alreáliskola tanárai nem csak a képezdét szolgálták, hanem mű-ködésük kiterjedt a vasárnapi kereskedelmi és ipariskolára is; nem mond-hatja senki, hogy henyéltek volna, de talán még a mellékjövedelem szomja sem vethető szemükre, mert e munkájukért járó összes remunerátiójuk 70 pengő forint volt.
A verseczi róm. kath. 4 osztályú népiskoláknál, mely a »Haupt- und Musterschule« díszes praedicatumot viselte, valamelyes vasárnapi és is-métlő oktatás folyt, ennek növendékeiből toborzották össze a vasárnapi kereskedelmi és ipariskola hallgatóit a csász. kir. tartományi iskola-hatóság 1855. évi ápril 26-án 211 l/B. S. B. számú rendelete alapján.
E rendelet határozmányai következők voltak:
1. Az oktatás minden vasár- és ünnepnapon, a sátoros ünnepek (hús-vét, pünkösd, karácson) kivételével délelőtt két órán át történjék a nagy-mise után, a reáliskola helyiségeiben..
2. Fölvenni csak olyan inasokat lehet, kik a népiskola (Hauptschule) mind a négy osztályát elvégezték vagy az ismétlő oktatás mind a négy folyamát sikerrel végig hallgatták; — ezeken kivül szabad volt bármely kereskedősegédnek vagy mesterlegénynek, valamely évfolyam kezdetén abba belépni.
3. Az iskolai év október 1-én kezdődik és tart augusztus hó közepéig.
4. A hitoktatásnál és katechisatiónál a népiskolába járó inasokkal egye-temben jelennek meg.
5. Az iskola kereskedelmi és ipari osztályból áll.
6. A hittanon kivül még következő tantárgyak taníttatnak :
A kereskedelmi osztályban: irálytan, egyszerű könyvvitel, szám-tan, kereskedelmi földrajz, árúisme, szépírás.
Az iparos osztályban: üzleti irály, számtan, mértan, népszerű ter-mészettan, rajz, szépírás.
7. Az oktatást a reáliskolai tanítók végezik.
8. Az oktatásért tandíj nem fizetendő.
y*
- U
-í). Az ezen iskolába járó tanulók fel vannak mentve a népiskolánál tartott ismétlőoktatás látogatásától. A vizsgálatok alkalmával nyert bizonyít-ványok a felszabadulásnál csak akkor érvényesek, ha a tanuló az egész tanfolyam alatt a hitoktatásnál jelen volt, a többi tantárgyak előadásait is szorgalmasan látogatta, és bizonyítványa e záradékkal van ellátva: »Ér-vényes a felszabadításnál."
10. A tanév utolsó vasárnapján tartandók meg a nyilvános vizsgálatok.
11. Az iskola közvetlen vezetése az igazgatóra és a városi küldöttségre van bízva.
*
Ezen rendelet alapján következő tantervet dolgozták ki:
a) A kereskedelmi osztályban.
Irálytan. Az oktatás a kereskedői levelezésre szorítkozik. A kereskedői levelek fogalma és lényege. Ezen levelek különböző fajai, u. m. körlevelek, tudakozódások, ajánlatok, irodai, — bizományi, — szállítási, árukra vonat-kozó és bankügyi levelek. — Tanította: Zeynek Gusztáv.
Számtan. Vám- és vált*)-ismeret, könyvvitel. A tanítás az alkalma-zott számtannal foglalkoalkalma-zott, különös tekintettel a részleges elárúsitásnál használt számvetési műveletekre; továbbá a váltó-isme és könyvvitel leg-lényegesebb részeivel. — Tanította: Rezucha Venczel.
Kereskedelmi földrajz. Tájékozás a szabadban; a földabrosz isme-retéhez elkerülhetleníil szükséges alapfogalmak. Az osztrák császárság or-szágainak fekvése, legfontosabb városai, tigyelemre méltó piaczai, a leg-nevezetesebb kiviteli s behozatali árúczikkek, ország- és kereskedelmi útak, vasutak és a főbb folyamok irányai. Európa és a többi földrészek államai, a mennyiben az európai kereskedésre nézve fontosak. — Tanította: Nalepa Ágoston.
Áruisme. A legkelendőbb termények, az ipar- és műczikkck ismer-tetése,, tekintettel azokat jellemző tulajdonságokra, s alkatrészeikre. Vászon, pamut, gyapjú és selyemszövetek ismertető jegyei, gyártási helyeik felemli?
tése a helyi viszonyok folytonos szemmelt'artása mellett. Tanította: Nalepa Ágoston.
Szépírás. Törekvés kereskedői folyékony kézírás elérhetésére, úgy né-met mint latin betűkkel. Tanította: Wodetzky Lajos.
b) A z i j) a ros osztá 1 yban.
Üzleti fogalmazványok. Fogalmazás s irály általában. Az iparos levelei s ügyiratai, a milyenek: Lajstromok, számlák, nyugtatványok, szer-ződések s a t. Tanította: Zeynek Gusztáv.
Szám és mértan. A alapmüveletek megnevezetlen számokkal s a szokásos röviditési fogásokkal; közös osztó, közös többes; müveletek meg-nevezett számokkal; az osztrák birodalomban forgalomban levő pénznemek és
mértékek ismertetése s a t. előlegesen begyakorolt fejbeli számolás alapján a törtek s az olasz számolási mód. Mindezekkel kapcsolatosan a mértanból;
a terület, köbtartalom s a t. kiszámítása. Tanitotta: Friedl Mihály.
Népszerű iizika. A testek általános tulajdonságai; ruganyosság, szilárd-ság, tapadás, hőtan, erőtan; egyensúly egyszerű s összetett gépeknél;
hignyugtan, vizerőtan, légnyugvástan, legerőtan; amennyiben mind e tanok-nak elmélete a mindennapi életben gyakorlatilag felhasználtatik. Tanitotta:
Nalepa Ágoston.
Szépirás. Német és latin betűkkel, Éjszakamerikában használt irás-tanitási módszer szerint. — Tanitotta: Nalepa Ágoston.
(Megjegyzem, hogy úgy ez a kétrendbeli tanterv, mint a fennebb kö-zöltek is, sokkal hangzatosabbak a német eredetiben, mint az itt közölt magyar fordításban.
Megjegyzem azt is, hogy az igazgató sajnálkozva jelenti a kétrendbeli vasárnapi iskoláról: hogy a tanitást nagyon is elementáris modorban kellett tanítani, mert a tanítványok — ezek pedig a »Haupt- und Musterschule«-ból jöttek — nagyon csekély előismereteket hoztak volt magukkal.)
*
A mi ezen vasárnapi iskola látogatottságát, működésének sikereit illeti, kevés adatokkal rendelkezünk ugyan, de ezek azért talán még is elégségesek, hogy magunknak róluk fogalmat alkossunk.
A vasárnapi kereskedelmi és ipariskola fennállásának első évében is arról panaszkodott az igazgató, hogy a látogatók az I-ső vagyis téli félév-ben töbfélév-ben voltak, mint a nyári félévfélév-ben; fölszabadulásra érvényes bizonyít-ványt kiadtak 38-at. Hány volt a tanuló nem tudjuk.
1858/59. tanévben volt a kereskedelmi osztályban 52, az iparos' iskolá-ban 35 összesen 87. Ekkor arról szólt a panasz, hogy az inasok gazdái beíratják ugyan ezeket, de nem gondoskodnak arról, hogy szorgalmasan látogassák az iskolát. Hány bizonyítványt adtak ki, arról nincs említés.
1859/60-ban 93-an voltak az iskola látogatói, —nem tudjuk hány köz-tük a kereskedő hány az iparos, — már az egész augusztus hava is vaká-czió volt, — bizonyítványt, a felszabadulásnál érvény esi thetőt, kiadtak 15-öt.
1860/öl-ben valamennyire fellendült az iskola, volt 42 kereskedő és 4 \ iparos inas az év kezdetén, de mert méltányosnak találták, hogy az ily nemű oktatásból a később jelentkezőket se zárják ki, évközben felvettek még 35-öt, úgy hogy a népiskolánál tanuló vasárnapi iskolásokkal egyetemben 292-en voltak. Ez évben vállvetett erővel valamennyi reáliskolai és 5 nép-iskolai tanító foglalkozott az oktatással. A megfelelő bizonyítványt 15 ke-reskedelmi, 26 ipariskola, és 20 népiskolai ismétlő összesen 61 kapta.
1861/62. évben, a kereskedelmi iskolába '»8, az iparos iskolába 42 inas, a népiskolába 157 járt; a vizsgálatokat jul. 27-én tartották meg, augusztus
és szeptemberben szünidő volt, felszabadulhatásra érvényes bizonyítványt kiadtak 30-at.
Erről szóló jelentésében így nyilatkozik az igazgató: »Der Schulbesuch vvar, so weit es von dem Eifer und dem guten Willen der Öchüler abhing, ein befriedigender.« Az iskola látogatása e szerint, a mennyiben az inasok buzgalmától és jó indulatától függött, kielégítő volt; — az apadásnak oka tehát másban
rejlett-Következő években már nem találunk felőle adatokat;— a H()-as évek-ben nagy változásokon ment által Magyarország; megszűnt a Szerb Voj-vodina, megváltozott a közigazgatás, megváltoztak az iskolák: ez a vasár-napi kereskedelmi iskola is pár év múlva az alreáliskolával együtt meg-szűnt; ipariskolai része tovább vergődött mint ismétlő iskola. — Midőn a tanintézet átalakulásainak harmadik korszakát élte, mint polgári iskola, az akkori igazgató új életre akarta kelteni az egykor létezett s nagy látoga-tottságnak örvendett vasárnapi kereskedelmi és ipariskolát; hogy megkedveltessék, felnőttek számára vasárnap délután előadásokat rendeztek;
mind hiába, a feltámasztás többé nem sikerült.