THE LIBRARIES

(1)

1000379514

(2)

[gltuiij^jiüiinii^fr^n^fr^fMM

i i

i i i l

THE LIBRARIES

COLUMBIA UNIVERSITY

i

i i I I l l l 1

[g [inJrLn]fiimirin.'|fLrürrijgr^[rü^lM

General Library

(3)

r*

(4)

(5)

$ t/ * £c rb

BEVEZETES

A'

PHILOSOPHIARA

vagy is:

A' PROPAEDEVTICA.

IRT A

FEJER GYÖRGY.

BUDAN

A' MAGTAB KIK. EGYETEM' BETWVEL.

18 3 6.

.- Vi

(6)

6 . r</3

i

Ipsius Reipublicae causa Philosophiam nostris hominibas cxplicandam putavi; niagni existimans interesse ad decus, et ad laudem civitatis, res tarn graves, tamque praecJaras Latinis etiam literis rontiueri." Cicero de natura Deor. 1. 1. c, 4.

mm \f

(7)

I«!

I

Möltösägos, Nagysägos, FötisztelendÖ

LAJCSÄK FEREOTZ,

\; Nagy-Väradi R. sz. Püspök, Cs. Kirälyi Tanäcsnok, Iskolai «5s

n$ Tanulmänyi-Jgazgatd Ürnak

\ Udvözlesemet.

Ha

^lazai dolgairikra vissza tekentven, szembetünö az , hogy ndlunk az Isloldknak , tudomdnyaknak, s literaturdriknak szerzöji, dpolgatöji, e's gydmo- lai ugyan azoh voltak fökeppeh, kik a kereszte'ny hitnek magvait elhintettek , gyökereztettek , 's t e- nyesztettek Nemzetünk' kifejtöde'se're 's jobbvoltdra.

Szükse'g volna annak Sz. Gelle'rt, Vitdz Ja nas, Oldh Miklös, Forgdch Ferencz, halhatatlan Päzmdny Peter, Szelepcse'nyi György, Gre- goridncz , Dallos , Sze'chenyi György , Kolonie»

Leopold, JBirö Mdrton, Gusztinyi Jdnos , Klimö GyÖrgy, Patachich Addm, Battydni Jösef, e's Ig- ndez , Eszterhdzi Kdrol, Fuchs Ferencz , 's mds szdmtalan neveket nem esme'rnie, ki einem eS- me'rne', hogy Egyhdzi Föembereink dltal haladott leginkdbb annyira, mennyire haladhatott , literaturdnk.

Ezeknek dicsö nyomdohiba lepte'l Me'ltösdgos, Nagysdgos, FötisztelendÖ Püspök Ur! az Egyhdzi Förenct e'rdemeit neveled, a' köz nemzeti jöra tö- rekedeseiket kitünteted ; midbn a' hit erdnti buz- gösdgadat literaturdnk' elösegite'se'vel bölesen pd- rasitod ; kegyes jöte'vÖsegedet a szükölködök e's Irök között megosztod, 's ott könnyeket szdritasz le , itt aggodalmat enyhitesz,

'S hogy serkengeted a' szorgalmat? Hogy' könnyebited a' terheket? szöval: hogy' te'sz jöt?

(8)

Minden zaj , minden feny-üzäs , minden Magact keresete nelkül ; 's a munkds Irak' nemes e'rze'~

seiknek megkeme'llese'vel , melly a jötevösegnek disze , a Te nagy lelküsegedC tulajdon dicsose'ge.

Ezeknek nyilvdnsdgos tanuja , söt a' közönse'- ges elesme're's' bizonysdga, lenni kblteleztettem ; a tartozds terhe elnyomott volna, ha tovdbb is, ha egeszen halgattam, ha adössdgamat meges- me'rni elmulasztottam volna. J^annak valamint a Te Tisztessegednek , ügy az e'n halgaldsamnak is hiszabott hatdrai.

Mely tiszteletem' 's hdladdsam' zdlogdul ezen Philosophidra be'vezete'semet kegyesen elfogadni me'ltöztassdl ; zsenge, cseke'ly dij ez ugyan ama iölcsönökre ne'zve, melly eket hazai literaturdnk' el'ömozditdsdra drasztottdl ; de minde'gzöldellök- bölfüzött koszoru, 's d szives köszönet' tömjene- vel szenteltetett az meg; felszdzadot meghaladott literaturai pdlyafutdsani , ügy Idtszik, utölsö für- tye *). Az öszi virdgak is becsesek, mert Ösziek.

Ha kik munkds munkdcskdmat haszndlandjdk.

ha kik literaturdnk' bövite'se're fdradhatatlan igye- kezetimet elesme'rendik : d Te Meltösdgos Nevedet, jeles erdemeidet is visszahangoztattydk. £lj ege's- se'gben, boldogul, minden jönak, kivalt Literatu- rank' java , el'ömozditdsdra sokdig.

Szives hdladatos Szolgdd

A SzerzÖ.

*) Est mihi purgatam crebro qui personet aurem ; Solve senescentem mature sanus equum , ne Feccet ad extremum , ridendus , et ilia ducat."

Horat. Epitt. /. Lib. I.

(9)

Az Olvasóhoz.

E Philosophiára bévezetésemet azon bizodalommal bo- csátom közre, mellyel egykor Anthropologiámat , az Ember* esmértetését.Hogy vele hijányt töltöttem volna bé, állítani nem merészlem ; mert már Ruszek Josef is adott illyes-valamit ki Wentzel Gottfrid utánn 1812-ben;

de azt vallani bátorkodom, hogy azóta fertál esztendő- vel előbbre vagyunk.

Tekéntetre méltattam Philosophiát - Tanulóinkat mindenek előtt, kik az érzéki, 's képzelő világból az

Elmélkedőbe, 's okoskodóba átlépvén, helyes látópontra szert nem tehetnek, ha előre a' Philosophia értelméről, mivoltáról, czéllyáról, mostani állapottyáról illendő- képp' nem értesittetnek ; Főiskoláink pedig illy béveze- tés' hijjával vannak mind ekkoráig.

Figyelmeztem ama Bölcsesseg' barátira is , kik ha- zánkban is számosak, 's a' mostani Philosophiánál fogva nemesebb érzéseiket, okosabb belátásaikat élesztenék, tökelletesítenék örömest ; ha rövid nyomos kézi könyv- vel részvételre , olvasásra és gondolkodásra serkentetne- nek, birattatnának.

Szolgáltam az üdőnek is: Wolf Christián egész Phi- losophiának eggy rendszerénti egészben kiadása által ér- demlett-e többet, vagy Logikájának először Német nyel- ven irásával? fontos kérdés: Philosophiai rendszere vál- tozást szenvedett, de a' bölcselkedést, melly addig ide- gen vetemény, 's néhány kiváltt elmek' java volt, hon- nyában meggyökereztette , köz tulajdonná tette, melly most is Német Országnak legdicsőbb birtoka.

Int minket is a' hatalmas üdő, hogy a' diák nyelv' kelete 's becse nálunk is megcsökkenvén, szülött nyel

(10)

VI

vünkön gondolkodni, okoskodni tanullyunk; a' Bölcsel- kedést meghazánkfiusi'tsuk, közértékké örökitsük; a' kimiveltt nemzetek' nyomdokiba lépni ne késedelmesked- jünk; ha tőlök éppen elszakadni, vagy utolérhetetle- nül hátramaradni nem akarunk.

Mindezekre nézve a' Philosophiáról úgy szóllottam mint mostani állapottya hozá magával; értekezve, 's el- mélkedtetve ; a' jelesebb irokat is szolaltattam a' dolog- hoz; mennyire lehetett rövideden 's közérthetőleg:

hogy a' helyes értesites 's tanitás' regulái , 's így a' Phi- losophia, ellen ne vétsek.

Ezen tekentetekből kivánom igyekezetemet vétetni, 's megitéltetni. Pesten Aprilis 2-kán 1836.

A* Szerző,

(11)

VII

A' Philosophiara Bévezetés' tartalma.

1. §. A' Bevezetés' értelme.2. §. Szüksége.3. §.

Czéllya. 4. §.Osztállya.

I. A« Philosophia fundamentomának visgáltatása.

5. §. A' Philosophia fundamentoma az Előterjesztés (Repraesentatio).6. §. Ennek eredeti oka az Érzés.7. §.

A' külsőnek eszközöltetése.8. §. Közvetetlen vagy köz- vetvevaló. 9. §. Végbemenetele. 10. §• Külömbözése. 11. §.

A' belsőnek tulajdoneszköze.12. §. A' külső és belső érzés' képzése, nézése, megtudása, melly tapasztalásnak is mondatik. 13. §. Ebben állapotunk kétféle:szenvedő és mivelő. 14. §. Mi az előterjesztés'szerzeménye? 15. §.

'S minem? 16".§. A' külső előterjesztésnek öt módosu

lati. 17. §. A' belsőnek is külömbféle módosulati vannak. 18. §. Az előterjesztmenyekse nem a'tárgyak se nem az esmerő erőnk' szerzeményei egyedül, hanem mind kettejeké egyetemben. 19. §. A' tárgyakrol is némel- lyeket észreveszünk a'tapasztalással, de nem a' tapasztalasból.

20. §. A' nem-érzesi előterjesztésa' Gondolás.

21. §. Az elvontt jegyekkel foglatoskodik. 22. §.Módo

sulati háromfélék. 23. §.Értés 's értelem. 24.§f.Az ér-

telmek' külömbsége.25.§. Az Itélés — Itélet.26. §.

(12)

VIII

Az itéletek külömbfélék. 27. §. A' Kihozás — követ- kezet, 28. §. Mire valók? 29. §. Az ész' fő 's vegső mun- kája az eggyesítés — egészités. 30. §. A' gondolatok, ér- telmek, itéletek, következetek , Ideák magunkon kivül nem valók.

31. §. Bizonyos tárgynak érzési, 's gondolati elő- terjesztésében áll egyetemben az Esmérés — Esméret.

32. §. Erre a' közvetetlen tapasztalás szükségtelen , a' közvetvevaló is elegendő. 33. §. Az esméret külömbféle.

34. §. Az esmérésnek külömbfele módosulati vannak.

35. §. Az esmérésnek tárgyai. 36. §. Valósága. 37. §•

Kifejtődése , 's főczellyai.

II. A' Philosophiai Encyclopaedia.

38. §. Ezen Encyclopaedidnak foglalattya. 39. §. A' Philosophus és Philosophia nevek' eredete. 40. §. A' Phi- losophia mi tágos ertelemben? 41. §. Szoros értelemben.

42. §. Ennek formája. 43. §. Materiája. 44. §. Határai.

45. §. Részei. 46. §. A' régieknél. 47. §. A' hozzá nem tartozandók. 48. §. A' Philosophia czéllya. 49. §. Fontos- sága közönségesen. 50. §. Különösen az Ember' kimi'vel- tetése, formáltatása , 's' nemesítése. 51. §. A' valóságos Philosophus' képe lerajzoltatik. 52. §. Haszna magunkra 's másakra nézve is. 53. §. Szüksége közönségesen, és kü

lönösen az erkölcsiségre 's religióra nézve. 54. §. Az el- lenvetésekre felelet. 55. §. A' külömbféle philosophiai rendszerek, 's ezeknek okai; az esmertető Philosophiára

(13)

fcx

nezve. 56. §. Az Empirismus. 57. §. A' Rationalismus.

58. §. Az Empirico- Rationalismus. 59. §. A' Scholasti- cismus. 60. §. A' Dogmatismus. 61. §. A' Scepticismus.

62. §. A' Criticismus. 63. §. Az Eklekticismus. 64. §. A' Synkretismus. 65. §. A' Materialismus. 66. §. A' Realis

mus. 67. §. Az Idealismus. 68. §. A' Subjectivo-realis- mus. 69. §. A'mostani Philosophiai rendszerek, 's ezeknek literaturai álapottya. 70. §. A' cselekedtető Philo- sophiának is külömbféle rendszerei vannak. 71. §. Az Are- tologismus , Eudaemonismus , Stoismus, Mysticismus, Cynismus, Hedonismus, Scepticismus. 72. §. Az Intel- lectu alismus , Sensualismus, Rationalismus, Rationalis mus Imperativus (Kantianus), Rationalismus repraesen-

tativus (Hermesianus). 73. §. A' cselekedtető Philosophia rendszereinek mostani állapottya, 's literaturája. 74. §.

Kik i'rtak bővebben a' külömbféle Philosophiai rendsze- rekről ?

III. A' Philosophiai Methodologia.

75. §. A' Philosophiai Methodologia mind a' tani- tás, mind a' tanulás' módjdt regulázza. 76. §. A' Philo

sophia tanitására átallyában szükségesek. 77. §. Formá- jára nézve. 78. §. Tartozik-e a' Philosophia-Tanító min- deneket eggyetleneggy principiumbol kihozni? 79. §. A' Philosophia tárgyára nézve a' tanításban szükségesek.

80. §. Mellyektol szükség a' Philosophia-Tanitónak tá- Vozni? 81. §. A' Philosophia - tanításnak legillendőbb módjai. 82. §. A' Philosophia-Tanító philosophálódhatik -e szabadon ? 83. §. Az ellenvetésre felelet. 84. §. A' Phi

(14)

losophia-tanulóknak mire kell előkészületül tekénteni ? 85. §. A' Philosophia - tanulásra szükséges belső fundamentom. 86. §. És külső. 87. §. A' Philosophia-Tanuló- nak, kivált az Ifjunak, szükség annak Tanitóját halgatni.

88. §. Miképp kell választott Tanítója eránt magát al- kalmasztatni? 89. §. Mi szükség előmenetelére a' philo- sophálásban? 90. §. A' Philosophiát-tanuló értekezzék annak jelesebb Iróival is, éllyen a' segéd-tudományak' kivált a' Philosophiai Historia Irójival is. 91. §. A' Phi- losophiai leczkék-alól ki szabadulván mihez fogjon?

92. §. Mikhez tartsa magát végezetül? 93. §. A' Philoso- phiai bevezetés' literaturája.

(15)

B^vezet&s a3 Philosophiara.

1. §. /X Philosophia tudomany tulajdonkepp : azert bizonyos principiumokat teszen fei; elhatarozott ertelmeket kivan ; jelesen elmelkedo tudo many : a' szep mestersegeknek , 's historiai esme- reteinek ellenebe tetetett: ezeknek a' lathatokkal 's kepzelttekkel van dolgok , az pedig az elvonttak- ra, veg okokra törekedik; lathatarunkon tulhat, az esz' vilagaba emelkedik ; a' valosägak , 's lehet- s£gek' veg pontyän all meg; a' közönsegeseket , szüksegeseket fejtegeti , 's az embert , a' vilagot , az Istent tünteni ki egesz fenyeben.

2. §. Idegenebb, 'sritkabb vetemeny ez mind eddig honni földünkön , hogy sem bizonyos elha- tarozottsagat j kimertt tartomanyt 's tiszta esmere- tet szerezhetett , 's erös fundamentomot nyerhetett volna maganak ; annyival inkabb mivel mäshol is annak ertelme , targya, hatara külömbözö teken tetet szenved ; nemellyek ollyakat isa' Philosophia tartomanyahoz szamitanak, a' mik' annak birodal- maban nincsenek , nem is lehetnek ; masak olly mit is tartanak Philosophianak , a' mi csupa el- mefuttatas ; vannak ollyak is , kiknek a' Philoso phia a' közjözan ertelemmel ellenkezetben lenni latszatik.

5. §. Szüksegesekke teszik mind ezek a' Phi losophiara bevezetest mind foglalattyara , mind formäjara nezve; azaz: annak mind fundamento

(16)

manak , mind kerületenek , mind modszerenek czeleranyos elore megesmerteteset. Ez a' bevezetes' dolga. *)

*) Das Zweckmässige Studium der Philosophie erfo- derteine Untersuchung üher den Grund, Begriff, In halt, Umfang, die Form, Methode, den Zweck, und Nutzen dieser Wissenschaft. Diese Lehren nebst der Geschichte ihrer Behandlung und der allgemeinen Literatur, in Verbindung mit einigen vorläufigen Betrachtungen über den Gang der Philosophirenden Vernunft, machen den Inhalt der Einleitung aus."

Wilh. Gottl. Tennemann, Grundriss der Geschichte , der Philosopie. §. 1.

4. §. A' Philosophiara bevezetes , melly Pro- paedeuticanak is neveztelik, harom reszekre osz- lik: 1) A' Philosophia fundamentomanak visgal- tataäa (Fundamental Lehre). 2) A' Philosophia,, Encyclopaedia. 3) A' Philosophiai Methodologia.. Az elsonek dolga esmeretink' eredeti okab fejtegetni;

a' masike : a' Philosophia nevet , ertelmet , fogla - lattyat, formajat, czellyat, hataril, reszeit , hasznat, rendszereit, mostani allapottyat, 's littera • turäjat 's t. e. f. megesmertetni. A' harmadiknak : a' Philosophia tanitasa,' 's tanulasa regulait elo- adni.

*) A' Propaedeutika ettol jo: nqo (elö) 's nauSiviv tanitani - Elötam'tds. Az Encyklopaediä ezekbol jö : iv (benn) xtixlog (kerület.' natdia (neveles) - körü- letben-neveles, tanitds. A* Metho do lc-gia ettöl szdrmazik: pen* (erdnt, utdn) 6dog(möd) loyta (be- szed) - Ut-mödszerröl heszed.

I. A' Philosophia fundamentomanak visgältatäsa.

5. §. A' Philosophianak az eloterjesztes (Reprae- sentalio , Vorstellung) a' fundamentoma : annäl fellebb nein mehetünk; akar mi is csak elonkbe

(17)

jelenesenel fogva esik tudtunkra; azon tett dolog megbizonyithatatlan bizonyossagunk : akar melly erositö ok is csak elonkbe jelenesi volna. Ezen leg föbb , legegyszerüebb , legbizonyosabb munkas sägunkban mindeg e' harmat különböztethetni meg:

1) valamit,az eloterjesztmeny t = targyat ; 2) vala- kit, az eloterjesztöt = subjectumot. 3) a'munkäs- sägat = az eloterjesztest. Azon erÖ , mellyel azokat egymästol megkülönböztetni , esmerö erö ; a' meg- különböztetö , Enünk.

6. §. Az elo terjesztesnek Iegfobb , közönseges , eredeti oka az Erzes , vagy fölizgattatas ; ketfele : külso es belsö: külsö az, mellynek targya kivü- lünk valo ; belso pedig , mellynek targya ben- nünk valo. Mindenik bizonyos eszközök' meger- dekeltetese altal szärmozik ; , innet az crzes' neve.

7. §. A' külsö erzesnek különös eszközei az erzo inaink' vegei ; ezek agyunkbol a' nyakszirt - es hat- gerinczünkbol egesz testünk' lagy reszein elterjed- tek,'s a' kezeink' tenyerein , kivalt ujjaink' hegyein, a' nyelvünkön , 's orrunk' falain kisded bimbocs- käkban , a' szemeink' reczes feneken , es füleink' üregiben kasa forman agoznak el ; azert a' kezek , nyelv, orr, szemek, es fülek öt külso erzekek- nek (organa sensoria, Sinnen) neveztetnek; agyunk' velejeben pedig ollyvekony, egyszerü szalacska- kan folynak öszve , hogy akarmelly nagyito üveg-

^el is megkülönbözhetetlenek ; ezen agyunk' ve- lejenek resze közös erzeknek (commune senso- rium) neveztetik.

8. §. A' kezeink' nyelvünk', 's orrunk' bim- bocskaji közvetetlenül erdekeltetnek , benyomat- tatnak targyaiktol ; szemeink , es füleink közvet- ve: a' vilagossag' sugäritol , 's a' levego ingatasi- tol. Szemeink' reczejin a' targyak lerajzoltatnak ; a' füleink üregeben a' higsag a' levego ingatäsai

(18)

hoz hasonlö habozast kap erdekelte Lesül; azert ezek nemesebb eszközök is, de azok biztosabbak.

9. §. Hogy a'külso erzes vegbemennyen, szük- seg: 1) a' targyak' erdekeltetesinek olly hathatosak- nak Ienni , hogy a' külso erzekeket felizgassäk } 2) a' közös erzekkel közöltessenek. Ha az erdekle- sek a' külso erzekeket fölriem izgattyäk , Tagy a' közös erzekkel nem közöltetnek , a' külso erzes vegbe nem mehet.

10. §. A' külso erzesek 1) telyesek vagy nem telyesek: ammint az erdekeltetesek a'targy' minden reszeitol valok, vagy nem. 2) Tisztäk vagy zavarosok: ammint csupän eggy vagy több targyaktol valok. A' szemlelesiek zavarosok közön- segesen 's a' t.

11. §. A' belsö erzesnek tulajdon eszköze a' közös erzekünk (7. §.). Ezt szükseg azoknak, a' mik bennünk vannak , felgerjeszteniek, hogymeg- ereztessenek. Ha eleg hathatosan aztföl nem ger- jesztik, a' belso erzes vegbe nem mehet; melly nem különben , mint a' külso , telyes vagy nem telyes , liszta vagy zavaros , azon okokbol.

12. §. A' külso es belsö erzesnek, ha vi- gyäzunk rea, a' targyaiknak nemü nemü kep- zetekben elottünk jelenesök , eloterjesztesök , ne- zesök (Vorstellung , Anschaung) felel meg ; de mikepp ? hogyan ? minthogy az erzesek merö er dekeltetesek , fölgerjesztesek , erzekeink' valtoza- sai ; az esmero eronk' termeszetenek fejthetetlen titka. *) Ez az erzesbeli elöterjesztes is ketfele:

lülsö es belsö eredeti okaihoz kepest; telyes, es tiszta, vagy nem; az erzesek' allapottya szerent.

*) „Der Ursprung unsrer Vorstellungen verliert sich in die dunkle Region des Unbewusztseyns : Denn wir sind was wohl unserer Vorstellungen bewuszt ; aber nicht der Art und Weise, wie sie entstehn. Die Er

(19)

klärung jenes Ursprungs aus Bewegungen der Ner ven., oder Gehiernfiebern, läszt die Sache unerklärt,

nämlich: wie sich Bewegungen gewisser Körper- theile in Vorstellungen verwandeln." Krug W. Tr.

Philos. Lexikon art. Vorstellung.

13. §. Ezek szerent az eloterjesztesben a' mi allapotunk ketfele : resznyire szenvedö , kenytelen : az erdekletek' elfogadasaban szenvedö : p. o. a' vilagossag' sugäritol , a' levegö' dörgesetpl , a' targy' ellentallasatol ; 's azt, mi szemeinkbe ottlött, p. o. ezt a' könyvet , kentelenek vagyunk mi elönkbe ter- jeszteni. Resznyire mivelo : az erdekeltetesekre vigyäzäs , a' kepzetben elonkbe-terjesztes, 's nezes , a' mi munkank ; önkent vigyazunk , ne- zünk az erdekeltetesekre , vagy nem.

„Dieser Unterschied beruht darauf, dass der mensch liche Geist überhaupt diese beydenElemente ursprüng lich in sich trägt: erstens Eindrücke von Aussen zu empfangen, und durch diese zur Thätigkeit angeregt zu werden, die Empfänglichkeit , Erreg barkeit, Receptivität; zweitens nach einer in ihm selbst liegenden Form, oder nach Gesetzen eigenen Wesens, thätig zuseyn, die Selbstthätigkeit , Spon taneität." Heinr. Smid. Vorlesungen über das We sen der Philosophie. Stuttgart. 1836. p." 32.

14. §. ,A.z erzesbeli eloterjesztesek targyaiknak megsejditeset , megtudasat viszik vegre : a' külsök ugyan a' külsöket , a' belsök a' belsoket.

A' targyaknal erzesbeli eloterjesztesöknel fogva megsejditesök, megtudasok , tapasztalasnak is mondatik. A' tapasztalasnak tehat csak Ott van helye , hol az erzeseknek , az az: az erzeseink ala.

vettetett dolgok erant; 's a' tapasztalas is , valamint az erzes ket feie: külsö es belsö; a' külsönek a' kivülünk levö dolgok , a' belsonek a' bennünk le- vok tetettek ki. — Ezek fölött eloterjeszteseink meg olly halhatosak: hogy erzekeinket, 's lag

(20)

jainkat , mozdulatra , vagy nyugatra is indithat- tyak : p. o. szemeinket a' fölnyitasra vagy' becsu- kasra, füleinket a' halgatodzäsra, neszelesre , nyel- vünket a' koslolasra, kezeinket a' tapogatasra, 'st.e; nem különben labainkat 's mas tagjainkat a' mozdulasra. Sot akaratunkat is a' maga szabad elhatarozasära ingerelhetik.

A' külso erzekeink, 's tagjaink' indi'ttatasai azon ide- gek dltal eszközöltetnek , mellyek inashusaink- hoz köttettek, agyunk' velejeben kezdö'dnek, es er- 2eki szerszdmainkon 's tagjainkon vegzodnek ; es az inashusok' öszvehuzoddsdra ugyan azokat feszegetik, kiterjedesere pedig megereztik. — Az erzekeinknek l'me eloterjesztesünkre , 's ennek azokfa kölcsönös befolydsa test es lelek közötti •közösülesnek mondatik (Commercium corporis et animae).

15. §. A' ki aztvelne, hogy Talamint a'meg- tudäs , tapasztalas, eloterjesztesünk' munkai , szint ugy az erzesek, 's ezeknek targyai is, igen ok- talanul velekednek : mert tagadhatatlan , hogy a' kiknek erzeseik nincsenek , vagy hibasok (erzeki eszközeik' allapottyai szerent) eloterjeszteseik sin- csenek, vagy hibasak: igy a' vaknak a' szinekrol, a' süketnek a' hangokrol , eloterjeszteseik nincse nek; ambar eloterjeszto erejek meg van masakra nezve : p. o. a' vak elÖterjeszti maganak a' hangot, a' süket a' szineket. Ez pedig lehetetlen vol na, ha az erzes 's a' targy az eloterjesztcs' munkaja volna. Mas az : az eloterjeszteshen resznyire szenvedÖ is a' mi allapotunk ; p. o. a' nagy dör- gest, villamlast, megazast kentelenek vagyunk erzeni; ha az erzes az eloterjesztesünk' munkaja volna, azon szenvedÖ , kenytelen allapotunknak helye nem volna. Mihelyt csak eloterjesztesünknei fogva akarnank az esot vagy durranäst nem erze ni, nem ereznenk; de különben van a' dolog. Az erzes pedig erdeklö targy nelkül lehetetlen: se az

(21)

erzesek , se a' targyak , eloterjesztesünk' munkai tehat nem lehetnek.

16. §. A' külso eloterjesztesnek , vagy meg- tudasnak, tapasztalasnak , öt modosulati vannak : 1) Az illetes: eszközei a' tenyereink, ujjaink;

tudtunkra ad ja azt , a' mi szeles, keskeny, egyenes, horgas, sima, darabos , eies, tompa , kemeny, lagy , allo , folyo , tulajdonkepp. 2) Az i z 1 e s : eszköze nyelvünk; tudosit arrol , a' mi edes, sa- vanyo, keserü; csipös, eczetes. 3) A' s zag las:

eszköze az orrunk; tudosit az illatrol, büdösröl.

4) A' latas: eszközei szemeink; tudosit a' vila- gosrol, szinesröl , kiterjedtekröl , menyire hatara terjed. 5) A' h a 1 1 a s : eszközei a' fülek ; tudosit a' hangosrol , pengöröl, perczegÖrol. -— A' hidegnek, melegnek , csiklandoztatonak , szurönak, csipö- nek , szoritonak , feszitonek , tagitonak , szoval , a' kellemetesnek, kellemetlennek,szepnek,felsegesnek, visszasnak , iszonyitonak crzese is a'belso illetödes- hez tartozando; 's a' resztvevo nevü erzoinnak munkaja, melly eggy taghoz se leven kötve, egesz testen köborol, 's azert elhatarozott £rzest se

szerezhet. *'-

A' külso elöterjeszl6sünk ritkan tiszta, niagdnyos; hanem zavaros , es közös, kivdlt.a' ldtasban 's hallas- ban. Ez szülo oka ama hatalmas kepszövetkezteles- nek: a' miket eggyütt ldttunk, vagy eggyütt ldl- tunk es hallottunk , vagy eggyütt ldttunk es vel- tünk eszre, eggyütt is terjesztyük magunk' ele ; innet szdraiozik eggy resznyire ama termekeny kep- szövetkezteles : az eggyütt ldtattakuak öszvefügge- se ; mds resznyire pedig csalatkozdsunk is a' ldtds , nal- lds' 's t. e' f. dolgdban : p. o. ldtvdn valamelly tor- nyol,mivel aztnagynak, messzinek, gondollyuk egyetemben, ügy ldtszik mintha annak nagysdgdt, tavulsagdt i3 ldtndnk; holott ezek nem ldlasi , hanem gondoldsi , elöterjesztesek.

„Durch den Tastsinn fühlen wir auch an den Din 2

(22)

gen, die unseren Körper umgeben und daher bald sanfter und angenehmer, bald unsanfter und unan genehmer afficiren , theils Gefühl der Lust, theils ein Gefühl der Unlust ; dahero werden auch Lust und Unlust selbst Gefühle genannt. Dem zu folge nahm man ein Warhrheitsgefühl , Sittlichkeitsge- fühl , ein Schönheits, und Erhabenheitsgefühl an, welches über das Wahre, Gute, und Schöne unmit telbar urthcilen sollen. — Man ist aber nicht genö- thiget . mithin auch nicht wissenschaftlich berech tigt , jene Gefühle auf einen , von Vorstellungs — und Bestrebungs- vermögen ganz verschiedenen Grund zu beziehen ; und wenn es doch thut , beweist ent weder , dass er die Thatsachen seines Bewusstseyns noch nicht genug analysirt hat , oder nicht Kri tisch , sondern dogmatisch, Philosophirt." Krug W.

Tr. Phil. Lexikon, art. Gefühl.

17. $. A' belsö elöterjesztesnek is különbfe- le modosulati vannak: 1) A' magunk' megtudasa (Conscientia sui, Selbst- bewusztseyn) : ez enün- ket es munkait sejdilteti meg. 2) Az emlekezes : e* az. egyszer megtudtakat tartya fenn , 's szerzi vissza. 3) A' rea- emlekezes : az egyszeri esmere- tet esmeri üjra el. 4) A' kepzeles (imaginatio) az egyszer kepzetteket elevenen , hibatlanül tünteti elonkbe. 5) A' kepzelödes: az egyszer kepzetteket nemü nemü toldalekkal tünteti elonkbe; 's ketfele : önkenyes , vagy kenytelen ; szant szandekos vagy szandektalan : az önkenyes ismet kelfele : vagy a' tapasztalashoz tartya magat, es mester- müveket, üjj talalmänyakat , idealekat termeszt;

vagy a' tapasztalashoz magat nem tartvän , azt sze- piti , kellemetesebbfti , eleveniti , 's költemenye- ket alkot. A' kenytelen kepzelödes is ketfele : rendet, merteket-tarto : azillyen kepszövetkeztetes szerent valo ; 's az ebren allapotunkban abrändozas , alvä- sunkban pedig almodozas. A'rendes mertek nelkül valo : vagy eggyetlen eggy kepzethez köttetödes

(23)

(idea fixa) eszeJösködes ; vagy szanaszet bogarozas, tebolgas; 's a' t. *)

*) Ezekböl megnyilvdnyodik 1) hogy belso elöterjesz- t6sünk' erzeki eszköze a' köz-erzek : ugy ldtszik ugyan, mintha enünk magdt 6s vdltozdsit közvetet- lenu'l nezne; de mdst valösi't az ellentnondhalatlan tapasztalas : mert a' magzatokban (foetus), sot a' csecsemökben is, kikben az agyvelö igen hig, exet- len , a' megatuddsnnk semmi uyoma ; az djultak, opiumlöl- bortöl- reszegek is, kikben az agyvelö serült Vagy nyomdst szenved, magokon kivül vannak ; a' kiknek az agy velejek kisza'radt , feledeke- nyek; a' kike bomlott, igen folyo, vagy kemdny, tebolgök. 2.) Hogy eloterjesztesünkben dllapotunk resznyire szenvedo, resznvire mi'velö: az dbrdndo- zasban, dlmoddsban, eszelosködesben , tebolgdsban nyilvdn szenvedo; az emlekezesben, redesmeresben, kepzelesben, költesben nyilvdn mivelö 's önk6nyes.

] 8. §. Mivel az Erzeki eloterjesztesben allapotunk resznyire szenvedo , resznyire mivelö: iga- zan nem allithatni , hogy a' targyak magokat re- änk, mint valamelly üres tablara, lefestik, 's mf csupan azoknak jelenetit tudjuk meg; de azt se mondhatni: hogy azokat csupan ini teremtyük, belso elöbbnyi formaink' szerent, 's ezen terem- tesünk' alakjait nezzük es tapasztallyuk; mert elö- terjesztmenyeink a' targyak' 's erzerönk' szerzeme- nyei egyetemben. Eloterjesztesünkben a' do- logtol valo (Reale) az erzö erönktöl valot (Ideale) ki nem rekeszti, hanem egesziti (integral) kölcsö- nösen. Ha csak a' targyak' jelenetit tudnank meg, mivel ezek egyes , szanaszet valo erdekelletesek, azokat eggy kepzetben nem nezhetnenk ; ha csu pan magunk' teremtmenyeit tudnank meg, ezeket kivülünk vinni , ellenünkre is , valtoztathatatlanul el fogadni nem kentelenittetnenk; kentele- nittetünk pedig : p. o. ezen könyv' kepet magunk kivül vinni, valtoztathatatlanul elfogadni, mihe-

2 *

(24)

helyt szemeiiikbe ötlölt, akar akarjuk, akar se.

Ezen erzeki eloterjesztesünk' megfejtese , mivel a' lärgyhoz 's hozzank kepest is valo, Dualismus- nak neveztetik.

Unser Erkenntnissvermögen erfasst die beiden von ein ander untrennbaren Seiten der Realität aller ein zelnen Dinge, die Fähigkeit zu wirken und zu lei den, oder das Innere und die Gestalt und die Be wegung, oder das Aeussere, mit einer gleichen in- tellectuelen]Nolhwendigkeit und objectiven Gültig keit. Nur das Aeussere wird unmittelbar wahrge nommen in unserer Wahrnehmung der Aussen- welt. Da aber unsere durch die Sinnesfähigkeit bedingte Wahrnehmung der Aussendinge keine bloss sinnliche, sondern ein an den Gebrauch der Begriffe und Urtheile gebundene sinnlich - geistige ist, so wird in jeder bewustvollen Wahrnehmung — wenn gleich mit verschiedenen Abstuffungen der Klarheit und der Vollständigkeit — vermittelst des Aeusse- ren auch das Innere, vermittelst des äusseren Zu sammenhanges der Dinge, ihr innerer, ihr Causal- zusamraenhang, aufgefasst. Das Aeussere besitzt für das menschliche bewustvolle Wahrnehmen durch aus nur als Zeichen des Inneren, als Aeusserung oder Offenbarung desselben, seine Bedeutung. Die unmittelbare Erkenntniss der Aussenseite der wahr genommenen Dinge ist ohne die , durch die vermit telte, Erkenntniss des Inneren der Dinge, in der Wirklichkeit und Thateächlichkeit unseres Erken- nens nie vorhanden , und die eine wird als von an dern getrennt nur in einer täuschenden Abstraction vorgestellt. Demzufolge ist zunächst im Gebiethe der Erfahrung die Erkenntniss des Vermögens zu wirken und zu leiden , und der dynamischen Ge meinschaft der Dinge, unzertrennlich von.der Ge wissheit der unmittelbaren Erscheinung der Gestal ten und den Bewegungen, und macht mit dieser vereint das erfahrungsmässige Wissen von Dingen aus." Allg. Lit. Zeit. 1836. uro 3. Dogmatischer Dualismus. — Ezen Dualismust nemellyek azOrga- nahanggal hasonli'itydk öszve: Se a' szellok,se a'sipok magdnosan organa hangot nem adhatnak ; ha a' sipok szellövel meg tellenek, egyetemben orga- nahangot adnak Va* t.

(25)

„Der Dualismus begreift die Existenz der äussern Weh, oder die Materie, eben so wenig, als die der inne ren Welt oder des Ichs ; allein er nimmt beide mit gleicher Gewissheit itnd Uebcrzeugung an: weil beyde ihm als zwei Thatsachcn mit einer unwieder- stehlichen Evidenz gegeben sind. Das Ich und das Nicht-Ich, so innig verbunden , dass sie correlativ erscheinen, und doch zugleich so wesentlich von einander verschieden einen Gegensatz zu einander bilden, werden so erst klar und deutlich. Die Seele und der Körper sind uns beyde durch eine unmit telbare Anschauung gegeben, und ihre Existenz, so wie ihre Realität, sind über alle Beweise erha- be n. Da beyde Uebsrzeugungen auf derselben Grund lage feststehen, und beide aus Quellen derselben Art herrühren; so können wir nie die- eine verwer fen, ohne die andere zu untergraben; und geschieht dieses, so bleibt uns weder Halt- noch Stützpunkt, noch irgend etwas." Ancillon. Zur Vermittlung dei;

Extreme in den Meinungen; Tb. 2. S. 291.

19. §. De a' tapasztalassal a' targyak eramfc nem csak azokat tudjuk meg, a' mik erzekeinknek kitetettek, hozzank kepest; hanem ollyakat is eszre veszünk egyetemben, a' mik azok ala- vettetve nincsenek: p. o. ezen kaihat nezven, nein csak azt tudom meg, hogy az szines, szelesr szeg- letes 's t. e' f. ; hanem azt is, hogy az valo — mi, hogy van; helyben, üdoben van; hogy allat nem eset (substantia non accidens) eggy 's nem több, eszreveszem nemünemükeppen ; de csak ügy 's ak- kor, ha latcm, tapasztalom} minden latasom, ta- pasztalasom elott azokat eszre nem vehettem vol-j na. A' valami, valösag, helyben üdoben — letel, allat —• nem eset — letel, pedig se eggyik se ma- sik erzekünknek kitetetve nincsen, — tapasztalast halado. Ezek tehat tapasztalast halado, de nem tapasztalasnal elöbbi (a priori.) megtudatok.

Vannak tehat nemerzesbeli , tapasztalast -halado elöterjeszteseink is ; van felsobb esmerö .eronk is»

(26)

„Einige unserer Erkenntnisse erholten wir nur da durch, dass wir in gewisser Weise durch die Ge- fenstände dazu bestimmt werden; andere dagegen nden wir unabhängig von allen Verhältnissen zu - den Gegenständen ursprünglich in uns selbst. Die er3teren können wir nur dadurch erhalten, dass die Dinge einen Eindruck auf unsere Sinne hervorbrin gen , und durch diesen Eindruck uns zur Erkennt- niss anregen oder afficiren. So geschieht es in allen Erkenntnissen der Sinnenanschauung oder Wahr nehmung. Dass die Bäume grün, der Himmel blau ist, dass gewisse Dinge klingen, weich oder hart, kalt oder warm sind, davon können wir nur da durch eine Kunde erhalten , dass die Lichtstrahlen unser Auge, die Töne unser Ohr, b2rühren; dass die Dinge in unserem Gesichtsorgane die Empfin dung des Harten oder Weichen, des Kalten oder Warmen hervorbringen. Hier also finden wir uns in unserer Erkenntniss als abhängig und bedingt durch die Gegenstände. Die andere Classe von Er kenntnissen hingegen ist von den Gegenständen ganz unabhängig. Sie gehören ursprünglich jedem ver nünftigen Geiste auf gleiche Weise, nur mit dem verschiedenen Grade des Bewusstseyns. Sie werden uns nicht erst durch Vermittlung der Anregung von Aussen zugeführt, sondern sie gehören dem Wesen des erkennenden Geistes selbst an. So in al len Vernunfterkenntnissen. Da3s jeder Eigenschaft ein Wesen zu Grunde liegt, dass jede Veränderung eine Ursache haben müsse , dass wir frey sind, dass es einen Gott, eine Tugend und ein ewiges Leben gibt, das erfahren wir nicht durch sinnliche Anre gungen von Aussen, sondern das gilt für jeden ver

nünftigen Menschen als Wahrheit, sobald er nur darüber nachgedacht hat, und sich desselben bewusst geworden ist." Schmid. 1. c. p. 28—9.

20 §. A' nem erzesbeli , tapasztalast halado, elöterjeszteseink' kütfeje a' Gondolas, vagy is a' targyaktol elvontt jegyek' eloterjesztese, Ama különb különbek, mellyek a' tärgyak' kepzetiben foglaltatnak , jegyek: p. o. Peter' kepzeteben a' test 's lelek, az erzekek , az esz: 's hogy allat;

hogy Jonas' fia : jegyek. Ezeket targyaiktol kü

(27)

23

lönyeve is elonkbe terjeszthettyük: p. o. Peter' er- zekit, eszet 's a' t. eggyenkent is, egyetemben is.

Az llly elvontt jegyek' eloterjeszteseben all ar

Gondolas. •

t 21. §. A' jegyek: 1.) Közösök vagy sajatiak : a közösök mas több targyakban is talalkoznak na"

gyobb vagy kissebb kiterjedesben : p. o. Peternek ezen jegye: allat; igen sokkal közösr mert minden kö, fü, fa, barom 's ember is allat;. ezen je gye is „erzekes", közös : mert minden embernek, baromnak tulajdona ,- de mar nem olly közös mint az elobbi;ezen jegye is: „eszes" közös : mert min den emberben megvan; de mar olly közös se mint a' masodik. A' sajatiak csak eggyeknek tulajdpnai p. o. ez: Jonas' fia, Peternek sajat jegye. 2.) Ar jegyek egymassal eggyezthetok vagy egyezthetet- lenek: a'csupa allitok, mivel egymäst le nem ron- tyat, egymassal eggyezthetok: p. o. az erzekes, eszes, allat 'st. e'f. Az allitok 's tagadök, vagy is az ellenmondok , 's ellenkezök, mivel egymast lerontyak, egymassal eggyezthetetlenek ; az eszes es nem eszes, okos es bolond, egyetenlben, ugyan azoii tekentetben, eggy eloterjesztest nem adhatnak.

22 §. A' Gondolasnak harom fö mödosulati vannak: 1.) az ertes, 2.) az iteles, 3.) a' kihozas. Az ertes az emberi elmenek (mens) , az ite les es kihozäs az esznek tulajdonittatik közön- segeseu. 'S ezek teszik altallyaban föbb esmerö erönket.

Die Natur des Denkens ist noch genauer* zu bestim men. Unmittelbar liegen in unserem erkennenden Geiste Vorstellungen aus den Gebiethen aller un mittelbaren Erkenntnissweise n. Vermöge der Ideen- Association stehen diese in einer unaufhörlichen Be wegung unter einander, in der bald diese, bald jene

(28)

Vorstellung lebendiger herrortrettcn und wieder verschwinden, und zu immer neuen Reihen und Gruppen sich gestalten. So tauchen nach der nie- deren Einheit unwillkührlich einzelne Vorstellun

gen in der Erinnerung auf, so spielt unsere Ein bildungskraft in Träumen und Dichtungen mit den wechselnden Gestalten, bald die vorhandenen Vor stellungen nur reproducirend , bald sie zu neuen Bildern formend. In dieses unwillkührliche Spiel der Vorstellungen greift nun die willkührliche Selbst beherrschung ein, nach eigener Wahl und Absicht die innere Bewegung lenkend, und nach Zwecken der Wahrheit bildend. Diess ist die psychologische Grundlage des Denkens, — Das Denken ist in die ser Beziehung gleichsam eine innere, geistige Schei dekunst. Wie der Chemiker eine gegebene Kör permasse in ihre Bestandtheile zerlegt', und durch diese Zerlegung zuletzt die einfachen Elemente oder Stoffe, aus denen alles Körperliche zusammenge setzt ist, abgesondert erreicht; so zergliedern wir auch durch die Reflexion oder das Denken unsere Vorstellungen; wir dringen auf diesem Wege der Zergliederung immer weiter von dem Zusammge- setzten zu dem Einfachen vor, bis wir un3 zuletzt der einfachen Grundelemente bemächtigen, aus de ren Zusammsetzung alles unser Erkennen gebildet ist, und von wo aus uns dann der ganze innere Zusammenhang unserer Erkenntniss . als ein Man nigfaltiges unter Gesetzen der Einheit, also in der Form der Wissenschaft, deutlich wird. Sind wir aber einmahl dieser einfachen Elemente des Erken ne ns , oder dieser höchsten Principien durch die Reflexion mächtig geworden, so geht nun das Den ken aus der Thätigkeit des Zergliederns und Auf- lösens in die des Zusammenselzens über, indem es aus dem Einfachen das Zusammengesetzte construirt;

die Reflexion wird ergänzt durch die Construction.

So führt uns also das Denken durch seine Constru ction auf dieselben Erkenntnisse zurück, von de nen es in der Reflexion ausging, aber der Gewinn ihres Wreges ist das höhere Bewusstseyn von dem Zusammenhange derselben mit dem Ganzen unserer Erkenntniss. In der Anschauung waren uns die Dinge nur als einzelne und zufällige gegeben; das Denken lässt uns dieselben als wesentliche Bestand

(29)

theile des Ganzen und ihrer Notwendigkeit nach erkennen. So eröffnet uns das Denken den Blick auf das Ganze alles Seyns; wir überschauen das Universum seinem Zusammenhang, seiner Ordnung, seinem inneren Wesen nach, — Das wichtigste Hülfs- mittel des Denkens ist dabei die Vorstellung des Allgemeinen. Die Fähigkeit, das Allgemeine für sich vorzustellen, ist ein wesentlicher Character des Denkens. Es ist diess nichts anders, als eine Frucht der Willkührlichkeit in der Bewegung un serer Vorstellungen ; wir fassen das, was in mehre ren Vorstellungen das Gemeinsame ist, allein in das Bewusstseyn, und lassen das, worin sie sich von einander unterscheiden, in das Dunkle derBewuss- losigkcit fallen. Dieses Allgemeine ist aber das in nere Band, welches das Einzelne an das Ganze knüpft; je mehr wir uns also durch fortgesetzte Abstraction des Allgemeinen an dem Einzelnen und Mannigfaltigen bewusst werden , desto freyer wird unser Blick auf das Ganze , desto denkender wird uns die Einheit, welche alles Seyn verbindet, de sto mehr nähern wir uns also zum Ziele der voll endeten Erkenntniss, welche alles Einzelne in sei nem Verhältniss zum Universum, alles Mannigfal tige unter der Form der Einheit zu erkennen strebt.

— Indem man aus mehreren einzelnen Gegenstän den der Anschauung das Allgemeine abstrahirt und zum Begriffe bildet, diese Begriffe als Praedikale mit besonderen Gegenständen zu Urtheilen verbin det, und diese Urtheile weiter zu Schlüssen ver knüpft; durch Denken wird neue Wahrnehmung vermittelt und entwickelt." H. Schmid 1. c. p.

42. u. ff.

23. §. Az-Ertes a' közös jegyeknek eggye- zetben eloter jesztese ; p. o. ha Peternek eme kö- zös jegyeit: erzekes, eszes, allat, egybefogva terjesztem magam ele , otet ertem. Az ertes' szüle- menye ( produetuma ) azertelem; hanggal ki- jelentve, nev: igy Peter' ertelme, ki jelentve:

Ember. Illyenek ezek is : fu, fa, äsvany 's t. e'f.

24. §. Az ertelmek' különböznek fökepp: 1.) Kütfejeikre nezve : tapasztalasiak , vagy tapaszta

(30)

last haladok: Az elsök közvetve vagy közvetette- nül a' tapasztalasnak kitetettek' jegyei: p. o. a' zöld, vilagos, kerneny, lagy, szeles 's t. e' f. köz- vetetlen tapasztalasiak ; a' zöldseg, vilagossäg , szin, szag, ember, barom 's t. Ö* f. közvetve tapasz talasiak. A' tapasztalast haladok a« tapasztalas nak kitetetve ugyan nincsenek; de a' tapasztalassal vetetnek eszre közvetetleiuil vagy közvetve p. o. közvetetlenül ugyan ezek : valami, valo, helyben —r udöben levö, allat vagy eset, ok v. okozat 's t. e'f. közvetve meg ezek: valosag, letel, terseg, nagysag, kepestseg , allatisag, esetiseg 's t. e'f.

Belenk születtek nincsenek. 2.) Kiterjedesökre nezve: több vagy kevesebb, közös vagy csak sa- jatijegyeket foglalvän magokban, fo, al, vagy tulajdon ertelmek : p. o. allat , okos allat , Peter.

Nera allhat tehdt az is meg, hogy a' valosag, levoseg, allatisag, esetiseg, ok, okozat, egyseg, többseg 's t. e' f. miyel '.apasztakisimknak kitetetve nincse nek, ertesünknek csupaelobbi, üres formdji: mert egy az, hogy a' tapasztaldson alapulnak , mennyire a' tapasztaldssal vltetnek eszre; mds az, hogy a*

tapasztalasndl elobbiek nem lehetnek, ugyan azon okböl; az ertessel formaltatnak ugyan ki, de a' ta pasztaldssal szereztetnek.

„Es gibt schlechterdings keine ideas in_atas, d. h.

keine Vorstellung, kein Begriff ist in unserer Er- kenntniss von Natur etwas Wirkliches, »Fertiges vorharxlen, sondern nur als Anlage. Auch die phi losophischen Erkenntnisse liegen nur als Anlage, als unentwickelter Keim in der vernünftigen Natur, also nur als Möglichkeit gewisser Begriffe, nicht als wirklich gegebene Begriffe. Der menschliche Geist ist in seiner Anlage nach ganz einer tabula rasa zu vergleichen; nicht in dem Sinne, als ob er zu jedem beliebigen Eindruck gleich empfänglich wäre ohne Selbsttätigkeit, sondern so, dass jede wirkliche, zeitlich bestimmte Thätigkeit erst ein Werk der allmähligen Entwicklung der gegebenen Anlagen , und von Natur nichts vorhanden ist , als

(31)

die leere Möglichkeit, die Anlage." Schmid 1. c.

pag. 40.

25. §. Az Itelesaz ertelmek' eggymässal eggyezesenek, vagy nem eggyezesenek elöterjesz- teseben all; ha p. o. ezen ertelemmel „ember" ezen ertehnet „halando" eggyezönek terjesztem magam elö, itelek. Az ertelmek' ezen kepestsegenek elö- terjesztmenye , itelet; szoval kijelentetve : mondas (dictio) vagy kitetel (Propositio) : Az embernek esze van: ez mondas. Az iteletre tehat harom ertelem kivantatik: az elsö azon dologe , znelly mä- sikaval egybe vettetik: neve Subjectum ; masodik az, mellyel a' dolog öszve vettetik; neve mondatmany (Praedicatum) ; harmadik e' kettejek' kepest segenek eloterjesztesee; iilyen ez: van , vagy nincs nyilvan vagy alattomban ; 's ennek neve ige , vagy kapcsolat (copula). Az elobbi peldaban az ember subjectum , esze mondatmäny, van kapcsolat.

26. §. Az iteletek' külömbsege erant szükseg itt megjegyzenünk. 1) Az Iteletek erzesbeliek, vagy ertesbeliek eredetökre nezve. Erzesiek p. o. a' kalha meleg , a' ko nedves, 's t. e. f. Ertesiek:

p. o. az allat valosag , az allat nem esel ; az ember okos allat 's t. e. f. 2) Foglalattyokra nezve : kö- zönsegesek : p. o. Minden ember halando. Az em bernek esze van. Ha nagy a' bideg, fagy lesz. A' lelek eggyes vagj^ öszvetett yalosäg. Különösek:

Nemelly emberek tudosak; sokan Philosophiat tanülnak. Vagy pedig eggyesek : ez a' fa viragzik, az meg' bimbozasban van. Peter Jonas' fia. 3) Forma- jökra nezve: szetvetelüek , vagy hozza tetelüek (analytica v. synthetica). A' szetvetelüek azok, mellyekben a' mondatmany a' subjectumaban elore megvolt, csak kifejtetett : p. o. az ember okos allat.

Az egesz nagyobb minden reszeinel. Az arany ne- hez. Az olly szetvetelü itelet , mellynek mondat

(32)

manya subjectumaban szüksegkepp meg van : p. o.

a' karika kerekes; A szögleletes: szüksegkepp valo (Judicium apodicticum). A' szetvetelü itelet elobb- nvi itelet (Judicium a priori) nevet is visel. A' hozzatetelü iteletek azok , mellyekben a' mondatmany a' subjectumaban elore megnincsen ; hanem valamelly okra nezve tetetik hozzä: p. o. a' levegö hideg; a' ko nedves; Peter Philosophiat tanul; a' Magyarok jo katonäk 's t. e. f. Ezek utobbnyi ileleteknek is mondatnak (Judicia a po steriori). 4) Az Iteletek megmutathatok vagy meg- mutathatatlanok (Judicia demonstrabilia et inde- monstrabilia) : Nemellyek elejbe kielegitö okot , fundamentomos kitetelt, allithatni: ez p. o. azem- ber halando, megmutathato itelet: mert elejbe al lithatni e' kitetelt: minden a' mi öszve tetetett külon is valhato ; nemellyek elejbe ellenben fobb kitetelt nem allithatni ; ez p. o. : en eloterjesztek magamnak valamit ; en gondolok ; megmutathatatlan itelet ; fejtegethetö , de mutogathatatlan. Az illy iteletek teszik a' principiumokat. 5) Az ite letek vagy csupa tudositas , vagy cselekedet vegett valok: az elsÖ esetben az itelet esmertetö:

p. o. a' holdnak is vannak lakosi (Jud. theoreti- cura); a' mäsikban cselekedteto (J. practicum): p.

o. minden egyenes kerteletet mero Are osztani nehany hasitok altal. Tulajdonkepp pedig azon ite let mondatik cselekedtetonek, melly valamelly er- kölcsi törvenyt vagy kötelesseget terjesztelo: p. o.

Mindenekhez illendökepp viseld magadat; senki- nek igazit se gatold. *)

- *) A' mathematikai kitetelck, akdr mennyisegiek , akdr mekkorasagiak legyenek bar , mindeg sz6ttetelüek , 's kepzeletünkben elöbbileg megvannak : p. o, 8 = 4 + 3 + 1 — 's8 — 2 = 6. ArA= 1802. AMcetpont között az egyenes vonds legrövidebb. A' hozzdtetelü iteletek elöbbnyiek (a priori) lehetetlenek ; mi

(33)

vd drtelmeikben elore megnincsenek , csak a' ta- paszfaldsndl fogva rakatnak öszve: p. o. a' kö nedves , Pdl el. A' mathematikai kitetelben a' mondatmany minden tapasztalas elött subjectumdval egy- gyezo; mert azok szetvetelü iteletek; a' hozzdtete- lüekben nem eggyezo elöbbileg; mert ezek a' tapasztaldson alapulnak. — A' közönsegcs es szükse- ge3 iteletek minde'g 6rtesbeliek : raert a' tapasztalas berekesztve nincseu, nem is lehet, 's mindeg felt6- teles : hogy minden ember halandö ; nem tapaszta- lasbölvan tndva , hanem annak ertesdböl: hogy a' mi öszvetetetett , el is vdlhat eggymdstöl.

Szükseg itt a' principiumokröl , vagy megmutathatatlan itelelekröl, meg eszre venni , hogy azok: 1). 16te- tok (principia essendi) p. o^ a' Philosophia 16tel6- nek leteto principiuma Enünk , a' vildgenak az Is- ten. Vagy esmdrtetok (principia cognoscendi), mel- lyekbol valaminek valösdgat , igazsdgdt tudni ki;

hdrom felek: a) Logikai: melly gondolatink' valö- sagdnak fundamentoma , b) Metaphysikai : melly esmdreteink' fundamentoma. c) Erkölcstudomdnyi : melly cselekedeteink' erkölcsesegdnek fundamento ma. Azon esmdrteto principiumok ketfeldk: materia — vagy forma szerent valök: a' materia szerenti principium a' tdrgyakat esmerteti meg fundamen- tomokböl , p. o. en gondolkodom , ez Logikai materia szerent valö principium ; en esmerek: ez Me taphysikai ; kell , vagy szabad tenned (sollst oder darfst thun), ez meg' erkölcsi tudomdnyi maleria sze renti principium. A' forma szerenti principium p«- dig a' gondoldsunk, esmeresüuk, erkölcsis egünk' kut- fejet, eredetet, jelenti ki: illyen Logikai ez : a' td- tel, ellentetel, öszvetdtel ; minden gondolatunk' eredete. Illyen Metaphykai az esmertethetöseg : ki- -"

elegit.Ö oka minden esmereteinknek 's a* t.

Közönsdges esmerteto principium volna az , melly nem csak a' Philosophia minden dgazatinak , hanem min den tudomdnyaknak is fundamentoma volna. Van e, lehet e, illy' közönseges principium? per alatt valö kerd6s; bizonyos az, hogy a' tudomdnyra

szüksegtelen.

27. §. A' kihozas ket egybevetett itetet böl, mint fundamentombol , eggy üjjnak következ-

(34)

tetese: p. o. Az ember halando, de Peter emher, tehat Peter halando. — Minden kihozäsra harom kitetel , \ harom ertelem szükseges nyilvän vagy alattomban. A' ket elsö elöretetel (praemissae) a' harmadik utoltetel vagy következo (consequens).

A' harom ertelembol az , melly ket mäsikaval e- gyez, közep ertelem, vagy szo : illyen p. o. az ember.

2) Szükseg , hogy a' ket elsö kitetel fundamen tomkepp legyen az utolsohoz, ez meg' azokhoz következetkepp, 's ezen függesefc- kijelentse;

ezen függese következesnek neveztetik (conse quentia), mellyen epül a' kihozasnak egesz ereje, 's kijelentetik ezen kapcsoloval : tehat. Peter halan- dosagänak fundamentoma a' ket elsö : mivel minden ember halando , Peter pedig ember ; a' ki- hozäs' ereje pedig a' következetnek az ö fundamento- matol függeseben all. A' kihozasnak okoskodäs is a' neve ; eszköze az Esz.

28. §. A' kihozasak szolgalnak 1) az iteletek' megmutatasara : ha p. o. valaki ezen iteletemet igaznak nem tartana : a' czet hal is az emlös allatokhoz tartozik.: mint hogy az uszik es hal forma ; egy mäs fundamentomos itelettel okat adom : mert ele- veneket fiadszik , 's ezeket szoptattya; 's meg leszen mutatva, hogy a' czethal is az emlös allatokhoz tartozik. 2) Szolgalnak üj esmeretek' feltalalasara : p. o. nem tudvän, ha földünk kerekes-e? olly iteleteket keresek ki , mellyektöl az függesben van: p. o. földünk a' holdra kerekded ärnyekot vet; de annak, a' mi valamire kerekded ärnyekot vet, maganak is kerekdednek kell lenni; 's ki ho- zom ; tehat a' földünk kerekded. •

29. §. Az iteletek' megmutatasa vegett azegy- segre szüntelenül törekedö esz olly eleteteleken meg nem nyugszik, mellyek magok is megmutathatok ; hanem mind addig nyomozodik mig eggy

(35)

mäsbol megmutathatlanra , magaban tudva levö- re , szert nem teszen. Szint ügy a' közelebbi , elegendo okokkal se elegittetik ki; hanem csak egy vegsovel ; melly mindeneknek oka leven , magänak maga legyen oka, az az : felteteletlen , altallanyos legyen. Nem különben az üj esmeretek' öszveke- resgeteseben is mind addig terjed, meg ollyan- ra nem jut, melly minden egynemüeket maga alatt , vagy magaban foglalo egesz. — A' megmutathatatlan , magaban tudva levo, elotetelnek eloter jesztmenye, a' Principium; a' külso valtozäsok' vegso okae a'termeszet; a' belsö valtozäsak'vegso okae a' lelek ; a' külsö es belsÖ vallozäsak' altal lanyos okae , az" Isten. A' termeszetiek' egesze- nek eloterjesztmenye a' testi vilag , a' lelkiek ege- szenek eloterjesztmenye, a' lelki vagy erkölcsi vi lag. Ezek az esmerteto esz' egyesitmenyei. A' cse- lekedheto esz is szint illy eggyesftö : minden szabad akaratu kötelessegeket , es igazakat egybe fog~

lallya az erkölcsiseg' eloterjesztmenye alatt. — Az egynemü esmeretinek rendszerenti egeszet eloter- jeszti a' Systema, tudomanyi rendszer alatt; az egynemü esmereseinek rendszerenti egeszet, elö terjeszti a' (Methodus) tudomanyi mod-szer alatt.

A' termeszet , lelek , az Isten , a' vilag , az erköl csiseg , rendszer , es modszer tehat Esz' eloterjeszt- menyei , Ideak , tulajdonkeppen. Ezek a' gondol- kodasnak' legfobb munkai.

Systema = avpjupa = eggyesü'let; ettol: owstuvou = *- eggyesiteni rendszer6nt. .

30. §. Ezekbol latni valö , hogy a' gondola- lok, ertelmek , iteletek, következetek 's ideäk nem targykepp adatoll, se nem tapaszlalasi, hanem a' gondolkodo eronktöl formaltatott, tapasztalast halado eloterjesztmenyek (notiones non aduentitiae sed factitiae); nem targykepp' (objective) hanem hoz-

(36)

zankkepp (subjective) valok : ember p. o. Peteren Palon külön ; vilag , az egen , földön külön , nincsen. De innen nem következik , hogy tehat az ertelmek, ideäk , csupa üres kepzetek ; mert vagy ma- gokra a' tapasztalhato largyakra , vagy tapasztal hato munkajikra vonulnak közvetve közelebbrotj»

vagy tavulabbrol : közelebbröl : p. o. az ember; 's tavulabbrol: az emberiseg, ez az ember okos allat, minden ember halando: a' Pelerre, 's Palra,'s t.

e. f. Nem különben ezen ideäk is : Lelek, Isten, az erkölcsiseg 's t. e. f.: az ö munkajikra. Hibäsan allitatnak tehat a' lelek, vilag, Isten, az esz'egy- gyesitese' csupa formainak, vagy esz' üres Idea- inak.

51. §. Bizonyos targynak erzesi 's ertesi eloterjeszteseben egyetemben all az Esmeres:

midön valaminek nem csak ertelmet, hanem targyat is elonkbe terjesztyük , megtudjuk ; azt es- merjük: a' ki Petert embernek gondollya, de nem latta , meg nem esmeri ; a' ki valamit latott ta- pasztalt ugyan, de ember-e vagy allat, nem tud ja : azt meg nem esmeri ; a' ki Petert latta is , embernek tudja is , otet esmeri. — Az esmeresre tehat ke»to szükseges: eggy megkülönböztetett targy, p. o.

Peter , 's ennek ertelme , az ember ; 's mind ket- tojenek egyetemben eloterjesztese. Valamelly targy nak ertelmevel eggyütt eloterjesztmenye : esmeret.

*) Erkennen ist die Vorstellung eines bestimmten Ge genstandes, oder Bewusstseyn einer Vorstellung, und ihrer Beziehung auf etwas Bestimmtes, von der Vorstellung Verschiedenes. Dazu gehöret An- schaung und Denken. Durch jenes wird das Einzel ne , wie sich durch Empfindung giebt , vorgestellt ; durch dies das Einzelne verknüpft in Begriffen, und Urtheilen." Tennemann 1. c. §. 42.

Die Vernunft verknüpft das Verknüpfte noch zu einer noch höheren Einheit durch Ideen und Principe,

(37)

35

und strebt nach Erkenntniss des Zusammenhangs des Verknüpften in dem Unbedingten oder Abso luten." Tennemann 1. c. §. 42.

32. §. Nemellyek az esmeresre azt is kivän- nyäk , hogy a' targy közvetetlenül nezheto , tapasztalhato is legyen ; az esmeresre szükseges ugyan, hogy targya erzekeinknek kitetetett legyen, de eleg , ha közvetve nezheto , tapasztalhalö az ö mun- kajaban , okozataban : igy esmerjük az electro- mi, es magnesi targj'akat; jeleneteiket , munkaikat tapaszlalvän ; azert, ha bar a' lelket , az Istent, a' vilagat , egyenesen nem lathattyuk is , mindazon- altal munkaikra , jeleneteikre nezve megesmerhet- tyük. 'S igy az Esmeres eredetere nezve közve- tetlen, vagy közvetve valo.

„Unmittelbar ist die Erkenntniss, so fern sich eine unmittelbare Beziehung der erkennenden Thätig- keit auf ihren Gegenstand darin auspricht; mittel bar, in so fern sich diese Beziehung erst vermit telst anderer schon gegebener Erkentnisse aus spricht. — In der unmittelbaren Erkenntniss müs sen alle Arten, oder ursprünglichen Qualitäten der Erkenntniss gegeben seyn : denn in ihr müssen alle Erkentnisse ihre letze psychologische Quelle haben. Das mittelbare Erkenntniss dagegen ist nichts, als innere Reproduction und Umbildung der un mittelbar schon gegebenen Erkenntnisss ; in ihr kan also keine der Art oder Qualität nach neue Erkentniss vorkommen. Sondern sie dient nur der Entwicklung derselben zum Bewustseyn." Schmid.

1. c. 37—8.

35. §. Az esmeres igaz vagy nem igaz; igaz , ha targyaval 's ertelmevel egyezo : p. o. Peter okosallat, Simon' fia; ez igaz esmeres: inert mind targyaval , mind ertelmevel eggyezo; Peter, Simon fia, oktalan allat; ez nem igaz esmeres: mert er telmevel nem egyezo. 2) Az esmeres bizonyos , vagy bizonytalan : ha igaznak tartasa szükseges:

5

(38)

bizonyos. p. o. 6 -j- 4 = J 0. Van testem , van Pest värosa , V. Ferdinand Magyarok' kirallya;

ezekbizonyos esmeresek. Az qlly esmeres, mellynek igaznak-tartasa nem szükseges , nem kenyte- lenitÖ ; nem bizonyos : Vännak a' holdnak lakosi ; ä' sas a'madarak' kirallya: ezek nem bizonyos es meresek. 3) Az esmeres a) puszta Historiai, melly csak azokat , a' rnik vannak , es megjelennek , tapasztalasbol terjeszti elö; b) Mathematikai : melly ezoknak , a' mik vannak , 's megjelennek , mekko- rasägat , mennyiseget is kepzesböl terjeszti elo. c) A' Philosophiai : melly äzoknak , mik vannak, 's megjelennek, okait is elö terjeszti az eszrevete- lekbol.

Aliud est nosse aquam in alueo fluminis decurrere;

aliud qua celeritate decurrat ; aliud cognoscere , quod id fiat propter declivitatem fundi et pressio- nem , quam aqua inferior sustinet a superiori. In illo factum consistit ; in altero mensura, in ultimo ratio facti continetur," Wolf. Phil. Rationalis p.3. *)

„Den empirischen Erkenntnissen stehen die ra<

• tionalen entgegen. Die philosophische Erkennt nis ist also nicht empirische, sondern rationale Er- kenntniss, das Verhättniss der Bedingtheit derWahr- nehmungs- und Erfahrungs-Erkenntniss von einein voraus gegangenen Eindruck des Gegenstandes; wird bezeichnet durch den Ausdruck der Erkenntniss a fiosteriori, das entgegenstehende der Unabhäng- ichkeit von einem solchen Eindruck, durch den der Erkenntniss a priori. A posteriori gültig ist die Wahrnehmung und Erfahrung, insofern ihr für jeden einzelnen Erkenntnissact erst eine sinnliche Anschaung vorangegangen seyn muss, welcher die Erkenntniss dann er3t nachfolgt; a priori ist die rationale Erkenntniss , nicht insofern sie von der Anregung, oder Erfahrung gegeben , oder angebo- i ren wäre, sondern insofern sie, so bald sie nur gedacht wird , vor derselben gültig ist. Die philo sophische Erkenntniss ist also a priori." Schmid.

1. c. p. 30.

Die philosophische Erkenntniss ist von der M a

(39)

35

thematischen zu unterscheiden. Auch die ma thematische Erkenntnissweise ist zwar Erkenntniss der Form der Einheit, auch sie entspringt aus der Selbsthättigkeit des Erkennens ; auch auf sie passen die Bestimmungen von a priori gültigen und apo diktischen Erkenntnissen. Und doch ist die psychi sche Natur derMathematischen Erkenntniss so durch aus verschieden von der philosophischen : Die ma thematischen Wahrheiten z. ß. dass 2 + 2 = 4. ist, oder dass die Winkel jedes Dreieka gleich zwey rechten Winkeln sind, u. s. w. , sind eben so allge mein und nothwendig gültig für jeden Menschen, als die Philosophischen; aber der Grund ihrer gül- tigkeit ist doch ganz anderer. Der Unterschied be stehet nämlich darin, dass die mathematische Er kenntniss der Anschaung, mithin der Sinnlichkeit angehört, die philosophische der reinen Vernunft.

— Jeder sinnlich angeschaute Gegenstand fältt in die Formen von Raum und Zeit, wird räumlich und Zeitlich bestimmt ; Raum und Zeit gehören aber der Selbsttätigkeit der Sinnlichkeil : denn sie gelten nur als Formen für das sinnlich -gegebene, nur als Be

dingungen der Möglichkeit der Anschaung. Die phi losophische Erkenntniss dagegen spricht ihre For men als Formen aller Erkenntniss überhaupt aus, nicht bloss sofern sie Anschaung ist; sie gehört daher der Selbstthätigkeit sclechthin d. i. der Ver nunft. Auch die mathematischen Formen sind For men der Einheit; sie vereinigen die Thatsachen der Wahrnehmung unter den 'Formen des Raumes und der Zeit; aber es sind nur Formender äusseren Ein heit. Die philosophishe Formen hingegen sind For men der innern Einheit , sie bestimmen die inneren Verhältnisse der Dinge. Die philosophische Erkennt niss spricht Gesetze aus, durch welche die That sachen der Wahrnehmung innerlich ihrem Wesen nach verknüpft worden als Ursache und Wirkung;

die mathematishe spricht Gesetze aus , durch wel che selbige äusserlich gleichzeitig verknüpft sind.

Nennen wir alle äussere Einheit einer Vielheit Grös se , alle innere Einheit eines Manigfalligen Wesen im weiteren Sinne: so können wir auch das Verhält- niss so ausprechen : mathematische Erkenntniss ist Grössen-Erkenntniss , philosophische Erkenntniss ist

Weseu-Erkenutniss." Schmid. 1. c. 36 — 7.

(40)

34. §. Az esmeresnek különbfele mödosulati

•vannak 1) A' tu das, olly esmeres, mellynek clegendo, 's mennyire lehet, vegso okai is elo- lerjesztetnek ; ketfele : erzekbeli vagy eszbeli. Er- zekbe-1'i tudas az, melly erzesünk te-rmeszeten alapul közvetetlenül vagy közvetve; közvetetlenül:

p, a en vagyok , en most gyertyänäl irok; van Pest varosa; közvetve: p. o.'Sz. Geliert' hegye Bnda mellett fekszik; most ninps könyv elottem (maskepp latnäm). Ez termeszeti tudasnak is mondatik (Scientia physica). Eszbeli tudas az, mellynek eszünk' belatäsa a' fundamentoma: köz- vetetlen: p. o. a' karika szögletes nem lehet, az egesz nagyobb mindenik reszenel; közvetve valok ininden szetvetelü iteletek: p. o. az ember okos .allat; az egesz reszekbol ajlo; 's a' helyes követ- kezetek : p. o. az ember halandö , a' lelek halhatatlan ; mindennek , a' mi van , szükseg okanak lenni. A'mathematikai tudas resznyire erzekbeli , resz nyire eszbeli.

2). A' Hif olly esmeres, melly kielegito okokon epül ugyan- de nem a' vegsökön ; 's ket feie: Historiai es okossägi. A' Historiai hiteles ta- nusagan epül ; 's emberi vagy Isteni ; az emberi : melly az emberek' kifogast nem szenvedo vallä- san epül : p. o. Sz. Istvän yolt a' Mägyarok' elso kereszteny kirällya , I. Matyas kiraly Becsben halt meg. JEzeknek igazaknak - tartasara kielegito ok a' hiteles tanusäg, mellyet önnön termeszetünk' megvetese nelkül meg nein vethetünk; vegso oka volna, ha magunk lathattuk volna öket. Az Is teni az , melly az Isten' lanusagan epül p. o. elso ember volt Adam 's porbol alkottatott. Kiele gito oka igaznak-tartasunknak az Isten' mindent- tudasa , 's csalhatatlansaga , mellyet az Istentöl meg nem tagadhatunk; vegso oka volna, ha Ada

(41)

mat , 's alkottatasat magunk lathattuk volna. Okos- sägi hit (fides rationalis) az, melly eszünknek helyes kihozasän epül : p. o. Hiszek egy Istenben — Hiszek örök eletet , 's t. e. f. Ezeknek kielegitö"

oka eszünknek helyes okoskodasa; vegso volna , ha azt eszünk belalhatna.

3) A' veles (opinio) olly esmeres , mellynek igaznak tartasära nemü nemü okaink vannak ugyan, de kielegitök nincsenek: p. o. a' Holdnak hozzank hasonlö lakosi vannak ; 's különbfele : igaznak inkabb vagy kevesebbe latszo (opinio probabilior, I el minus probabilis) ; vagy csak igaznak latszu az , ' mellynek igaznak tartasara több vagy nyomosabb okaink vannak, igazabbnak latszo : hogy a' tenger-daganatnak es az apadatnak a' hold' huzastt az oka , igazabbnak latszo ; mellynek pedig igaznak tartasara kevesebb, vagy csekelyebb okaink van nak , kevesebbe igaznak latszo: hogy nem a' Hold' huzäsa legyen a' tenger-daganatnak oka, keveseb be latszik igaznak lenni. Igaznak latszo az , melly nek igaznak-tartäsara inkabb okaink vannak, mint nem tartasara- Hogy a' föld-indulassal a' tüzoka- do hegyek öszveköttetesben vannak , igaznak lat szo.

4. A'ketles(dubitatio)olly esmeres, mellynek igaznak es nem-tartasara eggyenlö okaink vannak.

Az Angolok es Francziak gyozik e meg az Oroszokat es Prusszusokat, vagy ezek amazokat, en ketlem.

A'ketlestol külömböz a' ketelkedes , melly azigaz- nak-tartasra elegendo okok' hijannyaval az itelet- nek visszatartoztatasaban allo.

. 5). A' Gyanitas olly esmeres, mellynek igaznak-nem-tartasara sok, nyomos; igaznak-tartasä- ra pedig keves, vagy csekely okaink vannak. Ha ezek. is csak kepzeltettek , maga-amitas (Wahn).

(42)

6). A' nemtudas olly esmeres , mellynek sera- mi okait se tarjeszthetni elo.

35. §. Az esmeresünk' targya minden klvü- vülünk 's bennünk valo (a' mi csak közvetetlenül erdeklÖ) vagy azokkal öszveköttetett. Ulyenek 1) a' targyaknak elvontt jegyei, tulajdonsagai , allapottya, mivolta, kepestsege, nagysaga, modosu- lata , oka ; feltetele , czellya , 's egesz terineszete.

2) Azoknak fundamentoma , 's következetei ; veg- okaik 's okozataik , veg-czellyaik , rendelteteseik , törvenyeik , 's egysegeik. Az elsökröl a' tärgyak- tol , 's belso ösztönünktöl folgerjesztett erzes tu- dosi t ; a' masikakrol a' felserkentt gondolkodo erönk ertesit, a' harmadikakröl a' kifejtödött esz vegez figyelmezesünknel , eszrevetelünknel , elvonasunk- nal, es eggyeztetesünknel fogva.

36. §. A' Külsö es belsö erzesbeli esmeresünk' nem csak hozzänk , hanem targyhoz-kepesti valö- saganak bizonysaga erzekeinknek 'targyaiktol fel- gerjesztetese, 's elhataroztatasa. Gondolasi esme- tresünk' valosäga pedig lelkünk' esmereten alapul;

met't ez valo; mivel erezketo; a' valosögos fundamentom' következetei pedig, reszei es munkai is meg- valosulnak szüksegkeppen. Esmereteink tehat nein csak hozzänk — hanem targyaikhoz kepest is valok.

Helyesen okoskodik ezek erdnt Teanemann : „Jede Er- kenntniss ist etwas Subjectives , in dem Bewustseyn Erhaltenes, und insofern kommt ihr subjective Rea lität zu. Die Überzeugung, dass sie auch objective Realität habe, beruhet auf Empfindung, wodurch wir Etwas, worauf die Erkenntniss sich bezieht, als unmittelbar gegeben wahrnehmen. Die Gegenstän de des Wissens sind zwar nicht in dem Kreise der Anschaung, sondern nur denkbar. Da sie aber auf der Wesentlichen Einrichtung des menschlichen Geistes beruhen, so liegt in ihrer Allgemeinheit und Noth wendigkeit , die Gewissheit von ihrer nicht bloss subjectiven, sondern auch objectiven Realitat.

(43)

Was mit dem wirklichen in unserem Bewasstseyn als Grund zusammenhängt , das müssen wir als Vernünftige Wesen für objectiv, und wahr hal ten." 1. c. J. 45.

57. §. A' targyaktol 's belso ösztönünktöl föl- gerjesztett erzesünk' tudösitasa eredetikepp homa- lyos, zavartt, es igenszük; a' felserkentt gondol- kodasunk altal vilagosul , tisztul 's terjed; okos- kodasunk altal igazul , erosül , 's tökeletesül. Mi- helyt az esz kifejlodött, esmereteink' igazsagat, okait,. eggyezetet nyomozza ; meg se nyugszik mind addig, mfg veg okaikat, czellyaikat, eggyessegöket be nem lattya, 's hataraikat ki nem meri. Csak ak- kor, 's ügy erzi az ember magat emberaek, ha ezen vägyasat kielegitve erzi. — Ezekben all a*

Philosophia fundamentomunak visgaltatasa.

IL AJ Philosophiai Encyklopaedia.

38. §. A' Philosophiai Encyklopaedia a' Philo- sophia nevet , ertelmet , foglalattyat, formäit, ha- tarit, reszeit esmerteti meg, 's aalarozza el: 2) A' Philosophia czellyat, fontossagat, hasznat, szük- seget terjeszti elo. 3) A' Philosophiai rendszerek- rol , 's literaturarol tudosit.

39. §. A' Dolgok 's igazsag' okait nyomozok , fejtegetök a' Görögöktöl elejenten Sophusoknak neveztettek ; aocpoi v. orxpiOTijg = bölcsek , böl- cselkedok : ügy neveztettek Miletumi Thaies (meg- halt Krisztus születese elött 545. esztendövel). Phe- recides(-J-. Kr. szül. elott 535ben) a'mäs het Böl- csekkel eggyütt. E' fellengezö nev vissza tetszett Pythagorasnak (f. Krisztus sz. el. 405ben) 'smagat tfiXoaotpog-nak = Bölcsesseg — kedvellonek nere- ze (Cicero Qu. Tusc 1. V. c. 3. Diogenes Laer- tius 1. 1. c. 12.). Ezek szerent a' Bölcselkedes is Philosophianak , a' Böicselkedok , Pbilosophusok

(44)

nak neveztettek. A' Sophista nev azokra' meht at , kik az igazsagat inkabb hamisitani, mint fejtegetni igyekeztek.

*) Philosophiam Pythagoras primus appellavit, seque Philosophum — ut ait Heracliles Ponticus. Nulluni enim hominum, sed solum Deum esse sapienlem.

Anle enim ooepia , hoc est sapicntia, dicta, quae nunc Philosophia dicitur; et qui hanc profiteban- tur ao<poi, hoc est 3apientes, appellati. Quicunque ad summam aninii viitutem excreverunt, hos nunc honestiore vocabulo (auctore Pythagora) Philoso- phos, hoc est sapientiae studiosos, appellamus. Ipsi tarnen Sapientes Sophistae etiam sunt dicti." 1. c.

40. §. A' Philosophia tag os ertelemben»

azoknak, a' mik lehetnek vagy vannak , okaikbol tudomanya ; ki azoknak okait nyomozza , eloter- jeszti , philosophalodik , tagos ertelemben.

A' Philosophiai esmeres a' Historiaitöl , a' Philosophia a' Historidtöl megkülönböztetett minden üdöben: az a' tett dolgoknak lapasztaldsböl megtuddsa, ez meg' azok' okainak' esz allal kituddsa: „Hi3torica co- gnitio sensuum ope producitur, attendendo ad ea, quae acta sunt, vel mint. Non igitur alia cognita praesupponit, ex quibus tanquam praemissis multa ratiociniorum arabage deduci demum debeat. Et si maxime rerum agnoscat etiam causa3 , et ratioues propterea, quod sensu palum sistantur, non tarnen distincte percipit, quomodo haec alterius causa es se possit, vel quomodo ex hac ratioue hoc vel illud hat. Qui vero per.rationem aliquid fieri posse , di stincte agnoscit, Philosophicam habet cogaitionem."

Wolf. 1. C §. 22. 23. 26.

41. §. A' Philosophia szoros Ertelem ben olly tudomäny , melly, azoknak, a' mik le hetnek es vannak, veg okait, vegczellyaiteggy egesz- ben , az eszbol , tudattya ki ; 's a' ki azokat , a' mik vannak , vagy lehetnek , bizonyos principiu- maikbol , fundamentomokbol , tudja , Philosophus szoros ertelemben. Errol van itt szo. *)

*) Das Philosophien gehet , wenn es einen Wissenschaft-

(45)

liehen Charakter annimnt , objeetive auf die Voll endung eines volständigen , in sich abgeschlossenen, und fest begründeten Systems der Erkenntniss durch Erforschung der letzten Gründe, Gesetze und Zwecke der Dingen. Dieses ist die Aufgabe der Vernunft für das Philosophiren." Tennemann. 1. c. §. 56.

Uly ertelemben vetetik a' tulajdonkeppi Philosophia:

„Das philosophiren gehet, wenn es einen wissen schaftlichen Charakter annimt, obiective auf die Vollendung eines Vollständigen, in sich abgeschlos senen , und feslbegründeten Systems der Erkennt niss durch Erforschung der letzten Gründe , Gese tze , und Zwecke , der Dinge. Dieses ist die Ausga be der Vernunft für das Philosophiren." Die Philosophie ist die Wissenschaft der Begründung der Erkenntnisse , und der Dinge ; also von den höchsten Principien des Wissens und Seyns. — Die Wissenschaft der Begründung der Wahrheit oder des Erkennens und Wissens. — Ein System von Vor stellungen und Sätzen über die nicht wahrnehmba ren, sondern bloss denkbaren Gründe der unserer Wahrnehmung gegebenen äusseren und inneren That- sachen. — Das System der Ideen der Vernunft. —- Das System der Vernunft über das Absolute. — Das System von Vernunfterkenntnissen aus blossen Begriffen angewandt auf die letzten Zwecke der menschlichen Vernunft, 's t. e. f.

42. §. A' szoros ertelemben vett Philosophia- nak, mivel eszbeli , forma ja ket feie lehet:

felmeno forma (progressiva) a' legközelebb okon a' fejtgetest elkezdven , 's az utolson vegezveu el ; ez öszverako formanak is neveztetik; 's a' 1 e m e n Ö (forma analytica) a' fejtegetest esupa gondolkodva (speculative) az altalanyos, vegso okon kezdven el , es a' legközelebbiken rekesztven be ; ez szet- vevö formanak is neveztetik. *)

*) A' szelvetelü philosophalds' formdja lehet Kritizalö vagy Dogmatizdlö: Kritizalö az olly, melly az esmero tenetsegünk'esmerteteseböl, 's fejtegetesebol szdll le a' tai"gyak' esmertetesere ; Dogmatizdlo ellenben az , melly ralami esmeretböl megyen ki. Az