Győr város egyesületei

l'IlIlllllllll-l-llIII.-Ill-Ill-lill-hu'-'lll-C-Ullllllllol-lovllllllllilIll-lllllI-nunu-lo...-n.!—

SZOCIÁLIS STATISZTIKA

'lllllllllllllllllIll-..[!!!Illllllllllllllll-IIIIIIIUIllICI-...IIIIIUIIL—IIIIIIIIIUIIIIllül-l....

Győr város egyesületet.

Les associations de Győr.

Résume'. La uie sociale est tres développée á Győr. On y constate, surtout (lepuis la guerre, un progrés extrémement vii pour l'organisatíon de

sociétés patríoligues, représentant

les intéréts de la classe moyenne et partículiére—

d'assoeíalions

ment, guant aux sociétés sportiues. Actuellemenl, on

y compte 190 associations sociales, dont 24 ne [onctionnent pas. Le nombre total de leurs membres étnnt de 56.000, il y u .? places de membre pour eltagne homme de plus de 18 ans Izabítant á Győr.

Les recettes de ces sociétés montent () 657000 pen—

gős, représentant !!3% des de Győr.

contributions directes

Győr városának igen fejlett társadalmi élete van. A lakosság számához viszo- nyítva, városaink közül egyedül Sopron társadalmi szervezetének van kevéssel sű—

rűbb hálózata (1000 lakosra 3'8 egyesü- let) mint Győrnek (37). Hasonló megálla- pításra jutunk, ha a hálózat erejét, vagyis az egyesületi tagok számát, az egyesületek pénzügyi eredményeit és működését néz- zük.

A statisztika nem kiséri —— évről—évre végrehajtott adatgyűjtéssel _ állandóan figyelemmel az egyesületi élet fejlődését.

Mindössze két keresztmetszetszerű felvétel nyujt tájékoztatást társadalmi szerveze—

teinkről. Az első felvétel 1878—ban, a má—

sodik 1932 végén történt. 1878-ban Győ- rött 46 egyesület volt, 1932—ben 190 van.

Minthogy ez utóbbi, egyébként jóval rész- letesebb felvétel, nem terjeszkedhetett ki a felvétel előtt megszűnt egyesületekre, az egyesületi élet fejlődésének történetéről csak hiányos, vázlatos képet adhatunk, Ennek a képnek hiányosságát, a megala—

kulásukkor elméletileg korlátlan időre szóló társadalmi egyesüléseknek rövid át—

lagos élettartamát, mi sem bizonyítja job—

ban, mint az a körülmény. hogy az 1878 ban Győrött működött 46 egyesületnek

1932—ben már mindössze csak a fele

———— 23 m— létezett. '

Győr Város egyesületi életének gyökerei is, mint a legtöbb régi magyar városéi, a cé-

]. A győri egyesületek az alapítási év szerint.

Les associations de Győr suivant l'anne'e de la fondation.

Egyesütetek Egyesületek

Alapítási év száma Alapítási év száma Amze'e de la Nombre Année de la Nombre

fondatían d'asso- fondatíon fusso—

cíations ciaiíons

Avant

1800 előtt 3 1918 . 2

1801—1850 . 4 1919 . 8

1851—1860 . 3 68 N 1920 . 9 0:

1861—1870 . 10 ; 03 1821 . 5 32

1871—1880 . 3 3533 1922 . 6 "' U—

1881—1890 . 8 a % 1923 . 7 § ;

1891—1900 . 13 %% 1924 . 4 ; § 1901—1910 . 29 a% 1925 . 11 .; s:

1911 3 33 1928 . 9 es

1912 2 Ég 1927 . 5 rág

1913 233 1928. 5513;

1914 . . l — s?! 1929. 10 (§?!

1915 . . . _ 4 1930. 13

1916 —— 21 1931 . 4

1917 1 1932 . 11

_ Osszesen

; Total 190

hek világába nyulnak vissza. A ,,Cipxészmes—

terek temetkezési egyesülete", amely magát a régi cipészcéh egyenes leszármazottjának vallja, ősi származását egy tagavató kehely és egyéb írásbeli dokumentumok alapján 1572-ig tudja igazolni. Az ács—céhből ala—

kult az .,,Áesok önsegélyző és temetkezési egyesülete". mely alapítási évét 1722—re teszi. A társadalmi szervezkedés mai sza—

bad formájának legrégibb nyormát azonban a ,,Lövésztársulat" multjában találjuk, mely már 1750—ben egyesítette kebelében Győr városának a céllővészet sportját gya—

korló minden rendű—rangú polgárát. A XIX. század elején alakult a győri ,,Chevra Kadisa". Százéves mutra ezenkívül még csak a kezdetben olvasóegyletként alakul-t győri ,,Kaszinóü tekinthet vissza.

Az említett legrégibb egyesületekkel együtt a kiegyezés előtti időkből mind- Össze 16 egyesület maradt fenn. A kiegye—

zés utáni évtizedekben az egyesületi élet majd minden terén létesültek erőteljes társadalmi szervezetek. Századunk- elSő.

éveiben különösen * az érdekképviseleti szervezkedés kapott erőre. Ekkor létesült

5. szám. ———390——— 1934 a szociáldemokrata szakszervezeteknek is

több helyi alakulata. A háború alatt fenn- állott szervezkedési tilalom alól egyedül a .,Szo-cialis Missziótársnlat" nyert felmen—

tést, mely 1917—ben alakította meg helyi szervezetét.

A ma létező 190 egyesület közül tehát végeredményben mindössze 81 alakult az összeomlás előtt. Ha figyelembe is vesszük, hogy néhány akkor létezett egyesület idő- közben bizonyára megszűnt s így az ősz—

szeomlás idején működő egyesületek szá- ma a 81—nél valamivel több volt, mégis kétségtelen, hogy ma több mint kétszer- annyi egyesület van Győrött, mint volta forradalom kitörése előtt. Míg a háború előtt egy—egy évre 2—3 új egyesület ala- kulása esett, addig az utolsó 15 évben évente átlag 7 új egyesület alakult. Az 1930. évben egyedül 13 egyesület létesült. A társa- dalmi szervezkedésneik ezt a legutóbbi években végbement páratlanul erőteljes és sokoldalú munkáját, mely a mai Magyar—

ország társadalmának céljait, törekvéseit tükrözi vissza, az alábbiakban részleteseb—

ben világítjuk meg. (L. 2. sz. tábla.) 2. A győri egyesületek csoportok szerint.

Répartz'tion, par catégories, des associations de Győr

Associations ;

fondécs l

c , 0 p 0 ,, gas *ílífíagl

C

, ,

— %?

? 11999? *

""

? f*Tufivs—ulétező _semble

egyesületek száma ,et cxistant encore

l

1. Hazafias egyesület ,

— patriotigues . H— 7 7

II. Vallásos egyesület l

—-— religieuses . . 4 — 4

III. Kultúr egyesület

— culturelles . . 3 9 12

IV. Művészeti egyesü-

let — artzstigues 5 3 8

V. Sportegyesület —

; sportives . . . . 7 31 88

§ VI. Jótékony egyesület

§ :— de bienfaisance 9 5 § 14

§ VII. Onsegélyzö egye—

i; sület— mutualz'stes 14 5 19 VIII.Társaskörök —

cercles ... 12 8 20

IX. Foglalkozási egye—

sület (érdekképv.) _ représentant des

íntéréts profession. 21 29 50 X. Ipartestület —— Cor—

poration d'industr. 1 —— 1

XI. Egyéb — autres . 5 12 17

Összesen — Total . . 81 109 190

A szervezkedés lázát kétségkívül az ősz- szeomlás és a forradalom eseményei vál—

tották eki, amelyekért elsősorban társadal—

munk szervezetlenségét okolták. A trianoni béke tovább fokozta a szervezkedési moz—

galom erejét, új célkitűzéseket jelölve ki számára. Ezek a körülmények magyaráz—

zák, hogy ebben a legújabb időszakban a társadalmi szervezkedésnek különösen kö- vetkező három irányát figyelhetjük meg:

1. A közvetlenül a háború és a forradal- mak után létesült országos hazafias egye- sületek megalakítják lhely—i szervezeteiket.

2. Erőteljes mozgalom indul a középosz—

tállyanalk érdekképviseleti alapon való meg—

szervezésére. Részben szintén a fővárosból;

kiinduló központi kezdeményezésre ,a ?közép—

osztályba tartozó tisztviselők és önálló ke- resők foglalkozások szerint számos egye- sületet (fiókegyesiizletet) alakítanak.

3. Szint—e robbanásszerű erővel indult meg a szervezkedés a sport terén. A háború óta lefolyt 15 esztendő alatt a győri sport—

egyesületek száma 7—ről 38-ra szökött. 1925—

ben, tehát egyetlen esztendőben 8 sport—

egyesület alakult.

Miként említettük, azok az okok, ame- lyek korunkban a társadalomnak ezt az ed—

dig példátlan (méretű szervezkedési mozgal—

mát előidézték, nem helyi, hanem országos,

nemzeti jellegűek voltak. A szervezkedés is azért a korábbi időszakok egyesüléseitől el—

térően túlnyomórészt központi kezdeménye- zésre, az országos akciókhoz kapcsolódva történik. Még a formailag önálló sportegye- sületek is szorosabb szövetségi köteléket lé—

tesítenek az országos központokkal. Az!

1878. évi adatok szerint abban az időben Győrött :még egyetlen egy tió'kegyesület sem működött: 1932—ben a 190 egyesület közül 79 sfiokegyesület. Ha pedig csupán a háború után alakult egyesületeket nézzük, ez az.

arány 109 : 56. A társadalom szervezkedé—

sében és az egyesületek életében tehát egyre- jobban növekszik a központi, fővárosi be- folyás. Ez a tünet fokozott mértékben teszi szükségessé annak a vizsgálatát, vaj jom ezek- nek a fiókegyesületeknek létesítése a helyi lakosság belső szükségletei/el találkozott-e vagy sem. Ebben a tekintetben kedvezőtlen választ ad az az adatunk, hogy a háború után Győrött szervezett 56 fiók közül 13.

máris szünetel, vagyis nem bizonyult élet—

képesnek. Az összeomlás előtt létesített fió—

koknál ez az arány: 23 : l.

Nyilvánvaló ebből, hogy az újabb idők- ben a központok vidéki szervezései'knél

5. szám.

gyakrabban elégszenek meg csak formai eredmények—kel és kevesebb gondot fordíta- nak arra, hogy fiókjaik tényleges működést fejtsenek ki.

Győr városa azonban nemcsak fontos telephelye a fővárosból kiinduló országos mozgalmaknak, hanem egyidejűleg önálló központja is körny-éke társadalmi életé- nek. Egy mezőgazdasági érdekképviseleti anyaegyesülete, .a ,,Győrvidéki földmívelők egyesületeH 44 fiókegyesülettel rendelkezik,

———391—-— 1934

30 győri egyesület működési köre pedig túl- terjed a város határán.

A 190 győri egyesület közül 1932—ben 24 szünetelt. Vagyis tagdíjakat nem szedett, pénzkezelést nem folytatott és sem közgyű- lést, sem egyéb összejöveteleket nem tartott.

Az egyesületekre vonatkozó alábbi részlete—

sebb adatain—k azért ezekre a szünetelő egye- sületekre nem terjednek ki és csak a 166 tényleg működő egyesületre vonatkoznak.

3. A működő győri egyesületek taglétszáma.

Effectif des membres des associations fonctionnant (), Győr.

' v, Egyesületek száma

; § Nombre des associations

; § ioü l'cfectífdes "randira; est de

: _.

Ergyesületi ospo ort — Cat'egories %%0: 88§§§52§

%S 23 T l l l ' E mg §

ssg'Hssgüsslaa

$$$. m ro v—o e: v-4 %. l %%

__ i HR) taglétszámmal imN

Hazafias egyesületek —— patriotigues ... ., 859 —— —— —— 6 —— —- —— 6 Vallásos ,, — religieuses ... " 792 1 —— —— 2 —— -— — 3 L,; Kultúr ,, — culturelles . . . . . . . . . . ; 2.428 1 1 2 4 2 1 — 11

§ Művészeti ,, —— artisiigues ... 3.143 — —— 1 1 4 —— 1 7

§ Sport ., —— sportives ... 6.924 —— 5 712 5 4 —— 33

'S Jótékony ,, _. de bienfaisance ... ; 6.272 1 —— —— 6 2 4 1 14

§ Onsegélyző ,, — mutualistes ... ; 19.296 2 2 4 4 3 2 2 19

*a Társaskörök —— cercles ... 4.339 —— 2 3 6 5 2 — 18 Erdekképviseletek —— représentant des intéréts profession. § 5.158 6 6 12 12 3 2 —— 41 Ipartestület —— Corporation d'industr... ; 3.643 —— —- — — w —— 1 1 Egyéb egyesületek —— autres ... 1 3.217 1 3 4 2 —— 2 1 13

Összesen — Total. . ? 56.071 12 19 33 55 24 17 6 166

Az egyesületi tagok létszáma nyers össze—

hasonlításban kereken 10%-kal nagyobb a város lakosságának számánál. Ha azon—

ban figyelembe vesszük, hogy a tagok kö- zül 48.390 férfi, 7.280 nő és 401 jogi sze- mély, továbbá, hogy a tagok között 2.013 18 éven aluli van, úgy megállapíthatjuk, hogy Győr városában minden 18 éven felüli fértilarkosra átlag 3 egyesületi tagság jut és hogy átlag minden második-harmadik nő valamely egyesületnek tagja. Természete—

sen ezek az átlagok táganfekvö szélsősége—

ket takarhatnak, azonban minden esetre igen fejlett, a lakosság legszélesebb rétegeit felölelő társadalmi munkáról tanuskodnak.

Az egyesületeknek a taglétszám nagy- sága szerint való megoszlása általában egészségesnek mondható. A 100 tagnál ki—

sebb létszámú törpeegyesületek inkább csak az érdekképvis—eleteknél és a sportegyesüle—

teknél fordulnak elő. Az előbbiek fiókszak- szervezetek és részben csak befizetőhely jel—

legével bírnak, az utóbbiak pedig főleg oly

speciális sportágak művelésére alakultak, amelyek a tagok tömeges részvételét amúgy is kizárják. Kevésbb-é látszik indokoltnak a kis létszámú önsegélyző egyesületeknek fenntartása és a kiskörű tánsasegyesületek

elkülönülése.

Az egyesületi tagoknak részvételéről az egyesületi életben különösen két adatunk tájékoztat. Az egyik, amely az évi közgyű—

lésen résztvett tagok számát adja, a másik pedig az egyesületi tagok tagdíjfizetésére vonatkozik. A győri egyesületek közgyűlé—

sein átlagosan a tagoknak csupán 22'8%—a vett részt. Leglátogatottabbak voltak az érdekképviseletek (52'9%), a sportegyesü- letek (41%) és a hazafias egyesületek (36'3%) közgyűlései, míg a jótékony- és Önsegélyző, valamint vallásos egyesületek—

nél a közgyűlés átlagos látogatottsága csak 12—14% között mozgott. Egyesületenkint nézve a közgyűlések látogatottságát, ki—

tűnik, hogy az alapszabályokb—an általában előírt kétharmadot a megjelent tagok mind—

27

5. szám. —— 392 —— 1934 4. A győri egyesületek bevételei.

Bevettes des associations de Győr.

? B e v e' t e l -— R 6 c e t t e s

A e, 1 t k l 1 Sewursfournipar 'gáxísa— § É tk 1 jösélgáte F 11]

Z 6 S ü (; e '*ag— "__—"Tf ami ge'—§ 'ö csön _ ,) ' e asz— — ,

C s % y . . * díjak Ál- 33237; adomá % §"; (hiány) hgycb RRT, , ná" ' Óssze'

P 0 r t J a l ' , lami unzcollet— nyok ÉJ § . Autres ' ece es athozat sen , — ' Coiísa— l'Eíal 'ú'i'é'w'o' 130713 (13 303 § * PWL; wcettes ZZ??? Reporís T 1

0 a t e g 0 r 1- e 8 : tions l._-_._,_f(í'f*ím f'az'tí- § § ; )(déjicít) sncía- utilisés ota

; s e g e 1 y A[Címer—5 233: i tions

1 p e n g 6

i l. Hazafias egyesületek

( —— patriotigues ... 730 —— —— -— —— _ 18 —— 181 929

11. Vallásos egyesületek "reli-

gzeuses ... 2.045 —— 68 4.983 — — 11 26 185 7.318

; III. Kultúregyesületek — cultu—

*L,; miles ... 2.597 —— 15 215 —— 354 124 457 57 3.819

§ IV. Művészeti egyesületek

's ——artistigues ... 3.733 — 21.730 1.368 — 528 23.529 133 3.499 54.520

_ V. Sportegyesületek — spor- ' .

'" tives ... 65,1141.100 4.890 4.126 100 2898 48.579 6.578 173133558

** VI. Jótékonyegyesületek —— de

3 (aienfaisance ... 33.651 m — 38.575 — 1.778 40.441 9.555 —— 124000- ._ VII. Onsegélyző egyesületek

u — mutualz'stes . . . . . 121697 .— 7.300 21.936 772 12.243 3.656 14.923 30182557

;; VIII. Társaskörök ——

,, cercles ... 19.997 500 —— 5.272 — 534 22.267 5.953 2.273 56.796

U) IX. Foglalkozási (érdekképv.) ;

egyes. — représentant des *

* intérétsprofession. . . 30.148 — —— 647 8.792 980 16.077 1388 4.439 58.321

X. Ipartestületek — Corpora— i *

tion dindustr. . . . . . 11.710 —— — —- __ —— 4.413 6044 -— 22.167 Xl. Egyéb egyesületek

— autres ... 6.704 —— 800 548 —— 50 3.260 2.114 191 13.667 Osszesen _Au total 298126 1.600 34.803 77.670 4.664? 19.315 163275 47.171 11.028 657.652

össze 49 egyesületnél, vagyis az egyesületek számának alig felén-él érték el. 12 egyesü—

let s ezek közül 5 jótékonyegyesület ügyei felett pedig oly közgyűlés döntött, amelyen a tagok létszámának 1096 —a sem jelent meg.

Az egyesületek tagdíjai leggyakrabban az évi 6 pengőn aluli szinten mozognak 115 egyesület sorozható ebbe a kategóiiába.

Évi 25 pengőnél több-et mindössze 18 egyesü—

let kér tagdíj címén. Ezek közül 7 sportegye—

sület, 9 pedig önsegélyző és éidekke'pvisele—

leti egyesület vagyis olyan egyesület, amely a tagok részére a befizetésnek megfelelő anyagi ellenértéket nyujt. A pártoló tagok tagdíja csak 9 egyesületnél haladja meg a 3 pengőt és 24 pengőnél sehol sem maga—

sabb. Felvételi díjat az egyesületeknek több mint kétharmadrésze (115) nem kér. 40 egyesület beéri 3 pengőnél alacsonyabb fel- vételi díjjal. A magasabb, de 100 pengőt meg nem haladó díjat szedő 11 egyesület között sport- és önsegélyző egyesületek sze- repelnek. Arról, hogy a tagok mily merték—

ben tesznek eleget tagdíjfizetési kötelezettsé—

güknek, a pénzügyi eredmények ismerteté—

sénél számolunk be.

A győri egyesületek nyereség—veszteség—

számlája 657652 pengő v'égösszeggel zárul.

Ennek a hatalmas összegnek jelentősége

különösen szembetűnő. ha tekintetbe vesz-

szüik, hogy 1931-ben a város adózó polgár—

sága egyenesaxdó címén 1.541000 pengőt fizetett. A társadalmi egyesületek fenntar—

tására, a társadalmi feladatok megvalósí- tására fordított összeg tehát 42676 -át tette a város egyenes-adó lerovásának. A Város minden 18 éven felüli férfilakosára az egye- sületi bevételek összegéből kereken 40 pengő esik.

A bevételek legnagyobb iésze általában tagdíjak címén folyik be V annak azonban egyesületi kategóriák, ahol a tagdíjak aránylag jelentéktelenebb szerepet játsza—

nak. így a művészeti egyesületek bevételei—

nek csupán 6'8%—át teszi a befolyt tagdíj.

Ez egyesületek inkább a Város támogatá—' sából (39 9%) és művészi előadások jöve- delméből ( 43270) fedezik kiadásaikat AL

5. szám.

._393—

jótékonycélú egyesületek jövedelmének va—

lamivel több mint negyede esik a tag—

díjakra, kétharmada pedig nagyjában egyenlően oszlik meg a társadalomtól köz—

vetlenül befolyt adományok és a jótékony—

célú előadások és hasonló közvetett jöve—

delemforrások között. A vallásos egyesüle- teknél a tagdijjövedelineknek több mint kétszeresét teszik a társadalmi adományok.

A tagdíjjövedell'nen kívül általában jelen- tős szerepet játszanak a sportegyesületek- n—él a versenyek után befolyó jövedelmek, a társasköröknél a kárty—apiénz és az ital—

fogyasztásból folyó bevétel. A tagdíjbevéte—

lek egyébként valamennyi egyesület ered—

ményét összegezve aránylag igen kielégí- tően alakultak. A 321270 pengő előírt tag—

díjnak 92'8%—a folyt be. Ezt a kedvező ered—

ményt azonban főleg a sport—, jótékony és önsegélyző egyesületek kategóriáiba tartozó nagyobb egyesületeknek köszönhetjük. A kisebb egyesületek között igen nagy szám—

baln (43) találunk oly egyesületeket, melyek—

nél a tagdíjbevétel az előírt tagdíj összegé—

nek még 10%-át sem éri el. Az egyesületek kiadásait nem mindig fedezték a rendes be—

vételek. A hiány részben az áthozat felhasz- nálásával, részben pedig —— 19.315 pengő összeg erejéig —— kölcsön és egyéb műveletek útján fedeztetett.

5. A győri egyesületek bevételeik összegének nagysága szerint.

Les associations de Győr, suivant l'imporlcmce de leurs recettes.

Bevételek összege l Ee'e ül ek zám ,? 5805"? 6 j Nonzilwg deüssosciatigns

() 25

1—100 ,; 9

101—250 *, 15

251—500 18

501—1000 i 18

1001—2500 28

2501—5000 " 25

5001—10000 ' 12

10000——25000 10

Plus de — 25000-en felül i' 6 _ Osszesen —— Total M 166

A legszerényebb költségvetésük a kül- túregyesületeknek van. A legnagyobb penz- összegeket viszont az önsegélyző egyesüle- tek és a jótékony egyesületek egyes alaku- latai forgalmazzák. 3 sportegyesületnek a jövedelme is meghaladja a 10.000 pengőt, sőt egy müvészi egyesület is a legmagasabb jövedelmi kategóriába esik.

A kiadások ('soportosításánál statiszti- kai adatgyüjtésünk elkülönítette azt az

összeget, mely kifejezetten az alapszabály—

szerü egyesületi cél előmozdítását szolgálja azoktól az egyébként többnyire szintén szükséges kiadási tételektől, amelyek az

egyesületi cél irányában való előrehaladás—

nak csupán előfeltételeit vannak hivatva megteremteni. A különböző kiadásoknak egyesületi fajok szerint más és más jelentő—

ségük van és aszerint is birálandók el.

A legkönnyebben, minimális kopással a vallásos egyesületeknél állíttatnak a be- vételek a kitűzött célok szolgálatába.

(90'69/0.) Aránylag kevés adminisztrációs költséget igényel a művészeti egyesületek céljainak megvalósítása. Kiadásaiknak köl- zel négyötöde a művészetet szolgálja. Az egyesületi célt szolgáló kiadások százalé—

kának sorrendjében ezután az önsegélyző egyesületek következnek (64'90/0), ha azon—

ban Iigyelembe vesszük, hogy ezeknek az egyesületeknek célja a befizetett összegek—

nek —— bizonyos feltételek bekövetkezése esetén —— ismét a tagok közé való jutta- tása, úgy ez a százalékos arány semmiké—

pen sem tekinthető kielégítőnek. Az önse—

gélyzés adminisztrációja, —— s itt legsúlyo—

sabb tételként a tagdíjbeszedő illetménye szerepel, —— az összes kiadásoknak 2l'5 o/e-át teszi, mely tételhez még a közpon- tokba beszolgáltatott aránylag csak kis mértékben visszatérülő 11'60/0 jár. Vég—

eredményben tehát az önsegélyző egyesü- letek segély címén csak kétharmadát osz- tották ki annak az összegnek, amelyet ezekre a célokra bevételeztek. A jótékony egyesületek adminisztrációját sem nevez- hetjük o'lcsöknak. Kifejezetten jótékony- eélra kiadásaiknak csak 55'60/o-a kerül.

itt a propaganda érdekében tett kiadások és részben szintén a pénzbeszedő jutaléka vonják el a bevételeket eredeti rendelteté- süktől. A kultúregyesiileteknek aránylag kis költségvetését a helyiségbér és az azzal összefüggő dologi kiadások terhelik. Köz- vetlen kultúrcélokra bevételük 53'6%-zi for- díttatott. A hazafias egyesületek jöve—

delmüknek jelentékeny részét az országos központokba szolgáltatják be s az adatfel—

vétel évében általában anyagilag alig szám—

bavehető gesztiót fejtettek ki. Ugyancsak a fővárosi központnak szolgáltatták be be—

vételük jelentékeny részét az érdekképvi—

seleti egyesületek is, melyeknél ily módon

————— elég tekintélyes személyzeti kiadásaik leszámítása után —— a kiadásoknak csak 43'7%-a szolgált kifejezetten egyesületi

célra, Látszólag legkevésbbé felelnek meg 27

5. szám. —— 394 —— 1934

M az"

6. A győri egyesületek kiadásai.

De'penses des associations de Győr.

Kiadás — De'penses

Adminisztráüós Egyesületi Más "tőkésítés

A Z % g y e S ü f'e t e k Tisztelet- d'administraííon célt__közvet— egyesü— ttörlesz— Egyéb Marad- Össze- c s 0 p 0 r t j a 1 díj szemely— dalogi kín"! 52017 letHEk C te.?)l._ Autres vány sen

Hono- 'zeti depen— ggg-"221527; 157325 371251; dépm' R - ! T*

0 a t é g 0 r 'i e s míns (15532? 515515; pour le; but: asso— (amortis— ses elunta— atal

snnnel "—e 1 du associations cíatíons semmi

p e n ;; ő

;] n ]

( I. Hazafiasegyesületek

—— patriotigues . . ——- 48 68 352 200 —— 62 199 929

II. Vallásosegyesiiletek ;

—— religieuses — 81 40 6.631 — —— 148 418 7.318

III. Kultúr egyesületek

;; — cuituretles. 50 70 705 2.049 — —— 229 716 3.819;

IV. Művészeti egyesüle-

g tek —— artisiigues . 2.905 199 3.407 43.227 56 2.382 1.733 611 54.520 0 V. Spert egyesületek _

*- sportives . 1.710 11.318 16.257 66.542 3.414 20.465 8.000 5.852 1335581

*— VI. Jólékony egyesüle-

e tek- de bzenfaiscmce 9.318 8.650 14.848 69.006 424 6.771 846 14.137 124.000%

-.. VII. Önsegélyző egyesü-

u letek ——mutuattstes 3.229 27386 7.967 118.516 21.178 398 1.419 2464 182557 5 VIII. Társaskörök —

cercles . . 3.246 3.395 16.609 11.538 24 6.912 12.288 2.789

" IX. Foglalkozasi (érdek- '" képv. ) egyesületek —

*? représentant des in— ]

téréfs profession. . 3.767 6.962 7.214 20.248 12.434 223 3.540 3.933 X. ipartestületek— Cor-

po'mtion dindustr. . — 11.520 8.328 390 —— 1.058 871 ——

XI. Egyéb egyesületek

—— autres . . ] 800 1.253 2.895 3.827] 191 1.521]] 1.537 1.643

Összesen — Total 25.025 70.882 78.338 342.326; 37.921] 39.73? 30.668 32.76?

hivatásuknak a társaskörök, melyeknél a győri egyesületek ingatlanainak összes a statisztika csak 20'3%—0t tüntet fel cél—

kiadásként. Ennek az oka azonban ab-

értéke 683000 pengő, s ebből 568000 pengő értékű ingatlan közvetlen egyesületi han rejlik, hogy a feldolgozás egyöntetű—

sége érdekében a egyesületi helyiség fenn—

tartásával járó kiadásokat az adminisztrá—

ciós kiadás—ok közé kellett soroznunk. A társasköröknél tehát, amelyeknek legfőbb célja éppen a társas érintkezésre alkalmas helyiség fenntartása, a tulajdonképeni cél—

kiadások jelentékeny része nem ebben a rovatban, hanem az adminisztrációs ki- adásoknál van feltüntetve.

Az egyesületek ingatlan vagyonára vo—

natkozó adatunk az egyöntetű értékelés nehézségei miatt kevésbé pontos. Eszerint

célt (kilubház, sparttér stb.), a többi pedig tőkebefektetési célokat szolgál.

Míg egyes egyesületek évi bevételük'kel kiadásaikat nem tudták fedezni s hiányuk a bevételi Oldalon szerepel, addig másrészt a kiadásoldalon jóval nagyobb összeget ta- lálunk a bevételi többlettel záruló egyesü—

letek maradványa cim'én. Ezeknek a saldo—

tételeknek egybevetése azt mutatja, hogy az egyesületeknek számbavett egyévi mű- ködése végeredményben bevételi többlettel zárult, Győr város társadalmi szervezeteinek anyagi ereje n'övekedőben van.

Dobrovits Sándor dr.