TOLNAI GÁBORTECHNIKAI SZERKESZTŐ:SZALAI SÁNDORNÉ

FŐSZERKESZTŐ:

T O L N A I G Á B O R

TECHNIKAI SZERKESZTŐ:

SZALAI SÁ N D O R N É

i m

LU K Á C S DEZSŐ

IFJ. ENTZ GÉZA

m

AKADÉM IAI KIADÓ BU D APEST 1984

i/ V ', ' y'f:

6 34 88Y

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

KÖNYVTÁRA

IS B N 963 05 3521 1

© Akadém iai Kiadó, Budapest 1984 Lukács Dezső

Printed in H ungary

M. IUD. AKADÉMIA KÖNYVTARA j

K8nTv k l t A r é £ 3 - 1 9 < a i f —

T A R T A L O M

Bevezetés

A gyerm ekévek és az ifjúkor Kolozsvárt A z első budapesti évek, külföldi tanul­

m ányutak Hollandiában

Élete Tihanyban, tevékenysége a M a­

gyar Biológiai Kutató Intézetben Szerepe a Term észettudományi T ár­

sulatban

Ifj. Entz Géza és a M agyar Tudom á­

nyos Akadémia

Ifj. Entz Géza és a M agyar Adria Egyesület

Tudom ányos munkássága A z egyetem i tanár

A fordító, referáló, ismeretterjesztő és szerkesztő

7 13

31

66

86

105

112

114 121 145

149

5

Személyisége, érdeklődési köre, életé­

nek utolsó évei 153

Bibliográfia 161

BEVEZETÉS

1934 n yarán G ele i József p ro fesz- szor, akadém iku s m e g b ízo tt, h o g y T ih a n y b an , a B io ló g ia i K u ta tó In­

tézetben folytassam csillós v é g lé ­ n y ek e n vizsgálataim at. E k k o r is­

m ertem m e g ifj. E n tz G éza p ro ­ fesszort, a k ad ém ik u st, az in tézet I.

osztályán ak v eze tő jét. Ő v o lt a X X . század első felében a m a g y a r és n em ze tk ö zi p ro tiszto ló g ia i (eg y ­ sejtű) k u tatások e g y ik v e z é re g y é ­ nisége. N e v é h e z fű z ő d ik a B a la ­ to n élő v ilág án ak első k orszerű fe l­

dolgo zása. Saját m unkatársai és a v en d é g k u ta tó k v izsgálatain ak e g y -

beh an golásával, m egszervezésével elérte, h o g y a B alaton első, abban az id ő b e n (1940) k o rsze rű össze­

fo g la ló h id ro b io ló g iá i szem léletű feld o lg o zá sa m egszületett.

E z a szem élyes találkozás elm é­

ly íte tte azok at a tiszteletteli érzé­

seim et, a m e ly ek m é g a k k o r k e ­ le tk e zte k b en n em , a m ik o r először h allo ttam a S zeg ed i T u d o m á n y - e g y e te m B aráti E g yesü lete term é­

szettu d om án yi szakosztályában E n tz előadását h o llan d iai ta rtó zk o ­ dásáról és kutatásairól.

1937 júliusában a tih an yi B io ­ ló g ia i K u ta tó Intézetben m é g jo b ­ ban m eg ism ertem E n tz G éza e g y é ­ niségét, fáradhatatlan k u tató m u n ­ kásságát és azt a szellem et, a m e ly -

ly e l az in tézetet — 1936 óta m in dkét osztály ig a zg a tó jak é n t — vezette.

Láttam azt is, m en n yire érdekelte, m egb ecsü lte, so k esetben segítette is a v en d é g k u ta tó k m unkáját. A fia ta lo k is b á rm ik o r ford ulh attak h o zzá tanácsért. A le g n a g y o b b k észség gel, m é g saját m unkáját is a b b a h a g y v a á llott a k érd ező ren­

delkezésére.

Ifj. E n tz G éza életével és m u n ­ kásságával tö b b m éltató c ik k fo g ­ la lk o z ik . E z e k k ö z ü l legrészlete­

sebb v o lt W o ls k y Sándor (1946) és M ö d lin g e r G usztáv (1976) ta­

n u lm án ya. A fo ly ó irato k b an , é v ­ k ö n y v e k b e n k ö z ö lt em lékezések a le g n a g y o b b elism eréssel szólnak szem élyiség éről és m unkásságáról.

A dicsérő je lz ő k n em az e lfo g u lt­

ság, hanem a tá rg yilag o s értékelés szavai. E so ro k írásakor, tö b b m in t n é g y évtized távlatábó l tám adnak fe l a szem ély ével kapcsolatos e m ­ lék eim .

A k ü lö n b ö z ő fo ly ó irato k b an , é v k ö n y v e k b e n m eg jelen t tanulm á­

n y ai, k ö z lem én y e i, valam in t k ö n y ­ v e i so k k ö n y v tá rb a n fellelh ető k , í g y életm ű ve tu lajd on kép p en m in ­ d en k in ek rendelkezésére áll. G az­

dag és so k irá n yú iro d a lm i m ű ­ köd ésén ek teljes an yagát azonban senki sem d o lg o zta fel. A m a i n ap ig h iá n y zik tu d o m á n y tö rtén eti iro ­ d a lm u n k b ó l e g y olya n k ö n y v , a m e ly b e n a lassanként e g y r e in­

kább feledésbe m erü lő, részlete­

sebb életrajzát és teljes életm ű vét érték elő feld o lg o zá st találhatnánk.

L e g tö b b m ű v é t én értékeltem . E n tz G éza — m in te g y apai ha­

g y a té k k é n t — az egysejtű n ö v é ­ n y e k és állatok , e g y sz ó v a l a v é g ­ lé n y e k , ezeken keresztül a sejt fel­

építését és életfo lyam atait kutatta.

A z általános b io ló g ia sok kérdése, í g y k ü lön ösk ép p en a k ü lön féle sz ervezetek növekedési p roblém ái érd ek elték . F o g la lk o zo tt a v iz e k le b e g ő n ö v én y e in e k és állatainak, a p la n k to n n ak kutatásával és más h id ro b io ló g iá i v izsgálatok k al, ő alapította m e g hazánkban a k o r­

szerű, k ö rn yezettan i (ökológiai) h id ro b io ló g iá t.

i i

A M a g y a t H id r o ló g ia i Társaság L im n o ló g ia i S zak o sztálya i970_

ben E n tz G é za emléklapot alap í­

to tt, a m e lly e l azóta a h id ro b io ló ­ g ia szakterületén k iv á ló m unkás­

ságo t k ife jtő k u ta tó k a t ju ta lm a z ­ zák.

A to vá b b iak b an E n tz életraj­

zának és életm ű vé n ek le g lé n y e g e ­ sebb részeiről tö rek szem m in él tel­

jesebb k é p et n yú jtan i.

A GYERM EKÉVEK ÉS A Z IFJÚKOR K O L O Z S V Á R T

Ifj. E n tz G éza szülein ek harm adik g y e rm e k e k é n t, 1875. május 30-án született K o lo zsv á ro tt. D édap ja, id . E n tz Ferenc (1784 — 1806) Sü­

m e g e n v o lt köztiszteletben álló o rv o s, és e g y b e n Z a la v á rm eg y e fő o rv o sa . A n ap óleon i háb o rú ide­

jé n lelkiism eretesen g y ó g y íto tta a b e te g e k e t. Fiatalon tífuszjárván y áld ozata le tt. A sü m egi tem etőben sírk ö v é n m a m ár a lig olvasható a felira t: „H a rm in c k é t esztendős élete fo g y t á v a l / Z aláb an tisztsége csak m áso d ik ával / Ide tem etteték so k a k fájd a lm á va l / E n tz Ferenc

o rvo s szent békesség h a m v á ­ v a l.”

N a g y a p ja , ifj. E n tz Ferenc (1805 — 1877) u g yan csa k jó n e v ű orvo s, híres gyű m ö lcsn em esítő (p o - m ológ us) és szőlő term esztő (am - peloló gu s). A tu d o m á n y o s ala­

p on álló m a g y a r g y a k o rla ti k e r­

tészet létreh ozó ja. 1832-ben B a t­

th y á n y F iilöp h e rceg T o ln a , V e sz p ­ ré m és S o m o g y m e g y e i uradalm ai­

n ak o rvo sak én t a z o k k ö z p o n tjá ­ ban, M e z ő k o m á ro m b a n telepe­

dett le. 1858-ban a M a g y a r T u ­ d o m á n yo s A k a d é m ia m unkássága elism eréséül le v e le z ő tagjáu l vá ­ lasztotta.

Édesapja, id . E n tz G éza (1842 — 1919) k o lo zsv á ri (1873), m ajd b u ­

dapesti (1889) e g y e te m i tanár, a M a g y a r T u d o m á n yo s A k ad ém ia tiszteleti és igazgató sági tagja. V i­

lá g h írű zo o ló g u s, aki 1875-ben felfed e zte az egysejtű állatokban élő eg y sejtű n ö v é n y e k kölcsön ös haszonnal járó konszorciális (szö­

v etségi) v iszo n y á t, a n ö v é n y e k és á llato k sejten belü li együttélését, m ai m ű szó va l az end oszim biózist.

E z a felfed ezés e lv i jelen tőségű, hiszen azelő tt állatnak csak állat­

tal, n ö v é n y n e k csak n ö v én n y el v a ­ ló kölcsön ös haszonnal járó e g y ü tt­

élését ism erték. A z E n tz felfed ezte életfo rm á t e l sem tu dták kép zelni.

É d esanyja n agyszeben i ném et a n y a n y e lv ű leán y, Seivert Josefine.

Id. E n tz G éza K o lo zsvá rt ism er­

k e d e tt m e g vele, és 1870-ben k ö ­ tö tte k házasságot.

K o lo z sv á rt a Szén (később M i- kó) utcában, azután a M on osto r, m ajd a K ir á ly utcában laktak.

M in d e g y ik otth o n t a m é ly k u l­

túra hato tta át h arm ón iájával. Első g y e rm e k ü k M a rg it (1872. I. 1 0 .—

1956. X II. 18.) v o lt. Ő t k ö v e tté k Jolán (1873. VIII. 9. — 1968. I. 10.), G éza (1975. V . 30. — 1943. II. 21.), B éla (1877. III. 10. — 1957. I. 14.), L o tti (1879. II. 8. — 1895. VIII.), Ferenc (1882. V II. 1 6 .— 196 1. X II.

24.). A sz ü lő k a hat testvért szi­

g o rú , szeretetteljes neveléssel és p éld áju k k al a szü lő k iránti tiszte­

letre és szeretetre, e g y m á s iránti őszinte m egb ecsülésre n ev elték . E z

a testvérek k ö z ö tt életük v é g é ig m e gm arad t, í g y annak részese és á p oló ja lett a m ár Budapesten szü­

le te tt heted ik gy e rm ek , E m m a (1895. IX . 6. — 1976. V . 23) is.

A családi lé g k ö rre je llem ző k ifj.

E n tz G ézán ak akadém iai szék fog­

la ló já n elh a n g zott szavai: „ H e ly ­ z etem n em k ö n n y ű , m ert harm a­

d ik n em zed ék e v a g y o k családom ­ n ak, ak i akadém ikus. T u d o m k ö ­ telességem et. H o g y ennek ele­

g e t tehessek, erőt k ell m erítenem a zo k p éld ájábó l, a k ik előttem ül­

te k e h elyen . H álával id ő z ö m go n ­ d olatban v elü k . N e k ik k öszö n ö m é letem n e k azt az értékét, am it a tudásra tö re k v ő n e k a tu d o m án y a d .” [7 1: 4]. (A szögletes záró­

je lb e n le v ő szám itt és a to v á b b ia k ­ ban is a B ib lio g rá fia tételszám ára, a k ettő sp o n to t k ö v e tő p e d ig az azon b e lü li lapszám ra utal.)

A k o lo zsv á ri h ázak k ö z ü l, am e­

ly e k b e n E n tzék laktak, k e ttő n ek elég n a g y k ertje és u d vara v o lt.

A K ir á ly utcai lak ásh o z az apa tel­

k e t b érelt, í g y a g y e rm e k e k o tt is játszh attak. G éza csecsem ő k o rá ­ ban ig e n súlyos b élh u ru to t k ap ott, am i szinte egész életéb en hátrá­

n yosan b efo ly á so lta egészségét.

Ö ccsé v e l, B élá v a l ap rób b sétákat tettek a k o lo zsv á ri Sétatéren át a k aton ai u szo d áig. E n n e k k ifo ly ó ja e g y kis játék o s szerkezetet h ajtott.

K é t kis tö rp e fe lv á ltv a ü tö g etett e g y kis ü llőre. E z t n a g y o n szeret­

té k n ézn i, és a tö rp ék et B u g y b u - r u g y b ácsikn ak n ev e zté k el. N a ­ g y o b b sétáik a k o lo zsm o n o sto ri ga zd asági akadém ia kertjébe v e ­ ze tte k . É d esapjuk v o lt m unkatár­

sai — id . E n tz G éza 1869-től 1873- ig eb ben az in tézetben ok tato tt — szívesen látták rákászásra az E n tz fiú k a t. E g y ik rákászás alkalm ával, a m ik o r az állattani in tézet p rep a- rátora, K ille r és az in tézet szolgája, S im o n S án dor az E n tz fiú k k al v o lt, S im o n le g id ő se b b fia a v íz b e esett.

A sebes fo ly á sú Szam os m a gával ra g a d ta ; h o lta n h ú ztá k k i a v íz ­ b ő l. E z a trag ik us esem én y taní­

to tta m e g G ézát, B élá t és Feren­

cet, h o g y n em szabad túl k ö z el m en n i a v ízh ez.

K o lo z s v á rt tö b b szö r felkereste E n tzék e t T o rd á r ó l a család ré g i barátja, Brassai Sám uel, az u tolsó m a g y a r p o lih iszto r, aki m in d ig to rd ai p ogácsát h o z o tt a g y e r m e ­ k e k n e k ajándékba. U g y a n c sa k g y a ­ k o r i v e n d é g e k v o lta k E n tzék n é l K o c h A n ta lé k (m in eralógus p ro ­ fesszor a k o lo z sv á ri egye te m e n ), a k é t család k ö z ö tt n em zed ék ek en át barátság sz ö v ő d ö tt.

G ya k ra n fo rd u lta k m e g K o lo z s­

v á rt C sík b ó l szék ely ek ekhós sze­

k e re ik k el. B o r v iz e t szállítottak. A z ü v e g e k abban az id ő b en k u k o ric a - csu tkával v o lta k b e d u g v a . A b o r­

v íz eladása után a K o lo z s v á rt m e g ­ vásáro lt szükségleti tá rg ya ik k a l tértek haza falv aik b a. A z ekhós sze­

20

k e re k E n tz G éza k ed v en c g y e r­

m e k k o r i em lék ei k ö z é tartoztak, akárcsak a K o lo z s v á rt lá to tt m ed- v e b o c so k és „m e d v e tá n c o k ” is.

A k k o r ib a n g y a k ra n h o zta k K o ­ lo zsv árra havasi la k o so k m ed ve- b o cso k a t eladásra. A z e g y ik isme­

rős családnak is v o lt k é t ilyen k e d v es m ackó ja. A z E n tz g y e r­

m e k e k jo b b a n eljátszadoztak ezek ­ k e l, m in t azok k al a já ték m a ck ó k ­ k a l, a m e ly ek G árd o n y i G éza Mackó úr utazásai cím ű k ö n y v é n e k hatá­

sára széltében-hosszában elterjed­

te k a városban. E lé g sokszor jö t ­ te k m e d v e tán co ltató k is K o lo z s­

várra. E g y sze rű b ő rd o b ju k o n d o­

b o lv a biztatták „k e n y érk ereső jü ­ k e t” , a m e d v é k et p olka, csárdás 21

táncolására. A m e d v é k k é t lábra álltak, és teljesítették a ráju k k é n y - szerített k ötelességü ket. E z e k a m e d v é k is szelídek v o lta k , és az E n tz fiú k tapasztalatai szerint na­

g y o n hálásak n éh án y szem cu ­ k orért.

1880-ban a k o lo zsv á ri e g y e te m v e g y ta n i in tézetén ek alap kőleté­

te le k o r érte az e g y ik le g n a g y o b b é lm é n y az E n tz-g y e rm ek e k e t.

É d esapjuk m in t p ro re k to r szintén m ért az alap kőre h á ro m kalapács­

ütést. E k k o r d ö b b en te k rá, h o g y ap ju k m ily e n m agas m éltó ságo t tö lt be, és m ily e n fon to s szerepet fo g la l e l a társadalm i életben.

A z apa a k o r szokásainak m e g ­ felelően taníttatta g y e rm ek e it. íg y 22

ifj. E n tz G éza 1882-ben a piarista fő g im n á z iu m m ellett m ű k ö d ő ele­

m i iskolában k ezd te tan ulm án yait.

A k é t első osztály elvégzése után a z apa a n ém et n y e lv jó elsajátí­

tása v é g e tt a n ém et n y e lv ű evan ­ g é lik u s elem ibe Íratta be, am elyet a k o lo z s v á ria k szász iskolának h ívta k . Itt a h a rm ad ik és n eg y ed ik osztályb an E rb F rig yes tan ított k itű n ő e n , jó l feg y e lm e ze tt, és az ö n fe g y e le m b e n is n ag yszerű p él­

dát m u ta to tt. N a g y hatással v o lt az ifjú ra, aki gyak ran em legette

— bár öccse, B éla szerint ném i túlzással — , h o g y am it a fö ld r a jz ­ b ó l tu d , azt E rb tő l tanulta. Erb id ő rő l id ő re testgyakorlást is v é ­ g e zte te tt tan ítván yaival. Ilyen al­

k a lm a k k o r a g y e rm e k e k g y a k ra n én ek elték az Es klappert die M ühle am rauschenden Bach . . . kezd etű k e d v en c dalukat. K ö z b e n tapssal u tán o zták a m a lo m zörejét, a m a g ­ v ak a t ő rlő , eg ym á s fele tt m o z g ó m a lo m k ö v e k m ű köd ését p e d ig te­

n y e r ü k egym ás fele tti k ö rb en m o z­

gatásával szem léltették. E rb e t az 1880-as é v e k v é g é n a n y ári v a k á ­ ciób an k aton ai szolgálatra h ívtá k . A n a g y h ő ségb en napszúrást k a­

p o tt, és n éh án y nap m ú lv a m e g ­ halt. E z is e g y ik szom o rú élm én ye v o lt az ifj. E n tz G ézán ak.

A n e g y e d ik elem i elvégzése után a piarista gim n áziu m b an fo ly ta tta tan u lm án yait. T erm észetrajzta­

nára P a ch in g er A la jo s (1846 —

1913) v o lt, a k éső b b i jó n e v ű k u ­ tató , a k i szám os p a razitoló g ia i tár­

g y ú m u n k ájá va l e tu d o m á n y á g e g y ik hazai ú ttö rője, és 1881- b en k e rü lt a k o lo zsvá ri g im n á zi­

u m b a . K e z d e ttő l fo g v a szoros kap­

c so lato t ta rto tt fen n id. E n tz G ézá­

v a l, bejárt in tézetébe ku tatn i. É r­

tékes p a raz ito ló g ia i m unkássága el­

ism erésekén t az 1885/86. tanévben e g y e te m i m agántanárrá képesítet­

té k . P ach in ger A lajo s isn a g y hatással v o lt i f j . E n tz G éza term észet iránti érd eklő d ésére. A gim n á ziu m ud­

varán e g y k ü lö n kis épületb en v o lt a tö rv é n y sz é k i orvostan n al k a p ­ csolatos b o n cterem , m ely n ek pin­

céjében a k o n ze rv á lt hullákat he­

ly e z té k el. E z b iz o n y o s m érték ig

féle le m m e l v e g y e s lá tvá n y o ssá g o t jelen te tt a tizenéves G éza, m é g in k áb b öccse, B éla szám ára.

A k o lo zsvá ri d iá k é v e k é v v é g i m ajálisai is n a g y ö r ö m e t je len te t­

tek . A z e g y ik k ö z e li e rd ő tisztá­

sán ta rto tt m ajálisokon a d iá k o k szülei is részt v ette k . A g y e re k e k tízó ra i után labd ajáték k al, hosszú m étával és szék ely b e n n fo g ó v a l szórak oztak . M ás la b d a játék o t a k ­ k o rib a n K o lo z s v á rt n em játszottak.

A szabadban e lfo g y a s z to tt ebéd u tán p ih en ő, m ajd ú jabb já ték k ö ­ v e tk eze tt. D élu tá n az egész társa­

ság b e v o n u lt a Sétatér m e lle tti p o lg á ri lö v ö ld é b e . O t t jó l si­

k erü lt tánccal feje ző d ö tt be a m ajális.

G ya k ra n v itte m ag á va l id. E n tz G éza g y e rm e k e it K o lo z s v á r csodá­

latos szépségű k ö z eli k ö rn yék ére, í g y pl. a Szénafűre és a H ázson- gárd ba. E zek en és a tá vo lab b i k i­

rán du lásokon is az apa a je lle m z ő és so k ritk a virág os n ö v én n y el is-

■ m ertette m eg g y erm ek eit. M a ­ g á va l v itte G ézát és B é lá t a tordai só stavak h oz is, ahol D ad ay Jenő­

v e l e g y ü tt g y ű jtö tte a sós v izek b en élő állatokat. A gyű jtés után a só­

b á n y a hatalm as csarnokait járták be. T o ro ck ó ra , S zék ely k ő re, a G y a lu i havasokba, az E rd é ly i-é rc- h e g y sé g b e is kirán d u ltak. A z apa M a rg itta l és G ézával m ég a R e ty e - zát m egm ászására is válla lk o zo tt.

N a p o k o n keresztül ú g y szó lvá n tel—

jesen lakatlan v id é k ek e n át, a lo m ­ bos e rd ő k , fe n y v e s e k öv é n áthatol­

v a ju to tta k e l a havasi ré te k és szik ­ lá k v ilág á b a n a ten gerszem ekh ez.

G azd ag g y ű jte m é n n y e l, szép ásvá­

n y o k k a l és k ő z e te k k e l, havasi n ö ­ v é n y e k k e l, csigák k al, b o g a ra k k al és a m agas h e g y sé g e k re je lle m z ő más állato k k a l tértek haza. A k ö z ö s kirán du lásoko n láth atták az E n tz g y e rm e k e k azt is, h o g y a n g y ű j­

tö tte a p ju k a vip erák at. E g yszerű en rálépett az állatra, m ajd talpát kissé fe le m e lv e h a g y ta , h o g y a k íg y ó fe jé v e l kissé előreb ú jjon . E zután n yak án ál fo g v a fele m e lte a v ip e ­ rát és b eletette a n ö v é n y g y ű jtő sze­

len ce kis rekeszébe elh elyezett ü v e g b e . E h h e z a gyű jtési m ó d h o z

k ü lö n leg es bátorság és m e g fo n ­ to ltság kellett.

A kirándulások, az apja inté­

zetében fo ly ó m u n k ák és g y ű jte ­ m é n y e k látása által szerzett ta­

pasztalatok a g y e rm e k term észet irán ti szeretetét és érdeklődését erő­

sítették. K ille r m adárkitöm ései és csontváz-összeállításai is igen ér­

d ek elték . A n a g y vadász legérd ek e­

sebb zsákm án ya, a pusztai talpas­

ty ú k u gyan csak a m ad árgyű jte­

m én y éb e kerü lt. í g y ifj. E n tz G éza m ár d iákkoráb an m egism erte ezt a K ö z é p -Á z sia pusztáin élő, ha­

zánkb an csak n a g y o n ritkán ellá­

to g a tó m adarat. K ille r e g y ik alka­

lo m m a l a G y a lu i h avasok bó l ha­

talm as siketfajdkakast h o zo tt haza.

E z t a m adarat E rd é ly b e n v ad p á vá ­ n ak n ev ezték . N a g y o n im p o n ált az E n tz g y e rm e k e k n e k az, am i­

k o r K ille r az oncsászai b a rla n g b ó l n a g y őslén yzsákm án n yal tért m e g , és hatalm as ba rla n g im ed v e-cso n t- váza k at á llíto tt össze. M eg lep etésül összeállított e g y g y ö n y ö r ű b ar- la n g im e d v e -k o p o n y á t id . E n tz G ézán ak is, am i m a is jó karban a család b irto k áb an van.

A Z ELSŐ BUDAPESTI ÉVEK, KÜLFÖLDI T A N U L M Á N Y U T A K

1889-ben id. E n tz G éza a bu d a­

pesti m ű e g y etem állattani tanszé­

k é n e k le tt tanára, és u g yan a zon év őszén családjával e g y ü tt B udapest­

re k ö ltö z ö tt. í g y ifj. E n tz G éza a fő v áro sb an fo ly ta tta tan ulm án yait a piarista főg im n á ziu m b a n . O t t is é rettségizett k itű n ő eredm én n yel.

E g y e d ü l is, apjával is gyak ran k e ­ reste fe l Pest k ö rn yék én a V áro s­

lig e te n , N ép lig e te n , Ferencvárosi p á lya u d va ro n tú li, ak k o r m ég h o ­ m o k b u ck á k k a l b o ríto tt, m ocsarak­

k a l ta rk íto tt területeket, am elyek a k k o r m é g jórészt lak atlan ok v o l­

tak. R a jtu k pusztai n ö v é n y e k dísz­

lettek , és a pusztai állatvilá g fajai (pl. rákosi vipera) népesítettél^ be.

A b u d ai h e g y e k — a k k o r m ég részben sz ő lő k k el és szép e rd ő k k e l b o ríto tt — v ad reg én yes tájain pe­

d ig a lo m b o s e rd ő k szép n ö v é n y e i­

v e l és válto zatos állatvilágán ak fa­

ja iv a l ta lálk o zo tt. A Z u g lig e tb e n , a D is z n ó fő n é l p éld á u l k u n rép á t (vad ciklám en t) szedett.

Id. E n tz G éza v o lt g y e rm e k e i­

v e l S vájcban , a D o lo m ito k b a n . T ö b b sz ö r keresték fe l Itáliát; N á ­ p o ly , R ó m a , Pádua, V e le n c e v o l ­ tak k ed ves látog atási h e ly e ik . C sa k ­ n em m in den é vb en n y á ro n n é­

h á n y hetet tö ltö tte k Lussin szige­

tén. í g y m ár g y e rm e k - és ifjú k o ­

rában b eu tazta E u ró p a n a g y részét, g y a k o ro lta és tanulta a k ü lö n b ö ző n y e lv e k e t, és építette széles k ö rű általános m ű veltségének alapjait.

M in d e z m é ly hatást g y a k o ro lt reá, és k éső b b i tu dom ányos, o k ta tó ­ n ev e lő és társadalm i m unkája felé irá n yíto tta .

K ö zép isk o lai tanulm ányainak befejezése után ifj. E n tz G éza a budapesti tu d o m á n yeg yetem en k i­

tüntetéssel szerzett közép iskolai ta­

n ári (1899) és d o k to ri (1902) o k ­ le v e le t. 1898-tól 1904-ig K lein G y u la n ö v én y ta n i tanszékén d o l­

g o z o tt, 1905 és 1913 k ö z ö tt u g yan ­ csak a m ű eg yetem en D ad ay Jenő állattani intézetében v o lt tanár­

segéd, m ajd adjunktus. A m ű e g y e ­

tem en ism erked ett m e g a g y a k o r­

lati állattani kezdésekkel, í g y az eg y se jtű ek kutatása és általában a v iz e k állatainak és n ö v én y ein ek élete érdekelte a haltenyésztés szem ­ p o n tjá b ó l. E b b en n y ilvá n v a ló a n D a d a y Jenő szem élyes hatása és a Magyarország halainak természetes tápláléka cím ű k ö n y v e fo n to s sze­

repet játszo tt. E z a k itű n ő m o n o g ­ ráfia a m aga k oráb an g y a k o rlati és tu d o m á n yo s szem p on tb ól e g y ­ aránt jelen tő s v o lt, de so k tekin­

tetben m é g m a is fig y e le m re m é ltó .

A M a g y a r T erm észettu d om án yi T ársu lato t az 1890-es években fo g la lk o z ta tó p ro b lé m á k döntően hatottak p ályájára. A z A n ton

D o h rn alap ította Stazione Zoolo- gica di Napoli (,,Acquario” — a n áp o ly iak k e d v en c szavajárásá- val) és más hason ló ten gerk u tató in tézetek szo lg á lta k szám ára p él­

daként. A z állattani szakértekezlet által k ik ü ld ö tt bizottság H erm án O ttó e ln ö k le té ve l hazai b io ló g iai állom ás felállítását sürgette. A tár­

sulat választm án ya a bo ta n ik u so k ­ tól is tá m o g a to tt in d ítv á n y m e g ­ valósítására felterjesztette k é rv é ­ n yét (1894. április 18.) a fö ld m ű ­ v elé sü g y i m in iszterh ez e g y ten­

geri — F ium e k ö z v e tle n k ö r n y é ­ k én ek v a la m e ly ik alkalm as p on t­

ján és e g y édesvízi — B alaton m elletti — b io ló g ia i állom ás léte­

sítésére: „ A Q u a rn e ro -ö b ö l egé­

szén sajátos term észeti v iszo n y a i­

v al lén yegesen eltér m in d a F öld­

k ö z i-, m in d az A d riai-ten g erétől.

É p p en ezért a trieszti m e g fig y e lő ­ állom ás so k d o lo g b a n a Q u arn e- ro -ö b ö lre van u talva. A B alaton tu d o m á n y o s és e g y b e n g y a k o rla ti jelen tő sége o lya n n a g y , h o g y az o tt létesítendő állom ás a k ü lfö ld érdeklődését is felk elten é. D o l­

go zóa sztala i m in d ig fo g la lta k lenn én ek. Irán yító hatással lenne m ég az ann yira fo n to s, sajnos na­

g y o n fejletlen haltenyésztésünkre is.” (G o m b ó cz E. :A Királyi M a­

gyar Természettudományi Társulat története. 1841 — 19 4 1. — B p ., 19 4 1.

— a 264 — 266. old alak o n részle­

tesen tá rg ya lja ezeket.) 36

A k ö z o k ta tá sü g y i m iniszter há­

ro m é v m ú lva (1897 júniusában) válaszolt a felterjesztésre. Jelezte, h o g y a kereskedelm i m iniszter haj­

lan d ó a quarnerói állom ás felá llí­

tását párto ln i, a B u cca ri-ö b ö lt v a g y a p o rto re i k ik ö tő t tartja m egfelelő h e ly n e k erre a célra, és tengerészeti h a tó sá g o k közrem ű k ö d ését is b iz­

tosítaná. A fö ld m ű v e lé sü g y i m i­

n iszter n em k ív án az ü g g y e l f o g ­ la lk o zn i. A k ö z o k ta tá sü g y i m i­

n iszter állásfoglalása előtt szeretné tudn i, h o g y a k é t tervezett állom ás k ö z ü l m e ly ik v o ln a előb b felállí­

tan dó, van -e az állom ás vezetésére m in den tekin tetben alkalm as szak­

em b er, h án y m unkaasztal lenne az állom áson, és a kiadásokon

37

k ív ü l lehetn e-e b ev ételre is szá­

m ítani.

A társulat választm án ya a v íz i k u tatóállom ások ü g y éb en k ik ü ld ö tt bizottság v éle m é n y e alapján a ten­

g erit kíván ta elő b b m e g szervezn i.

U g y a n is enn ek m u n k ak ö re széle­

sebb, n a g y o b b e re d m é n y ek k e l k e ­ csegtető. E rk ölcsi k ötelezettségé­

n ek tartja, h o g y a Q u a rn e ro -ö b ö l é lő v ilá g á t m a g y a r k u ta tó k vizs­

gálják , p o litik ai szem p on tb ól is fon to s lenne a ten gerp arto n e g y m a g y a r in tézet m űköd ése. P o rto ­ rét tartja alkalm as h e ly n e k , m ert v ize tiszta, és a n y ílt ten ger és a k ik ö tő k özlek ed ése is jó . H at d o l­

go zóasztal e g y e lő re e leg en d ő len ­ ne, e zek e t h o rv á t k u ta tó k is ig é n y ­ 38

be v eh etn ék a h o rv át k orm ánn yal v aló m e g e g y e zé s alapján. A k v á ­ riu m felállításával, a quarncrói ha­

lászat, osztrigatenyésztés és más, a g y a k o rla ti életet érintő in tézm én y bevon ásával az an yagi haszon is le­

hetséges v oln a. A balatoni állom ás ü g y én e k a n apiren dről v aló le v é ­ telét a választm ány n a g yo n saj­

nálná. Fontos lenn e, h o g y a B ala- ton -kutatás to vá b b fo ly ta tó d jé k . A M a g y a r F öld rajzi Társaság B ala- to n -b izo ttsá g a u gyan m ár 1891- ben m u n k atervet készített le g ­ n a g y o b b ta vu n k tu dom án yos ta­

n ulm án yozására. A B alaton g e o ló ­ giai, fizik a i viszo n yait, n ö v é n y - és állatvilá g á t a m a g ya r szakem ­ b erek k u tatták. E z ek értékes ered­

m én y ek et h o zta k , a m e ly ek rő l a Balaton Tudományos Tanulmányo­

zásának Eredményei sorozat m a­

g y a r és n ém et n y elv e n m egjelen t k ö tetei tanúskodnak, de a tó g e o ­ ló g ia i, fö ld rajzi, b io ló g ia i és n ép ­ rajzi viszo n ya in ak ism eretétől m ég n a g y o n m esszi v a g y u n k .

A z 1901. m ájusi választm án yi ülésen L ó c z y Lajos sajnálattal álla­

p íto tta m e g , h o g y a B ala to n m el­

le tt m é g m in d ig nincs k u tató ­ állom ásun k. S zerinte a társulat ú g y hívh atn á fe l az illetékes m iniszté­

riu m o k a t a kérdés m egoldására, h o g y b io ló g ia i m e g fig y e lése k et v é ­ g e zte t a B ala ton m elle tt. A vá ­ lasztm án y 1200 k o ro n á t szavazott m eg erre a célra, és a v íz le b e g ő

élőlén yein ek , a p lan k ton n ak k u ta­

tásával ifj. E n tz G ézát bízta m eg, aki lelkes és szorgalm as m un kájá­

val fő k é n t a p ro tiszto n o k vizsgá­

latában ért el n a g y o n értékes ered ­ m én yek et. E zért a választm ány u gyan csak L ó c z y in d ítványára ál­

land ó összeget k ív án t a társulat k öltségvetésében beállítani az 1902.

é vre, ha a m in isztériu m ok évi se­

g é lly e l tám o gatn ák a társulatot.

A n y a g i segítséget sajnos e g y ik m i­

nisztérium sem tu d o tt adni. í g y ifj.

E n tz sem folyta th atta kutatásait.

T u d o m á n y o s tö rek vései m ár pá­

ly á ja kezd etén az élet legő sibb és leg g a zd a g a b b területéhez, a ten­

g e rh ez v eze tték . A Q u arn eró i- ö b ö lb en és az A driai-ten g erben

kutatta a p lan k ton protisztonjait 190 1-ben . E n n e k ered m én ye 1902- ben m e g jelen t d o k to ri értekezése a páncélos osto ro so k ról (Peridinea, D in o flag ella ta ). E b ben a Q u arn e - róban g y ű jtö tt és a B alaton b an élő ily e n fa jo k szervezeti sajátsá­

gá va l fo g la lk o z o tt beh atóan . E red ­ m é n y ei lé n y e g é rő l k éső bb m ég szó lesz.

P ro tiszto ló g iai tan u lm án yait a S tazion e Z o o lo g ic a di N a p o lib an fo ly ta tta 19 0 3 — 1904-ben. E n n ek ered m én ye, h o g y elkészü lt a csil- lós v é g lé n y e k (C iliata) e g y ik ér­

dekes és kü lön leg es családjáról (Tintinnidae) szóló m o n ográfiájá­

n ak kézirata. E z ze l e ln y erte a társulat B u g á t-d íját. A n a g y m ű

1908-ban m a g y a r [15], 1909-ben n ém et n y elv e n is m egjelent [18].

N á p o ly i tan ulm án yai, tapaszta­

latai, szem élyes kapcsolatai később d ö n tő e k v o lta k . A p ja 1883-ban k u ­ ta to tt N á p o ly b a n . A k k o r alakult k i id. E n tz G éza és A n to n D o h rn k ö z ö tt baráti v iszo n y . Ifj. E ntz G éza az A cq u a rió b a n ugyan abba a lé g k ö rb e kerü lt, m in t am elyrő l az előtte és utána o tt ku tató m a­

g y a ro k a le g n a g y o b b elismeréssel írtak.

A n áp o ly i szellem et — am ely­

h ez h ason lóval m ajd évtized ek m ú lv a ifj. E n tz G éza tih an yi inté­

zetében találk ozu n k — Ó n o d i A d o lf, A p á th y István és Farkas B éla je llem ezték visszaem lékezé-

43

seikben legszeb ben : „ R ö v id e n érin tem a nagyszabású in tézet sok­

old alú m ű köd ését — írta Ó n o d i 1886-ban — , a m e ly e g y ré sz t k i­

tartó értékét E u róp ára, sőt tá v o l A m e rik á ra és A usztráliára is b iz­

tosítja, m ásrészt a z o o ló g iá i k u ta­

tások valóságos k ö z p o n tjá vá em e­

l i ” . M a jd í g y fo ly ta tja A n to n D o h rn ró l: „ A z in tézetben az egyes asztaloknál d o lg o z ó v izsg á ló k a t he­

ten kén t tö b b szö r is m egláto gatja, érd e k lő d ik vizsgálataik^ iránt, és szeretettel fejte g e ti tan u lm án yait a m e g g y ő ző d é s m eleg hangján, sok­

szor szinte szokatlan e ré lly e l.” A to vá b b iak b an az in tézet szellem é­

rő l í g y ír: „ ... r e n d s z e r i n t a k ö n y v tá r h e ly isé g és az előtte hú­

44

zó d ó , ten gerre tek in tő fo ly o s ó , ah o l az eszm ecserék, v itatk ozáso k élénken, néha szen ved éllyel fo ly ­ n a k ; itt van n ak ebéd id őben , az id őveszteség kikerülése céljából az in tézetb en történ ő déli falatozások k ö z b e n a zo k a fé l v a g y eg y ó ra i kellem es, sokszor tanulságos be­

szélgetések, a m e ly ek a résztv ev ő k v iszo n y á t bizalmassá, és a k ö l­

csönös ism eretszerzést k ö n n y ű v é teszik. M a g a az ig a zg a tó jár jó p él­

d á va l e l ő l . . . ” (Ó n o d i A d o lf:

Nápolyi Zoológiái Állomás. T e rm é ­ szettu d om án yi K ö z lö n y 1 8 : 598.

1866).

A p á th y n á l a k ö v e tk e z ő k e t o l­

vash atju k : . . kongresszus, m e ly ­ n e k tagjai jö n n e k , m ennek, de é v ­

rő l évre n ö v e k v ő szám m al talál­

k o z n a k .” (A p á th y István: Vissza­

emlékezés Dohrn Antalra. T e r m e - szettu d om án yi K ö z lö n y 4 4 : 4 1 1 . 1912.)

M é g je lle m z ő b b e k Farkas B éla szavai: ... g y ű lő h e ly ez a v ilá g le g k ü lö n b ö z ő b b életbú várain ak, a v ilá g le g k ü lö n b szabadakadém iája a tanulásnak és a tanításnak, ah o l szabad on leh et tan uln i és tanítani, de sem m i k é n y sze r sincs a tanu­

lásra és tanításra.” (Farkas B éla : Apáthy István egyetemi tanár, a M a­

gyar Adria Egyesület választmányi tagja. A T e n g e r 13 : 7 — 10. 1913-)

A z európ ai m ű ve ltsé g ű E n tz G é ­ za életre szóló barátságot k ö tö tt a nála jó v a l idősebb A n to n D o h rn -

nal és a v ele csaknem e g y k o rú R e in h a rd D oh rn n al. E b ben n em ­ csak az játszo tt szerepet, h o g y édes­

apja baráti kapcsolatban állt a két D oh rn n al, hanem a n áp o ly i inté­

zet szellem e is. A v en d é g k u ta tó k k ö z ü l M arc de S ellys L o n g - cham psszal kerü lt baráti kapcso­

latba. S ellys Lo n gch am p s belga m agántud ós v o lt, ak it 1928-ban és 1929-ben fiáv al, B élá va l e g y ü tt e g y - e g y hétre C in e y m elletti b ir­

to k án , az A rd en n ek b en fel is kere­

sett. M é g bensőségesebb kapcsolat a lak u lt k i E n tz és H u g ó F. N ierst- rasz k éső b b u trech ti profesz- szor — k ö z ö tt.

A n to n D o h rn a m a g y a r ku ta­

tó k a t n a g y ro k o n sz erv v el fo gad ta.

A n á p o ly i in tézet és a Casa Dohrn e g y e tle n e g y sé g b e o lva d t. A Casa D o h rn k e zd e ttő l fo g v a otth on a v o lt a v en d é g k u ta tó k n a k .

A m ásod ik világ h áb o rú b an , N á ­ p o ly b o m b ázásak or elp usztu lt a C asa D o h rn . H o g y m ily e n v o lt, azt M arg a ret B o v e r i (a v ilá g h írű T h e o d o r B o v e r i leán ya) vissza­

em lék ezéseib ől ism erem . Eszerint a R io n e A m a d e o n (m a V ia C rispi) ép ü lt ház atm oszféráját varázsla­

tos vid ám ság és m e le g ség je lle ­ m ezte. A R io n e A m a d e ó v a l pár­

hu zam os utcára ereszkedett le tera­

szos kikép zésben , glicin iák k a l, pál­

m ák k al a télik ert. A d o lg o zó szo b a és a zeneszóba ablaka C a p r i fele n ézett. A z e rk é ly szinte m ásodik

fü g g ő k é rt v o lt. A Casa D o h rn h an gu latát n em a k ö n y v tá r, n em a m ű k in csek , hanem a le lk ek adták.

H á ro m gen eráció csodálatos, bár n em m inden nehézség n élk ü li élete k ristályosífo tta k i azt az atm osz­

férát, am elyb en m in den k i jó l érezte m agát.

A le b o m b á zo tt Casa D o h rn he­

ly é n ép ült bérházban, az u noka, A n to n ie tta D o h rn otthonában éreztem 1973-ban az e g y k o r i o tt­

h o n szellem ét. E n n ek és az A cq u a - rió b a n szerzett szem élyes tapasz­

talataim nak alapján értettem m eg, h o g y N á p o ly m iért n ő tt annyira E n tz G éza szívéhez. E z m agyarázza m e g , h o g y a szépségre annyira ér­

z é k e n y le lk ű m a g y a r tudós ná­

p o ly i kutatásai után 10 é v v e l a v ilá g h írű Stazion e Z o o lo g ic á r ó l a k ö v e tk e z ő szavakkal e m lék ezett m e g : „ D e , h o g y ú g y a sejtelm élet, m in t a szárm azástan o lya n szép g y ü m ö lcs ö k e t terem h etett, n a g y ­ ban h o zzá járu lta k a z o k az e xp ed í­

ció k , m e ly e k a ten g er kutatásával fo g la lk o z ta k , és a z o k a b io ló g ia i állom áso k , a m e ly ek n e k eleje és le g v irá g z ó b b ja a n á p o ly i, u g y a n ­ csak a M ed iterrán eu m habjai m el­

le tt á ll.” [29: 20]

E n tz G éza a tih an y i M a g y a r B i o ­ ló g ia i K u ta tó Intézetben 192 9-től állandó m u n k ah ely e t b izto síto tt a n áp o ly i k u tató k n ak , u g y a n íg y in tézete m unkatársai is állandóan

„a sz talt” kap n ak az A q u ariób an .

1908-ban a B erg e n i M ú ze u m és B io ló g ia i Á llo m á s vezető sége ren­

dezte k u rzu so n v e tt részt E n tz G é­

za, m e ly e t neves elő a d ó k tartot­

tak. T apasztalatait részletesen k ö ­ z ö lte 19 1 1 -b e n . C ik k é b e n [23]

olvash atu n k B erg e n és k ö rn yé k é ­ n ek jelleg zetességeirő l. A k k o rib a n B erg e n k b . 70 — 80 ezer lakosú, élén k fo rg a lm ú k ik ö tő v á ro s v o lt.

A te n g e rtő l A sk ő és az ún. skjaer- ö v választotta el. Skjaernek n eve­

z ik a N o r v é g ia partjai m entén h ú z ó d ó k iseb b -n a g y o b b szigete­

ket. E z e k tö b b n y ire ősk őzetek b ől állanak, és m eredeken szakadnak alá a ten gerb e. A város e g y ik része kis félszig etre épült, a m ásik része a felette e m e lk ed ő h e g y e k lejtőire

k a p aszk od ik fel. Fő k ik ö tő i a B y - és P u d d er-fjo rd . K ö z v e tle n k ö r­

n y é k e h e g y e s -v ö lg y e s. A m eredek le jtő k r ő l, k ü lön ösen eső zésekkor, z ú g ó p a ta k o k ö m le n e k a fjo rd o k - ba. T a v a k b ő v e n van n a k a k ö r ­ n y ék e n , a váro s v iz é t a k ö z e li S v e rd ik e t-tó b ó l kap ta. A m ú zeu m , ah o l a te n g e rb io ló g ia i k u rzu st tar­

to tták , a város k ie m e lk ed ő p o n t­

ján áll, n em m essze tő le k ü lö n épületben v an a ten g er partján a b io ló g ia i állom ás. B e rg e n k ö r­

n y é k é n e k k ő z etei fő k é n t grán it­

b ó l és g n e iszb ő l állnak, de találha­

tó k a fö ld tö rté n e ti ó k o rb ó l (paleo­

z o ik u m ) v a ló üled ékes k ő z e te k is.

A n ö v é n y z e t a fjo r d o k le jtő in re n d k ív ü l dús, de B erg e n b en is

52

g a zd a g . Ü d e zö ld rétek, n yíresek, é g e re se k k ö z ö tt elszórtan tö lg y e k találh atók . E z u tó b b ia k ritkaságá­

n ak o k a az e m b er irtó te v é k e n y ­ sége. A z a ljn ö vé n yz et a hanga és áfo n y a , e ze k b o k ra it a Linnaea b o realis^ o n ja át. A h o l a talaj elég n ed ves, fő le g b o jtfű b ő l (E ryo p h o - rum ) és sásból á lló z s o m b é k o k hú­

zó d n a k . A n yíresekbe fe n y ő (Pi- nus silvestris var. lapponica) k e v e ­ re d ik . A n y á r- és fe n y ő e rd ő k m in t­

e g y 600 — 700 m tengerszint feletti m agasság ig hú zó dn ak . F elettük a fje ld er (sziklákkal m egszakított g y e p , v a g y is k ö v e s térség) és tundra­

n ö v é n y z e t (m oh ák, zu zm ó k , évelő v irá g o s n ö v é n y e k , k ö z ö ttü k tö rp e­

n y íre k és sarki füzek) van.

53

A z állatvilá g k ö v e ti a fló ra m e g ­ oszlását. A fjo rd o k m entén a ten­

ge r szintjétől 500 — 600 m -ig az európai erdőfaun a és az észak­

európ ai határfauna em lősei, m a­

darai és más állatai élnek. A zsom - béko s, lápos terü letek la k ó ja a m ár k ip u sztu ló ban le v ő jávorszarvas.

A z e rd ő ö v felett, a fjeld erek en a sark vid ék i tundrafauna honos. í g y a B e rg e n h ez k ö z e li H ard an ger- vid d en területén n a g y rénszarvas­

csordák le g e ln e k , itt él a ro zso - m ák, a sarki n y ú l, a lc m tr in g k é t faja, a herm elin , a hó d fajd tö bb fo rm ája és a le m m in g e k re vadászó h ó b a g o ly .

E n tz b eszám ol cik k éb en a p la n k - to ló g ia i k irán d u lások ró l és g y ű jté ­ 54

sek ről. E lő szö r a o — 1, m ajd a 2, azután a 10 m m élyen élő fjo rd - p la n k to n rétegen k én ti elh elyez­

kedését és nevezetesebb fajait ta­

n u lm á n y o ztá k . A p a rtk ö zeli (neri- tikus) p lan k ton on k ív ü l e g y alka­

lo m m a l a M ich ae l Sars n ev ű n or­

v é g tu d o m á n y o s exp edíciós hajó e g y ik p la n k ton g yű jtését is vizs­

g á ltá k . í g y a n y ílt óceáni le b e g ő é lő lé n y e k rő l is fo g a lm a t n yertek . E g y m ásik alk alo m m a l a Lu n - gen gaard svan d b an (B ergen ben le­

v ő elzárt fjord ) g y ű jtö tte k , a m e ly ­ be e g y arán ylag b ő v iz ű patak sok éd esvizet szállít. E z ek n e k a plank­

to n szervezetek n ek legfon to sab b fa­

ja it ism erteti E n tz G éza. K ép et n y ú jt az egyes kirán dulásokon

szerzett tapasztalatok szerint a fe ­ n ék (bentosz) és a sk jaer-ö v állatai­

ró l. E z u tó b b i a p a rto k m entén m in den ütt apró öb löcsk ék et k ép ez, és szikláit h ely en k én t ü d e zö ld han­

g a m e z ő k (C alu n n a vulgáris) b o rít­

ják . U g y a n íg y b eszám ol a fjo rd o k , a kon tinen tális p erem , a k on tin en ­ tális n a g y m é ly sé g e k (a fjo rd o k m é ly sé g i részei) á llatvilá g á ró l is. A p o ld e re k v a g y fjo rd ta v a k , a fjo r­

d o k leg b első részei, a m e ly ek e t a k ü lső fjo rd ré sze k tő l m agas k ü szö b, v ég m o rén a választ el. A k ö rn y e z e t­

b ő l le ö m lő édesvíz k ö n n y e b b , íg y való sá g g a l ú szik a p old erek b en a sós te n g e rv íz felü letén . E z a v íz ­ réteg n em eng ed i, h o g y a sós ten­

g e rv íz tő l e ln y e lt hősu garak rajta

k eresztül hato lva ism ét szétszóród­

jan ak. í g y a v íz éjjel n em h ű l le egészen, az újra k isütő n ap tól m e­

le g ítv e e g y re m elegeb b é v á lik . A p o ld er v iz e n y áro n tehát elérheti a 25 — 35 C ° - o t . E z t tapasztalták p l. az In d rő-p old ern él. A fjo rd tó - ban élő , n a g y h ő - és sókon cen t- ráció -in gad o zást eltű rő, ún. eu ri- term iás és eurihalin állatvilá g ra is k ité r E n tz G éza.

E tapasztalatok után az azokat k ieg észítő előadásokat és g y a k o r­

la to k a t ism erteti. í g y Jörgenson, D am as és A p e llö f előadásai szel­

lem ében részletesen, a k ö v e tk e z ő csoportosításban tárg yalja a szer­

v ezetek et: A p lan k ton és a nekton (úszók). A z úszóknál az édesvízi

halakat, a fo ly ó k b a n iv ó k a t (anad- ró m szervezetek) és a p art m en ­ tén (litorális övben ) élő k et tár­

g y a lja. A kon tinen tális kü szö b ha­

lai k ö z ü l a lep én yh a la k k al (P leuro- nectidae) és a m é ly b en élő fajo k k a l fo g la lk o z ik . T á rg y a lja a n y íltv íz i és m é ly te n g e ri halakat, és k ü lö n részletesen az angoln át. V é g ü l a ten geri u g o rk á k , ten geri sünök, k íg y ó k a rú a k , ten geri csilla g o k és te n g e ri lilio m o k fajait ism erteti, részletesen fo g la lk o z ik a h al- és tüskésbőrű fa jo k ö k o ló g ia i és e to ló ­ giái v iszo n y a iva l. A tanulságos k i­

rán du lásoko n m aga is sok fajt g y ű jtö tt.

B e rg e n b ő l h a za jőv e e g y ad dig élő sk ö d ő n ek tartott csillós e g y ­

sejtűt (N y cto th e ru s piscicola) vizs­

g á lt részletesen. A z A k a d é m ia p e­

d ig m e g b ízta a Lukács K risztina- alap b ól k itű zö tt p ályázat alapján a m a g ya ro rszá g i P erid in eák tanul­

m án yozásával. E g yű jtések anya­

g á t később U rtech tb en do lg o zta fel. A z e red m én yek et 13 cik k ben k ö z ö lte .

19 10 -ben D a d a y Jenő ajánlatára az A k a d é m ia E n tz G ézá t le v e le ző ta g já vá választotta. L ev elező ta g i sz ék fo g laló előadásában [22, 25]

beszám ol a zo k ró l az ered m én yek ­ rő l, a m e ly ek e t e g y általa felfed e­

zett új am őbafaj szervezetének, életfo lyam atain ak és életm ódján ak tan ulm án yozásával kapcsolatban m e gállap ított. U g y a n c sa k 1910-

ben a K á rp á t-m ed en ce tízlábú rák jairól írt c ik k é t a T erm észet- tu d o m á n y i T ársu lat a M arg ó -d íjja l ju talm azta.

1 9 1 1. augusztus 2 6 -tó l szeptem ­ b e r 2 -ig a H e lg o la n d i B io ló g ia i Á llo m á st kereste fel. E rrő l írt c ik k é t olvasva m e g e le ve n ed ik előt­

tü n k H e lg o lan d történ ete. V a ló ­ sággal lá tju k annak fö ld rajzi és b io ­ ló g ia i v iszo n y a it, a b io ló g ia i állo­

m ást. A sziklás, a h o m o k o s és az iszapos fen é k állatait, a m oszato k k ö z ö tti faunát, az o sztrigap ad ok állatvilágát, m in d ezek ö k o ló g iájá t, életm ó d ját részletesen tárg yalja.

M a jd a p la n k ton le g je lle m z ő b b ál­

lataival és é letm ó d ju k k a l fo g la lk o ­ zik , k ie m e lv e a h elg o la n d i p lan k - 60

tó n feltű n ő érdekességét, a n a g y szám ban g y ű jth e tő pelágikus lár­

vák a t. A bentoszt, a p lan k ton t és n ek to n t a trieszti és a n á p o ly i ten­

g e r állatvilá g á va l h id ro b io ló g iá i szem lélettel hasonlította össze. A b io ló g ia i állom ás akvárium ában ú g y m u tatják be a ten ger v ilágát, m in t a h o g y an az a sziget k ö rü li ten gerek b en él. A fig y elm es lá to­

g a tó u g y an a zt láthatja, m int a k u ­ tató, de a szem lélet a jelen tős E n tz cik k éb en .

19 12 — 13-ban a kultuszm in isz­

tériu m k ü lfö ld i tanulm ányútra k ü ld te E n tz G ézát. í g y tö b b ku ta­

tó in tézetet ism ert m e g , és azokban eredm én yesen fo ly ta tta itthoni m u n k áját. A b b a n az id őben a k u ­

61

tató in tézetek tú ln y o m ó ré szt m é g n em v o lta k ö n á lló a k , h an em az e g y e te m e k h e z tartoztak . í g y az egyes in tézetek professzorai hatá­

ro ztá k m e g E n tz p ro g ra m já t 19 12 - ben B écsben , m ajd 19 12 — 13-ban M ü n ch en b en . E z ek e n az u takon szem élyes kap csolatba k e rü lt híres p ro fesszo ro k k a l és k u tató k k a l.

H ú g a , E m m a szerint M ü n ch en ben tö b b szö r ta lá lk o zo tt a m a g y a r szár­

m azású híres k u ta tó v a l és ra g y o g ó to llú ism eretterjesztő író v a l, R a o u l F rancéval, id. E n tz G éza e g y k o r i tan ársegédjével. E g y é b k é n t n em tu d tam k ö z ele b b i ad atokat találni bécsi és m ü n ch en i ta n u lm á n yú t- já ró l. M ü n ch en ben n y ilv á n a n a g y tudású és híres R ic h a rd H e rtw ig e t

kereste fel, a k irő l k ö z tu d o tt v o lt, h o g y szívesen látta intézetében a v en d é g ku tatók at.

1913 feb ru ár k ö z ep é tő l kisebb m egszakításokkal jún iu s v é g é ig a b e rlin i Infektion skran kenheiten R ó b e r t K o c h Intézetében M . H art- m ann professzor tanácsára e g y e g y ­ sejtű ostorost (P o ly to m a uvella) ta n u lm á n y o zo tt. O ttlé te egész ide­

je alatt, saját szavai szerint, H art- m ann „szív es útbaigazításával és baráti jó in d u la táv a l” tüntette ki.

V izsg á lati ered m én yein ek e g y ré­

széről a n ém et z o o ló g u s o k brém ai v án d o rg y ű lésé n szám olt be. A z előzetes k ö z le m é n y [32] után a teljes tan ulm án yt 19 15 -ben p u b li­

kálta [35].

19 13 -b an B udapesten , az Erzsé­

bet N ő isk o la P o lg á riisk ola i T a ­ n árk ép ző Főiskola tanárává n ev e z­

t é k k i. U g y a n e b b e n az é vb en a m o n acói N e m z e tk ö z i Z o o ló g iá i K o n g resszuson az édesvízi páncé­

los o sto ro so k o n v é g z e tt v izsgála­

tairó l tartott előadást. F olytatta v églén yk u tatásait, tö b b e k k ö z ö tt a színü ket tan u lm án yozta. 19 16 - ban a m ű e g y etem en a h id ro b io ­ ló g ia és haltenyésztés tá rg y k ö rb ő l e g y e te m i m agántanár lett. E rre v aló szín ű leg D a d a y n a k m ár e m ­ líte tt k iv á ló k ö n y v e is inspirálta.

1898-tól 19 1 8 -ig k ö z le m é n y e i­

n ek szám a 82-re e m elk ed ett. A 82.

tan u lm án ya a v é g lé n y e k m agszer­

k ezetérő l és k ro m a tin red u k ció já-

ró l szól. E z ze l m ásodszor is el­

n y erte a M arg ó -d íja t.

1918-ban feleségü l v ette K rizsó A n n á t. A z esketési szertartást a R ó z s á k terén le v ő tem p lo m b an Proh ászka O tto k á r v ég e zte, és azon B udap est a k k o ri társadalm á­

b ó l, a tu d o m á n y e g y e te m és a ta­

n árk ép ző fő isk o la tanári k a ráb ól sokan v e tte k részt, de jelen v o lta k o rv o so k , jo g á s z o k , barátok, p o li­

tik u so k , k ö z ö ttü k T isza K álm án is.

H O L L A N D IÁ B A N

E n tz G éza b o ld o g házassága, saj­

nos, rö v id id ő m ú lv a m egszakadt.

Szép fiatal felesége 1920-ban, alig fél é v v e l B éla fiu k m egszületése után m iliáris tu berku lózisban m e g ­ halt. A kerepesi tem ető b en h e ly e z­

té k ö r ö k n y u g a lo m ra . E h h ez a n a g y csapáshoz m é g e g y elkese­

rítő esem én y járu lt. M é h e ly Lajos p rofesszor m eg a k ad ály o zta , h o g y E n tz a z állatrendszertani tanszéket m egkap ja.

E k k o r H u g ó F. N ierstrasz, az U tre c h ti E g y e te m professzora m unkatársául m a g á h o z h ívta in - 66

tézetébe j ó barátját, aki a m eg h í­

v ást e lfo g a d ta .

F éléves fiát M a rg it n ővérén él B udap esten h a g y ta. B éla 1922-ben és 192 3-ban a n y ári h ón ap okban n a g yn é n je kíséretében m e g lá to ­ gatta édesapját, m ajd 1924 d ecem ­ beréb en v é g le g H ollan d iába k ö l­

tö z ö tt.

N ierstrasz in tézetében E n tz G éza e lő b b asszisztens, m ajd k o n ze rv á- to r, n em sokára re n d k ív ü li tanár lett, és előadásait kezd etb en n ém e­

tü l, h á ro m é v után azonban h o l­

lan d u l tartotta. U trech tb e érke­

zése után, m ár 1920 n yarán az é szak -h ollan d iai den H e ld e rb en a H o lla n d Á lla tta n i Társaság B io ló ­ giai Á llo m ásán annak v eze tő jév e l,

J* 67

J. V e r w e y je l e g y ü tt te n g e rb io ló ­ giai g y a k o rla to k a t vezetett. E zután is éven te 2 — 4 h etet ebben az in té­

zetb en d o lg o z o tt. A m in t 1929-ben itth o n m e g jelen t cik k éb en olvas­

hatju k, a h o lla n d o k azért telepí­

tették a Z u id e rze e t a N o o r d z e e v e l összekötő k esk en y ten gerszoros partjára a zo o ló g iá i k u tató á llo ­ m ást, m ert itt k é t o lya n te n g e r- részlet ta n u lm á n yozh ató, am e ly n e k állatvilága n a g y o n eltér e g y m á s­

tó l. U g y a n is eg y sz er a Z u id e rze e édesvízzel k e v e rt, v a g y is kevésb é sós, ún. b ra k v iz e ju t az ap állyal az állom ás elé, m áskor a n y u g a ti szél és áram lás a N o o r d z e e sós te n g e rv izét sodorja oda. A két ten gerrészt összekötő szorosban az

áram lás ig e n erős, í g y a k ik ö tő v é a lak íto tt, gáttal v éd ett terület fe­

n ek é t az árapály állandóan tisztán tartja. A b b a n az id ő ben a k u tató ­ h elyiség ek en k ív ü l az intézetben n a g y k ö n y v tá r is v o lt. O tt h ely ez­

té k el a H ollan diai Á llattan i T á r­

saság (N ederlandsche D ierk u n d ig e V e re e n ig in g ) k ö n y v tá rá t is. E zt egészítették k i az állam által fen n ­ ta rto tt és u gyan csak itt elh elye­

zett halászati és h alb ioló giai k ö n y v ­ tárral.

N y á ro n , az iskolai szünetek ide­

jén a k ü lö n b ö z ő e g y e te m e k hall­

g a tó i den H eld erb en 10 — 10 napos tu rn usokb an ta n u lm á n yozták a te n g e ri é lő lé n y ek bio ló g iájá t. E zek a k u rzu so k k ö telező e g y e te m i g y a ­

k o r la to k keretében m a is fo ly n a k . E n tz m egállapítása szerint az ottani állatvilá g n em n a g y o n fo rm a g a z­

dag, de ez elő n y ö s is a k e zd ő hall­

g a tó k szám ára. í g y a fau n a gaz­

dagsága n em veszi teljesen ig é n y b e fig y e lm ü k e t. Jobb an elm élyed h et­

n e k a k ö rn y e z e ti v isz o n y o k és az élő lé n y ek tan ulm án yozásában . A szükséges a n y a g o t az in tézet sze­

m é ly ze te és a h a llg a tó k g y ű jtö t­

té k b e a ta n u lm á n yi kirán duláso­

k o n , m ik ö z b e n n em eg y sze r ala­

posan m e g is áztak, m iv e l den H eld erb en az eső ig e n g y a k o r i. A g y a k o rla to k o n részt v e v ő k m egis­

m erk ed h ettek a p la n k ton , n ek ton és b en to sz leg jelleg zeteseb b fajai­

v a l. A z u tó b b ia k k a l csak ann yiban , 70

am en n yib en azo k a t a sekély h o ­ m o k o s fen éken m e g fig y e lh e tték . T a n u lm á n y o z tá k , h o g y a talaj m in ő ség e és a v íz sótartalm a m i­

k é n t h at a faunára. A term észetes ta lajo k den H eld erb en iszaposak, h o m o k o sa k , agyag o sak . A p a rto k m en tén sz ik la tö m b ö k b ő l hatalm as gá ta k h ú zó d n ak , m e ly e k alapanya­

g á u l sokszínű grán it szolgál, akár­

csak a Skan din áv-félszigeten , v a g y b a za lto szlo p o k , akárcsak B ritanniá­

ban. A rajtu k élő fló ra és a k ö z tü k található állatfajo k a F ucu sok ö v é ­ tő l a L am in ariák ig H elg o lan d és N o r v é g ia h ideg partjainak élő­

v ilá g á ra em lék eztetn ek .

„ H a den H eld erb en v a g y o k

— írja E n tz — , sokszor fe lv e tő d ik 7i

ben n em a g o n d o la t, v ajo n n em v eh etn én k -e fe l legaláb b a tu d o ­ m án yo s kutatásokba újra azt a m u n kát, a m e ly n e k k ezd e m é n ye ­ z ő i k ö z ö tt o lya n k iv á ló k u ta tó k szerepeltek, m in t A p á th y István, D a d a y Jenő, id . E n tz G éza? M ié rt n em jelen n ek m e g a m a g y a r z o o ­ ló g u s o k a ten gerkutatási m u n k áik ­ k al sűrűbben a szakirodalom ban?

A z , aki k ezd e m é n ye ze tt, m iért n em fo ly ta tja a m u n káját csü g- gedetlen ül? H iszen a tu d o m á n y t a kis n em zetek m é g in ten zíveb b en m ű ve lh etik , m in t a n a g y o k , k ik ­ n ek ereje ja v á t a p o litik a term é­

szetszerűleg k ö ti le. A tu d o m á n y n em ze tk ö zi kincs, a tu d ó so k kap­

csolata p e d ig a n em zetek fö lö tt 72

haladó szilárdabb összetartó szel­

le m i erő . . . Ilyen és hasonló g o n d o la to k cikázn ak a m agyar b io ló g u s a g y á n át, m id őn a h o l­

landus fiatalságot fig y e lm e z te ti va ­ la m e ly te n g e rb io ló g iai p ro b lém á­

ra . . .” [7 5: 44]-

1920-ban k é t itth o n i esem ény h a to tt m eg rázó an E n tz G ézára.

M e g h a lt szeretve tisztelt e g y k o r i fő n ö k e és barátja, D a d a y Jenő, aki­

n e k halála után, 19 2 1-b en a m ű ­ e g y e te m i állattani tanszéket v é g ­ le g m egszün tették. M ár D ad ay életében is sokan v o lta k , a k ik a m ű e g y e te m i zo o ló g iá i tanszék szükségtelenségét han goztatták.

H a zán k a k k o ri súlyos gazdasági h ely ze té b e n az állam i kiadások

csökkentése lé p ett szükségszerűen előtérbe. A z első v ilá g h á b o rú , a T anácsköztársaság h o n v é d ő har­

cai, az A n ta n t által d ik tált trian on i b é k e jó v á té te li terhei ren g eteg a n ya g i e rő t em észtettek fel, és katasztrofális h ely ze te t id é ztek elő.

M in d e z csak e g y ik ok a v o lt a m ű ­ e g y e te m i állattani tan szék m e g ­ szüntetésének. A m ásik és sú ly o ­ sabb in d ító o k az v o lt, h o g y ab­

ban az id ő b e n is, akárcsak k ö z e l e g y é vtized d e l késő b b , hazánkban általános v o lt a hián yos term észet- tu d o m á n y i m ű veltség . N e m értet­

té k m e g , h o g y a b io ló g ia i ku tatá­

so k n em csak k u lturális és elm életi sz em p o n tb ó l fon to sak , h an em a g y a k o rla tb a n is n a g y jelen tősé­

74

g ű e k . A z a k k o ri k ö z o k ta tá sü g y i m in iszter m agáévá tette a m ű ­ e g y e te m állattani tanszéke m e g ­ szün tetésén ek go n d o la tá t. A T e r ­ m é szettu d om án yi T ársu lat 1921 tavaszán felterjesztést in tézett a k o r m á n y h o z az állattani tanszék fenntartása érdekében . A felter­

jesztésben kifejtették , h o g y a m a­

g y a r állattani, fő k é n t a g y a k o rlati irá n y ú z o o ló g iá i kutatásokra sú­

ly o s csapást jelen ten e a tanszék m egszüntetése. E z is v o lt az ig a z­

ság, hiszen D a d a y v ilá g h írű ku ta­

tásai k ö v e tk e zté b e n a k k o r hazánk az egész v ilá g n a k e g y ik ily e n irá­

n y ú tu d o m á n y o s k ö z p o n tja v o lt, E n tz G éza p e d ig m éltó u tó d lett v o ln a a tanszéken. E n tzn ek k i­

tű n ő segítőtársa le tt v o ln a A b o n y i S án dor, aki D ad ay n á l v o lt tanár­

segéd, m ajd adjunktus. Á m a T e r­

m észettu d om án yi T ársu lat felter­

jesztése későn érkezett. A k ö z o k ­ tatásü gyi m iniszter e k k o rra m ár a tanszéket végleg esen m egszü n ­ tette. A felszám olás sz om o rú , fele­

lősségteljes és fárasztó m u n kájával A b o n y it b íz tá k m e g , aki azt v ég re is hajtotta, és sokéves állam i szol­

gálat után állás n élk ü l m aradt.

M eg érth etjü k , m ily e n fájdalm asan érintette m in d ez E n tzet.

H o llan d iai tapasztalatairól E n tz G éza e g y érdekes tan u lm án yt k ö ­ z ö lt [79]. Ú tik a lau zn ak is b eillő részletességgel szám olt b e cik k é­

ben — é v e k k e l hazatérése után —

a m a g y a r o lvasó k n ak a den H el- derrel szem ben fe k v ő T e x e l szi­

g etérő l. A m in t írja, 1920-ban, m in djárt den held eri tartózkodásá­

n ak első szabad vasárnapján a

„ D a g b r a a k ” (Hajnal) n ev ű kis g ő z h a jó v a l T e x e l szigetére kirán­

du lt. A tú ln y o m ó a n alluviális h o ­ m o k b ó l és diluviális a g y a g b ó l á lló sziget le gm agasabb k iem elk e­

dései a n y u g a ti p arto n h ú zó d ó dű n ék. E lső útján m eg lep etv e pil­

la n to tta m eg a gö rb ecső rű gu li­

p á n o k at. E m adarak ittléte jelezte, h o g y T e x e l való ságos m adárpara­

dicso m . G y ö n y ö r k ö d ö tt a fe l­

rep p en ő bíb icek b en , pajzsos can- k ó k b a n , vadkacsákban és más m a­

dárfajo kban . A h o m o k b u ck á k k ö ­

zé zárt dű n etavak üde p arti rét­

je it a k é k v irá g ú tárnics (Gentiana) a k é tle v e lű sa rk virá g (Platanthera b ifolia) és k ü lö n fé le k ö r tik é k (Pi- rola) díszítik. E z e k és más fa jo k adják a sziget válto za to s flóráját. A h o llan d term észetbarátok m e g v á ­ sárolták a területet, és m in t ter­

m észeti e m lé k et ő rz ik és g o n d o z ­ zá k m a is ezek et a ritk a é lő lé n y e ­ k et. U g y a n ily e n v éd ette k T e x e - len a m adarak is, ezért é ln ek itt e zré v e l a dan kasirályok, ezüstsirá­

ly o k stb.

E n tz az é v e k során tö b b k irán ­ dulást tett tavasszal, n y á ro n és ősz­

szel is e bájos szigetre. E g y ik alka­

lo m m a l e g y , a szigeten élő h olland festő t keresett fel, ak i a v on u láso k

alk alm ával elpusztult m adarakból g a zd a g g y ű jte m é n y t h o zo tt létre.

E n tz g y ö n y ö r k ö d ö t t ebben a g y ű j­

te m é n y b e n , de ennél is n a g y o b b ö rö m e t jelen tett szám ára, h o g y a h ázigazd a festő e g y ik szobájában m eg p illa n to tta C s ö rg e y T itu szn ak e g y ik m adárfestm én yét. C sö rg e y (1875 — 196 1) id. E n tz G ézán ak v o lt h a llg a tó ja, m ajd a M a g y a r O r n ito ló g ia i K ö z p o n t g y a k o rn o ­ k a. A széles lá tó k ö rű , m ű vészi fo ­ k o n ra jz o ló és festő C s ö rg e y il­

lu sztrálta H erm án O t tó A mada­

rak hasznáról és káráról cím ű k ö n y ­ v ét. 19 2 2 -tő l a M a g y a r M adártani Intézet ig a zg a tó ja v o lt. í g y nem csoda, h o g y az u gyan csak k iváló an festő és ra jzo ló E n tz G éza és C sö r-

6

g e y T itu sz k ö z ö tt m ár ifjú ságu k ­ ban m é ly barátság szö v ő d ö tt.

E n tz h olland e g y e te m i hallga­

tó k k a l is tö b b szö r já rt T e x e l szi­

getén . E g y ik a lk alo m m a l a h ú svéti ünn ep eket tö ltö tté k o tt, am ik o r sok északi szalonkát és az északi v a d lib á k ezreit látták.

A sziget n y u g a ti partjainál ál­

land óan h á b o rg ó ten ger hullám ai sok á llatot v etn e k k i. A h o m o ­ k os part teli van a partra k erü lt csigákkal, k a g y ló k k a l, a zo k tö red é­

k e iv e l és so k más állattal. E lju tn ak ide a fó k á k , itt szaladgál az osztri­

g a n y itó n a k h ív o tt m adár is. A k e leti partn ál a sek ély v íz iszapos, ebben iszaplakó k a g y ló k (M y a arenaria, S corbicularia piperata, 80

T e llin a -fa jo k ), a csaliféreg (A ren i- cola p iscatorum ), e g y N ereis n evű, soksertéjű gyű rű sféreg stb. talál­

h a tó k . A k ö v e k h e z tapad va él a C la d o p h o ra rupestris n ev ű m o - szat, az E n terom o rp h a intestinalis h alván ysárga és z ö ld tö m e g e i a h o m o k o n találhatók a ten geri salá­

tá va l (U lv a lacuta) e g y ü tt. A h o l a v íz a p á ly k o r m egm arad, ott a te n g e ri fű (Zostera m arina) telep­

szik m e g . M in d e zek n ag yszám ú haln ak, rákn ak, csigának és más á llatfa jo k n ak n yú jtan ak lak h elyet.

D e n H elderb en m ásik érdekesség a halcsarn ok. E z e g y hosszú épü­

let, m e ly a csatorna m enti töltésen áll. E lő tte k ö tn e k k i a halászok h ajói, ben t a csarnokban le p én y ­

Si