Vizsgálatok anyaga

Tejtermelıképesség vizsgálat Tejmennyiség vizsgálata

A tejtermelés vizsgálata négy törzstenyészetben a rendszeres befejések alkalmával kapott eredményekbıl történt. A befejések havonta ismétlıdı rendszerességgel történtek és azok éves átlagait vizsgáltuk a szánentáli és alpesi fajták egyedeinél. A tejtermelés esetén vizsgáltuk a fejt napok számát (nap), teljes laktációs (kg) ill. a napi tejmennyiséget (kg/nap).

Tejösszetétel vizsgálata

A tejbeltartalom vizsgálatát 9 héten át heti rendszerséggel vizsgáltuk. A befejések a reggeli fejés alkalmával történtek. A vizsgálatot szánentáli, alpesi és nemesített magyar kecskék esetén végeztük. A minták elemzését a mosonmagyaróvári Tejgazdasági Kísérleti Intézetben végezték. Vizsgálati szempontok voltak: tejzsír, tejfehérje, laktóz, szárazanyag, zsírmentes szárazanyag és szomatikus sejtszám.

99 Tıgymorfológia

A tıgy bírálat célja, hogy megállapítsuk az egyed tıgye mennyiben alkalmas gépi fejésre és ezeket a tulajdonságokat várhatóan milyen mértékben képes megırizni több laktáció teljesítése után is. A tulajdonságok egy részét lineáris skálán bíráltuk el, egy másik részét kvalitatív tulajdonságként vettük figyelembe. Manuális vizsgálat: A tıgymorfológiai tulajdonságok a laktáció második harmadában a reggeli fejés elıtt kerültek felvételezésre. A vizsgált fajták szánentáli, alpesi és parlagi magyar A tıgy vizsgálatakor 1-9 terjedı skálán vizsgáltuk a tulajdonságokat (elülsı tıgy rész illesztés, hátulsó tıgy rész illesztés, függesztés, mélység). A tıgybimbó esetén mm-es pontossággal történt a méretek felvételezése (tıgybimbó állás, -hossz, -vastagság) (12. táblázat).

12. táblázat: A tıgy bírálati szempontjai

Tulajdonság Leírás Pontszám Indoklás

Elülsı tıgy rész

100

Hústermelıképesség (hizodalmasság) vizsgálata

Vizsgálatainkor 20 búr valamint 20 F1 (parlagi x búr) és 20 parlagi gida súly adatait rögzítettük születéstıl 80 napos korig. A méréseket az elsı 2 hétben napi rendszerességgel hajtottuk végre a nap ugyanazon idıszakában, utána heti egy mérési alkalomra tértünk át. A méréseket dekagramm pontosságú digitális mérleggel végeztük. Az alapadatokból a napi súlygyarapodást is kiszámoltuk.

101 Reprodukció

A termelékenység, illetve a szaporaságra vonatkozó vizsgálatainkat négy magyarországi törzstenyészetben végeztük. A vizsgált fajták szánentáli és alpesi anyakecskék voltak. Az egyedek félintenzív körülmények között voltak tartva. A vizsgálataink során három év eredményeit értékeltük.

Vizsgálati szempontjaink voltak az ellet állomány alom aránya (db/ellés), az ellés típusa, illetve az ellés típusa és a tejmennyiség kapcsolata.

Vérmérséklet vizsgálata

A vizsgált állományt 181 anya képezte, melynek fajta szerint megoszlása a következı volt: szánentáli (n=54), alpesi (n=65), nemesített magyar (n=62).

A kecskefajták vérmérséklet vizsgálatát mérleg teszt segítségével végeztük el. A teszt során az állatok 30 másodpercig tartózkodtak a mérlegen, mialatt a viselkedésüket pontoztuk 1-5-ig terjedı skálán, a következık szerint (Trillat és mtsai., 2000):

1 pont: nyugodt, nem mozog,

2 pont: nyugodt, néhány esetleges mozgás,

3 pont: nyugodt, kicsit több mozgás, de nem rázza a mérleget, 4 pont: hirtelen, epizodikus mozgások, de nem rázza a mérleget, 5 pont: folyamatos, hirtelen mozgások, rázza a mérleget

Mesterséges termékenyítési vizsgálatok

Vizsgálatainkat 2009-ben, vegyes fajta összetételő (alpesi, szánentáli, nemesített magyar) gazdaságban végeztük. Az anyakecskék ivarzás-szinkronizálása egy spanyol-angol fejlesztéső technológián alapult. Az eljárás során Chronogest CR [20 mg cronolone vag.spong. (Intervet)]

102

hüvelyspongyákat használtunk, melyeket 12 nap múltán távolítottunk el. A 10. napon 500 NE PMSG [i.m. (Werfaser)] és 0,5 ml prosztaglandin F2α [i.m. (Enzaprost)] tartalmú injekciókat kaptak a kijelölt állatok. Az inszeminálásokra a 14. nap délelıttjén és délutánján 8 óra különbséggel került sor.

A spermiumokat öt kategóriába soroltuk festıdésük alapján: 1. Nem festıdött, görbült farkú spermiumok; 2. Nem festıdött, egyenes farkú spermiumok; 3. Festıdött, egyenes farkú spermiumok; 4. Festıdött, görbült farkú spermiumok; 5. Egyéb képletek. Ozmotikus sokk hatására az ép, élı spermium farka legtöbbször a mitokondriális hüvely végénél nagyon élesen visszahajlik, és a fej nem festıdik (1.). Az elpusztult, illetve a farkánál már degenerálódott spermium ezt a visszahajlási reakciót már nem mutatja (2.), illetve a degeneráció fokától függıen a feje festıdhet (3.). A levett sperma hígításához szintetikus hígítót használtunk. A hígítás folyamán végig vigyáztunk, hogy az ejekulátumhoz adott hígító hımérséklete egyezzen a sperma hımérsékletével, ezért a hígítót mindig a duplafalú spermavételi pohár belsı oldalán végigcsurgatva adagoltuk a nyers spermához. A

hígítás után mintegy 2,5-3 óra alatt hőtöttük a termékenyítıanyagot 2-4

°C-ra. Itt ügyeltünk az egyenletes hőtési sebességre, mivel az akroszóma károsodások akkor jönnek létre, ha idıhiány miatt gyorsítunk a hőtésen.

Az aznap ivarzott anyákat a lehőtött spermával termékenyítettük. A cerviko-uterinális inszemináláshoz módosított Milovanov-féle katétert használtunk.

A 2010-es évben tenyészidényben és tenyészidényen kívül friss kospermával is végeztünk mesterséges termékenyítést.

103 Ökonómiai vizsgálatok

Az ökonómiai vizsgálatok során a kapott statisztikai eredmények felhasználásával szeretnénk megalkotni, eddig a kecsketenyésztésben még nem alkalmazott gazdaságossági indexeket. Az indexek segítségével a tenyészállatok objektív módon gazdaságilag összehasonlíthatók.

104 3.1.3. Vizsgálati módszerek

A vizsgálataink során elvégzett feladataink könnyebb átláthatósága

érdekében a következı összefoglaló táblázat nyújt segítséget (13. táblázat).

13. táblázat: A vizsgálati helyszínek, a vizsgált tulajdonságok és a

1.1.Tejmennyiség vizsgálatok (fejt napok száma (nap), laktációs tejtermelés (kg), napi tej mennyiség (kg/nap))

D -szánentáli anya n=131 Kolmogorov-Szmirnov teszt,Levene teszt,ANOVA,Kruskal-Wallis

teszt,X²érték

1.2. Tejösszetétel vizsgálatok (zsír%, fehérje%, laktóz, szárazanyag, zsírmentes szárazanyag)

105

1.4. Szomatikus sejtszám vizsgálatok (Scc, log10)

E

2. Hústermelıképesség, hizodalmasság vizsgálata (születési súly, választáskori súly napi súlygyarapodás)

3. Termékenység, szaporaság (ellettállomány alom aránya (db/ellés), ellés típusa, ellés típusa és a tejmennyiség kapcsolata)

A -alpesi

B -alpesi anya n=246 Kolmogorov-Szmirnov teszt,Levene-teszt,ANOVA,Kruskal-Wallis

106

4.Vérmérséklet vizsgálatok (Mérleg-teszt; 1-5 pont)

E

-szánentáli -alpesi -parlagi magyar

anya

n=54 n=65 n=62

Kolmogorov-Szmirnov teszt,Man-Whitney teszt,Kruskal-Wallis teszt,Spearman-féle korrelációs-analízis

5. Mesterséges termékenyítésre vonatkozó vizsgálatok (vemhesülési %, ellési%) E -vegyes

állomány anya n=150

n=119 -

107 3.1.4. Statisztikai módszerek

Az adatok statisztikai kiértékelését az SPSS 14.0 programcsomaggal végeztük. A vizsgálataink során alkalmazott statisztikai módszereket, feladatok szerinti bontásban a 14. táblázat foglalja össze.

14. táblázat: Az alkalmazott statisztikai próbák a vizsgált tulajdonságok szerint Kísérlet

108

folytonos változók eloszlás vizsgálata

varianciaanalízis

109

F tıgymorfológia Kolmogorov-Szmirnov teszt

folytonos változók eloszlás vizsgálata

110 termékenység,

szaporaság

Levene teszt

Kruskal-Wallis teszt

ANOVA

varianciák homogenitás vizsgálata

diszkrét változók esetén,több független minta összehasonlítása varianciaanalízis

G hústermelı

képesség

Kruskal-Wallis teszt

Levene teszt

diszkrét változók esetén,két független minta összehasonlítása

varianciák homogenitás vizsgálata

111

In document DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Németh Szabina MOSONMAGYARÓVÁR 2011 (Pldal 102-115)