E K B KT Ü K N K K neveztettek néhány napkeleti betiik a' persa ésj ba-byloni emlékeken, mivel a/.oknak jegyei inkább vagy kevesbbé ékform*
vonások öszveköttetéséből állának mindenféle irányzatokban. (Vfi „Die axsyrixffie Keiluchrift erlaulert und heruiugeg. von Dornie.*' (Wiesba-den 1820).
É K K S K N S Z ó r . Á s , legtágasb értelemben azon tehetség vagy mi-v é s z s é g , melly által helyesen és kellemetesen fejezzük ki magunkat, ü z e n tehetség, mennyire a' kötetlen beszéd minden nemeire kiterjed, kedvesenszólásnak is mondatik. Szoros értelemben az ékesenszolás olly inivészség, mellynél fogva élő szóval ( b e s z é d t a r t á s á l t a l ) mások aka
ratjára behathatni, azokban érzést és eltökélést gerjeszthetni. Amaz szép prosa áltáljában, ez olly p r o s a , mellynek főczélja mások akaratjának elhatározásában áll ; és tetőpontján, midőn beszédnttinek tekintetik, azon k é s z s é g , melly nyilvános beszédtartás által a1 hallgatók szivét bi
zonyos czélra elhatározza. Azonban az ékesenszolás, mivel külső czéí-ra t ö r e k s z i k , nem tiszta szép mivészség, mint a' k ö l t é s , de ehhez még is különbféleképen, kivált érzéki kifejezései által, kö/.elít. Az ékesen
szolás beose abban gyökerezik, hogy szükségesnek érezzük gondolatin
k a t másokkal közölni és többek akaratját egy czélra vezérelni. Az éke
senszolás birása egyszersmind nagy lelki erők b i r á s a , melly a ' s z ó n o k nak maga iránt bizodalmat, másokra behatást, sőt ezek felett bizonyos felsőséget szerez. Czéfjaira nézve becse is nagyobb vagy kisebb. Neki ugyan szinte ugy szabad az alsó mint a' felső vágyó tehetségre hatni, szinte ugy szabad a' boldogságra mint az erkölcsiségre ü g y e l n i ; mind
azáltal akaratjaira nézve az emberi lélek örök törvénye alatt á l l , melly a' boldogságot az erkölcsiség alá rendeli. K' szemponttól függ az éke
senszólás mivoltának és köívetetlen okozatjának meghatározása. íía t. i.
ebből induljanak meg az ékesenszólásról értekező,*, soha sem helyez
tették volna azt a' mások elhitetésére és altatására t ö r e k e d ő , pontosan kiszámolt mesterségben, mint a' régi í.toicusok. L. Cicero de orat 1.
1. c. 51—55, ujabban Kant. I. Kritik der Lrtheihkraft. 205. lap , vagy annak becsét és hathatósságát nem tartották volna c s e k é l y e b b n e k , mint a1 költését. Mert ámbár az ékesenszólással i s , mint egyéb jóval a' ter
mészetben, csnpa érzéki czélokra visszaélhetni, mindazáltal e' tévedés sem eredeti mivoltában, sem rendeltetésében nem gyokerez'k. Ujabb idő
ben az ékesenszólás egyházira és polgárira osztatik. Amaz közvetetie-iittl vallásos czélokra szolgál 's a' kereszténységben fejlett ki. Ez tár
gyait az ország nyilvános életéből veszi 's a'polgári élet bizonyos czéljai-iiak elérésére kivánt tettek eszközlését irányozza. Az ország élete p e dig belső vagy külső. Az első e' három főtárgyat foglalja magában, a' polgári alkotmányt, uralkodást és igazgatást, a' másik pedig az ország azon viszonyait, mellyek közte és a' külföld közt előjőnek. Kzen pol
gári ékesenszólást érdeklé a' régiek r h e t o r i c á j a , beszédjeik felosztása 's ezek részeinek meghatározása. Virágzott ez kivált a' régi köztár
saságokban, mellyek minden fontos dolgaikról nyilván tanácskoztak; de az ujabb nemzeteknél sokkal szűkebb körre van szorítva és az Angoltól, Francziáktól, Németektől országgyűlési tanácskozáskor t a r t o t t beszédek ínég nem érik el a' régi ékesenszolás remek miveit. Honfijainknak elég tágas pálya nyilik a ' p o l g á r i ékesenszólásra országgyűléseinken 's a' vár
megyei öszvejöveteleken, 's tagadhatatlan, hogy mindég vojtak , kik e' dicső utori ragyogtanak; de többnyire csak készületlenül és miveit lel^
kek erejéből szólalnak feles senki még mint iró , mint mivészi késziileüi iró, e' pályán meg nem jelent. B. [,.
É i u P r , Á S T Á K , d i s z p l á n t á k . í g y neveztetnek azon növénye-k, mellyek áltáljában színek, formájok, különösen virágjuk, gyümölcsök 'sat. különségei, kellemei vagy ritkaságok m i a t t , — idomjokat vagy a.' természetre h a g y v a , vagy bizonyos mesterséges formához szabva. — a' kertekben mjveltetnek. Hogy a' diszplánták valamelly helynek valódi
2 6 2 ÉK1 P L Á N T Á K
díszt a d j a n a k , nem elég azokat egyveleg e l ü l t e t n i , hanem ngy kell e l r e n d e l n i , olly földnemet kell tenyészhelyeknek v á l a s z t a n i , hogy a' n é zőt kellemesen lepjék m e g . élénkek m a r a d j a n a k , a' természet által ki
szabott növéshelyek utánaztassék ( a ' kertészség szabásai szerént).
Ezeknél fogva az egész növényország plántáji közül lehet diszplántákat választani. — Az e l ő d i e k {protophyta~) seregéből (1. I I . ) , a' gombák if-itngi') f moszatok (algae), zuzmók (lic/iene.i~), mohok (musci) a' vadont ékesítik. A' g y ö k e r e z e k (111.) közül a ' p á f r á n y o k (/Í/«'C«J ) a' keitek d í s z e i ; hazájok ezeknek jobbadán a' meleg é g h a j l a t , a' mér
sékelt kevesebbnek kedvez ; szeretik leginkább a' nedves sziklahasadéko
k a t , e r n y ő t , r o t h a d ó t ö r z s ö k ö k e t ; silányan nőnek a' verőfényes kőszá-lakon, omladékokon 's kőfalakon. Nagyságokat leveleik elágazását, gyen
g é d s é g é t , formáját t e k i n t v e , számtalan különbféleséget m u t a t n a k , mi cégett az ujabb időben lettek diszplántákká. Mivelések nem b a j o s , tar
tósságok hosszú. A' honiak egész gyökerestül ásóval vétetnek ki va
lón állásokból 's mesterséges sziklákra, kőfalakra, t ó c s á k , á r k o k , kutak mellé vagy reájok ültettetnek. A' meleg éghajlatiak a' többi plánták -.07,6 vagy cserepekbe ültetve a' hév h á z a k n a k adnak díszt. A' páfrá-jyok n e v e l é s e , változó formájok m i a t t , midőn öszvegöngyölödött lomb
okat kifejtik, egyszersmind gyönyöí-vetes leveleik alsó lapján termő
~nagyokat, meily több esztendők múlva is megtartja csirázó e r e j é t , íino-'iiul kiszitált e r d ő f ö l d b e , lapos cserepekbe kell v e t n i , hogy az nedves fliaradjou tépett m o h v a l , sőt üvegdarabokkal is b e t a k a r n i . Szabad iiltet-ményre h a s z n á l t a t n a k : ceterach officinarum, polypodium v u l g a r e , cam-iricuin, phego'pteris, d r i o p t e r i s , calcareum-, aspidium l o n c h i t i s , oreop-'eris , thelyptefis , rigidum , a c u l e a t u m , filix m a s , spinulosnm,
bulbife-•ilhi , fragiíc , íiiix í o e m i n a ; onoclea sensibilis, struthiopteris germanica, lUxsortis erispus , blechnum b o r e a l e , o c c i d e n t a l e , asplenium trichoma-i c s , v trichoma-i r trichoma-i d e , adtrichoma-ianthtrichoma-itrichoma-irn ntrichoma-igrum , scolopendrtrichoma-ium offtrichoma-ictrichoma-inarmn , ptertrichoma-is aqutrichoma-i- aquiiiia, adianthnin pedatum , woodsia ilvensis, osmunda regalis. T e n y é s z -lázukba való szép fajai ezen n e m e k n e k : acrostichum, hemionitis,
gymno-; i a m m a , notochlaena, p o l y p o d i u m , a s p i d i u m , blechnum, w o o d w a r d i a , loodia, a s p l e n i u m , a l l a n t o d i a , p t e r i s , a d i a n t h u m , c h e i l a n t e s , daval-ia, dicksondaval-ia, t o d e a , osmunda. Nevezetesek a' lomhjával övező lygodium
agy hydroglosum és a' c y a t h e a , mellynek fajai szarokat 20—30 lábnyi nagasra emelik 's ez által a' fiatal pálmákkal vetélkednek. A' tökéle
tesség legfőbb pontján állanak azon páfrányok , mellyek eredeti l o m b és szárképződéseket m e g t a r t v á n , gyümölcsrészeiket saját hajtásokban r e j tik el. Ide tartoznak a ' k e l e t - és nyugotindiai ságohozó cyeas és zárnia.—
A' h ü v e 1 y e z ő k (1 V.) hoznak tulajdonlag leveleket és virágokat; csirájuk
ban a' levelek e g y m á s r a fodródva találtatnak 's czövek gyanánt jőnek ki i' földből, mellynek színén azután leveleiket 's virágjaikat szétfejtik.
Ide tartoznak a1 sások ( 1 ) , füvek ( 2 ) , s a j á t l a g , liliomok és pálmák (3).
Diszplánták az J-bőI az a r o i d e á k , alismaceák, nympheák. Az aroideák közül fajai ezen nemeknek: á r u m , c á l a d i u m , r i c h a r d i a , c a l l a , b r a c o n -t i u m , po-thos hoszu leveleikkel, bo-tos virágjokkal 'sa-t. ékeskednek. Az aiismaceák között a z : a p o n o g e t o n , s a g i t t a r i a , a l i s m a , b u t o m u s , s t r a -t i o -t e s , ez u-tolsó fejér, háromlevelű k u r -t a szárú v i r á g j á v a l , min-t h o niak a' tavak partjait szépítik. A' nymphaeák közül a' nuphas és nym-p h a e a nemek némelly fajai (n. l u t e a , — álba) a' sárga virágú nelum-lioval tavaink bájai, midőn a' veres nelumbo és anneslea napkelet álló vizein kérkedik. A' füvek (2) kalászokkal karcsú szárokkal 'sat. k é r kednek. Ide t a r t o z n a k : a9 phalaris arundinacea p i c t a , csikós levelei
vel , briza m a j o r , arundo donax , bambusa a r u n d i n a c e a ; a' hasznot ho
zó saccharum officinarium , oryza sativa , zea m a i s ; a ' c s o m ó t l a n cype-r a cype-r e á k , a' liliom vicype-rágn commelina, t cype-r a d e s c e n t i a , mellyek közül gyenge virágjok miatt némellyek hév házba valók. A' viz- és szárazkedvelő n ő szirmok ( Í V Í ' Í ) , a' füvektől a' liliomokhoz vezetvén á l t a l , nagyobb apróbb
ÉK! P L Á N T Á K 2 6 3 . Jomjok gyengéd virágjokkal diszesitik B ' t a v a s z t , m i n t ! t l g r í d i a ,
slsy-kinchium, i r i s , gladiolus , b a b i a n a , i x i a , c r o c u s ; ezek tóv«lt a ' v i r á g zás után ki szokás venni 's télre, beültetni. Az a m a r y l l i d e á k , brome-liaceák felülhaladják az ele'bbieket; nevezetesek: a' bromelia a n a u a s , agavé a m e r i c u n a , p i t c a i r n i a , tillandsia. A ' l i l i o m o k h o z at3afiak a ' c o n -vallariák. A' liliomok (3) közé valók a' v e r a t r u m , colchicum, heinero-callis, bulbocodlum, e r y t h r o n i n m , g l o r i o s a , liliimi ( a l b u m , bulbiferum, t i g r i n u m , chalcedonicum), fritillaria ( i m p e r i a l i s , m e l e a g r i s ) , tulipa ( g e s n e r i a n a ) , muscai i, hyac'uthus (orientális), scilla , aloe ' s a t . K ö vetkeznek meleg tartományokban az odvas fákon tenyésző o r c h i d e á k , a1 fűszeres scitamineák, a' heliconiák: iiuisa, h e l i e o n i a , ravenala. A' m á sa paradisiaca , sapientum , rosacea nálunk is virágzanak , a' ravenala és uiania speciosa, mellyek a' pálmákhoz hasonlitnak, nem. Bezárják ezen nüvényseregét a' p á l m á k : d r a e a e n a , calamus, c o r y p h a , cocos (nucifera), pboenix (dactyllfera). E z e k , ha hozzá szoktak az é g h a j l a t h o z , könnyen tenyésznek. A ' v i r á g t a l a n levelezők ( V . ) k é t vagy több maghasábból fejlenek ki 's ismételik az eddig emiitettek formájit. A' sumatrai fák ebisdije , a' három lábnyi széles virágú rafflesia lehet az elődiek között d i s z p l á n t a , a' tökélyesebbek közül a' proteaceák (protea a r g e n t e a ) , thymelaeák ( t i m e l e a , s t r u t h i o l a . p a s s e r i n a , g n i d i a , d a p h n e ) , a t r i p l i -ceák (salicornia, s a l s o l a , a t i i p l e x , a x y r i s , chehopodium, pollichia, camphorosma, hritum , b a s e l l a , b é t a , s p i n a c i a , t h e l y g o n n m , amaran-t l m s , celosia, g o m p h r e n a : p h y amaran-t o l a c e a , r i v i n a ) , különbféleségeikkel k é r kednek ; az amentaceák b e r k e k e t , erdőket k é p e z n e k : s a l i x , populus, betu'.a, a l n u s , c o r p i n u s , q u e r c u s , c o r y l u s , l i q u i d a m b a r , fagus , casta-n e a , ulmus. Más oldalról díszlecasta-nek az u r t i c e á k , a1 humulus , caouabis;
a ' f á k közül a' m o r n s , a r t o c a r p u s , íicns , mellyekhez atyafiak az estve illatozó calycanthus és chimonanthus•, az a r i s t o l o c h i á k , főkép a ' l e v e l e s színnek használt a. sipho. Az e u p h o r b i a c e á k , p i p e r e á k , főkép a' laurineák több nemei kedvesek; id tartozik a' m y r i s t i c a is. — Az e g y s z i r -muak (monopetala) közül a' plumbagineák n e m e i : statice szabadon és cserépben, az armeria virágágyak körül ültettetnek. A' nictagineák k ö zött a' mirabilis estve illatozik. Szépek a' dipsaceák közül a' valeriána ( r a b r a ) , p a t r i n i a , f e d i a , scabiosa, k n a u t i a , dipsacus. A ' c a p r i f o l i á k -ból nevezetesbek a' diervilla, s y m p h o r i c a r p o s , l i n n a e a , atyafiak hoassá-j o k : v i b u r n u m , sambucus. A' rubiaoeák csillag-bokrétáhoassá-jokkal k é r k e d n e k : g a l i u m , aspernla, crucianella, r u b i a , s p e r m a c o c e , i d e v a l ó k a ' b o k r o s , fás: p s y c h o t r i a , i x o r a , h o u s t o n i a , b o u v a r d i a , coffea, g a r d é nia. A1 compositák számos nemekkel é k e s k e d n e k , közülük a' cichyria-ceák Ccatanche, c r e p i s , hieracium) , a' corymbiferák (eupatorium , ver-nonia, liatris, s t e v i a , cacalia, balsamita, t a n a c e t u m , a' h e r v a d h a t a t l a n gnaphalium, elichrj'sum, x e r a n t h e n n m ) , a' radiaták (tussilago , doroni-c u m , a r n i doroni-c a , i n u l a , s o l i d a g o , a s t e r , doroni-c i n e r a r i a , kaulfussia, senedoroni-cio, boltonia, verbesina, j a e g e r i a , g a l i n s o g e a , sanvitalia, h e l i o p t i s , buph-thalinum , t e l e k i a , ximenesia, c e n t r a c h e n a , c h r y s a n t h e m u m , p y r e t h r u m , anthemis, bellis, achillea, h e l e n i u m , t a g e t e s , ziuuia , b i d e n s , oosmea, georgina, calliopsis, c o r e o p s i s , r u d b e c k i a , t i t h o n i a , h e l i a n t h u s , sil-phinm , calendnla, arctotis , g o r t e r i a , gazania) a'bogácsfejii cynareák ( s e i r a t u l a , c a r t h a m u s , c a r d u u s , cnicus, c e n t a u r e a , echinops említést érdemelnek. A' cucurbitaceák közül a' momordica és trichosant'iesí ad
nak diszplántákat; sokkal többeket a' campanulaceák: jasione, phyteuma, t r a c h e l i u m , campanula, a d e n o p h o r a , wahlenbergia , roé'lla , niichauxia, canarina; hasonlólag a' l a b i a t á k : rosmarinus , collinsonia, s a l v i a , mu-n a r d a , teucrimu-nm, s a t u r e i a , h y s s o p u s , mu-n e p e t a , e l s h o l t z i a , iavamu-ndula, s i d e r i t i s , mentha , lamiiim , galeopsis, b e t o n i c a , stachys, b a l l o t a , m a r -rubiiim, leoiiiirus, p h l o m i s , t h y m u s , d r a c o c e p h a l u m , m e l i t t i s , ocy-m u ocy-m , plecti-anhus, scutellaria, p r u n e l l a ; az atyaíi verbenaceákkal: ver-'•ena, aloysia, s t a c h y t a r p h e t a , v i t e x , rayopornm , stfnochylus. A*
26i ÉKITÉS
asperifoliák között díszlenek: a' heliotropium , myosotis, lithosperroiim, a n c h u s a , cynoglossum , omphalodes , puímoiiaria , sympliytum, cerintlie, borrago , echium. I d e t a r t o z n a k a' poiemoniaccák: hydrophyllum, al-d e a , polemonium, a' szép phlox. A' polygaleák közül: polygala, mu
rai t a ; az acanthaceák k ö z ü l : a' j u s t i c i a , d i c l i p t e r a , eraiitlienmm, thun-b e r g i a , crossandra ( h a r r a c h i a ) , thun-b a r l e r i a , r u e l l i a , a c a n t h u s ; a' ges-nereák k ö z ü l : g e s n e r i a , columnea, trevirania, m a r t y n i a , gloxinia, bes-l e r i a ; a' bignoniákkabes-l : catabes-lpa, bignonia, j a c a r a n d a , s p a t h o d e a , bes- leco-m a , cobaea szépségeikkel k é r k e d n e k ; neleco-m különben a1 scrophulariák k ö z ü l : g r a l i o l a , schizanthus , c a l c i o l a r i a , v e r o n i c a , b a n n a y a , horne-m a n n i a . titthorne-mannia , conobea, stehorne-modia, g e r a r d i a , castilleia, berpestis, dodartia, neniesia . linaria , antirrbinuni, anarbinum , celsia, hemiineris, rhinaiithus , alectorolophus , nielainpyrum , euphrasia , pedicularis , mi-m u l u s , chelone , pentastemi-mon, digitális. — A' sokszirniu bokrétájukat és csészéjeket a1 kelyhen hordó kehelyvirágzók (VU.) között, elmellőzvén azuinbeliiferákat, aT mindenfelé futó hederaceák sokféle formát képzenek, a' therebinthaceák , i hanineák ligeteket a d n a k ; a rosaceák közül a' rubus és rosu számos formájikkal kedveskednek, lilének a' kopárokra a1 se-deák. Az amerikai cactusfélék virágjukkal és idomjokkal különködnek.
Virágja és gyümölcse alkotását tekintve, közel esik ebhez a' ribes. A' p o l y g o n e á k , p a r o n i c h i á k , portulaceák közül kevesen díszesek. A z a i -zoideák között a'sokfaju niesembryantheiiiuiu , t e í r a g o n i a , glimis , se-suviuui, aizoon szemre v a l ó k , nem különben a' pomaceak k ö z ö t t i gille-i n i a , s p i r a e a , p y r u s , cydonia. A' salicariákból é k e s e k : ciiphea, ly-t h r u u i , r h e x i a , m e l a s ly-t o m a , blakea, lagersly-tromia 'saly-t. az illaly-tos levelii m y r t e á k k a l : m y r t u s , p u n i c a , m e l a l e u c a , nietrosideros, callistemon, c a l o t h a m n u s , e u c a l y p t u s , eugenia ' s a t . Gyümölcseikkel is Kedvesked
nek a1 sokféle prunus és amygdalus. —-A' k o c s á n y v i r á g z ó k (VIII.) kö
zül a' cruciferák, cappar d e á k , papaveraceák, kivált ez utolsók több diszplántákkal szolgálnak. Ékesek a' cesteák közül: a1 viola, helianlhe-inum , cistus. A'{eguminosák számos nemekkel: lupinus , orobus , la-t h y r u s , v i c i a , g a l e g a , l o la-t n s , nla-tedicago, a s l r a g a l u s , COronilla, la-trifo-i I i u m , m e l i l o t u s , cassia, r o b i n i a , acacia, niimosa kérkednek. Díszle
nek a ' r a u u n c u l a c e á k között: a' ranunculus, anemone, h e p a t i r a , pulsa-t i l l a , c l e m a pulsa-t i s , pulsa-tbalicpulsa-trum , adonis , garid-dla, nigella, delphiniuin, aco-n i t u m , t r o l l i u s , helleborus, pacoaco-nia, miaco-nt cserjék és fák: a' dilbeaco-nia, l i r i o d e n d r o n , ntag'nolia , asimina, annona. Kedvesek az erős illatú ruta-ceák k ö z ö t t : r u t a , d i c t a m n u s , fagonia, zygopliyllum , gvájacum, crn, w e a , eríostemon, z i e r i a , p e g a n u m , m e l i a n t b n s , d i o s m a , agathosma, barosma 'sat. A1 sapindaceák közül diseplánták kevesek : koelreuleria, paullinia , hesculus; ellenben a ' m a l v a c e á k számos nemekkel kérkednek:
i n a l v a , l a v a t e r a , kitajbelia, a l t h a e a , hibiscus, pentapetes, inalope, gossypium, urena, malachra 'sat. basonlólag sok fajokkal a' geraniaceák:
erodiuiu, geránium, pelargonium, inoiisonia. A' caryophylleák. kevés nemei közül a' dianthus számtalan fajtaji gyönyörűek, kevesbbé az ide tartozó lych-n i s , silelych-ns , agiostelych-nilych-nta , lilych-nulych-nt. Az elaeocarpeák , tiliaceák, theaceák, malpighiaceák, hypericeák csaladjai ( f a n t i l i a ) után az aurantiaceák vi
rágos és gyümölcsös fajikkal meglepők. A' kertészek a: diszplántákat, életek idejét tekintve: 1) e g y é v i e k r e , 2) k é t é v i e k r e , 's 3) öriiködőkre osztják el Az 1) évenként a' virágzás után elvesznek. A' 2} az első évben zöldelenek, a' másodikban virágzanak 's vesznek el. A' 3) a) gyökerek m e g m a r a d , meilyből minden éven ujra hajtanak; b) gyökerek 's fájfikvis á l l a n d ó , ezek ismét vágj' csemeték vagy fák. hr. l'ólyn.
É K Í T ÉS (decoratio), altaljában valamelly tárgynak ékszerek (p. o.
szobának szőnyegek 'sat.) czélos alkalmaztatása által kedvesb alakban előállíttatása. Szorosb értelemben a' játékszini festésben (szinfestésben) azon festések értődnek a l a t t a , mellyek a' jelené" helyét adják jelenünk
be. Jde tartoznak a' színfalak, a ' h á t u l s ó kárpit 'sat. Az ékíestűnek
ELAST1C1TAS E I J i A 2 6 5 főkép a1 vonal- és légperspectivet kell é r t e n i e , hogy helybeli ámítást
teremtsen e c s e t e ; szükség e' m e l l e t t , hogy a' v i l á g , főkép a1 mécs vi
lág hatásait 's a' fellépő alakok hosszát számba tudja venni. Innen v a n , hogy a1 legszebb ékitések is nappal csaknem nézhetetlenek. L.
.,picuni,liun fiir die Sc/iauíiiJiii.ii (Braunsch. 1824, 1 füzet előbesz.)
Beuthertől. I.
Ü L A S T I C 1 1 AtS (rugó e r ő , r u g ó s s á g , k e l é k e n y s é g ) , azon testi tulajdonság, melly s/.erént a' valami erőtől változtatott (öszvébb nyomott vagy kihúzott) testrészek elébbeni helyeket visszavenni igyekez
nek. Világos i n n e n , hogy ez a' rugósság kétféleképen tűnik f e l : a' nyo
más ellen e l r ú g ó é s a ' kihúzás ellen v i s s z a r ú g ó erői jelenetekben mutatokozván. (Klrugó e x p a n s í v a , visszarúgó a t t r a c t i v a elastici-tas, két eset, mellyekben e1 világi alaperők, az expansiva és attractiva, ma
gokat világosan mutatják.) Ha közelebbről akarnók megesmérni a' r u gó e r ő t , kétféle kemény és folyós állapotú testekben kell felvennünk.
A' kemény testekben annál nagyobb a' rugó e r ő , mennél inkább kihúzat
nak azoknak részei. Így az iv, lia meghaj t á t i k ' s ez által külső k a n y a r o d á s a kifeszittetvén, megszűnvén a' feszítés, elébbi állapotjára rngódik vissza;
igy huzatnak ki az érez 's más h u r o k , mellyek pendités által helyekből kijiiozdittalván rezgések után (hangozva) igyekeznek visszavenni álláso
kat. Azonban l á t h a t n i , hogy ha a' húzó erő a' testnek rugó erejét meg
győzné, el kell szakadni (vagy törni) a' testeknek. E g y márvány vagy elefántcsont golyóbis, márvány felületre ütődvén, egy kevéssé öszvenyo-mul, de azonnal tijra visszaállván, felpattan. A' híg r u g ó s a k , mint a' l e v e g ő , a ' g ő z n e m e k , a' p á r a , f ü s t ' s több öszvenyomható folyósak, a' rajtok fekvő felsőbbektől természet szerént öszvenyomatnak , ugy hogy a' levegő alsóbb részei sűrűbbek 's felsőbbjei mindég ritkábbak. Valami mérési irány menetelt [geotne(ric<i progressio-l) formál levegőnk ezen eüi übbödése 's nyomása, - melly által a' helymagasságokat is fel lehet vetni, a1 sulymérő (baroméi r í / m ) segítségével. Ha az áita-lányos és tulajdon (alisoluta és specifica eiasticitas) rugósságot megkülönböztetjük, a ' tiszta általányos e l - é s v i s s z a r ú g ó erők szemlélései között a1 tiszta attractiva és expansiva erőkre emelkedhetünk fel; a' mikor a' tulajdon rugósság az ebben vagy más testben levő r u gósság tünete lesz. A1 meleg nagy hordozója a' rugó erőnek. Innen a' gőzöknek erejét az ujabb gőziniiszaiekben uielegmérővel (t/termőmet rum') is meghatározzák (e 1 as t i ci t a s ni é r ő). A' levegőszivó körül szük
séges egy b a r o m e t r u m , mellynek alja az üvegharang alatt lévén, a' ki húzott levegő ritkulása szerént mindég lejebb szál a' kéneső magas ágában, melly által tudhatják a' levegő ritkábbulását 's nyomását. Hz az elasticitast fmutató levegősulymérői p r ó b a , mellyet Smeaton antliájá-hoz legczélosabban alkalmaztatott. IV. J.
E t. A S T I C I T A S M Ú R Ő, I. E I, A S t I C I T i S.
E t , BA. Ez a1 kicsiny (7 '/* nsz. mf. 13,000 lak), most toscanai fel-sőség aiatt lévő s z i g e t , melly 1814 fejedelmi jósokkal Napóleonnak en
gedtetett a1 győzedelmes szövetségesektől 's F e b r . 26-ig 1815 a' volt franczia császár birtokában v o l t , a' piombinoi tengerszoros által válasz-tátik el Olaszország partjaitól. Corsicától 9, l i v o r n ó t ó l II '/a mf. t á volságra fekszik. Főgazdagságát bányáji (mágnes, ezüst, márvány) t e szik. A' rioi vasbányák észt. 36,000 mázsa erezet adnak, mell}' legalább 50 proc. tiszta erezet foglal magában. Tengeri sót észt. mintegy 600,000 zsáknyit készit; a' tiu- és szardellahalászat is nevezetes. Ellenben a1
íöldmivelés tés baromtartás igen tökéletlenek annyira , hogy gabonát máshonnan viszen be. F ő v á r o s a i : P o r t o - F e r r a j o , két hegy tövében, menyeknek legmagasabb csúcsain 2 várkastély á l l , bátorságos kikötővel.
's 3000 lak. Porto-l.ongotie, hasonlóul jó k i k ö t ő v e l , 1500 lak. Midőn -II. Filep spanyol király 1557 Siena környékét 1. Cosmónak, Florencz fe
jedelmének, e n g e d t e , némelly s z i g e t e k e t ' s partmelléki t á j é k o k a t , név
266 É L B E E L B E S Z É L É S
t z e r é n t a' píoinblnoi fejedelemséget, magának tartotta. Ez 1730 a' ná
p o l y i királysághoz kapcsoltatott, és S t a t o degli Presidii (őrstatus) név
vel a' mellett is maradt 1801-ig, midőn Francziák kezére került. Elba az említett kicsiny fejedelemséghez t a r t o z o t t , 's P o r t ó - F e r r a j ó n kivül, mellyet a' toscanai nagyherczeg b í r t , Napóleon főurasága alatt, a' Biiimoompagni házból raló sorai herczegek tulajdonja volt, kikhez tarto
zott PIOMBINO (I. e.) is. — Az elhai kéziratra nézve 1. KÉZÍRATOK. I^—Ú.
E !. B K , Németországnak nevezetes folyója, az Eibbrunnenből, Cseh
ország h a t á r á b a n , Slesia kynasti uradalmában ered 's alább 10 más forrás által neveltetik vize. Főforrása (az Elbbrunnen) 4260 I. fekszik a' tenger szine felett. Első 2 >/* mf. futásában Hohenelbeig 2814 1. esése van. A' nagy és kicsiny Élbe (két patak) Geedorfnál folynak öszve. Mei
nleknél (Csehorsz.) kezd az Élbe hajózható l e n n i , a' Moldaunak beléfo-lyása után. Herrenkietschamnál a' szász királyságba, Miihlbergnél Biirkus-országba megyén b e , azután egy felől Hannover és Mecklenburg, másik felől Dánország és Hamburg melléke közt folyik 's 148 mf. pályája után Kuxhavennél az éjszaki tengerbe ömlik, minekutána 53 folyó 's 300-nál több patak egyesült volna vele. Hamburgig tengerfelduzzadáskor tenge
ri hajók is eveznek r a j t a , azután a' folyó sokkal c s e k é l y e b b , mintsem elbírná azokat. Hallal igen gazdag 's a' szászországi hegyi folyók arany
szemeket is hoznak belé. Carneol és granat is találtatik benne. D r e s -d á n á l , M e i s s e n n é l , T o r g a u n á l , W i t t e n b e r g n é l és Mag-deburgnál hi-dak
vannak rajta. L—;/.
K r, is i: v. (Gigot d'), a' vendéei royalisták generalissimusa, nagy cha-racterü vitéz e m b e r , szül. Dresdában 1752 a' száz vál. fejdelmi seregnél s z o l g a i t , 's mint Jovashadnagy a' franczia hadhoz állott. A' zendülés a l a t t Anjou melletti mezei jószágára vonult, hol a* vendéebeli feliáz-zadt parasztok vezéreknek választák. G y ő z ö t t , de meggyőzetett; sebet k a p o t t , 's igy Noirmoutiers szigetén elfogták, hadi törvény elejébe álliták
's J a n . 2. 1794 meglőtték. J.
E L B E S Z É L É S N E K mondjuk valamelly való vagy költött történet közlését. T á r g y a t e h á t mindég a' múlt időből vétetik 's ez által külön
bözik a* LEÍRÁSTÓL ( 1 . e . ) . Az elbeszélő vagy közleni akarja mással a' t ö r t é n e t e t , ki arról még semmit sem tud, vagy felőle bővebb 's pon-tíisl) tudósítást adni vagy a' tudtakra visszaemlékeztetni vagy előadása áital olvasójit bizonyos itéletejtésre hirni. E' czéloktól és az elbeszé
lésnek a1 történettel eredetre, kifejtésre 's okozatra nézve megegyezésé
től ( i g a z s á g á t ó l ) függ az elbeszélés minemüsége valamint becse is ál
táljában. Ide j á r u l , ha az elbeszélő maga tapasztalta e a' történetet, vagy mástól h a l o t t á , m e r t tudósítása az éüsó esetben rendszerént telje
sebb 's pontosabb. Igazsága kinymozására a' történetírási eritica (1. T Ö R -TKNKTIRÁS) szab törvényt. Azonban sokszor előadásbeli g y a k o r l á s , vagy mások mulattatása is lehet c z é l j a ; és ekkor nem annyira igazsága jő t e kintetbe, mint főkép formája, és utolsó esetben különösen a' vele öszve-kapcsolt é r d e k l e t , mellyet helyes előadás által még költött tárgynak is s z e r e z h e t n i . A' való elbeszélésnek világosan 's tökéletesen kell t á r g y á t közölni. T e h á t világosság, t á r g y a s s á g 's a1 beható környülállások belső Sszvefüggése főkivánati. Ezek még inkább szükségesek a' költői e l b e s z é l é s b e n , mint valamelly aesthetieai ideának történet vagy csele-kedtformabeli tökéletes, a z a z , élénk és szemlélhető előadásában. Ide tartozik nem csak a1 versben vagy folyó beszédben i r t , 's rendsze
rént költői elbeszélésnek nevezett kisebb elbeszélés, hanem a' na
gyobb hősköltemény és az ettől egyébként különböző román is. — T á r gyai nem csak emberi cselekedetek és e s e t e k , hanem az emberi életre viszonyló csudatettek is lehetnek. Innen a* költői elbeszéléshez szük
séges 1) poé'tai t ö r t é n e t , a z a z , egy alapul szolgáló idea által öszvefog-l a öszvefog-l t 's oöszvefog-löszvefog-ly egészet képző esetek sora, meöszvefog-löszvefog-lyben az emberi éöszvefog-let individuá
lis 's .magában tökéletes képét előadhatni. E z t elbeszélés
mesézeté-E L B mesézeté-E S Z É L É S 207 iiek Is m o n d j á k , és innen már önkényt következik , hogy a' költői el
beszélés eme' t á r g y a nem állhat a' mindennapi élet j;köz viszonyaiból vagy mindenhonnan öszvehordott történetekből. Altaljában az e l b e s z é lés mesézete személyeinek mind viszonyaiból és helyeztetéséből, mind szabad akaratjából e r e d h e t , hanem mivel a' cselekedet már teljesülve 's véghez vive adtatik elő, ez inkább történet gyanánt jő elő és az em
ber függve a' külső r e n d t ő l , mellybe helyeztetett. Itt tehát a' szabad
ság kevesbet munkálkodik, mint a' sors vagy eset. Főtnlajdoni a' jó mesézetnek ezek: vonzó személyek, helyeztetések 's viszonyok, és k e l lemetes, változékony folyamatu történet. E r r e nézve abban is külön
böznek az elbeszélések, hogy érdekletek majd inkább személyeiken 's ezeknek mind characterein mind esetein , majd inkább személyeik fel
lépésének viszonyain és a' történet folyamatján ( a ' szoros értelemben vett m e s é z e t e n ) a l a p u l , ámbár a' tökéletes elbeszélésben ezeknek e g y mást viszontag meg kell határozni 's egymással megegyezni. A' csele
kedet terjedtségére 's characterek számára nézve az elbeszélés e g y szerű vagy öszvetett. Ez utolsóban főkép szükséges a' költői ellentétel vagy a' characterek különb félesége. A' cselekedet folyamatjában előjő annak " e r e d e t e , szövevénye és kifejlése. Még az öszvetett mesézet szövevénye is á l d a t h a t ó világos képben felfogható l e g y e n , és melléktet
tei ( e p i s o d i n m o k ) , egyezőleg a' gépelyes egész köz t ö r v é n y e i v e l , ne vonják el a' figyelmet f ő t á r g y á t ó l , hanem az egésznek kifejlését és töké
letesítését segéljék. Már mind ezekben mutatkozik 2) a' költői előadás, melly főkép a' lassanként történtek világos és élénk kifejtésében , t e hát egyszersmind a' characterek viszonyok és helyezetek elrendelésében lesz láthatóvá. Innen azo-iban nem következik , hogy a' költő mindég a' tulajdon kezdettel nyissa meg e l b e s z é l é s é t , mert ez gyakran legkevés
bé érdemel figyelmet; sokszor ellenben történetét olly ponton k e z d i , melly hallgatóját vagy olvasóját azonnal annak közepébe vezérli és kí
váncsivá teszi elejét és kifejlését bővebben m e g t u d n i ; ámbár azért ezt minden elbeszélés szükséges törvényének nem t a r t h a t n i . Az esetek és változások folyamatját tehát i t t nem az idő vagy csupán a' logica, hanem a' költői előadás czélja h a t á r o z z a meg. T e h á t az előadás szemJélhetőségétől és élénkségétől függ. Az első az esetek világos á l t n é z h e -tését kívánja, a' természetes felosztások és nyugpontok is e' végre szol
gálnak. Itt azonban az elbeszélést a ' d r á m á t ó l megkülönböztető sajátságot nem kell szem elől elveszteni. Ugyan is mivel t á r g y á t az elbeszélő múlt
nak t e k i n t i , nagyobb nyugalommal mulat nála. Innen előadása csende
sebb és terjedtebb, mint a' drámai és l y r a i , ámbár sem az érzelem emel
kedését ki nem várja, sem szószaporitássá nem fajulhat. T á r g y a i t a1 cse
lekvő személyre t e t t behatástól függetlenebbül festi. E z é r t az elbeszé
lő költőnek tágasb és szabadabb miiköre van, mint a1 drámaírónak, mert
lő költőnek tágasb és szabadabb miiköre van, mint a1 drámaírónak, mert