Ifjúságunk esélye a Vajdaságban
1. A vajdasági magyar ifjúság közérzete
Számos történelmi, gazdasági, politikai, mentális zavaró tényező eredménye, hogy mára a vajdasági magyarság egy részének megcsappant az életkedve, a megélhetési esélyeibe vetett hite. Ennek indirekt következménye a fogyatkozás. Vajdaság népes-sége 2 millió alá csúszott (2011. évi népesség-összeírás szerint 1 916 889 fő), ami
1 Gábrity Molnár Irén, egyetemi tanár, Újvidéki Egyetem, Közgazdasági Kar, Szabadka
2 A 2000–2015 között összegyűjtött ifjúságkutatási bibliográfia megtalálható a szerző dolgozatá-nak a háttéranyagaiban. Hasonló témájú kutatását lásd: Gábrity Molnár Irén: Az ifjúságkutatások a Vajdaságban, 2014.
115 103-mal kevesebb a 2002-es adathoz képest. A kilencvenes években, a délszláv háború okozta szerb betelepülők nagy száma ellenére negatív a migrációs mérleg. A tartomány fővárost, Újvidéket leszámítva mindenhol csökkent a népességszám. A nagyobb városok községei népességcsökkenése 5 százalék körüli, a kisebb községek 10–15 százaléknyi. A szerb állam északi tájegységén, a Tisza mentén és a perifériára szoruló középvárosok, illetve a falvak magyar lakossága erős számbeli fogyatkozást, elöregedési tendenciát mutat.
1. táblázat: A vajdasági magyarok számának és részarányának az alakulása (1900–2011) 1900-ban 378 634 Növekvő népszaporulat
Vajdasági lakosság részarányában: 26%
60 év múlva,
1961-ben (+ 70 953)
449 587 Ettől kezdve csökkenő népesség.
Vajdasági lakosság részarányában: 24%
40 év múlva,
2002-ben (-159 380)
290 207 Gyors ütemű fogyatkozás.
Vajdasági lakosság részarányában: 14,28%
9 év múlva,
2011-ben (-36 308)
253 899 Gyors ütemű fogyatkozás.
Vajdasági lakosság részarányában: 13%
Saját szerkesztés a Szerb Statisztikai Hivatal évkönyvei alapján.
A magyarok száma 2011. évi lakosság-összeírás idején Szerbiában 253 899, ami a szerbiai összlakosságban 3,53 százalékos részarány. Az összmagyarság (tíz év alatt) 13,43 százalékkal csökkent (-36 308 személy). A vajdasági magyarok fogyatkozásá-nak hangsúlyozott oka, a több mit fél évszázada tartó tömeges elvándorlás.
Térségünk fiatalságának a magatartásáról jellegzetes vizsgálatok folytak.3 A vaj-dasági ifjúságkutatások 15 éves eredménye (2000–2015) főleg a következő témakö-rökre tagozódik: identitáskutatás (nemzeti-, vallási-, tájtudat, tolerancia, értékrend orientáltság); oktatás- és munkaerő-kutatás (magyar tannyelvű oktatás lehetőségei, a munkavállalás esélye, tipikus karrier utak); ifjúsági önszerveződés és közéleti akti-vitás; a fiatalok emigrációs és remigrációs hajlama/szándéka.
A vajdasági fiatalok társadalmi magatartásában a szakértők (Gábrity molnár, t.
mirnics, 2001) a kisebbségek társadalmi beilleszkedési korlátait fedezték fel. „Meg-felelő kulturális feltételek híján nehezebb számukra a társadalmi felemelkedés, s mivel egyes munkahelyekre – végzettség, nyelvtudás, kultúra hiánya vagy diszkri-mináció miatt – nem tudnak bekerülni, anyagilag is hátrányba kerülnek. A közösség fenyegető anyagi hanyatlása nyomán létrejövő strukturális aránytalanságok a nem-zettudat további torzulását okozhatják, a kisebbségi érzést erősíthetik, és kisebbségi
3 Az egyik legátfogóbb volt 2000/2001 évben, a budapesti Nemzeti Ifjúságkutató Intézet által kez-deményezett nemzetközi ifjúságkutatás (Gyorsjelentés Mozaik–2001: 240–288).
komplexusokat eredményezhetnek, tekintet nélkül arra, hogy az egyén ragaszko-dik-e a nemzettudatához vagy sem” (t. mirnics, 2002: 43).
Másfél évtizede a fiatalok kérdőíves felmérése4 során, a magyarság gondjainak és kilátásainak megítélésében az elemzők tapasztalatai a következők: a fiatalok első-sorban az életkörülmények javítását tartották a legfontosabbnak (a válaszadók több mint a fele), majd a gazdasági fejlődést, azon belül a gyárak beindítását, infrastruk-turális fejlesztések kezelését (33,3%). A vajdasági magyarság problémái között a leg-hangsúlyosabb a megélhetési gond (44,3%). A specifikus probléma az anyanyelven való tanulási nehézségek és továbbtanulási lehetőségek hiánya is (31,0%). Sokan a (munkahelyeken, a közéletben, nyilvános helyeken tapasztalt) hátrányos megkülön-böztetést említették (20,4%). A minta egy kisebbik része (14%) a kivándorlást, az asszimilációt, a vajdasági és kisebbségi autonómia hiányát, a magyar nyelvhasználat korlátozottságát, a szegényes kulturális lehetőségeket és a nemzeti öntudat hiányát jelölte meg. A szakember megállapította, hogy „az egységes véleményalkotás és ki-állás hiánya, a széthúzás fokozhatja a kisebbség manipulálhatóságát, fenntarthatja, sőt erősítheti a megosztottságot és a gyökértelenséget, a piacgazdaság megteremtő-dése esetén a korlátlan önérdekűségre is hajlamosít” (t. mirnics, 2002: 56).
A vajdasági fiatal populáció értékrend-vizsgálatát a Tartományi Sport és Ifjúsági Titkárság pénzelte 2004-ben. Az Újvidéki Egyetem karain elvégzett kérdőívezéssel 2 214 egyetemistahallgató (19–26 év között) értékítéletét és véleményét dolgozták fel.5 Az eredmények alapján az egyetemisták 81%-át a szüleik tartották el, 8,25%
hitelt kapott és 5,51% hazai és 2,48% külföldi ösztöndíjból élt. Kb. 40% szeretett volna mindenképpen dolgozni a diplomázás után, majdnem 30%-nak fogalma se volt, hol szerez majd munkát. Több mint 10% a diplomázás után azonnal külföldre ment volna (a többi akkor, ha belátható időn belül nem kap munkát). Önbevallásuk szerint, a 15–20 év között a fiúk 30,33% és a lányok 19,82%-a próbálta ki a mari-huánát. A kábítószereket főleg házi bulikon, otthon és a diszkóban fogyasztották.
A fiúk több mint 80%-a, a lányok több mint a fele arról dicsekedett, hogy volt már részeg.
A fiatalok szerint, ők egy megromlott társadalmi értékrendben élnek, és több pozitív energiát igényelnek. A legfontosabb emberi értékek sorában szerintük, az első helyen van az őszinteség, majd a szeretet, a becsületesség és a humanitás/segí-tőkészség. A negatív értékek sorrendje a következő: naivitás, bizonytalanság,
önbi-4 A kérdőívek 2001-ben a Magyarságkutató Tudományos Társaság révén, illetve a Vajdasági Ifjúsá-gi Fórum – VIFÓ tagjai által jutottak el a fiatalokhoz. A minta 264 (18 és 28 év közötti) magyar fiatalból állt 20 vajdasági helységből. Lásd: Holnaplátók, Ifjúsági közérzetmérleg, MTT könyvtár 5, 2002. Elemzések a témában: Diósi Viola: A fiatalok és a közélet. mellékletek – A vajdasági magyar ifjúsági szervezetek címtára és T. Mirnics Zsuzsanna 2002. Élhető élet és kisebbségi távlatok, Hata-lomváltás és jövővárás, 39–76.
5 Lásd a projektumjelentést: Informacija o sistemu vrednosti studenata u Vojvodini, 2004.
zalomhiány, túlérzékenység, önfejűség, kapkodás, düh, egoizmus, lustaság, önimá-dat, kapzsiság. Amire szükségük van, az mindenképpen a gyakorlatias oktatás, több rekreáció, munkalehetőség. Különösen hiányzik a környezetükből: felelősség, mun-kakészség, kitartás, tolerancia, kommunikáció készség, humanitás, szellemesség, együttműködés, optimizmus. A fiatalok elsősorban stabil és harmonikus családra, biztos munkahelyre és utazási lehetőségekre vágynak, és Szerbia EU-csatlakozását sürgetik.
A Külhoni Magyar Ifjúság–2014 projekt, délvidéki interjús kutatás összefog-lalója szerint, a fiatalabb generációra jellemző a demotiváltság, pedig van bennük mozgatóerő, mégis rájuk nehezednek a szülőket, családokat sújtó problémák: mun-kanélküliség, pénztelenség, kiábrándultság, depresszió, sikertelenség, kisebbségi lét, ami egyenes arányban összefügg a gyermekvállalási hajlandóság alacsony fokával (Ágyas, 2014).