EISO KÖTET
2) Visconti Bertalannak, az említett novarai püspöknek, a mila
nói herczeg követének, levelét, melly által Albertet ennek elfoga
dására bírni ügyekszik, közU Pez Bernát e, h. 232, l- CVIII. sz, és belőle Ffijér XI. 48. /.
3) Aeneas Sylmus, Hist. Boh. LV, fej. 125. l,, Bonfin, Du-brav, Dlugoss és Arenpeck egyedül Fridrikről, Pray Annál. II, 327, l. és Hist. Reg. II, d, 288. l, még pedig itt az ellenkezőt állító Aeneas Syhiusra Hist. Boh, LV, fej. és (miben Horváth Mihály is köveü őt. Magyar tört* II, 134. l, annak 220. fejezetére utalva) az erről mit sem mondó Windeckre e, h. utalva, valamint de Roo V, könyv, 173. l, a többiről is szólanak.
0 Ebendorffer vagy Haselbach Peznél IL 854. l
szakadást is orvosolhatja; a német követség pedig még abban is megegyezek, hogy Albert ezentúl is Magyaror
szágon vehesse lakását *). Végre a Bécsbe nagyobb szám
mal meghívott magyar nagyok ^) királyukat adott szavától feloldozzák'), Albert maga részéről még a cseh dolgok elintézése s a törökök készületeinek sikeretlenítése tekin
tetéből koronáztatásának két évi elhalasztását köti ki, és miután a német követek erre is ráállottak * ) , nem minden
0 Pez Bernát e, h. VI. d. IIL köt. 233. l. és Engel e. h.
*) Hogy e Yégett meghívattak a magyar nagyok , nyílván mondja Arenpeck Pes Jeromosnál I. d. i247. l.
') Kurz szerint Gesch. Fridr. IV. L d. ii. l. magok a magya
rok óhajtottak az elfogadást.
•) Windeck CCXII. fej. Menckennél I. d. 1280. l — Pray, Annál. IL d. 327. l. csakugyan Windeckre az említett helyen és Aeneas Sylviusra Hist. Boh. L V. fej. de hibásan utalva, azt állítja, hogy a koronázás máj. 31-dikén Aachenben megtörtént. Hasonldt mond Tritthem^ Chron. Hirsaug. II. d. 398. l. a napot nem hatá
rozván meg, de azt mondván , hogy Theodorik kölni érsek vitte azt vt^ghez. Kzt követik, a koronázást máj. 30-díkára tévén, Fvgger Spiegel d. Ehren 465, l.. Caleisíus 788. l., Hahny Neu- undAlt-Pannonia 152. l. — Albertnek Aachenben történt megkoronázta-tását állítják még Strucius, Corp. Hist. Germ. I. d. 7Í7. i, Boregh, Böhm. Chron. II. 496. és 472. l. , azt jegyezvén meg, hogy azt april. 29-dikén Philíbert constanczi és az olmüczi püspökök vitték véghez, Pfeffinger Vitriarius iUusiratus I. d. 699. /., Muratori Annál. XIII. d. 310. /., Dubrat XXVIll könyv, 7/4. l — De Roo szerint e. h. Albert Prágából ment e végett Aachenbe^ hol az május 3-dikán ment egy kézírat után véghez Linck, Annái. Clara-caU. II. d. i33. l. — Hennel szerint is Excerpta Chron. Miinst-berg. Sommersbergnél I. d. Í78. l megtörtént valósággal a koro
názás ; a mit elfogadnak V Enfant, Hist. des Hussites Ih d. 9. l.
Aeneas Sylviusra Hist. Boh. de hibásan utalva, és Windischj Gesch. der Ungam 238. /., Mint Wenckerhől kitetszik, Adparat.
Archiv. 338. l. a zsidóknak kellett volna a pénzt rá adni (de hogy adták-e , nem tetszik ki). Pray azonban később (Hist. Reg. II. d.
268. l.) előbbi állítását tSgy módosítja, hogy Albert a német rendeket e végből Nürnbergbe öszvehívta, de itt maga személyesen nem jelen
hetvén meg, a koronázás is elmaradt. — A többi egykorú írók a dolgot hallgatással mellőzik el, a Magnum Chron. Belg. Pistori-rálScripU Germ. nova editio IIL d. 409. l. ellenben egyenesem
megilletődés nélkül ^) a római királyságot április 29-dikéii elfogadja ' ) , s a választó-fejedelmek abbeli végzetét, misze
rint a baseli concilium, és IV. Jenő pápa közt támadott versengésekben részt nem vesznek *), megerősíti. így
mondja Albertről: solum per annum regaavit, non tamen coronatus, sed tantum per Eugéniám confirmatus. Azért a dolgot kétségbe is hozza Haeberlin AUgem, Gesch- VL d. 9. l. és annyi előkelő író nyilvá
nos állítása ellenében is méltán; mert tekintvén Albert folytonos elíoglaltatását, nem volt ideje Aachenben megfordulni.
*) A magyarok őt feloldozván Ígéretétől, megilletődve lépett félre , hogy könyező szemeit eltakarja. Linck, ÁnnaL ClaratcUt II.(Li28.L
*) A Chron.Mon, Mellic. Pez Jeromosnál I.d, 257. /. májusra, PaUram pedig Chron. Austr, ugyanannál /. d, 734. l. ad diem proximam post festum Sancti Viti (jun. 16.), Haeberlin c. h. VI.
d. 8. l. april 29-dikére teszik. Az erről szőlő oklevél megvan Pez Bernátnál Thesaur. Anecd. VI d, III. kőt. CIX. sz. 236. l de
nap nélkül. Innen közli azt Fejér, XI. 54. l. A választő-fejedelmek
• küldöttei közöl mindegyik 16 gazdagon megaranyozott serleget és 12 válogatott paripát kapott ajándékban , mellyek trombitasző mel
lett vitettek szállásaikra. Chron. Norimh. Oeffelnél I. d. 329. l 3) Ezt a választő-fejedelmek kinyilatkoztatták Frankfurtban mart.
20-dikán (I^onoerstag nach Oculi) 1438. MűUers Reichstags-Theatr. unterFriedr. V. I. rész,I-te Vorstell. IV. fej. 20. §. 30.
l. Wencker Adp. ArcMv. 62. sz. 324. l , Lünig, Reichs-Archic.
Pars Spec. I-te Abtheil.228. l. Dumont III. d. /. köt. 48. l. — Gudenus e. h. IV. d. i03. szám, 235. l. (Freytag nach Oculi és így mart. 21-dikén). Würdiwein Subsid. Diplom. VII. i62. l. — Lünignél Reichs-Archiv. Spicil. Eccl. 284. l. még egy hasonér
telmű iromány is fordul elő, melly szerint a választők a schismának a pápa és a baseli zsinat közt barátságos űtoni elintézésére egye
sülnek. Megjegyzésre méltő , hogy mind Lünignél, a most emlí
tett helyen, mind Würdtíoeinnál mart. 17-dike áll; mire Schmid Gesch. der Deutschen VII. d. 215. l, és Planck Kirchengesch.
V, d. 456, l. azt jegyzi meg, hogy e szerint ezen oklevél épen a választási nap előtt készült. Újabban is megerősítették ezen határo
zatokat nov. li-dikén 1439. MtiUers Reichstags-Theat. I. Vor
stell. IV, fej. 48, l., Lünig Spicil, Eccl. I, d. L fej. i57. szám, 303. l., Dumont III. d. I. köt. 74. /., valamint a maynzi gyűlésen is, de úgy, hogy a concilum végzései Jenő letétele előtt, úgy mint azután is, nagyobb részint megmaradjanak. Salzburger
szállott újra a romai császárság a habsborgi házra, annál szakadatlanul megmaradandó.
Kevesebb szerencsével folytak a király dolgai Csehor
szágban. A Zsigmond által ide rendelt Schlick Gáspár ') követtársaival közlötte az elhunyt fejedelem vég óhajtásait a cseh rendekkel, és őket mindenkép ügyekezett azoknak elfogadására bfmi ^). Az okosb és nagyobb rész ' ) , külö
nösen Prága városa *), erre hajlandó is volt, de a hatal
mas Ptaczek Henrik, Sternberg Elek, Podiebrad György és a táboriak Albert vallásos buzgőságától tartva ^) tőle idegenkedtek ^),és őt mind addig királyuknak, a több ren
dekkel dec. 27-dikén tartott és a másik fél némi erőlteté
se után egyes akarattal kivívott határozatok következtében, elfogadni vonakodtak, mfg az elébe szabott és a vallás szabadságát, az ország kiváltságait illető pontokra és fel
tételekre nem áll 0 ? mellyeknek egyike volt Osztrákhon
nak Csehországba keblezése. Ezekkel Sternberg Elek ment hozzá, de ő azokről mitsem akart tudni, részint
képte-Nachrichten L d* 2/2. l Uoriae Concord. Germ. nat. L d, 38^ L Jitlius Caesar VL d, 290. U
0 Schlick Gáspár nem csak Zsigmondnak, hanem Albertnek is kedves embere volt. Az utol845 öt Magyarországon is megajándé
kozta jószágokkal, Calesiommal (talán Szakolcza) és Weisskirchen-nel (Fehértemplom) Nyitrában. Boregh Böhm, Chron. 11. 465. l.
Magyarhonban nagy birtoka volt, maga is magyarnak vallotta magát (levele Julián bíbornokhoz 1443. Chmel. Matériái. I. d. 2. füz, U7. /.) és néha Újvári előnévvel is élt (más levele János váradi püipökhdz Ugyanén ii8. /.).
0 De Roo, Balbin és Pray e. h,
0 ChroH. MeUic. Pe« Jeromosnál L d. 257. l. és de Roo e. h.
0 Coni. OHonym, PüUiatae Dobnernél I. d i72. l.
0 Pubitschka, Gesck, von Böhmen. VIII. d. 149. l
«) Pra/y, AnnaL IL d. 326. l. Ezek BorbáU özvegy császárné párthívei voltak, Bonfin III. tíz, IV. könyv. 294.2. s az Albert feltételes elfogadására is csak akkor állottak, midőn meghallották, hogy pártjok feje fogságban sínlődik. Ftssler IV. d. 506. l
0 Bonfin e. h., Aeneas Sylvitu EisU Bok. LV. fej.
lenségek miatt, részint és főként mivel állítása szerint ót illette a királyság minden további választás nélkül, nem csak Zsigmond végintézete s felesége öröködése, hanem a cseh és osztrák házak közt kötött öröködési egyezmé
nyek erejénél fogva is ^). Ezen kinyilatkoztatásban, melly-nek következtében a cseh választott királyi czímet fel is vette ^),mind a két fél megütközött. Azért választási
sza-0 FessUr és Pubitschka e. A., ez i5i. l — Haeberlin,
Weli-Gesch. V. d. 686. l ezen öröködési egyezményt még Ottokártól származta^a , de hibásan , mert azt a luxemburgi ház kötötte, Pu-bitschka e. h» 149. / , különösen IV. Károly az egyiket an Sanct Scholastica tag 1364.LtffiiV7, Reichs-Arch. Pars Spec. L Abtheil.
766, 1.,9L másikat an den nSchsten tagé vor dem Palmtag 1366.
Ugyanott Pars. Spec. I. Abtheil. 6. l. Cont. L i-te Abtheil.
565. L
*) Ezt több még a választás előtt kelt leveleiből látjuk, igy Pei Bernátnál Thesaur. Anecd. VL d. HL résa, 236. l Müllers ReichstagS'Theat. unter Max. I. Th. 2'te Vorstell. 67. fej. 592.
l Lűnig Reichs-Archiv. XVI. d. 64. l. Hist. Norimb. Dipl. IL rési, 327. sz. 609. l. így már abban i s , mellyben mint feljebb látók j Osztrákország kormányzásáról intézkedik. Helwig Zeitrech-nung zur Erörterang der Daten in Urkunden. 186. 1. több illyeket említ. Kurs, Albrecht II. 2. dar. 281. l.; sőt már magok a német választó fejedelmek is őt választott cseh királynak nevezik a német királyi választásról szóló levelökben Müllers Reichstags - Theat.
unter Kais. Fridr. I. Theil. 2. l. és a német rend magas mestere Albertnek magyar és cseh királylyá választatásához Maríenburgból már mart. 27-dikén CDonnerstag vor Judica) 1438. szerencsét kíván, két szép paripát küldvén ^ándékba Vmgt VII. 705. l. Albert tehát már előbb is megválasztatott cseh királynak, vagy azoknak igére
tét, kik Zsigmond halálos ágya körül voltak, vette annak, igy okoskodik ezek után Kurz e. h. 28i. l. de mi csak az utolsót fogad
hatjuk e l , ez nem csak őt hanem másokat is tévedésbe hozván. Bi
zonyos továbbá még az i s , hogy Prágában már az év elején kihir
dettetett, hogy Albert a csehek törvényes királya, a ki ezt kétségbe meri hozni, életével lakol, és ezen büntetés végre is htgtatott az óvár polgármesterén és egy merész szabón. Pubitschka e. h. 350.
l. Kurz e. h. 280. l.; de ezt is csak egy kis párt tettének vehet
jük : mert az oklevelek szerint a valóságos választás még a mellette leginkább álló párt által is később történt, és különben is ezen hir-detéibeo válaiztásról szó tincs.
badságuk erejét, mellyet, mint ökállíták, nem gyengít-hete sem Zsigmondnak hfrök és megegyezésök nélkül ké
szült végintézete, sem az erővel kicsikart helybenhagyá
sokkal ellátott öröködésL egyezkedés, gyakorlatilag kívá-nák fentartani '); de a választandó személyben nem tudá-nak megegyezni. így máj. 6-dikán ') a romai székhea ragaszkodó rendek Prágában, a kelyhesek Táborban '), ott a főrendek, itt a közép nemesség és a városi követek *) gyűltek öszve; amazok Albertet, ezek a 13 éves Kázmért *), Ulászló lengyel király öcscsét választák királyuknak, nem annyira a két nemzet nyelvbeli rokonsága miatt, mint Aeneas Sylvius állítja, hanem mivel Lengyelország, a megholt öreg Ulászlónak az igaz hit iránti nyilatkozatai mellett is minden szomszédok közt leginkább szított a kely
hesek tanításaihoz ^). így az erőszakkal elnyomott polgári háború áj dühvel ütött ki ezen szerencsétlen országban.
0 Bonfin és Aeneas Syk. e. A., de Roo Hist Austr. K. könyv Í7U l
3} Kázmér választására nézve Balbin, Epitome 499» L és min
den kútfők f Albertre nézve Engel e, h- és minden <\jabb irők. A régiebbek az utolsó napjára nézve kfilOnböznek: májas 1-sejére teszi Hist. Diplom. Norimb. II. 6Í5. L — mój. 6-dikára Bon/iit / / / . tiz. 4. könyv. 294. /., Contin. Pulkacae Dobneméi IV. 172., L Paltram Chran. Austr. Pez Jeromosnál II. d. 734. U, (Sanctl Joannls evang. die) Arenpeck Chron. Austr, Feznél I. d. Í247. /.
Cocklaens 318. /., Anonymus Mell. Chron. Pesnél II. d. 762. L (die Joannis evangélistáé), Hageck 745. L — május 7-dikére de Roo Hist. Austr. V. könyv. Í71. L — május 22-dikére Bartossek L 205. l. — 29-dikén történt több kézíratok szerint Pubitschka
VIII. d. 351. l. — Hageck egyébiránt e. h. és Reichwein Jakab Lincknél Annál. Claravall. II. d.i29. l i437.re teszik a válasz
tást, az utolsó december 27-dikére.