• Nem Talált Eredményt

Raktári felrakógépek biztonságtechnikája

In document Járművek és mobil gépek II. (Pldal 160-165)

4. Anyagmozgatásra szolgáló berendezések

4.4. Emelővillás targoncák

4.6.3. Raktári felrakógépek biztonságtechnikája

A raktári felrakógépek nagy sebességgel közlekedő nagy tömegű berendezések, melyek hi-bás működés esetén könnyen okozhatnak halálos baleseteket vagy nagy anyagi kárt. A biz-tonságtechnika szempontjából magát a gépet, a statikus környezetet és a veszélyzónába esetleg bekerülő személyeket is védeni kell. Ennek központi eleme az előző fejezetben is említett működést folyamatosan felügyelő biztonsági PC/PLC, mint központi vezérlőegy-ség. Ezen kívül a felrakógép el van látva vízszintes és függőleges mozgások véghelyzetét, és a véghelyzet közelében a sebességet felügyelő biztonsági kapcsolókkal. A hibamentes működés érdekében fontos, hogy az egyes elektromos szabályozások/motorok ne meleged-jenek túl, így ezek mindegyike hővédelemmel rendelkezik.

Az automatikus felrakógépes rendszerek a fontosabb helyeken vészkikapcsoló gombokkal vannak ellátva. Bármelyik vészleállító működtetése esetén a gép mozgásfunkciói azonnal vészfékezéssel leállnak.

Előfordulhat olyan eset is, amikor egy szerelőnek vagy egy, a feladatra kiképzett dolgozó-nak be kell mennie a folyosóban tartózkodó felrakógéphez. Erre akkor lehet szükség, ha például hibás teherfelvétel esetén a manipulációt kézzel kell elvégezni, mivel a beépített érzékelők hibás állapotot jeleznek. Ezt pedig a dolgozó a felrakógépnél tartózkodva tudja

4. ANYAGMOZGATÁSRA SZOLGÁLÓ BERENDEZÉSEK 165

csak elvégezni. Biztonsági szempontból nagyon fontos, hogy a berendezés ekkor a hiba el-hárítása után se indulhasson el, mivel ez a dolgozó elgázolását jelentené. Ennek érdekében a felrakógép folyosó ajtajának kulcsa össze van kötve a vezérlőszekrény indító kulcsával.

Ha tehát kinyitják a folyosót, amíg azt a dolgozó el nem hagyja, nem lehetséges a berende-zés automatikus üzemmódban történő indítása. Ha a rendszer zárt ajtókkal nem határolható le a környezettől, akkor biztonsági fényfüggönyt alkalmazhatnak, mely áthaladás esetén szintén leállítja a felrakógépet.

A magasraktár zavartalan működése szempontjából a betárolandó egységrakomány elle-nőrzése szintén kiemelten fontos. Erre azért van szükség, mivel a magasraktárban alkalma-zott szűk mérettűrések és a gép nagy sebessége miatt egy nem megfelelő méretű vagy ins-tabil rakomány könnyen balesetet okozhat. A rakomány méretét általában haladás közben kapuszerűen elhelyezett optikai érzékelők vizsgálják (lásd 4.103. ábra), ezen kívül megtör-ténik tömegének ellenőrzése is, hogy nem haladja-e meg a maximális értéket. Ha egy egy-ségrakomány nem megfelelő nem áll le az egész rendszer, hanem a szabálytalan áru egy külön pályára kerül, így a felrakógép további feladatokat tud végezni.

4.103. ábra. Betárolandó egységrakomány ellenőrzését végző kapu 4.6.4. Raktári felrakógép kapcsolata más anyagmozgató rendszerekkel

A raktári felrakógép csak akkor tud hatékonyan működni, ha a csatlakozó anyagmozgató rendszer megfelelő pontossággal tudja részére az egységrakományt a megfelelő pozícióba hozni. Ezen kívül fontos a két rendszer integrációja, különösen az egységrakományok kö-vetése. Az irányítórendszernek fel kell készülnie a legváratlanabb helyzetekre is, például a felrakógép visszaadhat a görgőspálya rendszerre egy egységrakományt, mivel a betárolás helyén már korábbi hiba miatt van egy másik rakomány. A csatlakozó anyagmozgató rend-szer jellemzően targonca, vagy valamilyen szállítópálya rendrend-szer lehet. A leggyakoribb megoldásokat az 4.104. ábra [21] szemlélteti.

166 JÁRMŰVEK ÉS MOBIL GÉPEK II.

közvetlen átadás targoncával közvetett átadás targoncával

egyszintes görgőspályás átadó rendszer többszintes g.p. átadórendszer 4.104. ábra. Felrakógép anyagátadási lehetőségei

Targoncás anyagellátás esetén a lehelyezett egységrakományt általában közvetett módon, kontúrellenérzés után veszi fel a felrakógép. Közvetlen kapcsolat ritka, mivel itt a targon-cakezelőre hárul a felelősség, hogy az egységrakományt a megfelelő pozícióba helyezze le.

Ez a megoldás a szállítópályákhoz képest abban előnyös, hogy nem foglal területet, viszont a nem megfelelő egységrakományok visszaszállításáról is targoncával kell gondoskodni.

Szállítópályás anyagellátás esetén lehetőség van az egységrakományok automatikus tor-lasztására, vagy kisorolására is. Görgőspályák esetén előfordulhat a többszintes anyagellátó rendszer is, így a felrakógép számára több lehetőség is van a be- és kitárolásra.

4.7. Függősínpályás anyagmozgató rendszerek 4.7.1. Rendszertechnikai felépítés

A gyártási vonalak kiszolgálására régóta használnak függősínpályás berendezéseket. Ko-rábban függesztett pályákon kézi, vagy gépi szállítómozgású, rendszerint villamos emelő-dobos szerkezetek tartoztak e típusok közé. Az utóbbiak ma is széles körben alkalmazot-tak. Az automatizált gyártó rendszerek kialakítására irányuló törekvések azonban a függősínpályás berendezések olyan, rendszerré való továbbfejlesztését követelték meg, amely egy technológiai rendszer teljes anyagellátását (kiszolgálását) biztosítja, a technoló-giai rendszerrel együtt automatikusan irányítható, a berendezések mozgása kevéssé korlá-tozott, mozgásukba bizonyos szakaszosság vihető (az anyagátadás idejére megállíthatók).

Egy ilyen rendszert mutat be a 4.105. ábra.

4. ANYAGMOZGATÁSRA SZOLGÁLÓ BERENDEZÉSEK 167

4.105. ábra. Technológiai rendszert kiszolgáló függősínpályás rendszer

A függősínpályás berendezés, sínhez kötött anyagmozgató berendezés, fő egysége a szállí-tóegység (kocsiszerkezet), – amelyből több is közlekedik a pályán – önálló hajszállí-tóegységgel rendelkezik. A kívánt pályapozícióban megállítható, ahol az anyagfeladás vagy levétel el-végezhető. A függősínpályás berendezések kocsiszerkezete több feladatra, és új anyagmoz-gató rendszerek képzésére is használhatók, ennek összefoglalását szemlélteti a 4.106. ábra.

Az ábrán látható, hogy a függősínpályás megnevezés, csak az anyagok (egységrakomá-nyok) szállítására alkalmas 1 jelű berendezést illeti meg. Az ábrán lévő többi berendezés;

– felsővontatású targonca, – Skooter,

– Trans Mobil,

– System Mobil csak hajtási elvében kapcsolható a függősínpályás berendezéshez.

168 JÁRMŰVEK ÉS MOBIL GÉPEK II.

4.106. ábra. A függősínpályás berendezések kocsiszerkezetei

A felsővontatású targonca a függősínpálya kocsihoz egy teleszkópos vontatórúddal kap-csolt padlószinten mozgó alacsonyemelésű gyalogkíséretű targonca. Mozgáspályája követi a felső vontatópálya nyomvonalát. Egy ilyen berendezés gyakorlati alkalmazásának képét mutatja a 4.107. ábra.

4.107. ábra. Felsővontatású targoncák

A Skooter (magyar megnevezése nincs) a függősínpálya rendszerből, csak a felsőpályán el-helyezett áramsínt és a felsőpálya által meghatározott útvonalrendszert tartotta meg, hajtása a padlószinten, a mozgó kocsiszerkezeten elhelyezett villamos motorral történik.

4. ANYAGMOZGATÁSRA SZOLGÁLÓ BERENDEZÉSEK 169

A Trans Mobil egy alsópályán vezetett, önállóan mozgó függősínpálya kocsi, amelyet egy-ségrakomány fogadására alakítottak ki.

A System Mobil (magyar megnevezése nincs, már nem is használatos berendezés) padló-szinten közlekedő önálló hajtással rendelkező anyagmozgató berendezés. A hajtómotor árammal való megtáplálása a padlóba süllyesztett áramsíneken keresztül történik. A pálya nyomvonalát fém vezetőléc jelölte ki, a pálya nyomvonalkövetését egy kényszerkapcsolat biztosította.

A függősínpálya rendszer alkalmazásának előnyei:

– jól alkalmazható az üzemi viszonyok között, tiszta, zajtalan, üzembiztos működésű, – elrendezése változatos, a helyszíni kiépítése nem nehéz feladat,

– korlátlanul automatizálható.

In document Járművek és mobil gépek II. (Pldal 160-165)