12. szám.
-— 1072 —
A távbeszélő fejlődése.
Le développement du téléphone.
Résume'. Aprés avoir rappele' gue le dévelop- pement du téle'phone est dá au centre térléphonigue invente' par le Hongrois Théodore Puskás, colla-
%borateur d'E dís o n, l'auteur expose I'e'volution du service téléphonigue, mettant en lumiére surtout les données du début de 1925 et de 1931.
Examinant, par parties du monde et par prin- cípaux pays, les statistígues des postes et des 'Iignes téléphonígues, il souligne gulun des indices de Pex- tension du service léléphonígue est la proportion des postes á un certain nombre dlhabitants.
Pour l'Europe, il indigue la proportion des lignes souterraínes (gut représente 60% en Hongrie, dé- passant celle de tous les pays voisins), et le nombre mnuel, par pays et par poste, des conversations Io- cales et interurbaines. Pour le nombre des conver- sartions locales, la Hongrie occupe le deuxiéme rang;
par contre, on y compte relativement peu de conver- sations interurbaines.
*
Az egymással való közvetlen érintkezésnek egyik legáltaláno- sabb és legelterjedtebb eszköze ma- napság az összes közlekedési le- hetőségek között a távbeszélő.
Még nem tekinthet vissza hosszú multra, hiszen az első távbeszélő—
, A TAVBESZELD , FEJ LD DESE
az [sza/(amerikai fgyesúV/ÁI/amokban e's fafopában.
Déva/emelnem a'u SEfV/Z'E fé/ega/mn/pue aux [fals-(lms efen forme.
s _l'áváeszé/ó' 700 lakosa/WM Pos/es felek/:. paf- 700 bab/Tank
ben óhajtjuk a távbeszélő legújabb helyzetét és fejlő—
dését világviszonylatban ismertetni. Mielőtt azonban erre rátérnénk, nem mulaszthatjuk el a távbeszélő egész fejlődését érzékeltetni az alábbi grafikon segít- ségével a számunkra legszembetűnőbb fejlődést fel—
mutató két területet: Európát és az Északamerikaj Egyesült Államokat illetően.
A távbeszélő elterjedésének legszembeötlőbb fokmérője a távbeszélőállomások mennyisége. A világ távbeszélőállomásaínak számában temészete- sen csak az üzletszerűen működő távbeszélőüzemek
— állami és magánkézben levők egyaránt — állo- másait tünteti fel a statisztika, ebből következőleg jelentékenyen nagyobb számokat kapnánk, ha a statisztikai felvételek a házi használatú távbeszélőkre is kiterjednének.
A közönség kielégítését szolgáló távbeszélőválla- latok által üzemben tartott távbeszélőálloinások
vonal csak 1877-ben épült az északamerikai Bostonban, majd az ezt követőleg megalakult Bell Telephone Association létrejötté-
Észa/ram. [gyes Áll —— , [fa/.s -[/n/'s ; [Ufápa ---- furope
vel vette csak kezdetét a táv—
beszélő elterjedése Amerikában.
A távbeszélő általános hasz- nálhatóságát és ebből követke—
kezőleg hatalmas arányokban történt elterjedhetőségét magyar ember eszméjének és találmá- nyának köszönheti az emberiség.
Puskás Tivadar volt ez a kiváló képességű, sokoldalú feltaláló, Edison munkatársa, akitől a táv- beszélő-központ eszméje szár-
mazott.
A távbeszélő fejlődésének 2
rendkívül érdekes korábbi útjá- val nincsen térünk itt foglalkozni s ezért csak a legközelebbi meg- szerezhető világadatok és az 1925. évi korábbi adat/ok tükré-
Oa -
M.Sr.Sz. 1932.
1875 80 85
1 : '
90_ 9; 1900 05 10 15 20 25 30 '35 Januar/' Z-e'n Au 7ff/ánw'er
autsm'saz'
12. szám. _ 1073 _ 1932
közül állami és állami jellegű m1'///'dkm.— mil/ions de m
vállalati tulajdon volt 1930 ja— 9 e s 4 s e 9 e 9 10
nuár 1-én az egész világ táv-
beszélőállomásainak 32'2'%—a, )
1925 január 1-én pedig 29%-a, a Amwaifgwai/Iam, :
magánjellegű vállalatoké volt E'E'S'WS *********
467'8%—a, illetve 71%-a. Az öt év fejlődésének iránya tehát az ál—
, lami jellegű távbeszélőüzemek %fígwfy; ________ :
aránylagos erősödését mutatja. ' Hmmégfflmmg !
Ez a tény legfőbb magyarázatát W'B'Gyneef/fW/W'lff az európai távbeszélőszolgálat 531333) —————————————
erősödésében és világvi'szonylawt- %Zífwmjl" . ..
báni előretörésében leli, tudva- Japán) IIIIIIIIIIIIIIII lévő ugyanis, hogy a távbeszélő kWh
a legtöbb európai országban ál- É'ZÉZZÉS]""""""
lami közüzem. gázgyár) ...
A távheszélőállomások föld— He,,um% _____________
részenkénti megoszlásában a ve- 532229
zető és az egész földkerekség fkm/'s ) """""
túlnyomó többségét jelentő hely 52750'3'33') --- ATÁVBESZÉLÖ uuzmox HDSSZA
Észak'Amerikáé: ggg/gsm ... 1931 JANUÁR ném.
1925.r.1. 1931.I.1. 133535) ... ""—"""";Zgjoí'jgííífwggf'?"es
de 0/0 Spenyvlal'szág) ...
Észak-Amerika. .66-4 618 egy"?
Európa . . . .26'5 30-0 333 --- Ázsia . . . . . . . 3-1 3-5 grg/ggg ...
Ausztrália és Óceánia 2'0 2'3 lengngág; ...
Dél-Amerika. . . . 1'4 17; MW"
Afrika . . . . . . 01; 0-7* $$$————— : ---
1000 1000 $$$/571355) ... 9 o
O 3 8 4 1: Ez 8 1
A legtöbb távbeszélőállomás- ; , ""m"/"m ' """/vmf? fm _?
sal rendelkező országok az Ame-
rikai Egyesült Államok (1931-ben a világ összes állomásainak 57'2'%-a), Németország (9'2r%), Nagy-
Britannia (5-7%), Kanada (%%), Franciaország
(3'3%), Japán (2'6%), Svédország (1'5%), Ausztrália (1'5%), Olaszország (1'1%) és Oroszország (1'1%).A hat év előtti sorrend az 1931. évi sorrenddel az első nyolc államot illetőleg teljesen azonos. Ma- gyarország ebben a nangsorban a huszonötödik (0'35
%-kal), 1926—ben pedig a huszonharmadik (0'307- kal) helyen volt.
Az egész világ távbeszélőinek száma 1925—1961
január 1. időközben 9,297.959-cel növekedett, ami 35'7%-os emelkedésnek felel meg. Szárnszerűleg legnagyobb szaporulatot felmutató országok: az
Amerikai Egyesült Államok, Németország, Nagy—
Britarmia és Franciaország. Magyarországon ugyan- ezen időközben a távbeszélőállomások száma 37.426-tal növekedett. Csökkenés csak a délameri-
kai Ecuador-ban volt. Az 1926 január 1-i állapothoz viszonyítva 100%má1 nagyobb növekedést mutatnak 1931 január 1—én Lettország, Jugoszlávia, Oroszor- szág, Görögország, Bulgária, Olaszország, Belgium és
Spanyolonszág. Magyarországon a távbeszélőállomá—
sok számának növekedése a tárgyalt időközbeu csak 47'7%—1'a rúg. Legalacsonyabb az emelkedés mér- téke Norvégiában (14'3%), Dániában (15'1%) és Uruguayban (l16'3%). Ecuadorban 8'2%-kalrcsök- kent a távbeszélőállomások száma. Az egyes világ- részek között legnagyobb volt az emelkedés aránya bél—Amerikában (66'1%) és legkisebb Észak—Ameri- kában (26'2%). Európa 53'6%-os emelkedést mu—
tatott fel.
A távbeszélő egyes országokban való elterjedett- ségének valóban hű képét azonban nem nyerhetjük.
ha csak a puszta számszerűséget vesszük. Valamely ország távbeszélőhasználatának jellemző kifejezője a népesség és a távbeszélőállomások számának aránya.
Ez az arány mutatja az ország távbeszélővel való ,,telítettségét", vagyis azt, hogy a jövőben a lakos- ság arányához mérten milyen erőteljes fejlődésnek nyilik még tér, termész—etesen tekintetbe véve a gaz—
dasági élet fej—lettségéből folyó szükségességet. A legtöbb távbeszélő jutott ezer lakosra 1931 január
l-én az Egyesült Államokban,
76*
Amerikai Kána—
12. szám.
— 1074 — 1932
1. A világ távbeszélő üzemeinek fejlődése az 1925—1931. években.
Dévelopdament des entreprises téle'phonigues du mande en 1925 —31.
§ % § $$$
A távbeszélőállomások § § § 1.000 lakos? A távbeszélőhuzalok 3? §?
, a M,, Jut távbeszelő— 1 k —b az D ÉJ;
szama § 3-3?) állomás lossza m en §$Ng
Az ország neve Nomírehgef postas üTgc—T Paws pour d Lífwueuz ÉEÉ;
P a y 8 te ep mgues Ég: §§ 1.000 habitants es :gnzs, m Évá—§;
%% 3313
1925 1931 § §§ § 1925 1931 1925 1931 5—3 § ;
:: "*** a: "] r
Európa —— Europe
Ausztria — Autr'iche . 145.141 233.912 61'2 22 34 601394 1,135.618 88'8 Belgium — Belyigue . 186944 292633 1137 18 36 836392 2,l45.962 1565 7
Bulgária — Bulgarie . . 8.097 19.000 134 7 2 3 49.120 88.495 802
Cseh-Szlovákia —— Tche'co-Slov.115.738 164.479 42 l 8 11 328381 77 4.352 1358 Dánia —— Danemark . 307977 354315 15' 1 90 99 1,195.707 1,582.694 32'4E Finnország —— Finlande . 83.000 128.142 544 24 35 157.976 535.797 23.919 Franciaország —— France 660127 1,153.56 747 17 28 3,159.899 6,757.800 113'9
Görögorszag — Grece . . 5.450 12.800 1348 1 2 9.976 26.766. 1683 xf
lr Szabad Allam — Etat libre ';
d lrlande . 21.641 30.601 41'4 7 10 89.372 258919 1897 ?
Jugoszlávia —— Yougoslavie 27.500 70.000 1545 2 5 101.850 176.990 73'8 ; Lengyelország —— Pologne . 119985 199379 662 4 6 668.757 1,142.390 70'8 ,
Lettország — Lettom'e . . . 15.557 51.530. 2312? 8 27 132126 321800 143'6 ,
Magyarország — Hgmgríe . 78.451 115.877 47-7 9 13 388251 625416 1511
Nagy-Britannia. és Eszak—íror- ?
szág —— Gr. -Bretagne et Ir—
lande du Nord . . . . 1,264.024 1,996.897 580 28 43 7,991.494 14,669 253 83'6 Németalföld —- PaysBas 202868 306554 5511 28 39 672029 1,238.930 84'4 Németország ——- Allemagne. 2,385.177 8,248.854 3632 39 50 11,935.158 23,418.995 96'2
Norvégia — Norvége . 168518 192564 14'3 61 67 660700 968618 46'6
Olaszország 1talie.172.900 381992 1209 4 9 884.950 1,592.910 80'0
Oroszország (Szibéria és Szöv. '
Köztárs.) —- Russia (Sibérie L;
et Union des Républ. S. S.) . 150000 377586 1517 1 2 "(24.050 1,769.900 144'5
Portugália —— Portugal . 19.756 36.766 86'1 3 6 104839 160900 53'5
Románia. — Roumam'e . 34.580 49.809 440 2 3 130.315 251.162 92?
Spanyolország — Espagne.105.213 222382 1114 5 10 337890 1,456.145 3309 .
Svájc —— Suisse. . . 189429 297930 57'3 48 73 775684 1,445.817 864 1
Svédország — Suede . 418318 536392 282 69 l 87 1,482.708] 2,783.570 87'7 Osszesen 1) — Total 6,895.365 10,589.222l 53'6 14 20 33,597.159 65,611.57Zl 953 i
: , .
Észak-Amerika—Amér.duNord . E
Amerikai Egy. Au. — Eiats—Unis 16,072.758 20,201.576 25-7 142 164 74,s1s.500 133,723.990 78'7 *
Kanada — Canada . . 1,072.454 1,402.861 308 116 140 4,494.896 7,852.280 74'7
Kuba — Cuba 54.914 68.476 247 17 18 265643 483665 82'1
Mexiko — Memigue . . 50.980 92.059 806 4 ; 6 197356 598548 2025
Középamerlka — Amér, Centr. 17.930 25.269 409 3 5 4 56.897 88.900 5622
Összesen') — Total (17,300.219l21,836.301 26'2 112 ! 130 79,943.422142,995.319 78-9
Dél-Amerika —-— Amér. du Sud _ ,
Argentina —— Argentine . 173605 303000 745 18 26 869806 1,560.730 79'4 .
Brazilia —— Brésil . 98.564 162674 65] 3 4 417463 740140 77'5' *
Chile —— Chili 30.895 48.687 579 ? 11 79.911 270312 2383
Kolumbia —— Colombie 14.923 29.888 970 2 3 29.451 72.405 145 9 '
Peru —— Pérou . 9.552 13.745 439 2 2 52.859 71.874 360
Uruguay 25.241 29.356 163 15 16 71.494 72.542 1 5
Venezuela . . . . 11.047 21.522 94'8 4 7 44.960 85.636 905 *
Osszesen!) — Total 373157 619825 66'1 : 7 1,587.615 2,908.879 83'2
1)
Egyéb államokkal együtt.
12. szám. —— 1075 — 19312
xÉ e asse
A távbeszélőállomások § § * .1'000,lakos,r? A távbeszélőhuzalok 2135,"
, s: § 'g Jut tavbeselo- :: l :
szama § gli—3; állomás hossza km—ben % 33§
N 1: a t Wire "05"
Az Még neve oíízííhaíígíiíes ;? %: Posta W dioílíííflm ÉÉsá
, a) ' ke'—' D
; P a y 8 ÉÉ %% 1.000 habdanís ság—Ég
_— ssüá %%
1925 1931 : %% 53, 1925 1931 1925 1931 frÉ § %
§ CDn—nu (s m "8
Ázsia — Asie H H
g Brit-India —— Empire de llmle 41.240 57.000 382 01 02 471984 579240 22'7
, Japán —— Japan . . 544433 913157 67? 9 14 2,473.414—. 5,213.160 110'8
Kina —— Chine 112070 158000 36'0 03 03 267694 643600 1405
Összesenl) _ Total 802408 1,249.540 55-7 1 1 § 3584334 6,954.709 * 94-0
; Afrika — Afrigue i
3 Délafrikai Unió — Union Sud- ;
Africame . . . . 71.448 112.900 58'0 10 14 % 396210 690261 7432
. Egyiptom —— Egypte . 33.808 46.000 361 2 2 § 189640 821800 69'7
' Osszesen 1) —— Total 153503 247091 6101 1 2 741.263 1,351.002 82'3
! Óceánia — Océanie **
Ausztrália — Australia . . . 318279 520169 63'4 55 81 2,038.321 3,942.150 93'4 Holland—Kelet-India — Indes
Néerla'ndaises. . 39.269 54.045 37' 6 1 1 305564 377365 23 5
Hawaii —— Hawa'í . . 4 17.703 25.104 41' 8 62 66 4 101409 131203 29'4
Uj——Zeeland — Nouvelle—Zélande 120091 164739 37'2 87 102 584648 910694 558
Osszesen 1) —— Total ;; 513856 794483! 54—6H 7 l 10 [! 3,090.587] 5,503.995H 78-1
Az egész világ együtt —
Monde entwr . 26,038.508 35,336.467 357 14 18 122,544.380 225325379 83'9
1) Egyéb államokkal együtt,
dában, Új-Zeelandban, Dániában. Magyarországon ezer lakosra 1931 január 1-én 13 távbeszélőállomás, 1925 január 1-én pedig 10 jutott. Legkisebb a táv- beszélő sűrűsége viszonyítva a népességhez (1931—
ben) Brit-Indiában (02) és Kínában (03), valamint Holland—Kelet—Indiában (1). Az európai államok között legelmaradottabbak a távbeszélő elterjedtsége iekintetében Oroszország (2), Görögország (2), Ro—
mánia (3), Bulgária (3), Jugoszlávia (5), Lengyel- ország (6), Portugália (6), Olaszország (9), Spanyol—
ország (10) és az Ir Szabad Állam (10). Az egész világ lakosságát vélve számításba, minden ezer em- berre 18 távbeszélőállomás jutott.
Földrészek szerint legtöbb távbeszélője volt Észak-Amerika minden ezer lakosának (130), Európa (20) éppen csak hogy túlhaladja a világátlagoh Leg- alacsonyabb vaz arány Ázsiában (1) és Afrikában (2).
A nagy városok távbeszélősűrűsége tekinteté- ben is az Amerikai Egyesült Államok vezetnek, az
"50 kétszázezer lakosúnál nagyobb városában együtt- véve 1930 január 1—én minden ezer lakosra 240 táv- beszélő jutott, 1925-ben pedig 197.
A világ nagy városai közül a legnagyobb a táv- beszélő sűrűsége az észak-amerikai városokban, ezek- kel együtt csak Stockholmot lehet említeni e tekin—
tetben, a sorban közvetlen utánuk a másik két skan- dináv főváros, Oslo és Kopenhága következik, majd három svájci város, Zürich, Geneve és Bern, azután
Páris, majd újra Észak-Európa jön sorba Göteborg- gal és Helsinkivel s csak ezekután kerül sor Ber- linre. Budapest helye már szerényebb, 33-ik a sor- ban, de még mindig olyan jelentős városokat előz
meg, mint Antwerpen, Amsterdam, Buenos-Aires,
Tokio, Manchester, Prága, Liverpool, Varsó, Róma, Madrid, Marseille, Leningrád, Moszkva, Rio de Janeiro stb.
A távbeszélőhuzalok hosszúsága tekintetében hatással vannak a legkülönbözőbb tényezők, így többek között az ország területének nagysága, a vá- rosok, községek, illetőleg a lakott helyek közötti távolság, a helyi és helyközi távbeszélőforgalom fej- lettsége és egymáshoz való aránya stb. A távbeszélő- huzalok hossza legnagyobb volt 1961 január 1-én az Amerikai Egyesült Államok területén, a második helyen Németországot találjuk hatodrésznyi huzal- hosszúsággal. Azután már csak Nagy—Britannia hu- zalhosszúsága haladja meg a tízmillió kilométert, a többi államok, ha még oly nagy kiterjedésű terü- let u—rai is, mélyen alatta maradnak ennek a szám- nak. Magyarországon a távbeszélőhuzalok hosszú- sága csak 604.l79 km volt ugyanekkor.
A távbeszélőhuzalok hosszúságának aránylagos növekedése a legnagyobb az 1925 január 1—,—193vl január 1-i időközben Spanyolország,—Finnország, Chile, Mexikó, Ir Szabad Állam, Görögország, Belgium.
§
12). szám.
Kolumbia, Oroszország, Lettország, Kína, Cseh—Szlo—
vákia, Franciaország, Japánban. A legkisebb növeke- dést e tekintetben Uruguay mutatja fel. Magyarorszá- gon a tárgyalt időközben a távbeszélőhuzalok hosz- szúsága 61'1%-kal növekedett. Földrészek szerint a huzalok növekedésének aránya legnagyobb volt Eu- rópában és legkisebb Ooeániában.
Az állomások száma és a huzalok hossza ugyan—
azon idö-közben történt aránylagos változásának összevetése ugyanazon területre vonatkozóan igen érdekes, de mindazonáltal csak nagy általánosságban mozgó következtetésekre ad alkalmat a távbeszélő- nek helyi és helyközi viszonylatban való fejlődését illetően.
A távbeszélőhuzalok földrajzi megoszlása tekin—
tetében 1931 január l-én a világ távbeszélőhuzalai- nak túlnyomó részét Észak—Amerika mondhatta ma- gáénak (63'5%), Európa pedig 291%—át. Az egyes országok közül a legnagyobb részesülők e tekintet—
ben az Amerikai Egyesült Államok (59'3%), Német—
ország (10'4%), Nagy-Britannia és Észak-Irország (6'5%), Kanada (3'5%), Franciaország (3'0%), Ja—
pán (2'3%) és Ausztrália (1'8%) voltak. Magyar- ország részesedése az egész világ távbeszélőhuzala-i- nak hosszában 1925 január 1—én 0'3%, 1931 január 1—én pedig 0'28% volt.
Az eddigiekben felsorakoztatott adatokból ki- tűnik, hogy a világ távbeszélősta—tisztikájában az első és az összes többi államokat együttvéve is túl—
haladó helyet az Amerikai Egyesült Államok birto-
kolják. A távbeszélőszolgálatra és annak igénybe- vételére vonatkozó eddig ismertetett és az alábbiak- ban felhozott adatok érdekes fokmérőjéül szolgá]- hatnak az Amerikai Egyesült Államok nagyarányú technikai és gazdasági, nemkülönben általános élet- színvonalbani fejlettségének.
Az Amerikai Egyesült Államokban a háború óta nagy arányokban szerelték át a szabadveze- tékes hálózatokat kábelvezetésekre, úgy hogy 1930—
ban már az 50.000 lakosnál többet számláló vá- rosoknak 75%-a kábelösszeköttetéssel rendelkezik.
Ezzel kapcsolatban sikerült csökkenteni a hosszú- távú összeköttetés létrehozására szükséges átlagos időtartamot az 1922. évi 12 percről az 1930. év- ben alig valamivel több mint 2 percre. Az össze- köttetés gyorsa—bbátételével együtt csökkentették a hosszútávú beszélgetés árát, így például egy New- York—San Francisco beszélgetés díja 1915—ben $
18-50 volt, 1960—ban pedig már csak $ 9-00.
A lebonyolított helyi beszélgetések napi átlaga 1914-ben 41 millió volt, 1930-ban pedig 84 millió.
A távbeszélőhálózat alkalmazottainak száma az 1917.
évi 263 ezerről az 1930. évben 386 ezerre emel- kedett.
A távbeszélötnek az egyes európai államokban történt igénybevételére vonatkozó adatokat nyujta—
nak a következő kimutatások:
-——— 1076 — 1932
az
2. Távbeszélö állomások a nagy városokban.
Postes téléphonigues dans les grandes villes.
1.000 lakosra jutott táv- beszélő —— Postes lélé—
A város neve phom'gues pour 1.000
. habitanis !
Vzlles
1 9 2 5 l 9 3 1
I. 1. I. 1.
San Francisco . . . . 299 402
Washington . . . 253 340
Stockholm. . . 248 312
Los Angeles . . . . 237 304
GsikágóD — Chicago . . 250 287
New- York. . . . . 217 255
Oslo . . . 139 187
Koppenhága— Copenhague 159 185
Zürich . . . 121 171
Genf — Geneve. . . . 114 154
Parizs —— Paris. . . . 76 134
Helsinki . . . . . . . 131
Berlin . . . . . 99 122
Hamburg—Alton . . . 103 112
München — Munich . . 87 105
Brüsszel — Bruxelles . 54 101
Köln — Cologne . . . 76 95
Hága —— La Haye. . . 70 92
Sydney. . . . 80 91
London —— Londres . . 59 87
Bécs —— Vienne. . . . 50 77
Budapest . . . 51 73
Antwerpen —— Anvers . 40 73
Buenos-Aires . . . 49 66
Amszterdam — Amsterdam 52 66
Riga. . . 27 56
Madrid . . . 21 52
Varsó — Varsom'e. . . 34 50
Praga —— Prague . . . 89 48
Tokió — Tokio . . . . 58 44
Róma —— Rome. . 22 43
Leningrád — Lém'negmd 24 31
Rio de Janeiro . . . . 29
Moszkva —- Moscow . . 25 27
Bukarest — Bucarest. .
28 27
Távbeszélö beszélgetések száma 1930-ban.
Összesen Lakóson- 0 r s z á s milliókban kint
Kanada . - - 2.626 2648
Amerikai Egyesült Államok . 27300 2260
Új- Zealand . . . 329 208'3
Dánia . . . 543 152-2 Svédország . . . 810 132-1 Norvégia . . . 246 857
Ausztria . . . , . . . 550 80'8
Ausztriália . . . 456 711
Németalföld . . . . . . - 500 ' 63'5
Svájc . , . . . 231 56'9
Japán . . , 4 . 3.194 49—6
Finnország . . . 172 470
Németország . . . . 2551 396
Nagy- Britannia és Észak- Irország 1.530 331 Belgium . . . 223 27 6 Spanyolország . . . 613 268 Lengyelország . . .. . . . 762 248 Délafrikai Unió . . . 198 247 Franciaország . . . 845 203
Magyarország . . . . 171 19'7
Cseh-Szlovákia . . . . . . 270 194
12. szám.
— 1077 — 1932
Egy távbeszélő állomásra évente jutó táv- beszélgetések száma.
Egy-egy távbeSZélőállomásra aránylagosa-n eső helyi beszélgetések számát tekintve, Magyarország Nombre annual tele ZOWVWWüWS par poste a második helyen áll. A helyközi beszélgetések
elép omg'ue. száma azonban Magyarországon aránylag csekély.
0 I S z á g , Hely; Helyközi, összes A helyi és helyközi évi beszélgetések összesítése
tavmszelgaesek szama19301.1. a távbeszélő igénybevételének arányát mutatja az; lúengyelország 3160 127 3287 egyes európai országokban.
3' Juzaggífíag 1333 133 383; A távbeszélőfovrgalom mind méreteiben, mind 4_ Dánia 1540 271 1311 pedig jelentőségében állandóan fokozódó fejlődést 5. Románia ._ . 1.600 187 1.787 mutat egész történelme folyamán. A távbeszélő igen (75- Éseb-Szlovakla ig? 38 1-758 rövid idő alatt a gazdasági, politikai és társadalmi 8. Nírgégiíg 1'433 72 íggg életnek egyik legfontosabb és legnélkiilözhetetlenebb g_ Svédország 1410 86 1.496 mindennapi eszköze lett. Ma nincsen a földkerek- 10. Észtország . 1.090 173 1.263 ségnek országa, ahol ne volna használatban, a nem-
11- Utv-ima 990 194 1-184 zetközi érintkezésbe való bekapcsolódása révén pe—
12. Danug 1.030 56 1.086 . , , , , 'l . . ,
13. Finnország . . ' 1.046 . dig az orszaghatarok és oceanok akada yam is at- 14_ Görögország _ _ _ 792 57 349 lépve, világrészeket kapcsol össze s teszi lehetővé 15. Németország . 740 95 835 közöttük a közvetlen érintkezést.
16' ITOÉZHÉ - - - — 720 78 798 A távbeszélő legújabban továbbfejlesztett alakja.
17. Svajc . . 521 271 792 , ., , 'l" l" , .
18. Belgium . 620 164 784 a radxio—tavbesze o, egye ore aranyalban még fel 19_ Franciaország _ 607 165 772 becsülhetetlen fejlődési lehetőségekkel kecsegtet *a 20. Nagy—Britannia , . 650 62 712 jövőben. A rádió-távbeszélő általános használatba 21— Ausztria , - - - — - 109 ' vehetése és ebből következő elterjedése kétségtele—
22. Olaszorszag. . . . 103 ..1 ,. k k f . l . , 1 .. ,
23. Németalföld ' . , . 84 nu uj orsza ot og je entem a tavbeszéő torte—
24. Oroszország . . . . 48 nelmében. Végh Jenő.
a ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY e §
A budapesti tőzsdén jegyzett értékpapírok árfolyama.
Cours des actions cotées a la [Bourse de Budapest.
Résumé. Fermée en juillet 1931, au commen—
cement de la crise du cre'dit, la Bourse de Budapest a été réouverte le 20 septembre 1932. Comme les transactions ne sont autorise'es gue pour 18 princi- pales actions, liOffice central hongrois de statis- tig'ue se borne á confectionner, au lieu de l'indice ancien de la Bourse, basé sur toutes les actions cote'es, un indice comprenant seulement ces 18 actions, gut ne doit donc pas étre considéré comme la suite de Pindice normal. Pour permettre de com—
parer la situation diavant la fermeture de la Bourse a la situation actuelle, liindice est calculé aussi pour janvier-juin 1931 (voir le tableau 1, oűrant des données détaillées).
En supposant les cours moyens de 1926 égaux (i 100, llindíce était á 91'9 au septembre 1932, le jour de la reprise des transactions, accusant une régression de 12'3% sur le chi/tre du 13 juillet 1931, veille de la fermeture de la Bourse, et il monta á 97'9 (%6'570) jusguiá la fin de septembre. Les cours niont plus augmente' depuís et jusguia Ia [in de décembre 1932, Pindice tomba a 828.
*
