§ ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY
nun-ln-Inn-n-un.—u...null-nun...-...-..n-u.n-nnn-u.n.-.n-u.n.-nn-nnnnlnnnn-l-nunlu.n.-n-nnn-n-nn-n-n-n-n-n-n-n-ull-lu-u-u-IIIIII
A magyar értékpiac.
Le marche' hongrois des valeurs.
Résume'. L'étuole, en renvoyant aux cau—
ses ele la baisse du cours des actions expose gue pour llexe'cution de llassainissement du marc/re' des valeurs il estne'cessaire gala cóté des dispositions gouvernementales pre'vues (re'tablis- sement ele la ve'racite' du bilan, allegements de l'impót, etc.) gue la Bourse etle-me'me cle'ployát une activite' en vue de la re'organisation. Sans doute, la con/iance placée dans les valeurs de la Bourse est grantlement alte're'e par la faible cote de beaucoup de types dlactions.
Dlapres les derniers renseignements, parmi les 298 enteprises dont les actions sont in—
trotluites :; la eote de la Bourse de Budapest il nly avait gne 116 donc les 2ts—iémes seule- ment des entreprises totales introduites a la Bourse, telles dont les actions totales aurait eu une valeur d'un million de franc suisse au moins, calculée sur la base de la cote. De la valeur globale se chi/]"rant alapres les cours cotes a 916 millions de francs suisses des ac- tions introduites (l la cote appartenant a' 298 entreprises,il revient aux actions eles 116 entre—
prises susmentionne'es 861'1 millions ele francs suisses7 soit 94 pourcent, tanolis gue la eate'yorie ellactions ayant une valeur infe'rieure a un mil—
lion de francstsuisse ne peut repre'senter avec 182 entreprises, soit avec les 3/ —emes des entre—
prises gue les 6 pourcent de la valeur globale susrlite. Cette derniere catégorie infe'rieure oles valeurs comprenol pour la plupart, soit en ö/G—ieme partie les titres oles entreprises gui ont été introduites a la cote de la Bourse au cours des conjunctures d'in/lation. llres—
sort ele ces données gu'en moyenne les entre- prises inscrites a la cote de la Bourse au cours des dernieres anne'es, sont loin dlétre e'gui—
valentes aux entreprises ayant pris part au mouvement du marché des valeurs déja aupara- vant, ce gui trans/erme considérablement le niveau général et gue, le total actuel des valeurs d'action ne serait gue faiblement atteint par l'élimination olu marchéole ces masses d'actions.
Dans ce cas une baisse considérable se pro—
duirait dans le nombre (les actions, ainsi gue dans le nombre oles entreprises attachées au mouvement oles actions. Llabsence de la cote de la Bourse oles entreprises natteignant pas
la valeur de 1 million de francs suisses cl apres les calculs faits sur la base du cours des ac-
tions ferait baisser le nombre des actions introcluites a la— cote, ele 151 '3 millions a 81 "3 millions, et celui oles entreprises prcnant part au trafic du marche', de 298 a 116.
A tőzsdei értékpapírok árfolyamának csök—
kenését, amennyiben ez nagyobb mértékben és tartósan észlelhető, a közgazdaság szem- pontjából nemcsak kóros, hanem veszélyes jelenségnek is kell tartani, miután ez a folya- mata nemzeti vagyon egy lényeges alkat- részének fokozatos elsorvadásával fenyeget.
A gazdasági élet egészséges menetének biz- tosítása ezért szükségessé teszi, hogy az érték- papírok nagy árfolyamhanyatlása idején ennek a hanyatlásnak az okai megvizsgáltassanak és orvosoltassanak. A magyar gazdasági élet mér- tékadó tényezői a budapesti tőzsdén jegyzett értékpapíroknál mutatkozó árfolyamhanyatlást jórészben a pénz inflációja idején a részvény—
piaeon történt konjunkturális változások még ma is érvényesülő hatásának tulajdonítják s a közfelfogás szerint e hatás kiküszöbölésé- vel lehetne az általános árfolyamalakulásban egy kedvezőbb irányzat biztos alapjait meg—
vetni
Azon intézkedések sorában, melyek hivatva volnának a magyar tőzsdei papírokat a nem- zetközileg számottevő és az értékelés szem- pontjából igen fontos kellékekhez alkalmazni s ilyenformán az inflációs kinövések kóros ha- tásait megszüntetni, a mérlegvalódiság érdeké- ben kiadott rendelkezések és az adózási köny—
nyítések emlitendők. Ezekkel az intézkedések—
kel igyekszik a kormányzat előmozdítani a ked- vezőbb részvényáralakulást, nagy kérdés azon- ban. hogy a kormányzat egymagában hivatott és képes lehet-e ezt a célt szolgálni és nincs-e szükség emellett a tőzsde közvetlen átrefor- málé intézkedéseire; ha igen milyen irány- ban kellene foganatosítani azokat melyek ed- dig tulajdonképen még nem kerültek szőnyegre.
A felvetett kérdésekkel foglalkozva, meg kell állapítanunk, hogy a kormányrendelke- zések nem terjeszkedhetnek ki a fedezet—
len pénzszaporítás korszakában történt összes eltolódásokra. A mérlegvalódiság kellékeit és ezzel párhuzamosan a részvények Összevonását, illetve értékmínimumát megállapító rendelkezé- sek például a tőzsdei forgalomba bocsájtott
12*
5—6. szám. —182—— 1925
részvénydarabok számát leszállíthatják akár a háború előttire, akár azon alul is. Ezáltal a kinálatra bocsájtott értékekben a mennyiségi egységek száma csökkenni fog és azok fajsúlya nagyobb lesz, ami kétségtelenül kívánatos. Fi- gyelembe veendőnek látszik azonban az a szem- pont is, hogy a kínálatban szereplő egész érték—
komplexnm arányban álljon a részvényekbe való elhelyezkedésnél számbavehető tőkék fel- vevóképességével. Ha ebben az irányban az elmult évek alatt az áralakulást károsan befo- lyásoló változások történtek, ezeken a tőzsdé—
nek bizonyos papirok jegyzését megszüntető elhatározása volna hivatva segíteni. Gondolni kell továbbá arra az eshetőségre is hogy a mérlegvalódiság helyreállítása bizonyos vállala—
tok részvényeinek magasabb értékelésére nem ad majd alapot. Az ilyen esetek nagyobb szama rontaná ajövőben is a magyar részények iránti bizalmat, ez a helyzet pedig szintén a tőzsdé- nek a nem elég erős vállalatok részvényei—
nek jegyzését megszüntető határozatával kerül—
hető el.
A tőzsdei forgalomba már felvett részvé- nyeknek a forgalomból való kirekesztéséhez, különösen, ha ez nagyobb mértékben történik, valóban csak nagyon indokolt helyzetben sza- bad folyamodni. A részvényes nyilvánvalóan feltételezi, hogy a piac, ahol papírját vásárolta, az eladásnál szintén rendelkezésére áll; kívá—
natosnak látszik e feltevésnek a lehetőség sze- rint való méltánylása. Egészen ridegen nem lehet azonban elzárkózni annak a vélemény- nek a megfontolása elől sem, hogy a budapesti tőzsde értékeivel szemben megnyilvánuló bizal—
mat a sok gyenge részvénytípus jegyzése álta- lánosságban csökkenti, miért is sürgős feladat e részvényeknek a tőzsdei forgalomból való kiküszöbölése. Arra nézve, hogy az említett két ellentétes szempont közül melyik vétessék figyelembe, semmi sem lehet iránytadóbb. mint a piac alapos áttekintése. Azon számadatok, melyeket a Központi Statisztikai Hivatal ahavon- kint nyilvánosságra hozott tőzsdei indexekhez megállapít, erre az áttekintésre igen alkalma—
sak és ezek alapján az értéktőzsde szanálása—
nak most felvetett fontos problémájába fogunk ezúttal erős bevilágítást nyerni.
A legujabb adatok szerint a budapesti tőzs—
dén részvényeit lajstromoztató 298 vállalat közül 116, tehat a tőzsdei lajstromban szereplő ösz- szes vállalatoknak csak 2fő,-e volt olyan, melyek—
nek összes részvényei az árfolyamjegyzés alap—
ján számítva legalább 1 millió svájci frankot ér- nek. Ennek a 116 vállalatnak a részvényeire azonban a lajstromban szereplő összes, vagyis 298 vállalat részvényeinek a jegyzett árfolya-
mok szerinti 916 millió svájci frankos összér—
tékéből 861'1 millió svájci frank, vagyis %%
jut, míg a vállalatonkínt 1 millió svájci frank- nál kisebb értékű részvénykategória 182 val—
lalattal, tehát a vállalatok 3Az.—ével az emlitett összértéknek csak Bolt-át tudja reprezentálni.
Ebbe az utóbbi, alacsonyabb értékkategóriába túlnyomóan, körülbelül 5/6 részben az olyan vállalatok papírjai tartoznak, melyek az inflá- ciós konjunktúrák alatt kerültek a tőzsde lajstromába. Ezekből az adatokból kitűnik, hogy a budapesti tőzsde részvénylajstromába a legutóbbi évek alatt újonnan bekeiült vállalatok átlagban mennyire nem egyenrangú értékűek a tőzsdei részvényforgalomban az—
előttis szereplő vállalatokkal, tehát az általá—
nos nívot mennyire megváltoztatják és hogy e kisértékű vállatok részvénytömegeinek a tőzsdei forgalomból való távozásával a rész—
vényértékek mai komplexuma csak egészen kismértékben volna érintve. Viszont ebben az utóbbi esetben jelentékeny csökkenés következnék be a lajstromozott részvények darabszamaban, valamint a részvényforgalomba bekapcsolt vállalatok számában. A részvények árfolyama alapján 1 millió svájci frank érté- ket el nem érő vállalatoknak a tőzsdei jegyzésből való kimaradása az idevonatkozó számítások szerint a lajstromozott darabok számát 1513 millióról már 813 millióra, az értékpiaeon szereplő vállalatok számát ——
amint az már az említett adatokból kitűnik — 298-ról 116-ra szállitaná le.
A fenti adatokból nyert megvilágítás után eddig talán kellő figyelemre nem méltatott kép bontakozik ki arról a hatásról, melyet a mér—_
legek felértékelése és aranykoronaértékben való kifejezése a magyar tőzsdei részvények általános megítélésére gyakorolhat. Valószínü ugyanis, hogy a részvényeik napi árfolyama szerint kisebb értékű vállalatok sokkal kevésbbé tudnak majd a felértékelt mérle- gekben az eddigieknél magasabb vagyon- értékeket kimutatni, mint a nagyobb értékű részvénytársulatok A fent megkülönböztetett 1 millió svájci frankon aluli értékkalegória vállalataira nézve már előbb megállapítottuk, hogy túlnyomó többségük a háború után bocsájtotta elsőízben részvényeit tőzsdei jegyzésre. Aránylag itt vannak tehát nagyobb számban az új alakulatok, melyeknél a rossz kőronaértékű mérleg sokkal inkább összefügg a rossz koronaértékü alaptőkével, mint az aranyértékű korona idejében a tőzsdén már ismert részvénytársaságoknál. Abban az eset- ben pedig, ha a felértékelés éppen a részvény—
árfolyamaik szerint alacsony értékű vállala-
1925 —183—— 5—6. szám.
A budapesti értéktőzsdén jegyzett részvények megoszlása a részvénytársaságok értékének az árfolyamjegyzés alapján kialakuló nagyságkategóriáí szerint.
Répartition des actions cote'es a la Bourse de Budapest suivant les catégories dlimportanee de la valeur des sociétés anonymes évalue'e sur la base de la cote.
3 l %% EIÉÉÉÉOISIÉÉ A részvények árfolyama szerint 1 millió
% § % jegyzett rész- svájci franknál
É HC: ,; "5 ,a is) ; 733365;— b'ociéte's par actions ayant alaprés le cours
§ 8 % , g§ %% pasco,éesde_ des actions une valeur
: 3 52 § :. t "'S puis un cer— . , , . , _
$ ; § ! %% w § tam temps kisebb — inferieure H nagyobb — superzeure
§ § % , E§ §; igy—§ értékű részvénytársaságok
( "S 3 ; x ': § §; ÉD— a 1 million de franes suisses
A részvénycsoportok ! : a, _; %%— É % "33 A* l _ . w, m s: _ m (A s
. § sei—52 s fem? es; Égigámü $$$ Éfg'ssv, e§
megnevezese s esse 2—3 ess-s sss Massa iss mássá;
: sel-%s USEAW ess l—ÉSezá'ég eza %áecsg
D,. . m ÉÉl:j—§ Év §§§§g N]§*N%§§m%$ü ng- ÉRESW É' §
eszgnation des groupes 3 m _a 115§ : §) § § m.;N d : § ! Hg egg N : § ! §_§ nog—S
_ % 2355, as?) :-4§ 443 913 msg-§ Pig-333 ;Eu §§Em 55323 335?)
d'actions :o .; § 3 335; g: Sn_w§,8 §§3§§p§§_359 591335932 get
x 44 ,-—r—: "ná meg N u: eo Nx**c §**?'§§ (___2 % RÉS—É 373333 *";3
o, mee me g: wisecs eleasaishggieegeesds—esana
% Sue: ou: cö- dcmnc'a mmwsxstsm w _ Nem: ___—_ " m
723 3: si ; w § 2 3. aa § *aÉÉiaimotJV: ;M § áss más Éva És 23 Míg %S a,, 353 § Zɧ§§§§§ÉeEɧ a $$$ 055333 És
WC ** me " : 'N— _ 142, .o a" _f-z— a mmm-u) N 1533
%% É S 1000 sv. svájm §: É EÉÉ § %% 325 i í§§ Égi svájCi "! gé Én; ahá—§ § %? sxájcx
("", §? ? "s,,ísgegsjuís 43 sti"* (DN "Skgü'fámNNN 574113 rÉ *Eth—E'mvüu suísses
l * * ', (
Bankok — Bavgues 39 : 65906 281135 427 6 9'6 10 20'7 1 8 03612?) 89'7 " 98'2 § 6'01
Takarékpénztárak— Cais— * ;
ses d'Epargne. . . . 9 6312 44285 725 1 31 3 472 2 6 0 39 5 497 97'4: 13'75
Biztosítótársaságok — So- :,
eie'te's d'assurances 10i 292 6105 2426 3 139 6 83'4, 388 971: 1 2"? 612 46725 Gőzmalmok -—- Minoteries 13 : 4620 37833 822 1 03: 4 190 5'7 241 8 80 7 , 94'3 9'59
Bányák és téglagyárak —— ', f
Mines et brigueteries 25 4448 125438 2855 1 1'1 12 40 4 32 22412 585 96'8 46'69
Könyvnyomdák — Impri— ; § ; ':
meries . . . . . 120 8625i 8163, 2 25 1 * 00 8 69'6 162 052 3 304 838 6'22
Vasművek és gépgyárak ' § '
Forges et ateliers (le eon- § ; ,
struetions méeanigues . 42 14608 98712 696 8 29, 245 438 112 1'75 15 538 ! 88'8 11'15
Faipari vállalatok — Entre- ., ;
prisesdelindustr.dnbois 29, 12492 455841 383 2 4622 798 106 048 5 156 89'4 2090
Közlekedési Vállalatok — !
Communication et trans— ,
port . . . . . . . 21 5695 70965 1362 9 8'5f 4 78 37 5 88 8 837 96'3 14'34
Cukorgyárak —— Suereries 6 1545 70163 4542 —— — í— — — — 6 1000 1000 4542
Elelmiszervállalatok —
Entreprises de l'indus- ,
trie alimentaire , 9 2076! 29591 1'55 3 83" 6 91.7 1000 155 ——- —— —- —
Gáz— és Villamossági vál- —
lalatok — Gaz et 6106-
tricité . . . . . 7 4676 22431 480, —— —— 4 855 83 0475 3 145 917 30 20
Olajművek —— Huileries . 4 1505 2301 490 2 688 1 13 44 5 05 1 299 95 6 489 Sörgyárak és szeszipari
vállalatok —— Brasseries , ;
et (listilleries . . . . 12 § 5119 25540 511 ] 2'4! 7 788 12 0 076 4 18 8 880 2332 Szállodák és gyógyfürdők ,
—— Hotels et établisse- ;
ments d'eauw mine'rales 6 1425 3567 252 1 06 3 617 33'2 135 2 37'7 663 4'44 Textilipari vállalatok — _
Entreprises textiles . 12 ! 2976 17053 597 1 40 6 393 184 269 5 567 816 825
Vegyipari vállalatok —— ,
Entreprises chimigues 15; 5405 13720 278 2 88 9 590 299 128 4 322 , 701 553
Különfélevéllatok—Entre- . ) ,
prises diverses . 27 8530 40179 496, 3 , 50 13 58'7 103 082 11 363? 897 1166
Osszesen _ Total . . ,29 15125 l916133H (mi! 40 ! 69142 391)! 6-0 093 116] 54-1 ! 9440 ( 10-53
*) A huzamosabb idő óta nem jegyzett részvények darabszáma a forgalmi érték és az átlagos érték kiszámításánál figyelmen kívül hagyatott. — Le nombie par piece des actions n'étant pas cote'es depuis un certain temps n'a pas été pris en consideration lors des calculs de la valeur d'échange et de la valeur moyerme.
5— 6. szám". _,
toknál ad majd kevésbbé jó eredményt, a felértékelt mérlegek alig tüntetik el, sőt az aranyértékű adatokkal erősen ki fogják dom- borítani azt a jelenlegi részvényárfolyamok és részvényállomány alapján való értékeléssel látható körülményt, hogy a budapesti tőzsdén igen nagy, sőt többséget jelentő létszámmal vannak az olyan vállalatok, melyek, mint tőkeértékek, alig jöhetnek számba. A 298 részvénytársulat között, melyeknek papírjait tőzsdénk ezidőszerint jegyzi, 53 olyat kell kimutatnunk, melyek teljes részvényállomá- nyuknak az árfolyamszerínti értékesítésével
250000 svájci franknál kevesebbet érnek.
Idetartozik tehát az értékpapírforgalomban részes vállalatoknak több, mint egyhatoda;
a 250.000—500.000, továbbá az 500000—
l,000.000 svájci frank között hasonló szá- mítással megállapított vallalati vagyonértékek csoportjaiba 38, illetve 51 vállalat sorozódik.
A tőzsdei árképződés javítása szempontjából a felértékelés egyik legfőbb feladata bebizo—
nyítani, hogy a magyar tőzsde papírjai még mindig elég jelentékeny tökeértékeket képvi—
selnek és ez a lajstromozott részvények összértékének túlnyomó részére valószínűleg megállapítható is lesz, a fenti adatokból kitetszőleg azonban a felértékelés maga még nem fogja biztosítani azt az eredményt, hogy a magyar tőzsdei részvények között csak elég tökeerősnek látszó vállalatok részvényei szerepeljenek.
A kisértékű vállalatoknak a tőzsdei helyzet szanálá sát erősen zavaró szerepe nagyon érezhető lesz akkor is, ha meg akar- juk valósítani azt a célt, hogy a részvények összevonassanak abban az arányban, amely minden egyes darabnak bizonyos minimális aranyértékét biztosítja. Pontos számításaink szerint azoknál a részvénytársnlatoknál, me- lyeknek teljes részvényállománya a tőzsdei árfolyammal számítva 250000 svájci franknál kisebb értékű, egy részvénydarab átlagértéke 0'26 svájci frank, az előbbi számítással 250.000——500.000 svájci frank közötti érték-
,,—18,_4—
' értékkel
1 925
l
kategóriába sorozható részvénytársulatoknál 1'17 svájci frank, az 500.000——1,000.000 svájci frank közötti értékkategériába tartozó vállalatoknál l 64 svájci frank ez az átlagérték, ellenben azoknál a részvényeknél, ahol válla- latonkint a lajstromozott összes darabok
értéke az árfolyammal számítva LOOODOO
svájci franknál nagyobb, átlag 1—1 részvény—
darabra 10'53 svájci frankérték jut. Ezekből az adatokból látható, hogy a részvények megállapítandó értékminimnmának eléréséhez átlagosan 40—50-szeres, illetőleg 6—10—sze- resen nagyobb arányban kell a részvény- összevonást eszközölni a kis tőkeértékü vál- lalatok részéről forgalomba került részvé- nyeknél, mint a tőkeerő szempontjából szá- mottevő részvénytársaságok papírjaínál. Külö- nösen a kisértékű vállalatok részvényei azok, melyek a kistőkéjű közönség körében vannak elhelyezve, ezek nyujtottak legtöbb alkalmat az inflációs évek alatt a tözsdétől azelőtt távol álló közönségnek, hogy papír- jaikban való elhelyezéssel ,,mentsék" az értékveszteségtól megtakarított pénzüket.
Ennek a kistökés közönségnek nagy része a részvények értékminimumának megállapításá- val már is megszűnik tőzsdei részvények tulajdonosa lenni, mert töredékekké váló egész kötéseine'k kiegészítésére pénzzel előreláthatólag nem fog rendelkezni, ellenben ezeknek azonnali kínálatára kényszerül. A kisértékű vállalatok részvényeinél igen ké- nyes probléma tehát az összevonás, melyet esetenkint egyes speciális okok is aggályossá tesznek. Az összevonással járó névértékcsök—
kenésnek egyedül elfogadható magyarázata, hogy a rossz koronaértékű névértékösszeg aranyértékűvé változik át, nehéz azonban ezt a magyarázatot alkalmazni arra a tőzsdei forgalomban ismert részvényre, mely nem nagy idővel ezelőtt 100 svájci frank név- keríilt a tőkeelhelyező közönség kezébe és a jelenlegi árfolyamával 2 svájci franknál kevesebbet ér.
Szigeti Gyula dr.
