• Nem Talált Eredményt

A regionalitás, az eredetvédelem és a helyi termékek

In document A régió TÍZpróbája (Pldal 177-187)

ABSZTRAKT: Munkánkban röviden bemutatjuk az élelmiszerek földrajzi jelzésének és eredetvédelmének a rendszerét, valamint a helyi termékek általánosan elfogadott fogalom-körét. Ez kiterjed az Európai Unió, valamint Szerbia érvényes jogi szabályzásának az átte-kintésére is. Ismertetjük a Vajdaság területén oltalommal rendelkező élelmiszerek körét. Ezt követően rövid leírást adunk a Szerb Köztársaság területén leginkább ismert két védjegyről, továbbá foglalkozunk a helyi termékek fogalomkörével. Munkánk során célul tűztük ki azt, hogy áttekintést adjunk az eredetvédelemről, a helyi termékekről és a szerbiai védjegyekről.

A tanulmány rá kívánja irányítani a figyelmet az élelmiszerek régiókkal kapcsolatos vonat-kozásaira.

KULCSSZAVAK: eredetvédelem, helyi termék, Szerbia, földrajzi jelzés, élelmiszer

Az európai unió földrajzi jelzésre vonatkozó rendszere

Az Európai Unió először 1992-ben fogadta el azokat a rendeleteket (2081/92/

EGK;2082/92/EGK), amelyek az élelmiszerek és a mezőgazdasági termények földrajzi jelzésére és eredetvédelemére vonatkoztak. E rendeletek olyan rendszert irányoznak elő, amelyeknek az alkalmazása önkéntes, ugyanakkor a rendszerben részt vevők, illetve az azt kérelmezők és birtoklók számára szigorú szabályrendszert fektetnek le.

A szabályozás során három kategóriát alakítottak ki:

1. Oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) (Protected Designation of Ori-gin, rövidítve PDO): olyan mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozik, amelyek előállítására, feldolgozására és elkészítésére egy meg-határozott földrajzi területen, elismert módszerek alkalmazásával kerül sor.

2. Oltalom alatt álló földrajzi jelzés (Protected Geographical Indication - PGI): olyan mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozik, ame-lyek szorosan kapcsolódnak egy bizonyos földrajzi területhez. Az előállítás, feldolgozás vagy elkészítés legalább egy szakaszának a szóban forgó meg-határozott területen kell megtörténnie.

3. Hagyományos különleges termék (Traditional Speciality Guaranteed, rö-vidítve TSG): az élelmiszerek összetételének vagy előállítási módjának ha-gyományos jellegét emeli ki (EB, 2015).

1 Kovács Sárkány Hajnalka, igazgató, European-cert Kft., Szabadka 2 Kovács Vilmos, auditor, European-cert Kft., Szabadka

Az egyes kategóriák számára szimbólumokat, azaz védjegyeket dolgoztak ki.

Ezek példáját az 1. ábra mutatja be:

1. ábra: oEm, oFJ és HKt védjegyek

Forrás: Saját szerkesztés a 668/2014/EU alapján

Magyarországon 2015-ben a Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszerlánc- felügyeletért felelős Államtitkárságának a nyilvántartásában a következő földrajzi árujelzővel rendelkező termékek szerepelnek: Budapesti téliszalámi, Szegedi (téli) szalámi, Gyulai kolbász/Gyulai pároskolbász, Csabai kolbász/Csabai vastagkolbász, Szegedi fűszerpaprika-őrlemény/Szegedi paprika, Magyar szürke-marha hús, Al-földi kamillavirágzat, Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény, Hajdúsági torma, Makói vöröshagyma/Makói hagyma, Gönci kajszibarack, Szentesi paprika (Fm, 2015).

Szerbia földrajzi jelzésre és eredetvédelemre vonatkozó rendszere Szerbia 2010-ben jelentette meg az első földrajzi eredetvédelemmel kapcsolatos jogi szabályozását. A jogszabály, noha követte az Európai Unióban érvényben lévő jogi normákat, mégis két kategóriát jelölt ki:

1. Eredetmegjelölés (Kontrolisano ime porekla), amelynek a tartalmi elemei az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) fogalomkörét fedik le.

2. Földrajzi jelzés (Kontrolisana geografska oznaka), amelynek a tartalmi ele-mei az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) fogalomkörét merítik ki (Za-kon, 18/2010).

Szerbiában a földrajzi jelzéssel és eredetvédelemmel kapcsolatos jogvédelmi, va-lamint az ezzel kapcsolatos nyilvántartási tevékenységet a szellemi tulajdonjog vé-delmével megbízott intézet (Zavod za Intelektualnu Svojinu) látja el. A Szerbiában földrajzi jelzéssel vagy eredetvédelemmel rendelkezők jogosultak a nemzetközi be-jegyzés kérelmezésére. A védelem alatt álló termékek megkülönböztetésére Szerbia

Oltalom alatt álló

eredetmegjelölés (OEM) Oltalom alatt álló

földrajzi jelzés (OFJ) Hagyományos különleges termék (HKT)

szimbólumokat alakított ki, amelyek tulajdonképpen zárjegyek (kontrolne markice) formájában kerültek kidolgozásra.

A védjegyek/zárjegyek grafikai megjelenését a következő, 2. ábra mutatja be:

2. ábra: Az eredetmegjelölés és földrajzi jelzés szerbiai védjegyei

Forrás: Saját szerkesztés a Zakon, 18/2010 alapján

A borok és pálinkák vonatkozásában Szerbia követve az európai uniós jogalko-tást, külön szabályzatot dolgozott ki (Kovács et al., 2014).

A Szellemi Tulajdonjogi Intézet adatai szerint Vajdaság területén 2015 augusz-tusában a következő termékek rendelkeznek védelemmel (kivéve alkoholos italok):

1. Petrovska Kolbasa (kolbászféleség)

2. Futoški sveži i kiseli kupus- Futaki friss-, és savanyú káposzta 3. Fruškogorski lipov med - Fruška Gora-i hársméz

4. Somborski sir - Zombori sajt 5. Ečanski šaran - Écskai ponty 6. Vršačka šunka - Verseci sonka,

7. Lemeški kulen - „Lemeški kulen” (kolbászféleség) (ZIS, 2015).

Szerbiai védjegyek

„Najbolje iz Srbije”

A védjegy megalkotásának története 2004-ig nyúlik vissza, amikor a helyi válla-latok megerősítésének érdekében a Privredni pregled gazdasági napilap elindította a „Legjobb szerbiai márkák” kampányt. Ezzel párhuzamosan a szerbiai gazdasági minisztérium (Ministartsvo privrede, turizma i usluge) is elindította a „Vásároljunk hazait – építsük újjá Szerbiát” kampányát. 2005-től ezt a kampányt minden évben a Privredni pregled napilap, a Minisztérium és a Szerbiai Gazdasági Kamara

együt-Kontrolisano ime porekla

(Oltalom alatt álló eredetmegjelölés)

Kontrolisana geografska oznaka (Oltalom alatt álló földrajzi jelzés)

tesen szervezi meg. A kampány 2008-ban a „Najbolje iz Srbije – Best of Serbia”

azaz „Legjobb Szerbiából” megnevezést viseli (Kovács et al., 2014). Mindazok, akik szeretnének részt venni az akcióban, számos kategóriában nevezhetnek.

A védjegy odaítéléséről elsődlegesen a vásárlók döntenek azzal, hogy megvá-sárolják a termékeket, amely a cégek pénzügyi mutatóiban jelenik meg. A védjegy odaítélésének másik mérőszáma az, hogy terepi vizsgálattal mérik a fogyasztói atti-tűdöket, illetve a vásárlók az interneten elküldött szavazataikkal is hozzájárulhatnak a végső döntéshez. A védjegy odaítéléséről ezek után végül szakmai zsűri dönt.

A kampányt évente megismétlik, a nyertesek pedig az alábbi védjegyet használ-hatják:

3. ábra: Najbolje iz Srbije védjegy

Forrás: NIS, 2015.

A nyilvántartás értelmében a következő élelmiszer-ipari terméket előállító cégek és termékeik jogosultak védjegyhasználatra a 2015-ben meghozott döntés alapján:

1. Napi fogyasztási cikk – élelmiszer: Plazma, Bambi 2. Napi fogyasztási cikk – ital: Jelen sör, Apatini sörgyár 3. Legjobb kereskedelmi márka – Premia, Delhaize 4. Napi fogyasztási cikk – élelmiszer: Carnex 5. Napi fogyasztási cikk – ital: Nectar

6. „Top corner” kategória – Futaki káposzta, Valjevói sör, Iskon olaj, Jelen sör, Nectar Life, Polimark ketchup, Plazma keksz, Híres kikindai liszt, Yumis levesek (NIS, 2015).

„Najbolje iz Vojvodine”

Vajdasági Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsa a kitűnő minőségű élelmiszerek előállításának ösztönzése érdekében döntött a „Najbolje iz Vojvodine” – azaz „Leg-jobb a Vajdaságból” (véd)jegy létrehozásáról (Šumec–Vujaković, 2005).

A „Najbolje iz Vojvodine”, azaz „Legjobb a Vajdaságból, avagy Vajdaság legjava”

védjegy kialakítását és használatát a Vajdasági Autonóm Tartomány Hivatalos Köz-lönye tette lehetővé még 2004-ben (Odluka, 25/2004).

A védjegy grafikai ábrázolásának egyik formáját a következő ábra mutatja be:

4. ábra: Najbolje iz Vojvodine védjegy

Forrás: http://www.design-radosevic.com/?p=197

A védjegy használatára jogosultságot kérelmezhetnek termék-előállítók és szol-gáltatást nyújtók (beleértve a turizmust és a vendéglátást), valamint a kulturális és művészeti programok szervezői.

A védjegy odaítélése pályázat útján valósul meg, amelyet a gazdasági ügyekkel megbízott tartományi igazgatási szerv ír ki. A beérkezett pályázatokat három, egy-mástól függetlenül működő tanács bírálja el. A tanács munkájában a gazdaságért, a tudományos és technológiai fejlesztésért, valamint a környezetvédelemért és fenn-tartható fejlődésért felelős tisztségviselők vesznek részt. A szabályzás értelmében csak azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak ítélhető oda a védjegyhasználat, amelyeket mindhárom tanács jóváhagyja.

A védjegy odaítélésének és használatának a feltételei (termékekre és a szolgál-tatásokra vonatkozóan) a következők:

• meg kell felelniük minden a termékre és a szolgáltatásra vonatkozó jogsza-bályi követelménynek,

• az élelmiszereknek meg kell felelniük a HACCP előírás követelményeinek,

• meg kell megfelelniük a szakértői csoportok által meghatározott specifikus kritériumoknak,

• a rendelkezésre álló termék mennyiségének ki kell tudnia elégíteni a folya-matos vevői igényeket,

• a terméknek rendelkeznie kell professzionálisan megtervezett vizuális iden-titással, valamint tanúsított ISO 9001 és ISO 14 000-es rendszerrel.

A megítélt védjegyet három évig használhatják az arra jogosultak, ezt követően a felhasználó ismételten pályázhat a védjegy elnyerésére. A védjegyhasználatra jo-gosultak köréről a gazdasággal megbízott tartományi hatósági igazgatóság nyilván-tartást vezet (Kovács et al., 2014).

Helyi termékek

A helyi termék fogalomkörre nem létezik általánosan elfogadott definíció (Kneafsey et al., 2013; martinez et al., 2010; Hingley et al., 2010). A helyi élelmiszer olyan élel-miszer, amelynek az előállítása, feldolgozása és forgalmazása meghatározott föld-rajzi területen belül zajlik. Ez alatt a fogyasztók általában a saját lakhelyük, avagy a vásárlás helyéhez viszonyítva mintegy 16–50 km-t értenek. Helyi termékek alatt jórészt mezőgazdasági terményeket, vagy csak kis mértékben feldolgozott élelmi-szereket értünk. (Kneafsey et al., 2013).

A fogyasztók által értelmezett „helyi termék” kategória általában nem rendel-kezik egyedi jelöléssel, amely biztosítaná a termék eredetét, erről a termelők adnak felvilágosítást. Ez alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor a termelő vagy az előállító önkéntesen csatlakozik egy olyan szervezethez, amely számára (az előírá-sok betartása mellet) védjegy formájában biztosítja a jelölést (védjegyet).

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 52/2010. (IV. 30.) FVM rende-lete a kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés feltételeiről Magyar-ország területére vonatkozóan meghatározta a kistermelő fogalmát, annak jogosult-ságit és kötelezettségeit. A definíció szerint a kistermelő olyan természetes személy, aki „kis mennyiségű, általa megtermelt alaptermékkel vagy általa betakarított, ösz-szegyűjtött vadon termő alaptermékkel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a ré-gión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó, illetve közét-keztetési létesítményt lát el” (FVM, 52/2010).

A rendelet állati eredetű alapanyagok feldolgozásának a jogosultsági körét is rendezi, ezzel jogalapot szolgálva a helyi termékek közel teljes körű kistermelői előállításának.

Szerbia területén az Állategészségügyi Törvény értelmében a mezőgazdasági termelők csak jegyzékbe vett élelmiszer-feldolgozó létesítményekből származó ál-lati eredetű termékeket értékesíthetnek az előállítás helyén (tejet és abból készült termékeket), illetve a helyi piacokon (Kovács Sárkány–Kovács, 2014). Sajnos Szerbia területén a bejegyzett mezőgazdasági termelők élelmiszer feldolgozással kapcsola-tos jogai és kötelezettségei jogi értelemben még nem ponkapcsola-tosan definiáltak. (Kovács Sárkány–Kovács, 2015).

Összegzés, megállapítások

Az Európai Unión belül kialakított egységes, földrajzi eredet védelemre és földrajzi jelzőre vonatkozó kritériumrendszer mellett működtetnek nemzeti védjegyrend-szert is Bjelić (2011).

Megállapítható, hogy a munkánk során vizsgált, a földrajzi jelzésre vonatkoztat-ható eredetjelölést és/vagy -megkülönböztetést három csoportra oszthatjuk:

1. az Európai Unió jogvédelmi rendszere, amelyhez csatlakozni tudnak a nem Európai Unió területéhez tartozó országok is;

2. az egyes országok védjegyei, amelyek tulajdonképpen nemzeti védjegyek, amelyek csak az adott országra vonatkoznak és

3. a helyi termékek, amelyek jellemzően nem rendelkeznek védjeggyel.

Amíg az uniós jogszabályi rendelkezések szigorú és egységes előírásokkal bír-nak, addig a nemzeti védjegyekkel kapcsolatos elvárások – ahogyan azt Szerbia esetében is láthattuk –, különbözhetnek. A szerbiai nemzeti védjegyek esetében az alapanyagok eredetére vonatkozó információk akár a homályba is merülhetnek, azaz Szerbiában nem egészen lehetünk biztosak abban, hogy a legjobb hazai termék túlnyomórészt Szerbiában előállított alapanyagból készül.

A helyi termékek esetében a szabályozás Magyarország területén jórészt meg-oldott, noha a termékek nem rendelkeznek védjeggyel (és ennek szükségessége egyébként is megkérdőjelezhető). Szerbia területén e tekintetben még váratnak magukra a jogszabályok.

Mindhárom kategória leginkább azt a célt szolgálja, hogy ráirányítsa a fogyasz-tók figyelmét arra, hogy a termék egyedi tulajdonságok birtokában van azáltal, hogy meghatározott földrajzi eredethez köthető az előállításának a helye.

Irodalom

A BIZOTTSÁG 668/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2014. június 13.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról.

EB–Európai Bizottság 2015: http://ec.europa.eu/news/agriculture/110215_hu.htm [2015. január 04.]

BJELIĆ, PREDRAG 2011: Marketinški instrumenti promocije spoljne trgovine. – marketing. 42. évf. 4. sz. 268–275. o. http://www.sema.rs/repository/download/

marketing-vol-42-no-4.pdf [2015. augusztus 12.]

FM–Földművelésügyi Minisztérium, Élelmiszerlán-felügyeletért felelős Államtit-kárság 2015: Eredetvédelem http://elelmiszerlanc.kormany.hu/eredetvedelem [2015. augusztus 12.]

FVM – A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelete a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről.

KOVÁCS SÁRKÁNY HAJNALKA–KOVÁCS VILMOS–GYŐRI ZOLTÁN 2014: A szerbiai és vajdasági védjegyek, valamint a Hungaricum védjegy megí-télése. – minőség és megbízhatóság. 47. évf. 3. sz. 165–170. o.

HINGLEY, MARTIN –BOONE, JULIE – HALEY, SIMON 2010: Local Food Marketing as a Development Opportunity for Small UK Agri-Food Busines-ses. – Int. J. Food System Dynamics. 3. sz, 194-203. o. http://ageconsearch.umn.

edu/bitstream/97022/2/Hingley.pdf [2015. augusztus 12.]

MARTINEZ, STEVE–HAND, MICHAEL–DA PRA, MICHELLE–POL-LACK, SUSAN–RALSTON, KATHERINE–SMITH, TRAVIS–VOGEL, STEPHEN–CLARK, SHELLYE–LOHR, LUANNE–LOW, SARAH–

NEWMANN CONSTANCE 2010: Local Food Systems concepts, Impacts and Issues Err 97. U.S. Department of Agriculture, Economic Research Service https://books.google.rs/books?hl=hu&lr=&id=wVTjlY75WW8C&oi=f- nd&pg=PT4&dq=local+food++&ots=5Md4XLwCHf&sig=BkEIXvRmjG-MLOtxG5SZtNwVrtPc&redir_esc=y#v=onepage&q=local%20food&f=false [2015. augusztus 12.]

KNEAFSEY, MOYA–VENN, LAURA–SCHMUTZ, ULRICH–BALÁZS, BÁLINT–TRENCHARD, LIZ–EYDEN-WOOD, TRISH–BOS, ELI-ZABETH–SUTTON, GEMMA–BLACKETT, MATTHEW 2013: Short Food Supply Chains and Local Food Systems in the EU. In: SANTINI, FA-BIEN–GÓMEZ Y PALOMA, SERGIO (szerk.): A State of Play of their So-cio-Economic characteristics. European Commission. http://ftp.jrc.es/EURdoc/

JRC80420.pdf [2015. augusztus 12.]

KOVÁCS SÁRKÁNY HAJNALKA–KOVÁCS VILMOS 2014: Őstermelő vagy élelmiszer feldolgozó?- vajdasági helyzetkép. – Economica. 7. évf. 3. sz. 202–207. o.

KOVÁCS SÁRKÁNY HAJNALKA–KOVÁCS VILMOS 2015: Prerada pre-hrambenih proizvoda u okviru gazdinstva – praksa u Mađarskoj, mogućnosti u Srbiji Food product processing in the frame of farmingpractice in Hungary, opportunities in Serbia. – Deturope: central European Journal of tourism and regional Development. 7. évf. 1. sz. 110–119. o.

NIS–Najbolje iz Srbije 2015: Dobitnici Akcija Najbolje iz Srbije 2014 – lis-ta nagrađenih brendova- http://www.najboljeizsrbije.rs/dobitnici.php?godi-na=2014&sadrzaj=dobitnici [2015. augusztus 12.]

ŠUMEC, ERNA–VUJAKOVIĆ, MARIJA 2005. Ustanovljenje i dodela znaka

„Najbolje iz Vojvodine”. – Prehrambena industrija – mleko i mlečni proizvodi. 16.

évf. 1–2. sz. 109–109. o.

Odluka o ustanovljavanju znaka „Najbolje iz Vojvodine” (Sl. list AP Vojvodine, br.

25/2004, 10/2005, 19/2005, 12/2008)

Zakon o oznakama geografskog porekla Törvény a földrajzi eredetvédelmi megje-lölésekről- („Sl. glasnik RS” br. 18/2010)

ZIS–Zavod za Intelektualnu Svojinu 2015: Statistika-oznake geografskog porek-la http://www.zis.gov.rs/prava-is/oznake-geografskog-porekporek-la.31.html [2015.

augusztus 12.]

2081/92/EGK rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jel-zéseinek és eredet megjelöléseinek oltalmáról http://elelmiszerlanc.kormany.

hu/eredetvedelem [2015. január 04.]

2082/92/EGK rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek különleges tulajdonságainak tanúsításáról http://elelmiszerlanc.kormany.hu/eredetvede-lem [2015. január 04.]

TÁRSADALMI MÉRLEGEK

In document A régió TÍZpróbája (Pldal 177-187)