38. §. A' Philosophiai Encyklopaedia a' Philo-sophia nevet , ertelmet , foglalattyat, formäit, ha-tarit, reszeit esmerteti meg, 's aalarozza el: 2) A' Philosophia czellyat, fontossagat, hasznat, szük-seget terjeszti elo. 3) A' Philosophiai rendszerek-rol , 's literaturarol tudosit.
39. §. A' Dolgok 's igazsag' okait nyomozok , fejtegetök a' Görögöktöl elejenten Sophusoknak neveztettek ; aocpoi v. orxpiOTijg = bölcsek , böl-cselkedok : ügy neveztettek Miletumi Thaies (meg-halt Krisztus születese elött 545. esztendövel). Phe-recides(-J-. Kr. szül. elott 535ben) a'mäs het Böl-csekkel eggyütt. E' fellengezö nev vissza tetszett Pythagorasnak (f. Krisztus sz. el. 405ben) 'smagat tfiXoaotpog-nak = Bölcsesseg — kedvellonek nere-ze (Cicero Qu. Tusc 1. V. c. 3. Diogenes Laer-tius 1. 1. c. 12.). Ezek szerent a' Bölcselkedes is Philosophianak , a' Böicselkedok , Pbilosophusok
nak neveztettek. A' Sophista nev azokra' meht at , kik az igazsagat inkabb hamisitani, mint fejteget-ni igyekeztek.
*) Philosophiam Pythagoras primus appellavit, seque Philosophum — ut ait Heracliles Ponticus. Nulluni enim hominum, sed solum Deum esse sapienlem.
Anle enim ooepia , hoc est sapicntia, dicta, quae nunc Philosophia dicitur; et qui hanc profiteban-tur ao<poi, hoc est 3apientes, appellati. Quicunque ad summam aninii viitutem excreverunt, hos nunc honestiore vocabulo (auctore Pythagora) Philoso-phos, hoc est sapientiae studiosos, appellamus. Ipsi tarnen Sapientes Sophistae etiam sunt dicti." 1. c.
40. §. A' Philosophia tag os ertelemben»
azoknak, a' mik lehetnek vagy vannak , okaikbol tudomanya ; ki azoknak okait nyomozza , eloter-jeszti , philosophalodik , tagos ertelemben.
A' Philosophiai esmeres a' Historiaitöl , a' Philosophia a' Historidtöl megkülönböztetett minden üdöben: az a' tett dolgoknak lapasztaldsböl megtuddsa, ez meg' azok' okainak' esz allal kituddsa: „Hi3torica co-gnitio sensuum ope producitur, attendendo ad ea, quae acta sunt, vel mint. Non igitur alia cognita praesupponit, ex quibus tanquam praemissis multa ratiociniorum arabage deduci demum debeat. Et si maxime rerum agnoscat etiam causa3 , et ratioues propterea, quod sensu palum sistantur, non tarnen distincte percipit, quomodo haec alterius causa es se possit, vel quomodo ex hac ratioue hoc vel illud hat. Qui vero per.rationem aliquid fieri posse , di stincte agnoscit, Philosophicam habet cogaitionem."
Wolf. 1. C §. 22. 23. 26.
41. §. A' Philosophia szoros Ertelem ben olly tudomäny , melly, azoknak, a' mik le hetnek es vannak, veg okait, vegczellyaiteggy egesz-ben , az eszbol , tudattya ki ; 's a' ki azokat , a' mik vannak , vagy lehetnek , bizonyos principiu-maikbol , fundamentomokbol , tudja , Philosophus szoros ertelemben. Errol van itt szo. *)
*) Das Philosophien gehet , wenn es einen
Wissenschaft-liehen Charakter annimnt , objeetive auf die Voll endung eines volständigen , in sich abgeschlossenen, und fest begründeten Systems der Erkenntniss durch Erforschung der letzten Gründe, Gesetze und Zwecke der Dingen. Dieses ist die Aufgabe der Vernunft für das Philosophiren." Tennemann. 1. c. §. 56.
Uly ertelemben vetetik a' tulajdonkeppi Philosophia:
„Das philosophiren gehet, wenn es einen wissen schaftlichen Charakter annimt, obiective auf die Vollendung eines Vollständigen, in sich abgeschlos senen , und feslbegründeten Systems der Erkennt niss durch Erforschung der letzten Gründe , Gese tze , und Zwecke , der Dinge. Dieses ist die Ausga be der Vernunft für das Philosophiren." Die Philosophie ist die Wissenschaft der Begründung der Erkenntnisse , und der Dinge ; also von den höchsten Principien des Wissens und Seyns. — Die Wissenschaft der Begründung der Wahrheit oder des Erkennens und Wissens. — Ein System von Vor stellungen und Sätzen über die nicht wahrnehmba ren, sondern bloss denkbaren Gründe der unserer Wahrnehmung gegebenen äusseren und inneren That-sachen. — Das System der Ideen der Vernunft. —-Das System der Vernunft über das Absolute. — Das System von Vernunfterkenntnissen aus blossen Begriffen angewandt auf die letzten Zwecke der menschlichen Vernunft, 's t. e. f.
42. §. A' szoros ertelemben vett Philosophia-nak, mivel eszbeli , forma ja ket feie lehet:
felmeno forma (progressiva) a' legközelebb okon a' fejtgetest elkezdven , 's az utolson vegezveu el ; ez öszverako formanak is neveztetik; 's a' 1 e m e n Ö (forma analytica) a' fejtegetest esupa gondolkodva (speculative) az altalanyos, vegso okon kezdven el , es a' legközelebbiken rekesztven be ; ez szet-vevö formanak is neveztetik. *)
*) A' szelvetelü philosophalds' formdja lehet Kritizalö vagy Dogmatizdlö: Kritizalö az olly, melly az es-mero tenetsegünk'esmerteteseböl, 's fejtegetesebol szdll le a' tai"gyak' esmertetesere ; Dogmatizdlo el-lenben az , melly ralami esmeretböl megyen ki. Az
elso Kriticismusnak, a' mdsik Dogma tis.mus-nak neveztetik. Kdnt Imanuel' Kriticismusa a' lisz-taesz' visgdltatdsdböl mene ki; Wolf Christian Dog matismusa ezen esmeretbol : Sensuum beneficio co-gnoscimus, quae in mundo materiali sunt atque fiunt, et mens sibi conscia est mutaüonum , quae iu ipsa accidunt. Nemo haec ignorat, modo ad semet ipsum attendat." Phil. rat. §. i. Mindenik hibas lehet : ha a' Dogmatismus valamelly elore megnem alapilott esmeretbol, vagy önkenyes felvetelbö'l megyen ki, Dogmati cismus;a' Kdticismus, ha esmerö teheUegünk' visgdltatasdt meg nem alapitott felvetelen kezdi , Kritik o-Dogmaticismus.
43. §. Azon Philosophianak foglalattyat teszik
— mivel minden lehetokre 's valokra kiterjed — : 1) a' testi dolgok. 2) a' lelkiek; 's mivel a' lel-kiek vegesek vagy veg nelkül valok 3) a' Philoso-phia foglalattyat teszik a' veges lelkiek es a' veg-nelkül valo Lelek, lulajdonsagaikkal egyetemben.
4) Mivel a' lelkieknek munkaik altallyaban : a' gon-dolkodas , esmeres 's erkölcsi cselekedetek : azon Philosophiahoz tartoznak a' gondolkodas , esmeres , 's erkölcsi cselekedetek' fö okainak, 's törvenyi-nek kitudasa is.
„Der Begriff von der Spekulation, als reinem Denken, hat zu einem Missverständniss geführt , das auf die Bestimmung des Wesens der Philosophie an gewendet , dieser eine falsche Wendung gegeben hat. Wenn nämlich reines Denken , welches uns zur Philosophie als Wissenschaft führet , ist diess nicht so zu nehmen, als wenn die Spekulation auf sich selbst den Gehalt aller Philosophischen Wahr heit schaffen könnte. Diess ist der Irrthum , in wel chem die Spekulativen Systeme , der s. g. Natur philosophischen befangen sind : sie haben versucht , wie die Spinnen , das ganze Lehrgebäude der Phi losophie aus dem blossen Denken selbst heraus zu spinnen. Der vollendetste Versuch dieser Art ist nahmentlich das Hegel'sche System ; in dem er das Denken mit dem Seyn identificirte , und in den Dia -lek tischen Bewegungen des Gedankens das Seyn
; .selbst erfassen zu können glaubte. — Dies i3t ein grosser Irrthum. Denn das Denken ist nicht Quelle
der philosophischen Erkenntniss, sondern mir das Mittel, das Organ, die psychische Thätigkeit, durch welche sie zum Bewustse}'n gebracht wird. Das Denken hat hiernach überhaupt keinen ihm ursprüng lich angehörigen Gehalt der Erkenntniss ; es ist für sich ganz leer, und ist nur eine Form des Be-Wustseyns , die ihren Gehalt immer erst an der An-schaung annehmen muss. Das Wesen des Denkens ist ja nur Reproduction des schon Gegebenen, nur Selbst Beobachtung. Das Denken ist nur mittelbare Er kenntniss, und diese hat ja überhaupt keinen ei-genthümlichen Gehalt der Erkenntniss: sondern sie besieht nur in der inneren Bewegung und Umbil dung des schon gegebenen Gehaltes." Schmid. 1. c.
p. 49 — 56.
44.$. A' Philosophia hataraiis ketfelek: l)hoz-zank kepest (subjective) valok : a' mik esmerö ere-ink felett vannak , azok a' Philosophia hatarain is fellül vannak: esmerö ereink hatarakkozze szorit-tattak; csak azokat tudhattj'äk ki, a' mik közve-tetlenül vagy közvetve erzekeinknek kitetettek : a' mik ki nem tetettek p. o. a' dolgok, mint magok-ban vannak, kitudhatatlanok ; az illyek tehat a' Philosophia hatarain fellül vannak. 2) Targykepest (objective): a' mika' dolgok' veg okaikhoz, 's öszve-köttetesökhez nem tartoznak, a' Philosophiänak hatarain kivül is esnek : p. o. a' dolgok' mi Jetele , 's hogy' eredett a' vilag az Istentöl , mint kielegitö okatol? — A'ki tehat többet kivan a'Philosophia-tol , tole kitelhetetlent kivän; 's vele nem ei,
ha-nem vissza el.
" A' Philosophia birodalma több tartomanyakböl dllö : azert külömbfele ldtö pontot is teszen szüksegesse : a' lelkieket csak esszel ldthatni be, ügy a' közön-' seges szükseges kiteteleket , erkölcsi törvenyeket is r a' ki ezeket szemeivel ldtni , vagy tapasztalni akdr-nd; olly mit kivanna erzekeitol, a' mi hatdrainkon tül van. Nem külöuben a' tett dolgok, 's jelenetek az erzekekkel sejdittethetnek csupdn meg ; a' ki ezeket eszeböl akarnd kihozni , vagy mivel meg nem foghattya , tagadad , hasonlökepp vissza eine a' Phi
losophiaval. Nemellyek meg' az erzesbol 's ertfo-bol szdrmaznak egyetemben , p. o. a' taVgyak' lete-le , valösdga, mivolta , 's kepestsegei : ha ki azokat vagy az erzes, vagy az ertes'puszta elöbbi formdji-nak tartana, nem különben vissza ein« a' Philoso-phidval. Tartomanyaik' különbsege különbözÖ ldt-halart is teszea fei.
„Die Philosophie erstreckt sich über die Gesammthcit alles Seyns, aber nicht so , dass sie diese Gegen stände selbst in ihrer Erkenntniss zusammenfa3st, sondern nur als gesetzgebende Erkenntniss für alles Seyn. •— Die Philosophie kann wohl die allgemei nen Gesetze vollständig ausprechen , unter denen al les Seyn in der Natur möglich ist , aber alle Ge genstände der Natur selbst unter diesen Gesetzen zusammenfassen, da3 vermag sie nicht, und will sie nicht. Die Philosophie kann ferner die reinen Be griffe ausprechen , unter denen der Mensch sich ein Seyn ganz unabhängig von sinnlicher Bedingtheit zu denken vermag, sie kann- m Ideen die Formen und Begriffe eines Ewigen und Unbedingten auspre chen ; aber ein wirkliches Seyn , das sich diesen Begriffen und Ideen unterordnen licsse , findet sie nicht, also ein Absolutes selbst zu erkennen, ver mag sie nicht." Schmid. L c. p. 34.
45. §. A' Philosophiahoz tartozo reszek: 1) a' Logika: a'gondolkodas' principiumait, formait»
's törvenyeit tudattya ki ; ket reszre oszlik : az elsöben annak principiumait , formait , 's tör venyeit fejtegeti; a' masikbarr minden nemü ese-tekre alkalmaztattya : esazelsö tisztanak, a' raäso-dik alkalmaztatottnak neveztetik (Logica pura et applicata). 2) a' Metaphysika : az esmeres' prin cipiumait, formajit, törvenyeit, kutfejeit tu dattya ki. Ez is ketfele : tiszta , melly azon esme res' principiumait, alkoto reszeit terjeszti elo : az Ö targyaikra nem ügyelven; 's az elsö czikkelye az esmeres' fundamentomat, fÖ okait, 's kiteteleit, a' masodik annak alkoto reszeit , a' legegyszerüebb 's közönsegesb ertelmeket fejtegeti ki. Vagy alkal
maztatott: ez az esmeresünk' fö targyaira : a' vilag-ra , lelekre , 's az Istenre alkalmaztattya azon es-raeres' principiumait, es fo ertelmeit: 's ez harom czikkelyböl all: a) a' vilag-tudomany. b) Lelek-tudomany, c) Isten-tudomany (Metaphysica pura et applicata : Pura a) Critica , b) Ontologia. Ap-plicata : a) Cosmologiab) Psychologia c) Theologia).
Ezek teszik a' Philosophianak esmertetö reszet (Philosophia Theoretica). A' Philosophianak har-madik resze a' cselekedtetö Philosophia (Philoso phia practica) : a' szabad akaratu cselekedeteket re-gulazza 's intezi el ; 's közönseges vagy különös : a' közönseges a' szabad cselekedetek' principiu mait, fö kittkeleit, kutfejeit, 's a' törveny , köte-lesseg, josag, 's gonoszsäg' ertelmeit hatarozza el;
a' különös: vagy az erkölcsi kötelessegeinket szab-ja ki , vagy ama cselekedeteket , mellyekre iga-r .zunk van,fejtegeli.A' közönseges: Philosophia Pra
ctica generalis, a' különös: Specialis nevet visel;
's az elso czikkelye : Ethica, a' mäsodik Jus naturae).
Szüksegesnek tartom itt a' Logikdnak a' Metaphysika-töl, mellyeket nemellyek öszvezavarnak, szoros megkülönbözteteset: a' Logika a' gondolds', a' Me-taphysika az Esmeres' formdival , 's törvenyeivel fog-latoskodik; a' Logikdnak tdrgyai a'gondoltt, a'Me-thaphysikde a' tett dolgok; a' Logika a' dol-fok' elvontt jegyeit, kepestsegeiket , a Metaphysi-a azoknak letelet visgdllya, 's tudattya ki.
A' Logika principiuma alkotö (constitutiuum), melly-böl minden formdi es lörvenyei kifejtödnek ; a' Me-taphysikde ellenben reguldzö , mellyböl a' levo dol gok nem fejtodnek ki, hanem szerente varmak sziiksegkepp mindenek, a' mik csak vannak.
46. §. A' regiek a' Philosophiat tagos erte-lemben vettek , 's e' harom reszekre osztottak többnyire: 1) Physikara, 2) Ethikara 's 3) Dia-lectikara. Wolf Christian negy reszre szabta ki :
Logikära, Mathematikara , Metaphysikara , 's Ethi-kara; 's mindazonokkal megtoldotta , mellyek ezekhez nemünemükeppen tartoznak. Mostaniak közül nemellyek a' Philosophiahoz szamittyäk meg : a' Physikat, Aesthetikat, Anthropologiat es Reli gio- tudomanyt is.
„Dividitur autem Philosophia, mond Diogenes Laer-tius 1. i. c. 12. in partes tres : Physicam , Ethicam , et Dialecticam: Physicae proprium est de mundo et
de his , quae sunt in eo , disserere ; Ethicae vero de vita moribusque tractare; porro Dialecticae amba—
rum partium afierre rationes. Sola usque Archelaum Physica viguit; a Socrate vero Ethica initium sum-sit , et a Zenone Eleate Dialeclica. — Wolf Christian az esm&rteto Philosophiahoz szdmldlta ezek felett a*
a' Mathesist minden dgazatival; a' cselekedtetöhez:
Az Oeconomiat, Politikdt, Technologidt, 6s a' szep mestersegek' tanulmanydt.
47. §. De a'szorosan vett Philosophiahoz nem nem tartozondok:
1) A' Physika (termeszet tudomany): ez a kiterjedtsegeknek , testeknek, vagy materiaknak jelenetivel foglalatoskodik ; azoknak erejit , mun-kajit, törvenyeit nyomozza , elegendö okaikat fej-tegeti a' tapasztaläsbol; veg okaikra, 's czellyaikra ki nem terjed; eszbeli principiumok-bol nem okoskodik ; eggy' berekesztett egeszet nem teszen , 's nem is tehet ; szüksegkepp ko-zönsegesen- igaz kiteteleteket nem ad, nem is adhat ; a' Philosophiahoz tehat nem tartozando.
2) A' Mathesis (Nagysag-tudomäny) a' mennyisegeket 's mekkorasagakat meregeti , 's ha-tarozza el; azoknak alkoto reszeit, kepestsegeit , terjeszti elö kepzeltt formäikbol ; s reg okaikra , eredetökre , ki nem terjed ; eszbeli ertelmekbol nem okoskodik ; ez se tesz berekesztett egeszet , . azert a' Philosophiatol külünbözo.
3) Az Anthropojogia (Ember-esmeVte-tes) az embert testere 's lelkere nezve visgallya tapasztalasbol (Somatologia et Psychologia empi-rica) Tapasztalgatva , nem okoskodva , lata' dolgä-koz; az embernek veg okaival , 'sczeJlyaival, sem-mi köze ; tudositasai föltetelesek nem altalanyo-sak , darabosak , nem bevegzett egeszek. Az esz-beli Lelektudomänylol (Pneumatologiatol) a'
ta-pasztalasi eppen különbözÖ.
4) Az Aesthetica (Szep erzes-tudomäny) az erzesböl ered , az esz' ertelmein 's principiu-main nem alapul; a' szepnek, rendnek , nagynak, kellemetesnek eredetire ki nem terjed; a' tapasz-talast haladö ertelmekbol nem vegezhet semmit ; a' kepzelessel van dolga, nem az okoskodassal.
5) A' Religiotudomany' targya az Is-ten tulajdonsagival eggyütt ; intezete az erkölcsi-seg; targyara nezve tehat az Isten-tudomanyhoz;
köteleztetesire nezve pedig az Erkölcsi tudomäny-hoz tartozando; a' Philosophianak különbözÖ re-szet nem teheti.
Ha bartagadjuk is, hogy a' Physika, Mathcsis , Anthro-pplogia 's a' t. a' Philosoph lahoz szorosan tartoz-zek: megesmerjük mindazondltal 4) Hogy minde-nikcnek lehet Philosophidja: esmeretinek principiu-mait's közönseges ertelmeit elöbocsdtrdn. 2) Hogy mindenike philosophiai mödszerent-okoskodva-elo-terjesztethetik. 3) Hogy mindenike a' Philosophia-x ra seged eszközül szolgdl 5 kivdlt a' tapasztaldsi
Psy-chologia, Physika, 's a' t.
48. §. A' Philosophia ellentallhatatlan vagya-sink' kielegitesere czeloz. Illyenek:
1)A' tudasra vagyäs: homalyos , zavartt, szuk tapasztalasi esmeresünkkel meg nem eleged-lietven, a' tapasztalhatatlanok' megtudäsäia, az okok , vegek , modok' belatasara is kivankozunk ; je-lesen ezeket : Van e Isten ? Ha Van , mi az ? Van
e reank gondja? Van e lelek? Ha van, millyen az? Halandö e vagy halhatatlan? Van e vilag?
Ha van , kitöl , 's mikepp van ? Egybeköttetes-ben van e az velünk ? Mi vtigre van az ? Mi veg-re elünk mi e' vilagban? Minemü a' rendeltete-sünk 's kimenetelünk?
2) Az igazssagra vagyas: inihelyt a' csalatkozas' lehetseget , 's önnön magunkat eszre vettük , csalatkozasunk kedvetlen , csalattatasunk pedig boszonto is: az igazra törekedünk mi, 's van e igaz? Mi igaz? Mi az igaznak bizonysäga ? kitudni kivänkozunk.
3) A' tökelletessegre , 's boldogulasra vagyas : minden erönk , indulatunk , többrol többre kifej-tetheto , 's nemesebbitheto ; 's kivülrol , belölröl osztönöztetünk is azoknak kitelheto mertekben , helyes rendben, kifejtegettetesökre. Tökelletesse-günk' erzese , soL goudolasa is, gyönyörüseggel , belso edes örömmel tölt el minket , 's ezen kelle-metes allapotunk' szerzesere, fenntartasara , 's bö-vitesere gyozhetetlenül kesztet minket. Ezen va-gyasaink' kielegitese a' Philosophianak czellya.
49. §. A' Philosophianak fontossaga a' tehet-segeink' kiformaltatasaban , 's az erkölcsi erzeseink' nemesiteseben all közönsegesen : Igaz ugyan, hogy az eredeti kepesseg bennünk felserkentetven , ön-kent is korän valosägos erove , 's munkas tehetseg-ge valik; de kezdeteben gyenge az mint az eszkö-ze ; azert csak kevesre terjedhet ki , rövid üdeig foglalatoskodik , 's csak mulando hatarazatot szerez-het targyainak. Udovel nevekedven is, mindkiter-jedtsegere , mind hathatosagara nezve , ha csak az okjalan termeszet' befolyasatol kesztettetik , kes-keny hatarai közze szorulva marad; ha belsö ho-ditasa hozza järul is , a' termeszettöl kimertt gra-dicsain tül nem haladhat. Csak olt , hol az esz fog
az ember' erejinek kifejtegetesekez, hatar nelkül
kimiveltethetök azok; eggyre kivülröl 's belolröl . ;' üjj meg ujj vastagodast nyernek , az idegeneknek
tulajdönokka tetele altal gyarapulnak , 's több tar-tomanyakkal bövül birodalmok. Az esz mindenha-to csaplatoja az emberi tehetsegeknek • erösiti ezeket azzal , hogy a' termeszetet is alajok hodit- -<-tani , belejek avatni, szolgalattyökra forditani , az ellenkezöket is az ö köz czellyokra eggveztet-ni , 's masak' eltevel is eletöket gazdagitani tudja.
Nincs olly meresz probatetel , melly tole ki ne tellyek, nincs olly messze targy, mellyet be ne erhessen , nincs olly seged eszköz, mellyet fei ne talalhassön. — Mas az: emberi ereink, ha bar közös kutfejök 's czellyok altal eggyet ertesre ren-deltettek is; de eggybehangzassok koran szet bom-lik különbfele okokra nezve : illyenek a' különbö-zo targyak 's emberi allapatok ; a' belsö munkas-sag' többfele oszlasa, 's mas es mas környülalla-sok' befolyasa ; mellyekinkabb eggyik erö kifej-todesenek kedveznek , mint sem a' masikenak , sot nemellyek eppen gatat is vetnek. Azert a' terme-szet szerent eggvesültt embernek korän megha-sonlas , 's eggyaranyatlansag a' sorsa , melly egje-netlenseget belsö oktalan hoditasai nevelik. Igy vetteük magva belso haborujanak. Mindenik ere-jenek erosebb vagy keszebb volta vesztere szolgal elkerülhetetlenül. Ezeknek is csak az esz allhat eilen : midön az emberi eroket egyaran yosan lep-tetteti elo ; mindeniket kivantatokepp fejteti ki , mindeniket a' többiek altal hatarozza el ; eggyi-kenek birtokat a' mäsikeval mersekli , 's minnya-jakat tulajdon meltosagokhoz kepest rendeli el, 's igazgattya. Ide jarul az is : az emberi eröink czel- , lyokra csak vak ösztönböl feszülnek , annak
rövi-debb uttjat, könnyebb eszközeit} veg rendelte-4
_y
tesöket nem tudjak; nz esz' dolga, ki tudni, mi legyen az emberi erok alt.nl elerhetÖ, mi se$ hogy' kellessek velek clni közönsegesen 's különösen ; hogy' kellyen azokat öszveszövetkeztetni ; hogy' lehessen azokat, a'mik hatalmokba vettettek, czel-aranyosan hasznalni 's kidolgozni; a' környülalla-sakat bölcsen folvenni , a' közönseges ok-föket reajak alkalmaztatni 's mindezeket könnyü szerrel tellyesiteni. Ezen emberi tehetsegeinknek, ereink-nek az esz altal erösiteseben,elrendeleseben, hasz-nalasaban all a' Philosophia fontossäga közönse gesen.
60. §. Különösen a' Philosophianak külsö es belso erzesünk' kimiveltetesevel van dolga: ama kepzetck 's eloterjesztesek , mellyeket az esmer-kedes, tapasztalas szerez, 's az etnlekezet, kepzeles a' kepszövetkeztetesnel fogva, visszaszerez , ma-gokban homalyosak , zavarodtak , hatarozatlanok, neha esalfak is : a' Philosophianak köszönnyük azoknak vilngositasat , megkülönbözteteset, elha-taroztatasat 's megigazittatasokat. A' Philosophia nak szükseg fokeppen a' kepzelödest felebreszte-nie, hocty szebb, kedvesebb 's hasznosabb kepe-ket szüllyön; hogy a' belsÖ munkalatra kesztelS abrazatokat 's a' belatasra alkalmatos materiakat ter jesszen elö ; szükseg azt gyakorolnia, hogy min-deg nagyobb es nagyobb tärgvakra terjedjen ki;
's hogy elevenseget, vilagossägat , izgato hevet, erot, tartossagat tüntessen ki. Szükseg az elmes-seget gyakorolnia, hogy a' kis rejtek, 's tavulvalo, de öszve illo hasonlatossagakat es eggyenlosegeket is gyorsan fellellye; 's az öszvevetes' dolgäban az illendot, a' finomat, a' helyest, eszrevegye.
Szükseg azelessegetiskimivelnie: hogyaz eggyezot 's ellenkezot, az eggyenlot 's különbözot, a' valot 's valötlant, az igazat es nemigazat, minden nemü
szinezetekben is könnyen, egyszerre elvälaszthas-sa, 's felfedezhezze. 2.) Fö dolga a' gondolkodo eronk' kiformaltatasa: hogy a' dolgok' egybeköt-teteset gyorsan 's helyesen eszrevehesse ; rendbe-szedhesse , helyesen elhatarozhassa ; közös jegyei-ket fellelhesse 's kivonhassa; hogy eitelmeiket ki-formallya es közönsegittse; ezelset egymashoz ke-pest illyesztgesse, egyiket a' mäsika ala rendel-lye; a' közös iteleteket ugy eggyesittse, hogy be-lölök, mint fundamentombol, olly üjj mi következ-zek, melly a'gondolkodäs' orszagaban allando he lfet nyerhessen maganak; vegre az eggyes esme-l-eteket olly szorosan, olly telyesen függessze ösz-ve, hogy a' tapasztalasi jegyekböl megmutathatat-lan kepzet, az elvonttakbol pedig altallanyos, ma-gätol valo Idea lündököllyek ki. Ezen alakos, belso vilagnak napja egyedül a' Philosophia , 's vezere arra, hogy, a' ki mit helyesen megerlett, tisztan belatott, szerencsesen ki is fejezze. 3.) A' Philosophia formallya ki esmerö erönket is egesz meltosägaban, kiterjedeseben : kepzeteinknek ere-deteig hat, az igazsägat erös fundamentomra ala-pittya ; az ertelmeket alköto reszecskeire fejte-geti ; nem foglalatoskodik ö mar eggyes targyakkal, nemelly hatarozott szüksegekkel , vagy az ember' Talosagänak valamellyik helyheztetesevel, — ä' mindenseget , a' lelki embert, a' mi kinekkinek lelkebe öntetett, a' minden eletnek vegczellyat, 's az okoknak altallanyos okat , az Istent, tudat-tya az ki. 4.) A' Philosophia legfontosabb erköl-csi nemesitesünkre nezve; a' cselekedteto esz nem csak azt kivännya tolünk, hogy szabott kötelesse-geinket telyesitsük, hivatalunknak megfelellyünk;
hanem azt is, hogy azok' gyakorlasat, ennek be-1 öl leset a' törveny' tiszteleteböl cselekedjük; hogy aa erkölcsi erzes, gondolkodas, maga a' lelki jö
4 *
säg, bizonyos keszsegge, hathatos, csüggedhetet-len eröiködesse vallyek bennünk. Csak a' meg-nemesültt eszes szabad akarat teszen ezekre ke-pesekke. A' mi e' nelkül leszen, eszköz-szerü (me-chanicum quid), helybehagyäsra , jutaiomra erde inetlen; meVtekletünknek, eYzemenyeinknek, indu-latainknak, vägyodasunknak szülemenye: azert becstelen, 's hozzänk szabad eszes allatokhoz mel-tatlan. Az erkölcsi cselekedet, lelki josäg, er-demre - meltosäg , a' szabad akaratnak tisztadan tiszta maga elhatarozäsätol 's az esz' törvenyenek nagyra becsüiesetöl szärmazik. Erre pedig melly sok szükseges?! Nem eleg altallyaban, mi a' jo, 's rosz, mi igazsägos , mi uem, mit hoz magäval
säg, bizonyos keszsegge, hathatos, csüggedhetet-len eröiködesse vallyek bennünk. Csak a' meg-nemesültt eszes szabad akarat teszen ezekre ke-pesekke. A' mi e' nelkül leszen, eszköz-szerü (me-chanicum quid), helybehagyäsra , jutaiomra erde inetlen; meVtekletünknek, eYzemenyeinknek, indu-latainknak, vägyodasunknak szülemenye: azert becstelen, 's hozzänk szabad eszes allatokhoz mel-tatlan. Az erkölcsi cselekedet, lelki josäg, er-demre - meltosäg , a' szabad akaratnak tisztadan tiszta maga elhatarozäsätol 's az esz' törvenyenek nagyra becsüiesetöl szärmazik. Erre pedig melly sok szükseges?! Nem eleg altallyaban, mi a' jo, 's rosz, mi igazsägos , mi uem, mit hoz magäval