A törvényhatósági bizottságok tagjainak statisztikája

6. szám. ———596—— 1931

A törvényhatósági bizottságok tagjainak statisztikája.

La statistigue des membres d'assemblée générale de eomitat et de mlle autonome.

Re'sume'. La loi XXX de 1929, modifiant ltorganisation des comitats et des villes autonomes, réorganisait les assemblées ge'—

néraies de comitat et de ville autonome. En vertu de cette Ioi, ces assemblées, constituées dlapres le principe de la représentation dín—

tére'ts, comprennent:

1U des membres élus entre les citoyens payant le plus dtimpót;

2Ú des membres élus parmi tous les élec- teurs;

3" (es représentants des services techni—

gues et des groupes diintéréts sociaux: a) les représentants de cette premiere catégorie-la;

b) ceux des confessions; c) les élus des re—

présentations (l'intéréts;

4" des membres a vie;

50 des membres dia/fice.

Auparavant, 5()% des membres des as—

semblées en guestion étaient des ,,virilistes"

payant le plus dlimpót. Cette catégorie de membres fut supprime'e par la loi de 1929, gui cre'ait, par contre, une nouvelle caté—

gorie: celle (les membres a vie.

Dlapres ladite loi, dans les eomitats il doit g avoir 1 membre (Fassemblée générale par environ 750 habitants et dans les villes autonomes, 1 par environ 500. Cependant, dans les eomitats le, nombre des membres ne peut étre inférieur (; 150 ni supe'rieur a 450; dans les villes antonomes il ne peut étre (zu—(lessons (le 120 ni au—dessus de 180.

La catégorie des membres élns entre les eitoyens payant le plus d'impól et celle des s membres élus parmi tous les électeurs figu—

rent chacune pour 4070 parmi les membres des dit'es assemblées; cette proportion est de 20% pour les représentants (les services technigues et des groupes iljintérets socianzr:

les membres a vie représentent, IO% de ces trois catégories.

Selon les données recueillies en 1930, le nombre des membres des assemblées géné- rales de comitat était de 8.015 et celui des membres (liassemblée générale de ville anto—

nome (en ná] comprenant pas Budapest) de 1.544. Ces chiffres sont légerement infé—

rieurs a lierffectif fixé par la loi, certaines places de membres ayant été vacantes au moment de Penguéte.

Les assemblées générales en guesl'ion n'ont actuellement gue deux membres fem- mes, Au point de vue (le liáge, la répartition

des membres est tres heureuse: les jeunes et les personnes ágées ont une proportion convenable.

La répartition par confession des mem- bres est la suivante: dans les comitats: ca—

tholigues romains, 56'1 % ; catholigues grecs, I'l%; calvinistes, 25'6%; luthériens, 8'3%,7 gréco—orientaux, 0'3%; unitaires, 0'3%;

israe'lites, 8'3%; dans les villes autonomes:

catholigues r., 53'6%; catholigues gr., 0'9 %;

calvinistes, 24'2%; luthériens, 7'2%; gréco—

orientauar, ()'3%; unitaires, 0'2%; ísrae'lites, 13'5%; autres, 0105.

II ressort des chiffres gue dans les nou—

velies assemblées, les minorités nationales sont suffisamment représeniées.

Au point de vue du degré d'instruction, la composition de ces assemblées est tres favorable: 51'3% des membres ont [ait de hautes études; 62196 en parlent allemand;

12'2%, írangais; 6'()%, anglais.

La répartition des membres par princi—

pales catégories (le professions est la sui- vante: agriculture, peche etc., 37'J%; éta—

blissements miniers et hauls íonrneaznr, 0'6%; industrie, 9'896; commerce et credit, 6'4%; transports el communications, O'!) %;

services publics et professions libérales, 39'4%; retraités et rentiers, 5'4 % ; autres el professions ineonnues, (l'()%.

La plnpart (les membres el'assemblée générale (le comitat et (le ville autonome ont une profession indépendanie (5.520);

3.877 en sont ionctionnaires; 162 appartien—

nent a la eatégorie ,,autres emplogés."

En principe, en vertu de la loi (le 1929, on ne peut étre membre de plusieurs as- semble'es générales de comitat ou de ville autonome. Cependanf, sous certaines con—

ditions, la loi admet (les exceptions a cette regle. An moment de Penguéte ea'é- eutée par l'Offiee central hongrois (le sta—

tistigue, on complait 201 membres dlas—

semblée générale de eomitat et 88 membres (Passemblée générale de ville autonome ani faisaient partie ;: la fois (Fautres assem—

blées générales de comitat ou de ville auto—

nome.

*

A törvényhatóságok működése a közel- multban a közigazgatás rendezéséről szóló—

1929 : XXX. be.-kel új rendezést nyert. Tör—

vényhozásunknak ez az egyik legújabb al-

6. szám.

kotása ezzel egy olyan, nagyjelentöségi'i és sok évtizedes multra visszatekintő kér- dést vitt nyugvópontra, amely nemcsak a szakkörök előtt ismert, de amely iránt sú—

lyánál és közvetlen jelentőségénél fogva a nagyközönség is minden időben igen nagy érdeklődést tanusított. A kérdés jelentősé- gének kellő megvilágítására elegendőnek véljük, ha utalunk arra, hogy a közigazga- tás reformjának szükségességét közéletünk számottevő tényezői, politikusok, szakkö—

rök, a sajtó úgyszólván már a törvényható—

ságokról szóló 18861XXI. t.—c. (amelynek alapján a törvényhatóságok tulajdonképen az új törvényes rendezésig működtek) meg—

alkotásával együtt felvetették. E kérdés je- lentőségét azóta a rohamosan, néha ugrás—

szerűen fejlödő, majd szomorúan szűk ha- tárok közé szorított életünk —— amely csak- nem napról—napra újabb és bonyolultabb kérdések megoldását kívánta a közigazga—

tástól --- nagymértékben növelte és fokozta.

A közigazgatás reformjának kérdése tehát, amely az utolsó évtizedek úgyszólván vala—

mennyi kormányának és törvényhozó szer—

vének programját képezte, sürgősen meg—

oldandó volt, hogy közigazgatásunk lépést tudjon tartani a rohamosan haladó élettel.

A közigazgatás reformjának ez a nagy jelentősége adja tehát magyarázatát ama szándéknak, hogy a közigazgatásunk gerin- cét képező önkormányzati testületek, a tör—

vényhatóságok egyetemét képviselő s az új törvény alapján megalakított ,,törvényható—

sági bizottságok" összetétele beható vizsgá- lat alá vétessék.

A Központi Statisztikai Hivatal a bel—

ügyminiszter rendeletére az 1930. évi augusz—

tus hó l-i állapotnak megfelelően adatgyüj- tést hajtott végre az 1929:XXX. t.-c. alapján újjáalakított törvényhatósági bizottságok tagjairól és póttagjairól. E megbizatásnak a Statisztikai Hivatal annál nagyobb örömmel tett eleget, mert ezzel egy csaknem teljesen új és eddig még alig járt területre terjeszt-- hette ki kutató munkáját;. Egyébként igen sokoldalú munkakörében éppen a közigaz—

gatási statisztika az a rész, amely kiegészí—

tésre és jelentős továbbt'ejlesztésre vár s ez az új adatgyüjtés remélhetőleg csak az első lépés ebben az új irányban, amelyet még sok más igen érdekes és értékes adatgyüjtés fog követhetni.

Az alábbiakban ennek az új adatgyüj- tésnek az eredményeit kívánjuk röviden is—

mertetni.

—597— 1931

Az új törvény a törvényhatósági bizott—

sági tagság elnyerésére ötféle jogcímet álla—

pít meg, még pedig a törvényhatósági bizott—

ság tagjai:

1. a legtöbb adót fizetők közül válasz- tott tagok,

2. az összes választók közül tagok,

3. a szakigazgatás és társadalmi érdek—

csoportok képviselői (a) a szakszerű—

ség képviselete, b) vallásfelekezetek képviselete, c) az érdekképviseletek választottjai) ,

4. az örökös tagok,

?) a hivatali állásuknál fogva tagok.

Az új törvényhatósági bizottságok össze—

tétele tehát elég lényegesen eltér a régi tör—

vényhatósági bizottságok összetételétől. Az újból hiányoznak a réginek gerincét alkotó (%%—át kitevő) ,,virilis" tagok s helyettük mindössze az általuk és közülük választot—

tak tagjai a törvényhatósági bizottságnak.

Viszont bővült a bizottság összetétele egy teljesen új intézménnyel, az ,,örökös ta—

gokéval".

A törvény a most megnevezett jogcímek megállapításán kivül taxatíve felsorolva megállapítja úgy a vármegyei, mint városi törvényhatósági bizottságok tagjainak szá- mát is, még pedig akként, hogy a várme—

gyékben mintegy 750, a törvényhahisági jogú városokban pedig mintegy 500 lakosra esik egy-egy törvényhatósági bizottsági tag.

Számuk azonban 'ármegyékben löO-nél kevesebb és 450—nél több, törvényhatósági jogú városokban pedig 120—nál kevesebb és ISO-nál több nem lehet. Amennyiben azon—

ban valamelyik törvényhatóság lakossági—

nak létszáma a népszámlálások során 10 százalékos vagy nagyobb eltérést fog mu—

tatni, az esetben a tagok számát a belügy—

miniszter rendelettel felemeli, vagy leszál—

lítja.

Az új törvénynek ez a rendelkezése kö—

zeledést jelent a külföldi viszonyokhoz, amennyiben lényegesen csökkentette a tőr—

vényhatósági bizottságok eddigi tagjainak

számát, ez azonban —— miként az alábbi né—

hány adat is mutatja —— még e csökkentés dacára is még mindig lényegesen magasabb.

mint a külföldi rokonszervek létszáma?) Angliában a megyei tanács (eounty council) tagjainak száma a megye (összesen 62) lakosainak számához mérten 28——

120 fő,

választott

1) L. Répásí Mátyás dr.: Külföldi közigazgatási és önkormányzati szervezetek.

6. szám. —598—— 1931 Franciaországban a 90 département me—

,gyei főtanácsának (conseil général) taglét—

száma a eantonok számához mérten 17——w

67 fő,

Olaszországban a tartományi tanács

(consiglio provinciale) létszáma a lakosság

lélekszámához mérten 25—45 fő,

Belgium tartományi tanácsainak lét- száma 44——93 főben van a törvényhozás ál—

tal megállapítva,

a romániai megyei tanácsok 30—42,

a cseh—szlovákiai járási-képviselőtestüle—

teké pedig 18—36 fő a megye, illetőleg a já—

járás lakóinak száma szerint.

A legtöbb adót fizetők, az összes vá—

lasztók közül választott, valamint a szak—

igazgatási és társadalmi érdekcsoportok képviselőinek egymáshoz való aránya pedig a törvény értelmében akként van megálla—

pítva, hogy az első két csoportba tartozók kétötöd—kétötöd részét, a harmadik csoport- ba tartozók pedig egyötöd részét alkotják _—

a felsorolt három jogcímen — a törvény- hatósági bizottságban helyet foglalóknak.

Az ,,örökös tagok" létszáma pedig e három csoport tagjai számának 10%-át teszi.

1.

Amint fentebb már említettük, a köz—

igazgatás rendezéséről szóló törvény a tőr- vényhatósági bizottsági tagok számát me- gyénkint és azokon belül jogeímenkint is megállapította. Az 1. sz. táblázat a tőr- vényhatósági bizottsági tagoknak a törvény által megállapított, valamint a Központi Statisztikai Hivatal által végrehajtott felvé—

tel során észlelt számát tünteti fel.

A törvényhatósági bizottsági tagoknak a törvény által, valamint a statisztikai felvétel során megállapított száma között a tábla sze—

rint 259 fő különbség mutatkozik. Ennek a nem egész 3%-os eltérésnek az oka, hogy a felvétel időpontjában (tudomásunk sze—

rint a mai napig sem) még nem küldettek ki az Országos Társadalombiztosító Intézet kerületi pénztári választmányai által a biz—

tosításra kötelezettek sorából kiküldendő tagok (97 vármegyei és 13 városi tag), va—

lamint a felvétel időpontjában nem volt be—

töltve .)7 vármegyei és 10 városi örökös bi—

zottsági tag helye. E két főokon kivül a még mindig mutatkozó különbözet magya—

rázatát pedig az adja meg, hogy egyes bi—

zottsági tagok helye elhalálozás, vagy egyéb okból a felvétel időpontjában nem volt be- töltve, illetőleg több olyan választott tagja is van az újonnan megalakított törvényha—

létszáma

1. A törvényhatósági bizottsági tagok száma az t:929 XXX. t. c. megállapitása ésa Központi Sta—

tisztikai Hivatal által végrehajtott felvétel szerint.

Nombre des membres dassemblée générale de comilat el de Mlle autonome d'aprés la loi XXX de 1929 el template emécule'e par [00366 central de slatistigue.

A törvényhatósági , bizottsági tagok 53.

száma §) §

Nomhrc des mama § 35)"

lmas d'asscmblee § générale de comitat § %

_ titlevilleauíonomc Én 5?

Törvenyhatóságok ; Et": rg§

Comitals et villcs segí §§§§ $$$

aulanomes .; mi % 3333 ER;

-C3*_ ' ,

áai $$$; §§§s

*xJaN $$$?) 3533 3:

63e3 gala 3333

$$$ assa $$$

§E§§ fEii (CEP-E A) Vármegyei törvény-

hatóságok.

Comitats.

Abaúj-Torna . . . , . : 172 168 4

Bács—Bodrog . . . . . 169 168 1

Baranya . . . . . . . 365 357 8

Békés , . . . . . , . , 460 443 17

Bihar. . . . 2346 232 ; 4

Borsod Gömör és Kishont ; 399 390 9 Csanád Arad és Torontál ? 237 230 7 Csongrád , . . . . . . ' 202 199 3

Fejér, . . . 330 321 9

Győr, Moson és Pozsony ; 200 199 6

Hajdu . . . . . . . ., 235 226 9

Heves . , . í 430 408 22

Jász- Nagykun Szolnok . § 498 488 10 Komárom és Esztergom ; 235 230 5 Nógrád és Hont , , , . lt 303 2913 10 Pest-Pilis-Solt Kiskun . 524 511 13

Somogy ... . ' 494 478 16

Sopron . . . . .— 203 198 5

Szabolcs és Úng , , . _ 495 487 8 Szatmár, Ugocsa és Bereg * 202 198 4 Tolna. . . . , . . . . 396 386 10

Vas...'399 385 14

Veszprém. . . . . . . § 333 326 7 Zala . . . . . . , . . ' 500 491 9

Zemplén . . * 205 203 2

Osszesen — Total 8.227 8.015 212 B) Városi törvény-

hatóságok.

Villcs autonomes.

Baja ... . . . 138 134 4

Debrecen . . , . . . . 206 201 5

Gy őr , . . . 140 135 5

Hódmezővásárhely. , . 174 169 5

Keoskemét . . . . . . 172 171 1

Miskolc. , . . . . . . 139 134 5

Pécs...,._139 135 4

Sopron . , . , . . . . 138 136 2

Szeged . . . . , , , 205 197 8

Székesfehérvár . . . . 140 132 8 Összesen —— Tutall 1.591 1.544 47 Mindössze —— Totalge'n, 9818 9.559 259

t 1

6. szám.

——599_

tósági bizottságoknak, akik hivatalból is ta- gok s ezért a törvény értelmében az utóbbi címen szavazati jogukat nem gyakorolhat-

ják.

A közigazgatás rendezéséről szóló tör—

vény értelmében a legtöbb adót fizetők, va—

lamint az Összes választók közül választott tagok és az érdekképviselet címén a tőr- vényhatósági bizottságba kiküldött tagok után póttagokat is kell Választani, illetőleg kiküldeni s azoknak száma félannyi, mint a rendes tagoké. A törvény által ilymódon megállapított és a statisztikai felvétel során észlelt létszám között szintén mutatkozik el- térés, aminek oka az, hogy a póttagokból a felvétel időpontjáig már többen behivattak a törvényhatósági bizottságokba és így mint rendes tagok vétettek figyelembe felyétef

liinknél.

A vármegyei törvényhatóságibizottsági tagokról végrehajtott adatgyüjtés eredmé- nyeit előbb vármegyei és városi törvényha- tóságok szerinti csoportosításban, majd a fentebb már megnevezett jogcímek szerinti összefoglalásban fogjuk ismertetni. Sajnos a felvétel során nyert igen értékes és tanulsá—

gos adatoknak kellő értékelését nagyon megneheziti az, hogy a korábbi törvényha—

tósági bizottságok összetételére vonatkozó- lag semmiféle statisztikai adat nem áll ren- delkezésre, illetőleg figyelembevéve a régi és az új törvényhatósági bizottságok össze-

tételénél mutatkozó lényeges különbségeket, az összehasonlítás még ilyen adatok léte—

zése esetén sem nyugodnék biztos alapokon.

K ormegoszlás.

A 2. sz. táblázat a törvényhatósági bi- zottsági tagok és póttagok L';- éves korcso- portok szerinti niegoszlását tünteti fel. A ta- gok és_póttagok korszerinti összetétele igen csekély eltéréstöl eltekintve, csaknem azo—

nos s nem mutatkozik számottevő eltérés a vármegyei és városi törvényhatósági bizott- ságok korösszetételénél sem, mindössze a legfiatalabb korcsoportnál kevesebb a vá- rosi bizottsági tagok aránya (3'6%), mint a vármegyei bizottsági tagoké (Ö'5%).

A törvény értelmében a törvényhatósági bizottság tagjává történő megválasztáshoz a 30. életév betöltése szükséges, tehát a bizottsági tagok legalsó korhatára a tör- vény által van megállapítva. Ez alól kivétel mindössze a szakigazgatás és társadalmi ér—

dekcsoportok képviselőinél, valamint a tör—

vényhatósági bizottságban hivatali állásuk—

nál helyetfoglaló tagoknál lehetséges. Te- kintettel azonban arra, hogy az említett ka- tegóriák képviselői a törvényhatósági bizott- sági tagságra jogosító állást legtöbbször csak hosszabb szolgálat alapján nyerhetik el, ki—

vétel e csoportban sem igen fordul elő.

Az újonnan megalakult törvényhatósági bizottságok tagjainak korszerinti megosz- 2. A törvényhatósági bizottsági tagok és póttagok megoszlása ötéves korcsoportok szerint.

Répartition, par groupes d'áge de 5 cms, des membres et membres supple'ants d'assemble'e générale de comitat et de ville autonome.

Törvényhatóságok jellege § § § % ; g; 3; % $ % § § §§É§ ggg ") 0"

3115 1 l t : 1 ' [ 151633 aggyák) § §

Désignatio'n ág a a a a a a %% Ég § agg § § ;g .;

Egg—Cím; é V 6 S _ a " s ESR ES$L§B§ Ép: %%

l A) Tagok _— Membres

Vármegyei :

_ Camitats törvényha. 441 742 1.153 1.543 1.436 1.075 803 486 386 8.015 8.015 _—

Városi—Villes tóságok ;

autonomes 56 145 207 280 323 210 146 87 811 1.544 1.542 2

Összesen _- Total 497 887 1.360 1.823 1.759 1.294 949 523 463 9.559 9.557 2

0/0 a; 9-3 14-19 19-0 184 137; 919 5-5 4-.i 1000 1000 00

B) Póttagok — Membres suppléants

§ Vármegyei ! '

' Comitats törvényha_ 178 312 410 491 471 372 310 189 106 2.848 2.848 ——

, Városi-Villes tóságok

: autonomes 23 59 81 114 105 64 46 38; 18; 550 547 3

Összesen — Tota 201 371 500 605 576 436 350 22: 124 3.398 3.695 3

00 5-9 10-9 14-7 ]7'8 16-9 12-19 100 6? 3—7 1000 1000 0-0

6. szám.

lása igen kedvezőnek mondható, minthogy azoknak túlnyomó többségét a kezdeménye—

zésre hivatott és az újabb problémák iránt fogékonyabb fiatal és az eredményes muno

kára legalkalmasabb közép (45—60 éves)

korcsoportok képezik, de kellő számban képviselve vannak közöttük a józan meg- fontolásra és mérséklésre hivatott idősebb korcsoportok is. És ez a szerencsésnek mondható kormegoszlás nemcsak az orszá- gos eredményeknél mutatkozik, hanem az összes törvényhatóságoknál (vármegyei és városi) is általános, mindössze néhol az egyes korcsoportoknál mutatkozik némi el—

térés.

A közigazgatás rendezéséről szóló tör—

vény értelmében az egyéb feltételek fenn- forgása esetén törvényhatósági jogú váro—

sokban az Összes választók közül válasz- tottak csoportjában meg lehet választani azt a nőt is, aki a középiskolát elvégezte, vagy akinek ezzel egyenlőértékű iskolai képzett—

sége van. Miként a fenti táblázatból megál—

lapítható, a törvényhatósági bizottsági vá—

lasztók mindössze öt esetben éltek a tőr—

vényben biztosított eme jogukkal s a közel 10.000 főt kitevő törvényhatósági bizottsági tagok közül mindössze két nőbizottsági ta- got, a 3.000 főnél több póttag közül pedig mindössze három nő póttagot választottak meg.

Vallás.

A törvényhatósági bizottsági tagok val- lás szerinti megoszlását feltüntető adatok szerint a három protestáns és az izraelita

—600——— 1931

hitfelekezethez tartozó bizottsági tagok ré-—

szesedési aránya nagyobb az országos arány—

számnál. De míg az unitárius bizottsági ta—

goknál ez a többlet mindössze 0'2%—ot tesz, addig a reformátusoknál (4'6%), az izraeli- táknál (2'4%) és az evangélikusoknál (2'1%) a nyereség elég jelentékeny. E része—

sedési többletet az említett felekezetek ter—

mészetesen a legnagyobb hittelekezet, a róm.

katolikus rovására érték el, mindössze azzal a különbséggel, hogy míg a három protes- táns felekezethez tartozó bizottsági tagok, aránya úgy a vidéken, mint a városokban nagyobb, mint az országos arányszám, ad—

dig az izraelita bizottsági tagok térhódítá- sukat csupán a vármegyei törvényhatósá—

gokban elért eredményeknek köszönhetik (elsősorban Zemplén, Zala, Békés, Borsod vármegyében). A három protestáns és az íz—

raelita vallású póttagok arányszáma is na—

gyobb e felekezetek országos arányszámai—

nál, azzal a különbséggel azonban, hogy iz—

raelita póttagok részesedési aránya itt több mint kétszerese az országosnak (5'9%), a református, evangélikus és unitáriusoké pe—

dig ugyan kedvezőbb az országos viszonym számnál, de kevesebb, mint a rendes tagok- nál elért arányszám.

Anyanyelv.

A törvényhatósági bizottsági tagok or—

szágos anyanyelvi megoszlását mutató 4. sz.

tábla adatai szerint az aránylag igen cse——

kély számú idegen anyanyelvű állampolgá- rok az új törvényhatósági bizottságokban is 3. A törvényhatósági bizottsági tagok és póttagok megoszlása vallás szerint.

Répartition par confess-ion des membres et membres suppléants d'assemble'e générale de comitat et de wille-

autonome.

Luun _ 'mi; H'

H. , .,' " s 0. mim 1; n.; ?) v; .— c'. , ii

Vallásfelekezet Zál'fáíítái ,deiíiíí)*áztt. .e7 dixi/"ze aut/— Zélráííííáái íg rlexz/iilígsziut. 1545355733.

Confessions törvényhatósági bizottsági tagok , törvényhatósági bizottsági póttagok

szam— szamu szam— szam— tm— sszám—

szerint 0/0 szerint "lo szerint (),/0 szerint 0/0 iszerint 0/0 szerint 0/0 nombre nnmbw nombre nombre i§ nom/we nombre

l t

; !

Római katolikus —— Catholi-

!

gue rom. . . . . . . . . 4.564 56'9 796 51'6 5.360 5151 1.521 53'4 300 545 1.821 53'6;

Görög katolikus —— Catholi- _ '4

gue gr. . . . . . , 93 I'] 8 05 101 1'1! 30 1' 2 04 32 0!)

Református —— Calviniste . 2.065 25'8 381 24'7 2.446 256 700 (41) 121 22'0 821 24'2

g. hitv. evangélikus — Luthé— x '

Vienne , . . . . . . . 692 86 100 6'5 792 8'3 224 79 19 35 248 72

Görög kel. —-— Gréco—orieníale 23 ()"5 6 014 29 03 8 03 2 014 10 03

Unitárius — Unitaire 24 0'4 5 ()'3 29 0'3 5 O'L 3 0'5 8 023

Izraelita —— Israe'lite . 547 68 248 16' 795 8" 357 ]2'5 103: 18'7 460 13'5

Egyéb — Autrcs . 7 0-1 __ -— 7 01 3 0-1! —% _.- 3 0-1

Összesen —— Total. ;;s.0151oo—o[1.544í100-ol 9.559í100-o 2.s4s1oo-oH' 550100-0Usaas1oo—o'

!i

6. szám, ———601— 1931 4. A törvényhatósági bizottsági tagok és póttagok megoszlása anyanyelv szerint.

Répartiiion par langue maternelle des membres et membres suppléants dlassemblée générale de comiiat et de ville autonomc.

Membrcs d'assembléc génér. ltícgsríííiis'ass. ÁVH"férjifbfgípgífggájed,asw Merniilírsiei'imu

; UV; ' - 4 de comitat , ,T. — v, s 3. de comitat *

Anyanyelv dVÉÚL'íaiZi l dagálrgsriut. ádew'tleaw— $$$-iát de 135391. efdwflluw—

Langue maternelle törvényhatósági bizottsági tagok törvényhatósági bizottsági póttagok

sem! % sam % szer % % aga % :

nom/tre nom/we! nombre ynnmbw nom/We nombre ;

1 t ) —

Magyar —— Hongrois . 7.661 95'6 1.500 97'3x 9.161 959 2.667 93'7 520 945 3.187 9383

Német __ Allemand 275 3'4 37 24! 312 332 134 48 26 47 160 447,

Tót — Slovague . 49 06 1 O'Ó 50 05 25 08 —— —— 25 0'7'

Oláh — Roumain 5 O'll —— —— 5 0' 3 00 —— — 3 0'1'

Rutén m Ruthéne . 1 00; —— -— 1 0" —— — — —— — —— '

Horvát — Croate 11 0'1* 4 0'2 15 02 10 0'4 2 04 12 0'4

Szerb —- Serbc 8 0-1! —— — 8 0—1 8 0—3 1 0-2 9 0-3

Egyéb — Autres 5 O'll 2 O'] 7 O'] 1 00 1 0'2 2 O'OÉ.

Osszesen — Total . 8.015 1001)? izgalma—ui 9.559100—0 2.848100-0 550 zoo-o 3.398100-0

megfelelő képviselethez jutottak, jóllehet ottani arányszámuk általában kisebb az or- szágos átlagnál. A magyar anyanyelvű bi—

zottsági tagoknak az országos átlagnál na—

gyobb arányszámát azonban teljesen érthe- tové teszi az, ha tekintetbe vesszük, hogy az idegen anyanyelvűeknek esak egy része él nagyobb zárt tömegekben s így a törvény—

hatósági életben való részvételük is főleg ezeken a helyeken volt számuknak megte- lelő arányban biztosítható (Bács-Bodrogban 31'0%, Baranyában 17'7%, Tolnában 13'5% és Sopron th.—ban 23505). A 312 főnyi német anyanyelvű bizottsági tagból 60 (16'8%) Baranya, 52 (13'5%) Tolna, 47 (28%) Bács-Bodrog vármegye, 30 (22'1%) Sopron tjv. törvényhatósági bizottságára esik. Az 50 tót törvényhatósági bizottsagi

tagból pedig 49—et (98%át) Békés várme—

gye választói küldtek az új törvényhatósági bizottságba ( a biz. tagok 11'1%-át).

Műveltség.

A közigazgatás rendezéséről szóló tör- vénycikk legfőbb célja és rendeltetése az volt, hogy a törvényhatósági bizottságoknak olyan szervezetet és összetételt biztosítson, amely képessé teszi őket a folyton növekvő igények kielégítésére és a bonyolultabb, na- gyobb szakismeretet és tudást igénylő fel- adatok megoldására is. Ebből a szempont—

ból az ő., 6. sz. táblák adatai szerint öröm- mel és nagy megnyugvással lehet az új tör—

vényhatósági bizottságok működése elé te—

kinteni. Adataink szerint az új törvényható—

sági bizottságok tagjainak több mint fele (öli—%%) főiskolai képzettséggel bir s mind—

össze nem egészen 3076 azoknak a bizott—

sági tagoknak az aránya, akik 4 középis—

kolai képzettségnél kevesebb iskolai kép—

zettséggel rendelkeznek. Rendkívül érdekes, hogy nemcsak a főiskolai képzettségű bi- zottsági tagok aránya, de ezek hozzászámí—

tásával a 8 és a 6 középiskolai képzettség—

gel, vagy ennél nagyobb képzettséggel ren—

delkező bizottsági tagok aránya is valami—

vel kedvezőbb a vármegyei törvényhatósá—

gokban, mint a városiakban, úgyhogy a magasabb képzettségű bizottsági tagok ará- nya esupán a legalább 4 középiskolát vég- zettek tigyelembevételével billen az utóbbiak javára. A vármegyei törvényhatósági bizott—

sági tagoknak ezt a kedvezőbb aránját az egyéb főiskolai (Gazdasági Akadémia, Állat-r

orvosi Főiskola, Kereskedelmi Akadémia,

de főleg a Gazdasági Akadémia) végzettsé—

gűek okozzák, amit nem tud ellensúlyozni a városi törvényhatóságokban a tudomány—

egyetemi végzettségű tagok nagyobb ará—

nya. A vármegyei törvényhatóságok ezt a kedvezőbb arányszámukat főleg Abaúj- Torna (61'3%), Nógrád és Hont k. e. e.

(644 % ) , Pest-Pilis-Solt—Kiskun (60'5 % ) ,, Zemplén (66'5%) vármegyék törvényható- sági bizottságának köszönhetik, ahol a fő—

iskolai képzettségűek aránya a 6()%-ot is

meghaladja, Viszont a városok közül Ilód—

mezővásárhely (34'9 % ), Székesfehérvár 38'6%) törvényhatóságok bizottságánál a főiskolai képzettségűek aránya a 40%—ot sem éri el.

A törvényhatósági bizottságok tagjainak műveltsége szempontjából nem érdektelenek azok az adatok sem, amelyek az idegen nyel—

vet beszélő törvényhatósági bizottsági tagok

— 602 —— 1931

6. szám.

5. A törvényhatósági bizottsági tagok és póttagok megoszlása képzettség szerint.

Répartition, suivant le degré d'instruction, des membres et membres suppléants d'assemblée générale de comilat el de ville autonomc.

l 7; we'—v—mMYT—ÉVU ". de cumi/nt 7—7míráumaíf . WW a, ; palma .

Iskolai képzettség * geeez-is; igen. ; [_ 352239; de nem. :; ;; ím?

Degrg' d'inslruction " tfirve_i_'iyliati')sá;ri bizt gi tagok f törvényhatósági bizottsági póttagok

szám— , számv; ; lám— , lszám- szám— , szám-

iszerint 0/0 szerinti 0/0 szerint 0/0 iszerint 0/0 szerint 0/0 szerint 0/0 lni—mive nombre? _, nnmbn' lnnmbrf nombre " 357111th _

Ont fait: ;

Tudományegyetemi képzett- ' § !

ségii —— des études uniecr— §

! sitaires , . . . . . . . . 3.102 387 629 408 3.731 390 577 2033 124 225 701 20'6

Műegyetemi képzettségű —— l

l' Université polylechmgue . 191 24 60 3'93 251 26 59 21 19 3'5 78 2'3

Egyéb főiskolai képzettségű —— ?

une autre Haute Ecole . 848 101; 83 5151 931 9"? 205 739 22 4' 227 B'?

8 középiskolai képzettségü— (

8 classes d'écolc secondaire 1066 133 229 14'8 1.295 136 433 1532 67 12'2 500 14'?

6 középiskolai képzettségű —

6' classes d'école secondaire 99 ly, 14 09. 113 1"; 31 l'] 5 09 36 l']

' 4 középiskolai képzettségű— [

4 classes (l'école set-omlaire 316 3'9 133 81)" 449 4'7 214 7'5 80 1.4'5 294 8"?

4 középiskolai képzettségnél kisebb ——— moins (le 4 clas-

ses d'écolc secondaire . 2393 29'9 896 25'7 2.789 292 1.329 466 233 4214 1.562 459 Összesen —— Total . 8.015100'0 1.544 1000] 9.559100'0 2.848É100'0 550 100'0É339S 1001)

számát mutatják. (Lásd 6. sz. táblát). Ezek Foglalkozási főcsoportolc.

szerint az adatok szerint az új törvényható—

sági bizottságok tagjainak 62100-3 beszéli a német nyelvet, 12'2%-a tud franciául.

6%-a angolul, 5'8%-a tótul. A felvétel so—

rán pedig Összesen 29 különféle nyelvet val—

lottak be, mint beszélt nyelvet. Az idegen nyelvet beszélő bizottsági tagok aránya —— a tót nyelvet beszélők kivételével —— általában

Az új törvényhatósági bizottságok ösz—

szetételének megismerése céljából különös fontossággal bírnak azok az adatok, ame—

lyek a tagok foglalkozási viszonyaira vo—

natkoznak. Éppen azért a 7. számú tál)- lázaton törvényhatósági részletességgel kö- zöljük ezeket az adatokat és pedig a fog—

minden fontosabb nyelv ismerete tekinteté- ben nagyobb a városi bizottsági tagoknál, mint. a vármegyeieknél.

lalkozási főcsoportokon belül a foglalkozási viszonyt (önálló, tisztviselő, egyéb alkalma—

zott) is feltüntető abszolút számokat, vala,—

6. Az idegen nyelveket beszélő törvényhatósági bizottsági tagok és póttagok száma.

Nombre des membres el membres supple'ants d'assemblée générale de comitat et de ville autonome parlant des lanaues étrangéws.

Mcmbres düssemblée génér. Membres suppléants d'ass. gén.

§ Vármegyei Városi Összes Vármegyei Városi Összes

A beSZélt idegen nyelv de comííat de villa aut. 33 6317?le de comital de villa aut. J 55 323723?

Langues élrangéres parlégs törvényhgógigi bizottsági tagok törvényhatósági bizottsági meg?

lJ§§§ % §§§ % §§§ % §§§ §§§ % §§§ %

mm: am: %m: %n: $m§1 514):

Német —— Allemand. 4.865 80"? 1.069 6932 5.934:1 621 1.453 51'0 346i 62'9 1.799! 5229

Tót —— Slovague 518 (335 35 28 553 58 148 5'2 15l 27 163 48

Oláh —— Roumain . . . . . . 152 19 33 21 185 1'9 ' 54 1'9 14 26 68 20

Horvát-szerb — Croale-sezbe . 237 29 62 40 299 31 94! 32? 31 56 125 B'?

Francia ——- Frangais 967 121 199 12'9 1.166 122 164 5'8 39 71 203 60

Angol —— Anglais . 476 5'!) 95 614 % 571 00 97 34 18 J 83 115 3'4

Olasz — Italien ! 167l 2'1 32 20 199 2'0 43 1'5 10 1'8 53 1'5

Orosz — Russe. . . . . . 70 G'!) 12 07 82 08 32' 11 10 18 42 1'2

Rutén — Ruthéne . . , —. . , § 241 03 3 02 27[ 022 8 0'3: 1 ; 02 9! 0'3

6. szám. —603—— 1931 mint az egyes foglalkozási főcsoportokba

tartozó bizottsági tagoknak az összes bizott- sági tagokhoz viszonyított arányszámait.

A táblázat adatainak futólagos vizs—

gálatánál is már az első pillanatra feltűnik a ,,Közszolgálat és szabadfoglalkozás" című foglalkozási főcsoportba tartozók igen nagy száma és igen magas aránya. Igaz ugyan, hogy van az újonnan megalakult törvény—

hatósági bizottságoknak három olyan kate- góriája a) a szakszerűség, b) a vallásfele—

kezetek képviselői és c) a hivatali állásuk—

nál fogva tagok csoportja, akiknek —— mi- ként később látni fogjuk —— minden egyes tagja a közszolgálat és szabadfoglalkozá- súak csoportjába tartozik, ez azonban csak részben adja magyarázatát e foglalkozási csoport magas számának és arányának. En- nek a szembeszökő körülménynek a magya- rázata abban keresendő, hogy ebbe a foglal- kozási csoportba tartoznak azok a maga—

sabb közgazdasági, politikai és elsősorban közigazgatási képzettséggel és ismeretekkel bírók, akiknek magasabb képzettségét és különleges ismereteit a törvényhatósági bi- zottságok túlnyomó többségét képező másik négy csoport (a kétfelé választott tagok, az érdekképviseleti és örökös tagok) sem nélkülözheti, úgyhogy a bizottsági tagok eme csoportjainál is 29'9%, 30'8%, 32'0%

és 28'5%—ot tesz ki a közszolgálati és sza—

badfoglakozású bizottsági tagok aránya.

Az ország 1920. évi kereső népességének foglalkozási csoportok szerinti viszonyszá—

maival hasonlítva össze a 7. számú tábla végső adatait, az alábbi lényeges eltéréseket találjuk a többi foglalkozási csoportokhoz tartozó bizottsági tagoknál is.

Az 1920. évi A törvényha—

, ' kereső tósági bizott-

Foglalkozas; csoport nepesseg sági tagok

foglalkozási főcsoportok szerinti aránya

Östermele's ... 65'0 87'5 Bányászat és kohászat . . . 1'2 0'6

Ipar ... 151 98

Kereskedelem és hitel . . . 8'1 6'4

Közlekedés ... 2'6 0'9

Közszolgálat és szabadfogl. . 3'2 39'4 Nyugdíjas és tőkepénzesek . 23 54 Egyéb és ismeretlen foglalk. 76 0-0

1000 1000

Az új törvényhatósági bizottságok össze- tétele tehát elég lényeges eltérést mutat az ország kereső népességének mai összetételé- vel szemben, a nagyobb műveltséget és isko—

lai képzettséget kívánó foglalkozási csopor-

tok (közszolgálat, kereskedelem és hitel) javára. Az új törvényhatósági bizottságok

azonban általában ezeknek a valószínű

és eléggé indokolt eltéréseknek dacára is elég hű képviselői az egyes törvény- hatóságok foglalkozási csoportok szerinti összetételének és eléggé kifejezik az egyes törvényhatóságok foglalkozás szerinti jcl- legét. Bács-Bodrog vármegyében (55'9%), valamint Szatmár, Ugocsa és Bereg k.

e. e. vármegyékben (53676) az őster- melő foglalkozású bizottsági tagok aránya.

a már ismertetett körülmények dacára is több mint 5096—0t ér el s mindössze két vármegyében (Zemplén (19296), valamint Komárom és Esztergom k. e. e. vármegyék- ben (26'5%) marad alatta az őstermelő foglalkozású bizottsági tagok aránya a 30%-nak. Zemplén vármegye (egyébként teljesen agrár jellegű vármegye) tör- vényhatósági bizottságának a kereső né—

pessége foglalkozási csoportok szerinti ösz- szetételétől teljesen eltérő voltát a közszol—

gálat és szabadfoglalkozású bizottsági tagok egészen szokatlanul magas száma (57670)

okozza, a Komárom és Esztergom k. e. e.

vármegyék törvényhatósági bizottságának összetétele azonban, az őstermelő foglalko—

zású tagok alacsony aránya dacára, már sokkal közelebb áll a vármegye kereső né- pességének összetételéhez.

A városi törvényhatósági bizottságok összetétele —-— a városi lakosság eltérö fog—

lalkozási összetétele folytán —— természete—

sen elég lényeges eltérést mutat a várme—

gyei törvényhatósági bizottságok összetéte—

lével szemben, még nagyobb szerephez jut- tatva nemcsak az ipari, valamint a keres- kedelem és a hitel körében foglalkozó bi- zottsági tagokat, de a közszolgálat és sza- badfoglakozású bizottsági tagok csoportját is, akiknek aránya itt a 40%—ot is megha- ladja. A városi törvényhatósági bizottsági tagok foglalkozási csoport szerinti aránya különben valamivel közelebb áll a kereső népesség ugyanilyen módon csoportosított arányához, mint a vármegyékben.

A törvényhatósági bizottsági tagok közel tizezer főnyi tömegéből 57'7% esik az Ön- álló, 40'6% a tisztviselő és 1'7% az egyéb alkalmazottak csoportjára s ez az arány körülbelül azonos a törvényhatósági bizott- ságok két nagy csoportjánál is (vármegyei, városi). Ellenben az egyes foglalkozási cso—

portoknál a különböző foglalkozási vi- szonyú bizottsági tagok egymáshoz való aránya lényegesen eltérő. Legnagyobb az