Országhatáron át ívelő ingázás, új kommunikációs kapcsolatok A háborús és gazdasági krízissel teli másfél évtizedben a szerbiai fiatalok tömeges

migrációhullámban találták magukat.⁷ Az emigráció motívumai ma sem szűntek meg: háborús válság és a téves, lassú gazdasági szerkezetváltás okozta gazdasági és társadalmi bizonytalanság, a kilátástalan munkalehetőség. Ezzel párhuzamosan, vonzó lehetőség a magyar fiatalok számára a külföldi (anyanyelvű) továbbképzés,

7 Az utóbbi fél évszázadban Jugoszláviából/Szerbiából, külföldre irányuló migráció súlyosabb vesz-teségeket okozott a vajdasági magyarságnak, mint az asszimiláció. A magyar emigrációs veszte-ség 1948–1991 között majdnem 70 ezer fő volt. A nyugat-európai „ideiglenes” munkavállalás 1965–1970 között, 16 627 magyar (a vajdasági vendégmunkások 27,5 százaléka) elvándorlását jelentette. Legtöbben a szabadkai, újvidéki, topolyai, zombori és adai községekből keltek útra.

karrierépítés és a vállalkozás lehetősége, a jobb életszínvonal esélye az Európai Uni-óban. A vajdasági magyar ifjak tömegesen gondolkodnak a külföldre költözés és munkavállalás lehetőségeiről. Tisztában vannak azzal is, hogy külföldön, hiányoz-nak az ismeretségi kapcsolatok az érvényesülés terén, a kommunikációs csatornák elégtelenek, mégis nagy számban vállalják az országhatáron átívelő ingázást, a heti, vagy havi kapcsolattartást az otthoniakkal.

Külön elemzést érdemel az elitemigráció, ugyanis a diplomások és a PhD-val rendelkezők elvándorlása megnyirbálja a kisebbség versenyképességét.⁸ Biztató, hogy az ARANYMETSZÉS 2013 – Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgá-lat eredményei szerint a vajdasági magyar doktoranduszok 74%-a dolgozik (Ágyas, Novák, rózsa, 2013: 83). A munkahellyel rendelkező doktoranduszok 80%-a Szer-biában tartózkodik (Ágyas, Novák, rózsa, Zsivity, 2013: 52) . A vajdasági magyar doktoranduszok a szülőföldön való érvényesülést preferálják, de vállalják az anya-ország és a szülőföld közti ingázást is. Egybehangzó vélemények alapján, külföld magasabb életszínvonalat, munkalehetőséget, anyagi biztonságot, de szakmai ta-pasztalatot jelent a doktoranduszok számára (előnyös szakok: egészségügyi, mű-szaki tudományok (informatika, gépészet), természettudományok (fizikus). Ezzel ellentétben itthon a fiatalok az elhelyezkedés nehézségeivel és bizonytalan jövőkép-pel találják szemben magukat, viszont a család, a barátok, a honvágytól való félelem, marasztaló tényezőként jelennek meg (Ágyas, Novák, rózsa, Zsivity, 2013: 56-57).

A mobil munkaerő keretében vannak az ingázó munkavállaló fiatalok, akik a célországbeli munkaerőpiac befogadóképességétől és igényeitől függenek. Legtöb-ben (ideiglenes, ritkábban állandó) munkavállalásba kezdenek. Szakmájuk alapján, legtöbben a mérnökök, programozók, informatikusok, orvosok, az építőmunkások, az újságírók, sportolók mennek külföldre. Az emigráló magyar fiatalok ugyanúgy, mint a szerb kortársaik célországként leggyakrabban Németországot, Ausztriát, Svájcot és Svédországot választották. Újabban Anglia, Hollandia, Spanyolország, meg Olaszország irányába veszik az útjukat. Gyakori a rokoni/ismerős támogatás-sal történő távozás Kanadába és Ausztráliába is. Az utóbbi években a vajdaságiak körében kimutatható Magyarország vonzerejének a csökkenése, ugyanis a magyar állampolgárság (és útlevél) megszerzése nem feltétlenül az anyaországba irányuló utazásokat vagy munkavállalást jelent, mind inkább a fejlett európai államok a cél.

Az országhatáron átívelő vállalkozó fiatalok száma nehezen felbecsülhető. Köz-tük vannak azok, akik szüleiket, rokonaikat, vagy ismerőseiket követik és vállal-kozásba kezdenek, főleg a szolgáltatás területén: kereskedelem, szállítóvállalatok, építészek, ingatlanközvetítők. A magyar vállalkozó fiataloknak a nyelvtudás előnyös

8 Goromba becslésem szerint a vajdasági származású PhD-s fiatalok fele külföldön tanul/él és épít karriert.

(magyar, szerb, angol). Ők Magyarország déli régióiban (Szeged, Kecskemét), vagy Budapesten próbálkoznak.

Konklúziók:

1. Versenyképes továbbképzés

A kisebbségben élő magyar fiatalok emelt szintű képzése és tudása, akkor válik versenyképessé, ha (az anyaországon kívül eső) szülőföldjükön fellelhető magyar érdekeltségű felsőoktatási intézmények – az európai standardoknak megfelelően – nemzetközi elismerést vívnak ki a szakemberképzésben. A munkaerőpiac válto-zó igényei miatt, újragondolandó a térség oktatási intézményei közötti regionális együttműködések gyakorlata. Finanszírozásuk nyomán egy olyan regionális szak-képzési és/vagy felsőoktatási tömörülés jöhetne létre Szerbia és Magyarország kö-zött, amely az egységes európai felsőoktatási piacon is megállja helyét. Lehetőségek nyílnának az új oktatási „technológiák” bevezetésére, külföldi oktatók/kutatók be-vonására, hozzáférésre EU-forrásokhoz, nemzetközi és hazai hálózatok bővítésére, EU-konform felsőoktatási irányításra, a hallgatók nemzetközi mobilitására, part-nerség bővítésére, regionális, határon átnyúló (magyar) tudáscentrumok létrehozá-sára.

Jelenleg a Magyarországgal szomszédos határrégióban működő felsőoktatási intézmények egymással versenypozícióban állnak. A párhuzamosságok elkerülése érdekében hatékony felsőoktatási hálózatos együttműködésekre van szükség, ami kezelhetővé teszi a konkurenciát. Előnyös, ha a határon túli magyar felsőoktatás integrálódhatna egyfajta „magyar felsőoktatási térbe”, rajta keresztül pedig az egy-ségesülő európai felsőoktatási térbe.

2. Funkcionális gazdaságfejlesztési tervek (munkalehetőség)

A munkanélküliséget csökkentő lehetőségek elsősorban a kis- és közép vállal-kozói szektor és önfoglalkoztatás erősítésében rejlik és ez akkor is pozitív tenden-ciát jelent, ha nagyok az oszcillációk e cégek életképessége terén. Ha nem sikerül előrelépni a munkahelyek teremtése terén, a fiatal szakképzettek elvándorlását nem tudjuk lelassítani. A vállalkozásalapítások (pl. az egyszemélyes vállalkozások) szin-tén sok esetben a fiatalok kényszerű munkanélküliségéből alakultak ki, amely nagy-ban hozzájárult a jelenlegi munkanélküliségi kép kialakulásához térségünkben.

A szerb–magyar határtérségben együttműködésére van szükség, abból a célból, hogy mielőbb felfedjék a funkcionális regionális fejlődés lehetőségeit és korlátait.

Ebben érdekeltek a fiatalok, hisz kinyílnak előttük a helyi, vagy kistérségi prosperá-lási esélyek, vállalkozások, ezért karrierépítésük és mobilitásuk a jelenlegi élethelyük határain belül is elképzelhető. Az elhanyagolt gazdasági struktúra túlhaladása érde-kében megfogalmazhatók a funkcionális gazdaságfejlesztési elképzelések:

koordi-nált munkájával elindítható az EU regionális gazdasági modellek tervezése, amely-ben átláthatóvá válik, hogy mely erőforrásokra lehet felépíteni a régió gazdasági életképességét (prioritások), melyek azok a nemzetközi térségbeli érdekek, amelyek vonzáskörzeteket határoznak meg (nyitott hálózatépítés az új vállalkozások felé).

Ha a fiatalok megtalálják ezekben a regionális fejlesztési tervekben saját karrierépí-tésük esélyeit, akkor nem fognak távoli kontinensekre és országokba költözni.

3. Közösségformálás (pozitív közérzet)

A fiatalok megfelelő közérzetének és egészséges életmódjának kialakulásában a társadalmi stabilitásnak és a biztonságos családnak meghatározó szerepe van. Első-sorban a család intézményére kellene fókuszálni, amihez elengedhetetlen a bizton-ságos megélhetés, vagyis az elegendő jövedelem, a stabil értékrend, egy követhető családmodell. Ha az állami intézkedések, az iskola eredményes nevelési szerepe és a család értékstabilizáló ereje elegendő, akkor mindez jelentősen hat a közösség-formálásra, a valahova tartozás érzésének biztonságos kifejlesztésére. Ez által csök-kennek az egészségkárosító elemek és növekszik a pozitív közérzet. A fiatalok tár-sadalmi de-motiváltsága elkerülhető helyes értékrend fejlesztéssel (otthonteremtő, közösségi programokban), miközben megtanulhatják összehangolni a karrierépítési célokat a gyermekvállalási szándékkal.

A vajdasági magyar értelmiség száma zsugorodik. Anélkül, hogy számon kér-nénk egyes sorspályák alakulásának okát, igyekeznünk kell megőrizni a kisebbségi közösség kreatív és tettre kész értelmiségét, mert nélkülük nehéz a közösségszerve-zés, a képközösségszerve-zés, vagy a politikai önszerveződés is. Negatív tendenciaként jelentkezik a szegregáció. Egy közösségből nem hiányozhat az átfogó tudományos kutató, a pedagógus, a nép egészségét őrző orvos, a kultúrát terjesztő művész, színész. Akkor nagy a gond, ha a kisebbségi azonosságot sújtó fejlemények az oktatásban gátolják az értelmiségi utánpótlás folyamatosságát. Veszélyezettségről beszélünk, ha akado-zik a fiatal értelmiségi rétegek munkavállalási lehetősége és beszűkül a közéleti sze-replése.⁹ A kilencvenes évektől jelentkezik a fiatal értelmiségi rétegek vékonyodásá-nak és hatókörének a problémája (tömeges elvándorlás). A vajdasági magyar kultúra és tudomány hangadó értelmisége körében a tagoltság és az elöregedés tendenciái jelentkeznek.

9 A nyolcvanas évek végéig a vajdasági magyar kultúrában jól elkülöníthető ifjúsági szubkultúráról beszélhettünk (pl. Képes Ifjúság, Új Symposion köré csoportosult fiatalok). A kilencvenes évek-ben ez a szubkultúra összeroppant. Ma az elkülönülő ifjúsági szubkultúráról egyre kevésbé beszél-hetünk (Losonc, 2003: 245). A háborús megrázkódtatások, majd az azt követő gazdasági krízisek miatt, az értelmiségi exodus szinte folyamatos. Számos fiatal értelmiségi műhely, egyesület és klub oszlott szét.

4. Emigrációs szándék követése (transznacionális migrációirányítás)

A megnövekedett emigráció a szerbiai magyar fiatalokat jelentősen érinti. A töb-bes mozgások gyakoribbá válásával párhuzamosan egyéb jelenségeket is észlelünk:

többes lakóhely, többes állampolgárság, többes állás (munkahely), többes identitás, társas kötelék (családi, házastársi, élettársi, baráti) (Illés, Kincses, 2009). Bilaterális egyezményekkel, adminisztrációs eszközökkel és kapcsolattartó irodák által kell kí-sérni és egyúttal megkönnyíteni a fiatalok (tanulás és munkavállalás célú) mozgá-sát a Kárpát-medencében. Meg kell határozni a „cirkulálók” jogi státumozgá-sát. (Kincses szerk., 2012: 184) Fontos foglalkoztatáspolitikai cél, a munkaerő-piaci kereslet és kínálat „földrajzi” összeegyeztetése, a munkavállalók mobilitásának a segítése. In-formáció bázis szükséges a nemzetközi munkaerőpiac igényeinek felismeréséhez.

A migránsok egy része potenciális visszatérő, ugyanis a Magyarországon lete-lepedők gyakran járnak haza, a szülőföldön hagyott ingatlant legtöbben nem adták el. A migrációs lakossági hálózatok sajátságos és gyakorlatias logikával működnek;

például Magyarországon dolgozni, Szerbiában költeni. A kettős állampolgárság le-hetősége egyrészt a nemzeti tudat megerősítését jelenti a vajdasági magyarok eseté-ben, mások európai útlevélhez jutva külföldi munkalehetőséget szeretnének.¹⁰

Összefoglaló

Szerbia átalakuló társadalmában, az egyes régiókban élő aktív lakosság ténykedé-sén és rugalmasságán múlik, hogy tud-e alkalmazkodni a gyorsan változó munka-erő-piaci körülményekhez. A fiatal generáció a háború és megannyi gazdasági krízis után próbálja megtalálni a társadalmi pozicionálás lehetőségeit. Az ifjúságkutatások alapján, a Szerbiában élő magyar ifjakban megvan a kisebbségi életérzés és azt véli, hogy pluszenergiával kell biztosítani a társadalmi esélyeit.

Az összes egyetemista részarányában az Újvidéki Egyetemen a magyarok száma alig haladja meg a 6 százalékot, ami elenyésző a magyarság 13 százalékos arányához a Vajdaság lakosságában. Az etnikai közösségek hallgatói korlátozott lehetőségek-kel szembesülnek (iskolaválasztási preferencia, tannyelv, földrajzi és racionalitási elveken alapuló iskolaválasztás, költséghatékony viselkedés). A régióban az oktatási szakválasztást figyelve jellemző, hogy a pedagógia, művészet, bölcsész- és humán

10 Vajdasági kérdőívezésünk (Gábrity molnár, takács tanulmánya Kincses (szerk.), 2012) során 2012-ben, arra a kérdésre, hogy „Ön szerint, ha felveszi, miért veszi fel a magyar állampolgárságot egy vajdasági magyar?” a válaszok megoszlása így alakult: 48,1 százalék szerint azért, hogy köny-nyebben utazhasson az EU-ba, tanulhasson vagy vállalhasson ott munkát, 31,3 százalék szerint hogy nemzeti identitását a szülőföldjén megmaradva erősítse. A válaszadóknak az is fontos (13 százalék), hogy EU-s útlevél birtokában Nyugaton telepedhessen le; csak 7,6 százaléknak azért kell állampolgárság, hogy Magyarországra költözhessen.

tudományok szerbiai átlag feletti képviselete. Fontos feladat kidolgozni a dinami-kus szakváltást, multidiszciplináris szakpárok beindítását, az észak-vajdasági régió gazdasági és piaci igényeivel összhangban. A fiatalok többsége nem végez a képzett-ségének megfelelő munkát és munkahely-változtatást tervez, vagy készek szakmai továbbképzéseken részt venni, de akár külföldre is távozni.

A vajdasági fiatal, szakképzett korosztály szándéka a magasabb életszínvonal és a kereseti lehetőségek függvényében preferálja a külföldre vándorlást. A vajda-sági magyar fiatalok migrációs típusai: (főleg Magyarországon) tanuló, vagy friss diplomásként vállal munkát illetve kiköltözik idegen országba, jobban megfizetett munkalehetőség vagy vállalkozás céljából. A vajdaságiak mozgásteret, nyitott mun-kaerőpiacot igényelnek, átjárható országhatárokat szeretnének, mert a fiatal generá-ció bezártnak és esélytelennek érzi a területet ahol él.

Irodalom

ÁGYAS RÉKA 2014: Délvidéki fiatalok kihívásai ifjúsági kötődésű szervezetek kép-viselőjének szemszögéből, Külhoni magyar Ifjúság–2014. Budapest, Nemzetstra-tégiai Kutatóintézet.

ÁGYAS RÉKA–NOVÁK ANIKÓ–RÓZSA RITA–ZSIVITY TÍMEA 2013:

Vajdaság. Regionális jelentés. In: Aranymetszés 2013. Kárpát-medencei magyar doktorandusz életpálya vizsgálat. Budapest, MTA Domus program 2012/13. 49–

63. Elérés: http://mta.hu/data/cikk/13/18/48/cikk_131848/352_palyamun-ka_%281%29.pdf [2015. június 14.]

DIÓSI VIOLA 2002: A fiatalok és a közélet. In: GÁBRITY MOLNÁR IRÉN–

MIRNICS ZSUZSA (szerk.): Holnaplátók, Ifjúsági közérzetmérleg. Szabadka:

Magyarságkutató Tudományos Társaság. 39–76. o.

GÁBRITY MOLNÁR IRÉN–T. MIRNICS ZSUZSANNA 2002: Vajdaság. In:

SZABÓ ANDREA–BAUER BÉLA–LAKI LÁSZLÓ–NEMESKÉRI IST-VÁN (szerk.): mozaik 2001, Gyorsjelentés, magyar fiatalok a Kárpát-medencében.

Budapest, Nemzeti ifjúságkutató Intézet. 240–288. o.

GÁBRITY MOLNÁR IRÉN 2007: Vajdasági magyar fiatal diplomások karrier-je, migrációja, felnőttoktatási igényei, In: Karrierutak vagy parkolópályák? Friss diplomások karrierje, migrációja, felnőttoktatási igényei a Kárpát medencében. Bu-dapest, MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet. 211–272. o.

GÁBRITY MOLNÁR IRÉN 2008/a: Tájidentitásunk a materiális és immateriá-lis tényezők ölelésében, In: GÁBRITY MOLNÁR IRÉN–MIRNICS ZSU-ZSA (szerk.): regionális erőnlét, A humánerőforrás befolyása Vajdaságban, 9–72. o.

http://gabritymolnariren.com/regionalis1.pdf [2015. június 25.]