rJ^L három osztályú algymnasium minden nagyobb rázkodtatás nélkül csendesen megszűnt; kimúlásának okai magában rejlettek; a változott kor-szellemmel szemben túlélte magát. A hatvanas évek politikai változásai pár-tokra osztották Versecz lakosságát, a mely párt felülkerekedett, intézkedett.
A reáliskolára nézve is különböző nézeteken voltak; már 1861. évben, a jul. 30-án tartott képviselői gyűlésen, indítványba hozták feloszlatását s fel-támadt a régi óhaj a gymnasium után; de az ügy akkor még nem ért vala meg, elodázták. Bekövetkezett a második »provisorium«, ez is elmúlt:
az 1867-iki kiegyezés visszaadta a nemzetnek az önrendelkezési jogot. Az 1861. évben megválasztva volt képviselő testület Wenkheim Béla báró bel-ügyminiszter rendelete alapján összehivatván, ez vitte keresztül az új választást, Versecz új képviselő testületet, új tanácsot kapott. A közoktatás-ügy akkori ministere Eötvös József báró összes törekvései az iskolák s különösen a nem-zeti középiskolák felvirágoztatására irányultak. A város képviselő testülete újra felkarolta a gymnasium ügyét: előterjesztése méghallgattatást talált a magas ministerium előtt, — és a következő tanév kezdetén már nem a reál, hanem a gymnasium első osztálya számára vettek lel növendékeket.
Az igazgató az év végén kiadott (Classification) érdemsorozat élén röviden így adta tudtul német és magyar nyelven a naury közönségnek a változást:
»A nm. vallás és közoktatási magy. kir. ministerium 1868. évi deczember hó 1-én 20.757. sz. a. kelt intézvényével megengedte, hogy ezen 1852-ben Versecz szab. kir. város közönsége által ala-píttatott három osztályú alreáltanoda az 1868. évi augusztus 29-én 14.464. sz. alatt kibocsátott gymnasiumok tanterve alapján foko-zatosan gymnasiummá alakittassék, minek folytán a gvmnasiumi első osztály az 1868—69. tanévben életbe lépett.«
A tanintézet fokozatosan volt gymnasiummá fejlesztendő az 1868/9.
évben tehát csak az I. oszt. volt gvmnasialis. — Tantárgyai voltak: »Hit-tan«, — »Magyar nyelv«, — »Latin nyelv«, — »Földrajz«, — » Természet-rajza, — »Mennyiségtan«, — »Rajz«, — »Szépirás«, — »Testgyakorlat.«
Ezekhez járult még a »Német nvelv«, mely mint tinnyelv kötelezőnek
tekintetett, mert mint az anyakönyv mutatja, minden növendék tanulta;
továbbá a »Szerl> nyelvw, mely a szerbekre nézve kötelező volt, a többiekre nézve szabad tantárgy; végre mind rendkivüli tantárgy »Gyorsirás« és »Ének.«
A 11. és III. osztály ez évben még mint reáliskola élt tovább. — Tan-tárgyaik voltak :»Hittan«,— » Magyar nyelv«, -— »Német nyelv«,— »Föld-rajz® és »Történelem.«— A II-ikban »Mértan és mértani rajz«; — a Ill-ik-ban »Epítészet és építészeti rajz.« — A II-ikIll-ik-ban »Számtan«, — a Hl-ikIll-ik-ban
»Számtan, váltó és vámisme.« — A U-ikban »Természettan«, — a Ill-ikban
» Vegytan.« — Mindkét osztályban: » Szabadkézi rajz« és »Szépirás.« — A
»TestgvakorIat« a reál osztályokban szabadon választható rendkivüli tan-tárgy volt, valamint az »Enek« és » Gyorsírás-«
A következő 1869—70. évben a gymnasium II. osztálya nyílt meg, melyben fent az I. osztálynál emiitett tantárgyak folytatólagosan taníttattak: — a III. osztály még reálosztály maradt a fennebbi pontban kitüntetett tantárgyakkal, ez év volt a régi alreálískolának utolsó éve.
A tankerület kir. főigazgatója Kümmer Henrik János kir. tanácsos ezen évnek május 2., 3. és napjain tisztelte meg az átalakult tanintézetet hivatalos látogatásával.
*
Midőn az alreálískolának gymnasiummá leendő átalakítása kimondatott, változott ugyan a tanintézet, de a tanári testület nem változott.
Eissinger Ferencz, ki az előző évben bölcsészettiidori oklevelet nyert vala, ezentúlra is igazgató maradt és mint csanádegyházmegyei lelkész az illető növendékek hitoktatója; igazgatója maradt mint eddig a tanitókópez-dének, a róm. kath. népiskoláknak és az izraelita népiskolának. A gymna-sium első évében ő vette át a latin nyelv tanítását.
A többi tanár: Wodeczky Lajos, Friedl Mihály, Rezucha Ven-czel, Rumler Ignácz, Pilz Ottó, mind a maga szaktárgya mellett ma-radt, az utolsó mind a három osztályban tanította a magyar nyelvet. — Vukasinovits György gör. kel. hitoktató volt. Radák Lázár szerb nyel-vet, Kooks Adalbert tornát tanitott; csupán egy melléktanitóval gyara-podott a testület Benda Adolffal, ki a róm. kath. templom karnagya vala és az éneket mint rendkivüli tantárgyat tanította.
A gymnasium második évében 1869—70-ben már nagyobb volt a vál-tozás. Friedl Mihály és Pilz Ottó tanárok az év elején megváltak az intézettől, az utóbbinak a nm. vallás és közoktatási magy. kir. ministerium tanári működésének ideje alatt tanúsított buzgalmáért magas elismerését jelenté ki.
Két tanszék üresedett meg, de csak az egyiket töltötték be Czobor Kálmán helyettes tanárral. Ezen évben ő tanította a két gymnasialis
osz-tályban a latin nyelvet és az elsőben a magyart, a második és harmadik osztály magyar nyelv tanítását az igazgató ismét vissza vállalta volt.
Franczia nyelvet ez évben tanítottak először, tanitotta pedig Czobor.
Tanterv e két évről nem létezik. A tankönyvek hihetőleg ugyanazok voltak, mely éveken át használatban valának a reáliskolánál. A latin nyelvre a gymnasiumi osztályokban Schulcz Ferdinánd azon időkben általános divat-ban volt, magyar nyelvre többszörösen is leforditott könyvét használták;
ezt onnan következtetjük, mert a következő évben, — melyből már vannak feljegyzéseink — s melyben mind a három osztályból több ifjú, mint rend-kívüli tantárgyat tanulta a latin nyelvet, ez a könyv volt használatban, tehát hihetőleg ezzel kezdették meg a gymnasiumban a tanítást.
Az eddigiekből látható, hogy a gymnasium korszaka nem igen külön-bözött az alreáliskola korszakától bennsőleg; külsőleg annyiban, hogy a két évről szóló anyakönyvek szűz magyar nyomtatványokon magyarul vol-tak vezetve. Ez anyakönyveken az iskola czíme »Verseczi kis gymnasium«, az ez években német nyelven kiadott »Classificatio« azonban »Stadtisches Real-Gvmnasium«-nak nevezi. Ez » érdemsorozatok « másodika a tantestület-nek az intézet felőli vélekedését is hozza, mely így hangzott: »A kis gym-nasium (a német titulusban: das Realgymgym-nasium) előkészít a főgymna-siumra; de a humanistikus tantárgyak mellett a reáltárgyakból is annyit ölel fel, hogy a gymnasiumi osztályokból a reáltanodába elővizsgálat nélkül ís átléphet a tanuló. A közönség e czélszerű intézkedést megelége-déssel fogadta.« Nem úgy volt!
Azt is hirdették ugyanitt, hogy a jövő tanév kezdetén a gymnasium harmadik osztálya, sőt az 1871/72 tanévvel a gymnasium 4-ik osztálya is meg fog nyílni; — de más volt megírva a sors könyvében !
A t a n u l ó k k i m u t a t á s a
a v e r s e c z i kis g y m n a s i u m = r e á l g y m n a s i n m i d e j é b e n . Lét szám I. oszt. 11. oszt. III. oszt. összesen
1868—69-ben 55 37 21 113
1869—70-ben 71 28 18 = 117
1868--69-ben.
Vallásra nézve I. oszt. 11. oszt. 111. oszt. összesen
Róm. kath. 35 20 10 65
Gör. kel. 15 15 11 =- 41
Izraelita 5 2 • = 7
összesen 55 37 21 113
*
4
6ü
Illetékességre nézve: I. oszt. II. oszt.
Helybeli " 44 27
1868—69-ben Gyorsírást Éneket
Rendkívüli tantárgyat tanult 1. oszt.
i 16
II. oszt.
3 2
III. oszt.
3 összesen 10 18 1869—70-ben
Gyorsírás Éneket
Franczia nyelv
I. oszt. II. oszt. III. oszt. összesen 6 2 1 9 3 10 — - 13 5 4 — 9
4*