5. szám.
—376— 1932—
2. Átrakóforgalom alakulása havonkint. — Transbordeme'nts dans les ports, par mois.
Poids des marchandises transbordées A vízi útvonal I. ( II. E
111. ( IV. ( v. ( VI. ( vn. ( vm.( IX. (
Egészévben
( Xl. ( xn.
megnevezése
Votes navigables
hónapban — aux mois ci-dessus pendant
l *année átrakott áruk súlya. ezer métermázsában — en milliers de g métr.
Duna—Danube. 105-3i 73-6 1686 2510 286'5 412'6i252'4i252H812/191 293'5i383'9i298'313.027'6
Dráva —— Drcwe . —— —— — 2'0 —— — — 45 29 —— — — 9'4
Balaton—Lac Bal. — _ 6-2 88'4 116'9 1144 213 -— ( — — — ( — ! 347-2
Együtt—Ensemble1105'3i 73-6 174-8 3414(4034(5270 2737 520 ( 3.384-2
5., 10. és 11. számában ismertettük. Ez alkalommal
az adatgyűjtés első évének összesített adatait mu- tatjuk be.
Az átnakás útján lebonyolódott forgalomban a vasútról hajóra átrakott áruk 45'5%—kal szerepeltek;
azok a küldemények pedig, melyek útjokat hajókon kezdték meg s átrakás útján vasutakonkeríiltek to—
vábbításra, 54'5%—kal voltak képviselve. A forgalom irányát tekintve, az áruk zömét (84'5%( külföldi viszonylatokban szállították s mindössze 15'5% volt az a rész mely az ország határai között mozgott.
A külföldi forgalomnak 50'2% -át a külföldre irá—
nyitott, 49'6%- át pedig a külföldről érkezett szállít- mányok tették, átmenő áru az egész forgalomnak igen kis hányada, mindössze 0'2%-a volt.
A vízi útvonalak közül (az ország legnagyobb folyóvizének, a Dunának szerepe a legkiemelkedőbb;
annak vizein tette meg útját az áruknak 89'5%—a.
Mellette a másik két belvizünk ilynemű forgalma egészen eltörpül. A Dráva partjain átrakott áruk ugyanis az egész forgalomnak mindössze 0'3%-át.
a Balaton mellett átrakott áruk pedig 10'2%-át adták. Az egyes kikötőket nézve, Budapest-Duna- part állomáson a küldeményeknek több, mint egy- harmada (43'6%) került átrakásra, e mellett még
egy másik budapesti vasútállomás, Budapest-Kikötő érte el a legnagyobb forgalmat (26'0%).
Az áruk neme szempontjából a sószállítmányok állanak első helyen, melyek az átrakott áruknak 20'1%-át tették. Meglehetősen élénk átrakóforgaloln bonyolódott még le a különféle őrleményekben (16'5%), valamint kavics, kő és egyél) építőanyagok—
ban is (13400). Ezek mellett az átrakott áruk jelen—
tősebb hányada még a vas- és fémipar termékeiből (8'9%), továbbá a különféle gabonaneműekből (8'7
%) került ki.
A forgalomban résztvevő uszályok nemzetiségét tekintve, a szállított áruknak több, mint egyharmada (35'2%) magyar lobogó alatt tette meg útját. Utánuk még az osztrák és német uszályok szerepe kiemelke—
dőbb, melyek az átrakóforgalmunkban továbbított külde—ményeknek 28'8%—át, illetőleg 15'6%—át vitték magukkal.
A forgalom havonkinti alakulását külön táblá—
zatban mutatjuk be. A minimumot a hajózásra nézve legkedvezőtlenebb két téli hónap, január és február képviselte. A legnagyobb forgalom viszont május és júniusra esett, melyet az építkezésekhez szükséges anyagszállitmányok (kavics, kő) mennyiségének nagyfokú megduzzad-[isa idézett elő.
Magyarország folyami kikötőinek áruforgalmat az 1931. évben.
Le tra/ic des marchandises dans les ports hongo'oz's en 19.31.
Résumé. Én 1931, le trafic intérieur repré- sentaít 43'2% du trafic des ports hongrois; le tra/ic international, 56'8%. Les ports danubiens assuraient 86'5% du tra/ic total. Parmi les marchandises ex- pe'die'es, le blé figurait pour 37'2% et le charbon pour 34'5%; parmi les marchandises arrivées, le charbon pour 45'3'70. Des marchandises expe'die'es, 36'3% sont aIlés en Roumanie et 35'2% en Autríche;
des marchandises arrivées, 35'6% venaient de Tchéco-Slovaguíe et 35'3% d*Allemagne.
*
Két legfontosabb hajózható víziútvonalunknak, a Dunának és Tiszának kikötőiben lebonyolódott áru—
forgalomra vonatkozólag eddig közzétett adatainkl) kiegészítéseképen jelen ismertetésiink keretében az egész esztendő forgalmának alakulásáról számolunk be, Ez az adatgyűjtés a M. kir. Folyam- és Tenger- hajózási r.-t., a Bajor Lloyd Hajózási r.-t., az Első Dunagőzhajózási Társaság és a Délnémet Dunagőz—
hajózási Társaság teljesítményeit foglalja magában.
E vállalatoknak a Dunán 50 kikötő állott rendelke—
zésre, melyekből az év folyamán 49-nek volt for- galma; a 15 tiszai kikötőhely közül pedig mindössze 3 kikötőn át bonyolódott le forgalom.
1) L. Magyar Statisztikai Szemle 1931. évi S..
10. és 11. számait.
5. szám.
———377—— 1932
!. Kikötők áruforgalma az 1931. évben. — Trafic des marchandises, en 1931, dans les ports de Hongrie.
Együttes forgalomban
H
A vízi útvonal, kikötők neve, áruk Trajic intéríeur et Bflfofgfilofnpan ;! külforgfilomban megnevezése, származási illetőleg intemat- Dam mmm" ;! Trajic mmm"-
rendeltetési országok JV a r 6 h a n d i s e s
Voies navigablcs, ports, marchandises, ) feladott érkezett JJ feladott érkezett 33' feladott érkezett
pays de pmvwmnce et de destination cxpédíées arrive'es ! expédíées arrivées ;; expádíées arrivées ] áruk súlya métermázsákban _ poids en :; métr.
1. Duna —-— Danube. A) Kikötők szerint. —— Par ports.
Baja, Dunapart —— guai du Danube , . . 221.833 80.853 1412745 65.997 80.559 l 14.856 Budapest, balpart — rivc gauche . . . 61.747 3.543,596 3.094 ; 1.301578 58.653 3 2,242.018 Budapest, Eötvös tér —— Place Eötvös . 32.919 317.618 30.069 140.838 2.850 176780 Budapest,Lánchídfő -tétc du pont de chaínes 526332 693 148.003 693 383.329 —
Budapest, Dunapart (M. A. V. teher p.-n,)
guai du Danube (Gare de marchandises
des Chemins de fer de l'Etat) . . . . 686813 629.297 50.355 160829 636458 468468 Budapest, vámmentes kikötő — port franc 439443 593.049 36.975 145234 402468 447815
Ujpest ... . , 114570 320048 15.049 133.462 99.521 186.586
Esztergom . ... . . . .! 920578 31.624 882.968 29.238 37.610 2.386 Györ . . . . ... . . . 3; 131487 291.511 37.939 160.650 93.548 130.861 Komárom. jobbpart — rivc (Irene . . . 97.964 21.321 4.377 5.495 93587 15.826 Mohács, város és vasút —vzlle et chem. de f. 1,763.627 132252 830.116 53.723 933.511 78.529
Paks ... 106.043 27.202 63.854 25.905 42.189 1.294
Egyéb kikötők —— Au/rcs ports , . 564197 600385 387466 489510 176731 110875
Együtt— Ensemble. . , 5,667.553 6,589.449 2,626.539 2,713.155 3,041.014 3,876.294
2. Tisza. A,
Csongrád ... 228.533 48.856 129541 11.013 98.992 37.843
Szeged ... , 935.275 71.869 491.864 21.260! 443.411 50.609
Szolnok ... , . . ... ;! 608.538 26.895 107.559 20.583. 500.979 6.312
Együtt — Ensemble . . .l. 1,772.34eí 147.620l§ 7289641 52.8563J1.043.3821 94.764 A) Összesen _ Tolal. * 7,439.89916,737.069l 3355503 2,766,011?§4,084.396I3,971.058
!, B) Árnnemek szerint. —— Par marchandises.
Gabona — Cére'ales ... . , , . *2,766,921 627695 1,042.499 395844 1,724.422 231851
Orleme'ny — Produíts moulus . . . 816517 177111 124514 123342 692.003 53.769 Hüvelyesek és magvak — Le'gumineuscs
et graines ... 101.093 59.537 28.551 30.260 ' 72.542 29.277
Só — Scl ... . . . , . . . 5.716 599667 5.716 9.008 — 590659
Élelmezési és élvezeti cikkek —— Objets
d'alimentation, bozssons, tabac. etc. . .f 195132 242649 153859 147716 5 39.273 94.933
Erdőgazdaság termékei — l'roduzts ; ,
f'oresiicrs ... . . 60.264 197.857 46.588 35.597 ! 13.676 ' 162260
;— Növényi eredetű nyersanyagok és hulladé- §
kok — Matteres premieres végétales et — ;
(léc/lets derít]. l-e'gétale ... i 15.423 155.889 4.184 4.613 1 11.239 151.276
Kavies, kő és egyéb építőanyagok —— *' ?
Cailloum, picrres et autres matériaucc
, de construct. ... l' 61.488 65.163 20.402 44.950, 41.086 20.213 ' Szén —— Charbon . . . 2,560,432 3,053.233 1,672.185 1,637.0163 888247 1,416.217
——'Nyersolaj, benzin, petroleum — Hm'le brnte, 1 i
bcnzine, pétrole ... . . . : 18.612 149.453 18.369 25.330, 243 124.123
Vas— és fémipar termékei —— Prodnits §
side'rurg. ct méíallurg. . . ? 251907 166.900 41.233 56.228; 210684 110672 ' ári termékek — Oblets fabrigue's . . . 1 231443 713.282 69.670 85.443; 161763 627839
yéb áruk — Autres produits . . . H 354351 528633 125733 170.664i 229218 357969
B) Összesen — Total. . , 7,439.89916,737,06:ll$3,355.5031amenímneaaselsennas
C) Országok szerint. — Par pays.
arország — Hongrie . ... —— — 3,355.503 2,766.011] — 3 —
alria — Autriche . . , . . . 1 — — — — ** 1,439.632 598190
_ zlovákia _— Tc/cecu-Sloraguic . , . * —— _ _ _ 1 72.375 1,415.218
ani—a —— Roumanie ... _— _ — —— 3.1,482120 329336
zlávia -— Yougoslavie ... _ — — * 340001 179486
szág— Atlemagnc ... _— - —— —— ; 619480 1.403725
—— Bulgarze . . . — —— ; — — 130.788 44.603
C) Osszesen — Total. . .él — _ 3355503 2,766,011 § 4,08l.396 3,971.058
28*
5. szám.
—378—— 1932
2. Kikötőforgalom alakulása havonkínt. —— Trafíc des marchandises dans les ports, par mois.
A ú Kikötők együttes áruforgalma — Trafíc des marchandises dans les ports
vízi tvonal , 7 __ ,
megnevezése 1. I 11. [ III. I IV., ! v. ! VI. l vn. ! VIII. ! IX. ' x. ' M. ! XII.—ví IÁÉÉÉ
Voies navigables hónapban — aux mois ei-dessus $$$?
ezer métermázsában —en milliers degmétr.
l ,
Duna —— Danube 639'8 478'3 1.033'1 860'7 1.060'4 1.137'4 1.058'6 1.125'8 12550 13447 1.344'8 918'4 12.257'0 Tisza 32'7 5'9 19'7 32'5 85'1 204 840 2240 359'3 519'6 472'8 114'0 1.920'0
Együtt — Ens. 672'5§484'2 1.052'8i893'2JlJ45'5 1.157'811.092'6?1.349'8fl.614'3ll.864'311.817'6 1.032-4 14.177-0
Az évi teljesítménynek belső forgalomra eső része 43'2%-ra rúgott; a külföldi viszonylatokban szállított áruk aránya pedig 56'8% volt. Az útvona-
lak közül természetesen a Dunáé a vezetőszerep, melyre az egész forgalomnak 86'5%-a esett.
A dunai kikötőket egyenkint nézve, a legnagyobb forgalom Budapest-balpart kikötőiben bonyolódott le, hol a fel- és leadott áruknak 29'4%—a fordult meg. Közvetlenül utána egyik határállomásunk, Mohács következik, 15*5%-ot kitevő arányával. Ezek mellett legjelentősebb volt még a forgalma Buda—
pest-Dunapart állomásnak (10*7%) és a Vámmentes kikötőnek (8'4%). A Tisza mentén fekvő három üzemben levő'kikötő közül Szeged áll első helyen, mely a tiszai forgalomnak 52'5%-át mondhatta ma- gáénak. Itt még Szolnoknak van jelentősége, mely—
nek kikötője a forgalomból 33'1%-ka1 részesedett.
Az áruk nemét tekintve, a feladásra került kül-
demények között a legnagyobb forgalom a külön- féle gabonaneműekből és szénből bonyolódott le;
az előbbiek aránya 37'2%, az utóbbiaké 34'4% volt.
ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY
A kikötőkbe érkezett árukat nézve, a szénszállítma—
nyok szerepe a legkiemelkedőbb, mely a leadott áruknak csaknem a felét (45*'3%) tette.
A forgalom iránya szempontjából a feladásnál Románia és Ausztria volt az áruk zömének a ren- deltetési helye, amennyiben a hazánkban feladott küldeményeknek 36'3oa-a, illetőleg 35'2%-a e két államba volt irányítva. Ezek mellett még a Német—
országba küldött áruk erdemelnek említést, melyek 15'2%—kal voltak képviselve. A kikötőinkbe érkezett árukat illetőleg Cseh-Szlovákia és Németország sze- repe a legkiemelkedőbb; az előbbi államból erkezett ugyanis a külföldi eredetit szállítmányok 35'6%—a, az utóbbiból 35'3%-a. Itt még az Ausztriával való forgalmunk volt számottevő, mely 15'1%-ot tett.
A forgalom havonkinti hullámzását tekintve, legkisebb volt a forgalom január és február hóban.
Innen kezdve, állandóan emelkedve, a maximumot október hó folyamán érte el, amikor az áruk for- galma a januárinak csaknem háromszorosára nö- Vekedett.
el'!!!—
A magyar pénzintézeti tőke és jövedelem.
Les capitaux et les revenus des établissements de cre'dz't de Hongrie.
Re'sume'. Beaucoup de gens estiment gue Ies établissements de cre'dit de Hongrie se sont relati—
vemeni moins ressentis gue les autres organismes économigues de la guerre et de la crise écono—
migue. En examinant objectivement, sur la base de données véridigues, la guestion, on constate gue, pour la plupart des cas, cette opinion est erronée.
Pour mettre en lumiére :) cet égard la situation générale, nous citons les calculs publiés par M.
Frédéric de Fellner sur la fortune nationale de la Hongrie et o/frant un tableau intéressant de la proportion des capitaux desdits établissements á la fortune nationale du pays, Djapre's les chijfres de M. de Fellner, en 1912, dans la Hongrie d*avant-guerre, cette proportion était de 31'8%. Elle
baissuit noiablement pendant les unnées ayant suivi la gucrre, ei ne peut étre firée pour 1930 gue tout au plus () 18%. ()n voit par ces chi17res (]ue les capitaux des établissements de crédit de Hongrie ont considérablemcnt diminué par rapport á l'avant—
guerre, et cela ressort également de nos relevés indi- guant I'ensemble de la guestion. On est particulié—
rcment frappé du fait gue les capitaux des établis—
sements de crédit appartenant a des Sociétés ano- nymes ont diminué dans une mesure bien plus dé- favorable gue les autres forces économigues du pays, de sorte guten 1930 ils ne représentaient gue 27'5% de ceux d'avant-guerre.
Pour les autres détails, nous renvoyons Ie lec- teur aux tableaux ci-dessous.
*
