• Nem Talált Eredményt

Vezetőnélküli targoncás rendszerek felépítése

In document Járművek és mobil gépek II. (Pldal 146-150)

4. Anyagmozgatásra szolgáló berendezések

4.4. Emelővillás targoncák

4.5.4. Vezetőnélküli targoncás rendszerek felépítése

A vezetőnélküli targoncás rendszerek általában bonyolult automatizált vagy részben auto-matizált technológiai rendszereket szolgálnak ki. A rendszerek összetett útvonal hálózattal rendelkeznek, amelyet a fizikailag létező vagy virtuális vezetővonalak valósítanak meg. Az útvonal hálózaton:

– útvonal elágazások, – kitérők,

– kereszteződések,

– anyag feladási és leadási állomások, – azonosítási, kommunikációs pontok

találhatók, amelyek előtt a vezetőnélküli targoncának identifikálni kell magát, hogy további feladatai végzéséhez megfelelő információkkal rendelkezzen. Rendszertechnikailag az in-dukciós nyomvezetés technikára épülő rendszerek a legkönnyebben áttekinthetők, ezért a rendszer felépítést ezen mutatjuk be. Az útvonal hálózatok kialakításánál majd látható, hogy egynyomú és zárt körvonalú (hurok) hálózatok léteznek. Itt csak a hurok hálózatra épülő rendszereket tekintjük át.

Az indukciós nyomvezetés útvonal hálózatai között megkülönböztethetők:

 egyhurkos egyfrekvenciás,

 többhurkos egyfrekvenciás,

 többhurkos többfrekvenciás hálózatok.

A többhurkos többfrekvenciás rendszert a 4.83. ábra szemlélteti. Az útvonalhurkok ger-jesztő frekvenciája 5 – 50 kHz tartományba esik. Az ábrából látható, hogy a hurok elágazá-soknál indukciós hurkok helyezkednek el, amelyek segítségével a targonca identifikációja megtörténik és a feladatvégzéséhez további információkat vesz fel. Az útvonal mentén máshol is elhelyezhető kommunikációs hurok.

4. ANYAGMOZGATÁSRA SZOLGÁLÓ BERENDEZÉSEK 151 szenzor (Induk ciós hurok )

Antenna áthangolást jelzõ szenzor (Induk ciós hurok )

Antenna áthangolást jelzõ szenzor (Induk ciós hurok ) Antenna áthangolást jelzõ

szenzor (Induk ciós hurok )

4.83. ábra. Többhurkos többfrekvenciás rendszer

Az identifikációra egy módszert a 4.84. ábra mutat. A vezetőnélküli targonca azonosítja magát a vezető nyomvonal mentén elhelyezett kommunikációs huroknál. Az azonosításra rendelkező jelet kap a pl. az útvonal meghatározásra, ami azt jelenti, hogy a nyomkövető antennáját hangolja át egy újabb frekvenciára, – ha eddig az 1 jelű frekvenciára hangolt volt, akkor pl. a 3 jelűre – ez azt jelenti, hogy az azonosítási pont után nem a balra forduló nyomot, hanem a jobbra forduló nyomot követi. A fent leírtakon túl információt is kaphat, hogy pl. álljon meg, és amennyiben anyagot szállított azt adja le, mert elérte a cél állomást stb.

A k ommunik áció információ tartalma

Frek vencia 3

4.84. ábra. A targonca identifikációjának egy lehetséges módszere

A vezetőnélküli targoncás rendszerekben a nyomvezetés jellegétől függően, más természe-tű identifikációs pontok is alkalmazhatók.

A vezetőnélküli targoncával való adatkommunikáció több formája használatos. Az infor-matika és a kommunikációs technológiák rohamos fejlődésével e területen jelentős változá-sok következtek be. A gyakorlati alkalmazásban együtt vannak még a régi és az új rendsze-rek. A leggyakrabban alkalmazott kommunikációs eljárások:

152 JÁRMŰVEK ÉS MOBIL GÉPEK II.

 a vezetővonal mellet elhelyezett indukciós hurokkal,

 az indukciós vezetővonalon keresztül,

 IR adatátvitellel,

 szélessávú (WLAN) adatátvitellel.

Az indukciós hurokkal való adatátvitel esetén a targonca, a vezetővonal mellett elhelyezett indukciós hurok és a kommunikációs hálózat közötti kapcsolatot a 4.85. ábra mutatja.

F1 Frek vencia generátor

Induk ciós vezetõvonal

Vezetõnélk üli targonca

Anyagmozgatórendszer irányító hálózat

Hálózati csatlak ozó Anyaghordozó

rak odólap

Rak odólap átadó oldalteleszk óp

Kommunik ációs információk

Induk ciós hurok

4.85. ábra. Az indukciós hurok és a kommunikációs hálózat közötti kapcsolat Az indukciós vezetővonalon való kommunikáció a gerjesztő frekvenciára, mint vivőfrek-venciára modulált jelek segítségével történik, ma már kevéssé alkalmazott eljárás. Az IR adatátvitel távolsága korlátozott és az adó-vevő láthatósága szükséges ma már ez is ritkán használt rendszer.

Jelenleg a szélessávú kommunikációs rendszerek a legelterjedtebbek (WLAN az IEEE 802.11 szabvány szerint; 2,4 – 6 GHz). A kommunikáció elvét a 4.86. ábra mutatja. Jel-lemzői:

 nagy sávszélesség és nagy átviteli sebesség,

 kis hatótávolság,

 nincs foglalt sávszélesség, zavarok lehetnek,

 kedvező árfekvésű, tovább bővíthető.

4. ANYAGMOZGATÁSRA SZOLGÁLÓ BERENDEZÉSEK 153

4.86. ábra. Szélessávú kommunikációs rendszer elvi vázlata

A virtuális vezetővonal esetén is, mint az utóbbi három ábrán is látható volt, a targonca el-méleti nyomvonalának mentén azonosító szenzorokat kell elhelyezni, amely alapján a tar-gonca azonosítja önmagát és az anyagmozgatási úton elfoglalt helyzetét (4.87. ábra).

Virtuális vezetõvonal

4.87. ábra. Virtuális vezetővonal azonosító szenzorokkal 4.6. Raktári felrakógépek

Az 50-es évektől kezdve az Amerikai Egyesült Államokban, a 60-as évektől pedig Európá-ban egymás után létesültek kötöttpályás gépekkel kiszolgált – a hagyományos raktárnál sokkal jobb térkihasználást lehetővé tevő – állványos magasraktárak. E magasraktárak lé-nyege, hogy a kötöttpályás kiszolgáló gép és a tárolóállvány szoros egységet alkot. A jelen-legi magasraktárak rövid idő alatt jelentős fejlődésen mentek át. A gépesített raktározás

154 JÁRMŰVEK ÉS MOBIL GÉPEK II.

alapja az egységrakományok kialakítása, és ennek lehetőségét megteremtő rakodólapok el-terjedése volt.

A magasraktárak speciális kiszolgáló berendezései egyrészt a kötöttpályás darukból, más-részt sínpályához nem kötött emelőtargoncákból fejlődtek ki. Az első megoldások az egy-ségrakományokat már a jelenlegivel megegyező módon mozgatták. Ezek a berendezések még daruk voltak, és a futómacskájukra szerelt oszlopon fel-le mozgó emelővillát alkal-maztak. Az oszlop függőleges tengely körül elfordítható volt. Az így kialakított raktári gép alkalmas volt a különböző egységrakományok állványba raktározására. Szerkezeti elemei megegyeztek a daruknál használatos gépelemekkel. Általában külön darupályán futottak, a daruhíd helyigénye miatt a légtér nem volt teljesen kihasználható. Ma már általában rúd-anyagok mozgatására alkalmazzák.

In document Járművek és mobil gépek II. (Pldal 146-150)