TOLNAI GÁBOR SZERKESZTŐ: SZALAI SÁNDORNÉ

FŐSZERKESZTŐ : T O L N A I G Á B O R

SZERKESZTŐ:

SZALAI S Á N D O R N É

i n £ f i \

B A R Ó T I D E Z SŐ

SÍK SÁNDOR

AKADÉM IAI K IA D Ó BU D APEST 1988

MTA I

1 III

KI K 0 000

. ÄAGYAft

MBOmAxyosakadémia

tóSWÁBA

ISBN 963 05 49Ö1 I

© Akadémiai Kiadó, Budapest 1988 Baróti Dezső

Printed in Hungary

Előszó 7

A költő és a katedra 10

A z irodalomtudós 86

A nagy professzor 194

Bibliográfia 282

A kortárs k ritik a e g y id e ig hajlam os v o lt S ík S án d o rt a kettészakadt iro ­ d a lo m k o n z e rv a tív szárnyához so­

roln i. E z t a besorolást id ő n k én t nem csak a katolicizm u s és a m o­

dernség eredendő összebékíthetet- lenségének a valóságb an e g y é b k é n t n em m in d ig h e ly tá lló tézisével p ró ­ bálhatta alátám asztani, hanem a

„sz e rz e te sk ö ltő ” egyes m e g n y ila t­

kozásaival is. N e m m in d ig teljesen in d o k olatlan u l. M a a m ik o r m ár valam elyes történ eti tá vla tb ó l k ö ­ zeled ü n k h o zzá, m égis in káb b a zaklatott k orán a k n em e g y antago-

nisztikus von zásával és taszításával k ü szk ö d ő m o d ern em bert, k ö ltő t és tu dóst k e ll m eglátn u n k benne.

M i a k ö v e tk e z ő k b e n a tudós, a professzor Sík S án dor portréját rajzo lju k m eg. M ég sem feled k ez­

hetü n k m e g arról, h o g y a m a g ya r katoliku s líra e g y ik legm arkánsabb k ö ltő je v o lt, és h o g y gazd ag élet­

m ű véb en a poéta és a tudós állandó kölcsönhatásban álltak egym ással.

E z ért tu d o m án yo s m unkásságának a term észetét s a ben n e m e g ­ n y ila tk o zó esztétikai von zalm ak at sem érth etjük m e g igazán, ha nem v á z o lju k fe l a hozzája v e z e tő út egyes állom ásait. Szerb A n ta l a

„re n d e z ő értelem ” k ö ltő jé n ek ne­

vezte. A versírásnak való b a n a

tudósa v o lt, v alah o l a poéta doctus és a spontán k ö ltő határán, a tudóst v iszo n t az iro d a lo m szeretetének bensőséges lírája és m esterségbeli oldalán ak szem élyes tapasztalatból e lm é ly ü lt vizsgálata jellem ezte. A jelen tő s k ö ltő és a tudós m ellett n em feled k ezh etü n k m eg profesz- szori tevék en ységén ek bem utatá­

sáról sem , ezzel ugyanis nem csak a p ed agóg ián ak azt az ihletett poétáját m éltathatjuk, akit R a d ­ n óti M ik ló s „ a n a g y p r o fe s s z o r ­ nak n evezett, hanem eg yetem i elő­

adásainak alapos m egvizsg álásával és a p ályak ép b e v a ló beillesztésével az új utakat kereső iro d alom tu d ós­

h o z is az ed d ig in él b iz o n y ára k ö ­ zelebb ju th a tu n k m ajd.

A K Ö L T Ő ÉS A K A T E D R A

A z író i v én át m é g a szülői ház­

b ó l h o zta m a g á va l. A ty já t, id.

S ík Sándort (1853— 1900), n éhán y jo g tu d o m á n y i k ö n y v és tan ulm án y szerzőjét, a neves ü g y v é d e t k ora le g k é p zette b b jo g á sz a i és a m érsé­

k elten liberális n em zeti párt erős­

ségei k ö z ö tt em legették . E párt p ro g ra m já va l kép viselő jelö ltn ek is fellép ett, a m an d átu m ot azonban n em sikerült m egszereznie. Sándor fia, aki 1889-ben Budapesten szü­

letett, m in t az igazság bajnokára és a szeg én yek v éd elm ező jére em lék ezett rá, s „ e g y ró m ai szená­

to r” -h o z hasonlította. Ö t g y e rm ek m aradt utána, s a k oráb b i jó m ó d h e ly e tt tisztes szegén ység, de az an yai szeretet ennek szorításában is bensőséges o tth on t varázsolt az árvákn ak. E z a m é ly e n vallásos asszony — E n d re fia szerint — m ár koráb b a n fo g a d a lo m m a l k ötelezte m agát, h o g y Isten szolgájának n ev eli g y e rm e k e it: az ö t g y e rm e k k ö z ü l három ban teljesült be fo g a ­ dalm a. A z e g y ik le á n y apáca lett, Sán dor és öccse, E n d re (a k éső b bi politikus) a piarista rendbe lép ett be, s m íg az u tó b b i ham arosan elh a g yta azt, b á tyjá t e g y hirtelen fello b b an t szerelem hatására csak m egkísértette a v ilá g i élet lehető­

sége, h o g y v é g ü l is m in t a m agyar

piaristák ren d fő n ö k e és a hazai k a­

tolicizm us e g y ik le g k ie m e lk ed ő b b szem élyisége fejezze be az életét.

G y e rm e k é v e it G ö d ö llő n tö ltö t­

te, onnan já r t be a pesti piaristák főg im n á ziu m áb a. A n eg y ed ik osz­

tá ly elvég zése után (az anyai ösztönzésre v a g y k o rán felébred t hivatástudatból?) felv ételét kérte a n a g y m ú ltú tanítórendbe, és a V á c o tt e ltö ltö tt ú jon ceszten dő, a n oviciátu s után rendje kecskem éti fő g im n á ziu m áb an fo ly ta tta tanul­

m án yait. K itű n ő tanuló v o lt, so­

k a t szerepelt az ön k é p ző k ö rb en , tö b b p ályad íjat n y ert, m ár a k ö ltő is k e zd e tt ébredezn i benne. A z érettségi után B udapesten fo ly ta tta tan ulm án yait, am e ly n e k során a

„ b o r z o lt hajú és bo zo n to s szakállú, n y u g tala n férfi” , R ie d l Frigyes v o lt soha el n em felejtett hatással rá. T e o ló g iá t és filo zó fiá t Sch ütz A n ta ltó l tanult, aki a m esterből ham arosan szívb éli jó b arátja le tt;

kap csolatu k — a k ö ltő n a g y szo­

m orúságára — m ajd csak a hír­

h ed t „fa ji tö rv é n y e k ” idején lazul m eg. K o rá b b a n m é g m in d a ketten Prohászka „diad alm as v ilág n é ze te ” zá szló viv ő i. V a lóság os szentet lát­

tak benne. M ég is, hajlam osak v a g y u n k azt hin n i, h o g y S ík ese­

tében nem csak az ifjú szerzetesnek a k étségtelen ül n a g y form átu m ú lelkip ásztor iránt érzett rajon gá­

sáról v an szó. A z t is m egérezte, h o g y Prohászka m aga is u g y an ­

annak a századnak elején feltö rő n yugtalan ságn ak a n yu g tala n g y e r­

m ek e v o lt, m in t A d y és társai.

A k á r m é g azt is m on dhatn ánk ró ­ la, h o g y „n y u g a to s” , hiszen a francia és n ém et „ n e o k a to liciz - m us” - t ó l erősen m egih letett új szavai hazai e lő zm én y e k n élk ü l k a va rtá k fe l a m a g y a r klérus add ig békés és n y u g o d t á lló v izeit. A p ro ­ le tá rn y o m o rró l, a szegényparaszt­

ság h elyzetérő l, a félfeudális n a g y ­ birto k ren d szerről v a g y a k ap italiz­

m u sról m o n d o tt szavai n y o m á n e g y id e ig e g y szociális keresztén y­

dem okrácia h ívén ek és a radikális refo rm tö rek vések potenciális szö­

vetségesének lehetett tekinteni, és v o lta k , a k ik való b a n í g y láttak,

m é g a b a lo ld alo n is. Prohászka n a g y p álfordulása a forradalm akat k ö v e tő é v e k b e n történ t, am ik o r k ö z v e tle n ü l is p olitizáln i kezd ett, k ép viselő ség et v álla lt, és b ár ké­

sőbb k e m é n y szavak k al szólt a n em ze tg y ű lésrő l, akarva, nem ak arva m égiscsak az e g y re avultabb ré g i ren d k on szolid ációjáh o z n y ú j­

to tt hathatós segítséget. Igaz to­

v áb b ra sem szűnt m e g hirdetn i, m ily e n n a g y n em ze ti érdekek fű ző d n én e k a m unkásság és a parasztság szociális ig é n y ein e k k i­

elégítéséhez, és azt is elhisszük Sík Sán dorn ak, n em rajta m ú lt, h o g y az ily e n szavai épp csak h o g y el­

h a n g zo tta k „ a m a g y a r p olitik a pusztaságában” . T alá n azért, m ert

a p ro b lém á k m egoldására k o n k rét p ro g ra m o t sohasem fo g a lm a zo tt m e g . B izo n y ára ez is hozzájárult ahh oz, h o g y a hatáskeltés patetikus eszközeit sem m in d ig m e g v ető írásai és szu gg esztív beszédei e g y k éső bb végzetessé v á lt politika m ik ro b áit h o rd ozh atták m a g u k ­ ban. D e azt is a n ézetein ek ellent­

m ondásos v o lta és a kétségtelenül m ű vészi erejű stílusának p o liva ­ lenciája teszi é rth ető v é, h o g y a k o m o ly re fo rm o k őszinte hívei szintén a saját v á g y a ik a t olvashat­

ták ki sz ö v eg eib ő l. S ík S ándor, aki m ég a tízes é vek b en k ezd ett el lelkesedni érte, k étségtelen ül az u tó b b ia k k ö z é tartozo tt, am íg a harm incas-n egyven es é v e k keserű

tapasztalatai rá nem döbben tették arra, h o g y Prohászka m égsem v o lt az a „ n a g y vátesz” , „ a Z rín y i M ik ló so k n a k és S zéch en yi Istvá­

n o k n ak , a n a g y m a g y a r lélek k el- te g e tő k n e k az az egyenes u tód a” , akit so k áig látott benne.

1910-ben élete e g y ik le g m o z g a l­

m asabb esztendejét érte m eg.

M eg szerezte a tanári diplom áját, tanítani kezd ett a piaristák váci gim náziu m áb an , p u blikálta a M in d szen th y G ed eo n ról írt d o k to ri értekezését, s am in ek a le g jo b b a n ö rü lt, m e g je le n t első verseskötete, a Szembe a nappal. C ím la p já t a g ö d ö llő i m űvésztelep e g y ik jeles m estere, A d y késő b bi illusztrátora, a m a g y a r szecesszió történetében

elő k e lő h e ly e t e lfo g la ló N a g y Sán dor tervezte, akihez S ík Sán dort k éső bb is k ö z e li barátság fűzte.

M ag áb an a k ö tetb e n ak k orib an e g y m o d ern n y e lv e n m egszólaló , de h a g y o m á n y o sa n k a to lik u s szem ­ léletű a n ti-A d y jelen tk ezését lát­

ták. A N y u g a t aligh an em ezért fig y e lt fe l rá, ig a z, csak K a rin th y k e g y e tle n k ritik ájá va l, p e d ig az ifjú k ö ltő legaláb b fé l szem ével e k k o r m ár ré g a n a g y fo ly ó ir a t felé n ézett, „te stv é r-a k k o r d o k a t”

találván b en n ük. A testvérak k or­

d o k at (s később m ajd az ú jabb akat is) ettő l k e z d v e állandó ro k o n - sz en vével kíséri, sőt g y a k ra n a m agáén ak is érzi. N é h á n y versével m ár e k k o r k ö z e l állt a N y u g a t

k ö ltő ih ez , ö c c s e , S ík E n d re szerint p ró b á lk o z o tt is az a k k o r m ár híres fo ly ó iratn á l. „ M é g e g y e te ­ m ista koráb an — ú g y m o n d — én v itte m be verseit a szerkesztőségbe.

A z o k lehet, m e g is je le n te k vo ln a, de S ch ü tz A n ta l tu dom ást szerzett ró la, és rábeszélte, h o g y k érje v i s s z a . . . ” (V ig ilia 1973/9. 615.) A z Összegyűjtött versek je g y z e te i­

ben m aga Sík Sán dor szintén beszél errő l a p ró b álk ozásról, e lő b b a Virág a tengeren c. versérő l szólva e m líti m e g , h o g y „ e z a z o k k ö z ü l a versek k ö z ü l v a ló , a m e ly ek e t a N y u g a tn a k b e k ü ld te m ” , ezt m on dja a Ködös vizek fölött c ím ű rő l is, m ajd n éh án y sorral alább arró l a kesernyés han gu latáró l beszél, am i

azért ö n tötte el, m ert a N y u g a t

„n e m felelt jelen tk ezés” -ére. A z azon ban m égis vigasztalására szol­

gálhatott, h o g y K o sz to lá n y i szépen és biztatóan írt k ö tetérő l. B ár n a g y o b b k e m é n y ség et k ív á n t neki versei m egválogatasaban (a k ö te t­

ben v aló b a n v a n n éh án y, akár zsen gén ek n evezh ető darab), „ k e ­ m én ységet a k ritik áb an , k ím é le t­

len, v a d k em én ység et, h o g y v er­

seivel szem ben, ha k e ll, k e g y e tle n is tu d jo n len n i” , a dicsérő szavak­

k a l sem fu k a rk o d o tt: „C s u p a k e d v , ö rö m és op tim izm u s. S zel­

le m i részegség és le lk i m ám or.

E g y k o rá n k e lő em ber részegül m e g í g y az életto l, aki a zö ld b en ébred, friss g y ü m ö lcs ö k e t eszik,

a szelek m u zsikájával m u lat, a pa­

tak je g e s v iz é tő l kap jó k e d v r e . . . T ű z , lélek , izm o s és acélos akarat­

erő lü k te t ben n e . . .” (Élet 1910.) K o szto lá n y i j ó szem ére vall, h o g y S ík Sán d orn ak n éh án y o ly a n v o ­ nását is k iolva sta ennek az első k ö tetn ek a verseib ő l, am ely, bár k éső b b e g y re kevesebb harsány- sággal, m in d v é g ig h o zzá ta rto zik m ajd szem élyiségéhez. A z ifjú S ík életö rö m e sem p ó z v o lt csu­

p án : m é g a k k o r is őszin tén ek te­

k in th etjü k , ha tu d ju k , h o g y v er­

seinek ez a h a n g ja aligha tö rt v o ln a fe l Prohászka harcba h ív ó k a to li­

cizm usának inspirációja n élkü l. A - m ik o r m in te g y húsz eszten dővel később m eg ism erk ed tem vele-

m é g m in d ig e g y o lya n , a szem élyi­

sége le g m é ly é b ő l fak ad ó, k ö z v e t­

le n és term észetes k e d v , ö rö m és op tim izm u s su gárzo tt b elő le, am it aligha leh et e g y e tle n e g y hatásra visszavezetnü n k.

A k é t eszten dővel k éső b b m e g ­ je le n t ú jabb k ötete, A belülvalók mécsese v iszo n t m ár vala m ily e n , k ö z e le b b rő l m eg n em nevezett, sőt a tudat m ély ére szorított v á l­

ságról v a ll, am it v é g ü l is e g y m isz­

tikus Isten -élm én yb en o ld fel.

Ú g y látszanék, h o g y Prohászka, m é g p e d ig az in tim , a m isztikus Prohászka h an gja ösztö n özte, bár nem tudta teljesen m ag á va l ragad­

n i. K ü lö n ö se n a Titok c. ciklusában feltű n ő ez a hatás, de talán az sem

v életlen , h o g y am ik o r később (i960 k ö rü l) a verseihez csatolt felje g y zé se i k észü ltek, m ár e g y szót sem szól Prohászka hatásáról, pusztán M aeterlin ck, R ilk e és K o sz­

to lán yi hatását em líti. A m ik o r ez a k ö te t m e g je le n t, m ár a pesti pia­

risták n a g y m ú ltú fő g im n á ziu m á ­ ban tanított. K itű n ő p ed agóg u s v o lt, ih letett m a g y a ró rái diákjai é lm é n y é v é tették az irodalm at, ö n k ép zők ö réb en p e d ig m ár a m o ­ dern v ilág iro d alo m ra is k ite k in te ­ nek. N e m csa k Szerb A n ta l (aki állandó szereplője, m ajd titkára és elnöke v o lt ennek a n y ito tt szelle­

m ű , v ita tk o z ó k e d v ű ö n k é p z ő ­ k örn ek) le tt „ S ík -r a jo n g ó v á ” . (K ap csolatukról b ő v e b b e n : P o szler

G y ö r g y : Szerb Antal. B p ., 1978.) H o g y a p ed a g óg iai vén ája azután sem h a lv án y u lt m e g , az K o szto lá n y i D ezső j ó tíz é v v e l késő bb írt le v e lé b ő l is k id erü l: „B a rá to m , n a g y o n k ö szö n ö m okos, szép k ö n y v e d e t. M o st p e d ig m é g e g y kéréssel ro h an lak m e g . M o n d d , drága S ándor, n em lehetn e té g e d v a la m i ú to n -m ó d o n — csellel, fu r- fa n g g a l — becsem pészni Á d á m h o z.

A fiam b á lv á n y o z. (M ellesleg én is). H a segítségem re leszel ebben, n a g y o n m egh álálom . H ív e d : K o sz­

to lán y i D e zső .” (In: Lukács László:

A szeretet pedagógusa. V ig ilia 1973/9. 609.)

A z is ism eretes, h o g y a m a g y a r cserkészet e g y ik alapítója s e g y

id e ig szövetségének eln ö k e v o lt.

E g y új típusú, az eleven élethez k ö z elá lló ifjú ság nevelését várta tőle, s n em az ő j ó szándékain m ú lt, am i n em való su lh ato tt m eg célkitűzéseib ől. C serkészind ulóját azon ban ezrek én ek elték s a szin­

tén általa írt Cserkészvezetők könyve sem m éltatlan szerzőjéhez. E g y id eig az e g y ik legszínvonalasab b ifjúsági fo ly ó iratu n k at, a Z á szló n ­ k at is szerkesztette.

P ed agó gu si m un kája, b árm en y­

n y ire odaadással v ég e zte, energiái­

nak csak e g y részét k ö tö tte le.

Segédszerkesztője le tt az új utakat k ereső k atoliku s fo ly ó iratn a k , az É letnek. E z k ö z ö lte szám os versét, m ellettü k tö b b tanulm ánya, k ö n y v ­

ism ertetése és k ritik ája je le n t m eg benne. A fo ly ó ira t legfrissebb to llú m unkatársa v o lt. A le g tö b b szö r n a g y m egértéssel írt a n y u g a to so k - ró l is, k ö z tü k B abits M ih á ly ró l (Herceg, hátha megjön a tél is. 1 9 1 1.

697.), K a ffk a M a r g itró l (T a llózó évek 1 9 1 1 . 1244. 1.), K o szto lá n y i D e z ső rő l (Mágia. 19 13 . 24 .). A színikritikus a klasszikusok m ellett M ó r ic z Z sig m o n d ra (A Falu. 19 1 1.

455.), M aeterlin ck re (M ária-M ag- dolna 19 1 1. 455.), B e m a rd S h aw -ra (Nem lehessen tudni 19 12 . 58.) és R e in h a rd t víg szín h ázi rendezéseire fig y e lt fel. T a n u lm án y ai szintén hasonló érd eklődésről tesznek b i­

zo n y ság o t, és tö b b o lya n v an k ö ­ zö ttü k , am elyek b en k éső b b i k ö n y -

v ein e k , előadásainak első m e g fo ­ galm azásait ism erh etjü k fel. M ae - terlin ck kapcsán p éld á u l a szim bo­

lizm u st tárg yalta (Béryluse tündér gyémántja. 19 12 ), a Dialógus a régi és a z új magyar versről (1910) p ed ig azzal a k o n k lú z ió v a l v é g z ő d ik , h o g y A d y a m a g y a r ritm u s fejlő ­ désében is újat h o zo tt. N a g y o b b tan ulm án yt írt G á rd o n y iró l (1918), Prohászkát szintén író g y a n á n t m utatta be (1914).

K ö z b e n a k ö ltő népszerűsége is n ö v ek e d ő b e n v o lt. A z É let biztos k ö n y v sik e rre szám ított m ár, am i­

k o r ig én yes sorozatában (K oszto lá­

n y i Modern költőkje n e k első v á l­

tozata is ebben je le n t m eg) versei­

n ek g y ű jte m é n y e s kiadására válla l-

k o z o tt. A n y o m d a i kiállítását te­

k in tv e is rep rezen tatív k ötetre nem csak a k atolik u s k ritik a fig y e lt fel, ez m á r-m ár hozsannázó sza­

vak b an . A N y u g a tb a n T ó th Á rp á d m inősítette „érd em es lírá ” -n ak, s bár tö bb k özve tle n sé g e t k ív á n t n ek i, és b ár n ém ik ép p m o n o to n ­ n ak tartotta, m ert csak eg y e tle n n a g y é lm é n y , az „Isten n el v a ló lelk i egyesülés k ü lö n ö s g y ö n y ö r ű ­ sége” u ra lk o d ik el rajta, n éh án y o ly a n tulajdonságát is értékelte, am ely Sík Sándor költészetét a k é ­ sőbbiek során szintén je lle m z i m ajd :

„ K ü lö n sajátos és m e g k a p ó heves­

séget ad ily tá rg y ú k ö lte m é n y e i­

n ek az is — írja — , h o g y vallásos odaadásának legextatik u sab b , le g -

elragad ottabb kifejezéseiben csak­

n em szerelm i han g csendül m eg, m in te g y v a la m e ly elkallódn i nem tu d ó erotik a k ü lön ös transzponálá­

sa az istenség im ádatába. E z a tulajd onság az e g y h á zi líra nem e g y ré g i rem ek éb en is m eg v an , s m o st S ík k öltészetében érdekesen ú ju l m e g . . . ” „ A legérettebb írásá” - n ak a Magyar Sirámok c. ciklusát tekin ti, ennek a versei — ú g y m o n d

— „ ig a z m aradandóságra szám ít­

hatnak s k ö ltő n k n e k jeles h elyet b iztosítanak új lírikusaink sorában;

B erzsen yire em lékeztető, sötét h é v hatja át ezeket a k ö ltem én yek et, fő le g a Jeremiád cím ű, antik m etru- m ú elég iát. Szeplőtlen hazaszeretet ritkán m egcsen dü lő h a n g ját hall—

ju k , s m eg lep etv e érezzü k Sík Sándor lírájának nem es és em elke­

dett férfiasságát” (N y u g a t 19 17 . I. 588.).

A versek k el csaknem e g y id ő ben k é t drám ája je le n t m e g , íg y a há- ro m felvon áso s Ébredés (19 16 ), to­

v áb b á a Salamon király gyűrűje c.

eg yfelvon ásos m isztérium játéka.

E z ek e t nem sokára e g y m ásik m isz­

tériu m játék, az ötfelvon ásos A le x i- us k ö v e tte , a m elyben a ré g i m a g ya r iro d a lom b a is elju to tt S zen t E lek legend áját d o lg o z ta fel. K ritikusai tö bb szö r elm o n d tá k m ár, h o g y a színpadra szánt m ű v e it sokkal in k áb b a szép és em elk ed ett d ik - c ió ju k , m in t valóságos drám ai erejü k teszi értékessé.

A tapintatos T ó th Á rp ádn ál k ritikusab b olvasón ak azt is észre k e ll ven n ie, h o g y a „n em es em el­

kedettség” h a n g ja k ü lön ösen a k ö teteib ő l le g tö b b szö r k irív ó és od a alighan em csak az elvárások m ia tt beillesztett verseiben szón o- kias, p réd ik áló reto rika m arad csupán. E g y id e ig m é g a „hazafias k ö ltő ” szerepét is elvárták tőle, s m iv e l k itű n ő verselő v o lt, ennek m é g a k k o r is eleg et tu d o tt tenni, a m ik o r a felem ás ih letek b ő l csak a szavak szép áradatára futotta.

K ü lön ösen p ályáján ak n ag yjá b ó l a harm incas é v e k ig szám ítható első periódusában g y a k o r ia k az ily en versek. K á r, h o g y a k ö telező alk alm ak elm ú ltával is bevette

ő k e t k ö teteib e, p ed ig k ik ív á n k o z ­ ta k v o ln a b e lő lü k . E g y ik ü k e t-m á si- k u k a t k éső b b m aga is h o l „re to ri­

kus zsen gékn ek” , h o l „csinált k ö lte m é n y e k n ek ” v a g y „verses értekezéseknek” n evezte. L e g in ­ k á b b az ily e n , pusztán a k ötelező

szerep és n em a k ö ltő legb en ső bb ig é n y e ib ő l fak ad ó versei avu ltak el, és v o lta k avíttak m ár m eg jele­

n ésük idejében. Igaz u g y a n , h o g y k özön ségén ek jelen tő s része épp ezeket szerette.

R e to rik u s h a n g ja m égsem v o lt annyira eg y h a n g ú , am ilyen n ek az ed d ig elm o n d o ttak alapján g o n d o l­

ni lehetne. N é h a u g y a n kísértésbe esett, h o g y szép szavak áradatával p ótolja az inspiráció gyen geségét

(e g y o lya n rutinos szónoknak, a m ily e n ő v o lt, ez v aló b a n nem v o lt nehéz), m áskor v iszo n t a re­

to rik a annak a „n em es és em elke­

dett férfiasság ” -n a k kifejezésére szolgált, a m it m ár T ó th Á rp á d elism erően m éltatott, am ik or ver­

seinek B erzsen yire em lékeztető h e v ét em legette. N e m in d o k o la t­

lanul, hiszen S ík Sándor tudatosan vállalta a patrióta k öltészet X I X . századi örök ség ét, kü lön ösen V ö - rö sm artyét, aki k ora ifjú ságától k e zd v e az e g y ik legk ed veseb b k ö ltő je v o lt, a m a g y a r rom antika rem én ytelen ségéb en is rem én yk e­

d ő m orálját és az ebben g y ö k erez ő

„Uránál líraibb re to rik á t” p edig m in d v é g ig iro d a lm u n k n a k a n em ­

zeti klasszicizm ussal eg yen érték ű örö k ség én ek tekintette. ( V ő .: A magyar romantika kérdései. Iroda­

lo m tö rté n et 1943).

A h áb o rú és az összeom lás idején írt verseiben a rég eb b i hazafias lírán k h a g y o m á n y a in a k em elke­

dett pátosza m e lle tt a késői A d y - nak és a Húsvét előtt B abitsának stílusával ro k o n íth ató újszerű han­

g o k is feltö rn e k belő le. í g y p él­

dául az 19 19 -b en m e g je le n t M a­

radék magyarok c. k ö tete n éhán y szép darabjában (Ének minden emberhez. A költő háborús imádsá­

ga). A z 1923-ban k ö z zétett, m ég a k o rá b b i é v e k b ő l v a ló Zrínyi c. tragédiáját nem csak ez kapcsolja a m a g y a r sorskérdésekre választ

kereső írásaihoz: e m elk ed ett han­

g ú retorikája szintén ro k o n u k k á teszi.

A k özösségi p ro b lé m á k k a l v ív ó ­ dó szózatai k ö z b e n m in th a m ár k ezd te v o ln a m egérezn i, h o g y azok pusztába kiáltan ak, s h o g y a v á rt m egú jhodás h e ly e tt a ré g i rend restaurációja k ö v e tk e z e tt be, és e g y re jo b b a n a csendes m ű h e ly ­ m u n k ák fe lé fo rd u lt. 19 2 1-b en sajtó alá ren dezte e g y e tle n szép­

p rózai m u n káját, a ré g i h a g y o ­ m án y m o tív u m a it m o d e rn h a n g ­ v étellel rekon stru áló H ét szép históriáját, k ö z tü k a m a g y a r iro d a ­ lo m b ó l is j ó l ism ert Jovian us csá­

szár történetét. Lehetséges, h o g y G o ttfried K e lle r példájára, b ár

n em az ő felfogásában . K é t é v v e l késő bb (és ism ét a vallásos h a g y o ­ m á n y o k m odernizálása je g y é b e n ) zsoltárfordításait, szabatosabban át­

d o lgo zásait jelen te tte m e g (Z so l­

tárok könyve). A z v o lt a célja v e le , h o g y a zsoltáro k at a X X . századi o lvasó lelk i és n em u tolsó­

sorban esztétikai ig é n y e it is k ie lég ítő stílusban szólaltassa m e g . . .

Ú j verseskötetének, a Csendnek (1924) in tim líraisága m é g in káb b a befelé ford ulásra m utat. H a a szózatszerű verseit a háborús éve k B abitsával h o zh attu k kapcsolatba, m ost m ár a csendesebb beszéd jük­

ben találun k ro k o n sá g o t, am i ism ét azt m utatja, h o g y k ö ltő i útja, az

id ő n k én ti k o n z e rv a tív kitérései el­

lenére való jában a N y u g a t p oétái­

v a l haladt párhuzam osan. A Csend­

ben m egszólaló s ezután az egész p ályáját v é g ig k ísé rő term észetlírára m ár csak ezért is fe lk e li fig y eln ü n k , m ert ezt a ligh an em k öltészete le g ­ értékesebb és az utána k ö v e tk e z ő n em zed ék ek k ritik ájá t legin k áb b k iá lló ered m én yén ek tekin th etjük.

M en ekülésén ek k ezdete v o lt ez abból a tépett v ilá g b ó l, am elyn ek e g y „k e re szté n y -n e m z eti” m e g ­ újulásról szón ok iask o d ó hangossá­

ga e g y id eig ő t is m egtévesztette, h o g y azután e g y re erő sb ö d jék benne a v á g y , am it a Csend első versében, a Búzavirágban í g y fo g a l­

m azott m e g :

N e lenne k ö z ö m sem m i, sem m i T evés-vevéssel, h a n g o sság g al:

C sa k lenn i, szépen csendben lenni . . .

A létezés b o ld o g ság á t éli át ezekb en a versekben , szinte m ár csak a puszta létezését, m ik ö zb en

„elb ocsájtja le lk é t” az erd ő k b o l­

d o g m ám orának, a k ak u k k fü v es pázsitoknak, az útszéli b o k ro k n a k . Saját m agát szintén v irá g z ó faág­

n ak tekin ti, aki érzi, h o g y n y ú lik az a n y a fö ld m é ly szívébe dús g y ö ­ kérzete, h o g y akár a kis csibék v a g y a csig a b ig ák g y ö n g é d em ­ pirizm ussal m e g fig y e lt kis v ilág á ­ b ó l m ár-m ár ön m ag á t, sőt az egész em beri v ilá g o t is felejtve

o lv a d jo n bele a K o zm o szb a, am i nála az isteni v ilá g o t je len ti. N éh a pantheizm ussal v á d o ltá k ezért a m in den ségb e o m ló term észet­

szeretetért. M é g az e g y h á zi cenzor is ilyesm ire g o n d o lt, a m ik o r Bűbáj c. versét k ih a g y a tta a Csend b ő i, de a Sarlós Boldogasszony c. kötetéb en később m égis m egjelen h etett, m ert k ö ltő je b izon yíta n i tudta, h o g y verseiben csak a k atoliku s h ittel összeegyeztethető panentheizm us található, v a g y is az a felfog ás, m e ly szerint a term észet terem t­

m én yei m in d eg ym á s testvérei u g y an , ezzel a testvéri k ö z ö ssé g g e l azonban szem ben áll a szem élyes Isten, aki fö lö tte v an a terem tésnek, de benne is je le n v an . . . A szem é-

lyes Isten fo g a lm á t e lv e tő pantheiz- m us és a keresztén y term észet- felfog ás k ö réb e tartozó panen theiz- m us azonban, a h o g y épp Sík Sán dor m o n d ta, „m ű v é s z i m e g ­ jelen ésében annyira hasonló, h o g y

e g y versben n em is leh et m e g k ü ­ lö n b ö ztetn i, a k ö ltő egész élet­

m ű véb en azon ban ig e n ” .

1924-ben ren dje egész tanévre ró m ai tan ulm án yútra k ü ld te, a piaristáknak u gyan is az ak k orib an életbe lép ett új tan tervek k ö v e te l­

m én yei m iatt olasz szakos tan árok­

ra v o lt szüksége és az e g y ik ily e n ­ n ek ő t szánták. T a n u lm á n y útjának eredeti célja tehát az olasz n y e lv alapos elsajátítása v o lt, am ihez a latin szakos dip lom ája m ár ere-

den dő en j ó alapot ígért. A z őt je lle m z ő lelkiism eretességgel k ez­

dett h o zzá a tanuláshoz, de a g ram ­ m atika m ellett az olasz m ű vészet n a g yja iv a l v a ló ism erkedésre is tu d o tt id ő t szakítani m agának.

E m lék ei a P á zm á n y ró l és a Z r í­

n y irő l írt k ö n y v e ib e és a kép ­ zőm ű vészetek re is k itek in tő esz­

tétikájába szívó d n ak m ajd fel, n éhán y szép verse (pl. a Dioskurok temploma) p e d ig baro k k o s h a n g ­ v ételé v e l is, szintén hiteles róm ai atm oszférát ra g a d o tt m e g . Ú jab b kötetét, a Sarlós Boldogasszonyt m égsem annyira a retoriku s han gú versei, m in t in káb b a m ár je lle m ­ zett term észetlírájának to váb b i el­

m élyülése és gazdagodása m iatt

tekin th etjü k költészete fig y ele m re m é ltó ú jabb állom ásának.

A z 1929-ben m e g je le n t Boldog ember ingében ism ét új oldaláról m u ta tk o zo tt be. A r r ó l a m esebeli k irá ly ró l szól, aki csak a k k o r sza­

badu lhat m eg g y ö trő b o ld o g ta la n ­ ságától, ha e g y b o ld o g em b er in g é t veh eti fel. A z ősrégi m o tív u m o t, am it k oráb b a n tö b b en (k ö zö ttü k A n a to le Francé) fe ld o lg o z ta k m ár, S ík Sán dor filo z ó fia i k ö ltem én n yé szélesítette k i, s a b o ld o g em ber keresése ü rü g y én , n ém ik ép p a Csongor és Tündére m e g A z ember tragédiájára, em lék eztető ú ton , a m ú lta t és j ö v ő t járatja b e hőseivel, h o g y v ég ü l a k ö v e tk e z ő k o n k lú ­ zió h o z ju sso n el: a b o ld o g sá g o t

*

csak az áldozatkész és csüggedést sohasem ism erő élet adhatja m eg.

A N y u g a tb a n , ú jabb b izo n y sá g o t tév e a n a g y fo ly ó ira t Sík Sándor irán ti érdeklőd éséről, Illyés G yu la írt ró la (1930. II. 2 13 .), aki n em ­ sokára m ajd azt is elm o n d ja, h o g y a k atolik u s k ö ltő k k ö z ö tt „ S ík Sándor a le g fig y elem re m é ltó b b és legku lturáltab b, in káb b iro dalm i hitű, m in t katoliku s . . . (Katolikus költészet. N y u g a t 1933. I. 423.).

A Boldog ember ingén ek k o m p o z í­

cióját u g y an lazának találta, de nem g y ő z te dicsérni stílusának

„k itű n ő m agyarságát” , s ezzel e g y ü tt „ c s illo g ó n y e lv i és k ö ltő i szépségeit” .

Szintén 1929-ben je le n t m e g első

n a g y o b b szabású tu d o m án yo s m un­

kája, a Gárdonyi, A dy, Prohdszka.

B ár m in d h árm u k alakja m ár k o ­ rábban fo g la lk o z tatta , és tan ulm á­

n y o k a t is írt ró lu k , ez a k ö n y v aligha születhetett v o ln a m e g , ha id ő k ö z b e n n em m erü l fel, h o g y e g y e te m i katedrát szánnak neki.

M in d en j e l arra m utat, h o g y e g y e gy e te m i karrier lehetősége k o ráb ­ ban sosem fo g la lk o z tatta , m ég a m agántanári habilitációra sem tö­

rekedett, p ed ig képessége k étség­

telenül lett v o ln a h o zzá. E z ért azt v árták tő le, h o g y e g y n a g yo b b m u n k ával bizon yítsa alkalm assá­

gát. M iu tán ez m e g tö rtén t, 1929- ben a szeged i e g y e te m bölcsészeti karán a m a g y a r iro d a lom történ et

tanárává n evezték k i. E ttő l k e zd v e 1945-ig jó ré s z t S zeged en élt.

P rofesszor k oráb an is a szerzetes n ovíciu si évei óta m eg szo k o tt puritán életét élte. A piaristák sze­

gedi rendházában lak ott, ahol — akárcsak társainak — csupán k é t szerény szobája v o lt, a m elyn ek bútorai k ö z ü l m indössze a n a g y íróasztal, a m é g n a g y o b b és a g y o n ­ zsúfolt k ö n y v e s p o lc o k és a cserép­

b ő l égetett egyszerű teafő ző tűn tek fe l látog atóin ak . Szerette a j ó erős teákat, pu ritán életének ez v o lt az eg y e tle n élvezeti cik k e, ezzel k í­

nálta m eg kedves v en d ég eit. N e m v o lt az a „sza lo n -a b b é ” , m in t azok , ig a z, a nálánál idősebb n em ­ ze d é k b ő l v a ló rendtársai, akiknek

világias életm ó d járól annak idején sok tréfás anekdota k erin gett.

D e n em v o lt életid egen aszkéta sem . Szerette a term észetet, a k i­

rándulásokat, és sohasem m ulasz­

totta el estebéd elő tti sétáit a T isza-p arto n , am it sokszor e g y -k é t hallgató ja társaságában tett m eg.

G ya k ra n u taz o tt B udapestre, k ü ­ lö n ö sen az e g y e te m i v a k á ció k idején, ah o l leg in k áb b n éhán y íróbarátjával találk ozo tt. Társaság­

ba e g y é b k é n t alig já rt, s nem v e tt részt a kari intrikában sem , am ik o r p e d ig ő le tt v o ln a a soros dékán, ezt a k o m o ly m e llé k jö v ed ele m m el já r ó tisztséget is visszautasította, m e rt erősen fé lt attó l, h o g y az adm inisztráció go n d jai m e g za v ar­

j á k a p rofesszor, a tudós és a k ö ltő m u n káját.

A z 19 3 1-b en m e g je le n t Fekete kenyér c ím ű k ö tetén e k gerin cét k ite v ő verses önéletrajzában, talán élete n em rég b e k ö v e tk e ze tt fo r­

du lója ihletéséb ől is, újra bejárta azt az utat, am it a k ö ltő és a szer­

zetes a szülői h áztól „é le te útjának k ö z e p é ig ” tett m eg. B ár in v o k á ­ ciójában a korábbin ál szem élyesebb h a n g o t íg é rt, e z az ön életrajz m égis m egleh etősen szem érm es m aradt, és azt, am i a le lk e le g ­ m é ly é n lezajlo tt, le g feljeb b sejtetni enged i. K ö te té n e k ezért in k áb b b io g ráfiai, m in t lírai hitele van.

E z t a behatároltságát m ár Szerb A n ta l észrevette, aki a N y u g a tb a n

k ö z ö lt tapintatos k ritik ájában ezt írta ró la : „ A spontán líra h ívei n em fo g já k tiszta lírának érezni Sík S án dor k ö tetét, a p ollon iku s tuda­

tosságával, v é g ig á tg o n d o lt, jó z a n k o m p o zíc ió já v a l, laza és m égis k ö ­ tö tt form ájával, m e ly k ö z e l já r a p ró za racionalitásához . . . N e m ­ csak a zo k h o z szól, a k ik tudnak ver­

sekben elm erü lni, hanem a vers­

id eg en so k akh oz, a „h ív e k h e z ” beszél itt a j ó pap, a p ásztor.”

A Fekete kenyér ism ét fon tos állom ása v o lt Sík Sándor lírájának.

E m berszeretete k o ráb b i k ötetei­

ben szám talanszor m e g n y ilv án u lt u g y an , ettő l a k ötetétő l k e zd v e azon ban m ár az e g y re in k áb b erősö­

d ő szociális érzék en ység én ek ad k i­

fejezést. A Fekete kenyér versei k ö ­ zö tt az Advent c. n a g y o b b k o m p o z í­

ció ján a k k é t részletét is olvashatjuk.

A z egész 1935-ben je le n t m eg n yom tatásban, tartalm át a k ö v e t­

k e ző k b en fo g la lju k össze: A há­

ro m k ir á ly o k , Gáspár, M en y h árt és B old izsár útnak indulnak. M in d e­

n ü tt csak szen ved ő em b erekkel találkozn ak, életü k et a n y o m o r, a fe g y v e re k s a B ál-szobrában m e g ­ szem élyesített P én z uralm a g y ö t- ri. V é g ü l a betleh em i csillag „ v ilá ­ gossága v ilá g o so d ik a sötétségben” , és Jézushoz, a „B é k essé g fejedel­

m éh ez” vezeti el ő k et . . .(A d ven t).

A S zeg ed i Fiatalok M űvészeti K o llé g iu m a adta k i, alcím e ek k o r m ár form ájának m egfelelő en „o ra ­

tó riu m szavalókórusra” lett. Ér­

dem es m egem líten ü n k , h o g y Sík Sándor v o lt az e g y e tle n idősebb szerző, akin ek az e g y ik m unkája m e g je le n t abban a sorozatban, am elyb en e g y é b k é n t m áskor csak a k o llé g iu m tagjai kap tak helyet.

A z Advent a k a to lik u s e g y h á z szim bolikájában , m in t b izon yára ism eretes, azt a n ég y eze r é vet je le n ti, a m elyn ek során a h a g y o ­

m á n y szerint a M e g v á ltó e ljö v e ­ telét várták . S ík S án dor Adventje azon ban nem csak te o ló g ia i értel­

m ezést en g ed ett m e g , társadalom ­ k ritik át is k i lehetett olvasni belő le, s ezt a lehetőséget csak fo k o z ta a m űfaj, a hatalom által g yan ak vás­

sal n ézett szavalókórus. E z a „b a l-

o ld a li” m ű faj viszo n t m ár csak csak azért is k ö z e l állt a S zegedi Fiata­

lo k h o z , m ert e g y id ő b e n m a g u k is szerveztek kóru st a S zeg ed i M u n ­ kásotth on ban , de az is érthető, h o g y S ík Sán dor k atolik u s k ia d ói n em v á lla lk o zta k az Advent kiadá­

sára. A kis k ö te te t illusztráló fa­

m etszetek (B u d ay G y ö rg y ) persze épp a szöveg aktualitását d o m b o rí­

tották k i. A z Adventet M ennyei dal cím m e l később H evesi Sándor rendezésében a M a g y a r Szính áz m utatta be. A z e g y ik kritikusa S ch öp flin A lad ár v o lt, aki szerint

„teljes sikere a darab és a ren dező k özös ered m én ye” v o lt, aki arra is fe lfig y e lt, h o g y „a bib lik u s hang m induntalan a m ai életre

51

szóló jelentést r e j t . . (N y u g a t 1 9 3 7 - I. 313- )-

S ík Sándor term észetesen szoros kap csolatot tartott a zo k k a l a fiatal író k k a l is, a k ik a korszerű k atoliku s iro d a lo m fó ru m á n a k szánt V ig ilia k ö rü l csoportosultak. A m ásodik szám ában m e g jelen t Egyetemesség és forma cím ű tanulm ánya nem csak a fo ly ó ir a t p ro gram ján ak e lm é ly í­

téséhez ad ott segítséget, az egész katolik u s iro d a lo m n eh éz é sb o n y o - lu lt tém ak örét is felö lelte és gazda­

g ította új szem p on tokkal.

A B au m g a rten -a lap ítvá n y ta­

nácsadó testületében (am elyn ek tö b b ek k ö z ö tt K o szto lá n y i D ezső, S ch öp flin A lad ár és S zek fű G yu la társaságában v o lt az e g y ik tagja)

52

m ár az egész iro d alm i v ilág u n k ra kellett kitekin tenie. M in d en sza­

vazatábó l lelkiism ereti kérdést csi­

nált, s e g y e tle n e g y k o m o ly je lö ­ lésnek sem v o lt a k e ré k k ö tő je.

Szerepe v o lt abban, h o g y tan ítvá­

n yai k ö z ü l (bár n y ilvá n v a ló a n n em csak az ő tek in télye m iatt) Szerb A n ta l és O r tu ta y G y u la a díjazottak, R a d n ó ti M ik ló s és T o ln ai G áb o r p ed ig a ju ta lm a z o t- tak k ö z é kerü ljen ek. József A ttila ju talm azását szintén m elegen tá­

m o g a tta — ú g y h a llo tta m , h o g y K o szto lá n y i m ellett ő a le g m e le ­ gebben. K é ső b b szem élyesen is m egism erk ed ett József A ttilá v a l, és e g y verstani tém ájú disszertáció m egírására biztatta. ( V ö .: Sík

53

S án do r: Kettős végtelen. B p ., 1969.

I- 333-) A rr ó l, h o g y R a d n ó ti M ik ló s n eki és Z o ln a i B élán ak köszö n h ette az Újmódi pásztorok éneke c. k ö tete elkobzását k ö v e tő sajtóper v isz o n y la g en yh én ek te­

k in th ető, felfü g g e sztett ítéletét, és í g y ő n em kén yszerü lt az egy e te m i ta n u lm á n y o k abbahagyására, m ár tö bb szö r szó esett (L. B aró ti D e z ső : Kortárs útlevelére. B p ., 1977. 2 13 — 214.). E m berség én ek so k m ás, talán kevésb é látván yos, de m in d en kép p en je lle m z ő m e g ­ n yilatkozásairól is beszám olhat­

n án k — n em e g y v o lt tan ítván ya e m lék ezett vissza ezekre.

E g y id e ig a tanszéki adottságai­

nál szélesebb lehetőségeket k ín áló

54

p e d a g ó g ia i te v ék e n ysé g g e l is m e g ­ p ró b á lk o z o tt. 19 3 1-b en a cserkész­

m o z g a lo m új utat kereső szárnyát k ép viselő Fiatal M a g y arsá g cí­

m ű és épp az általa is erősen inspi­

rált fo ly ó ir a t p ro g ra m ja je g y é ­ ben e g y e te m i öregcserkész-csapatot szervezett. Jelentős szerepe v o lt a Fiatal M ag yarság irányításában és abban is, h o g y ez ham arosan az ifjúság elég ed etlen rétegein ek han gját sem fo jto tta el, sőt n em e g y m egn yilatk ozásával szinte a később k ib o n ta k o zó falukutatás, m ajd a M árciusi F ro n t útját egyen g ette. M unkatársai k ö z ö tt ott v o lt Szabó Z o ltá n , B o ld izsá r Iván és term észetesen m a g a S ík Sándor, aki m é g a k om m u n ista

szervezkedések elítélését is az ak ­ k o r i m a g y a r társadalom o lya n éles k ritik ájá va l kapcsolta össze, a m e ly ­ h ez hason lót m ásutt csak ritkán lehetett olvasni. A Sarló és kapa cím ű c ik k é b ő l id é zü n k : „ B e le ­ n ézek az ú jság ok b a: és fo jto g a t az u n d o r; g yű lések re m é g y , össze­

jö v e te le k r e , ü n n ep élyek re: ránk ül a csü gged és; h a llg a to d , am it a feln ő ttek , a társadalom vezető i beszéln ek: e lfo g a kétségbeesés. H át lehetséges az, h o g y en n yire v a k o k , e n n y ire ő rü ltek le g y e n e k az em ­ berek? — H á t csoda-e, ha nem m in den k i bírja ezt el! C so d a -e, ha sok értékes és k evésb é értékes fiatalem ber n em bírja el az undort, és tisztább le v e g ő t keres, és oda

fo rd u l, ahonnan b iztató szót kap, és hinni k ezd i az abszurdum ot, az e g y etlen t, a m e ly b ő l m é g n em v o lt m ó d ja kiábrán dulni, m iv e lh o g y n em ism eri. C so d a -e, h o g y sok fiatalem ber já r k ö z ö ttü n k , aki íg y beszél (és hán y, aki m ásképp beszél, v a g y seh o g y sem beszél, de íg y g o n d o lk o d ik ) — : E z a társadalom o lya n aljas, o lya n n y o m o ru lt, o lya n kold u s, o lya n h a zu g és szám om ra o lya n kilátástalan, h o g y csak jo b b jö h e t utána. H á tjö jje n e k azok , a k ik jo b b a t íg é rn e k ! J ö jjö n a forrad alo m ! J ö jjö n a b o lse v iz- m us! Én csak n yerh etek ! Szeretnék odakiáltani n ek i: H á t n em n y e r­

hetsz, szerencsétlen, han em m ég n a g yo n sokat veszíth etsz! E b b en

az aljas és h a zu g és k oldus társa­

dalom ban (m ely so k k al aljasabb és h azu gab b , m in t g o n d o lo d ) m ég m in d ig m érh etetlen értékek v an ­ n ak, am ik et ha elveszítesz, aljasab­

bá, h a zu gabbá és kold u sab bá válsz, m in t am it legrém eseb b álm aid ban sejthetsz! És j ó l m o n d o d , h o g y íg é rn e k jo b b a t. D e am it ed d ig adtak: az Isten m entsen m e g T é g e d attól a j ó t ó l ! ” (Fiatal M a ­ gyarság 1931/10. 140.)

A S zeg ed i F iatalo k M ű vészeti K o llé g iu m a épp S ík Sándor kéré­

sére (m ég ha nézetei radikálisab­

bak v o lta k is, m in t az övéi) j ó k a p ­ csolatot tartott a fo ly ó ira tta l, sőt n éh án y írásával ig y e k e z e tt h o zzá­

já ru ln i társad alom kritikáju k és szo-

c io g ráfiai érdeklődésük elm élyí­

téséhez. ( V ö .: B u d a y G y ö r g y : Falukutatás szociográfia; O rtu ta y G y u la : N éprajz és szociográfia;

R e itz e r B é la : A szociográfia mód­

szertani problémája. Fiatal M a g y a r­

ság 1934/9.) A szegedi öregcser- készcsop ort azon ban S ík Sándor erőlködése ellenére sem tu d o tt m egerősödn i, a m it csak sajnálni lehet, m ert a szélső jo b b o ld a lh o z és nem sokára m a jd H itlerh ez k ö ­ zelálló bajtársi egyesü letek k o m o ly ellenpólusát k ép ezh ette vo ln a. K é ­ sőbb S ík S án dor is k é n y tele n v o lt belátni, h o g y nem csak a szegedi csapathoz, de m ag á h o z az egész cserk észm o zg alo m h o z az in d o k o lt­

nál n a g y o b b p e d a g ó g iai illú zió k a t

59

fű zö tt. O m aga m indenesetre a zt k ép viselte, am i j ó v o lt v a g y j ó leh etett v o ln a ebben a tö bb arcú ifjú sági m o zg a lo m b a n .

Professzortársaival v iszo n t k e ­ v és kap csolatot tartott, talán azért, m e rt b á rm ily en furcsának tűn jék, ő , a szerzetes v ilá g i k o llé g á i tö b b ­ ségénél fiatalosabb és m o d ern ebb, és p o litik a i n ézeteit is tek in tve e g y re in k áb b radikálisabb szem é­

ly isé g v o lt. B izo n y á ra ez v o lt az oka annak, h o g y csak ritkán talált k e d v ére v a ló h e ly e t m agán ak az e g y e te m i élet h a g y o m á n y o s k ere­

teiben. A harm incas é v e k derekától m é g az a belső válság is n ö v elte m agányosságát, am it pályáján ak e g y ik legigén yeseb b k atoliku s m él-

60

tatója, R ó n a y G y ö r g y (szándé­

kosan id ézem éppen őt) „ a lehető legd iszk réteb b összefoglalásban” a k ö v e tk e z ő k é p p m o n d o tt el: „E d ­ d ig az ú g y n e v e ze tt »keresztény M agyarország« m in te g y a tenyerén h o rd ozta, m egb ecsü lte, ú g y tar­

totta szám on, m in t a m aga em be­

rét; s m ost egyszerre, anélkül h o g y ő m aga jo ttá n y it is v á lto z o tt v o ln a, egyszerre gyanú s, fé lig -m e d d ig k e g y v e szte tt, s le g fö lje b b csak

»mentesített« le tt u gyan ab b an a

»keresztény M agyarországban« . K i­

derü lt szám ára, h o g y am iért teljes lelkesedéssel, teljes szem élyiségével d o lg o z o tt, v é g ü l is v ala h o g y an v égzetesen mássá lett, m in t am i­

ly e n n e k ő akarta, és más, am iért

61

ő d o l g o z o t t . . . E z ek a szegedi id ő k , ez a k ö rü lö tte lassan kiala­

k u ló m a g á n y : ez v o lt az ő éjsza­

kája” (R ó n a y G y ö r g y b e v e ze tő tan ulm án ya S ík Sán dor m u n kái­

nak A kettős végtelen c. g y ű jte m é ­ n yéh ez. B p ., 1969. 23.)

R ó n a y G y ö r g y a v á lsá g o t a sze­

ged i esztendők v ég ső szakaszára he ly e zte el (Sík S án d o r 1945-ig tan ított Szegeden). P e d ig való jában m ár sokkal rég eb b en , legaláb b a harm incas éve k elején elk ezd ő d ö tt, s k iv á ltó ja sem csupán és n em is elsősorban zsidó szárm azása m iatt be k ö ve tk e ze tt k eg y vesztettség v a g y a z o k a m egaláztatások v o lta k , a m ely ek et a h áb o rú u tolsó éveiben m é g egyes rendtársaitól is k é n y te ­

len v o lt elszen vedn i. Ő m aga v á lto z o tt m eg tö b b jo ttá n y it is, m ár a z o k tó l az é v e k tő l k e zd v e, h o g y 1930-ban a piaristák elők elő pesti g im n á ziu m á tó l a szegedi e g y e te m m a g y a r iro d alom történ eti tanszékére kerü lt. A professzorság szabadabb életform ája, az irodalm i élettel v a ló k ö z ve tle n eb b kapcsolat s nem u tolsósorban a sokféle k ö r­

n y eze tb ő l v erb u v á ló d o tt h allg a tó i­

v a l s rajtu k k eresztül az ország v a ló ­ ságával v aló összetalálkozás az éve k során e g y re jo b b a n m egm utatta neki, m ily e n in g o v á n y o s talajon él az a „n e o b a r o k k M a g y a ro rszá g ” , am e ly az id e ig „talá n job b a n is a m agáén ak vallo tta, m in t am enn yi­

re ig a z i énje h o zzá ta rto zo tt” .

N e m véle tle n tehát, h o g y az 1936-ban m e g je le n t versesköteté­

n ek a Magányos virrasztó cím et adta. A fe n y e g e tő m a g á n y t m égis en yh ítette az István király c. drá­

m ájának budapesti bem utatása, a- m e ly e t a leg ig én y eseb b k ritik a is a történ eti tém a felújítása gyan án t k ö szö n tö tt, és kü lön ösen d ik ciójá- n ak szépségét és lendületes p áto­

szát dicsérte. (S ch ö p flin A ladár S zín h á zi bemutatók. N y u g a t 1933.

II.). V o lt diákjai sem h a g y ták m agára, to váb b ra is szeretetükkel v e tté k k ö rü l. 1934 őszétől k ezd ve, a m ik o r az e g y k o ri p rivátszem iná­

riu m ának a le g tö b b résztvevője, k ö z ö ttü k R a d n ó ti M ik ló s is m ár a főváro sb an élt, g y a k ra n összejöttek

v a la m e ly ik ü k lakásán v a g y a k á vé ­ h ázi asztaloknál; ily e n k o r ő v o lt az e g y e tle n olya n v en d é g ü k , aki az idősebb gen erációh oz tartozott.

E g y m ásik hűséges társasága a fiatal k atolik u s író k k ö zü l k erü lt ki.

1940 nyarán, a trianoni b ék ét k ö ­ v ető e n a Szegedre telepített e g y e ­ tem et eredeti székhelyére, K o lo zs­

várra h e ly e zté k vissza, Szegeden p ed ig , legalábbis jo g i státusát te­

k in tv e , új egy e te m e t alapítottak.

E lső rektora, S z e n t-G y ö rg y i A lb ert e g y v a ló b a n új típusú és e g y olya n so kfelé n y ito tt eg y e te m m e g ­ terem tésére törekedett, am ely a szakm ai ism eretek m ellett k o m o ly k u ltú rát ad a gond jaira b íz o tt ifjú ságn ak. Feloszlatta a szélsőjobb

felé k acsingató bajtársi egyesü lete­

k et, s a m é rg ező k o reszm é k hatását a d em o krácia gyak o rlatán ak a diák­

életbe v a ló b e v ezetésév el pró bálta ellen súlyozn i. D iá k k lu b o t létesí­

tett, ennek a keretében iro d alm i estekre és k ö z érd e k ű tém ákat tár­

g y a ló előadásokra k erü lt sor, to ­ v áb b á e g y e g y e te m i h a llg a tó k b ó l to b o rz o tt színjátszó társulat ala­

k u lt. S z e n t- G y ö rg y i biztatására Sík Sán dor feladta azt a szkepszisét, a m e lly el k oráb b an a h a g y o m á n y o s e g y e te m i élet szürkeségét szem lél­

te, és ö rö m m e l állt a fiatalos lend ü ­ letű új re k to r törekvései m ellé, sőt ham arosan n ek i is, az ifjú ság­

nak is valóságos kulturális tanács­

adója lett. K ü lö n ö sen a színjátszó

66

társulat és a keretében m ű k ö d ő sz av aló k ö r köszö n h etett sokat dra­

m atu rgiai ism ereteinek, színpadi tapasztalatainak, a m e ly ek átadásá­

val je len tő s m érték b en h o zzájárult a társulat n a g y vállalkozásán ak, a Hamlet bem utatásának a sikeréhez.

S z e n t- G y ö rg y i kezd em én yezései­

n ek vetése azon ban m é g a lig ért be, am ik o r rek to ri m egbízásán ak le­

já rtá va l o ly a n re k to ro k k e rü lte k az e g y e te m élére, a k ik k e zd e ttő l fo g v a m erésznek tartották az id ő ­ k özben a jo b b o ld a li sajtó p e rg ő ­ tüzébe k e rü lt tö rek véseit. A z a ke­

vés, am i a háborús é v e k alatt is m egm arad t b e lő lü k , to vá b b ra is S z e n t-G y ö rg y i és Sík figyelm essé­

gén ek v o lt k öszönh ető.

67

És k ö z b e n a k ö ltő sem h a llg a to tt el, sőt h a n g ja e g y re tisztábbá és erőteljeseb bé v ált. Igaz, m ár Sze­

ged re érkezésekor a koráb ban m e g ­ lehetősen a v ítt h a n g ú k atolik u s k öltészetü n k m egfrissítőjét, m o ­ dern h an gján ak m e g terem tő jé t és a leg ered etib b tehetségét látták ben ­ ne, a m ik o r azon ban n ém i tá vla tb ó l tekin th etün k vissza p ályájára, m ár azt sem n eh éz észrevenn ün k, h o g y a harm incas é v e k ig m é g csak kisebb részét m on d ta el annak, am i v a ló ­ já b a n jelen tő s k ö ltő v é teszi. V e r­

seiben u g y a n látszólag sem m i olyasm i nincs, am ire e g y k a to li­

ku s szem lélet v a g y akár az e g y h á ­ zi cenzúra n y u g o d ta n ne írhatta v o ln a rá a k ö telező „ n ih il obstat” -

ot, d e a k ö ltő szavainak csak ne­

hezen , néha in káb b csak retoriká­

v a l, m in t ig a zi poézissel össze­

h a n g o lt kavargásáb ó l m ár pályája k ezd e té tő l a lé lek ön m agán ak sem b e v a llo tt disszonanciájára k ö v e t­

kezteth etü n k . E disszonancia a pap­

k ö ltő szig o rú öncenzúrája m iatt csak a versalkotásnak a tudat szá­

m ára jó ré s z t ellenőrizhetetlen szfé­

rájában, a stílusban engedhetett utat az ellentétes tendenciák har­

cának. K ö ltő i p ályája új szakaszá­

ban a k o ráb b i versek did aktikus h a n g o t sem m e g v e tő , sőt tu dato­

san vállalt retorikája m ár jó r é s z t a háttérbe szorult, bár teljesen soha­

sem tűnt el. D e ha e g y id eig csak a p en zu m o k n ak adott, ha m ást

nem , n y e lv i erőt, ettő l k e zd v e k itáru ló em berszerctetének és m é­

ly ü lő problém alátásának néha m ár expresszionista stílushangulatú be­

ütésekkel színezett eszk ö zévé v á lt, s e g y b e n a lélek m é ly é n e k olya n tendenciáit is m egsejtette, a m e ly ek ­ rő l kü lső és belső gátlások m iatt e g y é b k é n t alig tehetett v o ln a v a l­

lom ást. Illyés G y u la alighan em erre g o n d o lt, a m ik o r észrevette, h o g y „ ó v a k o d ó fájdalm a v a g y ö rö m e a szavak von ta to ttság á b ó l v a g y lü ktetéséből, a k ö ltő i k é ­ p e k színezéséből k erü l elén k .”

(L h.)

A fájd a lm a k a szoro n gások és k ü lön ösen az a g g o d a lm a k az 1936- ban m e g je le n t Aíagányos virrasztó

c. k ö te té tő l k e zd v e kapnak n a g y h e ly e t verseiben , h o g y a k ö v e t­

k e ző k b en ( A z Isten fiatal, 1940;

G yőzöd-e még, 1945) e g y re g y a k ­ rabban k érdezze, v ajo n m iképp eg y e zte th ető össze az Isten akara­

tával az a v ilá g , „ a h o l dobszóra k u rjo n g a falk a-tán c” , és „id e g e n istenek nehézkes n em zed ék e” tá­

m adja az európai k u ltúra hum ánus örökségét. Ism ét k atolik u s m élta - tójának a szavait id é ze m ; [S ík Sándort] „ a T ö rtén e le m a G o n d ­ viselés k érd ésével szem besítette.

»Mi ez? M iért? M ivégre?« A készen k ín ált v ála szo k m ost m ár sem m i­

kép p en n em e lég ítették k i; m ost m ár n ek i k e llett m agának m eg ­ találnia, k id o lg o z n ia a feleletet.

N e m annyira filo zó fia i, e lv i, m in t in k áb b g y a k o rla ti értékű feleletet.

E n n ek lé n y e g e a k ö v e tk e z ő : azzal, am i tö rtén ik , »a K é z Erőse« m o n ­ dani akar valam i n a g y o t; hát ennek az akaratnak k e ll a szolgálatába szeg őd n i, ezt k e ll akarni, ennek az irán yában k e ll m egten n i a tő lü n k telh etőt. A g o n d o la t egyáltalán n em á llt m essze a ttó l a p o rtu g á l k ö zm o n d á stó l, a m e ly et C lau d el írt m o ttó u l a Selyemcipő elé: h o g y

»Isten g ö rb e v o n ala k k al is e g y e n e ­ sen ír«. A T ö rtén e le m »görbe v o ­ nalaiban« írni az Isten »egyenes«

írását; ezt d o lg o zta , ezt élte k i m agának, de p arad igm atiku s ér­

té k k e l S ík Sán dor ezek b en a nehéz és földin d ulásos eszten d ő kben .”

(R ó n a y G y ö r g y : B ev ez ető a Kettős végtelen c. kötethez. I.

1 7 - 1 8 . )

A z „Isten egyenes útjának” ez a szolgálata S ík S án d or szám ára m a g á tó l értető d ő en az európai k u ltú ra hum anista örökségén ek s v é le a m in d en em beri irán t n y i­

to tt egyetem esség és e g y m eg értő toleran cia optim ista ig é n y é t és vállalását jelen tette. E z ért tu d o tt m é g a z o k h o z is k ö z e l kerülni, ak ik h ez n em feltétlen ü l álltak k ö z el világ n é ze té n e k k a to lik u s alapjai.

B á r ezek n ek az a lap o k n a k az elem zésére v a g y ép p en ség gel k ri­

tikájára nem v álla lk o zh atu n k (a b o n y o lu lt p ro b lém á t k atolik u s részről Jeleníts Istvánnak a Sík

Sándor m ár id ézett Összegyűjtött versei c. k ö tetéh e z írt g o n d o la t- ébresztő u tószava b o ly g a tta m eg), arra azért m égiscsak u taln u n k k ell, h o g y az a teljesen m agabiztosn ak látszó h it, a m e ly et Jeleníts is Proh ászka „d iad alm as világ n é ze ­ té t” hird ető teo ló g iá já v a l h o z k a p ­ csolatb a, és am e ly n e k S ík Sándor j ó n éh án y verse való b a n kifejezést ad ott, a lé lek m é ly é rő l feltö rő kétkedés és a pesszim izm us kísér­

téseitől v a ló volu ntarista m en ek ü ­ lésnek is felfo g h a tó . E zért aligha­

n em annak a „m eg k ísé rtett h itn ek ” a m ű vészi m ego ld ást tek in ve sem m e g g y ő z ő tú lkom p en zálásáról van szó, m e ly hitet sokan a m ai k e ­ resztény Isten -élm én y e g y ik je l—

le m ző jén e k tartanak. Sík Sándort is n em e g y versében az Istennel viask o d ó A d y tá vo li rokonának érezhetjü k, bár vívódásaira nem ann yira a k im o n d o tt szavakból, m in t in k áb b a k ö ltő i n y e lv csak m élyanalízissel m egk ö zelíth ető n yu gtalan ságáb ól és a vers lírai tartalm ának ellen tm on dó teológiai didaxissal v a ló kiegésztésekb ől k ö ­ vetk ezteth etü n k . Ily en k o r — saj­

nos — e g y , alighan em öntudatlan szerepjátszás esztétikai veszélyek et h o rd o z ó k ö zeléb en já r.

A legben sőségesebb, a m ik o r a fö ld ö n m arad, k ü lön ösen a ter­

m észetlírájában, de az sem m e g ­ lep ő , h o g y ezekben a sötét na­

p o k b an m ég a term észet is,

75

am it koráb ban o lya n napranéző é letö rö m m el és lelkesedéssel k ö ­ szön tött, e g y re in k áb b elsötétedett verseiben és a n ö v e k v ő szoron gá­

sokat k ifeje ző „b e lső tájjá, táj­

lelk iállap ottá” vált. A k árcsak R a d ­ n ó ti tájai. A ro k on ság b iz o n y ítá ­ sául tö b b m ás m ellett akár Sík S án dor e g y ik legszeb b versét, a Hanyatló hold cím ű t idézhetném . Persze azt is m ondhatná valak i, h o g y e g y azonos történ eti szituá­

c ió b ó l azonos v a g y legalábbis ro ­ k o n h a n g o k törh etn ek fel. N é h á n y versü knek a lírai kifejezés eszközei­

ben, í g y péld ául a k é p e k élesebbé, k e m é n y e b b é válásában is m e g ­ n y ilv á n u ló hasonlósága m égis arra fig y e lm e z te t, h o g y tö b b rő l van 76

szó. A n n y i m indenesetre bizon yos, h o g y S ík Sándor m ár korán e g y e n ­ ran gú költőtársának fogad ta el R a d n ó tit, akit halála után m ajd e g y m eg rázó versében sirat el.

A z t is tu dju k, tanúsíthatjuk, h o g y g y a k ra n m u tatták m eg egym ásn ak verseiket, beszélgettek v a g y épp vita tk o z ta k ró lu k , í g y jo g o sa n go n d o lh atju k , h o g y a kölcsönös versolvasásaik e g y ik ü k költészetére sem m aradt hatástalanul. R a d n ó ti h ato tt v o ln a S ík Sándorra? A kér­

dést aligha lehet az iskolás filo ló g ia eszk ö zeivel eldönteni, hiszen szö­

v e g e ik o lya n egym ásba ölelkezé­

séről, a szem iotika n yelvén szólva o ly a n b o n y o lu lt intertextualitásról v a n szó, am elyen belü l csak ered­

77

m én ytelen szőrszálhasogatás v o ln a az egyes m o tív u m o k tu lajd on ­ jo g á n a k a keresése.

A v ersek h ez h ason ló h an g, a tiltakozás hang ja tö rt fe l a S zeg ed en 1943-ban b e m u ta to tt drám ájában, A z égigérő toronyban. C ím e a bibliai B áb e l torn yára utal, ezt építi v é ré v e l, v erejté k é v e l a m a g á t m egszállottan az egész v ilá g k irá­

ly á n a k n ev e ző N im ró d , k i ily e n szavak k al beszélt n a g y r a v á g y ó ter­

v é r ő l: „É p íte m a to rn y o t, h o g y [ . . . ] re m e g v e n ézzék , a v ilá g n é g y részéről, és su ttogva m o n d ­ já k , ím e N im r ó d T o rn y a , aki lába alá tip orta az egész v ilá g o t.”

M a jd p e d ig ezt h a llju k : „ A z é g ig ­ é rő to ro n y n a k szolgája m in den

em ber, testével, le ik é v e l” . A m e g ­ g y ö tö r t nép v é g ü l felk e l a zsarnok­

ság ellen, k itö r a forrad alom , és a to ro n y összedől . . . N e m csoda, h o g y ezt a félreérthetetlen aktuali- tású drám át a főváro sb an n em m er­

ték b em u tatn i, p e d ig S ík Sándor k oráb b an a N e m z eti Színház szer­

z ő je v o lt. E z a lk alo m m al sajnos, nincs h elyü n k arra, h o g y elm élyed ­ jü n k gazdag szim bolikájában. A m i­

k o r b em u tatták, nem v o lt nehéz felism ern ün k, h o g y a m egszállott N im r ó d m egform álásába H itler alakja is belejátszott, az e ln y o m o tt nép panaszából p e d ig a hazai v i­

szon yok ra v aló utalásokat hallot­

tu k k i. A z égigérő torony m égsem tézisdrám a, és íg y a m élyértelm ű

szim bolikájában sem szabad pusz­

tán csak a n eg yven es é v ek b en ak­

tuális p ro b lém á k at keresnünk. A bem utatásra sem , kin yom tatásra sem k erü lt Testvérek c. drám ájáról szintén hason lót m o n d h atu n k el.

A fik tív m unkásfelkeléshez kap­

cso lód ó cselekm én ye ism ét a tár­

sadalm i kérdések irán ti érd ek lő­

désének elm élyü lését m utatja, s am in t ez m ár a cím éb ől is k id erü l, szem élyes p ro blém áin ak kivetítése sem h iá n y zik belőle.

A h áb o rú alatt írt versei a k k o ri­

ban m ár n em m in d je len h e tte k m e g , egészen 1945-ig k e llett vár­

nia, h o g y a G yőzöd-e még? cím ű k ötetéb en közzétehesse ők et. E g y részü k h öz késő bb a k ö v e tk e z ő

80

k om m e n tárt fű zte: „ V a n itt e g y ­ m ásután v a g y húsz vers, am iről egyszerű en azt lehetne m ondani, h o g y a történ elem tükröződései.

N e m k ív á n o k o lya n kifejezést használni, h o g y antifasiszta, de lehetn e.” ( S ík Sándor összegyűjtött versei. B p ., 1976. 957.) H add te­

g y e m m ost én h o zzá : nem csak lehetne, való ban az. D e ha szü­

letésük idején n em is kaphattak n yom d afesték et, m égsem zárta be az asztalfiókjába ők et. Épp a le g ­ erőteljesebbeket szívesen olvasta fel, ha m ásoknak m ár n em lehetett, barátainak.

A hábo rú utolsó hónapjainak k eg yetlen ség ei és a szem élyét ért m egaláztatások testben-lélekben

81