VAS V Á R R Ó L .
In n en Usubuu, Zolouku atyja, és Eusee, U rkun atyja, m eg
fordulván, V a sv á rt vevék be, s a lakosok fiait túszokul szedék.
In n e n pedig a B olotun folyó m ellett lovagolva T hyonhoz*
ju tá n a k , és a n ép e k et m eghódítván, tizenegyed n ap Bezprém v áráb a béju tán ak . A kkor U subuu és Eusee tan ác so t tartv án , k ö v eteik et különféle aján d ék o k k al s a lako so k n ak túszokul v e tt fiaival Á rpád v ezérnek átküldék, hogy m iképen adott n ek ik isten győzedelm et, s a róm aiak Bezprém v á rá t oda h agyva s előttök futásn ak eredve m ik én t ú sztatták á t lopva a Loponsu vizét. K öveteik pedig Á rpád vezért a turobagi**
erdő-Tihany. — ** Torbágy.
53
ben á rp ád o san * sétálg a tv a ta lá lá k és őt U subuu és Eusee részéről különféle aján d é k o k k al üdvözlék, s a lakosok zálogba v e te tt fiait a v ezérnek bem u taták . Á rpád vezér pedig ezt hallván, a szokottnál jo b b a n m egörüle, és E czilburguba ism ét visszatérvén, n ag y lak o m át ta rta , s az ö rö m h írt hozó k ö v etek n ek n ag y aján d é k o k at ada.
L. FEJEZET.
P A N N Ó N I A F Ö L D Ú L Á S Á R Ó L .
A kkor Á rpád vezér és nem esei a sereg h arm a d részével E czilburguból m egindulván, tá b o rt ü tén ek S óskút m ezeje m el
lett, s innen ellovagolva B odoktu hegyéig ju tá n a k . S Á rpád vezér k e le t felé E leudunek, Zobolsu atyján ak , n ag y erd ő t ada, m ely et m ost V értesn ek neveznek a n ém etek n ek itt elh án y t v értjeiről. Ezen erdő aljáb an a F e rte u m ocsár m ellett Sak, Zobolsu unokája, sok idő m úlva v á ra t épített. De h a g y já n ! Á rpád vezér és nem esei így m envén, táb o rb a száliának Szent- M árton hegye m ellett, és S zabaria forrásából m ind ők, m ind f
b a rm a ik ivának, és a h eg y re fölm envén s P an n ó n ia iö ld jé n ek szépségét látván, fölötte örvendének. S innen m egindulván a
R ábáig, és R abuczeáig** ju tá n a k , a szlávok és p an noniabeliek í
nép eit és országait d ú lák s tarto m án y a ik a t elfoglalák. De a m u ram ellék i k a ra n tá n o k h atárszéleit is g y ak o r becsapásaikkal m egrohanák, kik közzül sok ezer em b ert k a rd élére h á n y á nak, ő rh ely eik et fölforgaták és ta rto m á n y a ik a t bírák, s m ind a m ai napig is, az Ú r segélyével, h atalm asa n és békésen m a ra d é k u k bírja. A kkor U subuu és Eusee, U rk u n atyja, egész seregökkel épségben s egészségben n ag y diadallal
visszatéré-* Az eredetiben : arpalice. Szabó István (Századok 1890. 367. 1.) e szót a mytholog'iai H a rp a lice királyleány nevev^úhozza összeköttetésbe. — ** Ráb- eza vize.
n ek Á rpád v e z é rh e z ; m e rt Isten, k in ek irg alm a já r v ala előt- tök, á ta d ta ellenségeiket Á rpád v ezérnek és vitézeinek, s k e zeik által a n ép ek m űveit m egszerezték. H o lo tt m időn m eg
g y ö k eresedtek és m ajd m inden közelebb lévő országokat m eghódítottak, v isszatérének a D una m ellett az erdő felé, vad ászat okáért, és a v itézek et sajátjaik b a elbocsátván, a vezér és nem esei azon erdőben m a ra d á n a k tíz napig, s onnan m én én ek A thila k irály v áro sáb a s szállának alá Sepel szige
tébe, a hol a vezér neje és m ás nem esek nejei voltának.
S azon esztendőben nem zé Á rpád vezér Z ulta nevezetű fiát, s lön n ag y öröm a m ag y aro k között, s a vezér és nem esei igen sok napig n ag y la k o m á k a t tá rtn a k vala, és ifjaik a vezér és nem eseinek színe elő tt játszad o zn ak vala, m ik én t a ju h o k b á rá n y ai a kosok előtt. N éh án y n ap m ú lv a Á rpád vezér és n em e
sei közértelem m el sereget k ő id én ek M enum orout bihori vezér ellen, m ely seregnek fejeivé és vezéreivé te tté k U subuut és V eleket, k ik a szigetből m egindulván, a hom okon átlo v ag lán ak s a Tisza vizén a beuldui rév en áthajózának. S innen lovagolva a K ouroug vize m ellett szállának táb o rb a. É s a székelyek, kik előbb A thila k irá ly népei voltak, m eghallván U subuu hírét, m in d n y ájan békességesen elébe m énének, és fiaikat különféle aján d é k o k k al ö n k én y t túszokul adák, s U subuu serege elő tt az első sorban k ezdének M enum orout ellen harczolni. S a szé
kely ek fiait m in d já rt átk ü ld ék Á rpád vezérnek, s m agok, élő
kön a székelyekkel, M enum orout ellen kezdének lovagolni, a K ris* vizét a S zarvas-hegynél átusztaták, s innen ello v ag o l
ván, a T ekereu folyó m ellett szállának táborba.
Körös.
55
M E N U M O R O U T V E Z É R R Ő L .
Mikor ezt h a llo tta M enum orout, hogy U subuu és V elek, Á rpád vezér legnem esebb vitézei, a székelyek vezetése m e lle tt erős sereggel ellene jö n n ek , k elletén él jo b b a n m egijede és ellenök jö n n i nem b átorkodék, m ivelhogy h a llo tta vala, hogy Á rpád vezér és vitézei erősebbek a hábo rú b an , és hogy a ró m aiak a t P annóniából kiűzték, és a m u ram ellék i k a ra n té n o k h a tá ra it földúlták, és sok ezer em b ert k a rd é lre hán y tak , P an n ó n ia földjét elfoglalták s ellenségeik szinök elől m eg
futam odtak. A kkor M enum orout vezér vitézeinek sokaságát B ihor v á ráb an hagyván, m ag a feleségével és leán y áv al szinök elől m egfutam odván, az Igfon erdejében kezde lakozni. U subuu és V elük s egész seregök vigan k ezdének B íbor v ára ellen lovagolni és táb o rb a szállának a Jouzqs folyó m ellett. H a rm ad n ap pedig a sereg et elrendezvén, B elland v á ra alá kiszállának, v alam in t m ás felől a különféle nem zetekből összegyülekezett vitézek U subuu és vitézei ellen harczolni kezdének. A széke
ly e k és m ag y aro k sok em b ert agyon nyilazának, U subuu és V elük k ézíjaikkal százhuszonöt k a to n á t m egölének, és folyt a harcz köztök tizen k ét napig, és U subuu vitézei közzűl húsz m ag y ar és tizenöt székely esett el. T izenharm ad nap pedig, m időn a m ag y aro k és székelyek a v á r á rk a it betöltötték, és h ágcsókat a k a rá n a k a falhoz rakni, M enum orout vezér vitézei látv án a m ag y aro k m erészségét, k érleln i kezdék a seregnek ezt a k é t vezérét, és a v á ra t kinyitván, m ezítláb könyörögve jö v én ek U subuu és V elek színe elé, k ik et U subuu és V elek őrizetbe tétetvén, m agok B ihor v áráb a bém enének s azon k a to n á k sok ja v a it o tt találák . Midőn ezt M enum orout a m eg
futam o d o tt h írm ondóktól m eghallotta, ro p p a n t félelem be esett, s kö v eteit különféle ajándékokkal U subuuhoz és V elekhez
J
LI. FEJEZET.
zérhez m enni bocsássák, kik neki h írű i v ig y é k : hogy Menu- m orout, ki Á rpád vezérnek előbb követei által b u lg ár szívvel kevélyen izenve azt m o n d ta vala, hogy egy m aro k földet sem fog neki adni, m ost legyőzetve és leb o rú lv a ugyanazon köve
tei által egész országát Á rpádnak, s fiának Z u ltának tulajdon leán y á t adni nem kételkednék. A kkor U subuu és V elek dicsé
ré k szándékát és követeivel h írm o n d ó k at kőidének, k ik u ro k a t Á rpád v ezért a béke v ég e tt kérjék. K ik m időn Sepel szigetbe b ém entek és Á rpád vezért üdvözölték, m ásodnap a köv etek M enum orout izenetét elm ondák. Á rpád vezér pedig, nem esei
vel tan ácso t tartv a , M enum orout' izenetét m egkedvelő és di
cséré, és m időn M enum orout leán y á t m ár u gyanoly k o rú n a k h a llo tta m in t fia Zulta, M enum orout k érelm ét halasztani nem akará, s leán y á t Z ulta nejévé fogadá a neki ig é rt országgal együtt. S k ö v etek e t k ü ldvén U subuuhoz és V elukhez, m eg
parancsold, hogy lak o d alm at ta rtv a M enum oroutnak leán y át fiának Z u ltán ak vegyék feleségűi, és a lakosok túszokká te tt fiait hozzák m agokkal, s M enum orout vezérnek adják át B ihor várát.