A medréből kiáradó folyam gyorsaságával hasonlóan ter
jedt szét a tizenötödik században a nagy fontosságú nyomdász
művészet Francziaországban. Kik a nyomdászatot Franczia- országban a vidéken terjesztették, vagy bevándorlóit külföldiek voltak, vagy Párisból és Lyonból származott munkások. E v i d é k i s a j t ó , egyedül a rouen-i kivételével, — mely nyom
dáivá más kisebb városok közűi jóval kimagaslik, — a k ö n y v o r n a m e n t i k a t e k i n t e t é b e n c s e k é l y é r d e m e k e t
s z e r z e t t .
Az egykori Picardie, a Somme mellett fekvő finom művelt
ségű Abbeville, Ponthieu grófság régi fővárosában, a hírneves nyomdász Dupré, Gérard Péter társaságában a sz. Ágoston- féle kedvelt Commentárnak ,de civitate Dei4 egy kiadását bocsátotta közre, mely munkának huszonkét könyve, ugyan
annyi, franczia stílben tartott, közepes értékű fametszettel van díszítve. Gérard nyomdája önállólag adta ki 1487-ben a több ízben különböző nyomdászoktól közrebocsátott regényt : ,T ri
umphe des neuf preux4 kilencz hős győzelme. Ezekhez rendesen mellékelvék: J ó z s u e , D á v i d , J ú d á s M a k k a b e u s ) H e c t o r , N a g y-S á n d o r , C a e s a r , A r t u s , N a g y- Ká- r o l y , G o d e f r o y d e B o u i l l o n arczképei. Alakjaiknak külseje a régi franczia festett kártyák alakjaival hasonlatos.
A könyvet megelőző fametszet ama jelenetet ábrázolja, midőn a szerző művét X I I . L a j o s királynak hódolatosan átnyújtja.
Languedoc Al. lb i városábanis korán ütötte fel székét a nyom
dászat. NeumeisterJ., kiről már az előbbi fejezetben [90 I ] meg
emlékeztünk, 1481-ben Turrecremata [Torquemada] J. bíbor
unknak ,Contemplationes4 czimű művét adta ki, mely asketikus irat illusztrácziójához azon kaczuros [interasiles]
érczmetsze-D A N K Ú : F R A N C Z IA KÖNYVDÍSZ. ' 7
9 8
teit használta, melyekkel a fuligtiói 1479-iki kiadást díszítette.
A képek fekete alapon, csinos lombozatos ornamentikával vau
nak befoglalva. Semmi kétség, hogy e díszítmények, mint a római 1467. 1473. 1478-ik évi kiadások metszeteitől teljesen eltérők, német férfiú kezeiből kerültek ki. Megjegyzendő : hogy Neumeister, mielőtt műhelyét Albi városából Lyonba áthe
lyezte volna, ott nyomatta még : ,Ordo libri missalis secundum usum Romane ecclesie4. Albie. [1484. k.]
Gau lthier L. a Yogesekben, Meurthe mellett fekvő kis lotharingiai városkában, St. D i é b e n [lat. Deodatum] levő tár
sas káptalan kanonokja egy nyomdát állított fel, mely a magát HvLAcoMiLus-nak nevezett AValdsee-MüllerCosmographiáját 1507-ik évben, két kiadásban [májusban és szeptemberben]
bocsátotta közre. Hylacomilus e kiadványához az akkor ismert világ térképét csatolta, és ő az első, ki ezen munkájában, mely
Amerigo Vespucci utazásait is leírja, az új világrészt ,Americi terra, America4 néven jelezi. Ugyan-e sajtóból került ki 1509-ben
Ringmann Mátyás [Philesius Vosgesigena] Grammatica figu
ratája egy fametszettel.
Bretagne-ban, Na n t e s városában LarcherIstván 1493-ban
Meschinot János pajkos könyvecskéjét ,A fejedelmek szem
üvegei4 nehány meglehetősen durva metszet-lappal nyomtatta.
P a u b a n 1552-ben VingleJ. és Piper Henrik-mI meg
jelent zsinatkönyve a lescarer-i [Lascarensis] egyházmegyé
nek, Basses-Pyrénéés-ben, egy jól rajzolt czimlapot püspöki czimerrel tartalmaz. Hogy a czimlapok és czimerek a renais
sance korszakban mennyire szolgáltak a művészi találékony
ság alapjául, erre más helyen fogunk visszatérni. vak történetírónak blarrorivói Péter — ,Nanceidos opus —
,Nan-DANKO, FRANCZIA KÖNYVOÍSZ.
A VIDÉKI SAJTÓ MŰVÉSZI TEVÉKENYSÉGE. 9 9
ceide‘-je. Az iró, mielőtt műve megjele nt volna, meghalt, a mire egy azon idők divatja szerinti dystichon figyelmezteti az olvasót :
,Composuit Petrus, Petrus paravit et illud, Coelos ille tenet, vivat hic iste diu.‘
A benne előforduló képek sajátságos, inkább német, mint franczia jelleggel bírnak.
Hogy Normandiának irodalmi tekintetben is nevezetes fővárosában R o u e n-ben a könyvillusztráczió otthonos vala, látjuk az 1487-ben Talleur-döI nyomtatott normandiai króniká
ból, és a következő évben Bourgeois által kiadott Artus K., Lancelot du Lac regénynek első kötetéből. Ez utóbbinak famet
szetei az ez időszerinti kéziratokban feltalálható miniature-ök- hez hasonlók. tett kiadását megelőzi két, Rouenben megjelent misekönyv. E n
nek oka az Angolország és Normandia közti egyházi és üzleti összeköttetéseken kívül keresendő még, a roueni nyomdász hírne
vében is. A legjobb papír és hártya, a nélkülözhetetlen fametszé
1 0 0 DANKÓ, FRANCZIA KÖNYVDÍSZ.
sek, és a jó nyomdafesték ára Rouen-ben aránylag olcsóbb vala, mint bárhol másutt. De kiváló szorgalmat is fordítottak nyomdai termékeik előállítására ; a ki a nagy fáradságot ismeri, melyet egy correct és szép liturgikai könyvnyomdái kiállítása igényel, csodálni fogja könyveiknek e tekintetben kitűnő voltát. Kétség
telenül eredményeinek jó részét azon körülménynek köszönheti Rouen, hogy nyomdászai, kevés kivétellel, egyedül e térre szo
rítkoztak. Kern lévén feladatunk franczia bibliographiát Írni, itt is csak az e nemű fontosabb kiadványokra hívjuk fel a
figyelmet.
Mielőtt a tridenti zsinat határozatából V-ik P i u s 1570-ik évi julius 14-iki , Qu o p r i m u m t e m p o r e * k e z d e t ű con- stitutiójával kiadott római Missale átalánosan behozatott volna, Francziaország valamennyi egyházmegyéjében specialis [pro
prium I misekönyvek valószínűleg csak kevés példányban nyomat
tak. Ezen az egyes egyházak használatára berendezett miseköny
veknek nagy részéről már előadásunk folyamán megemlékezvén, e helyen még csak azt kívánjuk konstatálni, hogy tüzetesen Rouenben illusztrált Missalek nyomattak 1517-ben Pice J.
Arras számára; Berton P. 1500-ban Limoges-, Larciiier Gr.
1501-ben Nantes, Desprels J. 1485-ben Besan/on [Saline Franche-Comté], Daulnois J. 1551-ben Tóul, Cléblat E.
1490-ben Toulouse, Lecocq J . Troyes, Belon J. 1504-ben Valence [Dauphiné], és a v e n d o m i, szentháromságról neve
zett zárda részére 1536-ik évben készíttettek ilyen misekönyvek.
Angolország egyházmegyéi, jelesül : Salisbury, York és Here
ford, Rouen nyomdáit 1492—1556-ig foglalkoztatták. Meg
foghatatlan, hogy mind e roueni szertartási nyomtatványok manap első rangú bibliographiai ritkaságok, melyek még a franczia nemzeti könyvtár kincsei közt sem találhatók, és árve
rések alkalmával rendesen igen magas áron, a legtöbbet Ígérő nyilvános gyűjtemények birtokába mennek át
E j o g g a l p o m p á s n a k n e v e z h e tő n y o m d a i t e r m é k e k
A VIDÉKI SAJTÓ MŰVÉSZI TEVÉKENYSÉGE. 101
1492- és 1497-ben Morin által nyomtatott Missale díszítése nem csekélyebb buzgóságról tanúskodik. E két, példaképen felemlített misekönyvhez hasonló ugyanezen Salisbury-i egyház számára 1519-ben. Olivier PÉTER-től nyomtatott misekönyv.
Olivier igen keresett nyomdász volt, ki 1500 —1522-ig számos liturgikai könyvet bocsátott közre.
A , H e u r e s‘ és a népies épületes könyvek iránt való érdeklődés, a roueni nyomdászokat és kiadókat arra is indí
totta, hogy részint saját piaczukon, részint Párisban, ilyeneket a szokásos illusztrácziókkal létesítsenek.
A roueni sajtó-termékek közt még egy ünnepi alkalomra készült nyomtatvány tűnik fel. Ez Il-ik H e n r i k királynak nejével, M e d i c i K a t a l i n n a l , 1550-ben történt bevonulá.
sát 1551-ben prózában, 1557-ről pedig versekben megjelent ünnepi alkalmi irat, melyet Gort J. [1544 — 57.] nyomtatott.
Ez ünnepi irat huszonkilencz illusztrácziója jól van fogalmazva, de kézművesszerűleg metszve.
Különösen érdekes jelenség az 1505-ben, állítólag T o u 1- ban, a fennevezett Jacobi P. szorgalmas nyomdásztól kiadott Pèlerin J. [Viator] kanonok által Írott ,Perspectiva4. Tudjuk mily fontos helyet foglal el a festői helyes látás tudománya a renaissance irodalomban. Lionardo da Vinci, Paciolo, Luca, Lomazzo, Alberti, Dürer, Glockendon,Hirsvogel igyekeztek a látás tanát, és az ezzel összefüggésben levő dolgok mértékét tár
gyalni. Majd mind kizárólag művészek voltak, kik az arányosság, a tér és testek mozgási törvényeinek buvárlatával foglalkoztak, s hogy gyakorlati képzőművészek, nem pedig tudósok valának azok, kik az emberi nem művelését és nevelését az éles és helyes látásra tanulmányaik tárgyául választották, és ezt alkal
milag fejlesztették, egészen természetes, mert csak ők bírtak oly érzékenységgel, hogy művészi látásukról számot adhattak és erre másokat is oktathattak.
Pèlerin dilettáns volt, könyvecskéje ,de artificiali P er
spectiva4 inkább tapasztalati, mint tudományos, s a szöveget kisérő ábrák felől maga bevallja : hogy esetlen kezek tökéletlen körvonalai. Művecskéje mindamellett kedvezőn fogadtatott mert már négy év múlva [1509.] második javított kiadása, az első több mellékletének kihagyásával és újabb tizenkilencz
1 0 2 DANKÓ. FRANCZIA KÖNYV DÍSZ.
tábla hozzátoldásával jelent meg. Ezt követte 1521-ben a har
madik kiadás, mely a másodikkal mindenben megegyez, kivéve egy allegóriái képet és tizenhét versből álló, a czímlapra nyom
tatott dedicatiót, melyben kora minden nemzetének hires festői dicsőítve magasztaltatnak.
T o u l o u s e-ban 1489-ben Paris J.- és CiÆBLAT-nàl egy fametszetekkel díszített ,Historia de la linda Melosyna4 bocsát
tatott közre. Figyelemre méltó, hogy majd egyidejűleg Baeum-
ler, Steinhuber, le Roy, Húsz, le Caron ugyan e regényt gyakran egymáshoz igen hasonlító képekkel adták ki. Toulouse hazája a Dupont Seigneur de ÜRusAc-féle könyvecske : ,Con- trouersses des Sexes Masculin et femenin4 eredeti kiadásának, mely Jacques Colomies sajtójából 1534-ben [II. k. 1536.] került ki. Illusztrácziói a sikerültebbekhez számíthatók. Ugyanitt jelent meg 1564-ben La BoRiE-től Anti-Drusac, a nemes és tisztes nők tiszteletére.
TouR S-ból került ki 1496-ban Jean Je Liège sajtója alól : Sulpicius Severus, vagy helyesebben toursi Gergely után franczia nyelven írt pannoniai [Győr-Sz.-Márton] Sz.-Márton tours-i püspök élete, meglehetős ügyetlen képecskékkel. A párisi nyomdász Jehannot utánnyomta.
Troyes-ben 1492-ben le Rouge V. egy illusztrált postil- lát adott ki. Itt nyomtatta Lecoq János 1521-ben, a csinos .Graduale ad usum Cisterciensis ordinis4, mely az első zeneje
gyekkel nyomtatott könyv Francziaországban. A czímlapot, a kezdőket, nyomdászbélyeget a híres Tory rajzolta, és azok közt, miket e művésztől bírunk, a legjobbak közé sorozhatok.
Ugyanez a Lecoq Troyesben 1541-ben adta ki a kedves képek
kel és foglalat-diszítménynyel ellátott .Heures a Tusage de Tóul4.
Ugyancsak Lncoo-nál jelent meg 1536-ban a régi, 1486-ban
dák számára készítendő könyvornamentikai rajzokkal.
A VIDÉKI SAJTÓ MŰVÉSZI TEVÉKENYSÉGE. 1 0 3
A liturgikai nyomtatványokra nézve a párisi nyomda termékei mint minták elégségesek valának, hogy a Rouen-ben oly jelentékenyen kifejlődött tevékenységnek e téren bizonyos előkelőséget kölcsönözzenek, és egész sorozatát hozza létre a kiváló könyveknek. Az egyházi könyvek és hagiologicus iratok megállapított képsorozatain kivül, regények, alkalmi és ünnepi iratok, népkönyvek számára egy csoport kép jött létre, mely gyakorta egy-két ívből állott, s igen csekély művészi becsesei birt, nem is annyira nyomdai díszítés kedvéért, mint inkább oly szándékból lett mellékelve, hogy a közönséges olvasó képzelő tehetségének bizonyos segédeszközül szolgáljon, az elbeszélés egyes jeleneteinek az emlékezetben való könnyebb megtartha- tása végett. E metszetek compositiójábau és kivitelében köny- nyen észreveszszük : hogy vidéki termékek.
A f r a n c z i a v i d é k i s a j t ó é p p e n n e m v o l t h i v a t v a a k ö n y v i l l u s z t r á c z i ó t g y a r a p í t a n i , h a n e m i n k á b b a r é g i n e m z e t i f o r m á k a t h ű s é g e s e n f e n t a r t a n i . K o r á b b i i l l u s z t r á c z i ó k m á s o l a t a i s ű r ű n h a s z n á l t a t n a k , m e l y e k b e n az u t á n m e t s z é s az e r e d e t i n é l t e r m é s z e t e s e n n é m i l e g h i á n y o s a b b .
Mint láttuk, az összes illusztrácziók terén Páris és Lyon uralkodott, haladás és hanyatlás majd kizárólag e két város befolyása alatt észlelhető. A vidéken csak egyes jelenségek for
dultak elő, melyek ritkán emelkedőnek a kézművesszerű közép- szerűségig. Kivételkép, és szülőföldje tiszteletére rajzolt Cousin
J. egy csinos czímlapot, S en s-ben Yonne mellett [Julius Caesar régi Angéndicum-ja] 1556-ban. aRiCHEBOYsE.-nél nyom
tatott ,Bailliage de Sens‘ statútumokat tartalmazó könyv szá
mára. Ez az igazságosságnak egy allegóriái alakja, gazdag kerettel körítve, e jelmondattal : V i r t u s p r o s t r a t a t e m po r i s i n j u r i a !
V III.