezek alapján a jelen füzetben levő általános jegyzé­

ken kivül — de e könyvjegyzék anyagának keretén belül — még 7 könyvjegyzéket készítettünk el, melyeket a nép­

könyvtárak kezelőinek külön kivánatra mindenkor készek vagyunk elküldeni.

A két első ezek közül oly könyvtárakra vonatkozik, melyeket maga a Tanács létesít 1000 és 2000 korona ér­

tékű könyvgyűjteményből.

Ezután jő 3 kisebb népkönyvtár számára szolgáló jegyzék, melyek 500, 400 és 300 korona költségre vannak számítva s igy különösen kezdetnek igen alkalmasak.

Végül még három könyvjegyzéket készítettünk el, melyek a fentebb említett vándorkönyvtárak három egy­

mást kiegészítő sorozatát tartalmazzák. Mindenik sorozat­

ban mintegy 400 korona értékű könyv van, körülbelül annyi, a mennyi egy kis szekrényt megtölt.

Ezzel a népkönyvtárakba alkalmas müvek jegyzékének legföntosabbjai elkészültek. Az iskolai ifjúsági könyvtárak, gyári munkáskönyvtárak, fegyházi olvasmányok s más szak­

szerű gyűjtemények jegyzékének elkészítése az illető fel­

ügyelő és vezető közegek feladatai, de kétségtelen, hogy a

mi jegyzékünket tájékoztatásul ezek is használhatják. A Muzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa azonban egy­

előre tekintet nélkül hagyja ezeket, valamint nem igyekszik könyvtárt állítani ott, hol e feladatot a vallás- és közok­

tatásügyi, vagy a m. kir. földmivelési minisztériumok, vagy bármely hatóság már előbb teljesítette, mert nem feledtük el, hogy hazánk 14 ezer községe s közel 20 ezer pusztája körül még rengeteg nagy töretlen és magvetésre alkalmas uj működési tér akad.

De épen azért, mert feladatunk oly nagy, évtizedekig tartó erélyes és tervszerű működést, valamint államköltség­

vetésünk és a müveit közönség nagy áldozatkészségét igényli, munkánkban részvételre bizalommal hivunk meg minden ügybarátot. Ott akarunk lenni mindenütt, hol a művelődés magvető munkáját lelkes emberek megkezdik, mert érezzük, hogy nemzeti létünk legnagyobb ellensége a lelki sötéség, s hogy lelkesedni csak akkor fog az uj nemzedék, ha a nagy tömegnek is felébred tudásvágya s erős alapon fog nyu­

godni hazaszeretete.

Budapest, 1902. június 18.

György Aladár

előadó.

Porzsolt Kálmán

titkár.

dr. Berzeviczy Albert

elnök.

Magyar népkönyvtárak szervezésének alapelvei.

(Jóváhagyta a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi minister úr 1901. évi 89.938. sz. a. kelt rendeletével.J

I. A népkönyvtárak feladata.

1. Népkönyvtár név alatt, ellentétben a tudományos jellegű vagy egyes szakokra szorítkozó könyvtárakkal, oly irodalmi termékeknek czéltudatosan összeállított gyűjte­

ményeit értjük, melyek tartalmilag és alakilag egyaránt alkalmasok arra, hogy a magasabbfoku iskolai képzést nem nyert egyének kedélyét nemesítsék, bennük a tudás vágyát és a közélet iránt érdeklődést felkeltsék vagy őket kelle­

mesen szórakoztassák.

2. A népkönyvtár ily feladatának megfelelően az egyházhoz és iskolához hasonló jelentőségű általános nép­

nevelői intézmény, mely különösen az elemi iskolák mun­

káját fejleszti tovább, de általában megerősíti és kiegészíti az egyház és iskola tevékenységét.

3. A magyar népkönyvtárak intézménye a kultúr­

politikai fejlődés jelen korszakában a legtöbb esetben már az elemi iskolákra építhet, nem szükséges mesterséges esz­

közökkel magát az olvasás vágyát kelteni fel, másrészt azonban előre le kell mondania arról, hogy kizárólag gya-

korlati oktató irányú legyen s csak a magasabb foku rend­

szeres oktatást pótolja.

4. Az elemi oktatás korán tul eső nagy tömeg válto­

zatos igényei szerint a népkönyvtárak jellege nagyon vál­

tozó, sok tekintetben különböző olvasmányokat követel a serdülő ifjúság, a helyhez kötött földmives, a nagy váro­

sokban élő iparos s végül a rendszeres olvasáshoz szokott kaszinói tag. Mindezeknek igényeit azonban szem előtt kell tartani s azokat lehetőleg egyeztetni az oly népkönyvtárka berendezésénél, melyeknek egy község lakosságának nagyobb részét kell kielégiteniök. Kaszárnyák, gyárak, kórházak, egyesületek s más erkölcsi testületek könyvtárai ellenben már az általános jellegű népkönyvtárak és szakkönytárak között közbeeső helyet foglalhatnak el. A legritkább esetek kivételével egyetlen népkönyvtárban sem lehet mellőzni a serdülő ifjúság olvasmányait, nemcsak azért, mert a nép­

könyvtárakból kikölcsönzött müveket a családban lehetőleg értékesíteni kell, hanem mert az ifjúsági müvek fő jellem­

vonása, a képzelet előtérbe helyezése, a népnél is nagyobb és tovább tartó erejű erkölcsi tényező, mint a müveit osz­

tály körében.

5. A népkönyvtárak általános nevelő hatása, mint azt a társadalmi élet organikus fejlődése fel is tételezi, csak a többi népnevelő eszközökkel kapcsolatban lesz nagy és tartós. Az egyház és iskola munkáján kivül tehát lehe­

tőleg kapcsolatba hozandók a népkönyvtárakkal a népies előadások, társas mulatságok, magyar dalkörök, népünnepek, kirándulások s más hasonló társadalmi mozgalmak. A könyv­

olvasás tervszerüleg s részben a fontosabb actualis esemé­

nyekkel kapcsolatban mindig gazdagabb termést ad, mint egyszerűen a könyvek szeretete, mely különösen az ifjaknál könnyen fajulhat oly szenvedélylyé, mely esetleg az akarat­

erőt megbénitja és a képzeletet képzelgéssé változtatja.

II. A népkönyvtárak alakítása.

6. Népkönyvtárakat hasonló okokból, minők következ­

tében a tankötelezettség világszerte törvénynyé lett, első sorban az egyes községeknek kellene felállítani és pedig lehetőleg állami utasítások szerint és állami felügyelet alatt.

Mivel azonban a népkönyvtár hasonlithatlanul változatosabb és egyénibb, mint a népiskola, a magánosok és testületek munkáját e téren a legnagyobb örömmel kell üdvözölni, annál inkább, mert egyes nem általános népkönyvtárak, például egy nagyobb gyár saját könyvtára, népnevelői hatás tekintetében sok előnyt mutathatnak fel. A népkönyvtárnak e szerint lehetnek a) községek, b) népkönyvtáregyesületek által fentartottak, c) iskolákkal, cl) másczélu egyesületekkel kapcsolatosak, e) zártkörűek (kórházak, gyárak, fürdők, fogházak stb.) számára.

7. A magyar népkönyvtárak alapítása történelmileg főkép egyesületekkel és népiskolákkal kapcsolatban történt.

Jelenleg is legtöbb népkönyvtárunk vagy iskolai és nép­

könyvtár, vagy mezőgazdasági szövetkezetek mellékalkotása, sőt az ily könyvtárak alapítására és szervezésére vonatkozó utasítások is gyakran összekeverik az iskolai és a népkönyv­

tárakat egymással. Óhajtandó, hogy jövőben, legalább a népesebb helyeken, az elkülönítés s az egyes könyvtárak szakszerűsége minél nagyobb mértékben kidomborodjék, kisebb községekben azonban a két külön csoporthoz tartozó könyvtár egységes kezelése nagyobb nehézségekbe nem ütközik. Kisebb községekben, a hol már van magyar nép­

könyvtár, ujabbnak felállítása felesleges, inkább a létezőnek esetleges hiányai pótlandók.

8. A népkönyvtárak alapítására és fenntartására, a mennyiben szükséges, a hatóságok és magánosok segítsé­

gét is igénybe lehet venni. Óhajtandó, hogy ez a segély tervszerüleg osztassék ki s egy részben természetben, azaz

kitűnő, drágább olvasmányok megküldése utján. Nem helyes azonban, hogy egyes könyvtárak összes szükségletüket köz­

pontilag szerezzék be. Kivétel lehet a vándorkönyvtárak és a városnegyedi könyvraktáraknál, melyek arra szolgálnak, hogy az olvasók lakóhelyük szomszédságában is jussanak könyvekhez. A vándorkönyvtárakat, 100—200 darab bekö­

tött könyvet, egy-egy e czélra készített ládában, néhány hónapra egymás után küldik szét egy-egy szolgabírói járás kisebb falvaiba, hol külön népkönyvtárt felállítani lehetet­

len, a könyvraktárak pedig egyes iskolákban vagy egyes, az üzleti forgalom emelkedése reményében erre ajánlkozó, kiskereskedőknél és trafikoknál állanak készletben, mint a nagyobb városi népkönyvtárak könyveinek duplumai.

9. Minden körülmények között helytelen a népkönyv­

tárak felállítását kizárólag ajándékokra alapítani. Az aján­

dékba adott könyvek között nagyon ritka az itt valóban használható mű, ellenkezőleg gyakori, hogy izlést és erkölcsi érzést rontó olvasmányok szaporodnak el a könyvtárban.

Kiselejtezni pedig az ajándékokat sok esetben igen nehéz.

10. Oly esetekben, midőn külön népkönyvtár felállí­

tása bármily ok miatt alig reménylhető, legczélszerűbb, ha a község egyik ügybuzgó tanítója az ismétlő iskolák vagy az iparostanulók közvetítésével az iskolával kapcsolatban igyek­

szik annak alapját megvetni. A serdülő ifjak körében minden­

kor akadnak egyesek, kik tapintatos vezetés mellett egész lelkesedéssel lesznek apostolai az eszmének, különösen ha a tanító az olvasás vágyának felkeltésével egybekapcsolja a magyar dal művelését is, mely mindig gyújt és nem szűnő erő­

vel lelkesít, s mely e mellett a leghatalmasabb eszköz a tanító kezében, hogy nehéz munkájának gyümölcsét is megszerezze, azaz a 12 éves korában, tehát önálló Ítéletének és akaratának kifejlődése előtt, az iskolából kilépett gyermekben előkészítse az egyéni jellemet, felkeltse az idealismust és a tudás vágyát. A tanítás után ekkor kezd igazán nevelni.

11. Legczélszerübben jár el a tanító, ha nem egyene­

sen szólítja fel volt növendékeit népkönyvtárak alapítására, mivel ez egyeseknél visszariasztó volna, hanem lassankint ébreszti fel bennök az olvasás vágyát. Legelőször egyes, a képzeletet megragadó szép költői művet olvas fel előttük, pl. Petőfi Sándor »János vitéz«-ét s egy pár példányt átad nekik, hogy azt családjuk körében is felolvassák. Önként következik ezután, hogy egyesek ujabb könyvekért és ujabb előadásokért fogják zaklatni. Ebben az esetben már nagyobb társaságot gyűjt össze önként ajánlkozókból vasárnap dél­

után az iskolában, olvas nekik Robinson vagy Gullive hires kalandjaiból vagy Jókainak egyik szép rajzát, de ekkor már csak egy-egy könyvet ad nekik, kijelentvén, hogy nagyobb számú olvasmányokat csak egyesült erővel szerezhetnek be.

12. A heti ünnepi előadásokat a kezdeményező tani- tónak legalább egy-két hónapon át rendszeresen meg kell tartani még a népkönyvtár megalakulása előtt. Óhajtandó, hogy minden egyes összejövetelnek legyen e felolvasott művön kivül külön vonzó ereje, pl. a pap, biró vagy más notabilitás megjelenése, képek bemutatása, szavalat, kardal, sőt, ha lehet, camera obscura segítségével vetített kép s egy kis természettani kísérlet. Az első összejöveteleken is legyenek önkéntes ajánlatok a népkönyvtár számára, de tagsági dijról beszélni sem kell mindaddig, mig az olvasás vágya általánossá nem lett.

13. Lassan és fokozatos előkészítés után, ha a nép­

könyvtárt a községházában, iskolában vagy kaszinóban más módon létesíteni nem lehetne, külön népkönyvtár-egyesüle­

tet is lehetne alkotni, de lehetőleg mindenkor általános köz­

művelődési jelleggel, azaz összeköttetésbe kell hozni velük a nemzeti dal művelését, az olvasó szoba felállítását, az iskolai és népünnepek rendezését, mindenik felett pedig nyilvános előadások és hazafias ünnepek tartását.

14. Az alakuló közgyűlésre össze kell hivni kisebb

helyeken az egész községet, kihirdetvén azt a szószékről és doboltatás utján. Óhajtandó, hogy már a megalakulás előtt biztosíttassák az elöljáróság, papság és az esetleges urodalom gyámolítása. Szükséges, hogy maga az alakulás némi ünnep­

pel történjék, a helyi notabilitások jelenléte és a serdülő ifjúság karéneke jóformán mellőzhetlen. Mindamellett fontos, hogy a népkönyvtár-egyletekben a rendes egyesületi élet, különösen a köznép előtt idegen választmányi és bizottsági tanácskozások, lehetőleg háttérbe szoruljanak s az elenged- hetlen évi közgyűlésen kivül minden összejövetel olyan legyen, hogy a megjelenők szellemi élvezetet is nyerjenek.

15. Bármily különböző és változatos alakú lehet külön­

ben az ily népkönyvtári egyesület a tagok értelmisége, vagyonossága és tudásvágya fokozatai szerint, az egyesülési alapszabályok nagyjában megegyezhetnek, mivel az ügyrend keretében fordulnak elő a különbségek nagyobb mennyi­

ségben. Az alapszabályok szerkesztésére nézve a következő módot ajánljuk:

A x-i népkönyvtár-egyesület alapszabályai.

I. X község lakói népkönyvtár-egyesületet alakítanak, melynek czélja jó könyvek és lapok beszerzése, valamint előadások és társas összejövetelek rendezése által a közmű­

velődésnek előmozdítása.

II. Az egyesület tagja lehet minden községi lakos, ha 15-ik évét betöltötte és e czélra évenkint legalább egy koronát fizet vagy egyszersmindenkorra 20 koronát. Nem­

tagok a könyvek kikölcsönzésekor, vagy az egyesület más­

nemű jótéteményeinek igénybevételekor külön dijat tartoz­

nak lefizetni.

III. Az egyesület ügyeit az elnök, jegyző, könyvtár­

nok, pénztárnok és három választott tanácsadó intézik, kiket az évi közgyűlések választanak meg. Az intézők a közgyű­

lésnek egyenként és együttesen felelősek, a pénztárnok és

könyvtárnok anyagilag is. A folyó ügyekben a jegyző, könyv­

tárnok és pénztárnok az elnök utasításai szerint járnak el.

A tanácsadókkal együtt rendesen szeptember, november, február és április hónapokban közös tanácskozásokat tar­

tanak, az elnök kívánságára máskor is. A közgyűlés ren­

desen a húsvéti ünnepek alatt tartatik meg. Az egyesületet hatóságokkal s idegenekkel szemben az elnök képviseli s ő felelős arról, hogy az egyesület működése szabályszerüleg történjék.

IV. A könyvtárnok kötelessége az intézők által kije­

lölt könyveket beszerezni, beköttetni, bejegyezni, a könyvek kikölcsönzéséről és általában a könyvtár kezeléséről gondos­

kodni. Hetenként legalább egyszer könyvtári órát tart, június, július és augusztus hónapok kivételével. A könyv­

tárnok szedi be a kikölcsönzési határidő meg nem tartása, továbbá a könyvek megrongálása vagy elvesztése miatt fize­

tett dijakat és bírságokat s ezekről évnegyedenként beszá­

mol a pénztárnoknak. A község határán kivül lakó tagok­

nak két hétnél tovább terjedő időre nem lehet könyveket kikölcsönözni s a könyvtárnok azok elküldésére nem köte­

lezhető.

V. A pénztárnok, ki egyúttal könyvtárnok is lehet, az elnök utasításai szerint vezeti a számadásokat, az inté­

zők minden összejövetelekor szóbeli, évenként egyszer a köz­

gyűlés előtt két héttel Írásbeli kimutatást készít, melyet a közgyűlés által előre kinevezett számvizsgálók terjesztenek be a közgyűléshez esetleges megjegyzéseikkel.

VI. Az egyesületnek jogában áll saját tagjai körében gyűjtéseket eszközölni, társas mulatságokat rendezni s abban az esetben, ha külön helyisége lesz, itt rendszeres összejöve­

teleket tartani. Felekezeti és pártpolitikai vitatkozások azon­

ban tilosak, valamint minden szerencsejáték és szeszes ita­

lok fogyasztása.

VII. Az egyesületi közgyűlésen érvényes határozat

hozatalára legalább 20.tag jelenléte szükséges, alapszabá­

lyok módosítása esetén a tagok kétharmadáé; határozat­

képtelenség esetén egy újból összehívandó közgyűlés tekin­

tet nélkül a jelenlevők számára, határoz. Az intézők ülésein a könyvtárnokon vagy helyettesén kivül legalább 3 tag jelenléte szükséges.

VIII. Az egyesület csak akkor szűnik meg, ha tag­

jainak száma 30-nál kevesebb lesz és ezek egyharmada is a feloszlás mellett nyilatkozik. Ebben az esetben a könyv­

tár ideiglenesen a községi iskolaszók és az elöljáróság közös kezelésére bízandó s külön szabályzattal állapítandó meg ideiglenes használata mindaddig, míg uj könyvtáregyesület nem létesül.

I X . Abban az esetben, ha a népkönyvtár egyesület a jelen alapszabályokban meghatározott czélt, eljárást és

hatáskört meg nem tartja, a kormány által az alapszabályok megtartására figyelmeztethető, esetleg felfüggeszthető, sőt a szabályos vizsgálat eredményéhez képest végleg is felosz­

latható.

III. A könyvek megválogatása.

16. A népkönyvtárakban elhelyezendő könyvek kiválo­

gatása mindenkor a helyi érdekek és az anyagi eszközök szerint eszközlendő. Óhajtandó volna, ha legalább három fajta könyvjegyzék állna a népkönyvtár vezetőinek rendel­

kezésére és pedig

a) mindazoknak a magyar irodalmi termékeknek lehe­

tőleg teljes sorozata, melyeket külön tudományos készültség, vagy szakismeret feltételezése nélkül is haszonnal és élve­

zettel lehet olvasni s melyek tudományosság, magyarosság, hazafiasság és erkölcs szempontjából nem kifogásolhatók;

ez a gyűjtemény a nagyobb városok közkönytárai számára volna irányadó;

b) egy kisebb, de legalább 2—300 műre terjedő könyv­

jegyzék, tulnyomólag mezőgazdasággal foglalkozó falusiak könyvtárai részére;

c) szükséges végül külön az ifjúság számára alkalmas művekről szóló jegyzék és pedig világosan megkülönböztetve az elemi iskolák, ismétlő és ipariskolák, továbbá a közép­

iskolák alsóbb és felsőbb osztályai számára alkalmas műveket.

A bárom főjegyzéken kivül szükségesek még külön jegy­

zékek a börtönkönyvtárak, iparos-ifjúsági kaszinók, fürdők, vasutak használatára, továbbá a vándorkönyvtárak, kölcsön- könyvtári raktárak számára kiválogatandó művek sorjegyzékei.

17. A népkönyvtárak számára alkalmas művek leg­

főbb kellékei a következők:

a) bármily körből való legyen is a mű tartalma, el- kerülhetlenül szükséges első sorban, hogy nyelvezete magyaros, előadási módja élénk, természetes és vonzó legyen;

b) az iró komolysága és erkölcsi érzete elengedhetlen feltételek, a czélzatosság azonban — még ha felekezeti vagy erkölcsi eszmékért történik is — lehetőleg kerülendő s ezért még az ifjúsági iratok között is jobb áz, mely lelkesíteni tud, mint amely sokat prédikál;

c) száraz tudományos adatokat (nevek, évszámok, ku­

tatások, kísérletek ^tb.) nem szabad mellőzni a népies ira­

tokban sem, de főkép és tulnyomólag a biztosan megálla­

pított eredményeket kell közölni és azokat is oly formában (p. o. csillagászatban vagy bölcsészetben), mely kiváló szak ismeret nélkül is teljesen megérthető;

d) a népkönyvtárak számára lehetőleg rövidebb (nem több kötetre terjedő) és olcsóbb művek szerzendők be; apró egy pár lapra terjedő nyomtatványok kevésbé alkalmasak a könyvtárban való megőrzésre;

e) a könyvek kiállítása legyen csinos, lehetőleg nagyobb betüjü és illusztrált s minden mű kötött példányban őriz­

tessék meg.

18. A magyar irodalomban az ifjúsági könyvjegyzé­

kekre, főkép a középiskolai tanuló ifjúság számára alkalmas művek jegyzékeinek összeállítására s kijavítására évek óta nagy gondot fordítanak s ezen kivül számos más népkönyv­

tárakban használatra ajánlt jegyzék forog közkézen, szük­

séges mindamellett egy általános jegyzéknek összeállítása is, melyet a jelen utasítások végén több mint egyezer magyar munka czimének felsorolásával megtettünk s azt időről-időre kiegészíteni akarjuk. Ennek a jegyzéknek teljes felhaszná­

lása ajánlatos a nagyobb és vagyonosabb községi népkönyv­

tárak, valamint a megyei vagy járási könyvtárakban.

A kis falusi és vándorkönyvtárak számára annak idején külön jegyzékek fognak kiadatni.

19. A jelen jegyzékben, annak általános jellegére tekintettel, teljesen mellőzve vannak a felekezeti jellegű iratok. Ezek közül azonban egyesek pl. bibliai történetek, egyháztörténeti monográfiák, vallás-erkölcsi elbeszélések s más efélék a népkönyvtárakban is helyet foglalhatnak azzal a szigorúan veendő megszorítással, hogy felekezeti elfogult­

ságot vagy éppen más felekezetűek (legyenek azok pogányok is) gyűlöletét hirdetniök nem szabad. Mellőzendők azonban a népkönyvtárakból az imakönyvek, zsoltárok, melyek, hason­

lóan a naptárakhoz és czimtárakhoz főkép állandó házi használatra valók. Kihagytuk továbbá ebből a jegyzékből szándékosan a kis gyermekek számára való képes könyveket, a politikai czélból gyármunkások, nemzetiségi üzelmek által fenyegetett köznép számára, továbbá a közigazgatási, vagy más reformok czéljából kiadott röpiratokat és alkalmi müveket. Igen helyes dolog azonban a helyi érdekekre tekin­

tettel egyes népkönyvtárakban a kivándorlás, háziipar régi­

ségek megőrzése s más kérdésekre vonatkozó alkalmi buzditó és közérthető röpiratok beszerzése, sőt nevezetesebb hazai avagy világtörténeti események alkalmával alkalmi munkák (például a búrokról, chinaiakról stb.) megvásárolhatók.

20. A könyvek megválogatásánál ügyelni kell arra is, hogy minden tudománycsoport képviselve legyen egy pár fő művel. Magától érthető, hogy a fő mű nem ugyanaz a népkönyvtárakban, mint a mit rendesen a standard workok alatt értünk. A bölcsészetből például nem szerezzük be Kant vagy Comte munkáit, de hiányos lenne a népkönyvtár Smiles vagy Matthews nélkül. Ha a vagyoni helyzet meg­

engedi, még drágább főművek beszerzésétől sem kell ide­

genkedni, ha azok oly kitűnők, mint Brehm » Állatvilága*

vagy Bernstein »Természetkönyve«. A könyvtárnok épen az ily nagyobb munkák (s ezek közé sorolhatunk egy ency- clopaediát és egy nagy atlaszt) beszerzésében fejtsen ki nagyobb agitatiót. Oly népkönyvtárak, melyeknek külön olvasó szobájuk van, ily nagyobb terjedelmű kézikönyvek és tér­

képek nélkül nagyon hiányosak lennének. De ezek ki nem kölcsönözhetők, valamint a folyóiratok s ezek között első sorban a Vasárnapi Újság, jóformán csak olvasószobával biró népkönyvtárba valók, kikölcsönzésre nem. Vigyázni kell arra továbbá, hogy népszerű közegészségügyi, családi, nevelési s különösen a gyermekek ápolásával foglalkozó jó munkák minden népkönyvtárban nagyobb számmal legyenek s a különböző helyi ipari vagy házi foglalkozásnak megfelelően legyen egy helyen a fafaragást vagy csipkeverést, máshelyen a dohánytermesztést, ismét másutt a vándoripart vagy a kasza készitést stb. ismertető népies mü a könyvtárban.

21. Az ujonan beszerzett könyveket beigtatás és bekötés után legalább féléven át a könyvszekrény külső felén ki kell hirdetni, hogy az olvasók tudomással bírjanak felőle. A bekötésnél vigyázni kell arra, hogy lehetőleg egyenlő tárgyú kisebb műveket kössenek egybe vagy ugyan­

azon szerzőktől. 30 ivnél vastagabb és 50 cm.-nél magasabb vagy szélesebb könyvek, mint nehezebben kezelhetők, nép­

könyvtárakba alakjuknál fogva sem valók, s ilyenek közül lehetőleg csak a dúsan illusztrált munkákat kell megtartani.

2

A kötés egyöntetűsége, ha egyátalán megvalósítható, óhaj­

tandó, mindenesetre szükséges azonban, hogy nagyon tarka és egészen világos szinü és igy könnyebben piszkolódó köté­

sek ne forduljanak elő. A könyvek megjelzése, lehetőleg száraz bélyegzővel, elkerülhetlen, értékesebb müveknél leg­

alább egyes képek, mellékletek hátsó lapjait is meg kell bélyegezni.

22. A könyvek revisiója a legkisebb könyvtárakban is szükséges és lehetőleg a nyári szünidő alatt végzendő.

Idővel a rendes könyvszekrényektől elkülönített helyre teen­

dők a már teljesen elrongyolt könyvek, az alkalmatlannak talált ajándékok, vagy elavult vásárolt munkák és végül a duplumok. Ezek átvizsgálása külön bizottság által történik és esetleges értékesítésükről a felügyelőség tudtával kell gondoskodni. Többes példányok azonban magában a könyv­

tárban is maradhatnak, sőt esetleg különösen kedvelt vagy alkalmi művekből külön is beszerezhetők.

IV. A könyvek használása.

23. A népkönyvtárak közül azokban, melyek külön olvasó-szobákkal vannak ellátva és a hol a kikölcsönzési forgalom sok ezerre megy, a könvvtár kezelésére lehetőleg oly egyének választandók meg, kik valamely könyvtári tan­

folyam látogatásáról bizonyítványt mutatnak fel, vagy legalább kimutathatják, hogy magán uton tauulmányózták a könyvtártani irodalmat és legalább egy pár hétig nagyobb közkönyvtárban működtek. A jelen utasitás csak oly kisebb falusi népkönyvtárak kezelésére vonatkozik, melyek az isko­

lában, községházában, vagy akár a könyvtárnok házában egy­

két szekrényben vannak elhelyezve és melyekben a könyv­

állomány 1000-nél nem több.

24. A könyvtárak használására nézve a czélszerü elhe-

lyezés és a könyvjegyzék elkészítése elengedhetlen feltétel.

Ily előkészületek megtétele előtt könyvet kikölcsönözni nem szabad. A vándor-könyvtárak és a szatócsboltokban elhelye­

zett könyvraktáraknál a felügyelőség maga gondoskodik és mindent készen szállít. Szükséges ugyanis, hogy az ily könyv­

szekrények a könyvekhez alkalmazkodó rekeszes láda alakjá­

ban könnyen elszállíthatok és rendelkezési helyükön a láda széles oldalánál fogva a falra erősítve czélszerűen felállít­

hatók legyenek, és szükséges ezenkivül külön szakavatott kezelők hiányában a könyvek jegyzékét, valamint a többi nyomtatványokat készen adni az illetők rendelkezésére.

Mivel továbbá az ily gyűjtemények meghatározott számban és árban adatnak át a kis községek elöljáróinak és egyes szatócsoknak kezelésére, de számos példányban, czélszerü, ha azokat a felügyelőség, hogy úgy mondjuk, gyári áron egyszerre állíttassa elő külön vállalkozó által.

25. A kis könyvtárak elhelyezésére a népiskolákban is használt közönséges rekeszes szekrények használhatók fel.

A rendesen kis terjedelmű könyvekből 3 —400 is elhelyez­

hető ily szekrényben, óhajtandó azonban a tultömüttség elkerülése. Kettős sorban egymás háta megett tartani a könyveket nem czélszerü. Az elhelyezés a katalógus szerint legyen és, a mennyiben lehetséges, a könyvek czime vagy sorszáma a sarkon feljegyeztessék, hogy a kivánt művet a könyvtárnok rögtön kiadhassa. Kivánatos, hogy a könyv­

szekrény világos és nyilt helyen legyen és mellette egy Íróasztal, melyen a könyvkiosztás órájában a katalógus és más nyomtatványok készen álljanak. A könyvszekrényt leg­

alább havonként egyszer leporolni és a nyári szünidő kez­

detén alapos tisztogatás után dohányporral vagy más féreg­

irtó porral behinteni szükséges.

26. Katalógus még a legkisebb könyvtárban is leg­

alább kettő szükséges, egyik a czédula-jegyzék, mely az egyes könyvekre vonatkozó minden fontosabb adatot meg-

2*

őriz, a másik egy kemény tokba rakott ivekben sorrendbe foglalt feljegyzés, mely napi használatra és ellenőrzésül szolgál. Mindkét katalógust a könyvtárnok őrzi, lehetőleg ÍóT elzárt helyen.

27. A czédulajegyzék lényegileg a népkönyvtárakban is ugyanazon tartalmú mint a nagy könyvtárakban; leg- czélszerübb tartós irópapir ív nyolczadrészét használni fel e czélra ily alakban :

AT.-í Népkönyotár. Félvászon.

szám.

Arany János.

Toldi. Költői elbeszélés. Magyarázta Lehr Albert. Jeles irók és költők tára.

Kiadja a Franklin-társulat.

Budapest, 1896. Ára 1 kor. 60 fül. 8" 1W lap.

Minden egyes könyvről külön czédula készítendő, abban az esetben, ha pl. két mü vagy egy szerzőnek két önálló műve van együvékötve, mindenikből külön-külön. Egyes ese­

tekben utaló czédulák is készítendők. Például: »Arany János és Petőfi Sándor levelezése« czimű műről legyen külön czédula a P betűben is ilyformán: Petőfi Sándor levelezése 1. Arany János.

A második jegyzék lehet rövidebb ABC-rendben, külön sorokban, ilyformán:

Abonyi Lajos: A fonó krónikája.

Abonyi Lajos: A fejetlen barát.

About Edmond: A csonkafülü ember.

Ez utóbbiban időről időre keresztül kell húzni az elveszett vagy elrongyolódott könyveket.

28. A könyvek kikölcsönzésére a könyvtárnok lehetőleg rendes heti órát tűzzön ki. legczélszerübb idő vasárnap délben a templomból kijövés után, vagy esetleg a gyármunkásokra tekintettel, hétköznapon este 7—8 óra között. Könyvet falusi népkönyvtárakból leghelyesebb teljesen ingyen osztani ki, vagy évi egy korona olvasási dij vagy tagsági dij lefizetése mellett. Minden tekintetben óhajtandó a liberális eljárás, mivel kétségtelen, hogy kisebb körökben, hol a könyvtár­

nok mindenkit személyesen ismer, aránylag ritka a könyv elveszése s ezenfelül egy kis könyv elveszte nem oly nagy kár, mint a minő erkölcsi haszon az, ha a könyvek liberális kikölcsönzése által az olvasás vágya egy pár embernél élénkké lesz. Természetes, hogy büntetést kell szabni a késedelmező kölcsönzőkre és a rongálásokért s ez a büntetés pénzbírság legyen (a könyv árán vagy a kijavítás költségén kivül 10 fil­

lér ; késedelmes visszaszolgáltatás után minden megintésért 10 fillér). Bebizonyított visszaélés esetén a könyvkölcsönzést meg kell tagadni. Tanácsos a könyvtárt olyanoknak is áten­

gedni használatra, kik évdijat nem fizetnek, de az ilyenek tartozzanak az egyes könyvek értékét letenni s ezen kivül a rendes olvasók hozzájárulásánál aránylag nagyobb olvasódijat fizetni, pl. minden könyvért hetenkint 5 fillért. Ilyeneket ezenkivül a határidő leteltekor rögtön meg kell inteni, elő­

ször Írásban, másodszor már a hatóság utján. Az olvasási határidő szabályszerűen négy hét legyen, de a könyvtárnok szükség esetén ezt a határidőt még egyszer annyira kiter­

jesztheti.

29. A kikölcsönzés nyilvántartása falusi könyvtárak­

ban, hol a könyvtárnok rendesen minden olvasót személye­

sen ismer, külön nyugták, kezes levelek és kötelezvények nélkül történhetik, egyszerű feljegyzések szerint, de a melye­

ket az áttekintés megkönnyítése végett, a könyvbeszerzések-

hez hasonlóan, a könyvtárnok két külön csoportban vezet.

Egyikben a kikölcsönzés sorrendje, a másikban az olvasott munka neve az irányadó. Az első sorjegyzék iveken volna a következő rovatok szerint:

Kikölcsönzés napja: A k i k ö l c s ö n z ő : A m ü czime : Észrevételek:

ápr. 20. N a g y János Gaál M . : Bém apó —

> Kiss Imre Endrődi: Kurucz nóták 6 hétre adatott Letett 2 K 50 f

» Bálint József J ó k a i : Uj földesúr m á j . 19-én vissza kapta a pénzt.

A visszaadáskor minden sor kék irónnal keresztül­

húzandó, esetleges megjegyzések végére Írandók.

A második jegyzék egy-egy iv nyolczadrészét alkotó külön czédulán minden egyes munkára nézve külön veze­

tendő ily alakban:

K a d ó Vilmos : Robinson Crusoe. N. 156.

Kiss Bálint ápr. 6. meghosszabbítás m á j . 2.

N a g y Sándor jun. 2. — Balogh Pál szept. 10. 10 fillér olv. d i j .

Az első jegyzék időrendben vezettetvén a könyvek visszaadásának megsürgetését segíti elő, a másik a köny­

vek kedveltségéről és a könyvtár használatáról ad biztos képet. A második jegyzék vezetése a helyi viszonyok sze­

rint mellőzhető.

30. A könyvtárnok a könyvek kiosztásánál öntudatos nevelői szerepet játsszék és a kikölcsönzők egyéniségére tekin­

tettel legyen. Nem sokat érő sáfára az a népkönyvtárakban rejlő nagy erkölcsi erőnek, ki csak a kölcsönkönyvtárak gondos üzleti kezelőjéhez hasonló szorgalmat és pontosságot fejt ki. A népkönyvtár hivatásos vezetője jóformán egyé- nenkint neveli olvasóit, nekik a használandó könyvek tekin­

tetében tanácsot ad, időről időre egy pár kérdést tesz hoz-

zajuk az olvasott müvekről s havonkint legalább egyszer feljegyzi szerzett tapasztalatait, hogy a jegyzetek az uj könyvek beszerzésénél gyámolítói legyenek. Az igazi könyv­

tárnok ügyel arra is, hogy valamely megrázó helyi ese­

mény (nagy tűzvész, családi katasztrófák, sikkasztások, ve­

szettség) alkalmából intelligensebb olvasói a könyvtárban fel­

található gyógyszert és reformra lelkesítő dolgozatot meg­

találják, ügyel arra, hogy a fantasztikus regényeket hajhászó ifju komolyabb olvasmányhoz szokjék, az elkeseredett ember megtanulja ismerni az emberszeretet melegét és a törekvő gazda selyemtenyésztésben vagy méhészetben uj mellék­

kereset iránt nyerjen érdeklődést.

31. Mindez azonban a gyakorlati térre átvive napról napra határozottabban erősíti meg a gondolkozó kultur- politikus előtt azon már fentebb hangsúlyozott nagy igaz­

ságot, hogy a népkönyvtárak, bármily megbecsülhetetlen fontosságúak legyenek önmagukban is, csak egyoldalú ténye­

zők a tágabb értelemben vett népnevelés hatalmas munká­

jában, oly tényezők, melyek a műveletlen néptömeg szel­

lemi fejlődésének organikus jellegénél fogva a többi tényezők­

től elkülönítve csekély hatásúak. A népkönyvtárak ügye csak akkor lesz virágzó, ha a népkönyvtárakkal olvasószobák, dalkörök, népies előadások, hazafias ünnepek s más, a köz­

nép érzületét és képzelmét megragadó, őket uj irányokba sodró tényezők állanak szoros kapcsolatban. Régi igazság az, hogy »ignoti nulla cupido«, de a tudást nem a betűk, nem is az ismeretek halmaza adják meg, hanem annak a léleknek felébresztése, mely már tud óhajtani és akarni, mely megérzi a közélet lüktető erejét s kiolthatatlan vágyat érez ama titokteljes boldogság iránt, melynek megpillantott hajnalfénye éltet, lelkesít és melegít. A népkönyvtár ne legyen egyedül álló árva. Emlékezzünk rá, hogy az iskola azóta hatalom, mióta nevelni is akar.

V. A népkönyvtárak felügyelete.

32. A magyarországi népkönyvtáraknak nemcsak exten- siv terjedésre, hanem intensiv izmosodásra is nagy szüksé­

gük van, sőt az utóbbira még inkább, mivel a közoktatás­

ügyi s földművelési minisztériumok ujabb intézkedései következtében szép számmal keletkezett ifjúsági és nép­

könyvtárak nagyobb része a könyvtárkezelők egyéniségének változatossága szerint működik s éppen ezért a legtöbb népkönyvtár kamatozatlanul heverő kincs. Az ifjúsági könyv­

tárakat ellenőrző tanfelügyelőkön és kir. főigazgatókon kivül tehát szükséges még egy különösen a falusi népkönyvtárakat ellenőrző közeg, mely legczélszerübben a muzeumok és könyvtárak országos tanácsa kebelében volna szervezendő.

33. Az eképen szervezendő népkönyvtári felügyelőség hatásköre alá tartoznának az állam költségén fentartott vagy államsegélyt igénybe vevő nem tudománys jellegű köz­

könyvtárak, továbbá az iskolai és népkönyvtárak, valamint az egyesületi és társadalmi népkönyvtárak közül azok, melyek magukat a felügyeletnek és ellenőrzésnek önként alárendelik.

Mindezeket a felügyelőség a közoktatásügyi minister által kiadandó utasítások szerint nyomtatványokban, könyvekben, pénzsegélyben avagy személyesen oda utazó megbízottja utján tanácsok által különböző kedvezményekben részesíti vagy ezeknek a kedvezményeknek megadását a közoktatásügyi ministeriumnak javaslatba hozza. Mindezeken kivül a nép­

könyvtári felügyelőség kötelessége a népkönyvtárak ügyét hazánkban általában gyámolítani, fejleszteni, irányítani s egyes esetben vezetni.

34. A felügyelőség legfontosabb teendői e tekintetben a következők:

1. A fennálló népkönyvtárakról tudományos és gyakor­

lati szempontból egyaránt használható leltárt készíteni,

külön megjelölve, hogy azok jelenlegi használata mennyiben felel meg az óhajtásoknak.

2. A leltár kiegészítése végett megbízottjainak szemé­

lyes körútja után is tervezetet készít arról, hogy a járási székhelyeken s más forgalmilag jelentékeny kisebb községek­

ben hol volna szükséges, lehetőleg a községi elöljáróságok közreműködésével, több évi sorrendben nagyobb központi jellegű rendszeres népkönyvtárakat alapítani, a melyekből vándorkönyvtárak és könyvraktárak alakjában a szomszéd kisebb helyek is elláttatnának szellemi élvezettel.

3. Hasonlókép a leltár kiegészítésére szükséges meg­

jelölése azon gyáraknak, kórházaknak s más intézeteknek és testületeknek, melyek népkönyvtárak felállítására felszó- lítandók s kijelölése azoknak a máskülönben életerős könyv­

táraknak, melyek átalakítása bármely tekintetben sürgős és fontos.

4. A felügyelőség személyes érintkezés, levelezés és időről időre az érdekelteknek szétküldött nyomtatványokban különböző könyvjegyzékeket közöl s gyakorlati utasításokat ad a könyvtár kezelésére nézve.

5. Könyvkiadókkal, könyvkötőkkel és asztalosokkal érintkezést tart fenn, hogy a kisebb népkönyvtárak összes szükségletei lehetőleg legczélszerübben és legolcsóbb áron elégíttessenek ki. A vándorkönyvtárak és könyvraktárak gyűjteményeit önköltségi áron készen adja át ügybarátoknak, ajándék müveket, cserepéldányokat megbírál, sortiroztat és szétoszt. Az egyes népkönyvtári s közművelődési egyesületek ily irányú szabályozását s könyvjegyzékét kívánatra meg­

bírálja.

6. A népkönyvtárak kezelését végző egyének részére a nagyobb vidéki központokban gyakorlati tanfolyamokat rendez. Kiváló népkönyvtári kezelők jutalmazását elsősegíti egyes ügybarátoknak, és pedig lehetőleg minden járásban legalább egynek, ily irányú önkéntes működésében erkölcsi

és esetleg anyagi támogatást nyújt, a közoktatásügyi és köz­

igazgatási hatóságok ily irányú működését előkészíti és elősegíti, általában az ügyet minden erővel előmozdítani igyekszik.

35. A népkönyvtári felügyelőség mindennemű műkö­

dése mindaddig, mig a vallás- és közoktatásügyi m. kir.

ministerium más módon nem intézkedik a muzeumok és könyvtárak országos tanácsa utján történik.

Népkönyvtárak és kisebb közkönyvtárak számára általában ajánlható művek.

(Első sorozat.)

Rövidítések : ( 0 . K.) = Olcsó Könyvtár ; ( M . K.) = M a g y a r Könyvtár : (Fill. K.) = Filléres K ö n y v t á r ; (Tört. K.) - Történeti Könyvtár. Továbbá A t h . = Athenaeum ; Fr. = F r a n k l i n ; L. = L a m p e l v a g y W o d i a n e r ; E . = E é v a i ; S. = Singer és Wolfner. A hol a megjelenési hely jelölve nincs, kizárólag Budapest értendő. V é g ü l †-el vannak jelölve az oly müvek, melyek a nép között az átlagnál magasabb fokn műveltségű olvasók­

nak ajánlhatók, *-al pedig azok, melyek tulnyomólag a serdülő ifjúság számára valók. A z árak korona értékben vannak.

I. Mulattató könyvek.

Abonyi Árpád: Bosnyák képek. Ath. 1896. 2 k.

Abonyi Árpád: Novellák 2 köt. Ath. 2 k.

Abonyi Árpád: A század gyermekei. Fr. 2 k. 50 f.

Abonyi Lajos: Magduska öröksége 2 k. S. 2 k.

Abonyi Lajos: A fejetlen barát. (Ath. olvasótára) 1900. 1 k.

Abonyi Lajos: A pénzes molnár románcza S. 1 k.

Abonyi Lajos: Az özvegy tehénkéje K. 2 k.

Abonyi Lajos: A tyúki prókátor kliensei. Ath. 1 k.

Ábrányi Emil: Márcziusi dalok (M. K.) L. 30 f.

*Aesopns: Forditotta Czuczor Gergely. (Vasárnapi Könyv­

tár) Fr. 80 f.

†Ágai Adolf: Por és hamu Ath. 4 k. 80 f.

Aldor Imre: Arany furulya, a forradalom költészete Fr.

1899. 2 k.

*AinbrozoYÍts Meszlényi Ilona: A meghallgatott ima. Nagel 3 kor.

*De Amicis: A sziv. Ford. Radó Antal. L. 5 k. 60 f.

Andersen: Regék és mesék ford. Milesz B. (0. K.) Fr. GO f.

András, a szolga legény. Elbeszélés. Fr. 1 k. 20 f.

Andrássy Lidike: Tarka, könyv. (Fill. K.) S. 1 k.

Arany János művei. 6 kötetben. Fr. 1900. 20 k.

Arany János válogatott balladái. Fr. 1898. 70 f.

* Arany János válogatott kisebb költeményei. Fr. 1900.

2 k. 2 k. 20 f.

Arany János: Buda halála Fr. 1 k.

Arany János: Toldi, költői elbeszélés. Magyarázta Lehr Albert. Iskolai kiadás. (Jeles írók és költők tára.) Fr.

1 k. 60 f.

* Arany János: Keveháza. Daliás idők. Szent László füve.

Fr. 60 f.

* Arany János: Az első lopás stb. Fr. 1895. 1 k.

Baczur Gazsi: Jogász humor. R. 1 k. 60 f.

†Baksay Sándor: Szederindák. Elbeszélések. Fr. 1901. 4 k.

†Baksay Sándor: Gyalogösvény. Fr. 3 k. kötve. 6 k.

Balassa Bálint válogatott költeményei (M. K.) L. 30 f.

Bánfi János: A Szántó család története. Fr. 1 k.

* Bársony István: Jó az Isten. A jó sziv kincs. (Fill. K.) S. 1895. 50 f.

†Bársony István: Erdőn-mezőn. Ath. 1900. 5 k.

Bársony István: Életképek. Ath. 2 k.

Bársony István: Szól a puska. (M. K.) L. 30 f.

†Bársony István: Egy darab élet (Legj. könyvek) Légrády 1 k.

†Bársony István: Ecce homo. (Egyetemes regénytár.) S.

1897. 1 k.

Bársony István: Vadásztörténetek (M. K.) L. 30 f.

† Beaumarchais: A szevillai borbély vagy a haszontalan elővigyázat. Francziából fordította Paulay Ede (O. K.) 1881. 60 f.

* Beecher Stowe H.: Tamás bácsi kunyhója. Pozsony Stampfel 60 f.

†Bellamy Edward: Ida, regény a halhatatlanságról. Ford.

A. S. (Ath. olvasótára.) Ath. 1 k.

† Bellamy Edward: Visszapillantás 2000-től 1887-ik évre.

Ford. Radványi D. (O. K.) Fr. 1 k.

Benedek Elek: Többsincs királyfi. (Kis Könyvtár) L. 1 k.

* Benedek Elek: A sziv könyve. 2 köt. Ath. 2 k.

Benedek Elek: Testamentom és hat levél. S. 1 k. 40 1 Benedek Elek: Galambok. Ath. 5 k.

* Benedek Elek: Pásztor mesék. stb. Ath. 1896. 1 k.

Benedek Elek: A magyar népköltés gyöngyei. Ath. 6 k.

Benedek Elek: Huszár Anna. Ath. 1 k.

Beiiiczky Bajza Lenke: Ruth. Ath. 2 k. 40 f.

Beniczky Bajza Lenke: Első nyom. Ath. 2 köt. 2 k.

Beöthy Zsolt: Kálozdy Béla. Ath. 7 k.

Beöthy Zsolt: A szivtelenek. Elbeszélések. Fr. 2. k. 40 f.

Bérezik Árpád: Az igmándi kispap. (0. K.) Fr. 1883.

40 f.

Bérezik Árpád: Vig órák. Elbeszélések. Fr. 2 k.

† Berzsenyi Dániel versei. 3. kiadás. (0. K). Fr. 1895. 80 f.

Boldogháza: Buzditó és oktató történet Fr. 80 f.

Boldogházi esték. Fr. (V. K.) 80 f.

Boross Mihály: Válogatott kisebb munkái. Fr. 3 köt. 3 k.

Böngérfl János: Kádár Pali. Nagel. Kötve 2 k.

*Böngérfl János: Az állhatatlan herczeg. Nagel. 1897.

Kötve 1 k.

* Böngérfl János: Tündér Hona világszép meséje. Nagel.

1895. Kötve 1 k. 80 f.

Bródy Sándor: Hófehérke. Singer. 1 k.

Bret Harte: Kaliforniai beszélyek. Angolból ford. Belényesi Gábor. (0. K.) Fr. 1875. 60 f.

† Bulwer Lord Lytton: Pompeji utolsó napjai. Szent-István társulat. 1901. Kötve. 2 k. 40 f.

†Bulwer Lord Lytton: Párizsiak. Ford. Fái Béla. 4 k.

Légr. 3 k.

*Burnett F.: A kis lord. R. 3 k. 60 f.

Biirns Róbert költeményei. Ford. Lévay József. Fr. 6 k.

* B. Büttner Lina: Egy rút kis leány története. Fr.

3 k. 60 f.

* Campe J. H. Az ifjabb Robinzon kalandjai. (Mesekönyvek.) Fr. 1 k.

* Cervantes: Don Quijotte átdolgozta Huszár V. Atb.

2 k. 50 f.

Cervantes: Don Quixotte a hires manchai lovag élete és kalandjai. L. 4 k. 80 f.

* Cooper Fenimore: Az utolsó mohikán. Ford. Gondol Dá­

niel. Ráth. 2 k.

* Cooper J. F. Bőrharisnya. L. 4 k.

Coppée Ferencz költeményeiből. (O. K.) Fr. 20 f.

† Csehov Antal beszélyei és rajzai. Ford. Ambrozovics Dezső.

(0. K.) Fr. 60 f.

Csengey Gusztáv: Mocsarak királya. L. 2 k. 80 f.

Csepreghy Ferencz összes müvei. Nagel 5 köt. 10 k.

Csiky Gergely: Czifra nyomorúság. Ath. 1 k. 40 f.

Csiky Gergely: Buborékok. Ath. 1 k. 40 f.

Csiky Gergely: Elbeszélések. Fr. 4 k.

Csiky Gergely: Az atyafiak. Fr. kötve 2 k.

Csiky Gergely: Mukányi. Ath. 1 k. 40 f.

†Csiky Gergely: Nagymama. Vígjáték. Fr. (0. K.) 60 f.

Csokonai V. Mihály: Ódák. (0. K.) Fr. 40 i.

Csokonai: Dorothea. L. (M. K.) 30 f.

Csulak Lajos: Székely földön. L. 50 f.

Cyprián: Utak az életben. Elbeszélések. Szent István tár­

sulat. 1 k.

Czuczor Gergely: Hősköltemények. (0. K.) Fr. 40 f.

* Czuczor Gergely: Népies költeményei. (0. K.) Fr. 40 f.

Cznczor Gergely: Botond. Magyarázta Vozári Gy. Fr. 80 f.

Dalmady Győző: Hazafias költemények. Ath. 3 k. 20 f.

Daudet A . : Tarasconi Tartarin uram jeles kalandjai. E.

1 k. 60 fillér.

†Daudet Alfonz: Jack, egy boldogtalan ifjú története.

Ford. V. A. Ath. 6 k.

Deák Gerő: Emke daloskönyv. L. 4 k.

Defoe: Eobinson Cruzoe élete és kalandjai. Ford. Eadó Antal L. 3 k. 20 f.

* Defoe: Eobinson, átdolgozta Gaál Mózes. Fr. 3 k. 60 f.

Deli: Gyepün innen, gyepün tul. Hornyánszky. 6 k.

Dickens Károly: Twist Olivér. Szent István társ. 1900.

Kötve 2 k.

* Dickens K.: Dombey és fia, átdolgozás. E. 1 k. 20 f.

†Dickens Károly: Copperfield Dávid. 5 kötet. Fr. 10 k.

Dickens K.: Karácsonyi ének. Fr. 40 f.

†Dickens Károly: Vázlatok. (M. K.) L. 30 f.

Dickens Károly: Válogatott elbeszélések. Ford. Mutschen- bacher Gyula Nagyszombat 1895 Winter 1 k. 80 f.

* Donászy Ferencz: Az Aztékok kincse. Ath. 1900. 8 k.

* Donászy Ferencz: Buda hőse. Eegényes korrajz. Budavár visszavétele korából. 1896. Ath. Kötve 9 k.

Donászy Ferencz: Toldi Miklós. Ath. 7 k.

Donászy Ferencz: Szigetvár és Eger hősei. Ath. 8 k.

Doyle Conan: Doktor Holmes kalandjai. 3 f. (M. K.) L. 90 f.

Doyle Conan: Gerard brigadéros 1898. Bud. Hirlap. 3 k.

† Dömötör János munkái. Fr. 1878. 2 k. 40 f.

† Ebers György: Homo sum. 2 k. Ath. 4 k. 80 f.

† Ebers György: Uarda. Ford. Jónás I. 2 kötet. E. 6 k.

†Ebers György: Egy egyptomi királyleány. Ford. Huszár Imre. 3 köt. Ath. 6 k.

Echegaray József: Bernardo Montilla. Fr. (O. K.) 80 f.

†Elliot György: Bede Ádám. (0. K.) Fr. 2 k.

† Elliot György: A vizi malom. 2 kötet. (0. K.) Fr. 4 k. 80 f.

Endrödi Sándor: Kurucz nóták. Ath. 1897. 2 k. 80 f.

Endrödi Sándor összegyűjtött költeményei. Ath. 4 kötet.

16 korona.

Eötvös József: Költemények. R. 6 k.

Eötvös József báró: Kisebb elbeszélések. R. 3 k. 20 f.

†Eötvös József báró: A falu jegyzője. 3 köt. R. 10 k.

†Eötvös József: Magyarország 1514-ben. R. 10 k.

†Eötvös Károly: Uta?ás a Balaton körül. 2 köt. R. 1901.

8 korona.

Eötvös Károly: A ki örökké bujdosott. R. 4 k.

Eötvös Károly: Magyar alakok. R. 4 k.

Erckmann-Chatrian: A Rantzau testvérek, ford. Fái I.

Béla. R. 3 k. 20 f.

Erödi Ernő: Ünnepi daloskönyv. 2-ik kiadás. L. 1900. 50 f.

Ezeregy népdal. Fr. kötve 1 k. 60 f.

†Fáy András: Bélteky ház. 2 köt. 6 k.

†Fáy András válogatott meséi (M. K.) L. 30 f.

Fazekas Mihály: Ludas Matyi (0. K.) Fr. 20 f.

Feuillet Oktáv: Egy szegény ifjú története. Ath. 2 k. 40 f.

* Forgó bácsi könyvtára: Mit beszélnek a harangok. Ath.

1 k. 60 f.

* Forgó bácsi: Két karácsonyest és egyéb elbeszélések. Ath.

1 k. 60 f.

* Földes Géza: A beszélő arany. L. 40 f.

* Földes Géza: Porból lettünk. L. 2 k.

* Gaál József: Rontó Pál élete és viszontagságai. (Yas.

Könyvt.) Fr. 40 f.

Gaál József: A peleskei nótárius. (0. K.) Fr. 80 f.

*Gaál Mózes: Kujak András keleti utazása. Fr. 1900. 3 k.

* Gaál Mózes: Mindent a hazáért. Történeti elbeszélés.

(Fill. K. 21 — 23.) S. 1895. 1 k. 50 f.

Gaál Mózes: A Jedikula rabja. (Hazafias Könyvt.) Pozsony.

Stampfel. 1895. Kötve 50 f.

* Gaál Mózes: A koldus herczeg. (Hazafias Könyvt.) Pozsony.

Stampfel. 1895. Kötve 50 f.

* Gaál Mózes: Nehéz idők. Történeti elbeszélések. (Hazafias Könyvt.) Pozsony. Stampfel. 1895. Kötve 4 k.

* Gaál Mózes: Csontos Szigfriecl és a Nibelungok. (Vasára.

Könyvt.) Fr. 1895. 40 f.

* Gaál Mózes: Csalavér róka több rendbeli csalafintaságai.

Fr. 1898. 1 k.

*Gaál Mózes: Balassa vitéz. (Fül. K.) S. 1 k. 50 f.

* Gaál Mózes: A császár Ígérete. Elbeszélés II. József korá­

ból. (Hazafias Könyvt.) Pozsony. Stampfel. 50 f.

*Gaál Mózes: Virág Palkó. 2. kiad. Fr. 3 k.

*Gaál Mózes: A vasember. (Fill. K.) S. 1 k. 50 f.

* Gaál Mózes : Kenyér és becsület. Fr. 3 k.

Gaál Mózes: Apró történetek. Ath. 1 k.

Garay János költeményei. R. 12 k.

* Garay János: Az Árpádok. Fr. 4 k.

Gárdonyi Géza: Göre Gábor biró ur könyve. 1895. S. 2 k.

Gárdonyi Géza: Tarka-barka történetek. (Fill. K.) S. 50 f.

* Gárdonyi Géza: Mindentudó Gergely bácsi első könyve.

(Fill. K.) S. 50 f.

Gárdonyi Géza: Az én falum. (Legjobb Könyvek.) Lég- rády. 1 k.

Gárdonyi Géza: Tizenkét novella. (Szines Könyvek.) S.

1 k. 50 f.

†Gárdonyi Géza: Egri csillagok. 2 köt. Légr. 1901. 6 k.

Gárdonyi Géza: Pöhölyék és más eféle falusi történetek.

2. kiad. 1901. S. 2 k.

* Gárdonyi Géza: Nagyapó tréfái. S. 2 k.

Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember. S. 2 k.

Gárdonyi Géza: A bor. S. 2 k.

* Gauss Viktor: Hegyen-völgyön. S. 50 f.

Gauss A burok földjén. S. 1 k. 50 f.

"Gegus Ida: Mesék. (Fill. K. 41.) S. 50 f.

Goethe J . : Hermann és Dorottya. Ford. Lehr Albert.

(O. K.) Fr. 1895. 40 f.

3

†Gogoly Miklós: Beszélyek az orosz életből. (0. K.) Fr.

1888. 40 f.

Goldsmith Olivér: A wakefieldi pap. Ford.: Ács Zsig­

mond. (0. K.) Fr. 80 f.

*Gotthelf: András a gazda. 2 köt. Fr. 80 f.

Göre Gábor: A Kátsa. S. 1899. 2 k.

Göre Gábor: Durbints sógor. S. 1898. 2 k.

* Grimm testvérek: Gyermekmesék. Ford.: Halász Ignácz.

Ath. 3 k.

* Gulliver csodálatos utazása a liliputi törpék között és az óriások országában. Nagel. 2 k. 40 f.

Gutius: A vádlottak padján. L. 2 k.

† Gvadányi József gróf: Egy falusi nótáriusnak budai uta­

zása. (0. K.) Fr. 60 f.

* Gyarmathy Zsigáné: Mari néni mankója. (Fill. K.) S. 50 f.

Gyarmathy Zsigáné: Erdélyország tündérország. Ath. 1900.

Kötve 3 k.

Gyarmathy Zsigáné: Asszonyokról asszonyoknak. Elbeszé­

lések. 1895. S. (Egyetemes Regénytár.) 1 k.

Gyarmathy Zsigáné: A havasok alján. S. 1 k.

Gyarmathy Zsigáné: Régi urak, uj parasztok. Ath. 1 k.

Györy Vilmos: Balassa János. Légr. 1 k.

Gyulai Pál: Nők a tükör előtt. Fr. 2 k. 80 f.

Gyulai Pál: Egy régi udvarház története. Fr. 2 k. 80 f.

Hatszáz magyar nemzeti dal. Mehner kötve 2 k.

†Hauptmann Gerhart: Hannele. Fr. (0. K.) 40 f.

† Heine emlékiratai. Ford. Zollner Béla. (0. K.) Fr. 60 f.

Heine költeményeiből. Ford. Endrődi Sándor. (M. K.) L.

30 f.

* Hentaller Elma: Mesék és elbeszélések. S. 2 k. 80 f.

† Herczeg Ferencz: A Gyurkovics leányok. S. 3 k.

Herczeg Ferencz: Ocskay brigadéros. S. 2 k. 50 f.

Herczeg Ferencz: Elbeszélések (Fill. K.) L. 30 f.

Herczeg Ferencz: Pogányok. S. 6 k.

* Hermán Ottóné: A Csóri meg a Móri. (Fill. K.) S.

1896. 1 k.

Hermann Ottóné: Ember volt és egyéb elbeszélések. Fr.

2 k. 80 f.

* Hermán Ottóné: Seregély kisasszony emlékiratai. (Fill. K.) S.

50 f.

Hermann Ottóné: Kis városiak. Ath. 1 k.

* Heresi Lajos: Jelky András rendkívüli kalandjai. 4-ik kiadás. Fr. 1876. 4 k. 80 f.

*Hoffmann Ferencz: A ki mer, az nyer. Ath. 1900. 1 k.

*Hoffmann Ferencz: A hol legnagyobb a veszély, legkö­

zelebb a segély. Ford. Szabó György. Ath. 1896. 1 k.

* Hoffmann Ferencz: Az árvák. Ford. Szabó György. Ath.

1897. 1 k.

* Hoffmann Ferencz: Mindenki a maga szerencséjének ko­

vácsa. Ford. Szabó György. Ath. 1 k.

* Hoffmann Ferencz: Az elveszett fiu. Ford. Báníi János. L.

1 k.

* Hoffmann Ferencz. A munka jutalma. Ath. 1 k.

* Hoffmann Ferencz: Ki mint vet, ugy arat. L. 1 k.

Homér : Béka-egérharcz. Átöltöztette Csokonai Vitéz Mihály.

(O. K.) Fr. 1881. 20 f.

Honiéros az ifjúság számára. 12 képpel. 1876. Ath. Kötve 3 k. 60 f.

Huszár humor. Fr. 2 k.

Jakab Ödön: Argyrus. L. 6 k.

Jakab Ödön: Székely históriák. Fr. 2 k.

Jakab Ödön. Falu. Elbeszélések. L 1896. 4 k.

* Jakab Ödön: A két imposztor. Fr. 2 k.

Jakab Ödön: Marosszéki történetek, Lmpl. 4 k.

Jókai Mór: Arany ember. 3 köt. Pfeifer. 5 k. 60 f.

* Jókai Mór: Csataképek 1848—49-ből. 1 k. 60 f.

Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa. (M. K.) L. 30 f.

Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán. 8. kiadás. Fr. 1899. 4 k. 80 f.

3*

* Jókai Mór : Erdélyi képek. Bp. 1895. R. 4 k.

Jókai Mór: A janicsárok végnapjai. Fr. Kötve 2 k.

Jókai Mór: A régi jó táblabirák. Fr. 3 k. 20 f.

Jókai Mór: Az uj földesúr. Fr. 3 k. 20 f.

•^: Jókai Mór : Diákok regénye. S. 4 k.

* Jókai Mói-: A rózsák szigete. S. 3 k. 20 f.

Jókai Mór: Népvilág. Fr. 1 k. 60 f.

Jókai Mór: A magyar nép élcze. Fr. 1 k. 60 f.

Jókai Mór: Török világ Magyarországon. Fr. 4 k.

Jókai Mór. Erdély aranykora. Fr. 2 k. 40 f' Jókai Mór: Egy magyar nábob. Fr. 4 k. 80 f.

Jókai Mór: Varchoniták. Fr. 80 f.

Jókai Mór: Sárga rózsa. R. 2 k.

Jókai Mór: Bujdosó naplója. Fr. 80 f.

Jókai Mór: Fekete gyémántok. Pfeifer. 4 k. 80 f.

Jókai Mór: Egy az isten. Fr. 4 k. 80 f.

Jókai Mór: Az elátkozott család. Fr. 2 k. 40 k.

Jókai Mór: Szegény gazdagok. Fr. 2 k. 80 f.

Jó könyvek, . Méhner és Franklin-társulat kiadása. I -V I . köt. Egy-egy kötet 1 k. 20 f.

Jósika Miklós: Bornemissza Anna (0. K.) Fr. 20 f.

Jósika Miklós báró: Második Rákóczy. Fr. 3 k.

Jósika Miklós: A csehek Magyarországon. 6-ik kiadá s. Fr.

1895. 4 k.

† Jósika Miklós báró : A nagyszebeni királybiró. F r. 1901. 2 k.

Jósika Miklós: Az utolsó Báthory. Fr. 3 k.

Jósika Miklós: A szegedi boszorkányok. Fr. 3 k.

Jósika Miklós: Zrinyi a költő. Fr. 4 k.

Jósika Miklós: Abafi. Fr. 2 k.

Jósika Miklós: Ifj. Békési Ferencz kalandjai. Ath. 1 k. 60 f.

Kabos Ede: Vándorok. Ath. 2 k.

Kabos Ede: Koldusok. Ath. 1 k.

*Karády I. Regék és mesék. Átdolgozta Gaál Mózes. 3-•ik

k. Fr. 1895. Kötve 4 k.

†Katona József: Bánk Bán. (Fővárosi színházak műsora) Vass József. 1898. 30 f.

Kazár Emil: Összevissza. 2 k. Ath. 2 k.

Kazár Emil: Csendes órák. R. 4 k. 40 f.

Kemény Zsigmond báró: A rajongók. Fr. 6 k.

† Kemény Zsigmond báró: Zord idők. Fr. 1898. 6 k.

Kincs István: Tanúságos történetek (Magyar népkönyvtár) Szent István-társulat. 1897. 60 f.

Kincs István: Magyar ég alatt. Pfeiífer. 1898. 5 k. 20 f.

*Iíingsley Károly: A hősök, görög tündérmesék. Ford.

Pulszky A. Ath. 5 k.

Kipling Rudyard: Történetek az őserdőből. Bp. Ath. 1899.

kötve 4 k.

Kipling Rudyard : Indiai történetek. 2 f. Ford. Mikes Lajos.

(M. K.) L. 60 f.

Kisfaludy Károly vig elbeszélései. (M. K.) L. 1899. 30 f.

Kisfaludy Károly: A pártütők. (Fővárosi Szinházak mű­

sora.) Vass J. 1899. 30 f.

Kisfaludy Károly válogatott munkái 2 köt. Fr. 2 k.

Kisfaludy Károly versei. (O. K.) Fr. 80 f.

Kisfaludy Károly: A kérők. (O. K.) Fr. 60 f.

Kisfaludy Károly vígjátékai. (Kis Magyar Múzeum) Fr. 2 k.

Kisfaludy Károly; Csalódások Fr. (0. K.) 40 f.

† Kisfaludy Sándor: Himfy szerelmei. (0. K.) Kilencze- dik kiadás. Fr. 1895. 1 k. 20 f.

* Kisfaludy Sándor összes regéi. (0. K.) Fr. 1 k. 80 f.

Kiss József összes költeményei. S. 3 k.

Kovács Pál: Farsangi kalandok. (0. K.) Fr. 1887. 40 f.

Kozma Andor: Humoros históriák. (Ath. olvasótára VI., 11.) 1897. 1 k.

†Kozma Andor: Korképek (0. K.) Fr. 20 f.

Kozma Andor: Vig elbeszélések. L. (M. K.) 30 f.

Kölcsey Ferencz versei. (O.K.) Ötödik kiadás. Fr. 1897. 1 k.

Kölcsey Ferencz válogatott versei. (M. K.) 1899. L. 30 f.

† Kölcsey Ferencz válogatott prózai munkái. R. 4 k.

Krazsewszky: Morituri 2 k. Ath. 2 k. 60 f.

Kunos Ignácz: Nazreddin Hodsa tréfái. S. 1899. 1 k. 20 f.

Kuthy Lajos: Egy iskolai kaland. (0. K.) Fr. 1898. 20 f.

*Kürthy Emil: Az aranyos. R. 2 k.

*Lampérth Géza: Elmúlt időkből. S. 50 f.

†Longfellow költeményeiből. Ford. Szász Béla, Kiadja a Kisfaludy-társ. Fr. 1897. 2 k. 80 f.

†Loti Pierre: Izlandi halász. Ford. Kovács S. Fr. 1896.

Kötve 2 k.

* Lőcsei Emma: Emma néni elbeszélései. Pozsony. Stampfel.

1 k. 60 f.

*Lörinczy György: A becsület utján. S. 50 f.

*Lörinczy György: Kis falum. S. 50 f.

† Madách Imre: Az ember tragédiája. 5-ik kiadás. Ath.

1901. Kötve 1 k.

*Madarassy László: Az amerikai őserdőben. (Fill. K.) S.

1899. 1 k.

*Madarassy László: A majom király. S. 2 k. 80 f.

*Madarassy László: Harcz az állatokkal. S. 1 k.

Magyar Mesemondó. Kiadja a Franklin-Társulat I - X I I I kötet. Kötetenkint fűzve 80 f.

Magyar népballadák és románczok. (Tanulók olvasótára.) L.

40 í.

*Makay István: Repülő gépen a holdba. Ath. 1899. 3 k.

Marlitt E.: Második feleség. S. 1896. 4 k.

*Marlitt E.: Aranyos Erzsike. S. 1896. 4 k.

Marlitt E.: A vén kisasszony titka. 2-ik kiadás. S. 1898.

4 korona.

* Marryat: Rüstig Zsigmond, a brémai kormányos. Átdol­

gozta Kárpáti K. Ath. 4 k.

*Mayne Reid: Vilmos, a hajóinas. R. 4 k. 80 f.

Mikszáth Kálmán: Tekintetes vármegye. R. 4 k.

Mikszáth Kálmán: Nemzetes uraimék. R. 4 k.

Mikszáth Kálmán : Szent Péter esernyője. (M. K.) L. 1 k. 50 f.

Mikszáth Kálmán: A jó palóczok. (M. K.) L. 60 f.

* Mikszáth Kálmán: A keresztmama meséi. Légrády. 1897.

3 korona.

Mikszáth Kálmán: Prakovszky, a siket kovács. Légrády.

1897. 1 k.

Mikszáth Kálmán : Magyarország lovagvárai regékben. R. 4 k.

Mikszáth Kálmán: Besztercze ostroma. R. 1901. 4 k.

Mikszáth Kálmán: Huszár a teknőben. (F. K.) S. 50 f.

Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak 2 f. L. 60 f.

* Mikszáth Kálmán: A két koldus diák. R. 4 k.

Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös. A lohinai fű. R. 4 k.

Mikszáth Kálmán: Kisértet Lublón. Légr. 3 k.

† Milton János: Elveszett paradicsom. Ford. Jánosi Gusz­

táv. (0. K.) Fr. 1890. 1 k.

* Móka bácsi: Legszebb magyar mesék. L. 1898. 7 k.

Moliére: Képzelt betegek. Ath. 80 f.

Moliére: Fösvény. L. (M. K.) 30 f.

† Moliére: A botcsinálta doktor. Ford. Kazinczy Ferencz.

(O. K.) Fr. 1895. 40 f.

Móra István: Atyámfiai. S. 1898. 3 k.

Murai Károly: Ejnye be jó! Adomák. L. 3 köt. 3 k. 60 f.

Murai Károly: Bandi és egyéb apróságok. Légrády 1897.

•2 k. 40 f.

* Murai Károly: Komédiás Palkó, Róka Pál furfangjai. (Fill.

K.) S. 50 f.

* Münchhausen báró : A hires fillentő kalandjai. Ford. Rákosi Viktor. R. 2 k. 80 f.

Népballadák. Bevezette Morvay Győző. (M. K.) L. 30 f.

† Ouida : Egy pár kis faczipő. Ford. Belényesi Gábor. (O.

K.) Fr. 1895. 80 f.

Ouida: Orgonaág. Fr. (0. K.) ^ 40 f.

* Pajeken Fr. Messze nyugaton. Elbeszélések Észak- és Dél- Amerikából. Ford. Győri Ilona. R. 4 k. 80 f.