ben Keserűi intézte a püspöki teendőket. E helyzet abbéi a körül-ményből sejthető, hogy Bethlen már ekkor uj udvari papról gondos-kodott. Lang Tamás kolozsvári sáfárpolgár számadáskönyve szerint:
"I6l8. 10. Julij Juta Szakmarról az puspeok, Vr[un]k hozattja be papjanak, Mylotaj Istuant, Vrüunlк paranczo(latjára) kultem nekj:
В. V. h. (=Biró Vram hagyásából) nlolcz Deakis uelle", (ételt és italt.)
"Eodem az maga kuczja elejben attunk В. V. h. hat loat Enyedig."
"Az Deakokat Vitte Veg Georgy harotml loa zekere Enyedig." ) Bakóczi közlése szerint Milotai I6I8 junius 24-én tette le a püspöki hivatalt, hogy Gyulafehérvárt elfoglalhassa az udvari pa-pi tisztséget. Bizonyos azonban, hogy uj hivatalának átvétele, csak a fenti idézet szerinti julius lo-ét követő két-három nap múlva történt,erre vall az ilyes tisztségbeli változtatásnál szo-kásos diszkiséret, amely rendesen a helybeli iskola nagyobb számú diákjaiból tellett ki. Ezen kivül a sáfár feljegyzése is határo-zott bizonyíték, ugyanis a fejedelem költségére utazók salus con-ductus levelében az utazás célja is mindég fel vala tüntetve. E parancslevél pedig föltétlenjil megfordult a sáfár kezében.
Milotai tisztségének Fehérváron történt elfoglalása után csa-ládjáért és portékáiért bizonyosan hamarosan visszatérít Szatmárra.
Vele jöttek a deákok is: I6I8 julius 18-án "Juta Fejeruarrol 11 Deák, melljek az puspeokeot kesertek vizza Zakmarra." Ugyanezen a napon "Attam az 11 Deaknak Vaczorara"(ételt és italt). Julius 19-én "Attam mégis az Deak(o)k ala В. V. h. mijnt hogy ittis marada bennek, 3 loat, meljen vittek eoket Hányadig."'')
Nem állapítható meg,hogy Milotai vájjon rövidesen tért-e visz-sza Fehérvárra, avagy csak az alábbi feljegyzés - jelzi-e végleges leköltözését? I 6 I 8 . október 17-én "Vrunk feo Papja Mylotaj Ist-ua[n] megien sietseggel Fejeruarra, attak alaja 6 loat." ' 8 ì
Ettől az időtől kezdve azután - rövid időre szabott élete folyamán - legtöbbször a fejedelem kíséretében tartózkodott.
Bethlen Gábor Ferdinánd Császár ellen indított hadával Felső-magyarországra érkezvén, a feltámadt nép, a polgárság s a
hajdu-6) Sáfár. 1618. 56.
- 7) I.h. 1618. 59, 60.
8) I.h. I 6 I 8 . 73.
ság segítségével Kassa I619 szeptember 2o-án önként megnyitotta előtte kapuit.Ezután az egész Dunáninneni rész is csakhamar melléje állott.
Segesvári Bálint kolozsvári krónikájában azt jegyezte fel, hogy "1б2о Januáriusban és februáriusban jövének viszsza az erdé-lyiek az hadból, urunk δ felsége viszsza jővén Kassára."10' Ezért azután 1620 március 12-én "Juta Milotaj Istuan pap Pejeruarrol.
Vrunkhoz megien Cassara." Majd onnan visszatérve, április lo-én
"Jeoue Mylotaj Istuan Pap Cassarol, Pejeruarra megien."11' Ugyan-ilyen útját látjuk 1 6 2 1 január 21-én is:"Mi'lotay Vratm] Feyeruari Predicator magiar orzagbol Jőuen Vrunktol harmad magaual leuetn], B. Urtami parancziolattiabol attatml nekiek" (ételt és italt).12' I 6 2 I november 27-én az jegyeztetett fel, hogy "Milotay az p[rae3-dicator megh talaluan B. V.-at Abrak feleol, Β. V. Parane(zia)bol attalm] nekie Zabot Metr.4· 1. per den.6,tezetnl fl - den.24·"1^' A megel6z6 napról azt olvassuk Segesvári krónikájában, hogy
"Novemberben az tatárokban egy néhány ezer Erdélyen által jöve Brassónál és Fogarasnál, Szebennél, Szász-Sebesnél; elkésérék Dé-va felé az székelyek és vármegyebeliek; de semmi kárt nem töttek;
...Az ország népe Kolosváratt és Kblosvár körül volt az tatárok ellen. 26 novemb. az tatárok murzája Kolosvárra jöve, az hol az gubernátor is Ko lo s vár tt volt akkor·"14·' Minthogy tehát Milotai most nem volt a fejedelem mellett, valószinC, hogy Bethlen István kormányzó kíséretében jött Kolozsvárra, mint aki a tatárok neta-láni pusztításaitól tartva, Kolozsvárra gyűjtötte a fegyveres né-pet is. ·
Már ebben az időtájban is felfigyelhetünk arra a körülményre, hogy Bethlen Gábor tudományosan képzett férfiakat gyűjtve az
or-szágba és képeztetve az akadémiákon, ezért könnyen szemünkbe tűn-hetik a vezetőhellyé Összpontosított Fehérvár egységesített ható-köre az előző fejedelmek idején szétszórtan vesztegelő
feladatok-9) Sepsi Laczkó Máté krónikája. ETA. III, 224.
10) Segesvári Bálint krónikája. ETA. IV, 187.
1 1 ) Sáfár. l62o, 23, 42.
12) I.h. I 6 2 I . 1 1 . 13) I.h. I 6 2 I . 2o6.
14) ETA. IV. 188-89·
ban.· Itt van ugyanis maga az egyházi vezető : Ke serßi János püspök, Milotai István udvari főpap,Dézsi István városi prédikátor, Jaco-bus Germanus scholamester, továbbá a szilárd alapokra helyezett
iskola a már megalapított könyvtárral· E megemlékezés annál is in-kább Milotai életkörülményei közé iktatandó, mivel "Speculum Tri-nitatis" című nagy munkájának 1622 január 17-én Fehérvárott kelte-zett előljáróbeszédében éppen δ hivta fel a figyelmet Bethlen i-lyen irányú céltudatos intézkedéseire, amelyet nemcsak itt, hanem szerte az· országban is igyekezett megvalósítani.
A nikolsburgi béke megkötése után Bethlen hazafelé igyekezett, hogy az 1622 május l-re Kolozsvárra hirdetett országgyűlésen maga is részt vehessen. Május 6-ra meg is érkezett; a nagy kíséretben külső országokbeli követek és nagyszámú főember is volt jelen. Az
"abrakosok", vagyis az élelmezendők között ott találjuk "Milotaj Istuan praedicator"-t is.*^ Ekkor nem is távozik el a városról, mert hiszen májús 8-án azt jegyezte fel a sáfár, hogy "Feiedelem Papianak feier czipot 4 · , abrak cz(ipót) 4·"-βΐ.*?)
Néhány nappal ezután Balásfj Bálint kolozsvári ötvösmester jegyzőkönyvében olvassuk, hogy "Azzoniunk Eo Felsege hala megh Ka-rolj Susanna 1622. 1 3 . Maj Egj Es kett Ora között Eiel Pwnköst
e-18 ^ löt harmadnapal. Az aitonallok 11 Es 12 ora közöt mondák." '
Temetni 24-én indították útba Fehérvárra. Az eltelt időköz-ben a papok a koporsó felett mindegyre mondottak temetési beszé-det. A legelső prédikációt maga az udvari prédikátor tartotta má-jus l4-én a testnek koporsóba való tételekor. Azután mámá-jus 2o-án a fejedelemasszony szállásán, vagyis Stenczel Andrásnak a nagypi-acon levő házában beszélt a koporsó felett,majd május 24-én a ka-puközben prédikált a holttestnek Torda felé Fehérvárra történt in-dításakor Ezek után most már ő is Fehérvárra utazott· A jár-művek kirendelésekor: május 23-án azt jegyezte fel a sáfár, hogy
15) Melotai Nyilas István: Speculum Trinitatis· Debrecen, 1622.
з/в. - 4/A.· lev ·
16) Sáfár. I622. 57» 61, 64, 67, 69, 7ο·
17) I.h. I622. 131·
18) Balásfj Bálint jegyzőkönyve a város törvénykezési jegyzőköny-vei között. 212. KLt.
19) Ш К . ι. 539.
"Δζ βο felsege Vduari papiat vizi pap Istua[n] egyk rendbeli hat loan Fejeruarig, attatm] nekj fl 5 den. 2 5 . "2 o'
Milotai élete ezután már rövidre szabatott : 1623-ban maga is elpihent. Egykori "alma matere": a debreceni schola - hol az is-kolai törvényeket 1596-ban irta alá, 1598 és 99-ben kollaborator és szenior, a heidelbergi egyetemről l6o3-ban tőrtént hazatérése után pedig rektor volt - egykori tanulóinak anyakönyvében azt a bejegyzést őrizte meg róla,hogy "Superattendens in eeclesiis Cis-Tibiscanis, tandem obiit Albae Juliae. Vir pietate insignis et omni genere scientiarum confertissimus. Δ. D. 1623·"21' Kiváló képzettsége ellenére is azonban - szigorúan orthodox felfogása miatt - akadálya volt a haladó szellem terjedésének.
Mekkora családot hagyott maga után, nem tudjuk; a következő évben özvegyéről azonban azt adja tudtunkra a sáfárpolgár, hogy 1624 szeptember 14-én "Erkezuetn] Zakmarrol I3 darabant az Melota-ine marhaiual." Két nappal későbben pedig: szeptember 16-án "Me-lotainenak hozuatn] Ohnnatn] Kuul Magiar Orzaghbol ket Zeker Mar-hat, melliet Biro Vratm]nak el kellet vitetni Feiervarigh·"22'
Hihető, hogy e nagyműveltségű főprédikátor elhunyta után öz-vegye valamiféle állást kapott a fejedelmi udvarban s ezért még eddig Szatmáron maradt portékáit is Fehérvárra szállíttatta. Δζ udvari alkalmazásra való feltevésünket az is támogatja, hogy a szállítmány kisérői katonák voltak, sőt ezen kivül a fuvarozási költségeket a sáfár az "Vrunk szekerezese"-cek tételei között szá-molta el. Ugy vélem, talán valami olyanféle bizalmi állást nyer-hetett el, mint amilyenről egy I630 julius 27-i példát idézhetek:
"Érkezek András Papné Feyeruarrol, az ky az Azzonyunk Mosoynak e-löttök Jaroyok, hatod magaual, es egi Leannjal, az Katónak kisér-ték Vasarlasnak okaert."2-" Milotai özvegyét: Szegedi Bátsi Katát, rövidesen ezután Geleji K. István udvari pap vette feleségül·24' 20) Sáfár. I622.. 2 I 0 .
21) Thury Etele: Iskolatörténeti adattár. II. 99· Végrendeletét:
I623 február 17-én készitette el. (ItK. 1892: 9 8 - I 0 I . ) 22) Sáfár. 1624. 52, I34.
23) I.h. I630. I 7 3 .
24) Nagy Géza: Geleji Katona István személyisége levelei alapján.
Kolozsvár, I940. 6.
S ζ ö 1 6 s i B e d e J á n o s
Egyetlen lexikális munkánk, amely megemlékezik róla, a "Ma-gyar Athenas". Szőlősi Bed6 Jánosnak nevezi 6t s mindössze csak annyit tud róla,hogy Pareusnak kedves tanítványa lévén,mint nagy-bányai pap sürgeti, hogy "a bibliára irott elmélkedéseit már egy-szer bocsássa világra." )
Már ez az adat is azt a körülményt bizonyltja, hogy külsőor-szágbeli akadémiákat járva, jé igyekezete ifjú volt.
Nevére legelőbb is Vitenbergában találunk reája, ugyanis az I592 december 2-án a "Formula Concordias"-t δ sem akarván aláirni, az úrvacsora! átlényegülés tanával ellentétes felfogást vallé s e-zért az egyetemről kitiltott magyar kálvinista diákok között - Szi-lágyi Benjámin István szerint - ott látjuk Johannes Bedő Szölösi-t is.2) Majd kissé hosszúnak tetsző időköz után ha már most Pareus egyetemét:Heidelberget keressük fel,ott I 6 0 I október 4-én beirat-kozott "Johannes Bede Szőlősinus "-ra találunk.·')
Külső országokbeli tartózkodására vonatkozó további adat is mindössze csak az maradt reánk, hogy Taksonyi R. Péter tanulótár-sának l6o2 augusztus 28-án ugyancsak Heidelbergben tartott vitat-kozását "Joannes B.Szeoleosinus" hat soros latin nyelvű, distichon-nal üdvözölte.4)
Hazatérése után elnyert legelső állomáshelyét nem ismerjük.
Legközelebb Szatmárnémetiben találjuk .Ugyanis az egyházközség kié-lj Bod Péter: Magyar Athenas. (I776.)
284-2) SpFüz. 1857:165, 1864:688, - Lampe Fr. Α.: Historia Ecclesiae Reformatae· 33o·
3) SpFüz. 1862: 56I.
4) Taxonius, R., Petrus: De Officio Christi. Heidelb., l6o2. (A kolozsvári ref. koll. nagykönyvtárában volt.)
nódiumai között van egy nagy, aranyozott eztlst pohár, amelyre az alábbi felirat van felvésve: "I.Joh.I.Sangvis Jesu Christi emui-dat nos ab omni peccato· - Memento mortis Comini. Cálix Eecleslae nemethien. factus a. D. 1611· Pastore Joh. B. Zölösi. Jud. p. Geo
Szabó."5'
Időrendben ezután kö.stkező adat a Bod Pétertől is emiitett levél, amelyet "Johannes Boedoe Szolosinus", a nagybányai egyház-község lelkipásztora l6l6 október 25-én intézett Pareus Dávid hei-delbergi teológiai tanárhoz. Ebből mintegy négy és fél nyomtatott sornyi terjedelmű közöltetett a Pareus halála után 1647-ben meg-jelent teológiai nagy munkájában, az életrajz előtt
Rövid idő multával azonban már szülővárosában: a nagyszöllő-si lelkipásztorságban találjuk. Ugyanis a hasonlóképpen ugocsame-gyei származású Csepel7' (Sidó) Ferenc I 6 I 8 junius 13-án Heidel-bergben tartott értekezését Szöllősi B. János szöllősi papnak a-jánlotta·8'
Nevére még csak a kolozsvári református kollégium nagykönyv-tárában őrzött Garranza Bertalan-féle és 1564-ben Párisban megje-lent "Summa Conoiliorum et Pontificum a Petro usque ad Julium tertium, complectens omnia" cimű könyvecskében^' bejegyezve buk-kanunk. A címlapon ugyanis "Sum Joannis Szeoleősini l6o3" saját-kezű feljegyzés azt bizonyítaná, hogy e művecske egyik darabja volt Szőlősi külső országokban szerzett könyvtárának. Ugyanennek a könyvnek az őrlapján azután még egy másik reája vonatkozó fel-jegyzést is találtam. Eszerint : "Per Fautorem vir(um) Clariss(lnrum) Joannem Bede Szőlősinum Pastorem Patriae ас Seniorem longe dig-niss(i)m(u)m Com(i)t(a)tus Ugotsa datum Anno I 6 1 9 . 12· Augusti·"
5) Sarkadi Nagy Mihály - Bartók Gábor:Szatmár Németi sz.kir. vá-ros egyházi és polgári történetei. Szatmár,186o. 2o7· és 225«
Bartók Gábor: Potlek Szatmárnémeti történetéhez. SpFüz. 1861:
446. - Zoványi Jenő: Prot, lelkészek nyugtatványai. (MagyProt EgyhtAdattár.XIII, 1ο5·)
6) Pareus, David: Operum theologicorum exegeticorum Tomi I.Fran-cofuftum apud Viadrum, I647· 11/A. lev. (A kolozsvári ref.
nagykönyvtarban használtam.)
7) Csepe kisközség Ugocsa vm. tiszántúli járásában. (Szabó Ist-ván: Ugocsa megye. Bp. 1937· 311-17·)
8) Csepei, Franeiscus: Pro Aeterna Divinitate Filli Dei Domini Nostri Jesu Christi. Heidelb., I 6 I 8 . (ШЖ. III. 1214.)
9) A kolozsvári réf. koll. nagykönyvtárában Χ. 355· könyvtári jelzéssel volt ellátva. (NB. A könyv préselt bőrtábláján MCT
Tehát Szőlősi Bede (és nem Bedő,vagy Bödő!) János hazájában, Nagyszöllősön nemcsak a papi tisztséget töltötte be igen mélté módon, hanem éppen érdemeire való tekintettel az ugocsai egyház-megye esperesi tisztségére is megválasztotta paptársainak bizalma·
Erről azonban Ember Pál mit sem tud, illetőleg egyháztörténetében nevét nem emliti az ugocsai esperesek között. ^ Ennélfogva tehát a fenti bejegyzés uj adattal bőviti helytörténetünket.
Az ajándékozott könyvben azonban sehol sem találtuk felje-gyezve, hogy 1619 augusztus 12-én Szőlősi tulajdonképpen kinek is adományozta azt. Erre vonatkozólag már csak abból a körülményből következtethetünk, hogy Szőlősinek a címlapon levő, előbb már em-lített névaláirása után azt találjuk feljegyezve, hogy "post (va-gyis postea) Scholas Orthodozae Claudiopolit(anae)."
Ez az irás azonban - bárha a XVII. század húszas-harmincas éveit jellemző betűvetéssel rovatott papirosra - nem azonos az a-jándékozás tényét megörökítő s az azt követő sorok kezevonásával.
Szőlősiről pedig közvetlenül alig szállhatott volna ez a könyv u-tolsó tulajdonosára, minthogy származáshelye amugyis a sárospata-ki iskolában való tanulásra utalta, no, meg az ő deákkorában Ko-lozsvárt még nem is volt kálvinista iskola.
Valószínűnek tartjuk, hogy Csepei (Sidó) Ferenc,aki l6l9«ju-nius 2o-án még Heidelbergben verssel üdvözölte Borzási B. Balázs tanulótársa értekezését, hazafelé tartva, mint Bethlen István-nak, a fejedelem testvérének, alumnus diákja,*2^ pártfogojához Buszt, vagy Ecsed fel£ véve útját, legelőbb is pátriáját: Ugocsát látogatta meg· lehetséges tehát, hogy Szőlősi az előző esztendő-ben neki ajánlott értekezés viszonzásaképpen I619 augusztus 12-én közvetlmül Csepelnek ajándékozta ezt a Carranza által irott köny-vet.1^ De ezt látszik megerősíteni Csepei további életkörülménye is. Ugyanis talán a Bethlen István pártfogásának köszönhető fe-hérvári iskolamesterség*4·) után 1621-ben Biisztra vitetett pap-nak.15>
10) Lampe· 612.
1 1 ) вмк. í n . 1 2 5 1 .
12) Szenczi Molnár Albert: Secularis contio evangelica. Oppenheim, I 6 I 8 . előszavában.
13) Ez a körülmény meg is határozza Csepei hazatérésének idejét.
14) EMK. III/2 ·, 5ο9·1·
Trinan azonban egészen rövid idő múlva Kolozsvár egyik lelkipász-torául rendeltetett,1^) ahol azután nagyon hamar valószínűleg már az I624· év elején meghalálozván,1^) könyveit - ugy látszik -..az itteni uj seholának hagyományozta, ahol ma is még egynehány fel-lelhető belőlük.18) Ilyenképpen ezekhez sorolhatjuk a Szőlősi ál-tal ajándékozott Garranza-féle művet is.
£ könyvecskének előbb idézett sorai alá az előbbivel azonos kéz még további feljegyzést is tett. E folytatólagos két sorocska is Szőlősire vonatkozik s bennök határozott támaszpontot nyerünk élete befejezésének megjelölésére: "Hic beate in Christo*9) obiit Anno 1б2о. 8 die Hovemb(ris)."
Szőlősi tehát legfennebb csak negyedfél esztendeig volt Nagyszöllős papja és az ugocsai egyházmegye esperese. Működéséről -sajnos - semmi közelebbit nem tudunk, noha abból a körülményből, hogy a kiválóan tudós Pareussal levelezésben állott, az is sejt-hető, hogy egyike lehetett kora értelmesebb és értékesebb elméi-nek.
15) Lugossy J.: Máramarosi egyházmegye a* XVII. szdban.Prot.Egyh.
és Isk- Lap. 1847: I 4 I 8 . - Jegyzetek a huszti helv.hitv. egy-ház múltja- és jelenéről. (Prot.Egyh. és Isk. Lap .1863: 1101.
Ebben a cikkben tévesen íratott "Csépi" Ferencnek.)
16) Huszton 1623-ban már utódjául nevezik meg Tornay Pastoris Fe-rencet. - A kolozsvári ref. sgyházközs.legrégebbi jegyzőköny-vében felsorolt papi névsorban Csepei neve а XVII. szd.
máso-dik évtizedének elején fordul elő.
17) A debreceni ref· főiskola tanulóinak névsorában az iskolai törvényeket I 6 I 4 szept. 3-án aláirt "Franciscus Csepei" neve után egykoruan feljegyezték, hogy "obiit Claudiopoli in
offi-cio pastoratus." (Thury E.: Iskolatört.adattár. II. I04.) A kolozsvári unitárius egyházfiak egykori harangoztatási szám-adáskönyvében (4· 1.) 1624.jan· 29-én jegyeztetett fel: "Con-tionatori Calvinistarum m(ajoribus) 6 Vicibus. Ex Commisione.
Amp(lissimi) Senatus nihil solutum." (Állami lev.tárban.) Ez a feljegyzés annál is inkább reá vonatkozik, mivel vele egyi-déjűleg (Coronaeus Vaska) Lőrinc, mig I626, 1627-ben már Ti-saabecsl P. Tamás neve jelentkezik az ekkor két papot tartó ekklézsiában.
18) Itt három olyan könyvére találtam, amelyben az olvasható; ""fit Libris Francisci Czyepeini". Ezen kívül több kötet préselt bőrtábláján látható az F-CZ tulajdonosmegjelölés az 1619-ik, vagy anélküli évszámmal együtt.
19) A görög betűket a sokszorosítás nehézsége miatt latinra kel-lett átírnom.
A halálával megüresedett esperesi tisztségben még ugyanabban az évben, l62o-ban Wiski B. Márton feketeerdői papot találjuk20' utódaképpen.
Taksonyi Péternek l6o2 november 17-én Heidelbergb61 Szenczi Molnár Alberthez intézett leveléből arról értesülünk, hogy Szőlő-si János és Milotay István ekkor hazatérésre készülődnek. ' Majd a debreceni református kollégium nagykönyvtárában megtaláltam Pis-catorus, M. Johan: Analysis Logica Evangelici cimű, Eerbomban, l6ol(?)-ben kiadott könyvének egyik példányát.Ennek belső borité-lapjára a következő эогок vannak feljegyezve:"Claríssimo et Praes-tantissimo Viro d· Joaimi В. Zőlősino verbi Diuini in Beregh fi-deliss[imoJ Dispenslatori] hunc librum per manum Ornatiss(imi) et Doctiss(imi) D. Greg(orii) F. Varadini patrios reuisentis Lares sinceriter Marpurgo Cattorum Pro festo s[anetil Mich[aelisl
Arch-(angelis) Labentis Seculi I608. Anno mitto exhibeo Michael P.Foc-tőinus mpria."22'
Szenczi Molnár Albert naplójában I608 február 23-án feljegyez-te, hogy Marburgba öt magyar érkezett, mégpedig Váradi (Farkas, vagy Farkasdi) Gergely, Debreceni (Dormán) István, Szepsi Mihály, Foktői (Pap) Mihály, Keserűi (Dayka) János. Bövidesen ezután azt irta, hogy "Gregorius Varadi 22. Augusti indula'haza nagy bánat-tal". Ez a keltezés az itthoni naptár szerint szeptember l-nek ffelel meg* Foktői tehát ekkor küldötte haza Szőlősi Bede Jánosnak -Piscatorus könyvét· Ebből a bejegyzésből azt is megtudjuk, hogy Szőlősi először Beregen (talán a mai Magybefegen) volt lelkipász-tor. Innen vihették azután Szatmárnémetibe*
A debreceni nagykönyvtár Szőlősi könyvtárának ezen kivül még négy kötetét őrzi, úgymint
1.) Vuillichius Jodocus: "Erotemata in Rhetoricam Ad Alexand-rum quae hodie Aristoteli uulgo adseribitur." Basileae, 1555·
A görög bölcsészetnek Platon melletti legnagyobb a-lakjának munkái a XVI-XVII. századforduló képzett férfi-éinak könyvsorozatából természetesen nem hiányozhatott.E 20) Lampe. 1612.
21) Szenczi Molnár Albert naplója. 139.
22) Könyvtári jelzése: E. 1159· szl
kötet elOIs6 őriapján van bejegyezve :"Emptus Denarija 60.
Optima spei puero Emérico Stenczelio Szoeleosino Joannes B.Szoeloesinus fratemitatis ergo dono dabat Szeloesini .A.
1594. 5. Dee. mp."
Stenczel Imre hihetőleg tanítványa volt Szőlősi В. Já-nosnak« A hátulsó őrleveleken elmélkedések vannak
fel-jegyezve
2.)Hronivs Aagidivs professzor: "Volvmen Theologicarvm Dis-putationvm." Wittenberges, 1598·
S latin nyelvű mű, amely egyházi énekek szövegét és hang-jegyeit tartalmazza, amaz erős kezű orthodox lutheránusok vezéréé,aki a refonnátus diákokat, közöttük Szőlősit is, kitiltotta a wittenbergi egyetemről·
A könyv címlapjának felirata: "Sum Joh.B.Szeoleosini I60I·
Heidelb.n A hátulsó őrlevelen Szőlősi feljegyezte,hogy ez a könyv a kálvinisták, mégpedig Tossau Dániel heidelbergi teológus ellen Íratott.
3·)Sibrandi Lobberti: "De Principiis Christianorvm Libri VU."
Hanoviae, l6o5·"
Α címlapra fel van irva: "Sum Joh. В. Szeol. I615."25) 4.)Kochlinv3 Joannes:(Ecclesiarvm Hollandicarvm et
Westfri-sicarvm Catechismus." Leida, l6l2·
A könyvtulajdonos megjelölése a címlapon: "Est Joh.B.Szeo-o I 6 I 6 . " Majd tJoh.B.Szeo-ovább: "Sum JJoh.B.Szeo-oh. B. SzJoh.B.Szeo-oelJoh.B.Szeo-oesini- Szoeloesini-Már ez a könyv is bizonyltja, hogy a magyar teológusok nem-csak Heidelbergnek a 30 éves háború folyamán történt megsanyarga-tása és kipusztímegsanyarga-tása után kezdtek Hollandia felől érdeklődni,ha-nem talán már a wittenbergi, "Formula concordiae" erőszakolása ki-váltotta a Hollandiával való kapcsolatok felvételét.
(Részben megjelent a Ref.Szemle,1937:
ЗЗ6-З9. lapján).
23) Könyvtári jelzése: G. I I 9 6 .
2 4 ) " " Β . X V I . 2 4 ·
25) 26)
и
и tf С. 576.
G . 64«
A d a t o k
K e s e r ű i D a , 1 k a J á n o s é l e t é h e z
Erdélyi utja alkalmával Szenczi Molnár Albert naplójába Nagy-váradon I 6 I 5 január 15-én azt jegyezte fel,hogy "Pápisták(nál, va-gyis a Gergely pápa-féle naptár szerint) 25'Pál fordula (vava-gyis megtére) Praedikalott Keserű János,a meridie Thomas Miklósvári".1'
Ennek a nevezetes embernek, Keserűi Dajka Jánosnak, életefo-lyáséról - bizony - Bod Péter is mindössze csak annyit tud, hogy
"Magyarországról Váradi Papságból hozatta volt Bethlen Gábor Fe-jedelem maga mellé Udvari Papságra, Keserűi Dajka Jánost.Jelen is volt mint'Udvari Pap a* Fejedelemmel, Móldovai és más Táborozása-iban; mind addig, mig osztán Sz. András-Savának 18-dik Napján, 1618-dik Esztendőben Erdélyi Réformátus Püspökségre választatott : melly hivatalt XV. Esztendőknek el-folyások alatt, nagy
serény-séggel és ahoz illendő keményserény-séggel és vigyázással viselt."2' Nem ismételve meg a Bod Péter óta összegyűjtött adatokat, csak egynehány kevésbbé ismert körülményt sorolok fel, amelyek valamennyire kiegészítik még mindég eléggé ismeretlen életét.
Molnár Albert naplóját olvasva,ott vagyunk Bethlen Gábor ud-vari papjának: a derék Rettegi Jánosnak Fogarason Február l4-én
(illetőleg 24-én) bekövetkezett halálánál és február 21-én (azaz március 3-án) Fehérváron történt temetésén.-" Öt nap multával Molnár visszatér Magyarországba s Váradon, a kapcsolt részek leg-nagyobb református városában, ismét felkeresheti a papokat s
(illetőleg 24-én) bekövetkezett halálánál és február 21-én (azaz március 3-án) Fehérváron történt temetésén.-" Öt nap multával Molnár visszatér Magyarországba s Váradon, a kapcsolt részek leg-nagyobb református városában, ismét felkeresheti a papokat s