Javítási-értékelési útmutató 1911
EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
SPANYOL NYELV
EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
ÉRETTSÉGI VIZSGA • 2020. október 30.
Általános útmutató
1. A feladatokat a javítási-értékelési útmutatóban leírtak szerint kell javítani.
2. A javító tanár egyértelmű jelekkel, piros tollal javít: a jó megoldásokat kipipálja;
a nem elfogadható megoldásokat aláhúzza; a hiányzó megoldásokat hiányjellel jelöli.
Olvasott szöveg értése
1. A feladatokat tartalmi szempontok alapján kell értékelni, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor kell figyelembe venni, ha azok a válasz megértését akadályozzák.
2. Minden feladatban csak egy megoldás értékelhető. Több beírt megoldás esetén a vá- lasz akkor sem fogadható el, ha közöttük van a jó megoldás is.
I. Mi mejor pasatiempo es mi trabajo (13 pont)
2. me cuesta 6. la olímpica 0 sustento 12. una medicina natural X dio tristeza 9. paso a paso 7. nos ha colado 10. conciliar
4. la selección 1. tirándose 8. dio fuerza 11. estar pendiente X chancletas 13. vale 3. las zapatillas 5. un campeonato
II. Una barrera casera para detener toneladas de basura (10 pont)
0 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.
B A B C B C C C A B A
III. Los asientos de los aviones pueden dejar de menguar (7 pont) 25. El Tribunal dio la razón
a la asociación de pasajeros que pedía a la FAA nuevas
limitaciones a la hora de seguir reduciendo el espacio para los
viajeros.
0 Un tribunal pidió regular las distancias de referencia y la anchura de los asientos de los aviones.
27. La anchura de los asientos ha disminuido en cuatro centímetros mientras que la
distancia entre asientos lo ha hecho en diez.
X Las compañías quieren cobrar extras sin ofrecer servicios a cambio.
26. Las compañías
disminuyen el tamaño de los asientos para tener más ganancias.
28. La reducción del espacio entre asientos es un peligro en caso aterrizaje forzoso y para pasajeros con
problemas de circulación.
30. La ley exige que un avión lleno, con solo la mitad de las salidas disponibles pueda ser desalojado en minuto y medio.
29. FAA determina las normas de desalojo del avión pero no impone normas sobre la disposición de los asientos.
24. Procesos opuestos:
menor distancia entre asientos, ciudadanos cada vez más altos.
Nyelvhelyesség
1. A nyelvhelyességi vagy helyesírási hibával leírt megoldás nem fogadható el!
2. Minden feladatban csak egy megoldás értékelhető. Több beírt megoldás esetén a vá- lasz akkor sem fogadható el, ha közöttük van a jó megoldás is.
I. Fuenlabrada contará ___0___ un nuevo complejo polideportivo (9 pont)
0 con 1. en/ para 2. para 3. a 4. a 5. de 6. con
7. en /dentro de 8. con
9. de
II. El joven prodigio de 13 años que ha convertido el cubo de Rubik en videoconsola (7 pont)
0 es
10. tan / muy 11. que 12. con 13. haber 14. si 15. lo 16. al
III. Protección de datos (7 pont)
0 han encontrado 17. estén
18. se promulgó / se había promulgado 19. entró
20. pueda 21. sean 22. borren
23. hubiera/ hubiese almacenado IV. ¿Esquías por primera vez? (8 pont)
A B C D
0 nos unimos nos unen se unen los unen C
24. debido gracias por para A
25. nos lanzamos nos lancemos lanzarlos lanzarnos D
26. bien buen bueno mayor B
27. poco poca menos corta B
28. como cómo que cuál A
29. que lo que cuando cuál A
30. está esté sea es C
Hallott szöveg értése
1. A feladatokat tartalmi szempontok alapján kell értékelni (minden tartalmilag megfelelő válasz elfogadható), azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor kell figyelembe venni, ha azok a válasz megértését akadályozzák.
2. Minden feladatban csak egy megoldás értékelhető. Több beírt megoldás esetén a válasz akkor sem fogadható el, ha közöttük van a jó megoldás is. (Amennyiben a feleletválasztós tesztben a vizsgázó egynél több megoldást karikázott be, megoldása értékelhetetlen.)
I. ¿Qué debo hacer antes de viajar al extranjero? (10 pont)
Az egyes itemeknél a felsorolt lehetséges válaszokból, az itemszámnak megfelelő mennyiségű bármelyik válasz elfogadható.
(0) ¿Cuál es la clave de un viaje seguro?
preparar el viaje con la suficiente antelación/ informarse previamente (1-5) En las Recomendaciones de Viaje podemos informarnos sobre (5 respuestas):
- el país o países que vayas a visitar
- (información actualizada sobre) los requisitos para la entrada en el país - la documentación
- los visados necesarios - las condiciones de seguridad - la situación sanitaria
- las vacunas - las divisas
- los principales teléfonos de interés
(6) A parte de estas aclaraciones es bueno informarse sobre - el país de destino
- sus / las costumbres - la legislación local
(7) Al pedir un visado es aconsejable saber que
- se puede exigir documentación complementaria - el plazo de concesión está determinado por el país - conviene solicitarlo con bastante antelación
(8) A pesar de tener todos los documentos válidos para entrar en un país extranjero - la entrada no es un derecho
- puede ocurrir que se deniegue la entrada
(9) Para evitar tener que asumir grandes gastos en caso de enfermedad o accidente se aconseja - suscribir / contratar un seguro (médico que tenga plena cobertura).
(10) Trasladar a un enfermo en avión medicalizado desde los Estados Unidos puede costar unos - 50.000 euros.
II. El comercio electrónico en España (5 pont)
(0) (11) (12) (13) (14) (15)
C A C C B B
III. Budapest lleva al Thyssen los grandes tesoros de sus colecciones (10 pont)
V F
(0) La mejor colección de pintura española en el extranjero se
encuentra en Hungría. X
(16) Las únicas obras que estarán expuestas en el Museo Thyssen de Madrid
serán las de la colección española de Budapest. X
(17) Las personas que visiten esta exposición en el Museo madrileño también
podrán admirar obras de autores húngaros. X
(18) El museo madrileño El Prado celebra su cumpleaños 25. X (19) Los máximos responsables del Museo Thyssen visitaron Budapest hace
un año. X
(20) El barón Thyssen es de origen húngaro. X
(21) En 1985, 47 obras de la colección española de Budapest fueron compradas
por España. X
(22) El Museo Thyssen pagó la restauración de 10 obras de la colección de
Budapest. X
(23) El Museo Thyssen no piensa colaborar con el Museo de Bellas Artes de
Budapest en el futuro. X
(24) El Museo de Bellas Artes de Budapest fue fundado exactamente mil años
después de la fundación de Hungría. X
(25) En el Parque Municipal de Budapest están expuestas 90 obras prestadas
por el Museo Thyssen de Madrid. X
Átszámítási táblázat
Feladatpont Vizsgapont Feladatpont Vizsgapont
25 30 12 14
24 29 11 13
23 28 10 12
22 26 9 11
21 25 8 9
20 24 7 8
19 23 6 7
18 22 5 6
17 21 4 4
16 19 3 3
15 18 2 2
14 17 1 1
13 16 0 0
A hangfelvételen hallott szövegek I. ¿Qué debo hacer antes de viajar al extranjero?
La mejor manera de viajar seguro es preparar el viaje con la suficiente antelación. Sea cual sea el motivo de tu desplazamiento al extranjero, informarse previamente es fundamental para evitar problemas y situaciones de emergencia.
Viajar informado es viajar más seguro. Aquí te ofrecemos información útil para cualquier viaje al extranjero. Además de consultar Recomendaciones de Viaje específicas para el país o países de destino, es conveniente tener en cuenta los siguientes consejos generales:
Consulta las Recomendaciones de Viaje. Son la principal fuente de información sobre el país o países que vayas a visitar. En cada una de ellas podrás encontrar información actualizada sobre los requisitos para la entrada en el país, la documentación y los visados necesarios para viajar, las condiciones de seguridad, la situación sanitaria, vacunas, divisas y los principales teléfonos de interés. Además de estos datos puntuales, también es aconsejable obtener información por otros medios sobre cuestiones que no aparecen en este compendio, como conocimientos generales del país de destino, así como de sus costumbres y de la legislación local.
Hay que tener en cuenta que la solicitud del visado puede exigir documentación complementaria y que el plazo de concesión es el determinado por el país. Por ello conviene solicitar el visado con la suficiente antelación. Aún teniendo toda la documentación en regla, incluido el visado, la entrada en un país extranjero no es un derecho, por lo que puede ocurrir que se te deniegue la entrada al mismo.
Muchas personas lamentan no haber suscrito un seguro médico antes de su viaje cuando tienen que hacer frente a una emergencia médica en el extranjero. Dado que los gastos de hospitalización y tratamiento médico en la mayor parte de los países han de ser asumidos por el paciente y pueden llegar a ser muy elevados, se recomienda encarecidamente contratar un seguro médico que tenga plena cobertura en caso de enfermedad o accidente durante el viaje, incluida la evacuación en avión medicalizado. A modo de ejemplo, el traslado de un enfermo en avión medicalizado desde los Estados Unidos puede tener un coste en torno a los 50.000 euros. El viaje de vuelta a España de un paciente en camilla en un vuelo regular acompañado por un médico puede costar en torno a 20.000 euros. (www.exteriores.gob.es)
II. El comercio electrónico en España
Según un estudio publicado recientemente, el e-commerce creció en 2013 un 22,5% respecto al año anterior. Una tercera parte de las personas que compran en territorio español lo hacen a través de Internet. En 2013, la facturación de comercio electrónico en España fue de 14.400 millones de euros, según el informe elaborado por la asociación ‘Ecommerce Europe’.
Este mismo estudio señala que el 32% de las personas que compran en España lo hacen a través de Internet. Por su parte, el 52% de los españoles busca y se informa sobre sus productos en la web antes de comprarlos en tienda, tal y como señala el informe “Hábitos del e-commerce”
elaborado por la consultora Nielsen. Por otro lado, se prevé que al final de 2014 se alcanzarán los 17,2 millones de compradores online en España, un número que crecerá un 13,37% en dos años.
En cuanto a la compra realizada a través de los dispositivos móviles aumentó un 22,7% el año pasado y supuso un volumen de negocio total de 3.100 millones de euros, como indica el infográfico elaborado por eShow Madrid.
Los datos anteriores muestran la creciente importancia del comercio electrónico y el marketing online. La feria eShow, que se celebra la próxima semana en Madrid, se centrará en explicar
“cómo sacar la máxima rentabilidad a la presencia online de las empresas, así como a los negocios en internet”.
Como novedad, esta decimocuarta edición introduce el área Internet de las Cosas, destinada a conferencias y debates donde se presentarán todas las novedades de los sectores más destacados del mundo digital.
Para continuar con la tradición, la feria celebrará los eAwards, premios que reconocen públicamente las innovaciones desarrolladas por las páginas web: su excelencia, profesionalidad, investigación y desarrollo, con la finalidad de mejorar la experiencia de compra de los clientes o navegantes. (www.lavanguardia.com)
III. Budapest lleva al Thyssen los grandes tesoros de sus colecciones
El Museo de Bellas Artes de Budapest y la Galería Nacional de Hungría suman más de 100.000 obras y entre tantos tesoros se encuentra la que está considerada como la mejor colección de pintura española en el extranjero. Cuadros de Velázquez, Goya, Zurbarán o Murillo estarán ahora en el Museo Thyssen de Madrid junto a otros de Leonardo da Vinci, Durero, Rubens, Cézanne o Manet. En total, 90 obras de las escuelas italiana, alemana, flamenca y española que por primera vez se muestran conjuntamente en España junto a relevantes artistas húngaros.
La exposición, que servirá para celebrar el 25 cumpleaños del museo madrileño, estará abierta desde el 18 de febrero hasta el 28 de mayo y será inaugurada el viernes por el presidente húngaro, János Áder, y los reyes de España, Felipe y Letizia.
La selección que ahora podrá verse en Madrid es un resumen de las piezas más esenciales de las gigantescas colecciones húngaras. Tamás Végvári, subdirector del proyecto de transformación museística explicó durante un reciente encuentro con periodistas españoles en Budapest que fueron varios los museos interesados en alojar esta versión de la colección. Según el subdirector, los máximos responsables del museo del Prado también visitaron Budapest hace más de un año por cuestiones de fechas no llegaron a ningún acuerdo. “Nuestra vinculación viene de antiguo con el Museo Thyssen por los orígenes húngaros del barón y porque 47 obras de su colección estuvieron expuestas en nuestro museo antes de que las comprara España, en 1985”.
Tanto Végvári como Guillermo Solana, director artístico del Thyssen coinciden en asegurar que en la negociación no ha habido ninguna transacción económica. “Nosotros hemos financiado la restauración de diez obras y nos comprometemos a ser generosos en las futuras exposiciones que ellos programen”, asegura Solana.
Creado en 1896, coincidiendo con la celebración del milenario de la fundación de Hungría, el Museo de Bellas Artes arrastra una historia de guerras e invasiones frente a las que ha conseguido sobrevivir sin heridas mortales. Su riqueza en arte español se debe, fundamentalmente, al gusto de uno de sus mayores mecenas, la familia Esterházy.
El préstamo de las 90 obras que ahora se pueden ver en el Thyssen procedentes del Museo de Bellas Artes de Budapest y de la Galería Nacional de Hungría ha sido posible por el reajuste museístico que vive la capital húngara, un costoso proyecto de 1.000 millones de euros que se levantará sobre el Parque Municipal y que agrupará los museos de Bellas Artes, Transportes y Etnología, la Casa de la Música y el Centro de Restauración y depósitos. Las obras comenzaron en 2015 y se estima que acabarán en 2022.
(www.cultura.elpais.com)
Íráskészség
Az írás feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével törté- nik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szem- pontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden írásbeli munkát ezen szempontok segítségé- vel kell értékelni oly módon, hogy a dolgozatot minden egyes értékelési szempontnál újra kell olvasni.
Ezen értékelési eljárás további sajátossága, hogy a szintleírások a nyelvi teljesítményt értékelő szempontoknál nem tartalmaznak hibaszámokra vonatkozó utalásokat, valamint nem osztályozzák előre az egyes hibatípusokat a hibák súlyossága alapján. Ennek oka az, hogy az egyes nyelvi hibák súlyosságát (értelemzavaró vagy nem értelemzavaró hiba) csak az adott szö- vegkörnyezet figyelembevételével lehet megállapítani.
Első feladat A javítás alapelvei
1. Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról.
Értékelési szempontok Maximális pontszám
Tartalom, szövegalkotás 5
Formai jegyek és hangnem 3
Nyelvhelyesség 5
Összesen 13
2. Ha a dolgozat a Tartalom, szövegalkotás vagy a Nyelvhelyesség szempont alapján 0 pontos, akkor az összpontszám is 0 pont.
3. A dolgozatot akkor is értékelni kell, ha a vizsgázó eltér a megadott szöveghossztól.
4. Fél pontok és jutalompontok nem adhatók.
Az értékelési szempontok részletes kifejtése Tartalom, szövegalkotás
E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó
• hány irányító szempontra tért ki és megfelelően tárgyalta-e azokat,
• hogyan valósította meg a kommunikációs célt/célokat,
• logikus-e a szöveg gondolatmenete, azaz az irányító szempontok, valamint az ezekhez kapcsolódó gondolatok elrendezése,
• megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés, tárgyalás és befejezés,
• hogyan használja a vizsgázó a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit,
• megfelelő-e a formai tagolás.
Egy adott irányító szempont tárgyalása akkor tekinthető megfelelőnek, ha a vizsgázó kitér a megadott szempontra, mondatai minden lényeges információt tartalmaznak, illetve minden lényeges információra rákérdeznek és ismétlésektől mentesek. Amennyiben egy irányító szemponthoz több alpont tartozik, a szempont kifejtése akkor tekinthető megfelelőnek, ha a vizsgázó az összes alpontot tárgyalja. Ha a vizsgázó egy irányító szempontra kitér, de mondatai nem tartalmaznak minden lényeges információt, illetve nem kérdeznek rá minden lényeges információra, az adott irányító szempont tárgyalása csak részben megfelelő. Az adott irányító szempont tárgyalása abban az esetben is csak részben megfelelő, ha a vizsgázó anyanyelvi
olvasó számára értelmezhetetlen információt ad meg (pl. az életkor helyett a vizsgázó azt adja meg, hogy negyedikes).
Érdeklődő típusú levél esetén előfordul, hogy a vizsgázónak bizonyos információkra kell rákérdeznie. Ebben az esetben megfelelő lehet az adott szempont kifejtése akkor is, ha a vizsgázó csak egy mondatban fogalmazza meg a kérdést.
Ha egy irányító szempont tárgyalása nyelvi okokból nem érthető, azt a Tartalom szem- pontnál úgy kell értékelni, mintha a vizsgázó nem tért volna ki rá, azaz az adott irányító szempont kifejtése nem megfelelő. Ezt a hibát figyelembe kell venni a nyelvi teljesítmény értékelésekor is, azaz a Nyelvhelyesség szempontnál.
Új, azaz nem megadott szempontok értékelésére nincs lehetőség.
A szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemei
A szöveget a mondatok halmazától a kohézió különbözteti meg, amit a szöveget alkotó elemek jelentésének szerves összefüggése és a szerkezeti összekapcsoltság biztosít. A szöveg egységét biztosító jelentés szintű kapcsolatteremtés leggyakoribb eszközei a következők:
• teljesen vagy részben ismétlődő szavak, szószerkezetek,
• szinonimák,
• a szavak és szószerkezetek jelentése között lehetséges néhány viszony (ellentét, ok-okozati viszony stb.),
• a mondatok logikai-tartalmi elrendezése (ok-okozat, általános-konkrét stb.).
A mondatok kapcsolódását biztosító nyelvtani, szerkezeti kapcsolóelemek:
• az önálló mondatok közötti kötőszók,
• rámutató szók (különféle névmások, határozószók),
• egyéb nyelvtani viszonyító elemek (igeragozás, középfok stb.).
Formai jegyek és hangnem
E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg
• megfelel-e a levéllel, mint szövegfajtával szemben állított formai követelményeknek, azaz helyesen tartalmazza-e a dátumot, a megszólítást, az elköszönést és aláírást,
• hangneme megfelel-e a címzetthez való viszonynak és a közlési szándéknak.
E szempont értékelésénél csak a nyelvtani és helyesírási hibát sem tartalmazó variációk számítanak helyesnek. Amennyiben a megszólítás és az elköszönés külön-külön helyes ugyan, de nem illenek egymáshoz, akkor a formai jegyek nem megfelelőek (0 pont).
Nyelvhelyesség
E szempont összefoglalja a szókincs, kifejezésmód, nyelvtan és a helyesírás követelményeit.
E szemponton belül azt értékeljük, hogy
• megfelel-e a vizsgázó által használt szókincs a témának, a szituációnak, a szerepnek és a közlési szándéknak,
• megfelel-e a szóhasználat az emelt szintű érettségi vizsga követelményeinek (mennyire változatos),
• megfelel-e a vizsgázó által létrehozott szöveg a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak,
• megfelel-e a nyelvhasználat az emelt szintű érettségi vizsga követelményeinek (mennyire változatosak a nyelvtani struktúrák és a mondatszerkesztés).
Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. Értelemzavaró hibának az számít, ha a mondat/szövegrész tartalma csak újra- olvasás után érthető, azaz anyanyelvi olvasó csak nehezen vagy egyáltalán nem értené meg a mondanivalót.
Az ismétlődő nyelvi hibákat csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni, de a szövegben jelölni kell előfordulásukat.
E szempont értékelésénél a megszólítás és az elköszönés hibáit is figyelembe kell venni.
Javítási jelrendszer Tartalom, szövegalkotás
E szempontok teljesítését a lap jobb oldalán található sávban jelöljük a szempont sorszámának megadásával:
(bekarikázott szám) teljesített tartalmi szempont,
√2 (hiányjel és szám) nem tárgyalt tartalmi szempont,
3– (szám és mínuszjel) nem megfelelően kifejtett, de érintett tartalmi szempont.
Amennyiben a vizsgázó egy irányító szempontot a szövegben több helyen tárgyal, a szempont teljesítését az utolsó említés helyénél kell jelölni.
Formai jegyek és hangnem
A formai jegyeket a lap jobb oldalán található sávban kell jelölni a következő betűkkel:
Megszólítás M
Köszönés K
Aláírás A
A teljesítés minőségét mutató jelek:
A (nagybetű) az adott formai jegy teljesítése helyes,
√A (hiányjel és nagybetű hiányzik vagy nem elfogadható az adott formai jegy, A (aláhúzott nagybetű) elfogadható, bár hibás az adott formai jegy.
Nyelvhelyesség
A hibákat a lap jobb oldalán található sávban kell jelölni a következő betűkkel:
L lexikai hiba,
É értelemzavaró hiba, amely következtében egy-egy
mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelynél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó,
ÉL megértést zavaró lexikai hiba,
G nyelvtani (grammatikai) hiba,
ÉG megértést zavaró nyelvtani hiba,
H helyesírási hiba.
A szövegben használt jelek:
___________(aláhúzás) lexikai, nyelvtani vagy helyesírási hiba,
√ (hiányjel hiányzik egy szó, (nyíl) szórendi hiba,
_______i (aláhúzás és i) ismétlődő lexikai hiba.
Az ismétlődő hibákat nem kell a javító sávban jelölni.
Értékelési skála (1. feladat)
Tartalom, szövegalkotás
5 pont 4–3 pont 2–1 pont 0 pont
A vizsgázó a három irányító szempontot megfelelően dol- gozta ki.
A vizsgázó a kommunikációs célokat megfelelően valósí- totta meg.
A szöveg felépítése, az irányí- tó szempontok elrendezése logikus.
A gondolati tagolás megfelelő:
van bevezetés, tárgyalás és befejezés.
A vizsgázó megfelelően hasz- nálja a szövegalkotás tartalmi és nyelvi elemeit: létrejön a szövegkohézió.
A formai tagolás megfelelő.
A vizsgázó kettő irányító szempontot dolgozott ki meg- felelően, a harmadikat pedig csak részben vagy egyáltalán nem.
A vizsgázó a kommunikációs célokat nagyrészt megfelelően valósította meg.
A szöveg felépítése, az irányí- tó szempontok elrendezése nagyrészt logikus.
A vizsgázó törekszik a gondo- lati tagolásra: van bevezetés vagy befejezés.
A vizsgázó nagyrészt megfele- lően használja a szövegalkotás tartalmi és nyelvi elemeit. A mondatok nagyrészt szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
A vizsgázó egy irányító szem- pontotdolgozottkimegfelelő- en, a többit pedig csak részben vagy egyáltalán nem.
A kommunikációs célokat részben valósította meg.
A mondanivaló nem mindenütt logikus elrendezésű.
A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra: hiányzik a bevezetés és a befejezés.
Az írásmű még szövegnek tekinthető, bár a mondatok több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz.
A vizsgázó egy irányító szempontot sem dolgozott ki megfelelően.
Alapvető kommunikációs cél- ját nem éri el.
Nem jött létre szöveg.
A mondanivaló nem logikus elrendezésű, a gondolatok esetlegesen követik egymást.
Az írásmű tagolatlan és átte- kinthetetlen, túlnyomórészt izolált mondatok halmazából áll.
Amennyiben a létrehozott szöveg terjedelme meghaladja a 225 szót, a Tartalom, szövegalkotás pontszámából 1 pontot le kell vonni.
A Tartalom, szövegalkotás szempont alapján adott pontszám 0 pont, ha a szöveg 60 szónál rövidebb.
Formai jegyek és hangnem
3 pont 2–1 pont 0 pont
A szöveg formai jegyei telje- sen megfelelnek a szövegfaj- tának, hangneme a közlési szándéknak és a címzetthez való viszonynak.
Van helyes megszólítás, elköszönés és aláírás.
A szöveg formai jegyei nagy- jából megfelelnek a szövegfaj- tának, hangneme a közlési szándéknak és a címzetthez való viszonynak.
Van helyes vagy elfogadható megszólítás és aláírás.
Az elköszönés hibás vagy hiányzik.
A szöveg formai jegyei nem felelnek meg a szövegfajtá- nak, hangneme a közlési szán- déknak és a címzetthez való viszonynak.
Hiányzik vagy nem helyes a megszólítás és/vagy az alá- írás.
Nyelvhelyesség
5 pont 4–3 pont 2–1 pont 0 pont
A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfele- lő változatos szókincs jellem- zi.
Az előforduló kisebb lexikai pontatlanságok nem nehezítik a szöveg megértését.
A vizsgázó változatos nyelv- tani struktúrákat használ, vala- mint mondatszerkesztése is változatos.
A szöveg hibátlan vagy csak kevés, a szöveg megértését nem nehezítő nyelvi (mondat- tan, alaktan, helyesírás) hiba található benne.
A szöveget nagyrészt a témá- nak és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi.
A vizsgázó törekszik a válto- zatos szóhasználatra.
A szóhasználat néhány helyen nem megfelelő, ez azonban alig nehezíti a mondanivaló megértését.
A vizsgázó törekszik a válto- zatos nyelvtani struktúrák használatára és a változatos mondatszerkesztésre.
A szövegben több, a szöveg megértését nem nehezítő nyel- vi (mondattan, alaktan, he- lyesírás) hiba és/vagy néhány, a szöveg megértését nehezítő hiba található.
A szöveg szókincse egyszerű.
Sok a szóismétlés.
A szóhasználat többször nem megfelelő. A hibák néhány helyen nehezítik a mon- danivaló megértését.
A vizsgázó alig törekszik a változatos nyelvtani struktú- rák használatára és a változa- tos mondatszerkesztésre.
A szövegben több, a szöveg megértését nem nehezítő nyel- vi (mondattan, alaktan, helyes- írás) hiba és/vagy több, a szöveg megértését nehezítő hiba található.
A szövegben felhasznált szó- kincs szegényes.
A nem megfelelő szóhasználat több helyen jelentősen nehezíti és/vagy akadályozza a mondanivaló megértését.
A vizsgázó nem törekszik a változatos nyelvtani struktú- rák használatára és a változa- tos mondatszerkesztésre.
A szövegben számos, a szö- veg megértését nem nehezítő nyelvi (mondattan, alaktan, he- lyesírás) hiba és/vagy sok, a szöveg megértését jelentősen nehezítő és/vagy akadályozó hiba található.
Második feladat A javítás alapelvei
1. Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról.
Értékelési szempontok Maximális pontszám
Tartalom 4
Szövegalkotás 3
Szókincs, kifejezésmód 5
Nyelvtan, helyesírás 5
Összesen 17
2. Ha a dolgozat bármelyik értékelési szempont alapján 0 pontos, akkor az összpontszám is 0 pont.
3. A dolgozatot akkor is értékelni kell, ha a vizsgázó eltér a megadott szöveghossztól.
4. Fél pontok és jutalompontok nem adhatók.
Az értékelési szempontok részletes kifejtése
Tartalom
E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó
• hány irányító szempontra tért ki, és milyen mélységben tárgyalta azokat,
• megfelelően kifejtette és indokolta-e véleményét.
A témakifejtés során a vizsgázónak a megadott témát tágabb kontextusba kell helyeznie, továbbá ki kell fejtenie, és érvekkel alá kell támasztania véleményét (valamelyik irányító szem- pont kapcsán). A vizsgázónak mind a négy irányító szempontra ki kell térnie dolgozatában, s megfelelő mélységben kell tárgyalnia azokat. Amennyiben a vizsgázó egy irányító szempontot csak személyes vonatkozásban tárgyal, az irányító szempont kifejtése csak részben megfelelő.
Amennyiben a vizsgázó szó szerint átvesz egy vagy több mondatot a gondolati segítséget nyújtó segédanyagból, a lemásolt rész nem vehető figyelembe az adott irányító szempont értékelésekor. Egy szinten belül (4–3 vagy 2–1) az irányító szempontok kifejtésének részletessége értékelhető.
Ha egy irányító szempont tárgyalása nyelvi okokból nem érthető, azt a Tartalom szem- pontnál úgy kell értékelni, mintha a vizsgázó nem tért volna ki rá, azaz az irányító szempont kifejtése nem megfelelő. Ezt a hibát figyelembe kell venni a nyelvi teljesítmény értékelésekor is, azaz a hiba jellegétől függően a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szem- pontoknál.
Szövegalkotás
E szemponton belül azt értékeljük, hogy
• logikus-e a szöveg gondolatmenete, azaz az irányító szempontok valamint az ezekhez kapcsolódó gondolatok és a vizsgázó véleményét alátámasztó érvek elrendezése,
• megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés, tárgyalás és befejezés,
• hogyan használja a vizsgázó a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit,
• megfelelő-e a formai tagolás.
A szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemei
A szöveget a mondatok halmazától a kohézió különbözteti meg, amit a szöveget alkotó elemek jelentésének szerves összefüggése és a szerkezeti összekapcsoltság biztosít. A szöveg egységét biztosító jelentés szintű kapcsolatteremtés leggyakoribb eszközei a következők:
• teljesen vagy részben ismétlődő szavak, szószerkezetek,
• szinonimák,
• a szavak és szószerkezetek jelentése között lehetséges néhány viszony (ellentét, ok-okozati viszony stb.),
• a mondatok logikai-tartalmi elrendezése (ok-okozat, általános-konkrét stb.).
A mondatok kapcsolódását biztosító nyelvtani, szerkezeti kapcsolóelemek:
• az önálló mondatok közötti kötőszók,
• rámutató szók (különféle névmások, határozószók),
• egyéb nyelvtani viszonyító elemek (igeragozás, középfok stb.).
A Szövegalkotás szempontnál a Tartalom szemponttól függetlenül kell eljárni, és csak a tárgyalt szempontok alapján lehet megítélni a dolgozat felépítését és gondolatmenetét.
A formailag nem megfelelően tagolt szövegeket alacsonyabb pontszámmal kell értékelni.
Ez nem jelenti azonban azt, hogy a formailag tagolt, de kevésbé logikus felépítésű szövegek nem értékelhetők az alacsonyabb pontszámmal.
Szókincs és kifejezésmód
E szemponton belül azt értékeljük, hogy
• megfelel-e a vizsgázó által használt szókincs a témának, a szituációnak, a szerepnek és a közlési szándéknak,
• megfelel-e a szóhasználat az emelt szintű érettségi vizsga követelményeinek (mennyire változatos).
Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. Értelemzavaró hibának az számít, ha a mondat/szövegrész tartalma csak újraolva- sás után érthető, azaz anyanyelvi olvasó csak nehezen vagy egyáltalán nem értené meg a mon- danivalót.
A nyelvi hibákat az értékelés során csak egyszer szabad figyelembe venni, azaz a hiba jellegétől függően vagy a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontnál.
Amennyiben például a vizsgázó egy szót nem megfelelően használ (pl. a „traer“ ige helyett a „llevar“ igét), ezt a hibát csak a Szókincs, kifejezésmód szempontnál lehet értékelni.
Azoknál az értelemzavaró hibáknál, amelyek következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelyeknél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó, az egyszeri értékelés elve nem érvényes. Az ilyen típusú hibákat tehát mindkét szempontnál értékelni kell.
Az ismétlődő hibákat csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni, de a szövegben jelölni kell előfordulásukat.
Nyelvtan, helyesírás
E szemponton belül azt értékeljük, hogy
• megfelel-e a vizsgázó által létrehozott szöveg a mondattan, az alaktan és a helyesírás nor- máinak,
• megfelel-e a nyelvhasználat az emelt szintű érettségi vizsga követelményeinek (mennyire változatosak a nyelvtani struktúrák és a mondatszerkesztés).
Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. Értelemzavaró hibának az számít, ha a mondat/szövegrész tartalma csak újraolva- sás után érthető, azaz anyanyelvi olvasó csak nehezen vagy egyáltalán nem értené meg a mondanivalót.
A nyelvi hibákat az értékelés során csak egyszer szabad figyelembe venni, azaz a hiba jellegétől függően a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontnál. Amennyi- ben például a vizsgázó egy igét helytelen vonzattal használ (pl. ir en), ezt a hibát csak a Nyelvtan, helyesírás szempontnál lehet értékelni.
Azoknál az értelemzavaró hibáknál, amelyek következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelyeknél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó, az egyszeri értékelés elve nem érvényesül. Az ilyen típusú hibákat tehát mindkét szempontnál értékelni kell.
Az ismétlődő hibákat csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni, de a szövegben jelölni kell előfordulásukat.
Javítási jelrendszer
(ld. első feladat)
Értékelési skála (2. feladat) Tartalom
4 pont 3 pont 2–1 pont 0 pont
A vizsgázó a négy irányító szempont kifejtésével részle- tesen és megfelelő mélységben dolgozta ki a témát.
Minden irányító szemponthoz fogalmazott meg gondolatot.
Részletesen kifejtette, és ér- vekkel megfelelően alátámasz- totta véleményét.
A vizsgázó három irányító szempontot megfelelő mély- ségben dolgozott ki. A negye- dik szempontot csak részben vagy egyáltalán nem tárgyalta.
A vizsgázó törekedett arra, hogy részletesen kifejtse, és érvekkel alátámassza vélemé- nyét.
A vizsgázó két irányító szem- pontot dolgozott ki részletesen vagy mind a négyet részben.
(2 pont)
A vizsgázó csak egy irányító szempontot dolgozott ki rész- letesen, vagy legalább három irányító szempontot tárgyalt részben. (1 pont)
A vizsgázó nem fejtette ki részletesen véleményét, alig érvelt.
A vizsgázó egy irányító szempontot sem dolgozott ki megfelelően vagy csak egy- két irányító szempontot részben.
A vizsgázó nem fejtette ki megfelelően véleményét.
Amennyiben a létrehozott szöveg terjedelme meghaladja a 375 szót, a Tartalom pontszámából 1 pontot le kell vonni.
A Tartalom szempont alapján adott pontszám 0 pont, ha a szöveg 100 szónál rövidebb.
Szövegalkotás
3 pont 2 pont 1 pont 0 pont
A szöveg felépítése, az irányí- tó szempontok és az ezekhez kapcsolódó gondolatok elren- dezése logikus.
A gondolati tagolás megfelelő.
A vizsgázó megfelelően hasz- nálja a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit: lét- rejön a szövegkohézió.
A szöveg formai tagolása meg- felelő.
A szöveg felépítése, az irányí- tó szempontok és az ezekhez kapcsolódó gondolatok elren- dezése nagyrészt logikus.
A vizsgázó törekszik a gondo- lati tagolásra.
A vizsgázó nagyrészt megfele- lően használja a szövegössze- függés tartalmi és nyelvi elemeit. A mondatok nagy- részt szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
A mondanivaló nem mindenütt logikus elrendezésű.
Sok a gondolati ismétlés.
A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra.
Az írásmű még szövegnek tekinthető, bár a mondatok több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz.
Nem jött létre szöveg.
A mondanivaló nem logikus elrendezésű, a gondolatok esetlegesen követik egymást.
Az írásmű tagolatlan és átte- kinthetetlen, túlnyomórészt izolált mondatok halmazából áll.
Szókincs, kifejezésmód
5 pont 4–3 pont 2–1 pont 0 pont
A szöveget a témának és a köz- lési szándéknak megfelelő változatos szókincs jellemzi.
Az előforduló kisebb lexikai pontatlanságok nem nehezítik a mondanivaló megértését.
A szöveget nagyrészt a témá- nak és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi.
A vizsgázó törekszik a válto- zatos szóhasználatra.
A szóhasználat néhány helyen nem megfelelő, ez azonban alig nehezíti a mondanivaló megértését.
A szöveg szókincse egyszerű.
Sok a szóismétlés.
A szóhasználat többször nem megfelelő. A hibák néhány helyen nehezítik a mon- danivaló megértését.
A szövegben felhasznált szó- kincs szegényes.
A nem megfelelő szóhasználat több helyen jelentősen nehezíti és/vagy akadályozza a mondanivaló megértését.
Nyelvtan, helyesírás
5 pont 4–3 pont 2–1 pont 0 pont
A vizsgázó változatos nyelv- tani struktúrákat használ, vala- mint mondatszerkesztése is változatos.
A szöveg hibátlan vagy csak kevés, a szöveg megértését nem nehezítő nyelvi (mondat- tan, alaktan, helyesírás) hiba található benne.
A vizsgázó törekszik a válto- zatos nyelvtani struktúrák használatára és a változatos mondatszerkesztésre.
A szövegben több, a szöveg megértését nem nehezítő nyel- vi (mondattan, alaktan, helyes- írás) hiba és/vagy néhány, a szöveg megértését nehezítő hiba található.
A vizsgázó egyszerű nyelvtani struktúrákat használ és/vagy mondatszerkesztése nem kel- lően változatos.
Rendszerszerű hibákat ejt.
A szövegben sok hiba van, a hibák többször nehezítik a mondanivaló megértését.
A szöveget a szintnek nem megfelelő, túlságosan egy- szerű nyelvtani struktúrák és igénytelen mondatszerkesztés jellemzi.
A szövegben sok, a szöveg megértését jelentősen nehezítő és/vagy akadályozó hiba talál- ható.
