A vizsgálatainkat óvodás, valamint 1. és 4. évfolyamos tanulók körében végeztük. A mérések az MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport és az SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoport kutatásainak keretében valósultak meg. Az 1. és 4. évfolyamos tanulók az MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport Longitudinális vizsgálatainak V. és VI. mintái (Csapó, 2014, p. 147). Ezen kutatások az egész országra kiterjednek régió és megyei területi reprezentativitási szempontok figyelembevételével. A mintavételt követően az egyes mérésekhez az iskolák eltérő arányban csatlakozhatnak, így érdemes megvizsgálnunk, hogy az induktív gondolkodás mérésére irányuló kutatásunk adatfelvételében érvényesül-e a területi reprezentativitás.
A 4. osztályos mintánkat 5017 tanuló alkotta, átlagéletkoruk 10,26 év (szórás=0,49 év). A vizsgálatban összesen 143 iskola 253 osztálya vett részt. Az adatfelvétel évében (2014) 4.
évfolyamot megkezdő tanulók regionális eloszlását, valamint a vizsgálatainkba bevont minta eloszlását a 12. ábra szemlélteti.
12. ábra
Az adatfelvétel évében (2014) 4. évfolyamot megkezdő tanulók, valamint a vizsgálatainkba bevont minta regionális eloszlása
0 5 10 15 20 25 30 35
Eloszlás %
Az adatfelvétel évében 4. évfolyamot megkezdő tanulók regionális eloszlása (forrás: KSH) A kutatásban résztvevő tanulók regionális eloszlása (4. évf.)
71 A hét régió közül három esetében – Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld – közelíti meg a minta eloszlása az országos helyzetet. Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl régiókban a minta alul, míg Közép-Nyugat-Dunántúl és a Dél-Alföld esetében felülreprezentált. Az illeszkedésvizsgálat szignifikáns eltérést mutat a minta és az országos eloszlás között (χ2=484,52 df=6 p<0,01). Tovább árnyalhatjuk a képet a megyénkénti eloszlások vizsgálatával, Budapestet külön is feltüntettük (13. ábra). A közép-magyarországi régióban erőteljesebb Budapest alulreprezentáltsága, a közép-magyarországi megyék közül Fejér és Komárom-Esztergom megyében láthatunk jelentős különbségeket, Veszprém megyében az eloszlások szinte számszerűen megegyeznek. Nyugat-Dunántúlon pedig, bár Vas és Zala megye is alulreprezentált, a különbségekért főként Győr-Moson-Sopron megye eloszlásai a felelősek. A dél-alföldi régióban mindhárom megyében jelentkezik a felülreprezentáltság a vizsgálatunkban. Az eloszlások közötti különbség a megyék vonatkozásában is jelentős mértékű (χ2= 669,47 df=6 p<0,01).
13. ábra
Az adatfelvétel évében (2014) 4. évfolyamot megkezdő tanulók, valamint a vizsgálatainkba bevont minta megyei eloszlása
Az 1. évfolyamos minta 6013 tanulóbál áll, átlagéletkoruk 7,08 év (szórás=0,48 év). A kutatás 178 iskola 292 osztályának bevonásával történt. A területi reprezentativitás vizsgálatához a 2014. évet megkezdő első évfolyamos tanulókról állnak rendelkezésre adatok.
A kutatásba bevont, valamint az ország régiónkénti eloszlását a 14. ábra, a megyék szerinti összehasonlítást a 15. ábra mutatja be.
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18
Eloszlás %
Az adatfelvétel évében 4. évfolyamot megkezdő tanulók megyénkénti eloszlása (forrás: KSH) A kutatásban résztvevő tanulók megyénkénti eloszlása (4. évf.)
72 14. ábra
A 2014. évet megkezdő 1. évfolyamos tanulók, valamint a vizsgálatainkba bevont minta regionális eloszlása
15. ábra
A 2014. évet megkezdő 1. évfolyamos tanulók, valamint a vizsgálatainkba bevont minta megyei eloszlása
0 5 10 15 20 25 30 35
Eloszlás %
A 2014. évet megkezdő 1. évfolyamos tanulók regionális eloszlása (forrás: KSH) A kutatásban résztvevő tanulók regionális eloszlása (1. évf.)
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18
Eloszlás %
A 2014. évet megkezdő 1. évfolyamos tanulók megyénkénti eloszlása (forrás: KSH) A kutatásban résztvevő tanulók megyénkénti eloszlása (1. évf.)
73 Az illeszkedésvizsgálatok szerint a minta és az országos eloszlások között a különbség szignifikáns a régió (χ2=959,95 df=6 p<0,01) és a megye tekintetében is (χ2=1132,24 df=19 p<0,01). A tendenciák hasonlóak a 4. évfolyamos minta esetében tapasztaltakkal, ugyanakkor az arányok kiegyenlítettebbek. Igazán jelentős eltérés főként Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon jelentkezik, amelyek esetében szintén Budapest, és így Pest megye, valamint Fejér és Komárom-Esztergom megyék kapcsán jelentkeznek a legnagyobb eltérések.
Összességében megállapítható, hogy a területi reprezentativitás nem teljesül maradéktalanul sem a negyedik, sem az első osztályos tanulókra irányuló mérésünkben. A teljesítményeket ugyanakkor számos más reprezentativitási szempontként is megjelenő háttérváltozó befolyásolhatja, mint például a szülők iskolai végzettsége, e változók érvényesítése ugyanakkor nem lehetséges a minta kialakításakor. Ebből kifolyólag úgy döntöttünk, hogy a területi reprezentativitás érdekében a mintából nem törlünk eseteket, és az alulreprezentáltság esetében sem súlyozzuk az eredményeket. A minta alapján levont következtetéseink általánosíthatósága annyiban tekinthető érvényesnek a teljes populációra (az ország 2014. évében tanuló első és negyedik osztályos diákjaira), amilyen szigorúan értékeljük a reprezentativitási szempontokban megjelenő különbségeket. Szigorú értelemben nem áll fenn a területi reprezentativitás, ugyanakkor nagy arányaiban a minta eloszlása követi az ország regionális különbségeit, ezen kevésbé szigorú értelmezés alapján az eredményeinkből közelítő becsléseket adhatunk a teljes populációra vonatkozóan.
Az óvodás korcsoportban lezajlott vizsgálatok az MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport és az SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoport közös kutatásának keretében valósultak meg, melynek célja a technológia alapú mérések kivételezésének feltérképezése az óvodás korosztályban. A mérések a már említett iskolakészültség mérőeszközcsomag tesztjeiből négy területre terjedtek ki: olvasás és matematika előkészségei, számítógépesegér-használat és az induktív gondolkodás. A kutatás exploratív jellegéből adódóan a minta kialakításkor nem volt kiemelkedő szempont a reprezentativitás kérdése. A vizsgálatokba Szeged város óvodái kapcsolódhattak be önkéntes alapon. A minta méretét tekintve is szerényebb, mint az első és a negyedik osztályos minta esetében: összesen 16 intézmény 278 óvodása töltötte ki az induktív gondolkodás tesztet (átlagéletkor=5,56 év; szórás=0,69 év).
A mintáink összetételének vizsgálatát további szempontokkal egészíthetjük ki. A nemek szerinti eloszlást a 13. táblázat mutatja. A táblázat értékei alapján megállapítható, hogy a nemek szerinti eloszlás mindhárom mintában közel áll a populáció elméleti 50%-hoz.
13. táblázat. A minták összetétele nemek szerinti bontásban
Óvoda 1. évfolyam 4. évfolyam Összesen
Fiú 144 (51,8%) 3026 (50,3%) 2534 (50,5%) 5704
Lány 134 (48,2%) 2872 (47,8%) 2483 (49,5%) 5489
Nem válaszolt 0 115 (1,9%) 0 115
Összesen (fő) 278 6013 5017 11 308
A háttérváltozók tekintetében további lényeges mutató a szülők iskolai végzettsége, amely ha nem is közvetlenül, de más közvetett hatásokon keresztül jó indikátora a család társadalmi hátterének és státuszának. Jelenleg csak a 4. évfolyamos minta vonatkozásában állnak
74 rendelkezésre adataink a szülők iskolai végzettségének jellemzésére. Az adatok a minta tanulóinak egy évvel későbbi (5. osztályos adatfelvétel) méréséből származnak, az eloszlást a 14. táblázat szemlélteti. Az értékek alapján megállapítható, hogy a két legnagyobb csoportot az érettségivel, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők alkotják. Ha összevonjuk a főiskolai és az egyetemi végzettségűeket, akkor a felsőfokú képesítéssel rendelkezők aránya a legmagasabb (31,2%). A szülők iskolai végzettségére vonatkozó adatokban hűen tükröződnek az utóbbi évtizedekben az oktatásban lezajlott expanzió hatásai, azaz hogy egyre nagyobb arányban végzik el a populáció tagjai a főiskolákat, egyetemeket.
14. táblázat. A 4. osztályos minta a szülők iskolai végzettségének tekintetében
Szülő iskolai végzettsége Anya Apa
nem fejezte be az általános iskolát 183 (3,6%) 152 (3,0%)
általános iskola 714 (14,2%) 588 (11,7%)
szakiskola, szakmunkásképző 675 (13,5%) 903 (18,0%)
érettségi 1096 (21,8) 1078 (21,5%)
főiskola (felsőfokú alapképzés) 767 (15,3%) 681 (13,6%)
egyetem (felsőfokú mesterképzés) 796 (15,9%) 829 (16,5%)
Nem válaszolt 1 (0,04%) 1(0,04%)
Hiányzó adat 784 (15,6%) 785 (15,6%)
Összesen (fő) 5017 5017