Der Vorhalt ist das Hinüberziehen oder Aus
halten eines oder mehrerer Töne aus einem A c c o r - de in etnen andern A c c o r d , dem diese Töne nicht angehören. 1 ííü. Da die Vorhalte nur stellvertretende I n t e r v a l l e sind, so müssen selbe auch auf dem Grundtone ihre Auflösung finden, auf welchem sie er
scheinen.
2iens Die Vorhalte mögen c o n - oder d i s s o - n i r e n d sein, müssen auf sclilechtenTakttheilen vor
bereitet, gebunden, und nach dem Anschläge auf gu
ten Takttheile ebenfalls auf schlechtem Takttheil auf
gelöst werden.
3tens y or]laite sollen nicht verdoppelt werden.
4iens Dasjenige I n t e r v a l l , worein der Vorhalt sich auflöst, darf mit diesem nie zugleich erscheinen , ansonst bleibt kein Raum zu dessen Fortschreitung.
5iüü Ein jeder in irgend einem A c c o r d e ent
haltener Ton kann als Vorhalt benützt werden.
ßiens Die Vorhalte können 1, 2, 3 und vierstim
mig sein, oder übernimmt auch der B a s s selbst die Verzögerung.
7üüf Da der Vorhalt kein wesentliches I n t e r v a l l , dass heisst: nicht unbedingt nothwendig ist, so werden die d i s s o n i r e n d e n Vorhalte zum
Un-ges rossz hangzástéíí kiiíönboztetés okáért, esetlege
seknek neveztetuek.
8-or A nemegyezö hangok, melyek lefelé oldat
nak fel, kitartásoknak (Vorhalte), a melyek pedig fel
felé mennek fentartásoknak (Aufhalte) mondatnak.
terschiede von den wesentlichen D i s s o n a n z e n , zu
fällige genaannt.
8ÜHi D i s s o n a n z e n , welche sich herab auf- lösen sind, Vorhalte, jene hingegen, die aufwärts ge
hen, heissen Aufhalte.
P é l d á k . B e i s p i e l e .
Hármas hangzat rossz hangzatu Quart-al mint a terznek k itartása:
Der Dreiklang mit d i s s o n i r e n d e r Q u a r t e , als Vorhalt der T e r z .
Hármas hangzat rossz hangzatu non-nal, mint azt Der Dreiklang mit d i s s o n i r e n d e r N o n e ,
octav kitartása: | ajs Vorhalt der 0 c t a v e :
Hármas hangzat hellemetlen hangzatu Sext-el, mint kitartása a Quint-nek:
Der Dreiklang mit d i s s o n i r e n d e r S e x t e , als Vorhalt der Q u i n t e :
A hármas hangzat octávája néha a nagy Sept által tartatik fe n :
Die O c t a v e des Dreiklanges wird durch die grosse S e p t aufgehalten:
zuweilen
Az alaphangnak késedelme: | Die Verzögerung in der Grundstimme:
33
J egyzet * Itt a Secund-quint öszhang felhozott példájában, miután a Secund kettöztetve jö elő , úgy látszik , mint
ha azon szabály figyelembe nem vétetett volna, mely azt tanítja ; ,,hogy a nemegyező hangzatok ne kettöz- tessenek.“ — Erre nézve felvilágositólag megjegyezzük, hogy itt a rossz hangzat az alaphangban v a g y o n , és ha az üszhangot fentartás nélkül vesszük, akkor ezen kettős t t nem más, mint a Sext-öszhang terze, követke
zőleg egyező hangzat, azért a kettöztetés itt helyén vagyon.
A Sext a Sept 1) és a Quint által 2) fentartatik.
Anmer kung. Hier in dem ersten Beispiele des S e c u n d -Q u i n t e n - A c c o r d e s ist scheinbar eine Regel über
treten , welche sagt: „D i s s o n a n z e n dürfen nicht verdoppelt werden“ , da hier die S e c u n de doppelt vorkommt. Es ist jedoch zu bem erken, dass die D i s s o n a n z im B a s s e liegt; und wenn w ir den A c - c o r d ohne Vorhalt nehmen, so ist dieses zweifache E die T e r z des S e x t - A c c o r d e s , folglich C o n - s o n a n z , daher die Verdopplung statt haben kann.
Die S e x t e durch die S e p t 1) und dann durch die Q u i n t e 2) aufgehalten:
Miután ezen tankönyv főleg azért szerkesztetett, hogy ennek nyomán vagy a már létező talán hibás or
gonái kísérettel ellátott egyházi énekek megjavittassa- nak, vagy a magunktól szerkesztett dallamok pontos és szabályos öszhangzattal (Harmonie) adassanak elő, és miután azon egyházi éneket, melyet a nép is éne
kel, kitartásokkal nehezitni nem szokás, azért a k i tartásról itt bővebben szólni felesleges, csak nehány példát adunk, két vagy három hangközzel, mely a hang késedelmét eszközli.
Da dieses Lehrbuch hauptsächlich zu dem Zwecke verfasst wurde, um entweder schon vorhandene, viel
leicht fehlerhaft mit der Orgel begleitete Kirchenlie
der verbessern, oder selbsterfundene M e l o d i e n mit richtiger H a r m o n i e versehen zu können. Indem aber ein Kirchenlied, welches die Gemeinde mitsingt, nur höchst selten durch Vorhalte verziert wird, so ist das hierüber bereits Angeführte genügend. Nur fol
gen noch einige Beispiele mit zwei und drei I n t e r v a l l e n , welche die Verzögerung bewirken:
ehelyett: anstatt: ehelyett: anstatt: ehelyett: anstatt:
5 /> í
v ehelyett: anstatt: ehelyett: anstatt: ehelyett: anstatt:
ú j i i i i
a) alatt a hármas hangzat, b) alatt a Sext-öszh.
c) alatt a Quart-sext öszh. két hangközzel, d) alatt pedig a hármas hangzat, három hangközzel tartatik fen.
Ha az öszhang helyéröl van a szó, ekkor mindig a hangfokozat’ azon foka értetik, a melyen az öszhang vagyon. A tanulóra nézve nagy haszon, ha ezen fo
kokat meghatározni ön kísérleteiből tanulandja, a me
lyen az előtte már ismerős öszhangok állanak, p. o. az alap hármashangzat (tonica-dreiklang) mindig az első, a hármashangzatnak első megfordítása által eredő Sext- fogás, a harmadik és Quart-sext fogás, mely a má Selbstuntersuchung die Stufen bestimmen zu können, auf welcher alle ihm bekannten A c c o r d e Vorkom
öszhangoztatásáról-Minden dallamnak (melodie) tekintve a hangok egymás, és az alaphanghozi (tonica) viszonyait, va
adni. A dallamot igen sokfélekép lehet öszhangzattal (Harmonisirung) kisérni. — A dallam minden hangja egy uj öszh. részének tekinthető, több hangok pedig együtt, mint mellék, vagy átmenő hangok s.a.t. ugy
anazon egy öszh.hoz képzelhetők, végre ugyanazon egy hangra, több öszhangok egymásután alkalmazhatók.
Itt mindazáltal csak a legegyszerűbb kíséretről fogunk szólani, melyet a hangfokozatokra, mint minden dal
lam alapjára alkalmazni akarunk.
Minden dallam valamely hangfokozatból vétetik, a hangok vagy közvetve vagy sorban következhetnek, tárgyunkban ez nem változtat semmit Csak arra le
gyen fordítva figyelmünk. hogy hányadik hangja az a hangfokozatnak, a melyet kisérni akarunk, és ekkor adatik néki azon alaphang, melynek öszhangzó alkat
részét teszi. Ha egyszer az alaphang megtaláltatott,
Von der Harmonisirnng der Tonleiter.
Jede M e l o d i e hat in den Verhältnissen ihrer Töne untereinander und zur Tonika eine harmoni
sche Grundlage, die in den meisten Fällen mitgehört monisirt (mit Harmonie versehen) werden. Jeder ih
re r Töne kann als Theil eines neuen A c c o r d e s- — mehrere zusammen können als harmonische Beitöne, Durchgangstöne u. s. w. zu einem und demselben A c