Maillard Olivier Ferencz-rendű hires szónok [*j* 1502.]
a franczia nyomdászoknak eme kemény szemrehányását:,impri
mitis viles libros de luxuria, de arte amandi, et datis materiam male faciendi !‘ [Dom. I II . Adv. Serm. X X IX . fol. L I II I . ed.
Lugd. 1498. Job. de Vingle.] [V II. ábra.] a bibliographia czá- folja meg, s az előzmények után semmi szükség sem forog fenn további fejtegetésre, sem körülményesebb bizonyítgatásra : hogy a párisi kiadók és nyomdászok kiadványainak zömét a legkü
lönbözőbb tbeologiai munkák képezték ; de tagadhatatlan tény egyszersmind, hogy a lyoni kiadók és nyomdászok is a nemzeti irodalom mellett a latin nyelven írt bittanit sem hanyagolták el. Ez állításhoz jellemző adatokat nyújtanak a Lyonban meg
jelent számos b i b l i a i k i a d v á n y o k . Ez idő szerint Ve- lenczét kivéve, sehol sem értek oly sok kiadást az ó- és újszö
vetség szent könyvei, mint épen Lyonban. F e l a d a t u n k l é v é n , n e m a f r a n c z i a k ö n y v n y o m d á s z a t , h a n e m c s u p á n a r e n a i s s a n c e-k ő r i f r a n c z i a k ö n y v d í s z n e k i s m e r t e t é s é t v á z o l n i , annálfogva csak az ábrázolásokkal díszített sz. Bibliákra szorítkozunk, de még e szü- kebb keretben is igen könnyű szerrel fog kitűnni, mennyi érdé • met szerzett Lyon a latin tbeologiai irodalom növekedése körül.
Lyon fametszetű illusztráczióival valóságos egyedárusko- dást űzött. I tt a fametszésben nyilatkozó művészi tevékenység épp oly életerővel, mint termékenységgel nyilatkozott. Majd minden kitűnő műtermék, mely Lyonban e téren létrejött, azon század keretébe szorul, mely búvárkodásunk tárgyát képezi.
H a a lyoni képes Bibliák kiadásait tüzetesebben megvizsgál
juk, b á r o m e g y m á s t ó l k ü l ö n b ö z ő k i á l l í t á s i m ó
d o t fogunk észrevenni.
D A N K Ó : F R A N C Z IA K Ö N Y V D ÍS Z . Ö
V lN G rliE J . N Y O M D A B É L Y E G E . 1 4 9 8 .
A LYONI KIADÓK ÉS NYOMDÁSZOK. 8 3
Zacchoni kiadványai a norimbergi nyomdász Koberger Antal figyelmét magokra vonták, ez maga is illusztrált disz- kiadású sz. Írásokat nyomtatott, [az utolsó, mely nála megje
lent, 1501-ben hagyta el a sajtót,] előnyösnek találta a latin Bibliákat Lyonban többnyire ZACCHONi-nál nyomatni. Ábrái
ban ragaszkodik az Olaszországban szokásos képsorozathoz, úgy, mint az a Maliermi apát által eszközölt olasz fordításban először 1490-ben megállapítva találtatik. [Hain, 3156. II. k.
1492. H. 3157.] Midőn KobergerA. 1512-ben elhatározta magát, hogy bibliai kiadványainak vállalatánál a lyoni sajtót haszná- landja, LucANTONio-nak azon Vulgata kiadásához nyúlt, melyet a dömés Albertus Castellanusrendezett. [Megjelent 1506. ism.
1511.] MALiERMi-nek bibliai fametszeteit egytől-egyig Zacchoni-
nak 1517-ben ifj. Koberger A. költségén nyomtatott Biblia
SaCCONI J. E G Y S Z E R Ű N Y O M D A J E G Y E . 1519.
A LYONI KIADÓK ÉS NYOMDÁSZOK. Hó
A legelőször Marion János[1517.—20 ] által Koberger
számára 1520-ban használt fametszeteket, Zacchoni 1521- és 1522-ben a Koberger számlájára nála nyomtatott Bibliákban ismételte. Később ugyanezen fametszetek Boulle Vilmos[1537
— 1542.] és Millis Jakab [1558—60.] kiadta Bibliáknál ismét előkerültek! Más nyomdászok, mint Moylin János [1520.]
Mareschal Jakab [1523— 26.] Payen Tibold [Paganus. 1546
—48.] illusztrácziőiknak nagyobb részét a MaliermiBibliából, kisebb részét ellenben a Koberger által kiadott Z A c c n o N i-fé le
példányokból vették kő]csőn.
Midőn Holbein első angolországi útjában Dél-Franczia- országon átutazott, hihetőleg Trechsel Menyhárt és Gáspár
(1531—44.] testvérektől ama megbízást nyerte, hogy tekintet
tel az ekkor általánosan elfogadott képsorozatra, bibliai képe
ket fogalmazzon. A Trechsel család átalában nemes Ízlésével tűnt ki, a már fentebb dicsért Terentius kiadás, melynek illusz- trácziói méltán követelhetik, hogy a franczia művészetnek e téren legkiválóbb termékei közé soroltassanak, nyilván csak első szeme az ezen műhelyből kikerült további kiadások lánczolatának.
A TRECH SEL-féle n y o m d á s z - c s a l á d h í r n e v é t m i n d e n b iz o n y
8 6
Az ,Icones mortis‘-ekkel párhuzamosan jelennek meg az ó-szövetségi bibliai képek. Első ízben a TiiECHSEL-féle sajtóból 1538-ban Hugo a Porta, [Hughes de la Porte] számára készült Yulgátában láttak világot; erre következett 1544-benFrellon egy hasonló kiadása Hugues és Aymon de la Porte örökösök számára nyomtatva. E kiadványoktól meg kell különböztetni egy más, Crespin jÁNos-tól 1516-ban középszerű ábrákkal rende
zett Vulgata kiadást. Az ó testamentomi képek, számra kilencz- venegy, külön lenyomatkép jelentek meg 1539 44. Trechsel -nél. 1544—9. FuELLON-nál, latin, 1543-ban és 1549-ben spa
nyol, s ugyanazon évben angol szöveggel Ezeken kívül Arnoul- let Boldizsár [1542—43.] 1550. la sainte Bible kiadásában.
A HoLBEiN-féle képek utánzásai más fametszetekkel vegyest találhatók a Luther Bibliának báseli utánnyomásaiban, továbbá Gryphe Ferencznek új-testamentomi kiadásaiban [1539. Novum Testamentum illustratum insignium rerum simulachris ad venustatem singulari artificio expressis. X ll-ed- rét,j Gryphe Sebestyén képes Bibliájában [1543. VHI-adrét,
IX
A Frellonc z é g n a g y o b b n y o m d a j k g y e. 154 6.
X.
A TO U R N E S -f k t æ n y o m d a b ê l y e u.
A LYONI KIADÓK ÉS NYOMDÁSZOK. 89
[1545—89.] a legpompásabb Biblia kiadások körül vetélked
tek egymással. Jean de Tournes [ 1 .1540—64.) a ki rövid ideig
Gazeau Vilmossal közösen dolgozott, azon szerencsében része
sült, hogy BernardSalamon hires festő ügyessége és szorgalma állott rendelkezésére. Húsz évi szakadatlan munkásságának tartam a alatt, a latin iv- és nyolczadrétű bibliai kiadások egész sorozatán, 1554. 56. 58. 59. 67. kivül, közrebocsátá még világ
szerte ismert történeti képeit a sz. írásból szöveggel, franczia angol, spanyol, német, olasz és flamand nyelven. Az új-szövet
ségi sz. írásnak egy franczia kiadása 1553. is említésre méltó.
A csinos fametszetek eredetiei máig fentartva találhatók Fiók
J. G. genfi nyomdásznál. illusztráczióiban, összegezve átnézzük, úgy folytonos emelkedést fogunk találni a művészi érték legalsóbb fokától kezdve fel egész a tökélyig ! Az illusztrácziót valódi művészek gyakorol
ják, s maga a technika is mindinkább tökélyesbül. Tekintve a nyomtatványok jelességét, nehéz meghatározni, ki hozott létre jobbat! Még gyakran használták a gót betűket, rubrica-k,
9 0
czimek és sommázat színnel nyomtatvák. Trechsel és utódai az antiqua betűket alkalmazták, s a szép és correct nyomásra
A lyoni nyomdászok papirszükségletöket többnyire Angouléme gyáraiból szerezték be, mint a melyek gyártmá
nyaik jelességénél fogva megérdemlett és messzeterjedő hírnév
nek örvendettek.
Sok jót és csinosát lehet találni a Lyonban nyomtatott s z e r t a r t á s i k ö n y v e k között is, s ha mindjárt a lyoni nyomdászok kénytelenek is a művészeti tevékenység e nemében
* párisi kartársaiknak engedői az elsőséget, mindamellett oly férfiak váltak ki körükből, kik figyelemre méltó kiadásokat hoztak létre.
Soruk hosszát Gutenbergmunkatársa, Neumeister János
(1470 — 1507.] nyitja meg. Neumeister, Bourbon Károly
bibornoknak, a könyvekért lelkesedő Maecenásnak költségére egy pompás Missale Romanumot nyomtatott 1487-ben, s erre nyolcz év múlva 1495-ben a Missale Ucesiense-t [Uzés].
A lyoni nyomdászok közt legserényebb és legügyesebb volt e szakmában Harsy D. Tekintélyes számban megjelent nyomtatványai közűi [1526—44.] különösen kiemeljük a mar- seille-i és valence-i [Dauphiné-ban | egyházmegyék számára 1526-ban megjelent breviáriumát; 1530-ról Missale Lyon és Marseille, 1532-ről Mayon, 1538-ról Braga számára Portugal- liában. E misekönyv díszítményeit részben Springincklee által készítteté. Ezenkívül még következő egyházmegyék : A i x, 1555-ről e mellett bizonyítanak. Hasonló nyomdatermékek kisebb-nagyobb mértékben kerültek ki még Arnoullet B.
DANKO, FRANCZIA KÖNYVDÍSZ.
A LYONI KIADÓK ÉS NYOMDÁSZOK. 91 [ 1545], a raguzai Boninus d e Boninis 11 4 9 1 — 38.] műhelyeik
ből, ez utóbbinak két Missaleja, és egy Horarium B. M. V.
miud rajzaikra mind kivitelökre nézve derék mesterekre valla
nak ; Crespin J. [ 1 5 3 5 — 4 L ] Fradin P . [1 5 6 0 .] Froen Bart. [1550,] ki Toledo számára dolgozott, Lescuyer B ., Maréchal
P ., Martin L., Moylin J., Payen Tibold, Portinari G., Boville, Zacciioni, ez irányban is kitűntek ügyességökkel.
A világi irodalomban művészetért lelkesedő törekvéseik
kel, más egykorú lyoni kiadók és nyomdászok fölött, kitűnnek :
Baland Etienne, 1511-ben Marnef költségére nyomtatta az első, fametszetekkel diszitett kiadását, az Illustrations de Gaule et singularitez de Troye, ugyanezen könyvet du RyA. 1528-ban adta ki. Az ódonkodó ,Roman de Chevalerie4 illusztráczióihoz hasonló ábrák középszerűek. Zacchoni és Crespin, Grüninger
- ■
XI.
d e la Po r t e H . n y o m d a b é l y e g e. 1 5 7 2 .
9 3 j e l e n t e k m e g , m e l y e k k é p d í s z í t é s e i k k e l a l e g j o b b ly o n i n y o m t a t v á n y o k k ö z é j o g g a l s o r o z h a t o k .
E három itt említett fáradhatlanul tevékeny férfiú, illusz- tráczióinak anyagát kibővitvén, versenyezve futotta meg pályáját.
Bonhomme M.,a ki az ALCiAT-féle Emblémákat Roville számára ismételve nyomtatta [ 1 5 5 0 — 5 1 .] , e kedvencz könyvnek egy kiadását rendezte, mely több Ízben is megjelent [ 1 5 4 8 . 4 9 . 5 1 .]
és az alakok compositi ójában, valamint a foglalványok nemes formáiban nagy tökélyt mutatott fel. xAl' iatus illusztrácziói- val közel rokonságban levő fametszeteket találunk, Aneau
Bart, rendezte latin és franczia kiadású ,p i c t a p o e s is ‘ czimű versgyűjteményben [ 1 5 5 2 — 5 6 .] Guillaume de la PERRiER-nek ,Morosophie‘ czimű emblema könyvében [ 1 5 5 3 .] CousteauP . [ 1 5 5 5 . 6 0 .] erkölcsi elbeszéléseiben; a kor Ízlésének megfelelő- leg Bossuet viziállatai természethiven illusztrálvák.
Tournes, [X II. á b r a ] k i a H i e r o g r a p h i a t e r é n a n n y i
X II.
.r a j z o l t a Bernhard S., n y o m t a t t á k Tournes k s Gtazeau 1558.
9 5
A virágzás ez idejéből, midőn a fametszés a nyomdai művészettel oly természetes összeköttetésben állott, származ
nak RoviLLE-nek, a franczia nyomdászok egyik legértelmesebb- jének kiadványai. RoviLLE-nél is az ÁLCiATUs-féle emblémák illusztrácziói fontos szerepet játszanak, és többször ismételtei
nek. [ 1 5 4 9 — 73.] Ovidius, Boccaccio, Ariosto költeményei franczia verve-1 vannak ábrázolva. Roville, kinek művészi tevé
kenysége terjedelemre és fontosságra nézve Tournes megett kevéssel áll hátrább, kiadványainak választásánál gyakran érintkezik is azzal. így például történelmi arczképeiben : ,Promptuarium iconum insigniorum a saeculo hominum4. A művészi alakítás és a szöveg nem éri ugyan el Strada,epitome thesauri antiquitatum1 művének pompáját és jóságát, mind
amellett előkelő helyet foglal el az illusztrált irodalomban.
Roville egyéb kiadványai közűi legyenek még Poldo. János
»7’Albenas, Giovio, Symeoni irataik megemlítve.
Végre nehány szót még az ünnepélyes alkalmi iratok felől. Koronázások, királyi látogatások, ünnepi bevonulások, színjátékok, fejedelmek temetési menetei voltak tárgyai ez alkalmi kiadványoknak, melyek művészi adalékokkal tétettek szemlélhetőkké. Roville, Il-ik F e r e n c z n e k és nejének
9 6 DANKÓ, FRANCZIA KÖNYVDÍSZ.
n ’o n t t e n u . ’ A f a m e t s z é s m i n d i n k á b b s ü l y e d t , h o g y e l v é g r e e g é s z e n a r é z m e t s z é s n e k e n g e d j e á t h e l y é t.
M i l y g y o r s l é p t e k k e l r o h a n t e l ő r e a m ű k ö n y v e k k i á l l í t á s á n a k h a n y a t l á s a , v i l á g o s s á t e s z i a B ic H E R -fé le k ü l ö n b e n b e c s e s : O m n i a A n d r e a e A l c i a t i Y. C. e m b l e m a t a k i a d á s a , a z i s m e r t e k s o r á b a n a s z á z h a r m i n c z a d i k , m e ly k é p e i n e k d u r v a s á g a , e g y b e v e t v e a r é g i b b ly o n i á b r á k k a l , r e n d k i v ü l f e lt ű n ő . Alciatus n a p j a i n k i g s z á z h e t v e n k i l e n c z k i a d á s t é r t , a m i m é g is n a g y n é p s z e r ű s é g é r e v a ll.
VII.