350 ERKÖLCS ERNESZT
ERŐHATALOM ERŐTLENSÉG 351 sebb emlékei közé tartoznak : gondoskodása a' szegények sorsáról tiszt
jei öszvegyeinek 's gyermekeinek számára egy nyugpénzi intézet felál
l í t á s a , uj oskolák szerzése 's a' fenállottak j a v í t á s a , az utak jobb k a r ba helyezése. II. Erneszt mint tudományos miveltségü ember is jeles he
lyen állott. A' nyelvesmereten kivül a' mathematicát becsülte 's'fcta-nulta leginkább. A' csillagászság körüli jeles érdemei mély mathematicai stúdiumából származtak. Ö maga is irt csillagászsági m u n k á t , 's t ö b b nek kiadatását mozdította | elő, 's első próbálta Németországban a ' d é l vo
nal fokmérését. Üres órájit leginkább mathematicai munkákra szentelé, mellyek közül csak a' sakbeli I.ÍÍSZÖKÉS (1. e.) kiszámítását hozzuk e l ő , mellyról ő sok táblát metszetett. Seebergen privát vagyonjából állita csillagvizsgáló tornyot, melly e' nemben egyike a ' l e g j e l e s b intéze
t e k n e k , 's maradandó dicsőségére válik a' szerzőnek.
E R Ő H A T A L O M , kéfféle t. i. köz és magányos; köz erőhatalom a l a t t , melly brachiumnak is n e v e z t e t i k , éltjük a z t , midőn az ország
ban lévő törvényhatóságok bizonyos törvényes okoknál fogva a' törvény-rendelését r a g y végrehajtását erőhatalommal is eszközölik, melly i s mét kétféle t. i. polgári és k o r o n á i , az első a' k i s e b b , a' másik pe
dig a' nagyobb ellenállás esetében szokott használtatni , és ezen utób
bival való élésre egyedül a' kormány szokott engedelmet adni. Magá
nyos erőhatalomnak nevezzük pedig a z t , mellyet valamelly magányos ember vagy más morális test is egyedül maga h a t a l m á n á l , nem pedig teste vagy törvényhatósága erejénél fogva, szokott véghez v i n n i , és ez hatalmaskodásnak is neveztetik. (L. HtTAr.MASKODA's.) J'erger János.
E R Ő K K I F E J T É S E [retolutio virium) , e r ő k ö s z v e t é t e l e (compositio virimii). Ha k é t erő bizonyos szegelettel dolgoz e g y m á s r a , ezeknek i r á n y a i t , a' szegeleteket, a' menyiségi viszonyokat lineákba ad
ván elő és igy ezen két vonás és egy adatott szegeletből parallelogram-mumot formálván ; ezen parrallelogrammumnak diagonalisa fogja az ösz-vetett erőnek nagyságát és irányát előállítani. Ez az erők öszvetételé-nek egyközü négy-szege (paral/ologrammum composilioni* virivm) a' mozgás-és erőtudományokban mindennapi hasznú. K' szerént már kön
nyű egy adatott 's i r á n y á r a nézve lineában elő állított erőt el is fej
teni két e r ő r e , akar csak irányai legyenek ezeknek a d v a , a k a r csak az egyik nagynága irányá. IV. /.
E R Ő K Ö S Z V E T É T E L E , I . E R Ő K E L . F E J T K S E . E R Ő S , 1. Á M O R és A N T E R I S.
E R O T I C U S N A K az n e v e z t e t i k , a' mi E r ő s t vagy a' szerelmet il
leti. Eroticus vers tehát annyi mint szerelmes vers. Rendszerént tehát a' verselésnek könnyübb lyrai nemei neveztetnek igy p. o. Anacreon énekei. E g y é b i r á n t a' románok és szerelmes történetek is viselik ezen nevet, 's azoknak iróji, különösen a' görög románok és miletusi regék szerzőji hivatnak ekképen. K. L.
E R Ő T L E N S É G , a z erő hijányát teszi. Erős (és erőtlen) lehet a ' d o l o g , a' n ö v é n y , az állat 's ezek között az ember. Igy van erős és erőtlen k ö t é l , szesz , b o r , fa, oroszlány, j u h . — A' mi eg3r tekintetben e r ő s , más tekintetben erőtlen l e h e t , p. o. az ökör a' juhra nézve e r ő s , az oroszlányra nézve erőtlen. Az erősség vagy erőtlenség azonban az állatok tulajdonja legfőkép, és testire 's elmeire osztathatik fel. A' testi erőnek ezen három főkivánatja v a n : a' csont, az izmok 's az idegek bi
zonyos állapotja. Hogy valaki erős l e g y e n , nem e l é g , hogy tömött, (
n a g y és melette rendesen képzett és vegyült csontjai l e g y e n e k , szük
séges még a' jól kifejlődött izomrendszer 's idegrendszer. Az erős izom sem tesz e r ő s s é ; h a m e l l e t t e gyengék a' csontok, az izom munkássága őket eltörheti. Sót a1 mi több , a' csontok és izmok nagyon kifejlődtek lehetnek, de ha az idegrendszer állapotja l e a l á z t a t o t t , erőtlenség van jelen a ' t e s t b e n . Innét m a g y a r á z h a t ó , hogy a z , a' ki néhány órával ez
előtt mázsákat e m e l t , az ideglealázó s z e r e k r e eledelt nem képes
szá-3 5 2 E R O T O M A N l A E R S C H
j á b a vinni, nolia csontjai, izmai olly kifejlődöttségben vannak, mint elébb. — Az elmebéli erőtlenség abban á l l , ha valaki nem képes esze javalatit k ö v e t n i , feltételeihez hiv m a r a d n i , és különböztessék meg a' g y e n g e s é g t ő l , melly abban á l l , ha valaki nem képes okos feltéleket te
r e m t e n i , valamit megfogni'sat. (L. GYKNGKSÉG.).
E R O T O M A N I A , 1. S Z E R K U E Jl I) Ü H.
E R P E N I U S (Taniás, sajátkép van Erűen), a'legtiulósb orientalisták egyike, szül: Gorcuinban Hollandban 1584, tanult L e y d e n b e n , hol ele-j é n t e nem haladhata t u d o m á n y i b a n , de később olly hiv buzgalommal
foga dolgaihoz, hogy előléptei a' tanítókat mind bámulatra birák. Hí
r é t főkép a' napkeleti nyelvek tudása teszi; mellyek tanulásához Scali-ger tanácsára- kezdett. Négy évi utazása u t á n , mellyet tudománya bővítésében tölte el , visszatért Hollandba 's az arab és egyéb napkele
ti n y e l v e k , a' zsidót ki vévén, tanítója lón. Később a' zsidó nyelvnek még egy tanitószéket alapítanak, 's erre E. lépett, nem sokára pedig a' generalstatuso'k napkeleti tolmácsává is kineveztetett. Munkáji részént é l t é b e n , részént holta után jelentek meg 's nagy tek. "tétben állanak az értők előtt. A' Koránt is ki akará adni latán fordítással és észrevételek
k e l , az arab nyelvnek egy .^Thesaurus grammaiicasúl" 's egy arab s z ó k ö n y v e t ; de egy ragadó nyavalya véget vete éltének 1624, 40 évii korában. „Grammalica arabica'-' és Grammalica Aeáraíica" és egyéb gramm, munkájin kívül legfontosb mivé ,^Elmucini história saracenica""
1Ö28 fol.
E R S C H (János S á m u e l ) , a z ujabb német biblingraphia atyja, szül. alsó Kiesiában Grosglojauban Jun. 23. 17G(i. — Az a' szép haj
landóság és szeretet, melly benne már tanuló korában Halléban, hol theo-logiára adá m a g á t , a' könyvek és különösen a' könyvszerzés iránt mu
tatkozott, az ott.ini egyetemnek könyvtára mellett még inkább kifejlett.
Ersch oskolai stúdiumával, kivált prof. Fabrival kötött esmeretsége után, párosította a' geograpliia tanulását is. 17SÖ Fabrival Jenába m e n t , hol a1 már Halléban elkezdett ujsiígot: „Allgemeine pelitischi Zeitung für allé Standé'' társával együtt adá k i ; melly is Hainmerdörfer kezébe ke
r ü l t . Ez és Fabri serkenték most Erschet statisticai és geographiai dolgo
z á s o k r a , különösen a' .^Hepertorium iilter die atlgemeinern dcutschen Journalé"- és e g y , a' földleírást tárgyazó időszaki gyűjteménynek kia
dására. F a b r i megesmerteté őt Schüzzel, 's ez és Hufeland megesmérek ErsChben a1 nagy bibliographust, a' ki egyedül képes az ők ideája szeréül a1 literatura repertóriumát közre bocsátani. És valóban egy nyelvtudós és régiségnyomozó sem pirulhata olly munkával befejezni bibliographiai írói p á l y á j á t , mint a' mellyel ő 25 évi dolgozása után a' tudós világ előtt fellépett. Ezen munkáról méltán hozá a' lelkes Uötüger azt az ítéletet, h o g y hasonlóval egy nemzet literátor áj 9 sem dicsekedhetik. A' fáradha
tatlan Ersch később a' közönséges írói lexicon előleleges rajzolatjának ki dolgozásával'foglalatoskodott; de egy más gondolat egyedül az európai nemzetek leg ujabb literaiurájának kiadására határozá őt. Jgy támada
„Gelehrte.i Frankreich-' c/.imit munkája, mellynek első kiadhatása végett Göttingenbe m e n t , hol egy hamburgi barátjának megkinálására elfogadá az uj hamburgi újság r e d a c t i ó j á t , mellyel az 1795 év kezdetével jelent meg az olvasó közönség előtt. Itt E r s c h , ámbár ideje mint njságirónak és az Archenholz által kiadott folyó írásba dolgozónak a' bibliographia és geographia között feloszlott: még is elvégzé e z e n . két jeles munkáját:
„ D « í zweite Quinqucuitium des Repertoriums" és ,.Gelchrtes Frank
reich" ( H a m b u r g 1797—1800. 8. r. köt. két toldalékkai). 1800 az
„Allgemeine Lileralur - Zeitungíí-ba, együttdolgozónak Jenába visszahi
vatott és még azon évben az oda való könyvtár mellé tétetett. Ezen ket
tős hivatala közben dolgozá ki a ' r e p e r t ó r i u m 3-dik qr.inqueníiinmát. IS03 megint Haliéba hivatott a' stktist. és geogr. rendes proí'essorának , melly bivatala mellett 1808 még a' főkbiiyvtárnoksá^ot is viselte, llt Ersch
E R S E B E T (MAGY. KIR.) 3 5 3 a' mellett, hogy a' hallei újságba dolgozott és statist. és geogr. leczkéjit
kiadá, még k é t nagy kiterjedésű munkával jelent meg a' tudós világ előtti
„Hand/juch der deutschen Literatur seit der Mitle des I8ten Jahrhun-derts bis auf die neueste Zeit"1 (Amsterdam és Leipzig J812. 8. rét 2, köt.) és : „Allgemeine Kncyclopíidie der Wissenschaften und Künsteíi (Lipcsén 1818 olta). Eíső munkájával Németország ujabb bibliographiá-jának techniráját niegalapitá , és a' jó rend, pontosság, melly benne ural
kodik, mindedkor például fog szolgálni, miként kell egy nemzet literatu-ráját rendbe szedni -, a' második mánkajával széles tudományát és több oldalú esmereteit bizonyitá meg. Mh. Halléban Jun. 16. 1826. Pölitz életrajzi emlékre méltatta a1 ^Jahrbücher der Gesc/iichte und Síaats-kunsle." N—i J.
E R S É B E T . Magyar királyi házakban e ' nevet viselt asszonyok közül v a l ó : 1) S z . ERSKEKT (1. e.) — 2) 111. András király egyetlen lánya, kit atyja 1298 IV. Venc/.el cseh király ugyan is Venczel nevii ujának el-jegy/.ett. András halálával Jun. 14. 1301 vége szakadván Árpád nemzet
ségének, a' pártokra oszlott Magyarok egy része V e n c z e l t , E r s é b e t m á t k á j á t , választá királyának. De Venczel meg nem tarthatván a' k o ronát , jegyeséről is lemondott. Ersébet pedig a' pártos zűrzavar elől Sz. Domokos rendű apáczák fátyolába vonula és Schweizban a' thaussi monostorban tölte 's hagyá életét. — 3) 1. Károly kir. hitvese 's Lökje
tek Ulászló lengy. kir. leánya, Nagy Lajosunk anyja. Férjhez méné 1320. N a g y veszedelembe ejté őt testvére Kázmér lengy. k i r á l y , ki 1330 látogatólag mulatván V i s e g r á d o n , a' királyné egyik Zách K l á r a nevil udvari kisasszonyát megszeretvén, azt a1 királyné vagy kezére k e r í t e t t e , vagy a' gyalázattól meg nem mentette. E z é r t Felician , a1 leányzó a t y ja, bosszúállásra g y u l a d v á n , April 17-kén a' királyi famíliát véres s z á n dékkal megtámadja: a' királyon sebet ejt, a' királynénak négy uját rágja l e ; de maga is leveretik a' zajra berohanó udvari cseléd által. E' vakmerőségét az öregnek a1 királyné gyáva birák által kegyetlenebbül bün
tetteti , mintsem az emberiség engedi. ZÁCH Felician ( L . ) másodszülött fija András Johannát, a'nápolyi korona örökösét, vévé el. Veszedelmes g y ű lölség támadván a' fiatal házasok k ö z t , E r s é b e t (1342 olta özvegy) 1343-ban maga méné Nápolyba őket megbékéltetni; de nem boldogulhat
v á n , Andrást magával Magyarországba hozni a k á r a , miről azonban Johanna hizelkedései levették. Minden igyekezetének, minden vesztegeté
sének (Katona számítása szerént Nápolyban, Romában 8,000,000 forintnál többet ajándékozott el) semmi sikerét nem látván , bus szívvel haza j ö t t 1344-ben, 's alig múlt í g y esztendeje, m á r is siratta a' bujálkodó J o hanna helybenhagyásával meggyilkoltatott Andrását. 111. Kázmér halála után Nagy Lajosunk lengyel királynak koronáztatik 1370-ben , 's haza térvén, azon országot é d e s a n y j á r a bizza, azt gondolván, h o g y Kázmérnak húga lévén , mint Lengyel a' Lengyeleknek kedves lesz. De a' Lengyel
nek nem tetszett az asszonyi k o r m á n y ; lázadás t á m a d t , Lajos M a g y a r országba kiildé az a n y á t ( 1 3 7 5 ) , megbékélteté a' L e n g y e l e k e t , 's most az anya ismét Krakóba kéredzik (1376) , de magyar udvari cselédje vé
resen öszveverekedvén a1 krakói n é p p e l , még azon esztendőben busultá-ban ismét Budára j ő . Megholt ugyan ott Deremb. 29-kén 1380. 4) 1.
Lajos királynak második hitvese és Kotromanovics István bosnyákor
szági bán leánya, maga idejében a' legszebb hölgy a' korona alatt. N e veltetek a" királyi u d v a r b a n ; megesküdett Lajossal 1353 '• három leány gyermeket szüle, K a t a l i n t , ki-már 1375-ben m e g h o l t , Mariát későbben magyar, és Hedviget későbben meg lengyel királynét. Férje halála után Sept. 11. 1382. Ersébet vitte a' kormányt Maria leánya nevében; de sze
rencsétlenül. Mert a'' Lengyelek, már esztendő múlva feladván Marián és Sigmondon, Magyarországtól elváltak 's Hedviget kérték királynénak, kü
lönben majd választanak k i r á l y t ; itthon pedig sokan elpártoltak a' király
néktól , sem asszonyurat sem Gara Miklós nádor hatalmát nem szeret-2 3
3 5 1 E R S É B E T (ANGOL KIR.)
vén. Ersébet a' Lengyeleknek engede , három gyenge leányát mindenfele ü r ü g y alatt még egy esztendeig magánál tartotta. Azalatt Maria leá
nyával együtt megjárta és valamennyire megbékéltette a/, ország déli r é - "
szeit, Horvát- és Dalmátországot, a' pártosok legnagyobb fészkét, kik az évkönyveinkben ugy nevezett Kis K á r o l y t , Nápoly k i r á l y á t , kinálák meg a' magyar koronával. Még is kitört a' pártütés 's erőt vévén a' király
nék és Gara Miklós felén, Károly Decemb. 3 1 . 1385 Fejérváratt megko
r o n á z t a t o t t , de már F e b r . 6. 1380 Ersébet és G a r a eszközlésére megö
letett. De nem soká örülhete Ersébet bossznállásán. Mert a' nádor ta
nácsát követvén, a' királynék ismét a' déli tájakra ménének a' felzendül-teket lecsilapitani, 's a' pártosok nem messze Diakováihoz rajtok esvén, a' két királynét elfogták, a' vélek levőket pedig 's azok közt Garat és Forgács B a l á s o t , Károly gyilkosát, levágták Jul. 25. 138G, a' királynék pedig elébb Govnek azután Novigrad várba v i t e t t e k , hol i s , hire lévén, hogy Sigmond haddal k ö z e l i t , Ersébet leányának szemeláttára megöletett 1387 Január, elején. — 5) Sigmond király 's Cilley Korhála egyetlenegy leánya, Albert királynak hitvese. Született 1408-ban, eljegyeztetett V. Al
bert austriai herczegnek Budán 1411-ben, számkivetést szenvedett any
jával a' Nagy-Várad körüli pusztán és Halicson 1419 ben , férjhez ment Bécsben Április 20. 1422. Férje és királyunk Albert halála (Octob. 27.
1439) mind lirsébetet, mind az országot nagy Kávaiban hagyta. Ersébet terhben m a r a d t , a' korona kétség kivül őt és gyermekeit illette: de az ország nagyai, meggondolván II. Murád sultan veszedelmes h a t a l m á t , ki
rálynak választák Ulászlót, a' lengyel királyok közt e' néven a' másodi
k a t , 's Ersébetet is r á v e t t é k , hogy választásokat helyben h a g y j a ' s Ulászlóhoz legyen férjhez menendő. Jan. 18. 1440 indultak a' követek Budáról Krakóba. De voltak, kik inkább Ersébethez s z í t o t t a k , 's ezek
nek b i z t a t á s á r a a1 királyné Budán adott szavát már F e b r . 12. visszavette, 22 pedig Komáromban tiu g y e r m e k e t , a' méhbenhagyott Lászlót, szülte 's Május 15 Székes-Fejérváratt meg is koronáztatta. Innen fijával és a' koronával Posonyba mene. Ellenben Ulászló már szinte Május 21 Budára érkezik 's Július 17 Székesfejérváratt nem a' s z e n t , hanem Sz. István ereklyéjérül levett koronával megkoronáztatik. Innen belső háború táma-d a : Ersébet Ziskát cseh zsoltáma-dosaival az országba b e h i t t a , sőt a' helyett hogy Ulászló ajánlásaira ügyelt volna, III. Fridrík császárhoz vette magát 's neki fiját általadván August. 3-kán a' koronát Febr. 25.
1441 pedig Soprony városát is elzálogosította. Ezután Ulászlóval hol harczol, hol alkudozik ; de megürülvén erszénye 's a' császártól elhagyat
ván, nagy nyomorúságra j u t , fiját is hijába kéri vissz*a , kit a' császár magával hurczol. E' szerént Ulászlóval megbékélni hajlik, 's vele Nov.
25. 1442 (Jyőiött öszvejővén , a' hékeség meg is lett. Hanem ezen ör
vendetes hírt nyomban követé Ersébet Decemb. 19-kén 1442 ugyan is Győrött történt halálának gyász h i r e : a' miért is, miben egyezett legyen meg Ulászlóval, titokban maradt. l'etrovic* Fridrik.
E R s K R E T (angol k i r á l y n é ) , a1 szellemmel 's esmeretekkel leggaz
dagabb asszonyok e g y i k e , mellyek valaha királyszéken Ulének, szül.
Sept. 17. 1 5 3 3 , VIII. Henrik 's a' vele titkon megesküdt Koleyn Anna, kit nyilván csak Maj. 20. 1 5 3 3 , 17 nappal Aragóniái Katalintól elválásá
nak kijelentése és 3 '/a hónappal E. születése e l ő t t , esmere nejének, leánya. Midőn Henrik második nejének fejét v é t e t é , hogy egy har
madikkal kelhessen e g y b e , l e á n y a i t , Mariát e l s ő , E.-t második házas
ságából képteleneknek nyilatkoztatá az uralkodásra. Harmadik neje, Sey-mour J o a n n a , egy (int szült neki., VI. Eduárdot. Most az örökülés rendjét ugy intézte e l , hogy a' leányai ellen kimondott uralkodásra kép
telen létet visszavevő, a' nélkül mindazáltal, hogy törvénytelen szüle
tések kinyilatkoztatását a' parlament által visszavétetné, 's megállapitá, hogy E d u á r d , Maria és Ersébet uralkodjanak egymásután az elsőbbek
nek örököseik nem léte esetében. Eduárd 15 évii korában hala meg.
E R S É B E T (ANGOL. K1R.) 3 5 5 Most M a r i i ült a1 t h r o n r a , ki catholicus v a l a , mig Ersébet a' protestáns
vallást pártolá. A' dicskor és fanaticus Gardiner t a n á c s á r a , ki M a r i á t s z o l g á l t a , E r s é b e t , mint öszveesküvés r é s z e s e , fogságba v e t t e t e k , de a' spanyol F i l e p , kit Maria férjéül v á l a s z t a , közbenjárására szabadon bocsáttaték. Javaiák nekie, hogy a' savoyi herczeggel keljen e g y b e , de E. ezen rosszul színlett száműzetésnek nem veté magát alá. Maria, szán
déka E - t eltávoztatni birodalmából nem sikerülvén , VUI. Henrik elvá
lását törvénytelennek jelenteté ki a' p a r l a m e n t t e l , mi által E. születése házasságon kívüli lett 's a' leány atyja távolabbi rokoninak utánok téte
tett. Nem sokára ismét fogságba k e r ü l t ; de E. bátor lélekkel tűre' mind ezen sérelmeket. Visszanyervén megint Filep közbenjárására szabadsá
g á t , magányba vonult egy mezei jószágra. Itt minden idejét szelleme képzésében tölte 's ama' tartózkodást és cselességet igyekezék sajátjává tenni, mikre ólly nagy szüksége volt. Egy tudományban sem vala j á ratlan 's anyanyelvén kívül a' g ö r ö g , l a t á n , francz és olaszt elég t ö -kélyesen érté. E' mellett méltóság vala kühéjében, élénk ragyogó sze
mei , ragyogó fejér b ő r e , é s , szabályos {reguláris) szépség nélkül, sok asszonyi kecs egész személyében, mi elég hiúvá tette. Maria mh. (Nov.
17 1558) 's Ki sebet atyja végintézete szerént thronra lépett. Most a' protestáns egyház ismét felemelé fejét 's a' nép boldog időket reményié nj királynéja kormányától. Még mielőtt az uj általa öszvehivatott p a r lament öszvegyült, olly változtatásokat tőn a' ciiltusban, hogy a' catho
licus püspökök (egyet kivéve) mind letevék hivatalaikat. Mind a' két kamara (Jan. 1559) isteni jog szerént való királynénak nyilatkoztatá, mint törvényes sarjadékot királyi vérből, 's mint az egyház és status főu
rának bódola n e k i e , mi által az elválás Romától tökéletesen megtörtént.
Majd férjhezmenésre ösztönzék U.-t, de ezt mindég elhatárzottan h á r i t á el 's tudva van a' parlamentben tett n y i l a t k o z á s a , hogy abban keres di
csőséget, ha majd sírkövén olvassák: , , l t t nyugszik a ' s z ű z k i r á l y n é . "
Maj. 1559 végzé be első parlamentje első ülését 's hat hónap alatt igé
nyinek és anyja házasságának törvényessége, atyja vallása 's koronája és személye függetlensége ki voltak viva. Tisztes békével fejezé be a' háborút , mellybe II. Filep keverte volt Angliát Francziaország ellen.
Így csak egy aggodalma maradt m é g , mellyet Skotország k ö z e l l é t e , ki
rálynéjának születése és v a l l á s a , a' franczia dauphinnal volt házassága, a1 Guisek dicsvágya és hatalma okozott. Skotország be volt ugyan fog
lalva a' Fianc/.iákkal kötött b é k é b e , de a' dauphin és d a u p h i n e , a1 ki
r á l y , a l y j o k , parancsára, ezután is viselek Anglia czimerét. II. fran
czia Henrik meghala 's II. Ferencz és Maria Francziaország, Skotország, Anglia és Illand k i r á l y a ' s királynéjának nevezek m a g o k a t ; Skotorsaígba a' lázadó mozgalmak Iecsilapitásának ürügye alatt egy franczia hadat Beálltának > de igényeik tevék , hogy egy sereg Edinburgba nem mehete be, a1 nélkül hogy Londont fenyegesse. Ersébet tehát frigyet kötött az elégletlen Skotoi-kiil (u. n. sko^ congregatióval) , egy s e r e g e t ' s flottát külde s e g é l y e k r e , Leith mellett bezárá a' F r a n c z i á k a t , capitulatióra kényszerité őket 's hajójikon viteté vissza ha/.ájokba. Az erre követke
zett béke egyik feltétele az v o l t , hogy M a r i a , férjének e' közben tör
tént elhunyta u t á n , Anglia cz.imere és czime viteléről mondjon le. E' részről megnyugtatva, szerettetve Angliában, féletve B k o t é s F r a n c z i a -országtól, csudáltatva E u r ó p á t ó l , látá E r s é b e t , mint újulnak minden ol
dalról a' kezét esdeklő kérelmek. De ámbár hizelgének e1 kérelmek hiú
ságának, senkinek nem mutata elhatárzó reményt k e z é r e , thronjára-Dudley Róbert azonban (Northumberland herczeg legifjabbik fija , látszó
lag lőn elejébe téve mindennek. Egy időben ült vala Ersébettel a' T o w e r -han fogva's itt tették első esmeretségeket. A1 királyné kegye nem soká
ra megszűnt titok lenni, csak azt sajnálák, hogy méltatlant ére ; mert Dudley characteréről nem igen kedvező tanuk vannak fen. Majd Leices-ter gróf n e v e t , a ' n a d r á g k ö t ő rendjét nyeré '» első minisLeices-ter lőn.
Mos-23»
3 5 6 E R S E B E T (ANGOL. K1R.)
álla be Ersébetnek azon időszak, melly, ha erkölcsi nevére nem dicsőleg is, de kormányzói szerencséjére tetemesen hatott. S t u a r t Maria férje halála után örökébe ohajta visszatérni 's E r s é b e t t ő l , ki rokonja vala, szabad áltmentet kére statusain. Nem engedé meg-, mert Ersébet Maria szépsé
gét még inkább gyülölé 's f é l é , mint hatalmát. Sőt titkon hajókat kül
dd k i , mellyek Mariát Skotországba álteveztekor elfogják. Azonban Ma
ria szerencsésen elérte b i r o d a l m á t , de hol Ersébet gyülölsége azonnal a1
legveszélyesb cselekkel állitá körül. Ersébet most áltáljában erőszakos
nak niutatkozék, főkép Grey Katalin és f é r j e , Seymour hartfordi gróf, i r á n t , csupán mivel ivadékaik a' koronára just képzendhettek. Azonban Skotország is k i v á n á , hogy királynéja férjhez menjen. E r s é b e t kedven-czével, Dudleyvel kináltatá meg M a r i á t , de Maria kitére. Ennek köre
t e , M e l v i l , Ersébet hiúságának minden gyengéjit kitanulta volt (a' mint E r s é b e t és Maria történeteire nézve becses memoiraiban beszéli) 's azon meggyőződéssel j ö t t E d i n b u r g b a , hogy Mariában inkább az asszony mint k i r á l y n é gyiilöltetik 's következőleg a' két koronás asszony közt lehetet
len az igaz megbékülés. Maria végre férjhez m e n t , alattvalóji kívánsá
g á r a , egy S t u a r d h o z , lord D a r n l e y h e z , 's Ersébet olly haragra gerjedt e' m i a t t , hogy D a r n l e y londoni rokonit a1 T o w e r b e z á r a t á 's a ' L e n o x h á z a t , melly bői D a r n l e y s z á r m a z i k , érdeklő minden jószágokat bevona.
Sőt zendülést is támaszta a' skót nagyok közt 's gyámolitá őket király-néjok ellen. Maria anya lőn. E g y követ t u d t á r a adá ezt Ersébetnek.
Az audientia után még soká maradt asszonyai k ö z t , kezére támasztva fejét 's végre fenyegető fájdalommal k i á l t a : „ S k o t o r s z á g királynéja anya!
én terméketlen fa vagyok J'- De mi gátlá őt is anyává lenni? Némellyek azt v é l i k , hogy testi okokból nem ment férjhez. Annyi bizonyos, hogy m e g t i l t á , teste vizsgál tatását halála után. A1 parlament nyomosán meg-ujitá k é r e l m é t ; de sikeretlenül. —» 1560—71-ig nem gyüjte öszve parla
m e n t e t 's ez időbe esnek ama' történetek Skotországban, mellyek Mariát E r s é b e t hatalmába j u t t a t á k 's kivégeztetését huzák magok után. Maria csak futással menekedhetek vágytársa s t a t u s a i b a , miután ez a' Maria 's alattvalóji közt támadt villongások Imájául tolta be magát. Azonban no
ha Maria a' vendégjoghoz folyamodék 's folyamodhaték is , mind a' méli lett majd fogolyul tekintetek 's Ersébet önhatalmából birósága alá vévé.
A' szép és szeretetre méltó Maria számos párthíveket hódita ugyan ma
gához ; de ez a' vágytárs gyűlöletét és féltékenységét még emelé. Mariát férje megöletésével 's Ersébet élte után törekvéssel vádolák 's a' nélkül hogy szembe állíttatnék vádjaival , 's vádalmai bizonyságai elejébe tétet
nének , h a l á l r a ítéltetett 's 14 évi fogság után F e b r . 8. 1587 kivégezte
t e t t . Azon időben javaiák E r s é b e t n e k , hogy az anjoui herczeghez men
jen férjhez. Mivel Francziaországgal egyenesen meghasonlani nem akart, reményekkel táplálá a1 h e r c z e g e t , melly eket teljesíteni nem állt szándé
k á b a n , míg ez észre vette 's ttrsébetet nyilvánosan legalacsonyabb haj
landóságokkal vádolta. A' pápa már elébb átok alá vetette Ersébetet 's
landóságokkal vádolta. A' pápa már elébb átok alá vetette Ersébetet 's