A megtakarítási elméletek áttekintésekor észrevehet , hogy az egyes közgazdászoknál nem teljesen azonos értelm a fogyasztás, reálfelhalmozás, megtakarítás fogalma. Csak megállapodás kérdése, hogy mondjuk egy festmény megvétele felhalmozási céllal, vagy fogyasztási céllal történik-e. A pénzügyi megtakarítások elhatárolása egyszer bb, hiszen ezek az instrumentumok egyik gazdasági szerepl nél aktívaként, másik gazdasági szerepl nél passzívaként jelennek meg. A számbavétel nehézségét mutatja, hogy Keynes Általános elméletében több oldalon fejtegette, mit kell érteni a nemzeti kibocsátás alatt. [Keynes, 1965]
Napjainkra kidolgozott módszertan áll rendelkezésre, az egyes kategóriák mögött kidolgozott meghatározások állnak.
Amint azt említettem, a modern közgazdaságtan f áramában a megtakarítások életciklus elmélete áll. Az elmélet pedig a háztartások megtakarítási viselkedését mikroszinten elemzi. Ennek ellenére a makroszint számbavétel adja meg azt a kategorizálást, ami lehet vé teszi a megtakarítási instrumentumok definiálását, a változások követését, valamint a megtakarítások áramlási csatornáinak azonosítását.
Napjainkra Magyarországon is a nemzetközi gyakorlatnak megfelel a statisztikai számbavétel, így alkalmazhatók a hazánkban értelmezett kategóriák.
2.1. A gazdaság folyamatai a Nemzeti Számlák tükrében
A nemzeti számlák rendszere (SNA) integrált számlarendszeren keresztül veszi számba a gazdaság egyes szektorainak, és ezek összegeként a nemzetgazdaság egészének termelési, jövedelmi, felhalmozási folyamatait, valamint a vagyon alakulását. A számlák a számbavételi id szak változásait, gazdasági eseményeit mutatják be, a mérlegek az egyes id pontokra vonatkoztatva az eszközök és kötelezettségek állományait tartalmazzák.
A fontosabb makrogazdasági összefüggéseket egyenletrendszer formájában leírva a következ k adódnak:
GDP = C + G + I + (X — M)
GNI = GDP + NY GNDI = GDP + NY + NCT C + G + I + (X - M) + NY + NCT
C + G + I + CAB
GNDI — (C + G + I) = GNDI — A S = GNDI — C — G
I + CAB CAB = S — I
(SH — IH) + (SE — IE) + (SG — IG)
S — I + NKT — NPNNA = CAB + NKT — NPNNA = NFI ahol
C = magánfogyasztás (háztartások fogyasztási kiadásai) CAB = folyó fizetési mérleg egyenlege
G = államháztartás fogyasztási kiadásai GDP = bruttó hazai termék
GNI= bruttó nemzeti jövedelem A = belföldi felhasználás
GNDI = bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem I = bruttó hazai (nem pénzügyi) beruházás
M = áruk és szolgáltatások importja NCT = nettó folyó transzfer külföldr l
NFI = nettó külföldi (pénzügyi) beruházás (nettó hitelnyújtás külföld felé) NKT = nettó t ketranszfer külföldr l
NPNNA = nem termelt, nem pénzügyi eszközök nettó felhalmozása NY = nettó jövedelem-átutalások külföldr l
S = bruttó megtakarítás
X = áruk és szolgáltatások exportja
(SH-IH) = háztartások nettó pénzügyi megtakarítása (SE-IE) = vállalatok nettó pénzügyi megtakarítása
A számlák és mérlegek egyenlegei a gazdaság alapvet mutatószámai.
Nemzetgazdasági szinten ilyenek a bruttó hazai termék, a nettó finanszírozási képesség, a megtakarítás, a beruházás. A nemzeti számlák rendszere folyó számlákra, felhalmozási számlákra és mérlegekre oszlik. A folyószámlák a termelést, a jövedelemelosztást, valamint a fogyasztás írják le. A termelési számla a bruttó hazai termék alakulását vezeti le a bruttó kibocsátás és a termel felhasználás figyelembe vételével. A jövedelmi számlák a bruttó hazai terméket jövedelmi oldalról közelítve adják meg, megmutatva, milyen jövedelmekb l tev dik az össze. Emellett ezeken a számlákon kerül levezetésre a rendelkezésre álló
rendelkezésre álló jövedelem és a fogyasztás különbözeteként a megtakarítás. A felhalmozási számlák a pénzügyi és nem pénzügyi eszközök, illetve a kötelezettségek és a nettó vagyonok állományaiban bekövetkez változások összetev it mutatják be. A t keszámla rögzíti a beruházást, azaz a reáleszközök tranzakciók miatti megváltozását. A számla nyitó egyenlege a megtakarítás, záró egyenlege a pénzügyi megtakarítás, azaz a nettó finanszírozási képesség (NL). A (sz kebb értelemben vett) pénzügyi számla a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tranzakciókat veszi számba. Mivel a megtakarítások és a beruházások különbözete valamilyen pénzügyi instrumentum felhalmozását vagy kötelezettség vállalását jelenti, ezért a pénzügyi számlán megjelen tranzakciók különbözete szintén a nettó finanszírozási képesség lesz. A reál- és pénzügyi eszközök, a kötelezettségek árváltozása az állományok értékében változásokat okoz. Ezeket a változásokat az átértékelési számla tartalmazza. Az egyéb volumenváltozás számlán a nem gazdasági okokra visszavezethet állományváltozásokat tüntetik fel. Az egyes id szakok elején a nyitó mérlegek, végén a záró mérlegek a reál és pénzügyi eszközök, valamint kötelezettségek állományát foglalják magukban. A nemzeti számlák rendszerének felépítését az 1. ábra mutatja.
A tágabban értelmezett pénzügyi számlák a mérlegek és felhalmozási számlák azon részei, amelyek a pénzügyi instrumentumok állományát, illetve azok állományváltozását mutatják. Az ábrán ezek a mérlegrészek és számlák a szaggatott vonal alatt helyezkednek el.
Az egyes id pontokra összeállított mérlegek a pénzügyi eszközök és követelések szerkezetét mutatják. A mérleg egyenlege a nettó vagyon. A sz kebben értelmezett pénzügyi számla a tranzakciókból bekövetkez változásokat írja le. Ezek a pénzügyi instrumentumok keletkezéséb l, megsz néséb l, adásvételéb l, transzferálásából adódó változások. Ezek azért fontosak, mivel ezek a változások következnek a gazdasági szerepl k kölcsönös aktivitásából, saját elhatározásából. A számla egyenlege a nettó finanszírozási képesség. A nettó finanszírozási képesség mutatja meg a szektorok finanszírozási kapcsolatait az egyes id szakokban. Az átértékel dési számla a pénzügyi instrumentumok árváltozásából levezethet tételeket foglalja magában. Az egyéb volumenváltozások számla összetev i a technikai okok miatt állnak el . A pénzügyi instrumentumokat piaci értéken szerepeltetik a számlákon. Ugyan ez az alapelv nem mindenben teljesül teljes mértékben, mivel vannak olyan tételek, amelyeknek korlátozott a nyilvános forgalma, így értékük nehezen követhet nyomon. [MNB 2008]
]
Termelési számla
Jövedelemelosztási számlák
Jövedelemfelhasználási számla GDP
GDP DI
DI S
Folyószámlák
T keszámla Átértékel dési számla
Egyéb volument-változás számla
Pénzügyi számla Átértékel dési számla
Egyéb volument-változás számla NL S
NL
Felhalmozási számlák
Nyitó mérleg
Záró mérleg
Reál eszközök Pénzügyi instrumentumok
Nem pénzügyi számlák
Pénzügyi számlák
1. ábra
A nemzeti számlák rendszerének felépítése
Forrás: MNB - hww.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_statisztikai_kiadvanyok 2008.07.12.
2.2. A gazdasági szektorok és a pénzügyi instrumentumok kategóriái
A nemzeti számlák rendszerében elkülönítik a gazdaság belföldi és külföldi szerepl it.
A számbavételnél a rezidens és nem rezidens szerepl k csoportjait különítik el. A rezidensek azok a szerepl k, akiknek érdekközpontjuk az ország területén van. A nem rezidensek jelentik a hazai gazdaság szempontjából a külföldet.
A belföldi szerepl ket öt szektorra bontja a statisztika. Ezek:
• Nem pénzügyi vállalkozások
• Pénzügyi vállalkozások
• Államháztartás
• Háztartások
• A háztartásokat segít nonprofit intézmények
Témám szempontjából a pénzügyi instrumentumok játszanak fontos szerepet, ezért ezek statisztikai csoportosítását emelem még ki az SNA rendszerb l:
• Monetáris arany
• SDR
• Készpénz és betétek
• Nem részvény típusú értékpapírok
• Hitelek
• Tulajdonosi részesedések (T zsdei részvények, nem t zsdei részvények, üzletrészek, befektetési jegyek)
• Biztosítástechnikai tartalékok (Életbiztosítási tartalékok, nyugdíjpénztári tartalékok, egyéb biztosítástechnikai tartalékok)
• Egyéb követelések/kötelezettségek
A továbbiakban a nemzeti számlák statisztikáinak azon elemeit fogom felhasználni, amelyek a háztartások megtakarításának részeit képezik, illetve a pénzügyi intézményrendszerrel fennálló kapcsolatokat segítenek megvilágítani. [MNB 2005]