F Ó R U M Társadalomtudományi Szemle, IX. évfolyam 2007/4, Somorja
Turczel Lajos
(1917. szeptember 2–2007. szeptember 26.)
Mély megdöbbenéssel vettük a hírt, hogy Turczel Lajos irodalomtörténész, nyugal- mazott egyetemi docens alig három héttel kilencvenedik születésnapja után, 2007.
szeptember 26-án, Érsekújvárott elhunyt.
Születésének kerek évfordulóján lapunk, aFórum Társadalomtudományi Szemle a munkásságának szentelt számmal köszöntötte. S bár a dunaszerdahelyi Vámbéry Irodalmi Kávéházban szeptember 13-án megtartott köszöntésén betegsége miatt személyesen nem lehetett jelen, szeptember 18-án – mint utóbb kiderült: mintegy búcsúzásképp – mégis fogadott bennünket.
Turczel Lajos 1917. szeptember 2-án született Ipolyszalkán. Érsekújvárott érett- ségizett 1938-ban, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát 1942-ben. 1947-tõl a kiskeszi állami gazdaság alkalmazottja, 1951–
1954 között a komáromi magyar gimnázium tanára, majd igazgatója, ugyanebben az idõben a pozsonyi Pedagógiai Fõiskola levelezõ tagozatán magyar szakos diplomát szerez. 1954-tõl a Pedagógiai Fõiskola Magyar Tanszékén, majd 1959-tõl a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszé- kén oktatott – 1962–1975 között tanszékvezetõként – nyugdíjazásáig, 1982-ig.
Turczel Lajos kritikusként kezdte pályafutását az ötvenes évek közepén, és a má- sodik világháború után újrainduló szlovákiai magyar irodalom legjelentõsebb kritiku- sa volt Fábry Zoltánnal együtt, s nagy szerepet játszott a szlovákiai magyar irodalmi tudat kialakításában, formálásában. Irodalmi antológiákat állít össze, szervezi az irodalmi és tudományos életet. A hatvanas évek közepétõl munkásságának közép- pontjába a (cseh)szlovákiai magyar irodalom kutatása kerül. 1967-ben jelenteti meg a Két kor mezsgyéjén címû kötetét, melyben a csehszlovákiai magyarság két világ- háború közötti tudományos, irodalmi és kulturális életét dolgozza fel. Ezt követõen folyamatosan adja ki tanulmányait tartalmazó köteteit kisebbségi irodalmunk egyes korszakairól, kapcsolatairól, alkotóiról. Egyetemi oktatóként egyetemi tankönyveket és jegyzeteket ír, s tanárnemzedékek egész sora kerül ki keze alól.
Immár lezárult életmûvének kutatása, feldolgozása, szellemi örökségének meg- õrzése nagy kihívást jelent az emlékét õrzõ hálás utókornak.
Fazekas József
