Schäfer, D. – Wittmann, P.: Az árnyékgazdaság meghatározása és felmérése

STATISZTIKA! lRODALMl FIGYELÖ

323

is készítettek. Például a reálbérminimum el- aszticítása megközelítően —0,3 volt, ami azt jelenti, hogy a reálbérek 10 százalékos nö—

velése -— az egyéb tényezők változatlansága esetén — ezúttal 3 százalékkal csökkentette a foglalkoztatottságot. Vizsgálták azt is, hogy a munkanélküli—segély és más ilyen jut—

tatások hatnak-e az általános foglalkozta—

tottságra. de nem észleltek kézzelfogható összefüggést. Kutatták az ágazati termékek áralakulásának és az értékesítésnek a beta- lyását is, külön a munkaerő—keresletre és kü- lön magára a bérminimumra. Ezt követően bővítették az egyenletrendszerbe épített ele- mek körét. Kiderült, hogy mivel az árbevétel nagysága érzékenyen befolyásolja a munka- erőköltség arányát és a fizethető minimális béreket, ezzel is számolni kell. A növekvő munkaerőköltség—hányad az élőmunkána'k

holtmunkával való helyettesítésére ösztönöz—

het, ami egyrészt szintén szűkíti a foglalkoz- tatottságot, másrészt visszatoghatja a ter- mékkibocsátást, megint csak korlátozva a munkaerő-igénybevételt.

A szerzők befejezésül röviden kifejtik, hogy miként javíthatnák tovább az adatbázist és az alkalmazott modellt.

(Ism.: Somogyi Miklós)

SCHÁFER, D. — WlTTMANN. P.:

AZ ÁRNYÉKGAZDASÁG MEGHATÁROZÁSA ÉS FELMÉRÉSE

(Zur Abgrenzung und Erfassung der Schattenwirt- schaft.) — Wirtschaft und Statistík. 1985. 8. sz. 618—

623. p.

A tanulmányt a Német Szövetségi Köztár- saság Szövetségi Statisztikai Hivatalának munkatársai az Európai Gazdasági Közössé- gek országai statisztikai hivatalai vezetőinek 1985 májusában Heerlenben tartott konfe—

renciájára készítették. A konferencia tárgya a EGK tagországai statisztikáinak felépítése volt, előtérbe helyezve a politikai jellegű in- formációk kielégítése iránti igények proble—

matikáját. Ezzel kapcsolatban foglalkoztak az .,árnyékgazdaság" meghatározásának lehe- tőségeivel és korlátaival is.

A tanulmány először az árnyékgazdaságra vonatkozó információigényt határozza meg.

A második részben az árnyékgazdaság fo—

galmi meghatározását és behatárolását vizs—

gálják (: szerzők. a harmadik részben a ren—

delkezésre álló adatokat ismertetik. Végül a hivatalos statisztika erre vonatkozó feladatai—

ról tesznek említést.

Az árnyékgazdaságra vonatkozó leggyak- rabban igényelt információk a következők:

—- milyen méretű az árnyékgazdaság;

—- milyen a hivatalos és az árnyékgazdaság közöt—

ti arány, és ez hogyan változik;

—- mi az oka az árnyékgazdaság megjelenésének;

— milyen jelentőségűek az egyes okok az árnyék- gazdaság növekedésében;

— hogyan lehet a hivatalos statisztika által mone—

táris alapon az árnyékgazdasági tevékenységet érté- kelni.

Gyakran éri olyan kritika a politikusokat, hogy a hivatalos statisztika makroökonómiai jelzőszámai alapján téves döntéseket hoz—

nak. Ezt elsősorban arra alapozzák, hogy az árnyékgazdaság felmérésének elmaradása megzavarja az információs rendszert. Ennek következtében sokan úgy vélik. hogy a hiva- talos statisztika az inflációs rátát és a mun—

kanélküliségi hányadot túl magasra, a gaz- dasági növekedést és a munkatermelékeny- ség növekedését pedig túl alacsonyra érté- keli. A hivatalos statisztika erre válaszolva arra utal, hogy nem a színvonal az elsődle—

ges, hanem annak változása, így ha a hivo- talos és a nem hivatalos gazdaság aránya időben állandó vagy csupán lassan változik, akkor a makroökonómiai jelzőszámok megfe—

lelő alapot nyújtanak a politikai döntések—

ben. Kétségtelen azonban. hogy az egyes politikai területekre vonatkozóan eltérő in- formációs igények merülnek fel az árnyék- gazdaságot illetően, mégpedig:

- pénzügypolitika: az árnyékgazdaság csökkenti az adóbevételeket (a be nem jelentett jövedelmek utáni adók. az ún. ,,számla nélküli üzletek", a ki—

eső vámbevétel);

—— társadalompolitika: az illegális termelőtevé- kenység a kieső bevételek miatt csökkenti a társa- dalmi juttatásokra fordítható összeget;

— vélelmezhető, hogy a transzfer—kifizetések előse—

gitik az illegális termelőtevékenységet, mivel az eb.

ből eredő bevételek és a transzfer—fizetések (például a munkanélküli segély) együttes összege olyan ma—

gas, hogy a hivatalos munkavállalás iránti vonzás igen csekély;

-— fontos szerepet játszik a lakosság ellátásában az önellátó gazdálkodás — mindenekelőtt a háztar- tásban folyó termelőtevékenység —-. így szükséges a hivatalos gazdaság és az önellátó gazdaság közötti arány megismerése is;

— munkaerő- és foglalkoztatási politika: a mun.

koerőhelyzet megítéléséhez szükséges az illegális ter- melőtevékenyse'gben résztvevők adatainak ismerete és az illegális termelőtevékenység elterjedésének meghatározása az egyes gazdasági területeken; kü- lönösen fontos az illegális foglalkoztatásról szóló adatok ismerete;

— irányítási politika: az árnyékgazdaság zavarólag hat a versenyre: fontos annak ismerete, hogy a sza- bályozó rendszer milyen mértékben lenne képes az illegális termelő*evékenység korlátozására:

—- gazdasági bűnözés: a gazdasági bűnözés a het- venes évek óta növekszik (adócsalás. software vagy számitógépidő—lopás stb.). az ellene folyó harchoz szükséges valamennyi bűnözési forma gyakoriságának és az okozott kár értékére vonatkozó adatok ismere-

te.

Az általános és a politikaorientált infor- mációszükségletek bemutatása rávilágit az árnyékgazdaság nagy jelentőségére. A szer—

zők véleménye szerint a hivatalos statiszti- kának jelentős erőfeszítéseket kell tennie, hogy az árnyékgazdaságnak legalább egyes részterületeiről a valósághoz közelebb álló kinyilatkoztatásokat tehessen.

324 STATISZTIKAI 'lRODALMl FlGYELÖ

Az árnyékgazdaság fogalmának meghatá- rozásához. az adatok fel'has'ználásátólíüggő- en különféle vizsgálatok szükségesek. A pénz- ügypolitikában az adókiesések becslése igen fontos, ugyanakkor a háztartási termelőfo- lyamatok adómentes területe ilyen összefüg- gésben nem jelentős. szociálpolitikai meg—

gondolások alapján azonban lényeges sze—

repe lehet.

A fogalmazás sokfélesége és zavarai szük- ségessé teszik egységes fogalomrendszer meghatározását. A hivatalos statisztika részé- re a lehetőségek szerint széles meghatározás célszerű, nehogy olyan részek maradjanak fí—

gyelmen kívül, amelyek bizonyos kérdésfelte—

vések esetében nagy jelentőségűek. A szer- zők megjegyzik. hogy az értékalkotó és a nem értékalkotó tevékenységeket az árnyékgazda- ságban is elkülönítve kell kezelni, a makro- szintű számításoknál csak az előbbiek veen- dők figyelembe, hogy beépíthetők legyenek a nemzetgazdasági elszámolások rendszeré-

be.

Az EGK országaiban számos vizsgálatot hajtottak végre az árnyékgazdaság méreté—

ről és változásairól.

Ezekre a fogalom tartalmi különbözősége, a vizsgálatok eltérő célkitűzései és a külön- böző módszertani eljárások sokfélesége jel- lemző. A vizsgálatok alapvetően közvetlen és közvetett módszerekkel történnek. A közvet- len módszerek primer és szekunder statiszti- kai tevékenységre bonthatók. A primer fel—

mérések során rendszerint név nélkül törté- nik a kikérdezés. lgy egyaránt megragadha- tó az árnyékgazdaság és az önellátó gazda—

ság. azaz részletes információ nyerhető:

—- az egyes árnyékgazdaságl tevékenységek elter- jedéséről.

—- az árnyékgazdaságban foglalkoztatott személyek jellemzőiről.

-— a tevékenységek típusairól.

-— a végzett munka minőségéről,

- az egyes tevékenységek iránti igényről.

— a tevékenységek, illetve a kereslet motivációi- ról.

A primer adatfelvételek segítségével olyan adatok nyerhetők, amelyek felszorozhatók. Az ilyen kikérdezések beépítése a statisztikai rendszerbe javíthatja az eredmények össze- hasonlíthatóságát, és teljesebbé teheti a statisztikai rendszert. A közvetlen módszer ellen szól az, hogy nagyon időigényes, kér- déses az információk megbízhatósága, és magasak a költségek. llyen módszerrel az órnyékgazdaságnak csak egyes részterületei tárhatók fel még az anonimitás biztosítása mellett is. A primer felmérésre jó példa az önellátó gazdaság vizsgálata során az idő—

mérleg összeállítása.

A szekunder statisztikai tevékenységgel megkísérlik, hogy meghatározott árnyékgaz- dasági tevékenységek nagyságára és időbeli változására vonatkozóan a meglevő hazai

és nemzetközi adatokból vonjanak le követ;

keztetéseket. llyen vizsgálatra került sor pél- dául az Egyesült Államokban az adófizetők közül kiválasztott minta felhasználásával, a_—

melyek során a be nem jelentett jövedelmek—

re végeztek becslést. A másodlagos statisz—

tikai adatok alapján történő vizsgálatnál meg kell jegyezni, hogy az ilyen elemzések csak az árnyékgazdaság egyes részterületeire vé—

gezhetők el.

A közvetlen módszereken kívül természete—

sen közvetett módszerek is felhasználhatók, mint például:

-—- a monetáris becslések, amelyek a készpénzfor—

galom alapján kísérlik meg az árnyékgazdaság ala—

kulását követni:

—— munkaerőpiaci becslések, amelyek a hivatalos _ és a tényleges keresők közötti különbségeket vizsgál—

ják;

— adóbecslések, amelyek az adóstatisztikai adatok eredményeit hasonlítják össze a más forrásokból (például nemzetgazdasági elszámolások) levezetett adatokkal;

— a társadalmi termék keletkezése és felhaszná- lása közötti különbségek vizsgálata.

A különféle módszerek eredményeképpen kapott becslések 1980- ban a Német Szövet- ségi Köztársaságban 4 és 35 százalék közé helyezik az árnyékgazdaság bruttó társadal- mi terméken belüli hányadát. Bár rendkívül sok módszer ismert, megállapítható, hogy az eredmények alig megbízhatók.

Az eddig ismertettekből kitűnik, hogy az árnyékgazdasággal kapcsolatos vita egyrészt fontos és időszerű, másrészt azonban sem hi- vatalos, sem nem hivatalos részről nincsenek kielégítő adatok. A szerzők szerint a követ- kező lényeges tevékenységek elvégzése szük- séges a hivatalos statisztika területén:

1. a nemzetközi hivatalos és nem hivatalos szá- mítási módszerek összegyűjtése,

2. konzisztens fogalmi rendszer kialakítása, 3. megfelelő mérési alapelvek kidolgozása.

Az árnyékgazdaságra vonatkozó statiszti—

kai rendszer kidolgozása hosszú időt vesz igénybe. Ehhez szükséges az elsődleges és a másodlagos statisztikai módszerek tovább- tejlesztése. Látható, hogy még az árnyékgaz—

daságra vonatkozó adatok tökéletesítése ese- tén is nagyobb hibalehetőséggel kell szó—

molni a jövőben, mint például a nemzetgaz- dasági elszámolások jelenlegi számítási mód- jánál. A különösen nehéz statisztikai prob- lémák miatt szükséges annak vizsgálata.

hogy a hivatalos statisztika belátható időn belül végezzen-e egyáltalán számításokat az árnyékgazdaság elterjedéséről és fejlődésé—

ről, s hozza-e azokat nyilvánosságra. A szer- zők véleménye szerint a hivatalos statisztika feladata elsősorban az lenne. hogy sokol—

dalúan alkalmazható kiinduló adatokról gon—

doskodjék.

(Ism.: Lutzer György)