A t zsde és a befektetési szolgáltatók

A t zsde a legmagasabb szervezettség piac, amelyen az oda bevezetett termékek koncentrált kereskedelme folyik. Sok vev és eladó kereslete illetve kínálata jelentkezik a t zsdei ügyletkötésben. Homogén, felcserélhet árukkal kereskednek a t zsdén, így nagy tételben folyhat az adásvétel. A t zsdén az ügyletek szabványosítottak, a kereskedés szabályai mindenki számára megismerhet ek. Az információk minden ügyletköt számára elérhet ek.

Bár a t zsde kereskedésében csak az erre felhatalmazott ügyletköt k vehetnek közvetlenül részt, de a nekik adott megbízásokon keresztül a t zsdén való kereskedelem mindenki

számára elérhet . A t zsdei garancia rendszerek számos kockázat kiküszöbölésére lehet séget biztosítanak.

A t zsdék sem kerülték el azokat a változásokat, amelyek az utóbbi évtizedekben a pénzügyi piacok többi intézményeit is érintették. A lényeg azonban nem változott. A t zsdék koncentrált piacok, információs központok, szabályozott kereskedést biztosító piacterek.

Napjainkban a t zsdéken forgalmazott termékek az értékpapírok, a származékos értékpapír termékek, a származékos pénzügyi termékek, a származékos áru termékek.

Magyarországon a tervgazdasági id szak alatt a t zsdei m ködés is szünetelt. A t zsde csírái az értékpapír forgalom megindulásával jelentek meg ismét az 1980-as évek végén.

A 80-as években el ször megjelen értékpapírok a kötvények voltak. A kötvénypiac különböz hatásai közül a legkedvez bb a másodlagos piac kiépítése és a Budapesti Értékt zsde (BÉT) létrehozása volt. A kötvényforgalmazásban aktív huszonkét bank és szakosított pénzintézet 1987 decemberében aláírta az Értékpapír Kereskedelmi Megállapodást. A Megállapodás egyrészr l szabályokká szilárdította a már alkalmazott kötvény-adásvételi gyakorlatot, másrészr l elindította azt a folyamatot, amely végül a Budapesti Értékt zsde megalapításához vezetett. Az els t zsdeszer kereskedésre 1988 januárjában került sor. Kezdetben hetente egyszer kereskedtek, majd ezen kereskedés napjainak száma fokozatosan n tt.

A jogi keretek hiányában azonban a központi piac, az Értékpapír Kereskedelmi Megállapodásban rögzített néhány szabálytól eltekintve, alapvet en szabályozatlan volt.

Hiányzott a befektet k érdekeit véd állami felügyelet, sem a nyilvános kibocsátások követelményei, sem az ügyletek elszámolására és teljesítésére vonatkozó szabályok nem fogalmazódtak meg.

A nyolcvanas évek végén a részvénypiac kialakulásának jogi feltételei is megteremt dtek. A részvények kínálatát a modern részvénytársasági szabályozást is tartalmazó 1988. évi VI. törvény (Társasági Törvény), míg keresletét a külföldiek magyarországi befektetéseit szabályozó és garantáló 1988. évi XXIV. törvény megszületése ösztönözte. Az egyes értékpapírok nyilvános kibocsátásáról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírt zsdér l szóló 1990. évi VI. törvény az állami szint jogi szabályozás létrehozása mellett meghatározta a magyarországi értékpapírt zsdék m ködésének jogi kereteit is.

Nem sokkal a törvény elfogadása után, 1990. június 19-én negyvenegy bank, pénzintézet és értékpapír-forgalmazó, valamint a Magyar Nemzeti Bank megalapította a Budapesti Értékt zsdét.

A Budapesti Értékt zsde létrehozásakor az alapítók által megfogalmazottak szerint a BÉT m ködésének célja, hogy el segítse a t ke hatékony áramlását, a valóságos privatizálás végrehajtását, a magyar értékpapírpiac egységesülését, felzárkózást a nemzetközi t kepiaci folyamatokhoz, a befektet i bizalom kialakulását és meger södését, a befektet i vagyonok objektívebb értékelését, valamint a nyilvános és ellen rzött piaci mechanizmusok kialakulását. [Rotyis 2001]

A BÉT nyitása után a részvénykereskedelem nem alakult a várt módon. A bizonytalan gazdasági környezet, a recesszió rányomta bélyegét az árfolyamokra. Ez a stagnálás ugyan oldódott a lengyel részvénypiac sikere láttán. A t zsdén a 90-es évek elején jelentek meg nagy tömegben az állampapírok, összefüggésben azzal, hogy az addigi gyakorlattal szakítva az állam nem bankhitel formájában vett fel kölcsönöket, hanem állampapírok kibocsátásával szerzett forrásokat. Az 1992-t l megjelen befektetési alapok befektetési jegyei szintén t zsdére kerültek. Magyar sajátosságként a parketten forgott a kárpótlási jegy.

1995 után a BÉT a privatizáció tere lett a nagyobb cégek esetén. Az áramszolgáltatók, a MOL, az OTP állami tulajdonrészei kerültek például a t zsdén keresztül értékesítésre. 1997 elején az értékpapír forgalmazás és a t zsdei m ködés törvényi szabályozása változott, hatályba lépett az 1996. évi CXI. törvény az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-t zsdér l.

Az 1990-es évek végén a világgazdaságban megjelen válságok a BÉT árfolyamait is megtépázták. A szabályozásban újabb törvényi szint módosulás következett 2001-ben. A 2001. évi CXX. törvény a t kepiacról átfogóan szabályozta az értékpapírpiac, a befektetési alapok és a t zsde m ködését, a befektetési szolgáltatók tevékenységét.

A 2001. szeptemberi események után a BÉT ismét emelkedésnek indult. A BÉT szervezete alakult aztán át. A bécsi t zsde a BÉT meghatározó tulajdonosává vált. 2005-ben a BÉT részvénytársasággá alakult. Ezt követ en egyesült a Budapesti Árut zsdével.

A t zsdéhez kapcsolódóan kívánom tárgyalni a befektetési szolgáltatók tevékenységét.

Ennek oka az, hogy ezek a szervezetek a t zsdei kereskedésen keresztül, vagy annak bekapcsolása nélkül a megtakarítók és kölcsönvev k közti közvetlen kapcsolat megteremtésében játszanak szerepet.

A befektetési szolgáltatók tevékenységének törvényi hátterét a 2001. évi CXX.

törvény adja.

A jogszabály szerint befektetési szolgáltatási tevékenység az alábbi tevékenységek üzletszer folytatása forintban, illet leg valutában, devizában egy vagy több befektetési eszközre:

a) bizományosi tevékenység;

b) kereskedelmi tevékenység;

c) egyéni portfóliók egyedi kezelése a befektet által adott megbízás alapján (portfólió kezelés);

d) jegyzési garanciavállalás;

e) ügynöki tevékenység;

f) az értékpapír forgalomba hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás.

Kiegészít befektetési szolgáltatási tevékenység a következ tevékenységek üzletszer folytatása:

a) értékpapírok letéti rzése és az azzal kapcsolatos nyilvántartások vezetése;

b) értékpapír letétkezelés;

c) befektetési hitel nyújtása a befektet knek;

d) tanácsadás társaságoknak t keszerkezettel, üzleti stratégiával összefügg kérdésekben, és szolgáltatás vállalati fúziók és befolyásszerzés esetében;

e) nyilvános vételi ajánlat útján részvénytársaságokban történ befolyásszerzés szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás;

f) befektetési tanácsadás;

g) ügyfélszámla-vezetés;

h) értékpapírszámla vezetés;

A törvény szerinti befektetési eszközök:

a) átruházható értékpapírok;

b) pénzpiaci eszközök;

c) értékpapírra, devizára, indexre, illet leg ezek származtatott termékeire vonatkozó határid s ügyletek, ideértve az ezekkel egyenérték készpénz-elszámolású eszközöket;

d) határid s kamatlábügyletek;

e) kamat-, deviza- és t kecsere ügyletek;

f) vételi és eladási opciók értékpapírra, devizára, indexre és kamatlábra, illetve ezek származtatott termékeire, ideértve az ezekkel egyenérték készpénz-elszámolású eszközöket;

g) üvegházhatású gázkibocsátási egységekre és légszennyez anyag kibocsátási jogokra vonatkozó opciók, határid s és egyéb származtatott ügyletek, amelyek teljesítése készpénzes elszámolással történik és kereskedése szabályozott piacon zajlik, illetve amely ügyletek elszámolását elfogadott elszámoló ház végzi folyamatos biztosítékadási kötelezettség mellett.

Befektetési vállalkozások

Értékpapír-bizományos

Értékpapír-keresked Befektetési

társaság

A befektetési és kiegészít befektetési szolgáltatások végzésére a befektetési vállalkozások jogosultak. Az egyes szolgáltatásokra való jogosultság szerint a jogszabály megkülönbözteti a befektetési vállalkozásokon belül az értékpapír-bizományost, az értékpapír-keresked t és az értékpapír-befektetési társaságot. [May 2003]

A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatások közül az a) pontjában meghatározott tevékenység folytatására köteles. Az értékpapír-bizományos a befektetési szolgáltatások a), e) és f) pontjában meghatározott tevékenységet, valamint a kiegészít befektetési szolgáltatások a)-b), d) és f)-h) pontjában meghatározott tevékenységet folytathat. Értékpapír-keresked a befektetési szolgáltatások a)-c), e) és f) pontjában meghatározott tevékenységet, valamint a kiegészít befektetési szolgáltatások a), b) és d)-h) pontjában meghatározott tevékenységet folytathat. Befektetési társaság az a befektetési vállalkozás, amely engedéllyel rendelkezik a befektetési szolgáltatások d) pontjában, illetve a kiegészít befektetési szolgáltatások c) pontjában meghatározott tevékenységek folytatására.

4. ábra

A befektetési vállalkozások köre Forrás: Saját szerkesztés