A magyar városi háztartási statisztika tanulságai

3, szám. —252—— 1986

A magyar városi háztartási statisztika tanulságai!)

Les enseignements de la statistigue oles finances municipalesJ)

Az elmult év folyamán, 1935-ben haj—

totta végre a székesfőváros statisztikai hi- vatala a magyar városok háztartására vo- natkozó új adatgyüjtését. A számszerű eredmények a Magyar Városok Statisztikai Évkönyvének I. kötete gyanánt kerültek nyilvánosságra, míg a szöveges ismertetés .a Statisztikai Közlemények sorozatában külön kötetet képez.

Közbejött súlyos akadályok: a fővárosi népszámlálás előkészítési és lebonyolítási munkálatai, valamint a választási névjegy- zékkel kapcsolatos rendkívüli megterhe—

lés okozták, hogy ily hosszú idő telt el, míg 'a városok háztartási adatgyüjtéséről a Ma- gyar Statisztikai Társaságban —— illetve a Magyar Statisztikai Szemlében —— számot adhatok.

Kétségtelen, hogy a statisztikai munka értékének és aktualitásának nagy rombo- lója: az idő. már kikezdte az 1934. évi költségvetésekre vonatkozó adatgyüjtés eredményeit. Ezidőszerint már az 1936. évi adatok beszerzése kerül sorra. Ennek el- lenére a módszertan tanulságai, az elvi je—

lentőségű kérdések és az általánosabb ér- dekű megfigyelések ma is indokolttá teszik, hogy az immár rendszeressé váló adat—

gyüjtés első esztendejéről röviden meg- emlékezzünk.

A magyar városok háztartási statisz—

tikájának nagy multja van. Ehelyütt azon—

ban nincs lehetőség a történeti fejlemények beható ismertetésére. Mégis utalnom kell azokra a szálakra, melyek a jelen munká—

latot a multtal öszekapesolják.

Mindenekelőtt a M. kir. Központi Sta—

tisztikai Hivatal 1910. évi adatgyüjtéséről kell ebben a vonatkozásban megemlékez—

nem, melyben Laky Dezső dr. nemcsak az úttörés munkáját végezte el, hanem a ma—

gyar városi háztartási statisztika alapját is

1) A Magyar Statisztikai Társaságban 1936 már- cius 24-én tartott székfoglaló előadás. —— 1) Discours de réception prononce' (": la séance d'études du 24 mars 1936 de la Société Hongroise de Statistigue. Il pa- mitra en francais dans le Journal de la Société Hongroise (le Statistigue,

egyszersmindenkorra lefektette. Ez a fel—

vétel szervesen beleilleszkedett az Önkor—

mányzati testületek, vagyis a községek, vármegyék, városok háztartásának átfogó statisztikai műveletébe.

A városi pénzügyek jelen statisztikája hasonlóképen általánosabb keretekbe tar- tozik. Ugyanerre az időpontra vonatkozó- lag készítette el a M. kir. Központi Statisz—

tikai Hivatal a községek háztartási statisz—

tikáját és annak eredményeit Szigeti Gyula dr. szakszerű tudományos feldolgozásában nyilvánosságra is hozta. A közületi ház- tartások statisztikája az országgyűlés ál—

tal jóváhagyott munkatervben is egységes kenetet nyert.

A városi pénzügyekre vonatkozó adat- gyűjtést ennélfogva a Székesfőváros Sta—

tisztikai Hivatala az 1929. évi XIX. t.—c.

kötelező erejével hajtotta végre. Érdemes a megemlítésre, hogy ez az első adatgyüj—

tés, melynél a hivatalos statisztikai szolgá—

lat új rendje által biztosított kötelező szankciókat a főváros igénybe vette, habár azok alkalmazására sor nem is került.

Adatgyűjtésünknek ez az egyik ——

mondhatnók horizontális ——— kapcsolata, Vertikális irányban a megjelent kötet 3 Magyar Városok Statisztikai Évkönyveie nek sorozatába illeszkedik be, melyek első évfolyamát a főváros statisztikai hivatala Thirríng Gusztáv dr. szerkesztésében az 1912. évben bocsátotta közre. Ez időtől kezdve a magyar városoknak sajnosan nél—

külözniök kellett az évkönyv további kö—

teteit. Illyejtalvi I. Lajos dr. kitartó fára—

dozása Végre meghozta a kívánt sikert és a városok évkönyvének kiadását újból le—

hetővé tette. A súlyos pénzügyi viszonyokra való tekintettel az évkönyv részletekben, kötetekre tagolva jelenik meg, a háztar—

tási statisztika e műnek csak első kötetét alkotja. A hivatal igazgatójának nagy kon- cepciójú elgondolása értelmében a további kötetek a városi élet minden statisztikailag rögzíthető életjelenségére kiterjeszkednek.

Az első év munkálatai a költségvetési eredményeket vették alapul. míg a továb—

3. szám.

biakban emellett a zárószámadások rész—

letes feldolgozására is előreláthatólag sor kerül. Előbbiek hamarább rendelkezésre álló, időszerűbb anyagot nyujthatnak, míg a zárószámadások statisztikája a gazdál- kodás valóságos eredményeinek helyesebb megítélését teszi lehetővé, különösen olyan időkben, midőn a kiadások és bevételek tényleges összege lényegesen eltérhet a kölségvetésben foglalt előirányzattól.

A belügyminiszterileg jóváhagyott 1934.

évi költségvetések szerint az 56 magyar

város együttvéve 244,899.724 P költségve—

tési kerettel rendelkezik.

Az eredeti városi költségvetések most idézett nyers összesítését) a statisztikai feldolgozás kapcsán lényegesebb változta- tásokat kellett eszközölni. Ennek főoka, hogy a bruttó költségvetés elvét az egyes városok különböző mértékben valósítják meg.

———253— 1936

lgy nettó tételek találhatók gyakran a

tanügyi kiadások terén, minthogy egyes városok tanintézeteikről különálló iskolai költségvetéseket készítenek s csak ezek hiányát állítják be költségvetésük kere- tébe. Másutt viszont egyes bevételi tételek átkönyvelése a bruttó elv túlzott értelme—

zését jelentette. Utóbbi tételek levonása és a teljes iskolai költségvetések beállítása a költségvetési főösszeg helyesbítését vonta maga után.

Ezek szerint az 56 város egyesített költ- ségvetése 2448 millió pengőt tesz ki. A jel- zett összegnek kb. % részét Budapest fog—

lalja le 162'9 millió pengő kiadással, míg az 55 többi városra együttvéve csak 81'9 millió jut. A tíz törvényhatósági jogú vá- ros 41-2, a 45 megyei város pedig 407 mil—

líó pengős keretek között gazdálkodik. A városi költségvetések föerednu'myeit az alábbi tábla összefoglaló módon mutatja be.

1. A városok 1934. évi költségvetésének főeredményei.

Principaunc résultats budge'taires des villes en 1934.

V i l l c s

, , _— , . . _ iílíigvménynat'ó- T" M , ', Összesen M e g n e V e z e s D 6 s t 9 n a t t o n Budapest ság! 'dépairtgfgeiítales Total

autonomes %

m—ÁT á r o is o k

Városok száma — Nombre des villes , , . . 1 10 45 56

Szükséglet (P) —— Besoins (pengős) ... 162,866.208 41,177.389 40,737.051 244,780.648

Fedezet (P) — Oouverture (pengős) 132,852.859 34,8*04.668 32,497.479 200,155.006

.. , . P —— en en ős 30,013.349 6,372.72l 8,239.572 44 625642

many !) _ Dem" ') % . . .p. 9. 184 155 202 , 1839

Egy város átlagos szükséglete (P) —— Besoins mo-

yens par chague villa considére'e ( pengős) 162,866.208 4,117.789 905268 4,371.083 Lélekszám 2) — Nombre d'habitants 2) ._ . . . . . 1,034.841 685361 1,281.663 2,951.865 Fejenkinti szükséglet (P) - Bcsoins par lűte(pengős) 15738 6008 3307 82'92

1) Pótadó által fedezendő rész. Budapest székesfőváros költségvetése szerint a községi pótadó a fel—

tüntetett összegből 20,000.000 pengőt fedez. —— De'ficit á combler par des impóts additionnels. D'aprés lc budget de la capitale Budapest, l'impót communal additionnel couvre 20,000.000 pengős sur la somme indigue'e. —— 2) Kiszámitott népesség az 1938. év végén. — Population calcule'e il la fin de l'anne'e 1933.

Egy-egy törvényhatósági jogú városra ezek szerint átlag 41 millió, egy-egy ine—

gyei városra pedig 900 ezer pengő jut. Ettől az átlagtól természetesen felfelé és lefelé igen nagy eltérések mutatkoznak, a váro—

sok nagyságának, fejlettségének és anyagi viszonyainak megfelelően.

Különösen érdekesek a lélekszámhoz viszonyított adatok, melyek szerint a fe- jenkinti városi szükséglet Budapesten 157,

a törvényhatósági városokban 60, a me—

gyei városokban pedig 33 pengőnek adó—

dik.

Budapest kimagasló költségvetési fő—

összege tehát nem egyedül a főváros lélek- számának nagyságában leli magyarázatát.

Az okok részletes elemzésére ehelyütt nincs lehetőség. Kétségtelen, hogy a szükséglet oldaláról a városi élet nagyobb fejlettsége és az ezzel járó igények, valamint a vidék

18

3. szám. —— 254 —— 1936

2. A költségvetési főeredmények a városok népeéségének foglalkozási jellege szerint. 1934.

Répartition des principaux résultats budge'taires en 1934 suivant le caractére des professions exerce'es par la population des villes.

Váro- Szük- _ ., , , Fejenkinti

sok séglet 23531 35127! Lelekszam szükséglet

, , - — ' D' . ' —

Megnevezes Deszgnatzon 502322 __YÉÉM_ * Nombrc Dépínsgs

de e z e 1' p e n g 6 0/0 d'habítanís par téte,

m'lles en milliers de p.mgős pengős

Törvényhatósági jogú városok: —— thles autonomes ; Abszolút többségű mezőgazdasági népességgel

Populat'ion agricole en majorité absolue Relatív többségű mezőgazdasági népességgel

Population agricole en majorite' relatíve . . Relatív többségű íparforgalmi népességgel— Popu- lation industrielle, commerrwle, etc. en majorité relative...

Abszolút többségű iparforgalmi népességgel Population industriellc, commerciale, etc. en ma- jorite' absoluc

2 6.460 4.782 1.678 260 140554 4596 1 7.231 6.163 1.068 148 137.479 52'6'0

[

3 12.305 10.600 1.705 139 191.902 64'12 4 15.18113260 1.921 12? 215426 7041?

Együtt —— Totauzc , . Megyei városok: m Villes départmlentales : 3/3 többséget meghaladó mezőgazd. népességgel

Populatwn agricote en majomte' dépassant les demctíers...

Abszolút többségű mezőgazdasági népességgel Population agricole en majorite' absolue

Relatív többségű mezőgazdasági népességgel Populatíon agricole en majm-íte' relative . Relatív többségű íparforgalmi népességgel —— Popu—

lation industrietle, commerciale, etc. en majorité relative. ...

Abszolút többségű íparforgalmí népességgel Puputation indestrielte, commerciale, ete. en mav jorvíiéabsolue

9/3 többséget meghaladó iparforgalmi népességgel Population industrielle, commerciale, etc. en ma- jorité dépassant les deux tiers .

10 41.177 34.807) 6.372 15'5 685361 6008

*]

3.712 2.534 1.1 _—^l C!)

317 146.639 25'31 4.480 2.892 1.588 35'5 194577 2301

03—i

4.993 3.874 1.119 224 178125 2803 14 12.09110284 1.807 149 284632 4247 5 6.216 5.898 82313'2 128719 4829 6 9.245 7.520 1.725 18'7 298871 3093 Együtt —— Totaum.

ügyi ellátás idézik elő a jelzett nagy kü- lönbségeket, míg a fedezet oldaláról a na- gyobb teherviselőképesse'g teszi lehetővé a közületi szükségletek teljesebb kielégítését.

Igen érdekes eredményekre vezetnek a népesség foglalkozási jellege szerint csopor—

tosított adatok. Ennek a szempontnak a vizsgálatánál többféle módszer alkalmaz—

ható. Munkámban azt az eljárást válasz- tottam, mely az 1930. évi népszámlálás foglalkozási arányszámai alapján külön—

bözteti meg a városokat aszerint, hogy a mezőgazdasági, vagy iparforgalmi népes—

ség képezi-e a város lakosságának többsé—

gét. Mindkét csoportot még 3 részre tagol—

tam tovább aszerint, hogy a mezőgazda- sági, illetve iparforgalmi népesség relatív

vagy abszolút többséggel, avagy az Összla- kosság 2/3 részét is meghaladó túlsúllyal bir—e.

Ebben a csoportosításban megállapít—

ható, hogy a fejenkinti városi szükséglet úgy a törvényhatósági, mint a megyei vá- rosok közül az iparforgalmi jellegűeknél magasabb. Törvényhatósági városok eseté—

ben abszolút mezőgazdasági többségű vá—

rosoknál 46 pengő, abszolút többségű ipar—

forgalmi városoknál pedig 70 pengő a fej—

átlag. A megyei városoknál 23 és 48 pengő között váltakozik a két szélsőség.

Az 56 magyar város kiadásainak és be—

ve'teleinek különbözete 41'6 millió pengőt tesz ki, melynek fedezetéről pótadóval kell gondoskodni. Ez az összeg a városi szük—

ségletnek 18'2%—át alkotja,

3. szám. —— 255 —— 1936

3. A városi kiadások megoszlása csoportok szerint. 1934.

Répartition des dépenses des villes sni'vant les chapitres bndge'laires, en 1934.

Vulics

! ! _ , - - Budapest TÖrYéflyí M?8Y9i Összesen

M e g n e v e z é 3 D e s z g n a t z o n Budapest (533323 teieeigies Tata!

WTOSOk—M—FV _

a) Ezer pengőben—En milliers de pengős

I. Általános igazgatás — Administration générale ... 40.859 18.500 16.059 69.918 II. Közegészségügy —— Hygiéne pnbligue ... 16.348 1.993 2.212 20.553 III. Közoktatásügy, közművelődés, 'vallás —— Instruction pu-

bligue, culture intellectnelle, EgliSes ... 30.428 5.741 4.979 41.148 IV. Szegényügy és népjólét —— Assistance pnbligne et pré— ,

nouance sociale ... 16.345 2.341 2.203 20.889

V. Közélelmezés —— Alimentation ... . 4.552 1.138 838 6.528 VI. Városépítés, közmunkák — Urbanisme, travaux pnblz'cs . 23.796 4373 5.394 33.563 Vll. Vagyonigazgatás —— Administration des biens ... 10.352 5.787 2.790 18.929 VIlI, Hitelügy -— Dettes ... 20.686 6.304 6.262 33.252 Összesen —— Totana: ... 162.866 41.177 40.737 244.780

' b)Százalékban——0/o

I. Általános igazgatás — Administration générale ... 2418 328 394 286 II. Közegészségügy —— Hygiéne pnbligue ... 100 48 54 84 Ill. Közoktatásügy, közművelődésuvallás ——,Instrnction pn-

bligne_ culture intellectnelle, Eglises ... 18'7 13'9 122 168 IV. Szegényügy és népjólét — Assistance publigue et pré—

voyance sociale ... 100 5"? 5'4 85

V. Közélelmezés —— Alimentation ... 28 28 21 27

VI. Városépítési, közmunkák — Urbanisme, travaux publics 14'6 106 132 13"?

VII. Vagyonigazgatás — Administration des biens ... 64 141 69 77

VIII. Hitelügy —— Dettes ... 12-7 15-3 15—4 131;

Összesen —— Totanx ... 100-0 zoo-o 100-0 100-0

Igen érdekes a pótadóval fedezendő kereseti adó nem a legalkalmasabb adó- hiány alakulása a városok foglalkozási jel—

lege szerint. A pótadó által fedezendő rész a mezőgazdasági jellegű városoknál ér el magas arányszámokat, míg az ipari jellegű városok kevésbbé szorulnak arra, hogy költségvetésük jelentősebb részét pótadóval fedezzék.

Ez a különbség természetesen a városi pénzügyek jelenleg érvényes nendszerében leli magyarázatát, mely a kereseti adó át—

engedésével és a forgalmi adórészesedéssel elsősorban az iparforgalmi jellegű váro—

soknak kedvez. A mezőgazdasági népes—

ségű városoknak ugyanakkora szükséglet és ugyanolyan gazdálkodás mellett is lé—

nyegesen magasabb pótadóra van szüksége.

A pótadóval fedezendő hiány mértéke épp ezért törvényhatósági jogú városoknál 127

és 2695 között, megyei városoknál pedig 132 és 35670 között mozog, ha a foglal- kozási jelleg imént ismertetett csoportosí- tásának adatait hasonlítjuk Össze.

Ez a különbség azt is igazolja, hogy a

nem arra, hogy a városi pénzügyek gerin- cét alkossa.

A pótadókulcs egyébként az 1934. év—

ben 35%-tól 136%-ig terjedt. Tizenhat me- gyei városban a pótadókules az 50%—ot

nem érte el. Budapest, 3 törvényhatósági és 8 megyei város pótadókulcsa pontosan 50%. Ezek a városok számszerint éppen felét teszik az összes magyar városoknak,

míg a másik 28 városban 50%-ná1 maga—

sabb, közülük is 7 városban 100%—ot meg—

haladó pótadó volt érvényben.

A statisztikai feldolgozás egyik legfon—

tosabb feladata a költségvetési tételek egy—

séges csoportosításában állott. A rendszer alapját a 42.200/1927. számú belügyminisz- teri rendelet állapította meg. Minthogy azonban az egyes tételek mikénti besoro—

lása, az újabban felmerült szükségletek elszámolása különféle elvek alapján tör- tént, ezért az egységesség érdekében a sta—

tisztikai hivatalnak a feldolgozás alkalmá- val meg kellett változtatni azt a beosztást,

18*

3. szám. —— 256 ———- mely szerint az egyes városok költségveté-

seiket csoportosítják. Teljes átdolgozásra szorult Budapest székesfőváros eltérő ala—

pon készített, 13 fejezetre tagolt költség—

vetése. Az eredményeket a Városok Év- könyve részletesen tartalmazza, ehelyütt a nyolc költségvetési csoport szerint tagolt kiadások bemutatására és a legfontosabb megfigyelések összefoglalására kell szorit- ,

koznunk.

A költségvetések legfontosabb részét az

általános igazgatás képezi, mely a szükség—

leti főösszeg 28'6%-át foglalja magában.

Érdemes a megemlítésre, hogy Budapesten az általános igazgatás 24'8%—os arányával a kiadások egynegyed részét sem éri el, míg a törvényhatósági jogú városokban e csoport jelentősége 32-8%—ra, a megyei vá—

rosokban pedig 39'4%-ra emelkedik.

Amennyire ezekből az általános adatokból következtetni lehet: kisebb fejlettségű vá—

rosainknál az összes kiadásoknak arány—

lag nagyobb hányadát emészti fel a szoro—

san vett adminisztráció költsége.

Budapesten 18*7%-os aránnyal ki—

magasló helyet foglal el a közoktatásügyre fordított 30 millió pengős összeg. Vidéki vá—

rosainkra a tanügyi kiadások aránylag cse.—

kélyebb súllyal nehezednek. A fővárostól el—

tekintve, nem is a közoktatásügy, hanem a hitelügy kiadásai foglalják el a második helyet. A kiölcsön'szolgálat a megyei váro—

sokban 6'3 millió pengővel a kiadások 15'4%—át igényli és csaknem ugyanannyit foglal le a törvényhahösági jogú várogok költségvetéséből is. A kölcsönterhek tehát viszonylag is igen jelentősek, noha ezidő—sze—

rint nem, haladják meg a háború előtti ará—

nyokat. Nem egy városnál azonban a köl—

csönszolgálat terhe túlhaladja az egész vá—

rosi költrségvetés % részét, holott e számba a függőkölesönök nagyobb, egyszeri tör- lesztőrészleteit nem is számítottam be.

Törvényhatósági városainknál igen erős a vagyonigazgatás költségein—ek 14'1%-os aránya. Ez a szám természetesen abban a körülményben leli magyarázatát, hogy tör—

vényhatósági városaink általában kiterjedt magángazdálkodást folytatnak. A nagyobb vagyonigazgatási kiadásokkal általában megfelelő magángazdasági bevételek is álla—

nak szemben.

1936 A városépítés csoportjának szükséglete

általában 13'7%-ot ér el s ezek szerint szin—

tén igen tekintélyes. A közegészségügyi, vala—

mint a szegényügyi és népjóléti szükségleti tételek főként a székesfővárosban kiemels kedő jelentőségűek, ahol mindkét csoport 16 millió pengőt meghaladó összeggel m- vagyis 10—————10%—kal —— szerepel.

A legkisebb kiadási összegek a közélel—

mezés csoportjában jelentkeznek, mely mindössze 2'7%—kalt részesedik a költség—

vetések egyesített összegében.

Érdemes a megemlítésre, hogy a magyar

városok 2396 millió pengős költségvetési főösszegéből ———— a rendes kezelés alapulvéte—

lével —— 9515 millió pengő jut a személyi és 144 millió a dologi kiadásokra'Eszerint álta—

lánosságban azt lehet mondani, hogy a kiadások kétötöd része személyi, háromötöd része pedig dologi jellegű.

Az egyes intézményeknek, a költségvetés címeinek és rovatainak vizsgálata nélkül ezek az általános adatok termeszetesen nem sokat mondanak. A személyi kiadások kér- dése egyébként igen sok vitára és ellentétes nézetek érvényesülésére adott alkalmat. Tár——

gyilagosan megállapíthat-ó azonban, hogy ha a személyi kiadások emelkedése nem is kedvező tünet, általában az idézett arány- számok nem kifogásolhatók. A közületi szükségletek igen nagy része (például az igazgatási ténykedés, közoktatás) kifejezet- ten személyi szolgáltatásokra vonatkozik és itt éppen a dologi kiadások képezik a mellé- kes, járulékos jellegű szükségleteket.

Az egyes városok közötti összehasonli- tásnál e vonatkozásban azt is figyelembe kell venni, hogy a városok egyre bővülő feladatkörének megfelelően a szegénygondo- zás, kulturális intézmények, üzemek, va- gyonigazgatás stb. szintén jelentékeny sze—

mélyi kiadás-okat tesznek szükségessé, míg másutt, ahol e feladatokat magánvállalat-ok vagy egyesületi intézmények látják el, a sze- mélyi járandóságok összege is alacsonyabb lehet.

Lényegesen befolyásolja az arányokat, ha a város nem községi intézmények részére hozzájárulásokat folyósít. Ilyen esetek leg—

gyakrabban tanintézetek esetében fordulnak elő. Épp ezért a hozzájárulások 21 millió

——257———

3. szám. 1936

4. A városi bevételek módszeres csoportosítása. 1934.

Classement méthodigue des recettes des villes en 1934.

V 1" l l e s

Buda- TÖWÉW: megyei Összesen hatósagi dtparte—

M e g [1 6 V e z é S _... D e' 3 ig ", a t 1: o " pest autonamzs memale: TOMI v á r o s o k

" b

e Zríilxliegsedg %eZgase " %

l l

1. Magángazdasági bevételek -—— Recettes d'économie prive'e . . . . 9.517 9.411 4.318 23.246 11'6

! 2. Uzemek és vállalatok — Entreprises et exploitation ... 14.110 3.870 3.769 21.749 109 3. Jogok és javadalmak — Droits et bénéfices ... 328 240 474 1.042 05 4. Igazgatási bevételek —- Recettes administratives ... 28.151 4.785 5.769 38.705 193 5. Adok —— Impóts ... 59.125 10.186 14.139 83.400 417 6. Hozzájárulások -—-— Subsides ... 73 252 348 673 03 7. Megtéritések és egyéb nem valóságos bevételek —— Rembawse— ,

ments et autres recettes non re'elles ... 6735 8114 871 10.720 54 8. Egyéb rendes bevételek —— Autres recettes ordinaires ... 14.694 2.666 1.983 19.343 97 Rendes bevételek együtt — Total des recettes ordinaires 132.733 34.474 31.671 198.878 : 99-4 Rendkívüli bevételek -— Recettes ewtraordinaires 120 381! 826 1.277 06 Mindössze —— Total général ... 132853 34.805 32.497 200155 1000

pengös összegét a statisztikai feldolgozás el- különítette a szorosan vett dologi kiadások- tól. Hasonlóképen célszerűnek mutatkozott a hitelügyi kiadások elkülönítése is. Utób- biak nem kevesebb mint 33 millió pengőt értek el. Az összes dologi kiadás-oknak ily módon 14'5%—a hozzájárulásokra, 23%—a pedig hitelügyi kiadásokra jut.

A bevételek oldalán fontos feladat hárult a statisztikai feldolgozásra abban a tekintet- ben, hogy a különböző bevételi forrásokból eredő jövedelmek az elmeleti pénzügytan által alátámasztott rendszerezésben vizsgál—

tassanak meg. A csoportok és fejezetek sze—

rint tagolt költségvetés ugyanis elsősorban a kiadási tételek rendszerezésére volt tekintet- tel, míg arra nem nyujtott lehetőséget, hogy az egyes fedezeti forras—ok jelentősége, súlya megállapíttassék.

Ennél az úgynevezett "módszeres" eso- portositasnál azonban számos nehéz feladat megoldása vált szükségessé. A pénzügytan elm—élete fogalmilag elhatárolt tiszta típuso—

kat'állít fel, míg a statisztikai feldolgozás tel—

jessége érdekében az átmeneti jellegű tétele- ket is be kell sorolni. Kerülni óhajtottam azokat a kérdéseket is, melyek ellentétes nézetekre adhatnak okot. Ezért maradt el a magánjogi és közjogi természetű bevételek kettétagolása és ugyanezen körülmény indo- kolta a ,,közszolgáltatások", ,,közterhek" és egyéb, vitára alkalmat adó meghatározásak

mellőzését is.

Módszeres osoportosíténsunknak első téte—

lét a szorosan vett magángazdasági bevéte—

lek foglalják el, melyek a házak, földbirto- kok és egyéb ingatlanok jövedelme mellett a

cselekvő tőkék hozadékát is felölelik. Álta—

lánosságban a bevételek 11'6%-a ered kife- jezetten magángazdálkodásból, de a tör- vényhatósági városokban ez a hányad az összes bevételek % részét is meghaladja.

A magángazdasági bev—tételek túlnyomó része a házbaérjövedelemből származik. A házbirtok egyébként —— miként más szerzők is megállapították _— a városi vagyon el- helyez-ésének egyik legkedveltebb és leg- fejlődőképes-ebb módja. A földbirtok csak a törvényhatósági városoknál közelíti meg a házbérjövedelem színvonalát.

Említésre érdemes, hogy a földbirtok jövedelmének túlnyomó része bérbeadott földbirtokokból ered. Birtokpolitikai és szo- ciális szempontból mindenképen helyesnek is tekinthető a városi földek ilymódon, főleg kisbérletek útján történő hasznosítása.

Külön csoportot alkotnak az üzemi be- vételek, melyek 11%—ot kitevő összege rész—

ben önálló vagyonkezelésű üzemek tis-zta feleslegéből, részben a háztartás keretében kezelt vállalatok bruttó bevételi összeg—é—

ből áll.

A' jogok és javadalmak 1 millió pengős összege csekélyebb jelentőségű.

Annál tekintélyesebb az ,,igazgatási bevé—

telekünek nevez—ett csoport. Ide tartoznak

3. szám.

——258——

igazgatási, egészségügyi, tanügyi, közélelme- ziési és egyéb közciélokat ellátó funkciója nyomán keletkeznek. Ezek a bevételek leg- nagyobbrészt e ténykedések egészbeni vagy részbeni ellenértéke gyanánt szedetnek, túl- nyomólag az érdekeltségi viszony kifejezésre juttatásával. Közigazgatási illetékek és dí- jak, bírságok, az érdekeltek által fizetett különféle járulékok, tandíjak és használati

díjak képezik e csoport 19'3% —ot kitevő be-

Egészen csekély összeggel, 0'3%-kal sze—

repelnek a bevételek között azok a hozzá- járulások, melyeket a városok kapnak egyes kulturális vagy közegészségügyi intézmé- nyek fenntartásához az állam, vármegye, stb. részéről.

Különleges helyet foglalnak el a költ—

ségvetésben a megtérítések, melyek nem va- lóságos bevételt, illetve kiadást jelentenek.

A megtérítések fogalmát a gyakorlatban különféleképen vonják meg. A statisztika az általánosan használt fogalmat szűkebbre vonta és megtérítésnek valamely csoport vagy fejezet részéről a másik csoport vagy fejezet javára a háztartás keretén belül el- könyvelt összegeket tekintette, ha azok valódi kiadások ellenértékeül szolgáltak.

Nem valóságos tételek az ú. n. házbér- egyenértékek sem, melyek a városi tulajdont képező épületekben lévő hivatalos helyiségek eszmei bérérte'ke gyanánt kerülnek elszámo- lásra. Ilyen béregyenértéket négy törvény- hatósági város mutat ki. A megtérítések és egyéb nem valóságos bevételek összesen 11 millió pengővel, 5'4%—kal részesednek a vá—

rosi költségvetésekben.

Utolsónak hagytam a városi bevételek legfontosabb csoportját, az adóbevételeket.

A városok egyesített költségvetése pótadó nélkül 83 millió pengő adóbevételt tüntet fel, mely összegből 59 millió Budapestre, 10 mil- lió a törvényhatósági jogú és 14 millió a megyei városokra jut. Általában városaink bevételeik 41'7%-át merítik adóbevételek—

ből. A pótadó beszámításával a kiadások fő- összegéhez viszo—nyíthatjuk az adóbevételek összegét, mely ily módon 50'4%—ot képvisel.

A városok ezek szerint költségvetésük kiadási főösszegének csaknem pontosan fele- nészét fedezik adóbevételekből.

A városi adóztatás három alappillérét a

pótadó, az önálló városi adók és az állam

által átengedett adóbevételek (kereseti és forgalmi adó) képezik. Ez a három csoport

egyenkint 30 millió pengőt meghaladó ösz—

szeggel szerepel, melyhez 16'8 millióval a fogyasztási adók járulnak. Az önálló városi adók tekintélyes szerepét azonban egyedül Budapest adórendszere okozza, ahol a ház—

bérkrajcár, az ingatlanvagyonátruhiázási illeték, a közlekedési adó és a városi vám képeznek jelentékeny tételek-et. Vidéki váro—

sainkban azonban, miként a 78, illetve 72

%-os arány jelzi, az önálló városi adózást

eddig még csekély mértéken épített-ék ki.

A fogyasztási adók közt az állam által át—

engedett bor- és húsfogyasztási adó tölt be jelentékeny szerepet, míg a sör- és szesz- fogyasztási adópótlék, valamint az önálló alapon kivetett Városi fogyasztási adók cse—

k'ély bevételt biztosítanak.

Az állam által átengedett egyéb adók közé az általános (százalékos) kereseti adó, az alkalmazottak kereseti adója és a for—

galmi adórészesedés tartozik. Általában ha—

sonló végösszegeket, 90—40 millió pengőt ér—

nek el. Budapesten az alkalmazottak kere—

seti adója, vidéken a százalékos kereseti adó foglalja el az első helyet.

Meg kell emlékeznem arról az érdekes csoportosításról is, melyet tanulmányomban ,,a városok fedezeti gazdálkodásának át—

tekintése" címen foglaltam össze és amely sok szempontból ú j megvilágításban mutatja be az eredményeket. Ez a csoportosítás arra a gondolatmenetre támaszkodik, melyet a német Birodalmi Statisztikai Hivatal a

,,Kommunale Finanzwirtschaft" című köte—

tében egész pénzügyi statisztikájának alap—

jául választott.

E csoportosítás —-—— anélkül, hogy az ú.n.

jövedelemsorrend kérdésében állást kívánna foglalni _ bizonyos fokozatosságot állapít meg a fedezeti források tekintetében. Ki—

emeli az igazgatási bevétel-eket, melyek a szükségletek közvetlen fedezetét képezik. A hátralévő rész fedezetére kell más bevétele- ket, egyrészt n'iagángazdasági bevételeket, másrészt adókat igénybevenni.

Mindenekelőtt levonásba hozzuk a 244'8 millió pengős szükségleti főösszegből a nem valóságos tételeket, vagyis a megtérítéseket.

biér'egyenértékek-et és a hitelszolgálat át—

könyvelt tételeit. Nettó összegekkel szerepel—

tetjük ennél a csoportosításnál a város gaz—

dasági intézményeinek és üzemeinek költ—

ségvetési eredményeit is, hogy a tiszta vá—

rosi szükséglet adatai álljanak előttünk. En—

nek a 1981 millió pengőnek fedezetéről kell a magyar városoknak gondoskodni.

3.1vszám.

Az igazgatási bevételek 2374 millió pen- gőt képviselnek, vagyis ez a 18'9% nyer illetékekben, járulékokbán, használati dí- jakban stb. közvetlen fedezetet. Ez a há- nyad tehát már további gondoskodást nem

igényel. .

A fennmaradó 81'1% (1607 millió pengő) képviseli a szoros értelemben vett vá-

rosi gépezet, az igazgatás es egyeb városi fel-

adatok nettó hiányösszegét, melynek bizto—

sítására általános, _— vagyis nem specifikus

—— bevételi forrásokat kell igénybe venni. Itt beszélhetünk arról, hogy elsősorban a város magángazdasági bevételei jönnek számba, melyek e csoportosításban az előbb mon—

dottak értelmében nettó összegekkel szere- pelnek és amelyek a jogok és javadalmak—

kal, valamint egyéb kisebb jelentőségű be- vételekkel együtt 327 millió pengőt (16'5

%—ot) érnek el. Ismét fennmarad az a 64'6%, melynek fedezetéről adóbevételek- nek kell gondoskodni. Ilyen számítási mód mellett tehát az adóbevételek már % rész—

nyi hányadra tesznek szert.

Ezek a számok mutatják: mennyire más arányokkal állunk szemben, ha a városi szükségletek tiszta Összegét vesszük számí—

táisba. A pusztán számviteli szempontból be—

állított tételek, valamint a városok magán- gazdálkodása lényegesen felduzzaszthatják a költségvetés mindkét oldalát anélkül, hogy ebből a városi közszügségletek mértékére következtetni lehetne.

Az idézett 64'6%-ból is 421 %-ot fedez-

nek a költségvetésben helyet foglaló városi

_— 259' _

adók, míg a hátralévő 22'570-nyi hiány végső fedezeti eszköze a pótadó.

A városi háztartási statisztika az alapok és önálló vagyonkezelésű intézmények költségvetési és zárószámadási adataira is kiterjeszkedett. Az adatgyűjtés első évében azonban csak a bevételek és kiadások fő—

összege nyert megállapítást. Az 1934. év- ben összesen 206 alapról készült költség- vetés, 12 millió pengős főösszeggel. Száz pengő háztartási hitelkeretre a törvényha- tósági városokban 20'8 pengő, a megyei városokban 8'4 pengő alapszerű kiadás ju- tott. Budapesten adatgyüjtésünk évében alap már nem volt.

Statisztikánk ugyanezen évben 147 ön- álló vagyonkezele'sű intézményről ad szá- mot. A meghatározás alapjául nem az üzemi jelleg, hanem a számviteli forma szolgált. Az önálló vagyonkezelésű intéz- mények költségvetése a kiadási oldalon 136 millió pengővel zárult, de érdemes a megemlítésre, hogy ennek az összegnek több, mint 8/m része, 109 millió pengő a tizenkét budapesti üzemre jut.

A háztartás, alapok és önálló vagyon- kezelésű intézmények együttes költségve- tése —— a kiadási rész alapul vételével — Budapesten 272 millió. a törvényhatósági jogú városokban 66 millió, a megyei váro- sokban pedig 55 millió pengőt tett ki.

Együttesen tehát 393 millió pengő volt az az összeg, mely a magyar városi gazdálko- jes keretét jelzi. A községi háztartás fő—

összegével szemben kerek 60% bővülést mutat ez az összeg, annak jeléül, hogy a 5. A városok 1933. évi vagyonmérlegének főeredményeiJ)

I'lrincipaum résultats, en 1933, du Lilan des villes.1)

V ; l l e s

, , . . "ÉE'VEEZ '''''''''' Megyei Összesen

Megnevezes —— Deszgnatmn Budapest hatósági départemen—

uutonomes tales TOMI

" v f'íwÉ'o—k

Általában, ezer pengőben:

En général, en, milliers de pengős:

Vagyon — Actif ... . . ... 1,777.060 638728 369323 2,780.711

Teher —— Passif. . . ... . . ... 718233 159.418 95.745 978396 Tiszta vagyon — Actif Met ... 1,058.827 474310 274178 1,807.315

Fejenkint, pengöben:

Par tőte d'habitam, (% pcngős :

Vagyon —- Actif ... 1.717 925 300 942

Teher —— Passif ... 694 283 78 330

Tiszta vagyon — Actz'f net ... 1.023 692 222 012

1) A községi háztartás, alapok és önálló vagyonkezelésü intézmények együttes adatai. —— Les Chimes comprennent aussi les fonds et les institutions á gestion financiére mdépmdanie.

3. szám.

városi pénzügyi műveleteknek igen tekin—

télyes része a háztartás körén kívül esik.

A városi pénzügyi statisztika a vagyon—

leltár feldolgozására is kiterjeszkedett. Itt azonban az adatok egységesítése kiváltké—

penx súlyos akadályokra bukkant, sőt meg—

állapítható, hogy a statisztikai munka egy—

magában nem is képes a nehézségeket megoldani. A különbségek már a vagyon- becslés mikéntje tekintetében fennállanak, éppúgy nincs arra vonatkozólag sem egy- öntetű megállapítás, hogy mit tekintsenek a városi vagyon alkatelemének és mit nem.

igy a közterületek, útburkolatok, szobrok

és műemlékek, hidak és egyéb műtárgyak csak egyes városoknál képezik értékelés tárgyát. Természetszerűleg a vagyontételek csoportosítása is jelentékeny átdolgozásra, egységesítésre szorult.

magyar városok vagyonmérlegének összesítése 278 milliárd pengős vagyonról ad számot. Ezzel a vagyonnal szemben a tartozások összege 973 milliót tesz ki, úgy hogy ennek levonása után ]'8 milliárd pengős tiszta vagyon mutatkozik.

A fő 'áros egyedül 1777 milliós vagyon- nal szerepel, míg a többi 55 magyar vá—

rosra együttvéve 1 milliárd pengő jut.

A fejenkinti tiszta vagyon Budapesten 1.023, a törvényhatósági jogú városokban pedig 692 pengőre rúg. Utóbbi szám még a fővárosé mell—ett is ——— tekintélyes—

nek mondható, de már a megyei városok 222 pengős fejenkinti tiszta vagyona messze elmarad a magasabb önkormányzati jel—

legű városok adataitól.

A vagyon megoszlásának adatai az in"

gatlanvagyon nagy szerepéről tájékoztat—

nak, amennyiben a városi vagyonnak %;

része az ingatlanra esik. Az ingó vagyon 241 milliós tétele es: k 8'7%—ot képvisel.

A cselekvő tőkék (követelések, pénzinté—

zeti betétek, értékpapírok) ezzel szemben már l37'á -nyi lészesedést érnek el. Különö—

sen Budapesten magas ennek a tételnek l7'8%—os aránya, melyet, az önálló vagyon-- kezelésű intézmények részéről a községi háztartás javára elszámolt tőketartozás duzzaszt fel. Ez a belső elszámolás jelle—

gével biró tétel azonban a vagyon és teher oldalán egyarant jelentkezik s így a tiszta

—260 — ' * 1986

vagyont, illetve annak fentebb idézett fe- jenkinti átlagát nem befolyásolja.

Érdekes jelenség, hogy vidéki városaink

177, illetve 21'4%—os aránnyal igen; nagy

szerepet játszanak. E téren általában nagy bizonytalanság uralkodik és számos váro—

sunk ezt a lehetőséget erősen —— nyugod—

tan mondhatjuk: túlzottan —— kihasználja abban a tekintetben, hogy a bevételi forrá—

sok tőkésitése útján a városi közszolgálta—

tásokban rejlő bevételszerző hatalmat a vagyonmérlegben kifejezésre juttassa. Egyes városokban ugyanis csaknem az összes közszolgáltatásokat, még a kereseti adót, sőt a pótadót is tőkésítik.

A bevételi hátralékok a vagyonmérleg—

ben 146 millió pengővel szerepelnek. Álta—*

lában 5'20/0—05 arányukkal nem képeznek olyan jelentős hányadot, hogy emiatt a va—

gyonleltárak realitása aggodalomra adna okot. A városi vagyon hátralevő tételei: a pénzkészlet és az egyéb rovatba sorolt ösz—

szegek jelentősége elenyésző.

A Városok 9734 millió pengő összegű

tartozásából 45-10/6 a törlesztéses kölcsö—

nökre, 13'2% a függő kölcsönökre esik. A

törlesztéses kölcsönök erős túlsúlya meg- nyugtató jelenség. A kiadási hátralékok lO'2%—kal részesednek, mis,t a hátralévő

31570 az egyéb tehet-tételekre esik.

A Városi kölcsönök kérdése oly sokrétű anyaggal áll kapcsolatban, hogy külön ta—

nulmanyt igényel. A fejenkinti kölcsönte—

her 192 pengös átlagos összegéből, illetve ennek az arányszámnak varosok szerinti alaknlásából még nem is lehet a város el—

adósodasának helyes vagy káros voltára következtetni. A kölcsönfelvétel elmulasz—

tása esetleg fontos gazdasági, közegészség—

ügyi beruházások elmulasztását jelenti.

mig a nyers adatok alapján eladósodottnak látszó más városok épp ez úton szereztek jelentős aktív javakat. Természetesen a fejenkinti átlag magas volta gyakran a terhek viselésének komoly akadályát jelzi.

A következő évek városi háztartási adat—

gyűjtésének egyik fontos feladata leSz.

hogy a városi kölcsöniigy részletes kérdé—

seiről statisztikai alapot szolgáltasson.

Bene Lajos dr.