sát bizonyító ószövetségi idézeteket védelmező könyvét, amelyet bizonyosan még az előző évben irt s adott nyomdába,ugyanis munká-jának ajánlását I619 február 19-én keltezte Marburgban. Könyvét pártfogójának (patrónájának): Csáki Krisztinának Bethlen István kormányzó feleségének, továbbá Keserűi Jánosnak, a fejedelem ud-vari papjának, valamint Vári Alatus János és Körmendi Mátyás ko-lozsvári lelkipásztoroknak ajánlotta· Az előszót Vári Miklós ne-vű marburgi tanulótársa "Stúdiósáé juventuti in Transsylvania"-hoz intézve, I619 március 2o-án irta. Ebben örömmel üdvözölte Er-délyt, mert ott született e könyv szerzője, aki - szerinte - az arianus Enyedi istenkáromlásait megcáfolta. Ezért tehát buzdítja a tanuló ifjúságot, hogy Szentkirályi munkáját éjjel-nappal for-gassák és tanulmányozzák.*6^ E könyvvel kapcsolatos jelenségeket most már egyenesen döntő erejűeknek mondhatjuk, mert ha egyéb nem is, már ezek is bizonyossá teszik, hogy Szentkirályinak szoros·
köze volt Kolozsvárhoz, mert különben miért szemelte volna ki ép-pen a kolozsvári papokat,hogy tárgyválasztásában szorosan kolozs-vári érdekeltségű munkáját nekik ajánlja!
Az akadémiákon tanuló diákoknak nem volt szokásukban Marburg-ban hosszasan időzni, minthogy ennek az egyeteme a heidelberginél kisebb jelentőségű s Komáromi Flórián Gáspárnak I613 szeptember δ-έη keltezett levele szerint "noha ez az akadémia tudós emberekkel hires,mindazáltal az theolcgicum Studium benne igen szűk, kivált-képpen való studium az juris prudentia és philosophia."*^) Ezért nagyon valószínű, hogy Szentkirályi is még ugyanebben az eszten-dőben hazatért, magával hozva a szokásos vitatkozásoknál sokkal nagyobb terjedelmű, önállóbb, bár az ifjúi heveskedéstől nem ment hangú cáfoló Írását, amelyben Melotai Nyilas István után elsőként vette tollhegyre az Enyedi könyvében továbbélő Dávid Fereno-i uni-tárizmus tanát .*®)Könyvének nem éppen higgadt hangja azonban lel-je magyarázatát abban a körülményben, hogy az iskola megszervezé-sekor ő már Kolozsvárt volt és igy közvetlenül tapasztalta azt a sok nehézséget és akadályt,amit az unitárius város - a méltányos-ságnak s a maga kétségtelen igazának érdekében - az egykori klast-16) ® K . III. I256. - Gál Kelemen. I. I06.
17) Szilágyi Sándor: Egyházi férfiak levelei. EPRK. 1875: 69.
18) Gál Kelemen. I. I05-6.
romkör területén és annak környékén szervezkedő reformátusság elé gördíteni törekedett.) Viszont elöljáróival egyetemben ő maga is, mint akik közül egy sem volt e város szülötte, csak a kálvi-nista egyház ellen hadakozó más felekezetüeket látta s igy nem csoda, ha őbenne is - fiatal ember lévén - feltámadt a heves vér már a katolikus Bátoriaktól amugyis üldözőbe vett unitáriusság
ellen.
Enyedinek 1599-ben megégetett "Explicationes locorum veteris et novi testamenti" cimű könyvét az unitárius papság s Kolozsvár városa közös elhatározással most már magyar fordításban
szándéko-zott kiadni, megjelenése azonban Szentkirályi munkájának a nyom-dából való kikerülése után történt; ámde e fordítás kiadására már évek óta készültek s erről magának Szentkirályinak is még Kolozs-váron létele alatt kellett tudomást szereznie. Hiszen itt volt, amikor e könyv kinyomtatási célzatával a városi tanács I6l5-ben Makai Nyirő János deák tipográfust külső országokba küldötte a be-tűöntés megtanulása végett. Az is tudomására juthatott, hogy e . könyvnyomtató I6I6 áprilisában hazatért, sőt az se kerülhette el a figyelmét, hogy Radecius Bálint püspök I 6 I 7 januárjában kilenc helybeli és vidéki unitárius papot hívott egybe,hogy Enyedi köny-vét és annak Toroczkai Mátétól való magyar fordítását átnézzék.20^ Ilyeténképpen tehát éppen nem tartható lehetségesnek,hogy e könyv-nyomtatása, amely a hosszura nyulott előkészületek után talán két évet is igénybe vett, annyira titokban történt volna, hogy abból semmi hír ki nem szivárgott légyen.Hiába irja Melotai Nyilas Ist-ván, a volt tiszántúli püspök, most pedig a fejedelem udvari pap-ja, hogy Enyedi könyvének kiadása "annyira alattomban (történt), hogy akkor leott hir benne, mikor el is végezeodeott", ^ e kije-lentés ugyanis csak annyit jelenthet, hogy legfennebb Gyulafehér-19) Állitásom igazságát legjobban bizonyítja, hogy a külön KLast-romkört alkotott farkas-utcai templomnak l622«évi eladományo-zása ellen az unitárius városi tanács egyetlen szóval sem til-takozott .
20) A kolozsvári harmincadosok I 6 1 5 / I 6 . évi számadáskönyve 53-56, 6l. - Tummes Lang városi sáfárpolgár számadáskönyve-1617:lo4, I27.
21) Tóth Kálmán: Könyvnyomtató Makai Nyirő János deák. Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára.Kolozs-vár, I957. 597· -Idézi Melotainak l622-ben Debrecenben megje-lent "Speculum trinitatis" cimű művéből.
váron nem tudtak róla. Az akkori kolozsvári kálvinista papok idő-sebb rendű emberek lévén, aligha voltak kötekedő természetűek, a fiatal iskolaigazgató szava pedig nem hathatott el a fejedelmi udvarba, de talán nem is akarta a helyzetet szóvá tenni, hanem a saját maga ütőkártyájául tartogathatta.
Ismételjük meg, bármennyire is titoktartó lehetett Makai,meg a segéde s talán az apródja is, de ha az előkészületek hivatalos számadási tételekkel jártak, amelyekről legalább is a főbirónak,a tanácstagoknak, a sáfároknak s a számadásokat felülvizsgáló szám-vevőknek is tudomással kellett birniok, nem is beszélve az unitá-rius papi és tanári rendről, mindenképpen lehetetlen állitásnak kell tartanunk, hogy a hir akár az unitárius iskolaházból a tő-szomszédos kálvinista templomba,a száz és valamennyi lépés távol-ságban levő "kis iskolá"-ba és a református papilakokba, akár pe-dig a 2-3 száz lépésnyire levő Beitai-nyomdából,avagy az 5-6 száz lépésnyi távolságban levő Tanácsházából kiindulva, egyenesen,vagy kerülő uton ugyanoda el ne hatolhatott volna! Éppen ezért lehet-séges az a körülmény is, hogy Szentkirályi kolozsvári barátaitól az előkészület további fordulatairól akadémiákra való menetele ti-tán is kapott híreket s ezért a latin nyelvű munkát talán már előbb megszerezvén magának, most már bizonyosan arra törekedett, hogy ez ő cáfoló könyve még a magyar forditás megjelenése előtt lásson nap-világot, amit annál is könnyebben keresztül vihetett, mivel Szent-királyi könyve Marburgban Butwelcker Rudolf jól felszerelt nyom-dájának volt a terméke; itt azután bizonyosan nagyobb és gyakor-lottabb személyzet dolgozott a könyv kinyomtatásán, azonkívül a munka terjedelme is jóval kisebb (1/8 résznyi volt),vagyis 8° mé-retben 186 lap és 8+2 sztl levél, ellentétben Makai nyomtatványá-nak 4° méretével és 725 lap s 14^26 sztl levelével.22'
Különben az Enyedi könyve nyomtatásának nyilvánosságra jöve-telét hathatósan bizonyithatjuk még éppen magával a cáfoló irat-nak a kiadásával, de különösképpen az üdvözlő vers hangjával és
tartalmával, mert máskülönben mi szükség lett volna egy megégetett könyv közkézen forgó alig néhány példányával kíméletlen keménység-gel szembeszállani!
Nagyon valószínűnek tartom, hogy Szentkirályi könyvének tar-talma is befolyással volt arra a helyzetre, hogy Enyedi könyvének
megjelenése elé egyre ujabb akadályok tornyosultak. Ugyanis sem-miképpen sem tartható a körülmények véletlen összetalálkozásának, hogy amikor az unitárius püspök, a plebánus és két tekintélyes városi tanácsos a kinyomtatott könyv négy példányával I619 augusz-tus 3-án Fehérvárra útba indult, akkorra Szentkirályi is már ide-haza lehetett. Bárha e körülményre határozott bizonyítékunk nin-csen, de abból a helyzetből, hogy az ő munkáját üdvözlő tanuló-társak között Nádudvari Szabó Gergely versét is ott találjuk, el-lenben Nádudvarinak I619 julius lo-én ugyancsak Marburgban tartott vitatkozásának mellékleteképpen Szentkirályi versét már hiába ke-ressük,2^ ezért tehát jogosan következtethetjük,hogy ekkorra már eltávozott e városból. De ha augusztus "3-ig netalán-tán mégsem ért volna haza, abban az esetben is könyvének hire már megérkez-hetett, hiszen nem volt éppen mindennapi teljesítmény, ha az aka-démiákon tanuló diákok nemcsak a szokásos disputációjukkái bizo-nyították előmenetelüket, hanem nagyobb szabású önálló munkával léptek a világ elé,amelyet ennek fejében még három marburgi egye-temi professzor is üdvözlő versekkel való megtisztelésre mélta-tott! Mindenképpen bizonyos azonban,hogy az 1б2о április 5-2o kö-zött tartott országgyűlés idejére, amikor Enyedi könyvét a kor-mányzó "arestáltatta",24) már őmagának is itthon kellett lennie, sőt dicsőséget szerzett munkája sem maradt olvasatlanul· Ilyetén-képpen tehát elfogadhatónak tartható,hogy a Makaitól kinyomtatott könyv sorsának változásaiban Szentkirályinak is nem csekély sze-rep jutott.
Iskolamesterünk életének további sorja előttem ismeretlen.
Külső országokból való megérkezése után bizonyosan valamelyik na-gyobb iskola igazgatására, majd pedig lelkipásztorságra rendelte-a püspök, de ez tulrendelte-ajdonképpen már nem trendelte-artozik sem rendelte-az óvári re-formátus schola történetéhez, sem az Enyedi könyvének kálváriájá-hoz. Csupán azt jegyezhetjük még meg, hogy cáfolatképpen irott munkája l624-ben Hanauban második kiadásban is elhagyta a sajtót, bizonyítva ftrm».ν keresettségét.
(Bészlet "A kolozsvári óvári orthodoxa schola történeté"-23) BMK. III. I255. bői.) 24) Sáfár. I620: 166.
B i h a r i P a p B e n e d e k
Δ kolozsvári orthodoxe schola névszerint is megismert első tanára után következők személyét hiánytalan sorozatban megállapi-tani nincsen lehetőségem, feltételezem azonban, hogy abbéi a na-gyobb tanulórajbői, amely Bethlen Gábornak fejedelemmé választása óta Heidelberg és Marburg egyetemét ellepte, már éppen elégséges számú, tanulmányait végzett diák -tért haza, akik közül jutott Ko-lozsvárra is, hogy ne csak hazai iskolai tanultságu, hanem akadé-mikus mester is oktathassa a felső évfolyamokat látogató ifjúsá-got. Erre azután mind a püspöknek,mind a fejedelemnek,mind pedig a kolozsvári ekklézsia elöljáróinak annál is inkább gondolnia kel-lett, mert ott volt a városban a már hatodik évtizede működő uni-tárius főiskola, ahol kiváló tanárok gondjaira volt bizva az ifjur-ség oktatása és irányitása·
lehetséges, hogy Szentkirályi után következő közvetlen sor-rendben nemcsak egy,hanem két tanár személyét sem tudjuk előállí-tani, ellenben az utánuk következő mester néve már nem ment fele-désbe. Ugyanis a nikolsburgi béke megkötése és a feltételek vég-rehajtása után a fejedelem feLsőmagyarországi táborából sietve in-dult hazafelé, hogy az l622»évi május 1. napjára Kolozsvárra hir-detett országgyűlésen részt vehessen. Vele tért haza a betegeske-dő fejedelemasszony, Károlyi Zsuzsánna is, aki május 6-án már ha-lálos betegen érkezve, szállott meg Stenczel András nagypiaci há-zában. Itt azután május 13-án meg is halt.1) Felette Kolozsvárt és Fehérváron elhangzott gyászbeszédek 1624-ben nyomtatásban is megjelentek. Közöttük találjuk Bihari Benedek kolozsvári iskola-mesternek ugyanitt elmondott latin nyelvű, hosszú dicsőitő
ver-1) Segesvári Bálint krónikája. ETA. IV. 1 9 1 .
sét is.2)
Еггб1 аг iskolamesterről mindössze евак a következőket tud-juk.
Heidelbergában 1б2о január 25-én Benedictus Pastoris Bihari nevű ifjú iratkozott be az akadémiába.^) Ebből az anyakönyvi
be-jegyzésből tehát megállapíthatjuk, hogy papfiu volt, aki édesap-jának a Várad közelében levő Bihar városkában való lelkipásztoros-kodása idején született.Nevét ezért választhatta "Bihari"-nak.Ha-zai tanulmányait bizonyosan Várad jeles iskolájában végezte.Innen bujdoshatott ki külső országokbeli akadémiákra.Δ kolozsvári refor-mátus kollégium nagykönyvtára külföldön vásárolt könyvei közül két kötetet őrizett meg. Az egyikben a tulajdonos nevét "Ex libris Be-nedicti P. Bihari" bejegyzéssel örökítette meg, a másikba pedig
"Benedictus P.Bihari An(no) l62o.l6.0ctobr(is) Heidelbergae" sza-vakat jegyezte be·4) Heidelbergből azután Petri Zobas Ferenc és Balai Pap Mihály diáktársaival együtt Wittenbergbe vándorolt át s itt 1621 október 2o-án vétették fel magukat az egyetemi hallgatók testületébe. Bihari neve "Benedictus Pastoris Bihari Ungarns" né-ven van az egyetemi anyakönyvbe bevezetve·^)
Bihari hihetőleg két esztendeig tartott külső országokbeli bujdosása után legkésőbben az 1622. év elején térhetett haza. Fe-hérváron történt jelentkezése után a püspök őt a kolozsvári scho-lához rendelte, mignem Petrit és Balait a fehérvári iskolánál al-kalmazta. Bizonyos tehát - Szentkirályival ellentétben - Bihari már akadémikus mesterként vette át az iskola igazgatását.
A kolozsvári sáfárpolgár számadáskönyvében találtam felje-gyezve, hogy I622 április 11-én "Az caluinista mester megien Gu-bernátor) eo N(agyságá)hoz, attak alaja B(iré) V(ram) H(agyásá-ból) Szaz Tamas haro[m] loat. Maros Vyuarig,atta[ml .3· lotol fl*
1 den. 12 1/2".^) Utjának célját biztosan megállapítani nem tudan.
2) Exequiarvm Caerimonialium. BMK. II. 428.
3) SpFűz. 1862: 563.
4) Könyvtári jelzése: P. 149 és V.227.sz.
5) Asztalos Miklós: A wittenbergi egyetem magyarországi hallga-tóinak névsora I60I-I8I2. Bp. 193ο· 119·
6) Kolozsvár város 1622. évi számadáskönyve. 91· (KLt.)
minthogy Bethlen István kormányzó felesége Csáki Krisztina temeté-se is február lo.-e táján már végbe ment a fehér-megyei Karkón
(Krakkó),^ ezért feltételezem,hogy utazása a fejedelmet váró ün-nepségek előkészületeivel vala összefüggésben. Ezek az ünün-nepségek, azután hihetőleg mégsem ugy folytak le, mint ahogyan a kormányzó eltervezte, hiszen a fejedelemasszony május 6-án már halálos be-tegen érke zett Kolozsvárra, de azért Biharinak még igy is jutott szerep legalább is a temetés alkalmával·
Vele. kapcsolatba hozható, utolsó feljegyzést a kolozsvári u-nitárius egyházfiak számadáskönyvében találtam. Minthogy a refor-mátusoknak városunkban ekkor még nem volt harangjuk,a halálozások alkalmával ők is a nagypiaci templom harangjait húzatták össze.
Ezért kerülhetett az alábbi feljegyzés is az unitárius egyházfiak számadási tételei közé:l623 október 2o-án"pul(satum) est Hectorj·
Caluinistarutm] Ma(ioribus) 6 Vicib[usl (fizettek) f. 3 den.-" 8) Ez a harangozás tehát Bihari Pap Benedeknek szólott. Nem lehetet-len, hogy halálát a nagy pestis okozta. Ugyanis Segesvári Bálint krónikájában azt olvassuk,hogy "1622 Augustusban kezdeték szörnyű hirtelen való pestis··· Az 1623«esztendőben is januariusban gras-sált és nyárban ugyan akkor is sok ember hcit meg ebben az eszten-dőben az pestis miatt«"9) S minthogy megszűnése csak a hideg idők beálltával szokott bekövetkezni, ezért hihető,hogy még az ősz fo-lyamán is szedte áldozatait.
Biharinak az elhunyt rektorral való azonosságát még azzal is bizonyíthatom, hogy saját könyvtárának kötetei az iskola könyvtá-rába kerültek,ugyanis ha e három napon át tartott harangozás még-sem miatta történt volna, életben maradása esetében,papságra men-ve, föltétlenül magával vitte volna könyveit is«De a családnélkü-li tanárok és diákok szokása volt, hogy véghagyományukban könyve-iket az "alma mater"-nek hagyományozták. Bihari egykori könyvta-rának többi darabja az idők viszontagsága között - az iskolai könyvtár sok más könyvével együtt - vagy elkallódott¡ vagy pedig megsemmisült.
7) ETA. IV. 189·
8) Unitárius egyházfiak számadáskönyve 1623: 12· (KLt.) 9) ETA. IV. 191-92.
Tállyai Putnoki János emlékkönyve
A sárospataki református kollégium nagykönyvtára őrzi Szen-czi Csene Péternek "Confessio Helvetica" cimű I6l6-ban Oppenheim-ban megjelent munkájának egyik példányát;*^ l kötet címlapjának alján "HB. I. F. T. in fronte scat: Joan Putnoki Tallyainus" tu-lajdonos-megjelölés olvasható. E könyvhöz csatolt üres lapokra a-zután Putnoki elmondott templomi beszédeinek tisztázatát irta.
Majd hozzáköttette azt az 55 levelet, amelyekre külső országokban bujdosó diáktársai, professzorai, itthoni ismerősei és szatmári tanítványai Írták emléksoraikat. A könyvtábla hibás szövegezésű I"B:T* - l6l8 superexlibrisének évszáma is határozottan bizonylt-ja, hogy az emlékkönyvnek szánt üres lapokat is már Heidelbergben köttette a könyvhöz.
Erről az emlékkönyvről 1864-ben már E. J. /Erdélyi János/ is
2)
megemlékezik, ' közleményében azonban csak a heidelbergi emléke-ket sorolja fel, sőt közülük is egyet-emléke-kettőt kifelejt, ellenben nem emlékezik meg a hazai ismerősökről s a szatmári tanítványokról, pedig e város jeles iskolájának XVII. századi múltjából vajmi ke-vés emlék maradt reánk, jóllehet ez az intézet nem egy jeles berünket nevelte fel. Éppen ezért szükségesnek látom ennek az em-lékkönyvnek minden személy szerinti adatát - a közhelyekről idé-zett emléksorok elmellőzésével - felsorolnom, a hozzájuk fűzött magyarázatokat, meg kiegészítéseket pedig a bejegyzések lényegé-nek idézése után csatolnom. A helykímélés szempontjából azonban
1) BMK. I. 466. /A sárospataki példány könyvtári jelzése:L.629·/
2) SpFüz. I864: 670.
a forrásközlések között nem tartom külön is megemlitendőnek Sze-remlei József:Közlemények a heidelbergi egyetem és könyvtára tör-ténetéből,-') továbbá Dézsi Lajos: Szenczi Molnár Albert naplója, levelezése és irományai4) cimű munkákat, ezeket ugyanis az egyko-ri heidelbergi diákoknál állandóan és fölöslegesen ismételgetnem kellene. Sőt a bejegyzett neveket sem fogom helyzeti sorrendben felsorolni,ellenben a csoportosítást időrend szerint rendezem el·
A heidelbergi egyetem anyakönyve szerint Joannes Putnoki Ta-llyainus, Georgius Jacobides Bakai és Mathias Jazberényi nevezetű diáktársak I6l6 október 18-án egyszerre iratkoztak be, tehát va-lószínű, hogy együtt is keltek útra Magyarországból. Putnoki kül-sőországbeli tanulását Debrecen várostól nyert alumniuma telte le-hetővé. Bujdosása az I616.-18«esztendők folyamán történt,-')innen azután hazatérve, már e nyár első felében Szatmárra rendeltetett rektornak. Egy esztendeig itt töltött igazgatóskodása után lólá-bén Debrecenbe vitték lelkipásztornak, ahol l623-ban esperesnek
is megválasztották, 1625-tájától azonban nánási, majd bodrogke-reszturi pap,^) 1634-ben azután már Váradon találjuk,'') ahol I642-ben elhunyt.8)
Az emléksorok irói tehát a következők:
Heidelbergában I 6 I 8 május 1-én "Thomas p. Tisza-Betsi·" A 4 / A. levél./9)
Heidelbergában 16I8 május 27-én "Michael Aszalós de Geoncz.
VngartusJ." /6/A. levél./
1618 augusztus 8-án Heidelbergában tartott vitatkozását "Mi-chael Aszalós Nobilis Ungarus" néven jelentette meg; az ajánlást Rákóczi Zsigmondhoz és atyjához: Gönczi Aszalós Tamáshoz intéz-te·10) Különben apjának költségén tanult az akadémiákon.
3) SpFüz. 1862: 452-71, 556-6?.
4) Bp. 1898.
5) Ш К . III. 1195, 1216 és D. Parei Thesaurus Biblicus. 17./Lásd β könyvben/.
6) SpFüz. I860: 445.
7) Lampe, Fr. Α.: Historia Ecclesiae Reformatae. 637· és Csernák
^ Béla: A réf. egyház Nagyváradon. N.-várad, 1934· 276.
К 8) D. Parei Thesaurus Biblicus. Heidelb. 1б2о(?) cimű s a debre-g ceni kollédebre-gium nadebre-gykönyvtárában őrzött példány 17·lapjára
kéz-\ zel irott bejegyzés szerint.
9) Lásd alább a rola irott cikket.
10) RMK. H l . 1250.
Heidelbergában l 6 l 8 május 27-én "Nicolaue M. Bachendorf M(e-dicinae) d(octor) et phys(icae) prof(essor) ord(inarius) ibidem"
(5/A. lev.)
Δ hazájába hazatérő Putnokyt Heidelbergában I 6 I 8 május 27-én
"Trippi(?) Mislophor[us] Jungnüitus] Mathematum Professor" is üd-vözölte. /4/A. lev./
I 6 I 8 május 27-én Johanni P. Thalliai-hoz intézi sorait "Cas-par Egri Lazari". /11/А. lev./
Tudjuk, hogy I 6 I 8 április 7-én iratkozott be Heidelbergában.
Itt Pareus professzor elnöklése alatt 1619 április 3-án vi-tatkozást tartott .П )1б2о -ban azonban már a marburgi egyete-men tanul s május 13-án itt disputál.Teológiai tárgyú vitat-kozását apjának: Lázári Egri Boldizsárnak, a miskolci váro3Í
12 Ì
tanácsnak és másoknak ajánlotta. '
Heidelbergában I 6 I 8 május 27-én "Thomas Suba Levaj... in il-lustri Heidelbergensium Academia". /7/A. lev./
Szenczi Molnár Albert értesítése szerint Rákóczi György alum-nusaként tanult ezen az egyetemen,ahová I 6 I 8 április 7-én i-ratkozott be·
I 6 I 8 május 27-én "Martinus D. Murakózi Heid(elbergae)." /lo/
A. lev./
Teljes neve: Muraközi Lus Márton, aki Bákóczi György alumnu-saként 16I8 április 7-án iratkozott be az itteni egyetemre.
I 6 I 8 május 28-án "Hejd(elbergae) Francisctusl Czepein[us]"
/9/A. lev./13)
Heidelbergában I 6 I 8 május 28-án "Caspar Veres Boithj."/13/B.
lev./
Bethlen Gábor alumnu3a, késóbben udvari történetirója.*4) Heidelbergában I 6 I 8 május 28-án "Joan. S. Mischolcj." /13/А.
lev./
Mint Liszka város alumnusa, I617 junius 22-én iratkozott be Heidelbergában.Lehetséges,hogy volt valamelyes köze Miskolcζi Csulyak István liszkai paphoz és zempléni espereshez, akinek 1 1 ) BMK. í n . 1252.
12) RMK. III. I 3 0 I .
13) Csepei Sidó Ferencről lásd e könyv tcvábbi cikkét.
14) Lásd e könyvben Szilvási K. Mártonról Írott cikket.
ajánlása következtében Ítélhették neki e városka támogatását.
1618 május 28-án "Benedictus M. Szent Kiralj Heid(elbergae)"
/8/A. lev./15)
Heidelberga, 1618 május 29-én "Thomas Keókenyesdinus."
Üdvözlő sorai után Putnoki a következő szavakat jegyezte ftel:
"Hic meus Achates ante ordinatti]onem Rosalini obiit I 6 I 8 . 8. De-cembris, et honorifice ibidem tumulatus." /6/6 . lev./
Az akadémiai anyakönyv 1617 január 22-i bejegyzése szerint teljes neve: Kökényesdi Fekete Tamás volt. Külső országokban különben Milotai István tiszántúli püspök alumnusaként tanult-Hazatérése után a rozsályi Kunok udvari papságát nyerhette el s mint ilyen halt meg még felavatása előtt és temettetett el a szatmármegyei Bozsályon.
Heidelbergában I 6 I 8 május 29-én Tranciscus F. Tornai." / I 4 / B. lev./
Franciscus Pastoris Tornai,Debreceni Tamásnak,Rákóczi György tokaji prefektusának alumnusa. Előbb marburgi diák,majd I 6 I 8 április 7-én iratkozott be a heidelbergai egyetemre.
Franciscus Pastoris Tornai,Debreceni Tamásnak,Rákóczi György tokaji prefektusának alumnusa. Előbb marburgi diák,majd I 6 I 8 április 7-én iratkozott be a heidelbergai egyetemre.