Beveietés.
Lajos király birodalma őszveroskad 3.1. — belső elgyen
gülés, 3.1. — és kttlsO ye&zélyek által 5.1. -~ Elvesz Lengyel
országé 5. 1. — Moldova, 5.1. — Dalmátország 6. 1. — A tö
rökök fó ellenségeink 7.1. — Ezen nemzet eredete 7.1. — ter
jedése 7.1. — átjövetele Európába 8.1. — és ijesztő előnyomu
lása! itt 8.1. — Timur akadályoztatja Bajazedet Konstantinápoly elfoglalásában 8. L — Vetekedés Bajazed fiai közt 9.1. — Ezt a keresztyének használni elmulasztják 9. 1. — Egyezés! kísérletek a keleti és nyugati keresztyén szentegyházak közt 9.1. — Az ozmánok megrontják a görög császárságot 10.1. — elfoglalják Bolgárországot 10.1. — adő alá vetik Rácz- (11.1.)» — Bos
nyákországot 12.1. — Herczegovina állása 13. 1. — A törökök hatalmukat éreztetik Oláhországgal 13.1. — a magyarokat is több Ízben megverik 13.1.—Zsigmond becseréliNándor-Fejérvárat 14.1. — elnyeri a cseh koronát 15.1. — a császári czimet 15.1. — Egyházi meghasonlás 16.1.— Pisai, kostniczi és baseli concilium 16.1. — Vallásháború Csehországban 18.1. — Huss János 18.
1. — A helyhesek győzödelmei 19. 1. — Baseli compactaták 20.
1. — A többi Eurőpa állapotja 21.1. — Albert, Zsigmond kije
lelt örökőse, és Hunyadi János az ország reményei 22.1. — Al
bert nemzetsége 22.1. — A Ciliéi grőfok 24.1. — Hunyadi Já
nos eredete , nemzetsége 26.1. — ö nem volt sem igen előkelő, sem n emtelen házbői 26.1. — nem volt Zsigmond természetes
(29. l.v — nem törvényes fia 32.1. — nem a Scaliger nemzet
ségbőr 33. 1. — nem Hunyadi HoUős János fia 35.1. — Atyját Voyk Buthinak hivták 35.1. — Ez nem volt a romai Corvin- (36.1.) — néma lengyel hasonnevű családból 39. 1. — nem az oláh vajdákébői 41.1. — Hunyadi anyja nem volt fényes eredetű 42.1. — Azt Morzsinai Erzsébetnek hívták 43.1. — Vuk Buthi nem volt oláh 44.1. — hanem magyar nemes 46.1. — do nem a Csolnokosi-nemzetségből 46.1. — Már régebben is
léte-B
zett Hunyadi-család honiinkban 47.1. — A konnányEŐ öcscsét is Hunyadi Jánosnak hivták 47. L — atyja is élt a Hunyadi név
vel 49.1. — Már őseinek volt nemesi birtokuk Hunyadon 50.1.—
A Hunyadi-család nem csak Székely 53.1. — hanem Oláh nevet is viselt 56.1. — Hunyadi János születésének helye 57.1. — ideje 58. 1. — ifiosága 59. L — családjának rokonsága 62.1.
II.
1437. 1438.
Zsigmond halála 67.1. — Albert Pozsonyba megy 68.1. — és itt magyar királynak választatik 68.1. — Koronázása végett Székes-Fejérvárra siet 69. L — Vetekedés az esztergomi érsek, és a veszprémi püspök közt a királyné koronázása felett 71.1.—
Albert és Erzsébet megkoronáztatnak 72. L — A király Budára megy 73.1. — A budai magyar és német polgárok czivddásai 74.1. — és ezekből támadt zendülés 75.1. — Erdélyi pértáma-dás 77.1. — Ennek elfojtása 79.1. — A törökök fenyegető moz
galmai 80. 1. — Albert ezek ellen némelly rendeleteket tévén 80.1. — Bécsbe megy 82.1. — Itt tudésittatik rémai királylyá lett választatásárdl 83.1. — Ö azt elfogadni vonakodik 84.1. — míg a magyarok abban meg nem egyeznek 85.1. — A csehek készek Albertet királyuknak elismerni 87.1. — De ő az elébe szabott feltételeket nem fogadván el 88.1. — a rémai catholicu-sok őt elválasztják ugyan; 89.1. — a kelyhesek azonban Káz
mért lengyel királyfit teszik ellenébe 89.1. — Ulászlé király öcscse nevében elfogadja a választást 90.1. — és a kelyheseknek segít' séget küld 91.1. — Albert sereggel jelen meg Csehországban 91.1. — Igléban az ország szabadságait megerősíti 92.1. — és minden tetemesb akadály nélkül Prágába ér 93. 1. — hol meg-koTonáztatik 93. I. — A kelyhesek egész Prágáig száguldoznak 94.1. — A király Saffranecz lublői kapitány ellen^ ki a Szopes-séget fenyegeté, Rozgonyi Sebestyént küldvén 95.1. — és a se
gedelmet minden oldalrél sürgetvén 96.1.'— ellenök kiindul 98.
1. — őket visszanyomja 98. — Táborig üldözi 99.1. — A kely
hesek az ajánlott fő ütközetet nem fogadják el 99.1. — Fridrik szász berezeg szép. sereggel Alberthez ér 99. L — A táboriak kiütése visszaveretik 100.1. — Albert brandenburgi határgréf az egész sereg vezérlését átvévén, a helyheseket a várba szorítja 100.1. — Podíebrád a királyi sereg egy részét megveri, de a megszállást felbontani nem tudja 101.1. — A királyiak vivása visszaveretik 101.1. — Tábor megszállása berekesztéssé változ-tatik 102.1. — Albert a brandenburgi fejedelmet Schlcsienbe küldi 102.1. — maga pedig Prágába visszamegy 102.1. — Frid
rik szász fejedelem haza-mentében megveri a cseheket 102.1.—
Ulászld Schlesienbefit, mindent feldúl 104.1. ^ Albert seregei 6t innen kiverik, Lengyelországba ütnek 105.1. — Rozgonyi Saf-franeczet a Szepességben megveri 105.1. — Mind a két fél bé
két óhajt 106.1. — A törökök Erdélybe tttnek 107.1. — Ezen or
szágot feldúlják 107.1. — Szász-Sebest megvívják 108. 1. — Szebennél visszaveretnek 109.1. — és zsákmány terhelve mennek haza 109.1. — Hunyadi mint Szörényi bán 110.1. — A baseli zsinat és a pápa ajánlják Albert ésUlászM közt közbenjárásukat 110.1. — Ennek folytában öszvejövetél rendeltetik Boroszld-b a n l l i . 1.—
111.
1438. 1439.
Albert Boroszléba megy 112. 1. — Itt a békealkndozások megindulnak 113.1. — de lassan folynak 115.1. — A lengyel király követei elhagyják Boroszlét, de Nameslawban megálla
podnak 115.1. — Nameslawi fegyverszünet 116.1. — A török fenyegető mozgalmai 116.1. — György rácz despota Szendrö ol
talmát idősb fiára bizza 117.1. —- Albert Boroszlét elhagyja 118.
I. — Morvaországon át Pozsonyba megy 120.1. — Itt köti meg a házassági szerződést idősb lánya Anna és Vilmos szász-meisseni fejdelem közt 120.1. — Ciliéi Ulrik hitetlensége 121.1. — Bor
bála özvegy császárné Legyeiországba szökik 122. — Lubldi alkudozások 122.1. — Itt a fegyverszünet meghosszabbíttatik 123. L — Palőczi György érsek és koronaőr halála 124.1. — Erzsébet királyné a koronát átveszi, Visegrádra viteti 125.1. — Albert Budára megy 125.1. — Albert gondoskodik felesége Örö-ködése felől 126. I. — Országgyűlés 126.1. ^ EnncS: végzései
127.1. — Albert a törökök elleni készületei miatt^ tovább is Budán mulat 128.1. — Több kegyelmeket osztogat 129.1. — Fe
leségének terjedelmes jószágokat adományoz 131. L — Murád Szendrőt megszállja 131.1. — Albert hadi készületei lassan ha
ladnak 132.1. — V. Félix pápa választatása 133.1. — Albert az ozmánok ellen Szegednél gyülekező seregéhez megindul 135.
1. — Itt mindent rendetlenség)[>en talál 136.1. — Csak lassan nyomulhat előre 136.1. — Az alatt Szendrő a törökök kezébe jut 138.1. — A király a török ellen semmit sem mer kezdeni 140.1. — Murád azonban Bosnya felé fordul 141.1. -— A ma
gyar sereg nagyobb része betegségek, és zendülés miatt eloszlik 142.1. — A király megmaradt csekély seregével mit sem tehet
vén, a szerencsétlen táborozásról lemond 144.1. — Azt a követ
kező évben megujítandd, a körülötte lévő nagyok által segedel
met ajánltat magának 144.1. — és betegen Budára megy 145.
1. — Itt a lengyel követeket kedvetlenül utasítja haza 146.1. — B »
Betegsége növekedik 146.1. — Az orvosok tanácsa ellen Bécsbe indnl 147.1. — Visegrádrdl Paltfczi LászMt éa Berzevicsi Pált kttldi a lengyel követek ntin 147. 1. — Neszmélyen kénytelen megállapodni 148.1. — Végrendeletet készít 149. L — és meg
hal 15^. 1. — Több irék halálát méregnek tulajdonítják 152. 1.
— Ezeá király jelleme 153.1. — gyermekei 156.1. — IV.
1439. 1440.
Erzsébet a kormány élére áll 157.1. — A koronát átveszi a bazhü gréftdl 159.1. — Országgyűlést hirdet 159.1. — Szécsi Dénest esztergomi érseknek nevezi 160.1. — Ez által magára haragítja Rozgonyi Simont 160. 1. — Dolgai rósz fordulatot vesznek Osztrákhonban 161.1. — Csehországban 162.1. — A magyarokat elidegeníti magátél 164.1. — Garai Lászlét koro
naőrnek nevezvén 164. f. -^- a Cilleieket különös kegyelmekkel tetézvén 164.1. — Férfi kormánynak kívánsága közönséges lesz 165.1. — Uiászld lengyel király ohajtatik meghivatni királyul és az özvegy királyné férjéül 166. — Ebben végre Erzsébet töb
bek unszolására megegyez 167. I. — Követség Ulászléhoz 171. 1. — Ez a követséget jdl fogadja 172.1. — A királyné le-betegedése végett Pozsonyba indul, de Komáromnál megállapo
dik 173.1. — Itt CiUei Ublkkal a korona elsikkasztása elhaU-roztatik 173.1. — Kottannemé ndvari hölgy e végből Visegrádra küldetik 174.1. — Ez a dologban szerencsésen eljár^ és a koro
nát Komáromba hozza 175.1. — A királyné^ kit a vajúdás elér, még mielőtt Komárombél megindulhatott volna, 175. 1. —- fid gyermeket szül 176.1. — Ez a keresztségben Lászlé nevet nyer 177.1. — Az osztrák Fridrik német királynak válaszUtik 178.
1. — Erzsébet megváltoztatja akaratját 179.1. — A Lengyelor
szágban lévő magyar követséget minden további lépéstől eltiltja 180.1. — Az alatt Ulászlé Krakkéban a magyar koronát elfo
gadja 180.1. — és a magyar követség az alkudozásokat az el
fogadás föltételei felett ez után is folytatja 181.1. — Ulászlé tlébe uj pontokat terjeszt 182.1. ~ Ezeket ő elfogadja 183.1.
— A választásrdl és menyekzőről kelt oklevelek 183 J . — Mind ezekről tudésíttatnak a magyar rendek 185.1. — Ulászlé a vá-láaztásrél értesíti a német királyt 185. 1. — Erzsébethez pedig tisztelgő követséget küld 186.1. — Ez a Lengyelországbél meg
tért magyar követeket elfogatja 187.1. — de különben pártja
^m: erdsitéséről keveset gondoskodik 188.1. — Fia gyámságát Al-: # \v bért osztrák herczegre bizza 190.1.
V.
1440.
A lengyel követség utjáből megtér 191. — A Krakkóban maradt magyar követek sfirgetik Ulászld megindulását 192.1.—
£ z végre megindul 192.1. — Az egri pttspök őt Késmárkon fo
gadja 193.1. ' a kételkedőt útja folytatására bírja 193. 1. — A király mindentttt jél fogadtatik 194.1. — Egerbe ér 194.1. — Erzsébet pártja nem oUy serényen működik 194.1. — A csecse
mő Lásslé megkoronáztatását elhatározza 195.1. ~ Ennek útja Sz. Fejérvárig 196. 1. — fényes megkoronáztatása 196.1. — igen nagy és fényes gyülekezet előtt 198.1. — Ciliéi Ulrik Fe
jér várrél nem mer Buda segítségére menni 199.1. — Erzsébet Győrbe vonja magát 200.1. — Itt Albert osztrák herczeggel szövetséget köt 201.1. — fiát Sopronig küldi, maga pedig Po
zsonyba megy 202.1. —- Rozgonyi Sim^n-Budát elfoglalja 203.
1. — Itt Ulászló igen fényesen fogadtatik 204. L — Hunyadi János neki meghódol 205.1. — példáját sokan követik 206.1.—
különösen az idő közben fogságából megszökött TaUóczi Máté 206.1. — Újlaki Miklós 207.1. — A bosnyák és rácz király kö
vetségei Ulászlónál 207.1. — Az esztergomi érsek és Garai bá
torságlevél mellet Budára jönnek 208.1. — Itt kényszeríttetnek Ulászlónak hűséget esküdni 209.1. ~ Ennek választása újra megerősíttetik 210. L — Győr megszáUása Hunyadi Jánosra bí-zatik 211.1. — Az őrsereg vitézül oltalmazza magát 212.1. — CUlei Ulrik innen kiszökik 213.1. — elfogatik 214.1. — Nagy zaj Budán a korona nem találtatása miatt 215.1. — Garai László elfogatik 216.1.— Uj zaj Budán az Ulászló szándékolt megéteté-sének híre miatt 217.1. — A rendek átmennek Fejérvárra 217.
1. — Itt Ulászló n)ás koronával avatutik be 217.1. — Koroná
zási oklevél 219.1. — Ulászló törvénykönyve 221.1. — annak végzései 222.1.
VI.
1440. 1441.
Ulászló párthiveit megajándékozza 224.1. — követséget küld tiz ozmánokhoz 224.1. — Murád Nándor-Fejérvárat megszállja 225.1. — Tallóczi János védehni készületei 226. L — A szul
tán nem boldogul 227.1. — Föld alatt ásott útja felvetteük 2 2 8 . 1 . >- Utolsó sikeretlen vivás 229.1. — A megszáUás fel
bontása 229.1. — Erzsébet dolgai Csehországban is roszra for
dulnak 230.1. — Albert bajor fejedelem választatik királynak 232. 1. — Erzsébet nem fogadja el Ulászló békeajánlatait 233.
L — Az erdélyieket kívánja megnyerni 234.1. — Nagy
pénz-ssttkében van 2Z4,1. — Házikoruii.juf ós nénelly osztrák nro-dalmait Fridriknek elzálogosítja 235 . — Az így nyert pénz
zel sereget gyűjt 238.1. — Glskra Fclsö-Magyarországon lép fel 239.1. — Garat Tétországban 240.1. — Erzsébet a Szécsiek-kel Esztergombél fenyegeti a fővárost 241.1. — Ulászld ellen
készületei 242.1. — A szepesi várakat Magyarországnak visz-szaadja 242.1. — Perényi János Giskrával bajlédik 243.1. — Hunyadi Garai ellen megindul 244.1. — Öt békére felszélitja 245.1. — Mit ez el nem fogadván, öt Szekszárdnál megtámadja 245.1. — tökéletesen megveri 246.1. — Ezen gyózö'delmeért er
délyi vajda lesz 247.1. — Ulászld maga a Szécsieket békére szorítja 248.1. — Rozgonyi Pozsony várát nem képes oltalmazni 249.1. — CiUei Fridrik mint békéltető lép fel 249.1. — Ennek sikeretlen tigyekezetei 251.1. — Erzsébet Sopront is elzálogítja 251.1. — A háború újra kiüt 251 1. — Vitovccz János a Cil-leiek vezére Báníit megveri Szomobomál 253.1. — Ulászld maga száll a győztes ellenséggel szembe 254.1. — s a Cilleiekkel megbékél 255.1. — Hunyadi Belgrádnál Ishák bégen diadalmas
kodik 257.1.
VII.
1441. 1442.
Ulászld Erzsébettel újra egyezkedni akar 259.1. — a pápa unszolásainak is engedve 259.1. ~ Ezt biztossággal renlényl-vén, lengyel seregeit haza bocsátja 261.1. — Országgyűlést hir
det 262.1. — Az alatt Budán párthívei közt kegyelmeket osz
togat 262. 1. — Az országgyűlésből követség neveztetik a bé
kealkudozásokra 263. ]. — Erzsébet feleleteiben büszkébb le^z 263. i. — miután dolgai Csehországban jobbra fordulnak 264.1.
— Ulászld megint országgyűlést hirdet 267.1. — Mind a két fél a pápát kívánja megnyerni 267.1. — Erzsébet az ellenségeskedé
seket megint elkezdi 267.1. — Giskra Perényit megveri 268. 1.
— Késmárkot hatalma alá keríti 268.1. ~ Ulászld maga megy ellene a felföldre 269.1. — Kassát megszállja 269.1. — de kény
telen a megszállást felbontani 269.1. — Seregét a szorongatott pozsonyi .vár segítségére küldi 271.1. — Vezére Tanczin András a vívd sereget megveri 271.1. — a várat minden szükségesekkel ellátja 272. 1. > - a várost kezdi szorongatni 272.1. — Giskra ujabb pusztításai 272. l.-r Odrovácz őt némileg korlátozza 272.
1. — Fridrik és Erzsébet meghasonlanak 272.1. — Ez üát és leányát amattdl visszakéri 274.1. — de tagadd választ kap 275.
1. - - és segedelem végett a bécsiekhez folyamodik 276.1. — A város előbb kikerülő választ ad 276. 1. — később a kért sege
delmet megígéri 277.1. — De mielőtt ez megérkeznék, Ulászld
kénytelen Pozsony városa megszállását felbontani 278. 1. — A lengyelek Egerben meglepetnek 278.1. — de az eltávozó csehek után eredvén, őket megverik 279.1.— Az egri püspök Selmeczet feldúlja 2 8 0 . 1 . — Komorovszky és Czajka Eperjesre ütnek, azt kizsákmányoljak 280.1. — de Giskra őket megveri 281.1. — Berzeviczet feladásra szorítja 281.1. — Podolin és Lnblé ellen
nem boldogul 281.1. — de Rozsnyót hatalma alá veszi 281.1.
— Fegyverszüáet Rozgonyi és Giskra közt 282.1. — A két el
lenpápa követsége Ulászlónál 283. — A törökök Mezidbég ve
zérlete alatt Erdélybe ütnek 284. L — Hunyadit Szent-Imréné megverik 285.1. — Mezidbég Szebent szállja meg 286.1. — Itt ót Hunyadi njra megtámadja 287.1. — és tökéletesen meg
veri 287. 1. — Kemény Simon halála 288.1. — A gyözödelem eredménye 289.1. — A szultán ezt megbosszulandó Sehabed-dint küldi nj sereggel Erdélybe 291.1. - - Ez Oláhországot fel
dúlja 292.1. — és innen Erdélynek fordul 293.1. — Hunyadi a Vaskapunál útját állja 293.1. — Az itt nyert fényes gyózö-delem 294.1. — Ennek eredményei 296.1. — Hunyadi Olábor-szágba üt 297.1. — Török követség Ulászlónál 298.1. — Julián bíbomok, Jenó pápa követje, Ulászló és Erzsébet közt mint bé
kéltető lép fel 299.1. — Mind a két fél a békére hajlandó 300.
1. — Erzsébet részéről némelly békepontokat eszközöl 301.1. — Ulászló azok elfogadására kész 303.1. — de Hunyadi azok elfoga
dását ellenzi 303.1.— Julián a felek közt fegyverszünetet eszközöl 304.1.—Őket egy Esztergomban tartantló személyes öszvejövetel el
fogadásárabírja 305.1. — Ebben uj akadályok merülnek fel 305.
1.— Ulászló Erzsébetnek e végből bátorságlevelet ad 3 0 6 . 1 . — Ujabb alcadályok e részben 308.1.— Ezek elhárítása után az^neg^, történt Győrben 309.1. — Béke a két fél közt 309.1. — Ennek.
föltételei 310.1. — A két versenytárs megelégedve vál meg 311.
I. — Kevéssel ezután Erzsébet meghal 312.1. — A királyné jel
leme 3 1 3 . 1 .
VIII.
1442 — 1444.
Erzsébet halálával a belső háború nem szűnik meg 315. 1.
— Ennek pártosai Fridrík német idrálylyal alkudoznak 316.1. -Ennek nincs krdve öcscse mellett erélyesen fellépni 316.1.— An
nak pártját Pozsonyba hivja meg 317.1. — Az líiú László ép és jó egészsége felől a magyarokat meg kívánja nyugtatni 317.
1. — Ulászló és Fridrík közt Julián bíbornok fegyverszünetet eszközlendő 318.1.— Ulászlót a keresztyének irányában békére, a török ellen háborűra serkenti 319. 1. — Az országgyűlés a török háborút, de előbb Fridrík kibékéltetését elhatározza 319.1. — Követség a német királyhoz béke, és török elleni segedelem Iránt
320.1. — Ez a segedelmet megtagadja 320.1. — a schweitii dolgok^ 320. ]. — a csehorazági zavarok miatt 321.1. — éa fél
tékenységből 321.1. — Julián űgyekezetei a fegyverszünet esz
közlésében Fridnk és a magyarok közt sikeretlenek 322.1. — Uj országgyűlés 322.1. ~ A segedelem a török háborúra min
den oldalról elmarad 323.1. - - Mind a mellett a török háború feltétleniU elhatároztatik 324.1. — Giskra Szepes várát elfog-lalja 325. L — Ulászlö és Fridrik közt a békealkudozásokra nj határnap tűzetik ki 325.1. — Némelly magyar és osztrák alatt
valók kölcsönös ellenséges beütései 327. 1. — A német király öcscsével Alberttel és a Ciliéi grófokkal megegyez 329. 1. — Rozgonyi Simon Giskra ellen megy 330.1. — vele fegyverszü
netet köt 330.1. — Országos segedelem a török háborúra 331.
1. — Egyéb országyülési végzések 332.1. — Hunyadi Mátyás születése 333.1. — Nagy készületek a törökök ellen 334.1. — A király és Hunyadi a törökök ellen megindulnak 335.1. — Hosszú háború 336.1. ~ Annak történetein fekvő homály 337.
1. — Első csatázat 339.1. — Hunyadi a sereg egy részével előre küldetik 340.1. — A Morva vize mellett az ellenséget megveri 341. l . ~ Nissát elégeti 343.1. — Ezen város mellett egy nap három basán diadalmaskodik 343.1. — Sophiát feldúlja 344.1.
— A király felé vonul vissza 344.1. —Útjában a törököket újra meg
veri 345.1. — és a királylyal egyesül 346.1. — A magyar se
reg a Balkány alatt száll táborba 347.1. — Murád hadi tanácsot tart 347.1. — Itt a Balkány szorosainak oltalma és az ütközet elkerülése megy végzésbe 348.1. — A magyarok sem merik a törököket erősített táborukban megtámadni 349.1. — Hunyadi visszavonulást színlel, és a törököket táborukbői kicsalja 349.1.
— Kunaviczai nagy ütközet 350.1. — A balkányi szurdok meg
támadása 353.1. — de siker nélkül 355.1. — Hunyadi a had
járatot még folytatni szerette volna 356.1. — de kénytelen a ki
rály és többség határozatának engedni 356.1. — A magyar sereg óvatos visszavonulása 357.1. — és diadalmas visszatérte 357.1.
— A hadjárat eredményei 359. L — A bosnyák király meghó-dolása 360. 1. — Skanderbég ősi tartományait visszafoglalja 361.1.
IX.
1 4 4 4 .
Külső hatalmasságok buzdításai uj török háborúra 363.1.
— Ezt elhatározza az országos tanács 364.1. — Vetekedés an
nak vitele módja felett 365.1. — Egy uj nagyszerfl, a török bi
rodalom szivéig ható hadjárat rendeltetik 365.J1. — Országgyűlés hirdettetik 366.1. — Alkudozások Fridrik rúmai királylyal 367.
1. — Élénk vetekedés a magyar 6B osztrik köretek közt 368.1.—
Ulászlé király személyesen veti magát közbe 369.1. — A rdmai Urály feltételeit elfogadja 370.1. — A fegyversziineti javaslatot még Fridrik nem erősítette volt meg, midőn az országgyűlés hir
dettetik 371.1. — Erre Oiskra is meghivatik 372.1. — mit Ja-lián bfbomok nehezen vészen 372.1. — Franké bán megfelel a tdlbnzgé bfbomok követnek 372.1. — Az országgyűlésen Szent-Miklósi Pongrácz is megjelen 373.1. — és elfogatik 373.1. — Oiskra is szinte életét vesztí 374.1. - - Országgyűlési végzések 374.1. — Azok szerkezetének médja 376.1. — Tanácskozások a török báború felett 378. 1. — Annak tűsténtí megindítása az országos tanács határozatának értelmében elvégeztetik 379. L—
Az ország előkelői magokat a hadviselet terhei alél kivonják 380.1. — Az idegen hatalmasságok is felszélíttatnak segedelem
adásra 381.1. — Fridrik rémai király megerősíti a fegyverszüneti javaslatot 383.1. — Hunyadi az ttgyet inkább kötelességérzet
ből, mfait lelkesedésből viszi 384.1. — seregeket gyűjt 384.1.—
Szent-Miklési Pongráczczal nemzetségi egyezkedést köt 384.1.—
a bosnyák fejedelemmel szövetkezik 385.1. — Murád a rácz feje
delem közbenjárása mellett kivan egyezkedni 387.1. — Hunyadi egyessége Oyörgy rácz fejedelemmel 388.1. — A török hábo
rúhoz elveszti kedvét mind Ulászlé, nündHunyadi 389.1. — Török követség a béke végett 391.1. — Murád magnesiai magányába vonja magát 391.1. — A szultán követsége Hunyadinál jelenti magát 392.1. — dn általa a királyhoz utasíttatik 392. 1. — Alkudozások a béke felett 393. 1. — A török követség ajánlatai 394.1. — Azok hosszabb vítotás után elfogadtatnak 395.1. — Szegedi fegyverszünet 396. 1. — Ez hittel is megerősíttetik 397.1. —
X . 1 4 4 4 .
Francesco bfbomok tudésitása a törökök állása felől 399.1.
— Több oldalréli buzdítások a török háború folytatására 400.1.
— A kedélyek ujbéli felbuzdulása 400.1. — Ezt használva Ju-lián bfbomok sürgeti a fegyverszünet felbontását 400.1. — Ez iránU beszéde 400.1. — Az általa felállított veszélyes elvek 403.1.— A pápai alkövet és két gályakapitány ujabb buzdításai 405.1. — Mind ezek uj lelkesedést szülnek 405.1. — A fegyver
szünet megszegése elhatároztatik 406.1. — Hunyadi sem ellenzi azt 406.1. — Némi befolyással lehetett erre a meghőditandé bolgár királyság Ígérete 406.1. — A király a török hadjárat meg
indítását hit alatt Ígéri 407.1. — Az ez iránt kelt nyilt-levél 407.1. — A határozatrél tudésíttatnak Francesco bfbonok és a
keresztyén fejedelmek 409.1. — Fridrik római király Giakrához közelecŰk 409.1. — György rácz fejedelem kivonja magát a há
borúból; 410.1. — a görög császártól és Skanderbégtöl ellenben kedvezó tndésitások érkeznek 410.1. ~ A magyar sereg megindul 412.1. — Orsovánál a Dunán átszáll 412.1. — Bodont elfoglalja 413.1. — További útjában Haimosz hegyeit elkerttll 413.1.—
Nikopolynál megállapodik 414.1. — A város feldulatik 414. 1.
— Kevéssel ezelőtt egyesült a sereggel Hunyadi 5000 csatárral 415.1. — Nyomban követi öt az oláh vajda és Nikopolynál éri el a királyt 415.1. — Drakula a hadjárat folytatása ellen sike-retlen szól 416.1. — Hunyadi öt megdorgálja 416.1. — Mire ö személyesen kivonja magát a hadjárat alól 417.1. — de ahoz 4000 lovagot ad fia vezérlete alatt 417.1. — A keresztyén se
reg folytatja útját 418.1. — A török dunai hajóssereg elége
tése 419.1. — Ulászló nyilt-levele a törökökhöz 420.1.— Sumi és Pezech várainak megvívása 421.1. — Murád a genuai és ve-lenczei hajós kapitányokat megvesztegeti 423. 1. — seregeit Ázsiából átszállítja 424. 1. — Mind e meUett a háború folyta
tása elbatároztatik 424.1. — Több várak, mint Meteri, Burnvád, Kaliakré, kevés ellentállás után megadják magokat 424. 1. — Mások, mint Várna és Kavarna, egyesség mellett nyitják meg kapuikat 425.1. — A görögök és Skanderbég segedelme elma
rad 425.1. — Amazok Murád átjövetelének hfrére elrémülve otthonn maradtak, és a magyarokat erről nem is tudósiták 425.
1. — £z Ulászlót tudósitá, hogy a ráczok útját állották, és addig nem jöhet, míg rajtok keresztül nem tör 425.1. — A magyar sereg folytatja útját dél felé 426.1. — Murád egész seregével a magyarok elébe veti magát 426.1. — Ezek Várnáig vissza-vonulnak 427.1. — Magyar hadi-tanács 428.1. — A megüt-közés elbatároztatik 429.1. — Az egri püspök csípős észrevé
tele Hunyadi irányában 429.1. •— A magyar sereg felállítása 430. 1. — A magyar sereg három órát várja a törökök megje
lenését 433.1. — Az alatt egy hirtelen szélvész Öszveszakgatja zászlóit 433.1. — Más előjelei a nap szerencsétlen kimenetelé
nek 434.1. — A török sereg megjelenése nagy tömegekben 434.
1. — hadi rendjének kifejtése 435.1. — Az ázsiai lovagság nyitja meg az ütközetet 436.1. — A magyar jobb szárny őket visz-Bzanyomja 436. L — Az üldözésben túlragadtatott egri püspök a többi seregtől elvágatik, és kénytelen Galata felé visszavonulni 436. ]. — Az igy meggyengült jobb szárny némi zavarba jön 437.1. — Hunyadi a királylyal segítségére robog 437.1. — Itt a győzelem a magyarok kezében marad 438.1.— A bal szárnyon is a váradi püspök állását vígyázatlanúl elhagyván, nagy vesz
teséggel nyomatik vissza 438.1. — De Hunyadi még maga
ide-jében segítségére robogván, a gyözSdelmet kirivja 439.L — Azalatt a király nem várván meg Hunyadi visszatértét, ennek kérése ellen megtámadja a janicsárokat 440.1. — Ezen vakme
rősége megfosztja a magyarokat a nap dicsőségétől 442.1. — Hunyadi sikeretlen ttgyekszik az ütközetet helyreállitni 442.1. — sikeretlenül unszolja a királyt visszavonulásra 443.1. — A király halála 443. L ~ Az ütközet elveszte 444.1. - - Murád a magyar
rősége megfosztja a magyarokat a nap dicsőségétől 442.1. — Hunyadi sikeretlen ttgyekszik az ütközetet helyreállitni 442.1. — sikeretlenül unszolja a királyt visszavonulásra 443.1. — A király halála 443. L ~ Az ütközet elveszte 444.1. - - Murád a magyar