Beszámoló egy ausztriai tanulmányútról

SZEMLE

933

ként folytatta munkáját. Oros Iván statisztikai főtanácsosnak, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetőjének, az MKT Statisztikai Szak—

osztálya titkárának előterjesztése alapján a köz- gyűlés — elismerve és megköszönve az előző vá—

lasztás óta végzett munkát —- felmentette a veze- tőséget, és megválasztotta a Területi Statiszti—

kai Szekció új vezetőségét:

— a Szekció elnöke: Kovács Tibor statisztikai főtanácsos, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezető-helyettese;

—— a Szekció titkára: Soltész Pál statisztikai főtanácsos, a KSH Fővárosi Igazgatóságának főosztályvezető-helyet- tese;

— a vezetőség tagjai: a'r. Bara Gyula kandidátus, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tudományos rek—

torhelyettese; dr. Novák Zoltán, a KSH Baranya megyei Igazgatóságának igazgatója; Sándor István, a KSH Szolnok megyei Igazgatóságának igazgatója; Sántha Józsefné dr.

statisztikai főtanácsos, a KSH Bács—Kiskun megyei Igaz- gatóságának igazgatóhelyettese; dr. Szigeti Ernő kandidá- tus, a Belügyminisztérium Terület- és Településfejlesztési főosztályának főosztályvezetője; dr. Vukovich György kan- didátus, a Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi sta- tisztikai főosztályának főosztályvezetője.

BESZÁMOLÓ EGY AUSZTRIAI TANULMÁNYÚTRÓL

DR. KÁPOLNAI IVÁN

Az Országos Ösztöndíj Tanács támogatásával dr. Kápolnaí Iván, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat főmunkatársaként 1981-ben tanulmányutat tett Ausztriában (Bécsben és Eisenstadtban). Ennek során az osztrák—magyar statisztikai kapcsolato- kat kutatta az első világháború végéig, különös tekintettel Magyarország helyzetére és szerepére az osztrák statisztikai szolgálat keretében a kiegyezésig, valamint a két ország önálló hivatalos statisztikai szolgálatai közötti kapcsolatokra a kiegyezésgután. Az elmúlt években a szerző rend—

szerezte anyagát.

A tanulmányútról készített jelentést az alábbiakban (kissé rövidítve) közzétesszük abban a reményben, hogy ezzel segítséget nyújtunk a további kutatásokhoz. (Szerk. megjegyzése. )

A MEGLÁTOGATOTT INTÉZMÉNYEK

Könyvtárak: Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára (I. Heldenplatz); Nemzeti Könyvtár (l. Heldenplatz és Josefsplatz l.); Egyetemi Könyvtár (I. Karl Lueger Ring l.); Kereske—

delmi Minisztérium Könyvtára (l. Stubenring l.); Bécsi Kereskedelmi és Iparkamara Könyv- tára (I. Stubenring 8—10.); Bécsi Városi és Tar—

tományi Könyvtár (Rathausplatz).

Levéltárak: Állami Levéltár (Staatsarchiv I.

Minoritenplatz Z.); Hadilevéltár (Kriegsarchiv VI. Stiftgasse 2.); Közigazgatási Levéltár (Verwaltungsarchiv I. Wallner str. ő.); Udvari Kamarai Levéltár ( Hofkammerarchiv I. J ohan—

nesgasse G.); Bécsi Városi Levéltár (Rathaus- platz).

Egyéb intézmények: Központi Statisztikai Hivatal (III. Hintere Zollamtstrasse 4.); Bécs Város Kulturális Hivatala (I. Fridrich Schmidt- str.); Bécsi Egyetem Társadalom- és Gazdaság- történeti Intézete (I. Karl Lueger Ring l.);

Osztrák Tudományos Akadémia Gazdaság—, Társadalom— és Várostörténeti Bizottsága (I.

Postgasse 7.); Területtervezési Intézet (I. Franz Josef Kai 27.); Burgenlandi Tartományi Kor—

mányzat statisztikai és levéltári részlege (Eisenstadt).

KÖNYVTÁRI KUTATÁSOK

Mindenekelőtt igyekeztem a hivatalos oszt—

rák statisztikai szervek (a Statisztikai Központi Bizottság, a Kereskedelmi Minisztérium stb.) által közreadott kiadványsorozatoknak a ma-

gyar Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárá- ban föllelhető gazdag (de teljesnek korántsem mondható) gyűjteményét a hiányzó kötetek bibliográfiai adataival és esetenként rövid tar- talmi ismertetésekkel kiegészíteni. Különösen az 1867. évi kiegyezést megelőző, az önálló ma- gyar hivatalos statisztikai szolgálat létrehozása előtti időszakból származó kiadványok sok ér- tékes, számszerű és egyéb adatot közölnek Ma- gyarországról. Azt hiszem különösen fontos—

nak tekinthető a statisztika története és az ok- tatásügy szempontjából egyaránt az a (nálunk mindeddig ismeretlen) hivatalos statisztikai kiadvány, amely a magyarországi népiskolák 1851. évi viszonyairól ad gazdag statisztikai adatanyagra támaszkodó, megyei részletezett—

ségű értékelő elemzést. Az idehaza kevéssé is- mert, nagyszámú — jórészt a múlt század első feléből származó — leíró statisztikai munkák szintén viszonylag sok magyarországi vonatko- zású fejezetet (részletet) tartalmaznak.

Sikerült megbizonyosodnom arról, hogy sem az 1850. évi, sem az 1857. évi osztrák nép—

számlálásról helységenkénti részletezettségű adatokat tartalmazó kiadványokat nem tettek közzé. Az l850. évi népszámlálás magyarországi eredményeit összesítő kiadványról — mely itthoni gyűjteményünkben nincs meg — xerox—

másolatot hoztam haza.

Ráakadtam egy könyvárusi forgalomba nem került, csupán tudományos célú belső haszná- latra szánt bibliográfiai összeállításra a XIX.

századi osztrák népesség- és szociális statiszti- kai — azon belül a mezőgazdasági és ipari mun—

kaviszonyokkal foglalkozó — irodalomról. Eb—

934

ben számos magyarországi vonatkozású tétel akad, de ezen túlmenően az egész (több mint 200 oldalas) bibliográfiai kötet kitűnő szakiro—

dalmi forrás a közép-kelet-európai népesség— és szociális viszonyok történetének tanulmányo- zásához. Ebből is hoztam haza könyvtárunk számára. Kár, hogy ehhez csak az utolsó na- pokban jutottam hozzá, mert még további olyan kiadványokra irányítja rá a űgyelmet, amelyek csak a bécsi könyvtárakban — így kü- lönösen az egyetemi könyvtárban — tanulmá- nyozhatók.

Egy másik — 1978-ban megjelent, de nálunk ismeretlen — kiadvány az 1750—1918 közötti osztrák (s azon belül részben a magyarországi) agrárstatisztikáról ad összefoglaló képet, gaz- dag bibliográfiai forrásjegyzékkel és gondosan kimunkált, hosszú idősoros számszerű táblá- zatos anyaggal. (A szerző tájékoztatása szerint a kötet még kapható.)

Bibliográfiai összeállítást készítettem — a Bé- csi Kereskedelmi és Iparkamara könyvtárának jelzeteivel — a különböző kereskedelmi és ipar—

kamarák által általában rendszeres időközön- ként (évenként, ötévenként stb.) közzétett, sta- tisztikai nyilvántartásokra és felmérésekre tá- maszkodó jelentésekről, melyek jól kiegészítik a hivatalos statisztikai szolgálat viszonylag gyérszámú adatközléseit az iparforgalmi élet területéről. A kamarai kiadványok jó alapot nyújtanak Közép-Kelet-Európa gazdaságtörté—

netének regionális feldolgozásához és a külön- böző kamarai körzetek (köztük a magyarorszá- giak) gazdasági fejlettségi szintjének összeha- sonlításához is.

Tudomásomra jutott, hogy az Osztrák Tu- dományos Akadémia Gazdaság-, Társadalom és Várostörténeti Bizottsága közleménysoroza- tában a magyarországi várostörténetről 1979- ben megjelent (a KSH Könyvtárában is megle—

vő) mű második részének a — kéziratban készen álló, részben nálunk is ismeretlen múlt századi források felhasználásával összeállított Adat—

tár — kiadására pénzforrás hiányában nem ke- rül sor. (Nem lehetne módot találni itthon, vagy esetleg közös kiadásban való megjelenteté- sére?)

Eisenstadti (Kismarton) látogatásom ered- ményeként a tartományi kormányzat statiszti—

kai részlegétől több burgenlandi (népesség-, agrár-, stb.) statisztikai publikációt kaptam, és a jövőben is könyvtárunknak rendszeresen kül- denek kiadványaikból, melyek lehetővé teszik a magyarok által is lakott határszéli tartomány társadalmi—gazdasági viszonyainak behatóbb tanulmányozását.

LEVÉLTÁRI KUTATÁSOK

Levéltári kutatásaim során a Közigazgatási Levéltár (Verwaltungsarchiv) belügyminiszté- riumi fondjában ráakadtam Kőrösy Józsefnek, a Fővárosi Statisztikai Hivatal egykori európai

hírű igazgatójának sajátkezűleg írt levelére — melyről xerox—másolatot készítettem. Ugyan- csak másolatban hazahoztam a magyar keres- kedelemügyi miniszternek — a népszámlálások történetében jelentős —- átiratát osztrák kollé- gájához, melyben részletes indoklással javasol- ja, hogy az 1890. évi népszámláláskor az ún.

,,társalgási nyelv" (.,Umgangssprache") helyett az anyanyelvet (,,Muttersprache") tudakol—

ják —— amit a későbbiekben Ausztria területének cseh, lengyel, délszláv és olasz nyelvű részei is erőteljesen követeltek. A belügyminisztérium teljes - mintegy 4,5 fm, több mint 30 csomó — statisztikai és népszámlálási levéltári anyagá- nak áttekintése során találtam néhány más le—

véltári ún. ,,Hungarica"-t is, melyek azonban a népszámlálásoknak és általában a statisztikai munkának inkább csak ügyviteli részét érintik.

Tárgyuk és jelzetük feltüntetésével jegyzéket ké- szítettem ezekről is.

A Hadileve'ltárban (,,Kriegsarchiv") nem lel- tem nyomát az 1850. évi népszámlálási a- nyagnak. A Levéltár állománya legkiválóbb is- merőjének, dr. Walter Wagnernek, az osztrák hadügyminisztérium múlt századi történetéről írt kétkötetes mű szerzőjének szíves tájékozta- tása szerint bizonyossággal állítható, hogy ilyen anyag ott nincs. A Hadilevéltár több, mint 100 000 kötetes könyvtára azonban törté—

neti statisztikai szempontból is értékes publi- kációkat tartalmaz. Néhányat bevettem bibliog- ráfiai jegyzékembe.

Az Udvari Kamarai Levéltár (,,Hofkarn- merarchiv") anyagának — átépítési munkálatok miatt — csak egy kis része volt hozzáférhető a kutatás számára. A gazdag magyarországi vonatkozású állomány azonban túlnyomórészt XVI.—XVIII. századi anyagot tartalmaz és tör- téneti statisztikai szempontból is hasznosítható összeírások legfeljebb egyes városokról, falvak—

ról vagy uradalmakról találhatók, országos jel—

legű statisztikatörténeti forrásanyag a levéltár- ban nincs, amint arról dr. Anton Német, az Osztrák Allami Levéltár magyarországi szár- mazású volt munkatársa tájékoztatott.

Eisenstadtban a burgenlandi tartományi le- véltár (,,Landesarchiv") csak 1921 utáni anya- got őriz.

KAPCSOLATOK SZEMÉLYEKKEL, INTÉZMÉNYEKKEL

Kiutazásom előtt szakmai kapcsolatban sen- kivel nem álltam. Ismertem viszont dr. Győri Vilmos fötanácsost az Osztrák Központi Sta- tisztikai Hivatalból, aki néhány évvel ezelőtt hivatalunkban előadást tartott az osztrák la—

kásügyi mikrocenzusról, és könyvtárunkat is meglátogatta, ahol éppen én lehettem segítségé- re egyes statisztikai kiadványok megszerzé—

sében.

Győri Vilmos kezdettől fogva nagy segítsé- gemre volt ausztriai tanulmányutam során.

SZEMLE

935

Összeismertetett dr. Kurt Kleínnel, az osztrák történeti statisztika egyik legkitűnőbb művelő- jével: főleg népesség- és településtörténeti pub- likációi ismertek, és elsősorban az 1850—es évek- beli népszámlálásokkal kapcsolatban hasznos eligazítást kaptam tőle.

Győri Vilmos készítette elő eisenstandti uta- mat is a tartományi kormányzat statisztikai részlegén, ahol Mag. Péter Csoknyai, a levél- tárból pedig dr. Johann Seedoch volt segítsé- gemre. Utóbbi, egyik nemrég megjelent burgen- landi — s egyben magyarországi — igazgatástör- téneti tanulmányával ajándékozott meg, és ő szerzett ezenkívül a statisztikai és levéltári rész—

leg közös ajándékaként egy példányt a Felső- őrről készült — tartalmában és kiállításában egyaránt reprezentatív — helytörténeti monog—

ráiiából, amely a hazai szaklapokban is kellő méltatást érdemelne.

Külön köszönet illeti Győri Vilmost azért is, hogy szívességből, a magyar statisztika német nyelvterületi ,,renomé"-jának szolgálatában gondosan átnézte, és észrevételeivel látta el a magyar Központi Statisztikai Hivatalról készi- tett német nyelvű tájékoztató kiadványunkat, valamint a német nyelvű 1981. évi statisztikai zsebkönyvünket, és készségét nyilvánította a jö—

vőben is — hivatalos felkérésre — ilyen jellegű lektorálási munkák végzésére.

Levéltári kutatásaimhoz kezdettől'fogva sok segítséget kaptam Ress Imrétől, az Allami Le—

véltárban (Staatsarchiv) működő magyaror- szági levéltári delegátustól: személyesen elkí—

sért a Közigazgatási Levéltárba, ahol Mag.

Peter G. Fischerrel, az Udvari Kamarai chél—

tárban pedig dr. Anton Némettel hozott össze.

Ezenkívül az eisenstadti Tartományi Levéltárat is értesítette telefonon látogatásomról.

A Hadilevéltárban Arokaí Lajos és Hunyadi István magyarországi levéltári delegátusok vol- tak segítségemre.

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárá- ban (vezetője dr. Alfréd Dohnal) — mint a ma—

gyarországi társintézmény alkalmazottja — mindvégig szinte megkülönböztetett, előzé- keny, kollegiális támogatásban részesültem.

Az irodalomkutatásban különösen nagy segít—

ségemre volt Richard Haas, a könyvtár állo- mányának elismerten legjobb ismerője és dr.

Gehard.

Másik könyvtári bázisom Ausztria legna- gyobb könyvtára, a több mint 2 millió kötetes Nemzeti Könyvtár (Österreichische National- bibliothek) volt. A Központi Statisztikai Bizott- ság kiadványain kívüli gazdaságstatisztikai anyagban való tájékozódásra kiegészítésül a Kereskedelmi Minisztérium körülbelül 150 000 kötetes könyvtára szolgált — amely egyben ál- talános Gazdasági és Műszaki Dokumentációs Állomás funkcióját is betölti. A kamarai kiad- ványoknak a Bécsi Kereskedelmi és Iparkama- ra hasonló kötetszámú könyvtára volt a leg- jobb lelőhelye.

A Bécsi Városi és Tartományi Könyvtárban (Wiener Stadt— und Landesbibliothek) — Auszt—

ria negyedik és Bécs harmadik legnagyobb (kö- rülbelül 400 000 kötetes) könyvtárában — ugyan- csak sikerült magyarországi vonatkozású sta—

tisztikai jellegű kiadványokat találni.

Viszonylag kevesebb idő jutott a mintegy 1,8 millió kötetes Egyetemi Könyvtárban (Bécs és egész Ausztria második legnagyobb könyv- tárában) való kutatásra. (Itt érdemel említést, hogy egyik könyvtárban sem találkoztam a ná—

lunk általában szokásos Egyetemes Tizedes Osztályozási ún. [ETO] rendszerű katalógus—

sal, hanem a szerzői betűrendes katalógus mel- lett tárgyszó és esetleg földrajzi katalógust használnak.)

A Bécsi Egyetem Társadalom- és Gazdaság- történeti Intézetében (Institut für Sozial— und Wirtschaftgeschichte) dr. Roman Sandgrubert volt szerencsém megismerni, aki nemcsak az osztrák agrárstatisztika 1750—1918 közötti tör—

ténetét dolgozta fel számunkra is példamutató módon, hanem több más — főleg hosszú statisz- tikai idősorokra támaszkodó — történeti sta—

tisztikai tanulmányt is írt. Ezek különlenyo- matain kívül általa jutottam hozzá a már emli—

tett, rendkívül értékes történeti népességsta-

tisztikai és szociális statisztikai bibliográfiai kötethez is.

Bécs város Kulturális Hivatala (Kulturamt der Stadt Wien) Tudományfejlesztési Osztályá- nak vezetője, prof. dr. József Varga meghívá- sára részt vehettem az Osztrák Tudományos Akadémia kiadásában megjelenő, XIX. századi osztrák (és magyar) Eletrajzi Lexikon szerkesz- tőbizottságának évi közgyűlésén, ahol több ve- zető osztrák történésszel ismerkedhettem meg, és meghallgathattam a csehországi Tábor város levéltára vezetőjének szinvonalas előadását Csehország múlt századi társadalmi és kulturá—

lis életének alakulásáról. Prof. Varga révén megismertem a Városi Kulturális Hivatal veze—

tőjét — aki értékes művészeti albummal ajándé- kozott meg —— és dr. Bertha Wohlrab főtanácsos- nőt is, aki a Bécsi Városi Levéltárban segített tájékozódni.

Fölkerestem még a Területtervezési Intézet (Institut für Raumplanung) Könyvtárát is, ahol örömmel vennék, ha a magyar demográfiai iro- dalomról egy tájékoztató kiadványt kapnának.

(Az Intézet egyik vezető kutatója a magyaror—

szági származású dr. Cserján Károly.) A COLLEGIUM HUNGARICUM

SZOLGÁLTATÁSAIRÓL

A város központjához közel eső Collegium Hungaricum VII. emeletén kapott háromágyas tágas szoba kényelmes elhelyezést nyújtott. Az épületben elhelyezett könyvtár használata ré—

vén az alapvető kulturális és általános tájéko- zódási igényeket is ki lehetett elégíteni. Kelle- mes meglepetés volt a könyvtár ellátottsága Ma-

936

gyarországról szóló német nyelvű reprezentatív prospektusokkal és dokumentációs anyaggal.

Külön említést érdemelnek a Collegium Hun—

garicumban szervezett színvonalas művészeti kiállítások, zene-estek és filmvetítések. A Col- legium Hungaricumban kapott szolgáltatá- sokért és a sokoldalú személyes segítőkészségért ezúttal is köszönetet mondok.

ÖSSZEGZÖ MEGÁLLAPíTÁSOK

]. A jóváhagyott tanulmányúti munkaterv alapján folytatott kutatások, valamint az egyes intézményekkel és személyekkel létesített kap- csolatok eredményeképpen a Központi Sta- tisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálata és a KSH Levéltár —— ajándékok és xerox—másolatok útján -— eddig ismeretlen egy- ségekkel gyarapodott és lehetőség nyílt továb- bi állománygyarapodásra. Javaslatot tettem Könyvtárunk gyűjtőkörébe vágó művek be- szerzésére, a hazai szakmai lapokban való is- mertetésükre és fölvetettem egy Bécsben ké- szült magyarországi várostörténeti statisztikai adattár kéziratának esetleg közös kiadásban való megielentetésének gondolatát is.

2. A kutatások során talált magyarországi vonatkozású ausztriai levéltári iratokról készí—

tett jegyzék és a bécsi könyvtárak állományában levő statisztikai jellegű kiadványokról összeál- lított bibliográfia gazdagítja a hazai népesség-, gazdaság- és társadalomtörténeti kutatások for—

rásbázisát és a rendelkezésre álló levéltári, illet—

ve könyvtári jelzetek megkönnyítik az egyes források másolatban való megszerzését, vagy más módon való hozzáférését.

3. A felkutatott forrásanyag fokozatos ittho- ni feldolgozása keretében egyik feladat a ma- gyarországi adatokat (is) tartalmazó osztrák statisztikai jellegű kiadványokról értékelő, ösz- szefoglaló áttekintés készítése. A továbbiakban sor kerülhetne az osztrák és a magyar adatköz- lő statisztikai kiadványok összehasonlító tartal—

mi és bibliometrikus vizsgálatára, amely az osztrák statisztikai és könyvészeti szakkörök érdeklődésére is számot tarthat.

4. A tanulmányút időbeli korlátozottsága miatt nem sikerült minden területen a kívánt mélységű feltáró munkát elvégezni és a felkuta- tott anyag feldolgozása során minden bizony- nyal még újabb hiányosságok merülnek fel.

Szükségesnek látszik tehát a további szoros kapcsolattartás az osztrák intézményekkel és személyekkel.

5. Ausztriai tanulmányutam alatt valameny- nyi meglátogatott osztrák intézménynél a leg- nagyobb segítő- és együttműködési készséggel találkoztam. Végezetül álljon itt a hazahozott művek és xerox—másolatok jegyzéke:

1. A burgenlandi tartományi kormányzat statisztikai részlegének (Abteilung IV.; vezető: mag. Peter Csoknyai) ajándéka:

— 50 Jahre Burgenland, 1921—1971. Heft 1. 81 p., Heft 2. 65 p.

— Die Bevölkerungsentwicklung im Burgenland zwischen 1923 und 1971. 1976. 112 p. Tabellenteil 292 p.

— Landwirtscbaft im Burgenland 1921—1971. 1l4 p.

—— Landtagswahlen im Burgenland 1945—1972. 1977.

Textteil 75 p. Tabellenteil 1043p.

— Landtagswahlen im Burgenland 1977. 1978. 107 p.

— Bescháftigung und Bildung der Jugend im Burgenland, 1980. 78 p.

2. A Bécsi Egyetem Gazdaság— és Társadalomtörténeti Intézetének — személy szerint Roman Sandgrubernek — ajándéka:

— Dr. Chris-tel Durdik: Bibliographischer Abriss zur Be- völkerung- und Sozialstatistik der Habsburger—Monarchie im 19. Jahrhundert. Wien. 1974. 209 p.

3. Xerox—másolat az osztrák Központi Statisztikai Hi- vatal Könyvtárában levő eredeti példányról:

— Die Volksschulen in Ungarn, Croatian, Slavonien und in der Vojvodschaft Serbien (mit dem Temeser Banate) im Jahre 1851. 43 p. Mítteilungen aus dem Gebiete der Sta- tistik. Zweiter Jahrgang Heft 3. 1853.

—- Uebersicht des Bevölkerungsstandes des Kronlandes Ungarn im Jahre 1850 nach der ámtlichen Vokszáhlung.

Ofen 1851. 7 p.

4. Xerox—másolat a'íKözigazgatási Levéltárban talált iratokról:

- Kőrösy József levele a Statisztikai Központi Bizottság- hoz, 1881. május 25. 1 lap;

-— A magyar kereskedelemügyi miniszter levele osztrák kollégájához népszámlálási ügyben. 1890. május 22. 7 lap.

MAGYAR SZAKIRODALOM

KOCKÁZATI TÖKE.

INNOVÁCIÓS VÁLLALKOZÁSOK úr TíPUSU FINANSZíROZÁSA

Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár.

Budapest. 1988. 266 old.

A kötetet, mely az Országos Műszaki Fej- lesztési Bizottság (OMFB) egyik témabizottsá—

gában kidolgozott tanulmány felhasználásával készült, Jávorka Edit állította össze és szer- kesztette. A témabizottság vezetője: Gadó Ottó;

tagjai: Bácskai Tamás, Birman Erzsébet, Bott- ka Sándor, Kardos Péter, Polgár Endre, Róna- széki Bella, Temesi Sándorné voltak.

A legutóbbi időben sorozatban jelentek meg a tőkéről, a tőkevagyonról, a tőke— és pénz-

piacról, a részvényről, a kötvényről szóló köny—

vek, tanulmányok, értekezések. Nem is beszélve arról, hogy a tőke tulajdonlása és értékelése egy-két év óta a (gazdaság—) politika egyik leg- izgalmasabb kérdése lett.

Ebbe a sorozatba illik bele az OMFB kiad—

ványa a kockázati tőkéről. A Statisztikai Szem- le olvasóiban joggal merül fel a kérdés, hogy miért foglalkozunk ezzel a statisztikától látszó- lag távoleső témával e hasábokon? A gyökeres reformok korát éljük és úgy véljük, hogy ennek konzekvenciáit a gazdaságstatisztikának is figyelembe kell vennie. Átalakuló gazdaságunk—

ban a statisztikának is számos új feladatot kell vállalnia és — véleményünk szerint — ezek közé