EMBERNEM SZÁRMAZÁSA E M á S Z T É S A D Ó 3 0 1 nevelő, kinek a' gyermek mini a' tiszta emberiségtől már valamennyit-*
elidegenült egy mi áltadatik, a' képzés rövid időszakában még kevesbbá lesz k é p e s , a m a ' korábbi benyomásokat mind eltörleni 's a1 tiszta em-bérré nevelés ideaját rajta létesíteni. E' mellett ama' külső környezetek, mellyeket igen ritkán lehet a' nevelő ideája szerént i n t é z n i , folytatják a' gyermekre zavarólag munkáló hatásokat, 's ez inkább fogan mint az os
kola szellemi hatása. Az oskolától is többet kivannak emberképzésnéí;
neki a' szülék akaratja és status czéljaihoz képest kell nevendékit bizo
nyos polgári viszonyokra képzeni 's korán a' társaság szokásban lévő for«
maságira szoktatni. Minden fenálló képzésinté/.etek ezen kivánatok sze
rént vaunak elintézve. A'annak tn Visoskolák , lovagoskolak , kcresked "os
kolák ' s a t . ; de egyenesen emberképző intézeteket még egy status sem ala
pított. A' házi nevelés sem tehet e' részben többet a' nyilvánosnál. Azon időpont, hol az ember közönségesen minden ereji szabad használásához:
és neme méltóságának teljes birtokába j u t , tol fekszik minden paedago-gusi hatások körén. A1 sokalaku é l e t , a' nyomor, a' kötelesség és becsü
let ö s z t ö n e , másokkal zsurlódus, valamint az individuum erkölcsi érzel
mének és elveinek ereje végzik el elébb vagy u t ó b b , mit á' nevelés m i -vészet csak költhet 's útnak indíthat. Épen a z é r t kell ezen mi-vészetnek, akarmelly k a r b e l i , akarmelly jövendő rendeltetésű gyermekekkel legyen d o l g a , fenyiték, szoktatás és o k t a t á s , valamint eleven példa által i s , a' t i s z t a e m b e r i kifejtésére törekednie ' s m i n d e n t , a ' m i ennek útjában áll, elhárítani 's kárfalanná tenni , h o g y , mig a' statusnak polgárokat 's a' munkás élet különbféle viszonyainak hiv dolgozókat nevel , az emberi
séget segélyre kész felebarátoktól, a1 mennyet istenhez hasonló lelkektől meg ne fossza.
K l I I I K I t V E S I 8 Z Á R M A Z A S A 1. S Z Á R M A Z Á s A AB E M R H R
-KEHNEK.
• K H H O S Í O , 1 . H U M A N I T Á S * E M R R Y O , I . F n t T U ü ,
E M R r, E r , I. A P s t s.
E M E N D A C A P I T I S , J . P E J V X Í . T S A ' O . E í l E N D A r . / N O V A K , 1 . N í í l i W Á t i T S A * G .
E M É S Z T K R A D Ó , olly a d ó , melly a z éldeletre vagy használatra vettetik. Ezen adó nálunk csak annyiban ran m e g , a' mennyiben az él-delet 's használat tárgyai külföldről , hol már annak alája vettetének, h o zatnak be hozzánk. De annyival nagyobb divatban van Európa egyéb t a r tományaiban , noha igen különböző formában 's ahhoz k é p e s t , a' mint az adózás tárgyai elkerülhetetlen vagy elkerülhető szükségekhez t a r t o z nak , foganattal is nagyon különbözővel. Két főosztályja van az emész
t é s a d ó n a k , egyenes és egyenetlen. Egyenesnek az n e v e z t e t i k , melly közvetetten a' használótól s z e d e t i k ; illyen adó alá főkép olly an javak il
lenek, mellyek hosszab ideig tartanak elhasználtatásokig, mint p. o. h á z , z s e b ó r a , drága k ő , arany és ezüst k é s z ü l e t , l ó , kocsi. Az egyenetlen sdók csak közvetve szedetnek a' használóktól ; a' status rendszerént az adó alá tartozó éldeleti tárgynál* nem vevőjéhez vagy emésztőjéhez , ha
nem eladójához tartja m a g á t , 's erre bizza a' költséget a' vásárlók által megtéríttetni. Az egyenetlen emésztésadók közt főhelyet foglal az a c -c i s a és a' v Á M (1. e.). Az a-c-cisa főképen élelmi szerekre v e t t e t i k , 's vagy általányos , melly alá az emésztés minden tárgyai esnek, vagy kü
lönös, melly az emésztésnek csak némelly tárgyaitól fizettetik. Az utóbbi Szászországban / i e s e név alatt már a' leipzigi országgyűlésen 1438 behozatott, 's a' grimmain 1440 megszaporitattatott ; hanem az á l . talányos accise Francziaországban fejtetett ki tökéletesen, 's onnét ment által Hollandba, kevéssel a' köztársaság felállása u t á n , továbbá a1 branden
burgi statusokba Nagy Fridrik Wilhelm választó fejedelem alatt 1635, Szászországba pedig a' 18 század elején. Az egyenetlen emésztésadók szintolly gyakran magasztaltattak mint kárhoztattak. JVIagasztalóji
eze-3 0 2 E M E T I C A EMIGRÁNSOK
k e t hozzák fel m e l l e t t e : I) a' fizető alig veszi e'szre, mert az adózás alá «ső t á r g y árával együtt fizeti m e g ; 2) kinek kinek saját tetszésétől függ ezen adóhoz s o k a t , k e v e s e t , vagy épen semmit sem adni; 3) akkor fizeti ezt k i k i , mikor legjobban ke'pes; 4) sokat vehet ugyan el az em
b e r jövedelméből, de tőkepénzéből semmit; 5) a' beszedésnél soha sincs-h á t r a m a r a d á s . — Más oldalról ellenben ezeket sincs-h a l l a n i : 1) ezen adó be
szedése a' nemzetre nézve legköltségesebb, főkép a' tiszteknek tőle alig elváiasztatható megvesztegettetése m i a t t ; 2) az erkölcsiség szenved álta
l a , mert olly ingerlő a' csalás n y e r e s é g e , hogy annak kivihetésére min
den fortély elővétetik; ez a' fortély yedig könnyen lopásba mei.it által;
3) a' beszedés formája gyakran olly alkalmatlan, hogv általa még becsü
letes statuspolgárok is elhagyják magokat az adó kikerüléseié cs.ibit-t a cs.ibit-t n i ; 4) ha az élecs.ibit-t legelső szükségeire v e cs.ibit-t cs.ibit-t e cs.ibit-t i k , könnyen' cs.ibit-terhes lehecs.ibit-t a' polgárok szegényebb osztályának. Az adózás ezen nemét általányosan véve feltételetlenül sem ajánlani sem kárhoztatni nem lehet, hanem e ' r é s z ben minden csak a ' s t a t u s helyezetétől 's viszonyaitól függ, inellyekbeu az adót behozni szükséges. Kendszerént nem szülend az káros kövftke-ssést, valamig egy részről a' szegényebb osztálynak az élet első szüksé
gei megszerzését meg nem n e h é z i t i , 's más részről beszeietése olly böl
csen van elintézve, hogy általa a' kereseti szorgalom és személyes sza
badság el nem n y o m a t i k , melly u t ó b b i , ha nehéz i s , még sem lehetet
len. Ha mérséklett az adó , könnyen egyesül az áru á r á v a l , megfizetése nem könnyen okoz nehézségeket, 's kikerülése nem bir elég ingerrel, hogy miatta valaki a' büntetés veszélyének kitehetné m a g á t ; de ha njgy, m á r akkor szembe t ű n i k , az e m é s z t ő , elijedvén a' drága á r t ó l , nem v e s z , a' kereskedőnek pedig van érdeke az adót kikerülni; az emésztés kevesedése kevesiti egyszersmind a' status jövedelmét i s , a1 csalás gátlá
sának szüksége ellenben neveli a' beszedés költségeit; 's igy a' statusnak ezen utón szerzett jövedelme sem azon summával, mellyet az adózók fizetnek, sem ezeknek kénytelen szükölködésével nem áll idomzatban. A' volna t e h á t a1 regula : az emésztésadó elkerülhető szükségekre vettessék, elkerülhetetlenekre p e d i g , millyen p. o. a' k e n y é r , csak a k k o r , ha felte
h e t n i , hogy az országban minden munkás szerezhet a n n y i t , hogy az emésztésadó miatt nem lesz kénytelen az élet első szükségeire nézve magát 's famíliáját megszplitni. Megjegyzésre m é l t ó , . h o g y Nagy-Britan
n i á b a n , hol a' status iszonyú költségének legnagyobb része egyenetlen emésztésadó által fedeztetik, az élet első szükségei, nevezetesen a1 ga
bona és h u s , minden adótól m e n t e k ; a' miből méltán következtethetni, hogy az illyen t á r g y a k adó alá vetése még olly tartományokban is aggo
d a l m a s , hol felette nagy summákat kell illy adóval beszerezni. Is. Q.
E l E I I C l , I. H X V T A T Ó K.
E M I G R Á N S O K (émigrés, kivándorlottak). A* történet ugyan több példá
k a t mutat, hogy valamelly országnak számos lakosai, vallásbeli üldöztetés miatt, mint a1 Hugonották Francziaországban (jelesen a' 17. száz.), és a1 Pro
testánsok Salzburgban (1732) , vagy más okok miatt hnzájokat elhagyni kénytelenittettek : de e' név alatt előkelőleg azon kivándorlottakat szokás é r t e n i , kik a' polgári zendülés első éveiben költöztek ki Francziaország-ból. Mind az nj rend ellenségei, mind a1 politicai üldözés áldozatjaielhagyák ekkor h o n j o k a t , 's a' szomszéd tartományokban kérésének menedéket, némellyek vagyonjaik megmentett maradványival , mások minden segede
lem nélkül. Férjfiak és a s s z o n y o k , gyermekek és öregek , papok és ne
mesek , egy gzintolly t a r k a , mint egyenetlen keveréket formálának. Leg
többen azon reménnyel illantak el, hogy a' rend helyreálltával, hazájokba rövid időn v i s s z a t é r h e t n e k , '» a z é r t elejénte csak a' határos tartomá
nyokban maradának. Közöttük a' legnagyobb megromlottságot a' legneg mesebb önmegtagadás mellett lehete t a l á l n i ; főházakból származott 's egy finnyás élet minden kényeihez szokott s z e m é l y e k , elszánva, 's mél
tósággal türék s z ü k s é g e i k e t , s ő t csekély keresésmódokhoz is nyulának.
EM1R E M L É K E Z E T G Y A K O R L A T 3 0 3 Igazságtalanul mondták semmirevalóknak és pulyáknak m i n d a z o k a t , kik
hazájokat a' veszel}' ideje'n önsorsára h a g y t á k . Hol gonoszság uralko
d i k , 's vétek az e r é n y : ott a1 jobb érzésűnek nincs mit reménylni.
Azonban nem lehet t a g a d n i , hogy az első kivándorlottak nagyobb része elpuhult 's minden erőltetéstől és munkásságtól elszokott emberekből ál
l o t t , kik erkölcstelen viseletekkel csak hamar mindazok i r á n t , kik emi
gráns nevet h o r d t a k , kegytelen előítéletet gerjesztenek. É s e z , d e még inkább azon aggodalom, nehogy Francziaország bosszúra i n g e r e l t e s -s*!k , vala o k a , hogy a' kivándorlottak maradása sok országokban egé
szen megtiltatott, másokban pedig csak bizonyos korlátok közt engedte
t e t t meg. A' kivándorlottak f e j e i , C o n d é , Provence és Artois királyi herczegek v a l á n a k , kik közül az első a' szökevények n a g y részét a z é r t egy esi t é , hogy Németországban a' szövetséges seregekkel együtt mun-kálódhassék a' régi rend visszaállítására. Koblenzben egy tulajdon t ö r vényszék alkottatott , melly az ngy nevezett külső Francziaország t ö r v é nyes dolgait Ítélte. De Dumonrieznek Német-Alföldre 's Hollandba n y o mulása tél középen a' legsiralmasabb állapotban üzé őket el e' t a r t o m á nyokból 's számokat Francziaország r e t t e n e t r e n d s z e r e , ugy a' lyoni és tiiiloni véres esetek naponként szaporiták. Condé serege végre orosz zsoldba szegődött 's az o r o s z - a u s t r i a i táborozásban 17ÜS) eloszlott. Mi
dőn NapoleOn uralkodásra l é p e t t , minden kivándorlottak •— keveset ki
véve — engedelmet nyertek a' h a z a t é r é s r e , de ezt t ö b b e n , kik már kül
földön megtelepedtek, nem használták. XVIII. Lajos polgári alkotmányá
nak világos meghatározása ugyan azt t a r t á , hogy a' kiköltözötteknek elébbi jószágaik visszakivánására jusok ne l e g y e n , de ez még sem t a r -tóziatá őket a' kárpótlás követelésétől, mi g j a k r a n a' köz csend zavará
sára adott okot. Innen a' kamarák 1825 a' kivándorlottak eladott jószá
g a i é r t , Viliéle j a v a l a t j á r a , kamatokban 1000 mill. fr. tőkét engedének
nekik. X E M I K ( a z a z , n e m e s , fejedelmi), becsülelczim, mellyet a ' Törökök
azoknak adnak, kik származásokat Mohammedtől 's l e á n y á t ó l , Fatimától, hozzák le. Emirek 1) A r a b i á b a n , hol a' kóborló csapatok vagy Beduinok vezéri, de eredetek k é t s é g e s , és 2) Törökországban t a l á l t a t n a k . Az emirek örökös nemesek, megkülönböztetésül vizzöJd szinü (mellyet t a r t o l t , ni nt v é l i k , Mohammed legszebbnek) t u r b á n t viselnek, bizonyos szabadságokkal b i r n a k , mindazáltal a' hivatalokhoz csak annyi jusok v a n , mint akarmellyik Töröknek 's nagyobbára súlyos szegénységben é l n e k , mivel restek 's rendetlen életűek. — Az emir szó bizonyos hiva
talok és foglalatosságok mellé is t é t e t i k , p. o. Emir H a d s i , szarándokok
vezetője. L—a.
E M I, E K E Z E T E S S É O E K , 1. M E M O 1 R 0 K.
E w r , I Í K K Z E T G Y A K O R L A T alatt altaljában a ' léleknek olly czélu működését értjük , melly által az képessé tétetik egész gondolatsort (szó
beli vagy irott előadás után) felfogni 's jövendő használattá hiven fentar-tani. Ézt a' köz életben memorisálásnak vagy könyv nélkül tanulásnak nevezik, minthogy a' gyakorló az igy megtanultat könyvét félre t é v e , puszta emlékezetből (de memória') szokta előadni. Nagy lévén az élet
ben és tudományban az olly emlékezetnek b e c s e , melly könnyen és ha
mar fog, sokat és soká t a r t , hiven és kellőkor adja a' tanultat vissza:
t e r m é s z e t e s , hogy a' gyakorlás és ennek m ó d j a , melly által emelhetni egyedül emlékezetünk erejét illy magas fokra , a' tanításnak és nevelés
nek nem legkisebb gondu á g a , a' g y e r m e k i , mig fejlődő korban k i v á l t , minthogy e' tehetség a' testszerkezettel igen közel és szoros egy-beköttetésben áll. Főszabásul kell az emlékgyakorlatoknál venni a z t , hogy azokban a1 rövidről h o s s z a b b r a , könnyűről n e h e z e b b r e , egyszerű
ről bonyoltabbra fokonként haladás megtartassék. Vannak azután segéd
rendszabások , mellyek a' haladást szerfelett könyitik és gyarapítják.
Némellyek ezek közül egyszerűk vagy t e r m é s z e t i e k , mások m e s t e r k é l -i
3 0 4 E M L É K E Z Ő T E H E T S É G EMLÉK J E L
tek. Amazok a' következő elveken 's tapasztalatokon nyugszanak: a) m i v e l , a1 mit értünk, könyebben tapad e m i é h e z e t ü n k b e , mint a* mit nem e r t ü n k : igyekezzünk a z t , a1 mit meg akarunk t a r l a n i , elébb megérteni, vagy a z z a l , a' kit g y a k o r l u n k , megértetni, b) Minthogy a z , a' mi lassan és gyakran vonul él elménk e l ő t t , abba könnyebben betapad, a' megtanulandó darabot lassan és többször kell elolvasni, c) A' mit két érzék (itt szem és fül) visz egyszersmind a'; l é l e k h e z , szinte mélyebben hat ebbe : következőleg jó a' megtartandó darabot fen szóval olvasni 'a irva lemásolni. </) T a p a s z t a l t d o l o g , hogy a1 dalmadarak leghamarabb megtanulják az előttök reggel vagy estve sipoltukat: igy az embar is könnyebben tanul (memorisál) e s t v e , lefekte e l ő t t , midőn már semmi uj kép nem ü/.i el az utóbb telfogottakat, és J é g g e l , midőn még az el
me nj ötletek által b á g y a s z t v a , elfogva n i n c s ; következéskép igen hasz
nos ez emiitett időkben fogni az e i u l é k g y a k o r l a t h o z , vagy legalább a' már gyakorlotíon ujolag áltmenni. e) A' helynek , mellyen a" megtanu
landó szók és sorok a könyvben á l l a n a k , megjegyzése is igen jó segéd-szer a' visszaemlékezés könnyebbitésére, A' mesterkéltebb segédsze
rekről 1. MNKMONICA;
E M I . É K E Z Ő T E H E T S É G , a ' léleknek tehetsége é s készsége, a z az előtti gondolatokat megtartani és magában s/.abad kéj szerént megiiji-tani. Előre felteszi a' megtartandók felfogását. Valamit hamar felfogni, valamire könnyen eszmélni és azt sokáig m e g t a r t a n i , olly tökélyei a' lé
leknek , mellyek r i t k á n találtatnak együtt. A' felfogás tekintetében az emlékező tehetség gyors vagy lassít, az eszmélés tekintetében hiv vagy h i v t e l e n , könnyű vagy n e h é z , a' megtartás tekintetében perftg erős vagy g y e n g e , nagy vagy k i c s i n y , a1 szerént, a1 mint több vagy kevesebb elő
terjesztéseket hosszabb vagy .rövidebb ideig megtart. Az emlékező tehet
ség minemüsége igen nagyon függ a1 goldolkozás és figyelmezés módjá
t ó l , mellyel valaki azon tárgyak iránt v a n , a' mellyeket az emlékezete-hetségbe fel kell fogni. Megkülönböztetik a' szóbeli emlékező tehetsé
g e t , melly a' mechanicus könyvnélkültanulásra mutat és a' léleknek semmi különös munkájába nem k e r ü l , a' dologbeli emlékező tehetségtől, mellyhez itélő tehetség és igy önmunkás lélek kívántatik. Rendkívül való emlékező tehetségbeli ajándék teszi a' tudós e m b e r t , elmélkedés a' lelkes e m b e r t , a' philosophust. Az e m l é k e z ő t e h e t s é g ellenkezője a' fe
l e d é k e n y s é g , midőn a' f ő , bár mennyiszer megtöltetik i s , ismét üressé lesz. Ez a' gonosz néha az ember hibája nélkül t ö r t é n i k , mint az öreg e m e r e k n é l , de gyakran a' l e r o n t ó , kivált ifjúi kicsapongások , az elszó-TÓdás megszokása vagy a' gyakorlás fogyatkozása által is okoztatik. A. fi. S.
E M i. E K j K t,-nek mondjuk tágasb értelemben mind azon mivet, m e l l y , mint a' múlt idő j e l e , készítése idejére vagy valamelly neve
zetes esetre és személyre emlékeztet. A' régiség emlékei lehetnek írá
s o k , szép mivek és kézmivek, mert reánk nézve Homeros költeménye szinte ngy emléke saját idejének, valamint a' Pantheon vagy valamelly Pompejiban felásott házi bútor. Ezen emlékek mind fontosak, mennyire a' régiség áltáljában minden embert érdekel. Erkölcsünk , miveltségünk és felvilágosodásunk azokéból sarjadzott, kik e' földön előttünk futak pályájokat. Egy szent kötelék fiizi öszve korunkat az élővilággal ; 's e z é r t olly becsesek előttünk a' régiség emlékei. Visszavezetnek ezek bennünket a/, élővilágba 's erkölcseit, szokásait, polgári szerződéseit 's egész életmódját eleven színekkel szemünk elejébe rajzolják. Szorosb értelemben emlék által csak a1 műemléket értjük. Ez vagy csak azért becsiíltetik, hogy tulajdon értelemben e m l é k , azaz-, bizonyos személy vagy eset emlékezetét fentartani segéli; vagy e' mellett belső becse is van , inert mint szép mii, minden tekintet nélkül, m a g á é i t tetszik. Leg-szörösb értelemben emléknek mondjuk az épités és képfaragás miveir, mellyek híres személyek vagy esetek emlékezetét Örökítik. Csak ezek
r ő l van itt s i ó . Majd nyilvános h e l y e k e t , kerteket 'st. ef. ékesítenek,
EMLÉKJEÍ. £ 305
és ezek t ö b b n y i r e esetek emlékei; majd személyek emléket r a g y tfszteletemiékek. E z ' utolsók közé számláltatnak a'gyászemlékek.5 és s í r h a l -mok , mellyek magányosan és vágytalanul állnak azon csendes h e l y e k e n , hova szeretteink drága hamvait takarítottuk. Minden." korholj *s minden nemzetnél találtatnak illyenek a' mivészség durva kezdetétől fogva szinte teljes tökéletességéig. Az esmértek közt legrégiebbek Egyiptom obe-liscusai 's p y r a m i s a i , és ezek után talán azonnal a' persa királyok sir-halmai j mellyeket Persepolis omladékai közt bámulunk. Tiszteletre k é n y szerit ezeji emlékek szörnyű nagysága és fenséges egyszerűsége. Talán e' k é t pontban a1 görög mivek sem érték el őket , holott ezeknek a' s z é p ség kizáró'tulajdonjok. Nehezen volt valahol annyi e m l é k , mint Görög
országban , melly a' csatában és innepi játékban győzött fijainak szinte, mint egyéb nagyérdemű p o l g á r a i n a k , emléket e m e l t , de gyakran méltat
lanokra is pazarolta azt. A' csatában győztesek szobrokat 's diadali j e leket n y e r t e k , az innepi j á t é k o k hősei pedig szobrokat és emlékoszlopo
kat. A' corinthusi;,földszorosnál állottak Neptunus temploma mellett az isthmusi Altis szent berekben Olympia mellett az Jolympiai játékokban győzők szobrai. A' diadali jelek számtalanok Voltak. Tiszteletemlék g y a n á n t sokszor, formára és pompára nézve nagyon különböző , épülete
ket is emeltek. í g y álliták Athénében a1 choragusi emlékeket azok tisz
t e l e t é r e , kik mint choragusok , a' drámai és muzsikai játékokban győz
t e k . Szokás szerént ezen játékoknál Athénében a1 tiz polgári osztály mindenike egy chorágust v á l a s z t o t t , ki önköltségén a1 j á t é k o t elrendel
te, 's a r r a felügyelt. Kiki törekedett ebben felmulni a' m á s i k a t ; ki va
lamennyit meggyőzte , jutalomul e g y , rendszerént híres niivés.i készítette érez tripost (lábast) kapott 's általa egész nemzetségére díszt á r a s z t o t t . Ezen jutalom nyilván felállíttatott vagy kisded épületre vagy egyes osz
l o p r a , mellynek felirása megenilité a' chorágust 's a' játék idejét. Illy emlékeknek Athénében saját utszájok volt, »'• Tripodes. Némellyek szinte máig fenmaradtak. Legpompásabb 's legtöbby ékesitéssel díszes volt köztök l.ysicrates choragnsi e m l é k e , mellyet rendszerént Diogenes lámpásának neveznek; ezután T h r a s y l l n s é és T b r a s y c l e s é 's n é h á n y szo
brok. A' R o m a i a k , hogy a' Görögökkel mivészségre nézve vetekedni k e z d e t t e k , a' tiszteletemiékek állításában sem maradiak hátra. Ezek egy n e m e , a1 D H D A I . I I V ( l - e . ) , egészen sajátjok. A'tiszteietemlékeknél mind Görögországban mind Romában kétség kivül régiebbek a' s í r h a l m o k , de mellyek természetesen csak későbben jeleskedhettek mint szép mivek.
Kétfélék voltak, vagy azon helyen emelt e m l é k e k , hova az elhunytak hamvai t a k a r í t t a t t a k , tulajdon (irhalmok , vagy tetszés szerént válasz
tott helyen állítottak a' nélkül , hogy a' holt hamvai is ott volnának, cenotaphiumok. Mindenik félét lehetett látni városokban , ezek környé
k é n ' s az országutak m e l l e t t , mellyek nem kis diszt veitek tőlök. A' durva kőneniet oszloppá v á l t o z t a t á k , azután kőalapra két kis oszlopot állítanak, ezeket szelemennel b e f e d e k , a1 közöttük m a r a d t üres h e l y e t pedig elhunytáig k é p e i v e l , felírásokkal 's eiiM-lt mivvel diszesiték. í g y az élesítést egyre szaporítván, lassanként temploiuforma kis-ded épülete
ket emeltek és a1 pompát legfőbb pontig űzték. Legjelesb illy emlék volt a1 Mausoleum (1. A R T K I H I S U ) . , melly után szinte máig minden pom
pás sírhalmot Mansoleumnak neveznek. Az ujabb Kuropa mind a' k é t féle emlékekkel b í r , de sokkal több gyász- mint tisztelstemSékke!, mint a' dolog természete is magával h o z z a , mert amazokat m a g á n y o s , ezeké*
pedig nyilvános érdeklés épiti. Tiszteletemlékeket kivált fővárosokban láthatni , mellyek közül soka* leirt és lerajzolt Sturm i^jtrehiteetoni-sche Reiseanmerkungen"'). Alkalmas gyűjteményt közlött Lnbersac az ő
„Discm/rn sur les monutyens pnblic, de tnnn les áges et de tous les peu-ples" czimü munkájában ( P a r i s 1776). F r a n c z i a o r s z á g sok illy emlé
keit lerajzollatá IViiJlin „Antiguités vatiónales,'' Mivészeit e' foglala
tosságra Francziaország a' felírások aoademiája által vezérlé. E g y é b
-3 0 6 E M L É K P É N Z E K E N
iránt különbféle formák közi válogaihat a' m i v é s z , csak'ezélirányosan válasszon. Egyszerűség illik a' magányos erényhez, nagyság, pompusság és méltóság a h h o z , melly egész nemzetnek vagy a' nemzet hősének tet
teit örökíti. A1 választott f o r m á v a l , melly az egyszerű emlékkőtől u' diadali ivig, az oszloptól a' c s a r n o k i g , sőt templomig is emelkedhetik, illő viszonyban álljon az ékesités. I t t a1 mivészek többnyire feleslegséí áltál hibáznak , meg nem gondolván, hogy a' felesleges gyengíti a1 ha
tást , holott azt gyarapítani akarták. II. I • EM L É K p É N Z E K , valamelly nevezetes történet vagy személy emlé
kéül vert pénzek. Ezen szokás felette r é g i , mert a' romai pénzek nagy része az emlékpénzek sorába tartozik. Az ujabb időbeliek többnyire néz-pénzek (_Schaumünzen), de vannak folyó néz-pénzek i s , mellyek nevezetes történetre vagy személyre emlékeztetnek. Vö. MEDA ILLÓK és
PKNZTUUO-HÁNV.
E^M L Ő S Á L L A T O K , S Z O P T A T Ó Á L L A T O K .
E M P H Y T K U S I S , ÍJ valamelly fekvő idegen jószágnak haszonbirto
ka, melly valakire javítás feltétele alatt, 's a' főbirlokmegesmerése végett évenként fizetendő adó (örök b é r , canon) mellett vagyon ruháztatva; 2) maga a' föld, melly illyen (emphyleulieatis) feltételek alatt használás végett valakinek e n g e d t e t i k ; 3) az ezen áltengedés és elfogadásról s/.óló egyezet. Az illyen jószág haszonbirtokosát emphyteutának hiják ; a' fő-birtokost pedig bérurnak. Az emphyteusis nem csak az utóbbi engedel-méből s z á r m a z i k , hanem elidösülés által is. Az első másra is áltruház-hatja a' haszonbirtokot; de e r r e a' törvénytudók helyes véleménye sze
l é n t mindig megkívántatik a1 főbirtokos megegyezése.
E M P Í R I A , 1 . T A P A S Z T A L Á S . E m p i r i s m t i s , azon gondolko-' z á s m ó d , melly a' tapasztalásnak hódol 's minden esmeretet erre épit. — E m . p i r i c u s vagy e m p i r i s t a I ) k i minden esmeretet tapasztaláson é p i t , 2) ki csupán a' tapasztalást k ö v e t i , p. o. a' gyógytudomán) ban, gazdaságban. Itt az empirista ellentételben áll a' rationalistával.
É s , Jgy nevezi kiki ö n m a g á t , és a' mi közTetetlen személyéhez t a r t o z i k , jelesül az ő szellemi m a g a m j á t , vagy az ő l e l k é t , melly a' maga saját kinyilatkoztatásaival és m u n k á l a t i v a l , mint a' belső érzék t á r g y a , a' t e s t t ő l , mint a' külső érzék tárgyától (melly ennyi
ben a ' n e m - é n h e z t a r t o z i k ) , különböző, de azzal a' legszorosabban egye
sülve van. Ez az é n , a' mennyiben a' maga individuális nyilatkozásai
ban és jeleneteiben ( a z a z , az előterjesztésnek, érzésnek és kívánásnak határozott állapotiban ) t e k i n t e t i k , a9 philosophusoktól empiiicus énnek n e v e z t e t i k , a' midőn megkülönböztetik azt az ugy nevezett transcenden-talis ( e g y e s észrevétel által meg nem esmérhető) é n t ő l , a z a z , a' lélek
től , mint a1 gondolatok tiszta és állandó subjectumától, félregondolván annak minden különös állapotjait és kinyilatkozásait. Kant oskolája az énnek előterjesztményét ugy t e k i n t i , mint az eszmélet tiszta munkássá
gának productumát és t á r g y á t , vagy mint az eszmélésnek eszméletét, melly önmagát a' maga munkásságában erősen megragadja. Fichte ezen előterjesztményt még feljebb igyekezék emelni é» az eszméleten tul menni , midőn amaz állítást megforditá, és az eszméletet az én produ-ctumának, magát az ént pedig (mellyet azután annyiban általányos vagy tiszta énnek nevezett) azon subjectumnak t e k i n t é , melly az eszméletet előhozza és constrnálja. A' t i s z t á é n — t a n i t á ő — általányos munkásság, melly maga magát felteszi (honnan az ő philosophiájának első alaptétele ez: én vagyok én, A = A ) , és magának egy nem-ént (objectumot) tesz el
lenébe. Ezen előterjesztésmód szerént maga az én nem t á r g y a az esz
méletnek (azaz , soha mint valamelly való v. reale nem j u t eszméletre), hanem utolsó alapja a n n a k , mellyből jő ki minden egyes empiricus cse
l e k v é s m ó d , sőt a' mellynek még az empiricus én is csak accidentiája (járulmánya), mind az pedig, valami az énen kirül r a n ,
productu-m a. . A. B. S.
ENCYCLOPAEDÍA ? 0 7 E N C Y c r . o P A K D i A , az Angoloknál cyklopaedia is. Ezen görögből
k é p z e t t , de a' Görögök előtt (kik helyette cyiívn^io; •xra.tZiia., xttifci* a Y.vy.'Ka, í-yxvxMet, fca^>ifieiTa.-t mondtak) ezen ö&zvetételuen eauierellen szn, eredetileg azon esmeietek és ügyességek körét jelenté, meliylie eg) sza-liacionszületettnek niiveltségét zára az ó világ (a' R maiak artes iibera-les-eí). Később ezen szó az életből a' tudományra vitetett á^tal s vála^
mint az emberi tudomány öszveleges megyéjének {encyclopaediu univer
zális), ngy egyes megyék [encyclopaedia particularis) öszvefüggő ált-nézete vele neveztetett. Azonban egyes tudományok encyclopaediai
zális), ngy egyes megyék [encyclopaedia particularis) öszvefüggő ált-nézete vele neveztetett. Azonban egyes tudományok encyclopaediai