Korjagina, T. I.: Árnyékgazdaság a Szovjetunióban

594

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

lOO-nál több főt foglalkoztató vállalatok már nem tartoznak ebbe a kategóriába. Az olasz

kisvállalkozások legfontosabb csoportját a kéz- műipari vállalatok alkotják. A törvény szerint ebben a kategóriában a vállalat legfeljebb 22

főt foglalkoztathat, és számos adó— és biztosí- tási kedvezményben részesül. Ez a réteg Olasz—

országban megkülönböztetctt társadalmi és politikai helyzetben van, közvetlenül képes

hatni a politikai folyamatokra. Ezzel szemben Nagy-Britanniában a kisvállalkozások külön-

féle képviseleti testületekhez tartoznak, nem- egyszer olyanokhoz, amelyeknél a nagyválla—

lati szféra az uralkodó. Ebből következően a

két országban a kisvállalkozók érdekképvise—

lete, politikai súlya és jelentősége igen eltérő, Az olasz kézműipar egyesülete, a Confedera- zione Nazionale dell' Artigianato (CNA) a

kézművesek érdekeit képviseli a különféle he—

lyi és központi kormányzati tárgyalásokon és lobbikban. Érdekegyeztető megbeszéléseket

folytat a szakszervezetekkel és a nagyvállala—

tok ke'pvisclőivel. Emellett számos szolgáltatást

nyújt például pénzügyi téren (könyvelés, ta-

náCSadás). lízing, export és bankügyletek bo- nyolításában, ad hoc szerződéseknél. Intéz- ményes formában segitseget ad a piackutatás-

hoz, tervezéshez, fejlesztéshez, információs ügynökségek alapításához. A helyi önkormány- zatok hathatós támogatásával műhelyépülete—

ket létesít kisvállalkozók számára. Erdekes to-

vábbá, hogy a helyi önkormányzatok pártállá—

suktól függetlenül támogatják és szolgálják a

kisvállalkozásokat. mivel az ennek a társadalmi

rétegnek nyújtott szolgálat túlnő a pártpolitikai érdekeken, Például Emilia—Romagna tarto—

mányban a munkavállalók 58 százaléka olyan

cégnél dolgozik, amelynél a foglalkoztatottak

száma nem éri el a 20 főt, és a vállalkozások

42 százaléka a kézműveseké, így hát nem meg—

lepő, hogy a helyi hatóságok politikailag is ér- dekeltek a kisvállalkozások támogatásában.

A brit kisvállalkozók között igen nagy a tár- sadalmi és gazdasági szóródás. A különféle brit érdekvédelmi testületek és klubok az önállók—

nak és kisvállalkozóknak csupán mintegy 5 szá- zalékát képviselik. Még csak meg sem kísérli senki ezt a vállalkozói réteget valamilyen ösz- szefogó szervbe tömöríteni. A helyi önkormány zatok szerepét a kisvállalkozások támogatásá- ban a politikai erők intenzitása határolja be.

A brit nemzetgazdaság kilenc ágában 18 elemző tanulmány készült, és megállapították, hogy a kisvállalkozások üzleti részesedése hosszú távon

hanyatlik. Ezen megpróbáltak javítani, és ter-

vezetéket dolgoztak ki a kisvállalkozások fej- lesztésére. A kisvállalkozások alapításának és növekedésének egyik fő korlátja a pénzhiány,

de hiányzik a vállalkozói szellem is. A kisvál—

lalkozói lendület felélesztésében nagy szerepe

lenne a kutatási támogatásoknak, konzultá—

cióknak, szakmai továbbképzésnek. A kisvál—

lalkozók csak igen keveset tudnak a különféle

kormányzati segítségen kivüli támogatások le-

hetőségeiről és az ilyen jellegű értesüléseik nem is pontosak. A brit Ipari és Kereskedelmi Mi—

nisztérium megpróbálta rendszerezni és közért-

hetóvé tenni a kisvállalkozásokat támogató tervezetet a következők szerint:

— a helyi és központi kormányzat közösen olyan trösz- töt hoz létre, amely támogatja a nagyvállalati szakértők bevonását a kisvállalkozásokba;

— a helyi önkormányzatok széles körű és eltérő termé- szetű támogatások nyújtását tervezik;

— tudományos támogatást nyújtanak a esúcsteeltnológiát képviselő kisvállalkozásoknak;

— a munkaerő-szolgálat vezetőképzési és üzletfejlesztési gyakorlatok bevezetését tervezi;

—— a nagy cégek tevékenységi területükön bizonyos kere- tek között támogatják a kisvállalkozásokat.

A tervezett támogatások hatékonyságát rész- ben a kisvállalkozások fejlettségi szintje, rész- ben a különféle intézményi keretek nagymér—

tékben befolyásolhatják. Olaszországban a kéz-

műves réteg politikai és törvényi elkülönülése önerősítő tényező. Míg ezek testületeiken ke- resztül hatékonyan szállnak síkra érdekeikért

helyi és országos szinten, a brit kisvállalkozók- nak nincsenek ilyen Csatornáik, eltekintve a Kereskedelmi Kamara periférikus szerepétől.

Ez utóbbiak politikai lobbijának hatása meg- lehetősen gyenge, noha a kisvállalkozók klub—

mozgalmának szervezete erőfeszítéseket tett a

pénzügyi terhek és az adó mértékének mérsék—

lésére vagy átképzés engedélyezésének megszer—

zésére.

Az olasz és a brit kisvállalatok összehason-

lításánál figyelembe kell venni az országok el—

térő intézményi rendszerét. A kutatásnak ki

kell terjednie a gyakorlati fejlesztési problémák osztályozására olyan területeken, mint a pénz—

ügyi ellenőrzés, a számbavétel, a piaci munka és a szakértelem megszerzése. Ugyanakkor

figyelembe kell venni, hogy a kisvállalkozások kapcsolataikban (vevők, együttműködők, szál—

lítók) különféle nehézségekkel állnak szemben

Az ismertetett áttekintés elméleti jellegű, a gyakorlatban nagy valószínűséggel a külső

kapcsolatok nélküli kisvállalkozások függenek egy vagy néhány nagyvállalkozástól.

(Ism.: Deáky Györgyné)

KORJAGIXA, T. I.:

ÁRNYÉKGAZDASÁG A SZOVJETUNIÓBAN

(Tenevaja e'konomika. Analiz, occnki i prognozü.) — Iz- veszliju Akademíi Nauk SZSZSZR. l990. 6. sz. 73-83. p.

Egyesek szerint az árnyékgazdaság elkerül—

hctetlen velejárója a szovjet gazdálkodási rend—

szernek. E jelenséghez gyakorlatilag mindenki,

a fogyasztók, a termelők és az irányító appa-

rátus is hozzászokott. Társadalmi megitélése ugyanakkor egyre inkább negatívvá válik, ami-

hez a gazdasági maffiák bírósági vizsgálata is

hozzájárult.

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

595

Az árnyékgazdaságról az 1960-as években je-

lentek meg a szakirodalomban az első elem-

zések, de ezek a kérdésnek csak egyes vonatko- zásait érintették.

Az ilyen irányú ágazati szintű elemzések az 1970-es években kezdődtek a lakossági szol-

gáltatások felmérése keretében, míg makro—

gazdasági vizsgálatokra csak az l980-as évek—

ben került sor a Tervhivatal Gazdaságkutató

Intézetében. (A tanulmány szerzője egyike volt

a munka irányítóinak) Az akkori vizsgálatok a piac egyensúlyhiányának felszámolását célzó

törekvéssel voltak kapcsolatban. Gyakorlatilag

arról volt szó, hogy a nem legális szolgáltatá—

sok számottevő mennyisége miatt, ha ezekre nem voltak tekintettel, a lakossági szolgáltatá-

sok előrejelzéseinek megbízhatósága erősen kér- désessé vált.

Az árnyékgazdaságba az alábbiakat sorolja a

szerző: nem hivatalos gazdaság (a hivatalos

statisztikában meg nem jelenő árutermelés és szolgáltatások), fiktív gazdaság (spekulációs

ügyletek, vesztegetés és mindenféle becsapás),

földalatti gazdaság (törvény által tiltott gaz- dasági tevékenységek).

Az árnyékgazdaságra vonatkozó számítások

információs bázisául a Tervhivatal folyamatos fogyasztásmegfigyelése, a lakossági jövedelmek és kiadások mérlege, a költségvetési adatok,

különféle szociológiai felmérések, a miniszté—

riumok és főhatóságok ágazati statisztikái, va—

lamint a különböző szakértői vélemények szol- gáltak.

Az árnyékgazdaság működésének alapvető

tényezője a fogyasztási cikkek keresletének és kínálatának egyensúlyhiánya, kevésbé finoman fogalmazva az áruk és szolgáltatások kínála—

tának nagymértékű hiánya. A lakosság jövedel—

mei 1971 és 1985 között a Szovjetunióban több mint háromszorosára nőttek, ezzel az emelkedéssel a B szféra ágazatai és a szolgál-

tatások nem tudtak lépést tartani. A lakosság

jobb híján takarékba tette a pénzét: az em- lített időszakban a takarékbetét-állomány négy

és félszeresére növekedett. A kényszermegta-

karitás megzavarja a pénzforgalmat, a lakos- sági kiadások szerkezetének torzulása pedig

megtévesztő keresletet jelez a termelő és szol- gáltató ágazatok felé.

A kereslet és a kínálat egyensúlyának hiánya

az ily módon elkerülhetetlen inliáción keresz—

tül is támogatja az árnyékgazdaság terjedését:

az életszínvonaluk megőrzésére törekvő dol—

gozók az árnyékgazdaságban keresik a jövede—

lemkiegészítés forrását. Az árnyékgazdaság a kínálati oldalon mutatkozó hiány kielégítésé—

vel ugyanakkor lehetővé tette a kedvezőtlen gazdasági szerkezet fennmaradását. Utóbbi erősen destabilizáló tényező nemcsak a társa- dalmi-gazdasági életben, hanem politikai vonat—

kozásban is.

A kisiparosok ellen indított ideológiai és

pszichológiai hadjárat következtében számuk

az 1960. évi 100 000 körüliről l973—ra 10 OOO-re csökkent. Ezt követően az Alkotmány 17.

paragrafusa megerősítette az állampolgárok egyéni munkavégzési jogát, ami a kisipar mel—

lett a mezőgazdaságra és a lakossági szolgál-

tatásokra is kiterjedt.

A pénzügyi szervek adatai szerint a magán—

praxist folytató orvosok, fogtechnikusok és tanárok száma 1985-ben 3505 fő volt. Kere-

setük nem jelentős, inkább csak kereset-, il-

letve nyugdíjkiegészítés. Az előbbieknél jelen- tősebb, 1985-ben 152 000 fő volt a lakást bérbe- adók száma. A bérbeadásból származó éves jö- vedelem átlagosan 597 rubelt tett ki.

A magántevékenységet folytatók kiegészitő jövedelmének adója tevékenységtől f üggően 12

és 29 százalék között változott (előbbi szám az asztalosokra, utóbbi az orvosokra érvényes).

Az átlagos jövedelemadó 1985-ben 25 százalék

volt.

A gazdaság nem legális szektorában jelenleg

mintegy 30 millió személy tevékenykedik, ami több mint a népgazdaságban foglalkoztatottak 20 százaléka. Az l960-as évek elején részese- désük még 10 százalék alatt volt. Az árnyék—

gazdaságba kerülő pénzmennyiség közepes becslés szerint 100 milliárd rubelre tehető. Ilyen mutató alapján az l960-as évek elejéhez viszo- nyitva a növekedés 18— —szoros.

Az árnyékgazdaság elterjedését ágazatonként vizsgálva az anyagi ágak közül a mezőgazda—

ság áll az első helyen Ezt a kereskedelem és a közétkeztetés, majd az építőipar és az ipar kö-

veti. A leggyorsabb felfutás az építőiparban

mutatkozott, ahol az árnyékgazdaság az utóbbi 25 évben hatvanszorosára nőtt. A jelenleg leg- nagyobb súlyú mezőgazdaságban a növekedés harmincszoros volt.

A nem anyagi ágak közül a szolgáltatásban, ezen belül is a lakossági szolgáltatások terü-

letén a legjelentősebb az árnyékgazdaság szere—

pe. Az utóbbinál két területnek van kiemelkedő szerepe: a lakásépítés és -karbantartás_ illetve

a személygépkocsi-javítás. Az építési-javítási

munkákért a lakosság a magánszektorban több mint kétszer annyit fizet ki (munkabérként),

mint amennyit a különben ráfizetéses állami szektor a dolgozóinak fizet.

Az árnyékgazdaságba való tőkebeáramlás a jövőben leginkább a nyugati cégekkel közösen alapított vegyes vállalatokon keresztül várható.

A gazdasági maffiák elleni bírósági fellépés

ugyanakkor elbizonytalanítja a külföldi part-

nereket. Lendületet adhat az értékpapírpiac

kifejlődése, márcsak a hazai nem legális tőke

mozgásba hozásával is. A takarékbetétekre

adott kamatnál jóval nagyobb osztalék minden-

bizonnyal jelentős vonzóerő. (A nem legális ha—

zai tőkét a száz rubelesek korlátokhoz kötött bevonása viszont máris megcsapolta — Az ism.

megj.)

(Ism.: Szász Kál/fián)